2018. július 20., péntek

Magyar Könyvtárosok VIII. Világtalálkozója

Tisztelt Kolléga!
Örömmel tájékoztatjuk, hogy 2018. november 6-7-én Budapesten, a Parlament 
épületében és az Országos Széchényi Könyvtárban megrendezésre kerül a 
Magyar Könyvtárosok VIII. Világtalálkozója. A találkozón határainkon 
túlról mintegy 120 fő, valamint 80 fő hazai szakember részvételére 
számítunk. Amennyiben Ön is szeretne részt venni a rendezvényen, kérjük 
az alábbi címen elérhető jelentkezési űrlapot 2018. 07. 24-ig töltse ki: 
https://goo.gl/forms/UBi2enVmw WK9mQ7q2

Jelentkezését a kitöltött űrlap végén a "Küldés" gomb megnyomásával 
rögzítheti.
A jelentkezés elfogadásáról a regisztrációs határidő után külön megerősítést küldünk.

Tájékoztatjuk, hogy a világtalálkozó honlapját, amelyet folyamatosan 
frissítünk, a következő címen érheti el: http://vilagtalalkozo2018.oszk .hu/

Szeretettel várjuk! 
Amennyiben kérdése merülne fel, keressen minket a vilagtalalkozo@oszk.hu címen!

Üdvözlettel:

Fehér Miklós
Könyvtári Intézet igazgató

2018. július 13., péntek

"A jövő könyvtára" - magyar könyvtárosok nemzetközi együttműködése

Kattints a képre!
   A székelyudvarhelyi városi könyvtár meghívója a magyar könyvtárosok nemzetközi együttműködése céljából szervezendő találkozóra. Erdélyben ez az első ilyen jellegű találkozó. Érdemes részt venni, és a nyitott könyvek éjszakája program is izgalmas, hangulatos program várja az érdeklődőket.

   A jelentkezési lapokat legkésőbb 2018. augusztusig lehet kérni biblioudv@yahoo.com e-mail címen!

Érdeklődni a fenti e-mail címen, vagy Szőcs Endre intézményvezetőnél lehet a 0040-740.154.554-es telefonszámon.

Várjuk szeretettel!

2018. július 3., kedd

ReMeK-e-hírlevél 2018/7. számából

Új informatikai rendszer: elektronikusan rögzítik és tárolják az anyakönyvi dokumentumokat
Az európai alapokért felelős román minisztérium és a belügyminisztérium az anyakönyvi okiratok informatikai feldolgozását célzó programot indított el 2018. június 25-én - közölte Rovana Plumb miniszter. „Ma az Európai Alapokért Felelős Minisztérium és a Belügyminisztérium a finanszírozási szerződés aláírásával megkezdte a romániaiak számára fontos programot (…), vagyis az anyakönyvi dokumentumok egy integrált rendszerrel történő feldolgozását, ami 50 millió polgári jogi dokumentumot jelent” - nyilatkozta a tárcavezető.
Az európai alapokért felelős miniszter szerint minden születési, házassági, halotti, illetve válásról szóló anyakönyvi okiratot feldolgoznak. A program értéke 185 millió lej, kivitelezésére 36 hónap áll rendelkezésre.
Forrás: http://ziarharghita.ro/hu/noul-sistem-informatic-actele-de-stare-civila-vor-fi-securizate-si-stocate-electronic

Hetven éve született Baka István
A költői képalkotás és a szerepjáték-költészet egyik legjelentősebb megújítója, az író, műfordító, szerkesztő Baka István hetven éve született. Ebből az alkalomból a Baka István Alapítvány ismét meghirdeti középiskolás és felnőtt kategóriában a Kárpát-medencei Baka István vers-, énekelt vers- és prózamondó-találkozóját és versenyét „Én itt vagyok – Üzenet Új-Huligániából” címmel. A rendezvényre 2018. október 20-21-én Szekszárdon, a Babits Mihály Kulturális központban kerül sor. A kiíró szervezet elérhetőségei: Baka István Alapítvány, 7100 Szekszárd, Szent István tér 26., tel.: 06-70-459-19-25, e-mail: baka.istvan.alapitvany@gmail.com.
Forrás: www.baka.hu

Magyarok a román nemzetállamban
 A Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesülete (SZMÚE) riportpályázatot hirdet Magyarok a román nemzetállamban címmel. Irányadó kérdéskör: Milyen következményekkel járt Erdély Romániához csatolása az itteni magyarokra nézve? Hogyan ítélik meg a jelenlegi helyzetüket? Miként viszonyulnak a szülőföldhöz és a nemzeti önazonossághoz? Van-e közösségi jövőképük? Látnak-e megoldást gondjaikra, és miként lehetne azt megvalósítani?
Bárki pályázhat, életkortól, lakhelytől és állampolgárságtól függetlenül. Benevezni csak eddig meg nem jelent írásokkal lehet.
A beérkezett pályaműveket öttagú szakmai testület bírálja el, amelynek elnöke Farkas Árpád Kossuth-díjas író, költő, műfordító, tagjai pedig Farcádi Botond, a Háromszék főszerkesztője, Galbács Pál, a SZMÚE alelnöke, Karácsonyi Zsigmond, a Népújság főszerkesztője és Sarány István, a Hargita Népe főszerkesztője.
Az első helyezettet 500 (ötszáz), a második helyezettet 250 (kétszázötven), a harmadik helyezettet pedig 150 (százötven) euróval díjazzák. A nyertes pályamunkák a Brassói Lapok hetilapban, valamint a Hargita Népe, a Háromszék és a Népújság című megyei napilapokban jelennek meg.
Részletes tájékoztatás Bedő Zoltán SZMÚE-elnöktől kérhető a bezo59@freemail.hu címen.
Forrás: https://www.e-nepujsag.ro/op/article/magyarok-rom%C3%A1n-nemzet%C3%A1llamban

