2019. február 19., kedd

Az emlékezet zengő csöndje



Borbély Szilárd 1963. november elsején született a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Fehérgyarmaton. A nagy közönség költőként, íróként és irodalomtörténészként ismerte meg. Volt tanársegéd, egyetemi oktató, szerkesztői tag a Studia Litteraria és az Alföld című folyóiratoknál. Számos verseskötete, tanulmánykötete, esszéje és kritikája jelent meg. Az 1988-as esztendő után folyamatosan publikál, amit a szakma elismerésként, mint munkájának gyümölcsét, gyakran díjakkal fémjelzi. Alkotásait több nyelvre is lefordították (bolgár, cseh, német, francia, olasz, horvát, lengyel). Töretlen pályafutását váratlan halála szakította félbe. Emlékét megőrizve végeztem egy kis számadást, amellyel tiszteleghetek munkássága előtt.
*
Az otthonában nélkülöző család története csigázta fel az érdeklődésem az általa teremtett világ iránt. A Nincstelenekbe beleszőtte gyerekkori emlékeit. A felejthetetlen történetet egy tízéves kisgyerek mindennapi élményein keresztül láthatjuk. A képszerű jelenetek szinte sodorva kapnak el és visznek végig a kíméletlenül száraz, nélkülöző emberi valóságban. E falu hiedelemvilágának és szokásainak íratlan szabályai még zártabbá teszik a benne élő közösséget. A gyerek szinte tudatlanul, néha mégis meglátva a helyzet súlyosságát, próbálja elfogadni napjainak egyhangúságát. Mindenhol meglapul valami sötét, lehúzó és kétségbeejtő erő. Még abban is, hogy mindenki fél valakitől, mert a fenyítés kegyetlen módszerével, a veréssel nyugtázzák feljebbvalósságukat, fékezhetetlen dühüket egymás között az emberek. Ezt a szinte ösztönszerű cselekedetet többször is a céltalanságban tengődő lelkek erejének levezetésével láttatja. S nincs sok lehetőség a brutális tettek okának magyarázatára. Talán a szűkölködés, az anyagi szegénység váltja ki belőlük... Kirekesztettnek, számkivetettnek érzik magukat, de nem sokat tesznek azért, hogy valami is változzék. Mégis, a hétköznapi döntésük pecsétje rajta van a napok hordalékán. Úgy érezhetjük, mintha magányra lennének ítélve. A kisfiúnak ez az amúgy készen kapott életmódja nem föltétlenül rossz, mégis érzi, hogy valami nincs rendben. Ezért szeretne kilépni ebből a mókuskerékből, hiszen az ott lakóknak az elmaradott szokásokhoz való ragaszkodása teszi elviselhetlenné a nincstelenséget. A szüleihez való tartozás is egy kényszerállapot. Semmilyen biztonságérzetet nem érez, inkább szorongást. Inger- és érzelemszegény világ ez. Nem bírnak elviselni senkit sem, ha nem azonosulnak vélük. Az elszigeteltség nyomasztó hangulatát a prímszámokkal való játszmája teszi erőteljesebbé. A gyerek számára a számokat misztikus tartalom lengi körül, és utat nyit egy másik létformába, amelybe bizalommal kapaszkodhat, ahol megnyugodhat. A történet “hősei” szeretnének kimozdulni ebből az ördögi körből, de tehetetlenségük megfékezi őket ebben. Talán a család sok nemzetiségű hovatartozása sem könnyíti meg a dolgukat. A történet végén derül fény arra, hogy apját testvérei kitagadják az örökségből. Elhagyva a falut, attól a perctől kezdve törvényen kívülinek számít. Az ifjúvá cseperedett hősünk pedig megtalálja hajdani lakjuk alaprajzát, ahol tizenhárom esztendőt húzott volt le. Bekereteztetni viszi, de persze nem megy utána. Mintha ezzel is azt sugallná, hogy a múltnak el nem múló hatása van a jelenre.



Az önéletrajzi ihletésű írásán keresztül megtaláljuk benne őt is. Túrricse volt tíz esztendős koráig az otthona. Az ott lévő történések regénybéli változata a saját látásmódján keresztül tükröződik vissza. Sajnos eme időszak megélt tragikus eseményei tovább burjánzanak benne, mikor egy újabb szörnyűség következik be családja életében. Szülei Jánkmajtisban laktak, mikor egy rablótámadás során, 2000 karácsonyán, édesanyja ott helyben, a saját házukban vesztette életét, édesapja pedig nem épült fel soha a sérülésekből. A bekövetkezett szerencsétlenség hatására látott napvilágot a Halotti pompa című verses kötete.

Borbély Szilárd irodalmi alkotásait teljesen átszövi a tragikusan megélt hétköznapok nyomasztó hangulata. Sorait néha ironikus légkör lengi körül. Az élet adta sorsfordulatok, a hétköznapok változatlanságán túl megróbál kapaszkodót keresni bennük. Ezért is mélyen elgondolkoztatóak. Többszöri olvasást igényelnek, ami új élményeket, más képeket, következtetéseket von maga után. Olyan, mintha saját magunk emlékeinek tárházát kérné tőlünk számon, de mégis szeretne semleges maradni. Pedig a létkérdésben nem lehetünk azok. Az egész élettapasztalat, s az annak emlékeként továbbélt, megélt s újraélesztett eleven történései követnek bennünket egy életen át. A már-már létbölcseleti, filozófiai hatású, és vallási kérdésekkel foglalkozó írásai, amelyeket tapasztalataival is alátámaszt, teljesen fogva tartanak. Közömbösen nem lehet elmenni mellettük, hiszen a megélt élmény, bármi is legyen az, hitelesen tálalva új dimenziókat nyit meg lelkünk feltárásában. Olyan világba kalauzol el bennünket, ahol még a csöndben is felsejlik a zaj, és nyomon követve más értékeket hoz létre még a magányosnak tűnő perceinkben is. Lehetőségeket kínál egy másmilyen lét megélésére.

Habár művei nagyrészt nem éppen a derűt csempészik be lelkünkbe, mégis olvasásuk közben értelmet nyer minden egyes szava, hogy nem volt hiába. Érdemes böngészgetni, mert általuk nemcsak a szerzőt és gondolkodásmódját ismerhetjük meg, hanem emberi mivoltunkban jobbak, lélekben gazdagabbak leszünk.

Önéletrajzi források:
Kácsor Zsolt: A Nincstelenek falva In: Népszabadság 2015. 03. 21
Borbé Levente

2019. február 14., csütörtök

Olvasmányajánló biblioterápiás foglalkozásról

Szakmári Klára

Ajánló a Könyv, Könyvtár, Könyvtáros 2018. decemberi számából

Borbé Levente: Biblioterápiás foglalkozás a székelyföldi Márton Áron Főgimnáziumban In: Könyv, Könyvtár, Könyvtáros 2018. december 28-35. p.

