Egy hete mutatták be a Székelyöld folyóirat 2012. januári számát, ahol Hertza Mikola volt a meghívott. Lövétei Lázár László, bemutatva a folyóiratot, kérdésekkel „bombázta” a meghívottat, amelybe később Molnár Vilmos is beszállt.
A baráti légkörben zajló beszélgetés egészen érdekes és egyben szórakoztató is volt. Mikola beszélt írói pályafutásáról és néhány rövidprózát fel is olvasott írásai közül.
Már gyerekkorában megfordult a fejében, hogy tollat ragadjon. Írt kisprózát, „füzetbe vésett sorozatregényeket”, a későbbiekben pedig drámákkal is kísérletezett. Sőt, diákkorában nagy népszerűségnek örvendtek művei. Alkotásait közölte a Hargita, az Ifjú Munkás (a későbbi Ifi Fórum), a Zabhegyező, a Székelyföld és a Kalotaszeg. Tíz esztendei hallgatás után újra írni kezdett, ezúttal inkább rövidprózákat, amelynek nagy részét közölték a Székelyföldben, a Helikonban, az Irodalmi Jelenben, és az Erdélyi Szép Szóban.
Írásai, ahogy jómaga is fogalmazott, rövidségük végett könnyen olvashatóak. Mégis a rövidprózák nemcsak a terjedelmük miatt zökkenőmentes olvasmányok, hanem a groteszkhumorba megbújó mai létformának bemutatása révén is. Hertza írásbeli világa elkísér az ellentmondások birodalmába, amilyen a mai világ is. A szereplők többsége Kárpát-medencei, Közép-Kelet-Európai hős, akiknek történetei a balkáni és globalizációs hangulatot felidéző történések. A humort az egyenetlenség szüli meg, mint, ahogy előfordul Örkény egyperceseiben is. Olvasás közben az események sodrában egy kis Karinthy és Bodor Ádám ízt is fel lehet fedezni. Néhány kérdés is felvetődik munkáiban, amelytől a szimpla történet az egyetemes emberit feszegeti.
Végül, de nem utolsósorban fontos szót ejteni még meg nem jelent kötetéről. Már a Szabó Gyula-emlékdíj átvételekor megemlítették a kötettel nem rendelkező szerzői státust. Hozzátenném, hogy virtuális kötete igenis van. Ennek élő bizonyítéka a honlapja. Ott lehet böngészni írásait. Hogy a közeljövőben sikerül-e kiadni egy Mikola kötetet az eddigi írásaiból, az a jövő zenéje.
Mindenképpen érdemes „fellapozni” Mikola honlapját, a kortárs erdélyi magyar irodalom egyik tehetséges fiatal írójának munkáit.
Tündérszó Meseíró Pályázat 2012
A székesfehérvári Gárdonyi Géza Művelődési Ház harmadszor hirdeti meg a Tündérszó Nemzetközi Meseíró Pályázatot. A pályázatra a világ bármely országában élő 8–15 éves gyermekek magyar nyelven írott meséit várják postai úton vagy e-mailben, csatolt dokumentum formájában 2012. április 15-ig. A pályázatra az 1997. január 1-je és 2003. december 31-e között született gyermekek négy példányban elküldött meséit fogadják.
A mese mellett, kérik, feltétlenül csatolják külön lapon (1.) a meseíró nevét, (2.) születési idejét (év, hónap, nap), (3.) postacímét (ország, település, utca, házszám, irányítószám), és (4.) szülei egyikének e-mail és telefonszámát!
A pályaművek terjedelme minimum 2000 és maximum 6000 karakter (1–3 nyomtatott oldal) lehet. Témájukkal, irodalmi formájukkal kapcsolatban nincs semmiféle megkötés. Egy pályázó csak egy mesét küldhet be a zsűrinek.
A bírálóbizottság neves írókból áll. A díjnyerteseket oklevéllel és egyedi művészeti alkotással jutalmazzák. A döntést követő ünnepélyes eredményhirdetés 2012. május 19-én lesz Székesfehérváron. A díjazottakat a szervezők 2012. május 8-ig telefonon vagy e-mailben értesítik, illetve a díjazottak névsorát a www.ggmuvhaz.hu honlapon közzéteszik. A legjobb írásokat a Művelődési Ház egy későbbi időpontban megjelenteti. Postacím: Gárdonyi Géza Művelődési Ház és Könyvtár, H-8000 Székesfehérvár, Sóstó lakótelep 1, Magyarország. Tel.: +36 22/501-161; e-mail: ggmuvhaz@gmail.com Meghirdették a Szép Magyar Könyv 2011 pályázatot
Idén is nyolc kategóriában versenyezhetnek tavaly megjelent köteteikkel a könyvkiadók a Szép Magyar Könyv pályázaton. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése által kiírt versenyre könyvesbolti forgalomba került, magyarországi és határon túli magyar nyomdákban előállított kiadványokkal nevezhetnek a könyves cégek 2012. február 8-ig.
A zsűri külön díjazza a gyermekkönyveket; a tankönyveket; az ismeretterjesztő kiadványokat; a tudományos műveket, szakkönyveket és felsőoktatási kiadványokat; a szépirodalmi és ifjúsági köteteket; a művészeti könyveket és albumokat; a bibliofil és speciális kiadványokat; valamint a fakszimile, reprint és adaptált kiadványokat.
A Szép Magyar Könyv elismerést már 1929-ben, a könyvhét elődjeként számon tartott első könyvnap alkalmával is átadták, 1952 óta pedig az Ünnepi Könyvhét keretében rendszeresen díjazzák a szakma kiemelkedő alkotásait. A legjobbnak bizonyuló alkotók a könyvhét nyitónapján, idén június 7-én vehetik át elismeréseiket.