Spanyolországi nemzetközi találkozón számoltak be a könyvtár digitalizálási eredményeiről
2018. június 19. és 22. között került sor a spanyolországi Valladolidban a CD-ETA – „Collaborative Digitization of Natural and Cultural Heritage” európai uniós projekt keretében az ötödik tematikus szemináriumra. A projektben Hargita Megye Tanácsa partnerként vesz részt. A spanyolországi szakmai egyeztetés tematikáját a könyvtárak és levéltárak digitalizációja képezte, házigazdája pedig ezúttal a spanyolországi partner, a Santa María la Real Alapítvány projektcsapata volt.
A találkozón Hargita Megye Tanácsának képviseletében Zonda Erika projektmenedzser, a Programok, projektet és közbeszerzések vezérigazgatóságának vezetője, illetve Iochom Zsolt, a projekt marketingfelelőse vett részt. A Kájoni János Megyei Könyvtárat Máthé Izabella könyvtáros képviselte, aki bemutatta a megyei tanács alintézményeként működő munkahelye digitalizációs tevékenységét, illetve regionális online tartalmak, Hargita megyei regionális adatbázisok közzététele terén elindított projektjeit.
2009-ben indult el a digitalizálási tevékenység a Kájoni János Megyei Könyvtárban. A Székelyföldi digitális emlékezet című projekt partnere az Országos Széchenyi Könyvtár, ezáltal a könyvtár gyűjteményeiből digitalizált dokumentumok a Magyar Elektronikus Könyvtárban és az Elektronikus Periodika Archívumban és Adatbázisban is elérhetővé válnak. 2018 májusáig a könyvtár gyűjteményeiből online elérhető dokumentumok közel 100 000 oldalt tesznek ki. A Kájoni János Megyei Könyvtár gyűjteményeiből jelenleg 240 digitalizált dokumentum elérhető az Európai Unió (EU) multimédiás elektronikus könyvtára, az EUROPEANA oldalán, ugyancsak az Országos Széchenyi Könyvtár munkatársainak köszönhetően. Jelenleg két Hargita megyei, regionális tartalmú adattár érhető el a könyvtár weboldalán: a helyismereti adatbázis, valamint a személyiségek adatbázisa.
Forrás: http://www.hargitamegye.ro/hirek/hargita-megyei-jo-peldakat-mutattak-be-spanyolorszagban.html
http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/631/a-spanyolorszagi-valladolidban-szervezett-nemzetkozi-talalkozon-szamoltunk-be-digitalizalasi-eredmenyeinkrol-online-adatbazisainkrol

Együttélési modellek a Kárpát-medencében
 Együttélési modellek a Kárpát-medencében címmel jelent meg az Erdélyi Magyar Örmények Szövetsége (EMÖSZ) kiadásában a 2016-ban, Budapesten, az Országház felsőházi termében szervezett konferencia erdélyi vonatkozású előadásainak anyaga a székely-magyar, örmény, zsidó és szász együttélésről Erdélyben, illetve néhány magyarországi nemzetiség bemutatkozása. A kötet szerzői dr. Puskás Attila, dr. Turgyán Tamás, dr. Zsidó Roland. Csíkszeredai bemutatójára 2018. június 28-án került sor a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében.
Dr. Puskás Attila, az EMÖSZ elnöke mutatta be a kötetet, az est házigazdájaként Sarány István újságíró, a Hargita Népe napilap főszerkesztője beszélgetett a szerkesztővel és szerzővel. Dr. Puskás Attila kifejtette, az együttélés alapfeltétele a saját hagyományok megélésének lehetősége, amely feltételezi a közösségek önszerveződését, ennek példaértékű modelljeit találjuk meg a történelmi Erdély területén.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/esd/2018-06-28

Most aztán mesélhetsz!
 2018. június 1-én 14 és 16 óra között, a székelyudvarhelyi Városi Parkban, Elek Apó Kútjánál gyermeknapi mesemondó versenyt szervezett a helybeli Városi Könyvtár. Olyan vállalkozó kedvű gyermekek jelentkezhettek , akik mesét mondtak, vagy felolvastak Mátyás királyról . Sok értékes nyereménykönyv várta gazdáját. Az eseményre jelentkezhettek osztályközösségek is.
Forrás: https://www.facebook.com/Biblioudv/?fref=ts

Ferenczi Attila költő a gyegyószentmiklósi Városi Könyvtárban
2018. június 26-án Ferenczi Attila gyergyószentmiklósi tanár, költő a város neves szülöttjéről, Salamon Ernő gyegyószentmiklósi költő, riporter, lapszerkesztő és politikus életútjáról és műveiről beszélt a Városi Könyvtárban. Az eseményen a városi Könyvbarátok Klubjának tagjai és érdeklődők tették tiszteletüket.
Forrás: http://gyvk.ro/hu_HU/

Könyvtárat avattak a csíkszentsimoni falunapokon
 Kétnapos falunapi programmal várták a kikapcsolódni vágyókat Csíkszentsimonba június utolsó hétvégéjén. 2018. június 30-án délben adták át a helyi könyvtárat, amely már több éve nem működött, mostanra viszont nemcsak felújították, hanem be is rendezték, hogy újra használatba vehessék a községbeliek.
Forrás: https://szekelyhon.ro/aktualis/konyvtarat-avatnak-a-csikszentsimoni-falunapokon