Kedves erdélyi kollégánk osztja meg velünk gyakorlatát.  Több továbbképzést követően –melyen sajátélményű gyakorlat is volt – fellelkesedve vágott bele gimnazistákkal a biblioterápiás foglalkozássorozatba. Az előkészületeket ismertetve őszintén vall a nehézségekről, a kudarcokról és a kollegális összefogás erejéről, melynek köszönhetően végül is sikerült beindítani a projektet. Nem hátrált meg, hanem új megoldásokat, új utakat keresett a diákokhoz! Programjának az Olvasói utazás címet adta, végül sikerült bontott csoportokkal, tanítási órákon közösen feldolgozni különféle műfajú és témájú irodalmi alkotásokat. Nagyon felkészült a foglalkozásokra, belement a „mókákba”, dramatizált, megjelenített szereplőket. A beszélgetések során egyre jobban megnyíltak a diákok, bevonódtak a megjelenítésbe, felszabadultan mutatták meg önmagukat. Többféle módszerrel közelítettek a művekhez, zenei feldolgozásokat is meghallgattak, és az oldott, elfogadó légkör mindenkinek lehetőséget adott a megnyilatkozásra. A hetedik alkalommal a diákok értékelték a közös munkát és ötleteket adtak a folytatáshoz. Az elért eredmények közül Levente a személyiségük gazdagodását emeli ki. Egyik módja ez annak, hogy visszavezessük a fiatalokat az olvasás és a könyvtárhasználat öröméhez! A beszámoló olvasásakor nagyon élveztem azt a jellegzetes, szép erdélyi nyelvezetet, amit Levente használ, olyan képszerű, plasztikus, ízes és egyéni meglátásokat tartalmaz! Ezért is ajánlom elolvasást!

(Borbé Levente a Csíkszeredai Márton Áron Gimnázium könyvtárostanára)

2019. február 12., kedd

Csíkszék könyvtárosainak módszertani gyűlése


2019. február 7-én délelőtt 10 órakor látta vendégül Bölöni Melinda, a Nagy Imre Általános Iskola könyvtárosa a Csík körzeti iskolai könyvtárosokat és meghívottjaikat.
Bölöni Melinda rövid köszöntője után Szabó Irén Ottilia, a Hargita Megyei Nevelési Tanácsadó- és Erőforrás Központ vezetője tartott előadást az Olvasási szokások és nehézségek iskolás korú gyerekeknél címmel. A másfélórás interaktív megbeszélés kis szakmai ismerkedéssel kezdődött, megtoldva a legjobb élménnyel azon a héten. 
Szabó Irén Ottilia kiemelte az olvasás döntő szerepének fontosságát, amelynek alapköve a család kellene hogy legyen. A szülőknek születéstől érdemes támogatniuk az olvasást, mert elsősorban a gyerekek számára ők a példák. Ezt követően csoportokat alkotva próbáltuk megfejteni azokat az olvasási szokásokat és ezzel kapcsolatos problémákat, amelyek ma az V.-VIII osztályokra jellemzőek. Néhány érdekes megfigyelés alapján el lehet mondani, hogy ötödikben még kíváncsiak a gyerekek. Ez a kíváncsiság az évek folyamán egyre lankad. Az érdeklődés inkább a lányokban marad meg tovább, vagyis ők olvasnak többen tovább. Ilyen esetben mit tehet egy könyvtáros? A lehetőségeihez mérten igyekszik népszerűsíteni a kortárs és divatos irodalmon keresztül az olvasást. Az olvasásra pedig időt kell szánni/hagyni. Ami igazán jó módszer, pedagógusok irányításával, a diákok közötti olvasásélmények megbeszélése. Az előadói olvasás itt nagy szerepet kaphat, mert helyben tálalja az adott témát. Nyilván a kivitelezéshez olyan köröket, olvasói társaságokat kell kialakítani, amelyek szerint eme rendezvényeket könnyebben lehet kivitelezni.
* * *
Kis szünetet követve jómagam beszéltem A biblioterápia alkalmazása az iskolában címmel. Bevezetőként elmondtam, hogy a biblioterápia is az olvasás megszerettetésének egyik lehetséges módozata. Igen hasznos, és kiemelten fejleszti az emberi önismeretet. Néhány mondat erejéig a biblioterápia múltját idéztem föl. Beszéltem a magyarországi alapítótagokról és a jelenlegi helyzetről. Fontosnak tartottam ecsetelni eme tevékenység sokrétűségének felhasználási módszereit. A biblioterápia nemcsak a könyvekre, vagy annak különböző elektronikus változataira korlátozódik, hanem belefoglalhatja a művészeti ágak megannyi válfaját. A diákoknak lehetőséget adhatunk, hogy a felolvasott élmény alapján másmilyen eszközzel is kifejezhessék benyomásukat, mondanivalójukat az adott mű kapcsán. Ha akarnak, akkor rajzoljanak, fessenek, zenei aláfestést kreáljanak, akár képes albumot rakjanak össze, és így tovább. A lehetőségek tárházából nem maradhat ki a gyermekek saját történeteinek felolvasása, elmesélése, akár saját készítésű rajz, film, vagy éppen színpadi előadás kapcsán. Tehát egy könyvtárosnak, vagy a véle együtt beavatott pedagógusnak, a fenti felsoroláson kívül is, válsztása nyílik a saját elképzelése és tehetsége alapján, amelyben otthonosan mozog, érdekesebbé tenni ezeket a foglalkozásokat. Más szóval beleviheti egyéniségének és személyiségének értékeit. Végül Lázár Ervin egyik meséjét adtam elő, eljátszva a legfontosabb szereplőket abban a műben.
*
A metodikai nap az iskolai könyvtárosok általános problémáinak megbeszélésével zárult, mint az állások megszüntetése, azok összekapcsolása másmilyen tevékenységekkel, a könyvek és más dokumentumok beszerzésének ellehetetlenítése stb.
* * *
A rendezvény szervezői: Bölöni Melinda, Egyed Daniela és Márdirosz Ajka-Klára

Résztvevők névsora:
  • Bakó Edit (magyar szakos tanár) – Márton Ferenc Általános Iskola, Csíkpálfalva
  • Borbé Levente Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda
  • Borz Doina GabrielaSfântu Nicolae Elméleti Líceum, Gyergyószentmiklós
  • Bölöny Melinda – Nagy Imre Általános Iskola, Csíkszereda
  • Dánél Hajnalka – Petőfi Sándor Általános Iskola, Csíkszereda
  • Gábor Emilia Mártonffy György Általános Iskola, Csíkkarcfalva
  • Kovács EditJoannes Kajoni Szakközépiskola, Csíkszereda
  • Kristó Zita – József Attila Általános Iskola, Csíkszereda
  • Lakatos Tamás – Lukács Mihály Általános Iskola, Kászon
  • Maier Paula-Corina – Octavian Goga Főgimnázium, Csíkszereda
  • Márdirosz Ajka Klára – Apáczai Csere János Pedagógusok Háza, Csíkszereda
  • Molnár Gyula – Kós Károly Szakközépiskola, Csíkszereda
  • Rodé Enikő (informatikus) – Endes József Általános Iskola, Csíkszentsimon
  • Székely Edith – Márton Áron Általános Iskola, Csíkszentdomokos
  • Tamás Tünde (magyar szakos tanár) – Nyírő József Általános Iskola, Csíkszépvíz