A közönségdíjat az április 9. és 22. között megrendezendő XIX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál látogatóinak összesített szavazatai alapján ítélik oda. Forrás: http://kultura.hu/main.php?folderID=887
Korszerű rendszerre vált a könyvtár
Jelentős fejlesztés előtt áll a székelyudvarhelyi városi könyvtár: februártól korszerű, olvasóbarát rendszerre vált az intézmény. Az új programmal nemcsak a szolgáltatások köre bővül, hanem a személyzet munkája is egyszerűsödik.
Több mint 12 éve elektronikus könyvtárkezelői katalógussal dolgozunk, a kölcsönzés azonban hagyományosan, könyvkártyákkal folyt – mondta el Szabó Károly igazgató. Az újítás szükségessége már tavaly nyilvánvalóvá vált, a vezetőség akkor a régi programot kifejlesztő céghez fordult. A konzultáció során kiderült: a régit teljesen új rendszerre kellene cserélni, az intézmény azonban anyagi fedezet hiányában sem vetette el a fejlesztés lehetőségét.
„A könyvtár szolgáltatásai közül az online kezelési modul hiányzott, a korszerű programmal azonban hat, de inkább nyolc, egyenként körülbelül 4000 eurós modult kellett volna beszereznünk” – magyarázta Szabó. Az intézménynek végül a HunTéka könyvtári rendszer fejlesztőjével sikerült megegyeznie, hosszas alkudozás árán mindkét fél számára előnyös kompromisszum született: az intézmény jutányos áron jutott hozzá a programhoz, cserébe referenciapontként működik a térségben. „Ez a program legalább egy évnyi, ha nem hosszabb, zökkenőmentes működését jelenti, hisz a fejlesztő cég érdeke, hogy jó példát mutassunk” – tette hozzá az intézményvezető.
A februárban rajtoló HunTéka által interneten is böngészhető lesz a könyvtár állománya, ekkor vezetik be az elektronikus kölcsönzést is. Megtudtuk, a program segítségével a kikölcsönzött könyveket is figyelni lehet majd, valamint az olvasók előjegyezhetnek a kívánt kötetekre. „Eddig úgy működött, hogy ha egy olvasó olyan könyvet keresett, amelyet valaki már kikölcsönzött, a könyvtár munkatársai emlékeztetőtáblára feljegyezték a kérést” – magyarázta az intézményvezető.
A várólista vezetése mellett a program felszólításokat is generál: automatikus levélben értesíti azokat, akik elfelejtették időben visszaszolgáltatni a kikölcsönzött köteteket. „Eddig postán küldtük a figyelmeztetéseket, most e-mailben, majd SMS-ben is megkapják azokat az olvasók” – tette hozzá Szabó.
A jelentős beruházás egy részét a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. kiírásán nyert pályázat révén fedezte a könyvtár, az eszközök megvásárlásába mintegy 7000 lejjel a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal is beszállt: a könyvtár vonalkód-leolvasókat, címkéket és új szervert is vásárolt.
Jelenleg a tavaly adományba kapott könyvek katalogizálásával foglalatoskodnak a könyvtár munkatársai, továbbá megtudtuk, a tatabányai testvérkönyvtár által felajánlott – pályázati úton nyert – adomány második felét is az év elejére várják. „Újabb könyvcsomagot szállítottunk a városi kórházban működő fiókkönyvtárba, hisz rengeteg pozitív visszajelzést kaptunk a kezdeményezés nyomán” – magyarázta az intézményvezető. A fióktékában a gyulafehérvári Caritas udvarhelyi osztályának munkatársai állnak a kórházban tartózkodó betegek rendelkezésére.
Mesésnek hangzik a cím, mégis valós esetről tanúskodik. A csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium jelenlegi – időrendben a második – könyvtára kevéssel több mint egy évtizedes működésének jelentős szakaszát lépte át. Hogy ez megtörténhetett az a visszatérően is gondoskodók érdeme elsősorban.
Az említésre méltó esetről, valamint az ezt megvalósulásában segítők felé szólnak az alábbi sorok.
12 000+
Tudtára adassék kis- és nagydiáknak
Azoknak mindenképp kik könyvtárunkba járnak!
Hadd hallják azok is, kik csak néhanapján
mernek bekopogni a Téka ajtaján!
Kétezertizenegy Karácsony havában
Nagy változás történt az iskolakönyvtárban:
ezen időszaktól kik hozzánk betérnek
már tizenkétezernél is több könyv közt keresgélnek.
Köszönet illesse a gondoskodókat,
Hogy jóságuk révén Tékánk gyarapodhat
S betöltheti célját, mely mottóban tömörül:
Egy könyvtár, hogy munkádban ne maradj egyedül.
Írta e sorokat az az öregdiák,
kinek feladata rendezni a Tékát.
Forrás: Péter Antal iskolakönyvtáros, Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium, Csíkszereda
Ajándék a könyvtártól Gyergyószentmiklóson
Duplájára nőtt az elmúlt két évben az olvasótábor és a könyvállomány a gyergyószentmiklósi könyvtárban – számolt be Kisné Portik Irén intézményigazgató annak kapcsán, hogy a Magyar Kultúra Napja tiszteletére tartott rendezvénysorozat részeként megajándékozták a leghűségesebb olvasókat, a könyvtári rendezvények létrejöttének segítőit és népszerűsítőit.