A kölcsönzőpult másik oldalán
Barátai azt hiszik, hogy egész nap olvas. Szülei azt hiszik, hogy lépten-nyomon a könyvet népszerűsíti. A betérők azt hiszik, hogy folyton a számítógépen passziánszozik vagy zoknit kötöget. De mit csinál valójában a könyvtáros? A székelykeresztúri könyvtár újszerű, szokatlan kezdeményezéssel rukkolt elő: fordított napokat hirdetett a nyárra. "Egy-két héten belül csökkenni fog a forgalom a szünidő miatt, hiszen mindenki elutazik, elengedi magát. Ezért szoktunk kitalálni mindenfélét, hogy az ifjúságot becsalogassuk" – nyilatkozta Lőrinczi Edit könyvtáros. Az intézményben korábban már volt önkénteskedési lehetőség, főleg költözködéskor, amikor cipekedni kellett vagy betűrendbe szedni az állományt, de ez az első alkalom, hogy a kölcsönzőpult mögé lehet ülni, kiszolgálni, körbevezetni az olvasókat, segíteni az olvasnivaló kiválasztásában, a keresgélésben. A feladatok közé tartozik még a naponta érkező folyóiratok rendezése, a sérült kiadványok kijavítása, „mert a ragasztáshoz sokszor nem elég két kéz, valakinek tartania is kell a könyvet”. A könyvtár ugyanakkor beveszi azokat a könyveket is, amelyeket az otthonokból száműznek – ezeket a példányokat mind fel kell venni a rendszerbe, belepecsételni, megszámozni, osztályozni. Hasonlóképpen az adományba kapott köteteket, amelyeknek köszönhetően a negyvenötezres állomány folyton bővül.  "Sok kiadót kerestünk meg azzal a kéréssel, hogy enyhén sérült, kereskedelembe nem küldhető könyveiket mi elfogadjuk. Így érkezett be pár ezer mostanában, csak a magyarországi Scolar Kiadó 256 darab, főleg új könyvet küldött legutóbb, melyek értéke tízezer lejre rúg" – magyarázta a könyvtárosnő.. A leendő gyakornokoknak arra is lesz lehetőségük, hogy saját ötleteket valósítsanak meg, különféle akciókat, eseményeket szervezzenek, bekapcsolódjanak már meglévő projektekbe. A legújabb tevékenység egyébként, amibe belevágott a könyvtár, a közösség javát szolgálja: vászonszatyrokat varrnak, hogy városszinten kiváltsák a műanyag zacskókat.. Ehhez várnak felnőtteket, gyerekeket, akik szabni-varrni-fércelni tudnak. "A varrógépet már beállítottuk, és turkálós használt anyagokból, otthoni szövetmaradékokból dolgozunk majd, így semmi nem kerül pénzbe" – jegyezte meg Lőrinczi Edit. A téka további ötletes megoldásokkal is próbálja fenntartani az olvasás iránti érdeklődést: időnként tematikus, egy műfaj vagy könyv köré szerveződő kiállítást szervez. Volt már krimisarok, mostanában Óz, a nagy varázsló körül forgott minden, a következő pedig az Öreg néne őzikéje lesz, amelynek népszerűsítéséhez reklámfilmet is forgattak.
Forrás: https://szekelyhon.ro/aktualis/a-kolcsonzopult-masik-oldalan

Digitális Tollak Könyvtár
A Fehér Holló Magyar–Román Küldőkönyvtár digitális szolgáltatásokkal bővült. Ismert román és magyar írók kötetei lap olvasott (szkennelt) alakban jelennek meg az új rovatban, lehetőséget adva az olvasónak arra, hogy bárhonnan – buszon, munkahelyen, számítógép előtt, unalmas percekben – rákattanhasson egy-egy, magyarra fordított román szerző hangulatára. A könyveket úgy választottuk meg, hogy a leggyakoribb, írókról elnevezett utcanevek tükröződjenek bennük. Az első könyvpáros a Móricz Zsigmond és Ion Agârbiceanu utcába invitálja az érdeklődőket. Slavici Erdei lány című kisregénye szinte szétfeszül a fojtott erotikától. Szerető és tiltás, szerelem és gyávaság. A vége, ugye, tudjuk, mi lesz...  Jó olvasást Móricz Zsigmond Fluturele (Pillangó) és Ion Agârbiceanu Man tisztelendő (Popa Man) című kisregényeihez is!
Forrás: http://corbiialbi.ro/index.php/biblioteca/