Fénykép: Borbé Levente, Márdirosz Ajka-Klára

Borbé Levente


2019. február 4., hétfő

ReMeK-e-hírlevél, 2019/2. számából

Kortárs Hangon Irodalmi Pályázat 2019
Idén is meghirdetik, immár 14. alkalommal, a Kortárs Hangon irodalmi pályázatot. A meghirdetés köre: Beregszász, Csíkszereda, Eger, Eperjes, Gyöngyös, Jászberény, Kolozsvár, Komárom, Marosvásárhely, Miskolc, Nagyvárad, Nyitra, Nyíregyháza, Sárospatak, Szatmárnémeti egyetemein magyar nyelven tanuló diákok. Pályázati feltétel: érvényes hallgatói jogviszony. A pályázatra vers és próza kategóriában lehet benyújtani pályaműveket, pályázonként maximum 2 alkotással, alkotásonként maximum 2 gépelt oldalnyi művel lehet jelentkezni. A sikeres művek szerzői megjelennek a pályázat költészet napi kötetében, értékes könyvutalványokban részesülnek, részvételi lehetőségük nyílik részt venni alkotói szakmai műhelyben, illetve irodalmi lapokban biztosítanak számukra közlési lehetőséget. A pályaműveket és a kitöltött jelentkezési lapokat a kortarshangon@uni-eszterhazy.hu címre várják. Beküldési határidő: 2019. február 4. Eredményhirdető, kötetbemutató gála és Kortárs Hangon ’19 Kreatív Írásművészeti Műhely a nyerteseknek: 2019. április 11-14., Miskolci Egyetem.
A pályázat részletes kiírása itt olvasható.
Forrás: https://www.helikon.ro/kortars-hangon-irodalmi-palyazat-2019/?

Lehet pályázni a 2019. évi Móricz Zsigmond alkotói ösztöndíjra
 Az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából a MANK Nonprofit Kft. pályázatot hirdet azon fiatal írók, irodalmárok részére, akik szépirodalmi, kritikai, szociográfiai vagy irodalomtörténeti munkájukhoz kérnek támogatást a Móricz Zsigmond irodalmi ösztöndíj elnyerésével. A pályázat szakmai lebonyolítója a Petőfi Irodalmi Múzeum, a pályázatok benyújtásának határideje 2019. február 11. Az ösztöndíj célja, hogy tehetséges fiataloknak segítséget nyújtson a pályakezdéshez, kedvező feltétételeket teremtsen a magas színvonalú alkotó tevékenységhez. Pályázhatnak azok az 1984. január 1. után született írók, irodalmárok, akik eddig színvonalas orgánumokban, szakmai színtereken megjelentek. Már publikált kötet megléte előnyt jelent. Korábbi ösztöndíjasok is pályázhatnak abban az esetben, amennyiben az előző ösztöndíjuk lejárta óta eltelt öt év, és a korhatárnak még megfelelnek. Az ösztöndíj időtartama 12 hónap, a 2019. január 1. és december 31. közötti időszakra Az ösztöndíj összege bruttó 200 000 forint havonta.. A pályázatokat az Emberi Erőforrások Minisztériuma által kinevezett, a PIM által működtetett szakértői kuratórium bírálja el.
Részletes pályázati felhívás itt: https://pim.hu/hu/palyazati-felhivas-2019-evi-moricz-zsigmond-irodalmi-alkotoi-osztondij-elnyeresere
Forrás: http://multikult.transindex.ro/?hir=10968&Lehet_palyazni_a_2019._evi_Moricz_Zsigmond_alkotoi_osztondijra

Száraz Miklós György Székelyek című könyvének bemutatója
Száraz Miklós György, József Attila-díjas íróval találkozhatott csíkszeredai olvasóközönsége a Magyar Kultúra Napján, 2019. január 22-én, a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében.
Székelyek – Történelemről és hagyományról című, a Scolar kiadó gondozásában megjelent művelődéstörténeti könyvéről beszélgetett a szerzővel Lövétei Lázár László költő, esszéíró, a Székelyföld folyóirat főszerkesztője. A helyszínen a Scolar kiadó több kiadványát is megvásárolhatta a találkozóra érkező népes közönség. Lövétei Lázár László kérdéseire, hogy miként került kapcsolatba a székelyekkel, és miért éppen a székelyeket választotta könyve témájául, Száraz Miklós György a gyerekkorát meghatározó székelyföldi élményeiről, ifjúkori erdélyi és székelyföldi útjairól, kalandozásairól is mesélt a jelenlévőknek.
Kívülállóként, objektíven és mégis szubjektíven írni a székelységről nem volt könnyű feladat számára, fejtette ki a szerző. Lövétei Lázár László megállapítása szerint kellett a távolság, a rálátás arra, hogy miben vagyunk mások mi, székelyek, mint a magyarság többi része.
A Székelyek című kötet negyvenkilenc írást, fejezetcímet foglal magába, érintve nagyon sok témát, a székely eredet kérdésétől a székelykapukig és az unitáriusokig, Bethlen Gábortól a csíksomlyói búcsúig, az utolsó írás Márton Áron püspökkel kapcsolatos.
Ahhoz, hogy az olvasó valamiféle székelységképet össze tudjon rakni magában, kellett a vezérfonal, az egyik ilyen vezérelv az időrend, a másik, az írásokat össszefogó vezérelv, ahogy az író a beszélgetés során kifejtette: 'A székely szabadságot tekintem olyan erőnek, ami ezt a népcsoportot vezérli, ami mindig visszahat valamiképpen, és erre nagyon erős emberi példa Márton Áron.' Besszélgetőpartnere kérésére felolvasta a szerző a kötetből az Ácsok című írását.
Forrás és teljes cikk itt: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/699/szaraz-miklos-gyorgy-szekelyek-cimu-konyvenek-bemutatoja-a-magyar-kultura-napjan

Kritikusak, de hálásak az udvarhelyiek - Beszélgetés Szőcs Endre könyvtárigazgatóval
Saját pénzből, adományokból közel 1300 kötettel gyarapodott tavaly a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár könyvállománya. Az olvasás mellett ugyanakkor számos izgalmas tevékenységre, fejlesztő foglalkozásra nyílt lehetőség a tékában. Ezt a vonalat viszik tovább idén is – derült ki a Szőcs Endre igazgatóval készült beszélgetés során.
– Hogyan értékeli intézménye szempontjából a 2018-as évet? Megfelelt az elvárásoknak, sikerült megvalósítani a célokat?
– Céljainkat, terveinket sikerült haladéktalanul megvalósítanunk, de amit talán a legfontosabbnak tartok, hogy újonnan beiratkozott olvasóink száma folyamatosan növekszik (2017-ben 1387 személy, 2018-ban 1485 személy), bizonyítva, hogy mekkora szükség van könyvtárra, valamint a hozzá tartozó tevékenységekre.
– Mi okozott nehézséget, csalódást a múlt évben?
– Nem beszélhetek csalódásról, hisz minden tervünk, elképzelésünk megvalósult, sőt még olyanok is, amelyek nem voltak betervezve! Ilyen a planetárium, amely egyedülálló térségünkben, vagy a könyvtár- és olvasásnépszerűsítő kisfilmünk, amely népszerű magyar írók, színészek, énekesek és sportolók bevonásával készült a Székelyföldi Stúdió önzetlen közreműködésével, valamint a virtuális séta, amellyel bárki, bármikor, bárhonnan a nagyvilágból a Google-térkép segítségével betérhet könyvtárunkba…
– Mi volt a legkedvesebb élmény tavaly az Ön számára?
– Több emlékezetes esemény volt, de most szubjektíven egyet emelnék ki: augusztus végén nemzetközi szakmai konferenciát szerveztünk, amelynek résztvevői barátsággal és szeretettel közeledtek felénk. Örömmel konstatáltuk, hogy könyvtárunk fejlődése helyes irányba halad, valamint számíthatunk a szakma segítségére is.
– Mit vár el a fenntartótól?
– Remélem, ebben az éven is számíthatunk annyi támogatásra, hisz a kultúrába fektetett energia és pénz rövid, közép- és hosszú távon gyors, pozitív eredményhez vezet.
– Hogyan tovább?
– Néhány évvel ezelőtt jóformán semmi pénz nem állt a könyvtár rendelkezésére új könyvek vásárlása céljából. Az állomány gyarapítását helyi és magyarországi adományokból végeztük. Mára ez jelentősen megváltozott, de sajnos még mindig kevésnek bizonyul… Iskolaváros lévén, nagy szükség van új szakmai könyvekre, folyóiratokra, amelyek beszerzése prioritást élvez. Folytatjuk közművelődési (író-olvasó találkozók, könyvbemutatók, kulturális programok), művészeti (kiállítások, filmklubok, quilling, olvasótáborok), tudománynépszerűsítő (kísérletek, planetárium, 3D technológia) tevékenységünket is, ezáltal biztosítva minden korosztály számára a tartalmas kikapcsolódást, szórakozást, amely mindig a könyvekre, az olvasás fontosságára hívja fel a figyelmet.
– Magánemberként milyennek találja a város kulturális életét?
– Tudom, hogy nincsenek óriásfesztiváljaink, grandiózus kiállításaink vagy évente visszatérő megasporteseményeink, de vannak nagyon tartalmas, színvonalas rendezvényeink az év szinte minden napján.. Persze mindig úgy látjuk, hogy kevés a közönség, de ez nagyon relatív. Szerintem az udvarhelyi kultúrafogyasztó réteg nagyon népes, nagyon igényes, nagyon kritikus, de végtelenül hálás!
Forrás: https://hargitanepe.eu/kritikusak-de-halasak-az-udvarhelyiek/ 