A könyvek iránti hűségéért 72 gyerek és 56 felnőtt kapott ajándékot – a rendszeres könyvtárlátogatók között a legfiatalabb és legidősebb között közel 80 éves korkülönbség van.
Különdíjban részesültek azok a gyerekek, akik 'kinőtt' könyveiket adományozták az intézménynek, hogy kisebb társaik használhassák azokat, illetve az a kislány is, aki két saját kötetét ajándékozta a könyvtárnak. A rendezvények szervezésének segítői mellett elismerésben részesítették Balázs József alfalvi festőművészt, a Rajzvár-rendezvények ingyenes bíráját, az Ipartestület Férfikarát rendszeres fellépéseiért, valamint Varga Béla mesterembert, aki az emeleti termek villanyhálózatának kijavítását vállalta fel. 2012. január 23-án hat osztályközösség vehette át jutalmát azért, hogy teljes létszámmal beiratkoztak és rendszeresen látogatják a városi könyvtárat. Az ajándéktárgyakat, könyveket és Himnusz-kártyákat a polgármesteri hivatal, a 16 Patak Egyesület és a Megyei Kulturális és Művészeti Központ adományozta, a Lorántffy Zsuzsanna Nőegylet csokoládéval pótolta ki a gyerekek ajándékát, az alkalomra szervezett kínálkodáshoz három pékség adott termékeiből.
Felbecsülhetetlen értékű ritkaságokra, Liszt, Erkel és Deák Ferenc kézirataira bukkantak a helytörténeti gyűjtemény rendezése közben Sümegen. Pénzben nem is lehet kifejezni ezeknek a nemzeti kincseknek az értékét – fogalmazott a Kossuth Rádiónak Tóth Gyula helytörténet-kutató.
Darnay Kálmán több doboznyi hagyatékában találták meg egyebek mellett Liszt Ferenc levelét, amelyet egyik barátjának írt 1866. február 23-án, Pesten. A világhírű magyar zeneszerző másik előkerült dokumentuma egy német nyelven íródott műsorfüzet, amelyben aktuális fellépései olvashatóak.
Megtalálták Erkel Ferencnek azt a levelét is, amelyet Szemere Bertalannak írt a Hunyadi László című opera esetleges párizsi bemutatójáról. A levélből az is kiderül, hogy a szerző még csiszolgatja az operát a párizsi bemutatóra, amelyet – tette hozzá Tóth Gyula – valószínűleg megtartottak. A gyűjteményből előkerültek Deák Ferenc-levelek is. Az egyiket öccse, Deák Antal személyesen vitte Sümegre. Ebben testvére Zala vármegye főorvosához, Takács Józsefhez fordul segítségért egészségügyi problémái miatt.
A hagyaték vizsgálata jelenleg is tart, így elképzelhető, hogy további, ritkaságnak számító kéziratok is előkerülnek a 17–18 doboznyi gyűjteményből. Tóth Gyula elmondta: a megtalált dokumentumokat egy kiállítás keretében minél előbb szeretnék bemutatni a nagyközönségnek Sümegen.
Rovásírással jelent meg az Újszövetség a Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat és a Rovás Alapítvány együttműködésében.
Tarjányi Béla, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Kara Újszövetségi tanszékének professzora az MTI-nek elmondta, hogy az 1989-ben egyházilag jóváhagyott és egyesületként bejegyzett bibliatársulat a Biblia terjesztésével és népszerűsítésével foglalkozik. Többféle bibliát adtak már ki, így a Bécsi aranybibliát 2008-ban, a Biblia évében, vagy például cigány nyelvű Szentírást és nagybetűst időseknek.
Egy hónappal ezelőtt kereste meg a 2009 óta működő Rovás Alapítvány – amely közhasznú szervezet a rovásműveltségért – két vezetője azzal, hogy készítsenek rovásírással Bibliát. Tarjányi Bélát mindig is érdekelte az ősi magyar írás, és irigyelte a régi cserkészeket, akik tanultak rovásírást. A bibliatársulat elfogadta az ajánlatot és rekordidő, 10 nap alatt a Kner Nyomda elkészítette az Újszövetség rovásírásos változatát. A társulatnak megvan a Káldi-féle katolikus biblia szövegkiadási joga, és ezt, a katolikusok által kedvelt szöveget nyomtatták ki rovásírással.
A professzor emlékeztetett rá, hogy rovásírással megjelent már Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye és egy népszerű mesekönyv.
„A székely–magyar rovásírás nemzeti kincseink közé tartozik, büszkék lehetünk rá, hogy saját betűs írásunk van, s mindezt be kell hozni a köztudatba” – hangsúlyozta.
110 éve, 1902. február elsején született Berda József magyar költő.
110 éve, 1902. február elsején született Langston Hughes afroamerikai költő, író és színpadi szervező.
270 éve, 1742. február másodikán született Barcsay Ábrahám erdélyi magyar klasszicista költő.
190 éve, 1822. február másodikán született Barna Ignác magyar költő, műfordító és természettudományi író.
170 éve, 1842. február másodikán hunyt el Bölöni Farkas Sándor erdélyi magyar író és műfordító.
130 éve, 1882. február másodikán született James Joyce (James Augustine Aloysius Joyce) a híres ír költő, író és kritikus. Főbb művei: Eveline, Ifjúkori önarckép, Ulysess, Finnegan ébredése.
135 éve, 1877. február harmadikán született Antalffy Endre erdélyi magyar költő, nyelvész és műfordító.
400 esztendeje, 1612. február harmadikán született Samuel Butler angol író, festő. Ismertebb regénye: Minden testnek útja.