Székelyföld menti meg a romániai könyvpiac becsületét?
A romániai könyvpiaci forgalom szinte háromszor alacsonyabb, mint a feleakkora népességgel rendelkező Magyarországé, a romániaiak továbbá keveset költenek könyvekre, és még kevesebbet olvasnak. A több kutatásban is szereplő kedvezőtlen adatok azonban Székelyföldre nem érvényesek, mivel az általunk megkérdezett csíkszeredai illetékesek szerint itt az anyaországhoz hasonlóan „hagyománya van” a könyvolvasásnak. Az alacsony hazai könyvvásárlási kedv az olvasási szokásokon is meglátszik: a felmérés szerint a romániaiak mindössze 29,6 százaléka olvasott el legalább egy könyvet egy év alatt, Magyarországon ez az arány 61,4, Luxemburgban pedig 81,9 százalék. Romániában a megkérdezettek 68,4 százaléka állította azt, hogy egyetlen könyvet sem olvasott el a felmérés előtti évben. Egy másik, a romániai könyvkiadói piacot vizsgáló 2016-os felmérésben Ioana Ceobanu, George Cristian Dinu és Tatiana Cristea szerzők megyénként is megvizsgálták a hazai helyzetet. Mint kiderült, összesen 6175 kiadó található az országban, ebből több mint háromezer Bukarestben működik, de csak 792 aktív közülük. Ugyanez figyelhető meg a megyék tekintetében is: Maros megyében például a létező 98 kiadó közül csak 32, Kovászna megyében a 45 közül 15, Brassó megyében pedig a 174 közül mindössze 55 kiadó tevékeny. A romániai könyvpiac alacsony értékének, illetve az elkeserítő vásárlási és olvasási szokásoknak számos oka van az általunk megkérdezett csíkszeredai érintettek szerint, akik azt is kiemelték, hogy Székelyföld kiemelkedik ebből a szempontból az ország többi régiója közül. 'Székelyföldön kettős életet élünk: részben földrajzilag Romániában, részben pedig lelkileg Magyarországon tartózkodunk. Ez a magyarázata annak, hogy nálunk a könyvolvasási szokások sokkal inkább büszkeségre, mint szégyenkezésre adnak okot, főként, ha összehasonlítjuk a romániai alaphelyzettel' – mutatott rá érdeklődésünkre Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere, aki a Csíkszeredai Könyvvásár főszervezője is. Mint mondta, véleménye szerint a romániai oktatási rendszer, beleértve az egyetemi éveket is, képtelen tartósan rávezetni a fiatalokat arra, hogy a kiegyensúlyozott személyiségfejlődés egyetlen biztos útja az olvasás.
Forrás: https://szekelyhon.ro/aktualis/szekelyfold-menti-meg-a-romaniai-konyvpiac-becsuletet

Fizess egy öltést a Teleki Téka legrégebbi selyemcímerének restaurálásába!
Nemrég zárult a marosvásárhelyi Teleki Tékában található címereket bemutató kiállítás. A különleges dokumentumokat csak egy hétig lehetett látni a könyvtár nagytermében, viszont továbbra is a Téka napirendjén maradnak, hisz állapotuk szükségessé teszi mielőbbi restaurálásukat.
A Téka állományában található 31 halotti címer 1783 és 1916 között készült. A legrégebbi és egyben legszebb darab az erdőcsinádi származású hadnagy, későbbi tordai főbíró, Szucsáki Ferenc halotti címere 1783-ból. Szucsáki Ferencet Erdőcsinád mellett Marosjára is magáénak vallhatja, hisz a járai templom szószékkoronáját ő adományozta a falu lakosságának. 1777-től a marosvásárhelyi református kollégium főgondnoka is volt.
Különlegesen szép és ritka dokumentum ez a Szucsáki-címer, ezért gondoltak arra, hogy ne csak egyszerűen megpályázzák a helyrehozatalához szükséges 2500 lejt, hanem megadják a lehetőséget mindenkinek, hogy részese lehessen ennek a munkának. Biztosan lesznek, akik ezt a selyemcímert szépséges színei vagy művészettörténeti, illetve történeti értéke miatt érzik majd fontosnak, de vélhető, hogy a csinádi vagy a járai közösség, de akár a református kollégium diákjai is fontosnak érzik majd, hogy ezáltal öltsék szorosabbra a saját múltjukhoz fonódó szálakat.
A Múzeumok Éjszakája alatt az összeg 20 százaléka folyt be a Téka perselyébe, a fennmaradó 2000 lejt szeretnék szimbolikus öltésenként összegyűjteni. Egy öltés 10 lej, tehát 200 öltésre van szükség ahhoz, hogy a címer újra régi színeiben tündökölhessen. A jelzéseket a támogató szándékról a Teleki–Bolyai Könyvtár Facebook-oldalán, illetve az öltéseket a RO29BTRLRONCRT0383438001 számlaszámra (Szucsáki-címer megjegyzéssel) vagy személyesen a Teleki Tékában várják.
Forrás: Lázok Klára főkönyvtáros, Teleki–Bolyai Könyvtár
Forrás: https://www.e-nepujsag.ro/op/article/fizess-egy-%C3%B6lt%C3%A9st-teleki-t%C3%A9ka-legr%C3%A9gebbi-selyemc%C3%ADmer%C3%A9nek-restaur%C3%A1l%C3%A1s%C3%A1ba