Emlékkiállítással tisztelegtek Kányádi életműve előtt
 A 20. századi erdélyi irodalom legnagyobb egyéniségére, Kányádi Sándor költőre emlékezve, a Magyar Kultúra Napja székelyudvarhelyi rendezvénysorozatának kiemelt mozzanataként nyitották meg a neki szentelt emlékkiállítást 2019. január 20-án.
A Kányádi-életmű mély és tiszta vizű kútjából merítenek mindazok, akik betérnek augusztus 20-ig a Haáz Rezső Múzeumba. A szülőfalu, Nagygalambfalva mellett Székelyudvarhely és Budavár is díszpolgárának tekinti a közelmúltban elhunyt költőt – jelképes volt a megnyitón e három település népes képviseletének jelenléte. Húgának, Róza néninek és a jelenlévő rokonoknak sokféle érzelem tükröződött a tekintetében.
A kiállítás-megnyitón jelen lévő gyermekek hamar megtalálták a multimédiás eszközöket, és elvarázsolódtak a megidézett Kányádi-világban. Mások a virtuális valóság szemüvegén keresztül haladtak a lovait kereső kisfiú nyomába – fától-fáig. Közben hol megzenésített versei szóltak a háttérben, hol pedig korabeli felvételekről a költő maga. Könyvek, hanghordozók, kéziratok és sok-sok fotó, műtárgy – klasszikus és nem hagyományos kiállításelemek. Egy gazdag életút és -mű velünk maradó tanúi. Érdemes betekinteni a kútba, és majd elmesélni másoknak is az élményt. Aki szeretné, virtuális interjúkészítésre vállalkozhat, nem fog csalódni. Egy páratlan relikvia is látható: Sándor bácsi első laptopját dedikálva Balázs Feri bácsinak ajándékozta, amit most ő kölcsön adott az emlékkiállítás idejére a múzeumnak. A tárlat sok apró részletet rejt, érdemes mélységében felfedezni.
Forrás és teljes cikk itt: https://szekelyhon.ro/aktualis/emlekkiallitassal-tisztelegtek-kanyadi-eletmuve-elott

Ezeken az oldalakon lehet ingyenesen könyveket letölteni
 Egyre több olyan honlap létezik, ahonnan ingyenesen (és legálisan) lehet letölteni magyar nyelvű könyveket. Bár ezeket már most is sokan használják, a lehetőség még nem jutott el mindenkihez, ezért Kerekes Pál és Kiszl Péter, az ELTE információ- és könyvtártudományi tanszékeinek oktatói összegyűjtötték, hogy milyen fórumokon tudnak a magyarok szabadon könyvekhez hozzáférni. Kutatásaik eredményét a Magyar irodalom @ világhálón című kötetükben tették közzé, amit ITT bárki ingyenesen elolvashat.
A magyar irodalom digitalizálása viszonylag friss dolog, körülbelül huszonöt éve merült fel először, hogy a kulturális örökség megőrzése és átörökítése érdekében nem ártana feltenni az internetre a legfontosabb szövegeinket.. A világ azóta nagyot fordult. Mint a kötet előszavából is kiderül, húsz évvel ezelőtt, 1998 tavaszán még csak 3,5 ezer webhely volt bejegyezve a „.hu” felső szintű közdomén alatt, míg ma csaknem 730 ezer domént tartanak nyilván. Ráadásul mostanra már a magyar lakosság nagy része, kb. 70%-a rendszeresen használ internetet.
Ez a kötet elsősorban az ingyenesen elérhető magyar nyelvű irodalmi szöveggyűjteményekre koncentrál. A szerzők olyan honlapokat szedtek össze, ahonnan törvényesen lehet szövegrészleteket, cikkeket, műfordításokat, illetve teljes könyveket letölteni. „A klasszikus magyar szépirodalom jó része elérhető ingyenesen, valamint jelentős számú kortárs magyar irodalom is található szabad adatbázisokban, szerzői portálokon” – írják, de azért hozzáteszik azt is, hogy eddig még a magyar kulturális örökségnek csak töredékét sikerült digitalizálni.
Az oldalak listája itt található: https://konyves.blog.hu/2018/09/21/ezeken_az_oldalakon_
A Magyar irodalom @ világhálón szerzői a művek digitalizálásával foglalkozó intézmények honlapjai mellett ajánlanak számos más forrást is. Például bizonyos e-könyv áruházak (iTunes, Kobo, Smashwords, Multimédiaplaza, Book&Walk, Adamobooks, Publioboox) oldalait, ahol olykor időlegesen ingyenesen hozzáférhetővé tesznek egy-egy művet. De szó esik a kötetben Google Play könyváruházáról, a Google Booksról vagy a Scribdről, valamint a jelentősebb magyar szerzői oldalakról, szövegmúzeumokról és szöveggyűjteményekről is.
A Kerekes Pál és Kiszl Péter által készített teljes felsorolás ITT található.
Forrás: https://konyves.blog.hu/2018/09/21/ezeken_az_oldalakon_lehet_ingyenesen_konyveket

Balla Zsófia volt a hónap szerzője a Literán januárban
A Litera nevű irodalmi portál minden hónapban kiválaszt egy szerzőt, aki abban a hónapban a figyelem a középpontjába kerül és aki több műfajban is megmutatja magát. Készül vele interjú, közlik friss műveit, megkérdezik más művészeti területek alkotásairól és a fiatal irodalomról is. 2019 januárjában Balla Zsófia volt a hónap szerzője a Literán. A portál 2017-ben indította ezt a sorozatát, idáig huszonhárom szerző volt a vendége a Literának. A Litera választását Balla Zsófia hetvenedik születésnapjával indokolta. A szerző A vers hazája című, eredetileg a Széchenyi Akadémiának írt esszéjének első részével indították a hónapot, aztán olvashatóvá vált az akadémiai székfoglaló folytatása, a január 15-i születésnapot megelőző hétvégére pedig a szerzővel készült interjút és emellé készült videót időzítettek. Továbbá kulturális ajánlót lehetett olvasni Balla Zsófiától, végül a költő ismertetett egy általa kedvelt ifjú tehetséget és annak műveit.
Forrás: http://multikult.transindex.ro/?