180 éve, 1832. február harmadikán hunyt el George Crable angol költő.
120 éve, 1892. február negyedikén született Ugo Betti olasz író, drámaíró és költő.
135 éve, 1877. február ötödikén született Nagy Endre magyar író, újságíró.
200 éve, 1812. február hetedikén született Charles Dickens, az angol irodalom egyik nagy alakja. Ismert művei: A Pickwick klub, Twist Olivér, Karácsonyi ének, Copperfield Dávid.
460 esztendeje, 1552. február nyolcadikán születettAgrippa d'Aubigné francia költő, történész.
100 éve, 1912. február tizedikén született Darvas József magyar népíró, publicista.
90 éve, 1922. február tizedikén született Göncz Árpád magyar író, műfordító és politikus.
80 éve, 1932. február tizedikén hunyt el Edgard Wallace (Richard Horatio Edgar Wallace), az angol krimi irodalom nagyja, aki színműveket is írt.
125 éve, 1887. február tizenharmadikán született Csáth Géza (Brenner József) magyar író, orvos és zenekritikus.
100 éve, 1912. február tizennegyedikén született Sigurd Evensmo norvég novellista és drámaíró.
210 éve, 1802. február tizennegyedikén született Józef Bohdan Zaleski, a lengyel romantikus költészet kiemelkedő alakja.
100 éve, 1912. február tizenötödikén született MikesGyörgy(George Mikes)magyar író, újságíró és humorista. Művei egy részét angolul írta.
350 esztendeje, 1662. február tizenhatodikán született Listius László erdélyi származású magyar költő.
130 éve, 1882. február tizenhatodikán született Surányi Miklós magyar író és lapszerkesztő.
260 éve, 1752. február tizenhetedikén született Friedrich Maximilian von Klinger német író, drámaíró, költő.
150 éve, 1862. február tizenhetedikén született Mori Ōgai (Mori Rintaró) japán író.
120 éve, 1892. február tizenhetedikén született Lám Béla erdélyi magyar költő, gépészmérnök.
130 éve, 1882. február tizennyolcadikán született Benda Jenő magyar író és újságíró.
480 esztendeje, 1532. február tizenkilencedikén született a francia kísérletező költő és tudós Jean-Antoine de Baïf.
60 éve, 1952. február tizenkilencedikén hunyt el Knut Hamsun (Knut Pedersen) norvég író, költő, a modern norvég irodalom kiemelkedő egyénisége.
70 éve, 1942. február huszonkettedikén hunyt el Stefan Zweig osztrák-német író, költő és műfordító.
90 éve, 1922. február huszonharmadikán született Gera György magyar író, műfordító, dramaturg és publicista.
170 éve, 1842. február huszonötödikén született Karl FriedrichMay német író. Népszerű vadnyugati témájú könyvei: Winnetou, Az inka öröksége, A medveölő fia, Az olajkirály, A szilafészek.
160 éve, 1852. február huszonötödikén hunyt el Thomas Moore ír származású angol nyelvű költő, író.
210 éve, 1802. február huszonhatodikán született Victor-Marie Hugo francia író, költő és drámaíró. Legismertebb művei: A párizsi Notre-Dame, A nyomorultak, A nevető ember, Kilencvenhárom.
90 éve, 1922. február huszonhatodikán született Fekete Gyula magyar író, újságíró és szociográfus.
110 éve, 1902. február huszonhatodikán hunyt el Szigeti József magyardrámaíró és színész.
110 éve, 1902. február huszonhetedikén született John Steinbeck ír származású amerikai író, novellista és színműíró. Legismertebb művei: Kedves csirkefogók, Egerek és emberek, Érik A gyümölcs, Édentől keletre, Volt egyszer egy háború.
80 éve, 1932. február huszonnyolcadikán hunyt el Ambrus Zoltán magyar író, műfordító és kritikus.
140 éve, 1872. február huszonnyolcadikán hunyt el Rexa Dezső magyar irodalomtörténész, helytörténész, nyelvész és író.
20 éve, 1992. február huszonkilencedikén hunyt el Karinthy Ferenc magyar író, drámaíró és dramaturg, Karinth Frigyes fia.
Érdemes Tudni
80 éve, 1932. február elsején született Marosi Ildikó erdélyi magyar újságíró és irodalomtörténész.
90 éve, 1922. február másodikán született Faragó Józseferdélyi magyar néprajztudós. Összegyűjtött munkái, többek között: Betlehemezők és kántálók Pusztakamaráson, Moldvai csángó népdalok és népballadák, A szegény ember vására, Jávorfa muzsika (népballadák), Gyönyörű Bán Kata (régi magyar népballadák), Háromszéki népballadák.
55 éve, 1957 február másodikán hunyt el NeumannJános zsidó származású magyar matematikus, tudós.
200 éve, 1807. február tizennegyedikén született Batthyány Lajos, Magyarország első miniszterelnöke.
135 éve, 1877. február tizennegyedikén született Sándor Imre erdélyi magyar genealógus (származástan), heraldikus (címertannal foglalkozó) és újságíró.
20 éve, 1992. február tizennyolcadikán hunyt el Domokos Pál Péter székely-magyar történész, néprajzkutató, a csángók történetének és kultúrájának lelkes kutatója.
300 esztendeje, 1712. február huszonkettedikén született Bod Péter székely-magyar irodalomtörténész, református lelkész.
105 éve, 1907. február huszonharmadikán született Debreczy Sándor székelyföldi magyar pedagógiai író, irodalomtörténész
60 éve, 1947. február huszonhatodikán hunyt el Tihanyi Kálmán magyar fizikus, az ikonoszkóp feltalálója.