Egy elfelejtett barátunk
 "Gelu Păteanu költő, műfordító a saját románjainak nem annyira fontos, mint nekünk, nekünk viszont nagyon" – jelentette ki Farkas Wellmann Endre 2018. június 8-án, azon a sepsiszentgyörgyi kettős könyvbemutatón, melyen az általa írt, Gyalu, a spíler című dokumentum-gyűjteményt, illetve Arany János kétnyelvű (románra Gelu Păteanu által lefordított) Toldiját ismertették.
Hogy miért fontos a magyar barátai által Gyalunak becézett Gelu Păteanu számunkra? Mert egész életét arra áldozta, hogy a magyar irodalom legjavát román nyelvre átültesse, prózát és verset egyaránt fordított, és végül úgy „elmagyarosodott”, hogy még Romániát is el kellett hagynia. Különös életútjából érdemes pár adatot felidézni. 1925-ben született Kolozsváron, két évet elvégzett a jogon, politikai okokból eltávolították az egyetemről. Katonaság után egy cipőgyár személyzeti osztályán dolgozott, itt kezdődött kálváriája – a besúgóknak „hála”, 1952-ben kilenchónapos internálásban részesült a Duna-csatornához. Utána szabadúszó műfordítóként próbált megélni, A Hét 1971-es alapításakor annak bukaresti szerkesztőségébe került, ott dolgozott 1978-ig, amikor a folyamatos zaklatások elől önkéntes száműzetésbe menekült – Székelyföldre. Énlakán, majd Etéden élt, ott érte az 1989-es rendszerváltás, az első szabad március 15-én Fehéregyházán magyarul mondott beszéde után megfenyegették, ezt még bírta volna, de miután családtagjait is zaklatni kezdték, áttelepedett Magyarországra. Tanított az ELTÉ-n, bábáskodott a Duna Televízió alapításánál, Budapesten végre tisztelet és szeretet övezte Gelu Păteanut, aki egy alkalommal azt mondta magáról: román nemzetiségű magyar vagyok. Nagy műveltségű kultúrember volt, magánéletében bohém, villoni alkat, jellemezte Farkas Wellmann Endre, aki a spíler (hamiskártyást, de dörzsölt embert is jelent) jelzőt azért választotta a Gyalu életéről szóló könyvének címéül, mert Gelu Păteanu a szó jó értelmében vett szerencsejátékos volt, aki tudta, hogyan kell kicselezni a rendszert. Hatalmas fordítói munkássága váratlan halála után (1995-ben egy műtét után hunyt el Budapesten) visszhangtalan maradt, bár egész életét arra áldozta, hogy a magyar irodalmat megismertesse a román olvasókkal – ezért tartotta fontosnak a róla szóló dokumentumgyűjtemény összeállítását, mondta Farkas Wellmann Endre.
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/113813/egy_elfelejtett_baratunk

Medvék Kispesten is!
Június utolsó napjaiban egyre több medveészlelésről adtak hírt Magyarországon, és ebből a az Üllői úti FSZEK-fiókkönyvtár sem maradhatott ki.
Könyvtárlátogatásra hívogató mondataik közül:
"Ha látogatást teszel hozzánk, meggyőződhetsz saját szemeddel is arról, mennyi bozontos mackó lakik itt.
Vajon hány medvét tudtunk a délelőtti pakolás alatt lencsevégre kapni? Felismersz néhány mesehőst?"
A reklám legvégén azért valós hírekkel nyomatékosítják: a természetben élő medvék nem éppen annyira cukik, mint a könyvtárukban „olvasó” plüsmacik.
Forrás: https://index.hu/mindekozben/poszt/2018/06/22/kispesti_konyvtarban_bukkantak_fel_a_medvek/

Szerkesztők:
Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Borbé Levente (Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu

Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

E lapszám felelős szerkesztői: Borbé Levente és Kelemen Katalin.

2018. július 1., vasárnap

Júliusi évfordulók 2018


170 éve, 1848. július elsején született Arvi Jännes finn költő, nyelvtudós és politikus.

95 esztendeje, 1923. július elsején hunyt el Konsztandínosz Theotókisz görög realista regényíró és novellista.

240 éve, 1778. július másodikán hunyt el Jean-Jacques Rousseau svájci származású francia filozófus, író és zeneszerző. Fontosabb művei: Emil avagy a nevelésről, A társadalmi szerződés, Új Heloise.

80 éve, 1938. július másodikán született Szilágyi Domokos erdélyi magyar költő, író, műfordító és irodalomtörténész.

55 éve, 1963. július másodikán hunyt el Kovács László erdélyi magyar író, szerkesztő és kritikus.

335 esztendeje, 1683. július harmadikán született Edward Young „preromantikus” angol költő.

135 éve, 1883. július harmadikán született Franz Kafka csehországi német zsidó író. Kiemelt munkái: Az átváltozás, Az éhezőművész, A per, A kastély, Amerika.

170 éve, 1848. július negyedikén hunyt el François-René de Chateaubriand francia író, esszéíró és politikus.

130 éve, 1888. július negyedikén hunyt el Hans Theodor Woldsen Storm német író, költő és jogász.

100 éve, 1918. július negyedikén hunyt el Lévay József magyar költő, műfordító és újságíró.

55 éve, 1963. július negyedikén hunyt el Adolf Meschendörfer író, az erdélyi német-szász irodalom egyik képviselője.

205 éve, 1813. július ötödikén született Antonio Garda Gutiérrez spanyol költő és drámaíró.

80 éve, 1938. július ötödikén született Simon András magyar költő, író, műfordító és főszerkesztő.

485 esztendeje, július hatodikán hunyt el Ludovico Ariosto olasz költő és író.

195 éve, 1823. július hatodikán született José Rámón Betancourt kubai író, költő és politikus.

140 éve, 1878. július hatodikán született Eino Leino, a finn költészet meghatározó alakja. Foglalkozott regényírással és műfordítással. Ő fordította finn nyelvre Dante Isteni Színjátékát.

125 éve, 1893. július hatodikán hunyt el Guy de Maupassant francia író, meseíró és színműíró. Ismertebb művei: Egy asszony élete, Yvette, A szépfiú, Céltalan szépség, Ékszerek, Gömböc.

100 éve, 1918. július hetedikén született Hotta Yosie japán író, kritikus és politikus.

540 esztendeje, 1478. július nyolcadikán született Giangiorgio Trissino olasz tudós, költő és vígjátékíró.

170 éve, 1848. július kilencedikén hunyt el Jaime Luciano Balmes spanyol író, filozófus és katolikus pap.

1880 esztendeje, 138. július tizedikén hunyt el Publius Aelius Hadrianus (Adrianosz) latin és görög nyelven alkotó római költő, író és császár.

135 éve, 1883. július tizedikén született Victor Paul Hugo Raudsepp észt író, színműíró.

460 esztendeje, 1558. július tizenegyedikén született Robert Greene angol drámaíró és író.

305 éve, 1723. július tizenegyedikén született Jean-François Marmontel francia író és történész.