Hiánypótló könyv a Szent Anna-tóról
Boér Hunor és Tamás Sándor nemrég megjelent, Szentanna című könyve (Kovászna Megyei Művelődési Központ – Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy, 2018) nem a fürdőzésről szól. Elsősorban a táj jelenti az elragadó látványt az arra barangoló ember számára. Több szép mondat is szól erről, például, amikor „...magasba emelt szenteltvíztartónak” nevezik a könyv szerkesztői az egykori tűzhányó – tavat őrző – magas hegyét.
A könyvben az első képek között látható egy festmény reprodukciója, amely a magyar szabadságharc idején zajló sepsiszentgyörgyi csata egyik epizódját ábrázolja. A jó szemű szerkesztők észrevették, hogy a képen az ütközet hátterében a Csomád-hegytömeg magasodik.
A kötet külön érdekessége azoknak a térképeknek a reprodukciója, amelyeken a Szent Anna-tavat is feltüntették a 18. és a 19. század folyamán.
Régi, Szent Anna-napi búcsújárásokról szóló leírásokat is olvashatunk a kötetben. Erre utazó idegenek jegyezték fel – olykor kritikai éllel – a tóhoz fűződő népi hagyományokat, amelyek szerint a tó: „tengerszem, feneketlen mély, sehonnan víz nem foly belé, dagálya és apálya van, átúszhatatlan, mert közepénél besiríti a vakmerészt, csattogó télben sem fagy be, soha legkisebbet sem zavarodik, semmi állat nem tenyészik benne, vize kristálytiszta”.
További nagyon szemléletes természettudományi vagy művelődéstörténeti értékű leírásokat válogattak még a kötetbe a szerkesztők, például Kőváry László, Benkő Károly, Orbán Balázs, Jókai Mór, Roediger Lajos, Hankó Vilmos és Gelei József írásaiból.
Az említett szerzők írásaiból kiválogatott szemelvényeknek pedig szellemes címeket adtak: Báró Apor Péter akkor százhuszadik éves csínye: a Pogányok vára (Kőváry László); A dokumentarista, aki nem a Lago Albano áradásaira gondolt Szilatseket olvasva (Benkő Károly); Rabonbán folklorizálás... (Jókai Mór); ... És a tündérmese (Jókai Mór); Egy könyv a tízből, amelyet Jókai Mór magával vitt volna a lakatlan szigetre (hosszú idézet Orbán Balázs leírásából); Fürdővendégek és csodák (Roediger Lajos); Az idill igézete (Jókai Mór); Veszendő édenünk az iskolai jutalomkönyvben (Hankó Vilmos); Búcsúzó sárkányok (Gelei József). Mindezeket a szövegeket szép és olykor eddig ismeretlen képek kísérik.
Egészen ritka, sajátos szempontokat figyelembe vevő, érdekes kis breviáriumot vehetünk a kezünkbe, amelyet érdemes volna egy újabb kiadásban kibővíteni.
Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/119430/hianypotlo-konyv-a-szent-anna-torol

Megjelent A magyar nyelv nagyszótára hetedik kötete
Bemutatták A magyar nyelv nagyszótára hetedik kötetét, valamint online változatát Budapesten, az MTA Nyelvtudományi Intézetében. Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a kötetet méltatva azt mondta: a kiadvány hatalmas szolgálat a magyar kultúrának.
„Egy ilyen nagyszótárnak az elkészítése igazi sziszifuszi, heroikus, hatalmas munka" – mondta a kötetet méltatva Lovász László, hozzáfűzve: ahhoz, hogy egy ilyen kiadvány elkészüljön hatalmas háttérirodalmat, rengeteg adatot kell feldolgozni.
Ahhoz, hogy ez a kiadvány létrejöjjön, a nyelvtudományi intézet a legmodernebb technológiát fejlesztette ki és tartja fent – mondta. Az MTA elnöke szerint ez jó példa arra, hogy a különböző tudományterületeket nem lehet egymástól elkülönítve kezelni, a legnagyobb sikert az hozza, ha ezeket összekapcsolják.
A több mint húsz kötetesre tervezett sorozat hetedik kötete az el- és él- kezdetű címszavakat tartalmazza: 1200 oldalon több mint 2 ezer címszó található, és több mint 9 ezer jelentésük van ezeknek a feldolgozott szavaknak. A szavak bemutatását 35 536 példamondat gazdagítja..
A nagyszótár nem a terjedelemre utal, hanem sokkal inkább egy műfaj – mondta Ittzés Nóra főszerkesztő. A magyar nyelv nagyszótára általános értelmező szótár, amely nem szűkíti vizsgálódását a nyelv egy rétegére, egy kiválasztott szeletére, hanem a köznyelv és a szépirodalom, a legkülönfélébb szak- és rétegnyelvek szókincséből egyaránt válogat – tette hozzá. Mint megjegyezte, a nagyszótárak a szerkesztőik választotta szempontok szerint egyfajta teljességre törekszenek, visszanyúlva a múltba. Az angol nagyszótár például a teljes írásbeliséget feldolgozza, a magyar nagyszótár pedig az 1700-as évek végétől dolgozza fel az adatokat – mondta, hozzátéve, hogy ez egy történeti jellegű szótár, ezért mindig konkrét szövegek alapján dolgoznak.
A szöveggyűjtemény, amelynek elemzésével a szótárt létrehozták, összességében több száz millió szövegszót tartalmaz. Ezek jó része az 1800-as évek végétől gyűjtött archivális cédulagyűjteményükben található, másik része a Magyar történeti szövegtárban, de a munka során sok publikált, kereskedelmi forgalomban lévő CD-t is feldolgoztak. A jelentésekre mindig példákat is adnak a szöveggyűjteményből, pontos bibliográfiai adatok megjelölésével.
Az eseményen bemutatták A magyar nyelv nagyszótára online változatát is. Merényi Csaba informatikus elmondta, hogy az online kiadvány a nagyszotar.nytud.hu címen mindenki számára ingyenesen elérhető regisztráció nélkül. Az online szótár mind a hét eddigi nyomtatott kötet teljes anyagát tartalmazza, egységesen kereshető formátumban. A szócikkeken keresztül közvetlenül hozzá lehet férni a szótár alapjául szolgáló bibliográfiai adatbázisokhoz is.
Forrás: http://www.kultura.hu/irodalom/megjelent-magyar-nyelv