2012. január huszonhatodikán, csütörtök délután ötórai kezdettel a csíkszeredai Gutenberg könyvesboltban szabadfoglalkozást tartottak Tőzsér Kinga szervezésében. A szülőket kisgyerekeikkel együtt hívták meg néhány órai együttlétre, ahol már elő volt készítve a terep az eltervezett programra.
Elsőként Tamkó Sirató Károlytól olvastak fel verseket, ezzel is tisztelegve a költő előtt. Tamkó-Sirató Károly e napon töltötte volna be a 107 életévét. A születésnapi hangulatemlékezőt az élettel teli versek egymás utáni mondása tette elevenné, amelyet a későbbi közös éneklés és az általa írt, megzenésített versek dallamai tettek vonzóbbá. Többek között mondva, hallgatva és elénekelve is elhangzottak: Bőrönd Ödön, Tengerecki Pál, Tengerecki hazaszáll, Málna stb. gyerekversikéi.
Néhányukat helyben, gitár kíséretében énekelve meg is tanulhatták a gyerekek szüleikkel együtt. A felolvasók között iskolások is voltak, ezzel sikerült kedvet adni a további olvasásra és felolvasásra.
A játékos költemények bűvöletében lévő egybegyűltek rátérhettek a következő foglalkozásokra. Jöhetett a társasjátékok sokaságának színes világa. Szinte spontánul alakult ki, hogy minden gyerekcsoport mellett egy-egy szülő is volt, aki segítette a játékok gördülékeny menetét.
Sor került diavetítésre is, amit különösen kedveltek a gyerekek. Az egyik dia az ünnepelt költő versét elevenítette meg.
A végén, a búcsúszó előtt még egy kis szabadjáték is belefért a programba. A könyvesbolt csak amúgy szólt a hangos gyerekzsivajtól.
* * *
Egy jól sikerült rendezvénynek lehettem tanúja. A beszédkézség fejlesztéséhez és a verstanulásnak a megkedveltetéséhez igen jó segítőkre talált Tőzsér Kinga szervező, akik közvetve, vagy közvetlenül hozzájárultak az estébe hajló délutáni program kivitelezéséhez. Hompoth Artur nemcsak gitározott, hanem együtt énekelt a közönséggel. Dobos Melinda eladó pedig előkészítette a segédeszközöket, Tamkó Sirató Károly verseket tartalmazó kis lapokat, amelyeket Tőzsér Kinga osztott ki, miközben gyümölcsöt kínált fel az egybegyűlt apróságoknak.
Megjegyezendő, hogy a szülők között óvónénik, tanítók, tanárok és könyvtárosok is voltak. Mindegyikük tarsolyában hazavihetett az ötletgazdag interaktív műsorból egy kis szeletet, amelyet felhasználhat otthon gyerekei társaságában, vagy éppen a saját munkájában. Ne feledjük el az egyik fontos szempontot, a könyvek szeretetét. Itt mindenki ügyelve forgatott és lapozott bele a kiválasztott kötetbe. Ha a jelenlévő fiatalok életük során is kamatoztatják érdeklődésüket az olvasás iránt, akkor a könyv továbbra is megmarad az igazi kulturális értékek egyikének.
Vitos Mózes Csíkmegyei füzetek című munkájaa 101. digitalizált dokumentum a világhálón a Kájoni János Megyei Könyvtár gyűjteményéből
A Kájoni János Megyei Könyvtár a mindennapi könyvtári tevékenység során kiemelt szerepet szán a helyismereti munkának. Fontos célkitűzésünk a helyismereti-helytörténeti célú digitalizálás. Ma már a helyi információk, adatok, tartalmak sokkal szélesebb körben válnak elérhetővé az internet révén. A digitalizálás lehetővé tette, hogy a könyvtárak az eddiginél sokkal szélesebb körben megismertessék gyűjteményük értékes helyismereti vonatkozású dokumentumait. Így nem csupán a könyvtárba látogató olvasók, hanem a távoli felhasználók is hozzáférhetnek egyedi, ritka helyismereti forrásokhoz, dokumentumokhoz.
A Kájoni János Megyei Könyvtárban 2009-ben indítottuk el a digitalizálási tevékenységet aSzülőföld Alappályázata révén. Elsődlegesen a dokumentációs részlegen megtalálhatóértékes helytörténeti dokumentumainkatdigitalizáljuk. Főként XVIII-XIX. századi erdélyi és székelyföldi vonatkozású kiadványokat, helyi monográfiákat, történeti munkákat, illetve olyan XX. századi erdélyi, székelyföldi vonatkozású munkákat,amelyek esetében a szerzői jogvédelem már lejárt, amelyek a Székelyföld, illletve Csík településeinek múltja, története, művelődéstörténete területén segíthetik a kutatók munkáját.
Örömmel tájékoztathatjuk a székelyföldi történeti múlt, sajátos, kultúránk, hagyományaink iránt érdeklődő nagyközönséget, hogy 2012. január 17-én elérhetővé vált az interneten,a Magyar Elektronikus Könyvtárban a 101. digitalizált dokumentum könyvtárunk gyűjteményeiből.
A Vitos Mózes által szerkesztett Csíkmegyei füzetek.AdatokCsíkmegye leírásához és történetéhez című 1022 oldal terjedelmű munka 1894-1902 közt Csíkszeredában jelent meg,Györgyjakab Márton nyomdájában nyomtatták. (A dokumentum az interneten a következő URL címen érhető el:http://mek.oszk.hu/10200/10282 ).