485 esztendeje. 1533. július tizenkettedikén született Antonio Possevino olasz jezsuita pap, író és politikus.

150 éve, 1868. július tizenkettedikén született Stefan George német költő és műfordító.

225 éve, 1793. július tizenharmadikán született John Clare angol költő és esszéíró.

185 éve, 1833. július tizennegyedikén hunyt el Simai Kristóf felvidéki magyar piarista szerzetes, író és szótáríró.

120 éve, 1898. július tizennegyedikén született Dormándi László magyar író, szerkesztő és műfordító.

50 éve, 1968. július tizennegyedikén hunyt el Konsztantyin Georgijevics Pausztovszkij orosz elbeszélő és regényíró.

15 éve, 2003. július tizennegyedikén hunyt el Janikovszky Éva magyar írónő, költő és szerkesztő.

200. éve, 1818. július tizenötödikén született Dugonics András magyar író, drámaíró, egyetemi tanár és piarista szerzetes. Fő műve: Etelka.

150 éve, 1868. július tizenötödikén született Ritoók Emma partiumi születésű magyar költőnő, író, esztéta és műfordító.

75 éve, 1943. július tizenhatodikán hunyt el Eugen Lovivinescu román irodalomkritikus, író és kultúrszociológus.

130 éve, 1888. július tizenhetedikén született Füst Milán (Fürst) zsidó származású magyar író, költő, drámaíró és esztéta. Ismert regénye: A feleségem története.

35 éve, 1983. július tizenhetedikén hunyt el Dudás Kálmán magyar költő és műfordító.

15 éve, 2003. július tizenhetedikén hunyt el Grandpierre K. Endre francia származású magyar író, költő, gondolkodó és magyarságkutató.

1005 esztendeje, 1013. július tizennyolcadikán született Hermann von Reichenau latinul író német szerzetes, történetíró, költő, zeneszerző, matematikus és csillagász.

30 éve, 1988. július tizennyolcadikán hunyt el Szentkuthy Miklós (Pfisterer) magyar író, esszéíró és műfordító.

320 esztendeje, 1698. július tizenkilencedikén született Johann Jakob Bodmer svájci német író, filológus, kritikus és költő.

125 éve, 1893. július tizenkilencedikén született Vlagyimir Vlagyimirovics Majakovszkij orosz költő és drámaíró, a futurizmus avantgárd művészeti irányzat egyik alapítója.

105 éve, 1913. július tizenkilencedikén született Erdő László magyar író.

125 éve, 1893. július tizenkilencedikén született Hans Fallada (Rudolf Wilhelm Friedrich Ditzen) német író és újságíró. Ismert művei: Mi lesz veled emberke?, Halálodra magad maradsz.

200 éve, 1818. július huszadikán született Lauka Gusztáv magyar író, költő és levéltáros.

415 esztendeje, 1603. július huszonkettedikén hunyt el Łukasz Górnicki lengyel humanista író, költő.

100 éve, 1918. július huszonkettedikén hunyt el Manuel González Prada perui író, költő és politikus.

155 éve, 1863. július huszonharmadikán született Bródy Sándor magyar író, drámaíró és publicista.

455 esztendeje, 1563. július huszonnegyedikén hunyt el Giambattista Gelli olasz író, színműíró.

395 esztendeje. 1623. július huszonnegyedikén hunyt el Tulszidász indiai költő, énekes, szent ember, a Rámájána szerzője.

215 éve, 1802. július huszonnegyedikén született id. Alexandre Dumas francia író. Népszerű művei: A három testőr, Monte Cristo grófja, A királyné nyakéke, Emma Lyona, A fekete tulipán, A régens lánya stb.

190 éve, 1828. július huszonnegyedikén született Nyikolaj Gavrilovics Csernisevszkij orosz író és filozófus.

335 esztendeje, 1683. július huszonötödikén született Pieter Langendijk holland költő, színműíró és damasztszövő mester.

100 éve, 1918. július huszonötödikén hunyt el Abonyi (nagyabonyi Csiba) Árpád felvidéki születésű magyar író, színműíró és újságíró.

70 éve, 1948. július huszonötödikén született Baka István magyar költő, író, műfordító és egyetemi oktató.

105 éve, 1913. július huszonhatodikán hunyt Pietari Päivärinta el finn író, elbeszélő.

520 esztendeje, 1498. július huszonhetedikén hunyt el Vespasiano da Bisticci olasz író, humanista és könyvkereskedő.

475 esztendeje, 1543. július huszonhetedikén hunyt el Agnolo Firenzuola olasz író és költő.

165 éve, 1853. július huszonhetedikén született Bedőházy János erdélyi magyar író, tanár.

165 éve, 1853. július huszonhetedikén született Giosue Carducci olasz költő és klasszika-filológus.

165 éve, 1853. július huszonhetedikén született Vlagyimir Galaktyionovics Korolenko ukrán-lengyel származású orosz író, újságíró és emberjogi aktivista.

560 esztendeje, 1458. július huszonnyolcadikán született Jacopo Sannazaro olasz költő.

145 éve, 1873. július huszonnyolcadikán született Bakonyi Károly elbeszélő és színműíró.

225 éve, 1793. július huszonkilencedikén született Ján Kollár cseh nyelven író szlovák származású költő, esztéta és népdalgyűjtő.

200 éve, 1818. július huszonkilencedikén hunyt el Johan Gabriel Oxenstierna svéd költő, író és politikus.

125 éve, 1893. július huszonkilencedikén született Bartalis János erdélyi magyar költő.