Digitalizált családi emlékek: erdélyi Fortepan született
A magyarországi Fortepan digitális képarchívum mintájára indította be az Azopan Fotóarchívumot Szőcs Edgár közgazdász. A háromnyelvű képadatbázis tartalma önkéntes adományokból bővül, nem kereskedelmi célra pedig szabadon felhasználható.
Analóg technikával készült fotók átmentése céljából indította az Azopan Fotóarchívum háromnyelvű honlapot a marosvásárhelyi származású, Budapesten élő Szőcs Edgár közgazdász. Az archívummal az összegyűjtött fotókat megpróbálja átmenteni a digitális korba, hogy hozzáférhetővé és kutathatóvá tegye azokat. A képek ingyenesen hozzáférhetők, és forráshivatkozással, nem kereskedelmi jellegű tevékenységre felhasználhatók. „Térben főleg Románia mai területe érdekel, tekintet nélkül a nemzetiségi szempontra. Nem véletlen, hogy az Azopan Fotóarchívum háromnyelvű. Reméljük, hogy a sajtó, a bloggerek is felfedezik, és képeinket használni fogják tartalmaik illusztrálására” – fejtette ki Szőcs Edgár.
Forrás és teljes cikk itt: https://liget.ro/studio/digitalizalt-csaladi-emlekek-erdelyi-fortepan-szuletett

Harminc bátorító, féleleműző gyermekkönyv
A könyvek mindegyike olyan történeteket kínál, amelyek gyereknek és szülőnek is segíthetnek: megtanítanak bennünket átlépni, túljutni, legyőzni, kibeszélni, megoldani, segítséget kérni és kapni… Csupa hasznos tudomány, olykor megható, szívet melengető, olykor kacagtató formában!
Forrás és teljes cikk itt:https://egigerokonyvek..blog.hu/2019/01/15/30_batorito_gyerekkonyv

Szerkesztők:
Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Borbé Levente (Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsaniko@gmail.com
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó.

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.

2019. február 3., vasárnap

A PRO LIBRIS KÖNYVTÁRI EGYESÜLET FELHÍVÁSA

Tehet Ön is közösségünk jövőjéért!
Kérjük Önöket, hogy adójuk 2%-ával támogassák egyesületünk működését!
A Kájoni János Megyei Könyvtár mellett működő Pro Libris Könyvtári Egyesület – Asociaţia Bibliotecară „Pro Libris" célja, hogy támogassa az új könyvtári dokumentumok beszerzését, különböző kulturális és szabadidős programok, rendezvények, foglalkozások szervezését.

Adója 2%-ának felajánlásával Ön is hozzájárulhat, hogy a Kájoni János Megyei Könyvtárban minél több új kiadvány, friss olvasnivaló várja, hogy a könyvtár kulturális programjai, szabadidős tevékenységei minél több emberhez eljussanak.

További információk igényelhetők a könyvtár közönségszolgálati részlegein. Az űrlap ugyancsak a könyvtár részlegein igényelhető. 



2019. február 2., szombat

"Kedvenc olvasmány vadászat"


A Magyar Kultúra Napja alkalmából egy játékra invitáltuk a székelykeresztúri Orbán Balázs Gimnázium 9-12 osztályos diákjait, amely 2019. január 22-én reggel indult.
A tanulók feladata az volt, hogy találják meg tanáraik/ iskolai alkalmazottaik kedvenc olvasmányát. Ehhez a könyvtárban elhelyezett fotógyűjteményt kellett végignézzék és megtippeljék, hogy ki lehet a könyvborító mögött! A fotók mellé különböző információkat is megadtunk, amely segítette őket a megfejtésben. Válaszaikat leadhatták a könyvtárban található QR kóddal.
A legtöbb helyes választ megadó diák között egy 16 gigás adathordozót sorsoltunk ki! Nagyon sok helyes válasz érkezett be. Azt tapasztaltuk, hogy a diákok odaadással dolgoztak és jó ötletnek tartották a játékot.
Néhány fotót az alábbi linken vagy az iskola facebook oldalán lehet megtekinteni.
Hatos Melinda, könyvtáros

2019. február 1., péntek

Februári évfordulók 2019


560 esztendeje, 1459. február elsején született Konrad Celtes német humanista.

145 éve, 1874. február elsején született Hugo von Hofmannsthal (Hugo Laurenz August Hofmann) osztrák-német költő, novellista és drámaíró.

100 éve, 1919. február elsején született Képes Géza magyar költő, író, esszéíró és műfordító.

45 éve, 1974. február elsején hunyt el Győry (Wallentinyi) Dezső magyar költő, író és újságíró.

260 éve, 1579. február másodikán született Karl Friedrich Hensler osztrák író, drámaíró és színházigazgató.

65 éve, 1954. február másodikán hunyt el Hella Wuolijoki (Ella Marie Murrik) finn-észt író és politikus.

145 éve, 1874. február harmadikán született Gertrude Stein német származású zsidó-amerikai írónő, költő és műgyűjtő.

65 éve, 1954. február harmadikán hunyt el Ionel Teodoreanu román író és ügyvéd. Főbb művei: Álarcos Bál, Noé bárkája, Vidéki vakációk (La Medeleni).

395 esztendeje, 1624. február negyedikén hunyt el Vicente Martínez Espinel spanyol költő, író és muzsikus.

340 esztendeje, 1679. február negyedikén hunyt el Joost van de Vondel holland költő és drámaíró.

195 éve, 1824. február negyedikén hunyt el Barla Mihály (Miháo Barla) szlovén-magyar író és költő.

105 éve, 1914. február negyedikén született Alfred Andersch német író és politikus.

95 éve, 1924. február negyedikén hunyt el Szabó Endre magyar költő, író, hírlapíró és műfordító.

45 éve, 1974. február negyedikén hunyt el Gáldi László magyar nyelvész, irodalomtörténész, műfordító és szótárszerkesztő.

45 éve, 1974. február negyedikén hunyt el Balassa Imre (Schweiger) magyar író, újságíró, dramaturg, lapalapító, lapszerkesztő és zenekritikus.

215 éve, 1804. február ötödikén hunyt el Johan Ludvig Runeberg finn-svéd író és költő, Finnország nemzeti költője.

130 éve, 1889. február ötödikén hunyt el Berde Mária Julianna erdélyi magyar író, költő és műfordító.

105 éve, 1914. február ötödikén született Villiam S. Burroughs amerikai író, esszéista és előadóművész.

55 éve, 1964. február ötödikén hunyt el Csathó Kálmán magyar író, színműíró és színházi rendező.

40 éve, 1979. február negyedikén hunyt el Thurzó Gábor (Rutterschmidt Károly) magyar író, kritikus, műfordító és forgatókönyvíró.

25 éve, 1994. február ötödikén hunyt el Nagy Borbála székely-magyar író, színműíró és műfordító. Ismertebb munkái: A csíki boszorkány, Őrült Johanna, Claudia.

25 éve, 1994. február ötödikén hunyt el Megyery Sári franciaországi magyar írónő, költő, újságíró és színész.

455 esztendeje, 1564. február hatodikán született Christopher Marlowe angol drámaíró, költő és műfordító.

355 esztendeje, 1664. február hatodikán hunyt el Beniczky Péter magyar barokk költő.

90 éve, 1929. február hatodikán hunyt el Keith Spencer Waterhouse angol író és újságíró.

70 éve, 1949. február hatodikán született Zsolt (Steiner) Béla zsidó származású magyar író, újságíró és politikus.

490 esztendeje, 1529. február hetedikén hunyt el Baldassare Castiglione olasz reneszánsz író és költő.

455 esztendeje, 1564. február hetedikén született Csong Cshol koreai költő.

210 éve, 1809. február hetedikén született Frederik Paludan-Müller dán költő.

90 éve, 1929. február hetedikén született Török László székely-magyar író, újságíró és filmkritikus.

200 éve, 1819. február nyolcadikán született John Ruskin angol író, költő, filozófus, festő és esztéta.