Az európai kitekintésű Vitos Mózes munkája ma is értékes, hasznos ismereteket nyújt a Csík történetét, földrajzát, gazdaságát, kultúráját, néprajzát kutató szakemberek számára. A megyei könyvtárdokumentációs részlegénmegtalálható eredeti kiadás ma már könyvritkaságnak számít. Ahelyismereti kutatások számára nélkülözhetetlen forráskiadványt 2002-2003-ban két kötetben újra kiadtaa csíkszeredai Hargita Kiadóhivatal.
A kiadvány digitalizálásával könyvtárunk Vitos Mózes emléke előtt is tiszteleg az idei kettős évforduló kapcsán: 2012. január 5-énVitos Mózes születésének 165-ik évfordulóját ünnepeltük, júliusbanhalálának 100-ik évfordulójára emlékezünk.
Vitos Mózes plébános, helytörténész, szerkesztő,Csíkszentkirályon született 1847. január 5 –én. Csíksomlyón, majd Gyulafehérváron tanult. Teológiát végzett, 1873-ban szentelték pappá.
Bereckben, Etéden, majd 1876-tól Nyújtódon teljesített papi szolgálatot. A túlfeszített munka megviselte egészségét, harminckilenc éves korában nyugdíjba kényszerült. Betegen tért haza szülőfalujába, de betegsége ellenére is tevékeny, a közéletben résztvevő ember maradt, aki állandóan képezte magát. Ő indította meg és szerkesztette Kézdivásárhelyena Székelyföld című hetilapot. A Csíki Lapok főmunkatársa volt. Nagy munkája az 1022 oldalas Csíkmegyei füzetek.Adatok Csíkmegye leírásához és történetéhez (Csíkszereda, 1894-1902).Csíkszentkirályon hunyt el, 1902. július 19-én, 55 éves korában.
A Kájoni János Megyei Könyvtárhelyismereti gyűjteményéből digitalizált kiadványok - jelenlegtöbb mint 16000 oldalnyi dokumentum - a Magyar Elektronikus Könyvtárban (MEK). Pdf formátumbanválnak elérhetővé a világhálón. Könyvtárunk honlapján a Virtuális könyvtár menüpontban,az alábbi internetes címre kattintva érhető eldigitalizált kiadványaink jegyzéke:
Természetesen a helytörténet, illetve a regionális vonatkozású kiadványokiránt érdeklődők nem csak régi helytörténeti munkákat, kiadványokattalálnak a könyvtárban és a világhálón, számos új, frissen megjelent helyismereti kiadvány megtalálható a megyei könyvtár dokumentációs részlegének helyismereti gyűjteményében, a csíkszeredai Városháza épületének földszintjén.
Folytatódott a képzők képzése, amelyet a Csíkszeredai Apáczai Csere János Pedagógusok háza rendezett meg megyénkben. Ezúttal szakmai téren készítették fel a könyvtárosokat, titkárokat és könyvelőket.
A könyvtárosi felkészítők a jászvásári Mirela Sălcianu és Luminitza Şerban voltak. Az AXE utóképzés hangsúlyt fektetett a szakmában elsajátítandó ismeretekre és azok leadására.
A képzést egy vizsga zárta, amely időpontra egy dolgozatot is el kellett készíteni, ahol minden egyes résztvevő a saját iskolájának könyvtáráról, dokumentációs és információs központjáról készített projektmenedzsment tervet.
Minden résztvevő sikeresen állta a sarat, és taníthatnak a közeljövőben könyvtárosi témával foglalkozó továbbképzőkön.
Az AXE könyvtárosi szakmai továbbképző csapata:
Balog László – Sapientia egyetem, Csíkszereda (könyvtáros, igazgató)
Bíró Emese – Petőfi Sándor Általános Iskola, Csíkszereda (könyvtáros)
Borbé Levente – Márton Áron Gimnázium, Csíkszereda (könyvtáros)
Egyed Daniela – Nagy István Művészeti Líceum, Csíkszereda (könyvtáros)
Hatos Melinda – Orbán Balázs Gimnázium, Csíkszereda (könyvtáros, dokumentarista)
Lung Georgeta Maria – Miron Cristea Általános Iskola, Maroshévíz (könyvtáros dokumentarista)
Maştaleriu Erzsébet – Fráter György Általános Iskola, Gyergyóremete (igazgatóhelyettes és dokumentarista)
Németh Katalin – Vencel József Iskolaközpont, Csíkszereda (könyvtáros, tanár)
Panaite Florin – Geo Bogza Általános Iskola, Balán (igazgatóhelyettes és dokumentarista)
2012 az Aktív Időskor és a generációk közötti szolidaritás éve
Az Európai Unió a 2012-es évet az 'Aktív Időskor és a generációk közötti szolidaritás évének' nyilvánította. A kezdeményezéshez kapcsolódva az Inforum, az ELTE-Ithaka, a Paladin, a BMK és a UPC Kattints rá, Nagyi! programjának vezetői közös villámkonferenciát szerveztek, hogy áttekintsék, milyen lépések történtek az elmúlt években az idősebb korosztály digitális írástudásának elmélyítésében, a generációkat összekötő kapcsolatok erősítésében. A résztvevők arra is keresték a választ, hogyan lehetnének könnyebben elérhetők az ötven év feletti korosztály számára az információs társadalom nyújtotta lehetőségek, előnyök.