150 éve, 1868. július harmincadikán hunyt el Tompa Mihály magyar költő és református lelkész.

105 éve, 1913. július harmincadikán született Dávid Antal székely-magyar író, újságíró és riporter.

200 éve, 1818. július harmincegyedikén született Joaquim Rubió i Ors katalán író, költő és történész.

145 éve, 1873. július harmincegyedikén született Augusto César Ferreira Gil portugál költő és ügyvéd.

100 éve, 1918. július harmincegyedikén hunyt el Peter Nansen dán író, újságíró és kiadó.


445 éve, 1573. júliusában hunyt el Étienne Jodelle francia drámaíró és költő.

Érdemes Tudni

125 éve, 1893. július másodikán nyitotta meg kapuját Marosvásárhelyen a Székelyföldi Iparmúzeum.

115 éve, 1903. július negyedikén született Szervátiusz Jenő erdélyi magyar asztalosmester és szobrászművész.

165 éve, 1853. július ötödikén született Csontváry Kosztka Tivadar, a XX. századi magyar festészet kiemelkedő alakja.

50 éve. 1968. július tizedikén hunyt el Rózsa József székely-magyar ifjúsági író és szerkesztő.

110 éve, 1908. július tizenkettedikén született Jeney Imre székely származású magyar filmrendező és forgatókönyvíró.

25 éve. 1993. július tizenkettedikén hunyt el Erőss László székely-magyar kántortanító és helytörténész.

100 éve, 1918. július tizenharmadikán született Abodi Nagy Béla székely-magyar festőművész és publicista.

10 éve, 2008. július tizennegyedikén hunyt el Lestyán Ferenc székely-magyar Vikárius, püspöki helynök és egyházi író.

135 éve, 1883. július tizenhatodikán született Paál Elek székely-magyar pedagógiai író, közíró.

415 esztendeje, 1603. július tizenhetedikén hunyt el Székely Mózes székely-magyar erdélyi fejedelem.

105 éve, 1913.jálius tizenhetedikén született Hazai Kálmán erdélyi magyar olimpiai bajnok vízilabdázó és úszó.

15 éve, 2003. július tizennyolcadikán hunyt el Jakab Lajos székely-magyar operaénekes.

30 éve, 1988. július huszonharmadikán hunyt el Gálffi Mózes erdélyi magyar nyelvész.

60 éve, 1958. július huszonnegyedikén hunyt el Lukács István Manszvét OFM székely-magyar hitszónok, Erdély népmisszionáriusa.

340 esztendeje, 1678. Július huszonötödikén született Lukács Mihály székely-magyar plébános, a csíksomlyói kollégium alapítója.

260 éve, 1758. július huszonötödiken született Nyulas Ferenc székely-magyar orvos, Erdély főorvosa.

125 éve, 1893. Július huszonötödikén született Zsögödi Nagy Imre festőművész.

115 éve, 1903. július huszonötödikén született Jancsó Béla erdélyi magyar közíró, kritikus ős orvosi szakíró.

175 élve, 1843. Július huszonhatodikán született Csíky Dénes ügyvéd és botanikus, a gyergyószentmiklósi Csíky-kert létrehozója.

75 éve, 1943. július huszonnyolcadikán született Nagy P. Zoltán székely származású erdélyi magyar fotóművész, fotóriporter, a Hargita napilap fotóriportere és egyik alapító tagja.

70 éve, 1948. július huszonkilencedikén született Bodó Barna székely származású magyar újságíró, politikus, politológus és ismeretterjesztő szakértő.

60 éve, 1958. július huszonkilencedikén hunyt el Haáz Ferenc Rezső felvidéki származású magyar etnográfus, festőművész és grafikus.

55 éve, 1963. július huszonkilencedikén hunyt el Kelemen Lajos erdélyi magyar levéltáros és történész.

95 éve, 1923. július harmincegyedikén született Kádár Zsombor székely származású erdélyi magyar erdőmérnök, erdészeti szak- és szótáríró.





2018. június 21., csütörtök

NYUGALOM?

Bartis Attila, A nyugalom című művét becsületesen átrágtam. Elolvastam, újraolvastam, részleteket böngésztem, igyekeztem a magam szemszögéből rájönni a benne rejlő nyugalomra. Nem sikerült.