145 éve, 1874. február nyolcadikán hunyt el David Friedrich Strauss német filozófus, teológus és író.

110 éve, 1909. február nyolcadikán hunyt el Catulle Mendès francia költő író és novellista.

90 éve, 1929. február nyolcadikán hunyt el Rákosi Jenő magyar író, újságíró, lapszerkesztő és színházigazgató.

85 éve, 1934. február nyolcadikán hunyt el Móra Ferenc magyar író, újságíró és muzeológus. Ismertebb alkotásai: Rab ember fiai, Mindenki Jánoskája, Kincskereső kisködmön, Ének a búzamezőkről, Aranykoporsó, Zengő ABC stb.

40 éve, 1979. február nyolcadikán hunyt el Nyikolaj Szemjonovics Tyihonov szovjet-orosz költő.

145 éve, 1874. február kilencedikén hunyt el Jules Michelet francia történetíró, történész, író, műfordító és levéltáros.

145 éve, 1874. február kilencedikén hunyt el Amy Lowell amerikai költőnő.

95 éve, 1924. február kilencedikén hunyt el Tompa István erdélyi magyar író, közgazdász és politikus.

25 éve, 1994. február tizedikén hunyt el Simonyi Imre (Szmola) erdélyi származású magyar költő.

410 esztendeje, 1609. február tizedikén született John Suckling angol költő.

190 éve, 1829. február tizenegyedikén hunyt el Alekszandr Szergejevics Gribojedov orosz drámaíró, író.

140 éve, 1879. február tizenegyedikén hunyt el Vahot (Vachott) Imre magyar író, színműíró és lapszerkesztő.

110 éve, 1909. február tizenegyedikén született Joseph L. Mankiewicz zsidó származású amerikai író, forgatókönyvíró, filmrendező és producer.

95 éve, 1924. február tizenegyedikén hunyt el Olav Nygard norvég költő.

75 éve, 1944. február tizenegyedikén született Éltető József (Welman) erdélyi magyar költő, szerkesztő, dramaturg és műfordító.

70 éve, 1949. február tizenegyedikén hunyt el Axel Martin Fredrik Munthe svéd író, forgatókönyvíró, pszichiáter és orvos.

210 éve, 1809. február tizenkettedikén született Charles Darvin angol természettudós és író.

145 éve, 1874. február tizenkettedikén született Sényi László Árpád erdélyi magyar író és szerkesztő.

85 éve, 1934. február tizenkettedikén született Ladányi Mihály magyar költő.

35 éve, 1984. február tizenkettedikén hunyt el Julio Cortázar argentin író, novellista és költő.

30 éve, 1989. február tizenkettedikén hunyt el Niclaas Thomas Bernhard osztrák író és költő.

350 észtendeje, 1669. február tizenharmadikán született Elia Levita jiddis nyelvű költő és író.

250 éve, 1769. február tizenharmadikán született Ivan Andrejevics Krilov orosz költő, író, újságíró, meseíró és műfordító.

115 éve, 1904. február tizenharmadikán született Jakab Géza (Szentgericzei) erdélyi magyar költő és újságíró.

85 éve, 1934. február tizenharmadikán hunyt el Pusztai József (Pozderecz) magyarországi szlovén-magyar költő, író és újságíró.

1150 esztendeje, 869. február tizennegyedikén hunyt el Cirill szláv hittérítő, filozófus és nyelvtudós

255 esztendeje, 1764. február tizennegyedikén született Nicasio Alvarez de Cienfuegos spanyol író, költő, drámaíró és újságíró.

100 éve, 1919. február tizennegyedikén hunyt el Viktor Gomulicki lengyel költő, író és publicista.

55 éve, 1964. február tizennegyedikén hunyt el Csathó Kálmán magyar író, színműíró és rendező.

260 éve, 1759. február tizenötödikén született Friedrich August Wolf német filológus, irodalomtörténész és kritikus.

150 éve, 1869. február tizenötödikén hunyt el Mírza Ghálib indiai urdu és perzsa nyelven író költő.

1 éve, 2018. február tizenötödikén hunyt el Tóth Elemér felvidéki magyar költő, író, műfordító és szerkesztő.

1 éve, 2018. február tizenötödikén hunyt el Csörsz István magyar író és drámaíró.

1 éve, 2018. február tizenötödikén hunyt el Gyüre Lajos felvidéki magyar költő, író, színműíró és irodalomtörténész.

270 éve, 1749. február tizenhatodikán született Johann Jakob Wilhelm Heinse német író.

90 éve, 1929. február tizenhatodikán született Héra Zoltán magyar író, költő, kritikus és műfordító.

85 éve, 1934. február tizenhatodikán hunyt el Eduard Bagrickij zsidó származású szovjet-orosz költő, drámaíró és műfordító.

395 esztendeje, 1624. február tizenhetedikén hunyt el Juan de la Mariana spanyol történetíró, teológus, közgazdász és jezsuita szerzetes.

35 éve, 1984. február tizenhetedikén hunyt el Kacsó Sándor székely-magyar író, szerkesztő, közíró és tanulmányíró.

1 éve, 2018. február tizenhetedikén hunyt el Akinwunmi Isola nigériai drámaíró, író és színész.

615 esztendeje, 1404. február tizennyolcadikán született Leon Battista Alberti firenzei olasz humanista filozófus, nyelvész, költő, író, drámaíró, kriptográfus, építész, festő, matematikus, zenész és szobrász.

455 esztendeje, 1564. február tizennyolcadikán hunyt el Michelangelo di Lodovico Buonarroti Simoni olasz szobrász, festő, építész, költő és emlékíró, az itáliai reneszánsz egyik nagy mestere.

450 esztendeje, 1569. február tizenhnyolcadikán született Isaac Casaubon svájci francia származású latin nyelven alkotó filológus, teológus és könyvtáros.

170 éve, 1849. február tizennyolcadikán született Alexander Kielland norvég író, esszéíró, drámaíró és politikus.

105 éve, 1914. február tizennyolcadikán született Dezséry László magyar író, újságíró és rádiós szerkesztő.

695 esztendeje, 1324. február tizenkilencedikén hunyt el Dino Compagni firenzei olasz költő, történetíró és politikus.

265 éve, 1754. február tizenkilencedikén született Vincenzo Monti olasz költő, drámaíró és történetíró.

170 éve, 1849. február tizenkilencedikén hunyt el Bernard Barton angol költő és író.

150 éve, 1869. február tizenkilencedikén született Ovanesz Tumanjan (Hovhannes Tumanyan) örmény költő, író, fordító és politikus.

135 éve, 1884. február tizenkilencedikén született Leo Kiacseli grúz író, novellista.

5 éve, 2014. február tizenkilencedikén hunyt el Borbély Szilárd magyar költő, író, irodalomtörténész, szerkesztő és kritikus. Ismert regénye: Nicstelenek – Már elment a Mesijás?

270 éve, 1749. február huszadikán született Huang Csing-zsen kínai költő, kalligráfus és festő.

160 éve, 1859. február huszadikán hunyt el Irinyi József magyar író, hírlapíró és műfordító.

70 éve, 1949. február huszadikán hunyt el Berde Mária Julianna erdélyi magyar író, költő és műfordító. Ismertebb művei: Romuald és Adriana, Tüzes Kemence.

35 éve, 1984. február huszadikán hunyt el Földes Mihály magyar író, újságíró és politikus.

15 éve, 2004. február huszadikán hunyt el Könczöl Csaba magyar író, esszéíró, műfordító, kritikus és szerkesztő.