2011-ben ünnepelte tizedik születésnapját az idősek internetes oktatását felvállaló Kattints rá, Nagyi! program, amelynek tanfolyamai ma már több mint harminc magyarországi helyszínen elérhetők. A szervező Budapesti Művelődési Központ osztályvezetője, Kiss Gábor a kezdeményezés sikerén túl egy új intergenerációs fejleményről is beszámolt. 2010 óta a középiskolások önkéntességi programjának keretében budapesti diákok kapcsolódtak be a központ munkájába: Folytassa, Nagyi! címmel azokkal az öregdiákokkal foglalkoznak, akik a tanfolyamot már elvégezték, de további gyakorlásra és segítségre van szükségük az internet magabiztos használatához.
A villámkonferencián bemutatták a UPC és az Ithaka Információs Társadalom- és Hálózatkutató Központ friss online kutatásának első eredményeit, amely az 50 év feletti korosztály újmédia- és internethasználati szokásairól ad képet. A rendezvényen Dombi Gábor, az Inforum főtitkára bemutatta, a jelenlévők pedig aláírásukkal támogatták a szervezet intergenerációs kiáltványát, amely akciójavaslatokat fogalmaz meg az idősebb generációk információs társadalmi befogadására. Ünnepélyesen lerakták az első magyarországi intergenerációs honlap, az Együtt a neten (www.intergeneracio.hu) virtuális alapkövét is; az oldal a szerkesztők reményei szerint hamarosan a korosztályok közötti internetes kapcsolatépítés platformja lesz, a javaslatok, ötletek, tudásmegosztás fóruma. Forrás: http://hirek.prim.hu/cikk/88645/ KIT hírlevél, 2011. nov. 30. (44. szám)
Kötelezők számítógépen (azaz KÖSZ)
Magyarországon a könyvtár- és tájékoztatástudományi szakirodalom országos hatókörű gyűjteménye a Könyvtári Intézet Könyvtártudományi Szakkönyvtára (KSZK), amely az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer tagkönyvtáraként dokumentumokat és információkat szolgáltat az egész magyar könyvtárostársadalom és - esetenként - a magyar könyvtárügy iránt érdeklődő külföldi kollégák számára. A Könyvtártudományi Szakkönyvtár honlapján összegyűjtve és átfogó témakörökbe rendezve elérhetők az elektronikus könyvtárakban fellelhető, szabadon hozzáférhető könyvtártudományi és könyvtörténeti tárgyú dokumentumok (egy-egy tétel akár több témánál is szerepelhet) az alábbi linken: http://ki.oszk.hu/konyvtar/e-konyvtar/e-konyvek/#comment-55 Forrás: http://ki.oszk.hu/konyvtar/
A Médiaunió meseíró pályázata felnőtteknek
Bármely, tizennyolc éven felüli felnőtt 2012. január 8-ig beküldheti gyermekeknek szánt történetét tündérmese, tanmese, gyümölcsös mese, tréfás mese, modern mese, láncmese és állatmese kategóriában. Egy pályázó több mesét is beküldhet, a jelentkezéseket a palyazat@meseljmindennap.hu e-mail címre várják. A legjobbaknak ítélt mesék, történetek bekerülnek a Mesélj mindennap! készülő mesekönyvébe. A művek elbírálásában részt vesz többek között Berg Judit meseíró és Berta Judit pszichológus is. A részvételi felvételek olvashatók a www.meseljmindennap.hu/van-sajat-mesed internetes oldalon. Forrás: http://kultura.hu/main.php?folderID=887&articleID=320396&ctag=articlelist&iid=1
Átadták Bukarestben az Országos Könyvtár új épületét
Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter Emil Boc kormányfővel közösen avatta fel 2011. december 16-án Bukarestben a román Országos Könyvtár új épületét.
'Az Országos Könyvtár új épülete a XXI. század minden elvárásának megfelelő, modern létesítmény' - jelentette ki Kelemen Hunor az avatóünnepségen, hozzátéve, végre az Országos Könyvtár minden könyvállománya egy helyre kerül. Eddig ugyanis megfelelő épület hiányában a könyvtári állományok több mint tíz különböző épületbe voltak szétszórva.
Emil Boc kormányfő az elmúlt húsz év legfontosabb kulturális befektetésének nevezte az Országos Könyvtár épületének elkészülését, ugyanakkor támogatásáról biztosította Kelemen Hunor kulturális minisztert, ami a tárca további terveit illeti.
Az Országos Könyvtár épületéről számokban:
A könyvtár 112 000 négyzetméteres telket foglal el Bukarest belvárosában, az épület maga 78 600 négyzetméter hasznos felületű. A munkálatok 2009-ben kezdődtek el, és a szerződésben előírt határidőre, 2011. november 30-ra be is fejeződtek. A befektetés értéke meghaladja a 105 millió eurót. A könyvtárépületben 14 nagy olvasóterem, 6 konferenciaterem, 400 négyszáz férőhelyes aula, 30 000 négyzetméternyi könyvraktár, 15 000 négyzetméternyi multifunkcionális felület található. Az épület nem csupán könyvtárként működik majd, hanem többfunkciós, kulturális találkozóhely lesz. Helyet kapnak itt tárlatok, állandó kiállítások, előadások, konferenciák, de működik majd irodalmi kávéház és filmklub is az új épületben.
Elena Tîrziman, a könyvtár igazgatója újságírói kérdésre válaszolva kijelentette: még hosszú az út, amíg igazi nemzeti könyvtárrá válik az új épület. Mint mondta, a Ion Ghica utcából folyamatosan fognak a Dâmboviţa-parti épületbe költözni. 'Jövő hónaptól már lesznek rendezvényeink az új könyvtárban, tavasztól egyes részlegek már itt várják az olvasókat, és reméljük, hogy ősztől a könyvállomány nagy része már ide fog kerülni' – mondta Tîrziman, aki szerint a raktárak berendezése, a régi kiadványok és publikációk konzerválása ennél több időbe telik.