A történet egy hölgyről szól, aki tizenöt esztendeje ki nem tette a lábát a lakásból, és a fiáról, aki sajátos módon üti el otthoni perceit.
Weér Rebeka, hajdan ünnepelt színésznő, az őrület határán táncolva kínozza fiát, akivel egy lakásban él. Az egész „önkéntes” lakásfogság azután következik be, hogy a lánya miatt egyre ritkábban jut szerepekhez. Annak feltétele, hogy újra tündököljön, az ha haza csalogatja külföldre disszidált lányát. Na persze, ez nem jön össze, így lánya holmiját egy koporsóba rakva jelképesen eltemeti. Sajnos feletteseiben ez a tett ellenszenvet vált ki. Férje is már rég kiszökött külföldre. Úgyhogy marad a hajléka a magánzárkája.
A fia, ahogy a fentiekben említettem, a beteges zsarolós anyjával való együttélésre van ítélve, mert nem tud megválni tőle. Ezzel az anyuka is így van, ő is halálosan kapaszkodik fiába. Szó szerint élősködik rajta. Egymást nem tudják elengedni, attól eltekintve, hogy iszonyodnak és undorodnak egymástól. Amikor nem konfliktuskodnak, akkor főhősünk otthon ír, vidéki felolvasóestekre-, itókázni jár.
Hősünk testvére, Judit, külhonban nemzetközileg elismert hegedűművésszé válik. Judit is torkig van az anyjával, nem is leveleznek sokáig. Helyette a fiú veszi át testvére feladatát, kezdi írni a leveleket „kicsempészve” valakitől, s aztán onnan visszaküldve saját címükre. A fiú anyja leveleit sosem postázza, otthon egy fiókba zárja. Később arra is fény derül, hogy anyja üres leveleket küldött (volna) a lányának.
Eszter megjelenésével úgy néz ki mintha hősünk is ki tudna zökkenni a hétköznapok nyomasztó őrületéből. Sajnos ez nem így történik, mert a lánynak a kezdetben nyugalmat árasztó lényében is ott lappang megannyi probléma. Azt sem tudja elviselni, hogy szerelme a meghibbant anyjával él. Ezt azzal is demonstrálja, hogy lakásukra érkezvén az anyának ugrik.
A hősünk, amikor nyugalmi állapotában van, tehát ír. Amikor otthon tartózkodik, titokban az anyukája elolvassa. Ő személy szerint szeretné megjelentetni írásait, ami végül sikerül is egy Jordán Éva nevű hölgyemény segítségével. Jordán Éva hajdan az apja szeretője volt, és együtt is éltek egy fedél alatt a családdal. A hősünket még pesztrálta is, a jelenlegi helyzet adta lehetőségeket kihasználva pedig éppen véle fekszik le többször is. A fiú könyve végre napvilágot lát, az idő alatt kedvese begyogyózik, s az elmegyógyintézetben köt ki. Ő pedig felháborodván otthagyja anyját és Eszter lakásába költözik át. Közben arra is fény derül, hogy testvére már tíz esztendeje öngyilkos lett. Tehát, női kapcsolataiban semmilyen szinten sincs kapaszkodó.

A könyv mellékszereplői, mint a pap, a párttitkár, a madarakat kinyuvasztó kurva, a csapos hölgy, a szomszédnéni stb., nem sok vizet zavarnak, viszont hiteles arcképpel gazdagítják az akkori kor emberének bemutatását. Az emögött meghúzódó történeti és történelmi háttér csak még jobban ráerősít az események sorozatának kibontakozására.
A cselekmény könyörtelen, kegyetlen förtelem, mocsadék. Szinte azt hinni, hogy ennyire mélyre süllyedni nem lehet. Az egész mű tartópillére a gyűlölet, és az e-közötti felszusszanás. Igazi tébolyda, az utálat melegágya. A feszültség nem mindenkor mutatkozik meg, helyette cserében inkább a letargia, a posvány, a viszolygás, a reménytelenség veszi át a hatalmat. Ez nem kérdés, hiszen hősünk életének 15 esztendeje a „mikorjösszhaza?” és a „holvoltálfiam?” közötti pihenőkben telik. Eme kiruccanások, máshollétek, amikor elmegy hazulról, valamelyest feledtetik azt a rémálmot, ami otthon vár rá. A kilátástalanság szülheti talán a nyugalmat, amit a cím takar, vagy az anyja halála, talán a jöjjön aminek jönnie kell közöny, nem tudni.

Mégis úgy érzem, minél többen kellene olvassák, nemcsak azok, akik szembe akarnak nézni hasonló helyzetekkel, hanem egyáltalán. A könyv megerősít abban, hogy ha nem vagyunk kiszolgáltatottak, akkor ne keveredjünk bele hasonló helyzetekbe, inkább kerüljük el. Ha meg benne vagyunk nyakig, próbáljunk kiszállni belőle. Nem érdemes sodródni az ehhez hasonló eseményekkel. Ellen kell állni. Egy jó kalauz arra, miként ne tengessük rövid életünket.

Borbé Levente

2018. június 20., szerda

Elhunyt Kányádi Sándor

Életének 90. évében elhunyt Kányádi Sándor Kossuth-díjas költő, a nemzet művésze. Szerda hajnalban érte a halál Budapesten - tájékoztatta szerdán az MTI-t a család.
Kányádi Sándor Nagygalambfalván született 1929. május 10-én. A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas erdélyi magyar költő, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja. 2017 decemberében Prima Primissima-díjjal tüntették ki.

2018. június 12., kedd

Rendhagyó irodalomóra a Petőfi Sándor Általános Iskolában

  2018. június 7.-én, még a vakáció előtti pezsgésben sikerült egy rendhagyó irodalomórát tartani a diákoknak. 

A helyi szerkesztésű Székelyföld kulturális folyóirat júniusi, gyermekirodalomnak szentelt számát mutatták be Lövétei Lázár László költő, a folyóirat főszerkesztője, Borsodi L. László költő, szerkesztő és Molnár Vilmos író, szerkesztő. A bemutatón negyedik, ötödik és hetedik osztályos tanulók vettek részt. 

A meghívottak meséltek arról, hogyan keletkezett a folyóirat, hogyan jött létre a bemutatott lapszám, majd a legérdekesebb rész következett, amikor felolvastak saját írásaikból, hozzáfűzve néhány személyes gondolatot a keletkezés körülményeiről, saját életükből, írói hitvallásukról. Néhány diák a bemutató végével haza is vihetett egy-egy példányt a bemutatott kötetekből.

A diákok örömmel fogadták a rendhagyó irodalomórán elhangzottakat. Pozitív visszajelzés volt az is, hogy külön szeretettel, tapssal fogadták a már előző rendezvényünkről ismert Borsodi L. Lászlót és újabb írásait. 

A személyes találkozás mindig egy új dimenziót nyit meg az irodalom és az olvasás megszerettetésében.

​​​​Dánél Hajnalka,
Petőfi Sándor Általános Iskola, Csíkszereda