1 éve, 2018. február huszadikán hunyt el Nemes László magyar író, újságíró és műfordító.

515 esztendeje, február huszonegyedikén született Bernardo Segni firenzei olasz humanista történetíró, műfordító és politikus.

145 éve, 1874. február huszonegyedikén született Krüzselyi Erzsébet máramarosi magyar költőnő.

35 éve, 1984. február huszonegyedikén hunyt el Mihail Alekszandrovics Solohov szovjet-orosz elbeszélő és regényíró. Sikeres alkotásai: A csendes Don, Akik a hazáért harcoltak, Emberi sors.

780 esztendeje, 1239. februás huszonkettedikén hunyt el Go-Toba japán császár és költő.

345 esztendeje, 1674. február huszonkettedikén hunyt el Jean Chapelain francia költő, irodalomkritikus és filozófus.

155 éve, 1864. február huszonkettedikén született Pierre-Jules Renard francia író.

30 éve, 1989. február huszonkettedikén hunyt el Márai Sándor (Grosschmid Sándor Károly Henrik) szász származású magyar költő, író és újságíró. Jelentős alkotásai: Egy polgár vallomásai, Szindbád hazamegy, A gyertyák csonkig égnek, Füves könyv, Európa elrablása.

160 éve, 1859. február huszonharmadikán hunyt el Zygmunt Krasiński lengyel romantikus költő és író.

120 éve, 1899. február huszonharmadikán született Erich Kästner német költő, ifjúsági író és forgatókönyvíró. Népszerű regényei: Emil és a detektívek, A repülő osztály, A két Lotti.

115 éve, 1904. február huszonharmadikán született Nagy István erdélyi magyar író. Népszerű regénye a Réz Mihályék kóstolója.

10 éve, 2009. február huszonharmadikán hunyt el Anavi Ádám (Frucht Ferenc) erdélyi zsidó származású magyar költő, író, műfordító és pedagógus.

65 éve, 1954. február huszonnegyedikén hunyt el Herczeg Ferenc (Franz Herzog) német származású magyar író, drámaíró, újságíró ás szerkesztő. Ismertebb művei: A Gyurkovics-fiúk, A tolvaj, Árva László király, A politikus stb.

120 éve, 1899. február huszonötödikén született Erwin Wittstock erdélyi német-szász író és ügyvéd.

115 éve, 1904. február huszonötödikén született Török Sándor erdélyi magyar író, műfordító és antropofózus.

655 esztendeje, 1324. február huszonhatodikán született Dino Compagni firenzei olasz kereskedő, költő, történetíró és politikus.

110 éve, 1909. február huszonhatodikán született Anavi Ádám (Frucht Ferenc) erdélyi zsidó származású magyar költő, író, műfordító és pedagógus.

50 éve, 1969. február huszonhatodikán hunyt el Karl Jaspers német filozófus, pszichiáter és író.

195 éve, 1824. február huszonhetedikén született Kertbeny Károly (Karl-Maria Benkert) magyar újságíró és műfordító.

155 éve, 1864. február huszonhetedikén született Eemil Nestor Setälä finn nyelvész, népköltészetkutató és politikus.

90 éve, 1929. február huszonhetedikén született Fodor András (Andor) magyar költő, esszéíró, műfordító és könyvtáros.

70 éve, 1949. február huszonhetedikén hunyt el Franz Adam Beyerlein német író és ügyvéd.

155 éve, 1864. február huszonnyolcadikán született Szomaházi István magyar író, újságíró és színműíró.

150 éve, 1869. február huszonnyolcadikán hunyt el Alphonse Marie Louis de Prat de Lamartine francia költő, író, drámaíró, politikus és szónok, a francia romantika nagy alakja.

90 éve, 1929. február huszonnyolcadikán született Gál Elemér székely-magyar író, újságíró, szerkesztő és pedagógiai szakíró.

50 éve, 1969. február huszonnyolcadikán hunyt el Maxwell Anderson amerikai drámaíró, újságíró, költő és folyóiratszerkesztő.

195 éve, 1824. február huszonkilencedikén született Stjepan (Stefan) Mitrov Ljubiša szerb író és politikus.



Érdemes Tudni

145 éve, 1874. február elsején jelent meg a kolozsvári Erdélyi Múzeum című folyóirat első száma.

130 éve, 1889. február elsején született Ripszám Henrik magyar festő, szobrász, a magyar tájékozódási futás létrehozója.

105 éve, 1914. február elsején született Vargyas Lajos magyar népzenekutató és folklorista.

45 éve, 1974. február másodikán hunyt el Lakatos Imre (Lipsitz) zsidó származású magyar matematikus és tudományfilozófus.

190 éve, 1829. február harmadikán született Orbán Balázs székely-magyar néprajzi gyűjtő és író.

90 éve, 1929. február harmadikán született Hamburg Péter erdélyi magyar matematikus, szakfordító és tankönyvíró.

100 éve, 1919. Február hatodikán született Márkos András erdélyi magyar szobrász, szociográfus, néprajzos és folklorista.

45 éve, 1974. február hatodikán hunyt el Ács Tivadar magyar történész és újságíró.

180 éve, 1839. február kilencedikén született Bodnár Zsigmond magyar irodalomtörténész, filozófus, író és szerkesztő.

40 éve, 1979. február kilencedikén hunyt el Gábor Dénes (Günszberg) zsidó származású magyar fizikus, gépészmérnök és villamosmérnök, a holográfia feltalálója.

135 éve, 1884. február tizenegyedikén született Györffy István magyar néprajzkutató.

55 éve, 1964. február tizenegyedikén hunyt el Balassa (Weidinger) József magyar nyelvész.

105 éve, 1914. február tizennegyedikén született Dragomán Pál székely-magyar-örmény földrajzi szakíró és muzeológus.

1 éve, 2018. február tizennegyedikén hunyt el Kallós Zoltán erdélyi magyar néprajzkutató és népzenegyűjtő.

85 éve, 1934. február tizenötödikén hunyt el Kölönte Béla székely-magyar író, helytörténész és tankönyvbíráló. Főbb munkái: Gyergyó története a kialakulástól a határőrség szervezéséig, Székely nagyjaink.

140 éve, 1879. február tizenhetedikén született Gáll Imre székely-magyar méhész, szaklapszerkesztő és szakíró.

195 éve, 1824. február tizennyolcadikán született Bálint Gyula székely-magyar lelkész, műfordító és költő.

105 éve, 1914. február tizennyolcadikán született Szőts Endre partiumi származású magyar geológus és paleontológus.

175 éve, 1844. február huszadikán született Munkácsy Mihály magyar festőművész és szakíró.

25 éve, 1994. február huszonharmadikán hunyt el Pap István erdélyi magyar agrármérnök és szakíró.

270 éve, 1749. február huszonnegyedikén született Révai Miklós magyar nyelvész tudós.

195 éve, 1824. február huszonnegyedikén hunyt el Szentgyörgyi (Weis) József székely-magyar orvos és meteorológus.

145 éve, 1874. február huszonhetedikén hunyt Lázár Kálmán erdélyi magyar zoológus, ornitológus, újságíró és politikus.

75 éve, 1944 februárjában a Csíkszereda város melletti, Suta-fenyves körüli síterepen rendezték meg az Országos Magyar Idegenforgalmi hivatal a Csaba serleg” vándordíjas(ifjúsági) síversenyét.