A nagyközönség számára valószínűleg 2012-ben, a Könyvtárosok Napján (április 23.) nyitják majd meg a könyvtárat.
Videók az új székhely átadásáról: http://m.rfi.ro/articol/stiri/cultura/video-biblioteca-nationala-romaniei-inaugurat-noul-sediu http://www.realitatea.net/noul-sediu-al-bibliotecii-nationale-inaugurat-dupa-un-sfert-de-secol-de-la-inceperea-constructiei_895837.html Forrás: http://multikult.transindex.ro/?hir=5104 http://erdely.ma/kultura.php?id=106483
2012-ben Dickens ünneplésére készül a világ
A kétszáz éve született klasszikus könyvei több százmillió példányban keltek el, és minden idők legtöbbször adaptált regényírója lett. Charles Dickens volt Anglia első igazi irodalmi szupersztárja. Idén, 200 évvel születése után az egész világ ünnepli majd a klasszikust, akinek szelleme máig ható nyomot hagyott az irodalomban, a filmen, a színházban, a zenében és a képzőművészetben. Sokak szerint a karácsony modern kultusza is neki köszönhető. A Twist Olivér, a Szép remények, az Örökösök vagy A két város regénye című klasszikusok szerzőjét az angol nyelvű irodalom legnagyobbjai közt emlegetik. Síremléke ott áll a Költők sarkában, a londoni Westminster apátságban.
A bicentenárium alkalmával a viktoriánus kor szerzőjének számos kiállítást is szentelnek, ezek közül több már meg is nyílt Nagy-Britanniában, de sokat kifejezetten a bicentenárium pontos dátumára, 2012. február 7-re időzítenek a szervezők. A londoni Viktória és Albert Múzeum novembertől látogatható Dickens-tárlata a szerző önéletrajzi jellegű művei közé sorolt Copperfield Dávid című regény kéziratát is bemutatja. A The British Library Sóvárgás a szellemek után: Charles Dickens és a természetfölötti címmel hirdette meg kiállítását, a London Múzeum pedig a Dickens és London témával csalogatja a közönséget.
Sorra jelennek meg az új Dickens-életrajzok: köztük van Claire Tomalin kötete Charles Dickens: A Life címmel, amely 2011-ben a Costa Book Awards szűkített listáján is szerepelt. A Penguin kiadó díszdobozos Dickens-gyűjteménnyel tiszteleg az író előtt. Az amerikai Da Simmons idén kiadott Drood című regénye nagy feltűnést keltett. A Hyperion szerzője Dickens kortársa, Wilkie Collins emlékiratai nyomán számol be a regényíró életének utolsó évéről.
A Brit Királyi Pénzverde az író portréjával díszített kétfontos érmét készít az évfordulóra, Dickens szülővárosa, Portsmouth pedig elhatározta, hogy szobrot állít az irodalmi géniusz emlékére. (MTI) Forrás és teljes cikk itt: http://erdely.ma/kultura.php?id=107138
Megjelent A magyar nyelv nagyszótárának legújabb két kötete
Megjelent A magyar nyelv nagyszótárának III. és IV. kötete, amelyeket 2011. november végén mutattak be a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Nyelvtudományi Intézetében Budapesten.
A 18 kötetesre tervezett sorozat harmadik kötete a b betűs címszavak első, a negyedik kötet a b betűs címszavak második felét tartalmazza. Az összesen több mint kétezer lapon csaknem 5 ezer szócikk és 60 ezer példamondat szerepel.
'Ez a könyv sokkal több, mint egy polcon lévő bármelyik szótár, hiszen a bennünket, magyarokat összetartó legfontosabb dolognak, a nyelvnek az állapotát, történeti távlatát rögzíti abban az adott pillanatban, amikor kinyomatták. A kötet bemutatja a nyelv fejlődését, annak a nemzetnek az egész kultúráját, amelynek a nagyszótáráról szó van' – mondta Pálinkás József, az MTA elnöke a könyvbemutatón.
A szótár 'rendszerként működik' azzal a törekvéssel, hogy tükrözze magát a nyelvi rendszert. A többi között sok új címszó került be a korábbi szótárakhoz képest, bevezették az úgynevezett bokrosított szócikkeket, új jelentéstani és nyelvtani leírást készítettek, valamint új szófaji minősítések is bekerültek a kiadványba – ismertette a részleteket Ittzés Nóra, a nagyszótár főszerkesztője. Az is újdonság, hogy a szótár szövegbázisra épül, s a szöveggyűjteményében fellelhető adatok elemzése alapján eredeti példamondatokkal, „használat közben” mutatja be címszavait. A feldolgozott szövegek az 1772 és 2000 közötti időszakból származnak. A sorozat százezer szócikkben mintegy 110 ezer címszót dolgoz fel, az irodalmi, a köznyelvi és a tudományos nyelvhasználat bemutatása mellett válogat az archaikussá vált szavakból, a csoport- és rétegnyelvek, valamint a nyelvjárások és a szleng szókészletéből is. A történeti jellegű értelmező szótár elsődleges célja a szavak jelentéstartalmának bemutatása és a jelentések közti kapcsolatok ábrázolása. A sorozat első kötetei 2006-ban jelentek meg, és már a következő évben elnyerték a Kiváló Magyar Szótár Díjat. (MTI) Forrás: http://kultura.hu/main.php?folderID=887&articleID=320131&ctag=articlelist&iid=1
