2009. december 22., kedd

A romániaiak többsége egyetlen könyvet sem vásárolt 2009-ben

A romániaiak többsége egyetlen könyvet sem vásárolt 2009-ben írja a Transindex.

Bővebben
http://multikult.transindex.ro/?hir=2000

Gondolkodó könyvvásárlás ügyben
Lehetséges, hogy az ország lakosságának többsége azaz, több, mint fele nem engedheti meg magának a könyvvásárlást. Ennek fő oka a pénz.
Egy másik magyarázat pedig az lenne, hogy a rendszerváltás utáni összegyűjtött otthoni kiskönyvtárak és az iskolai valamint a közkönyvtárak kielégítik a fiatal olvasók zömét. Az idősebb generáció, pedig továbbra is megtalálja a módját az olvasásnak, például az ismerősi tábor könyvei közül kölcsönöz.
Nem utolsó szempont az Internet, ott sok minden megkapható és letölthető.
Valószínű nagy szerepet játszik a olvasókedv fokozatos csökkenése is (ez már világmáretű).
B.L.

2009. december 17., csütörtök

Könyvtáros helye az iskolában

Nem a hivatalos papírok szerinti helyét és szerepét szeretném meghatározni az iskolai könyvtárosnak, hanem az iskolai életben való részvételét és munkáját a személyes tapasztalatokon alapuló észrevételek alapján.
Az iskolai könyvtáros munkája végett az iskola könyvtárához van kötve. Akkor találkozik az iskola vezetőségével, tanáraival, alkalmazottaival, diákjaival, amikor valamilyen kéréssel vagy problémával meglátogatják.
A diákok szünetben jönnek, ilyenkor hatalmas kígyózó sor alakul ki a könyvtáros előtt. A könyvtáros szinte robotszerűen dolgozik, felveszi a gyerekektől kapott információt, s máris hozza a kért könyvet. A szünet rövid, a tanárok látogatása is erre a kis időre korlátozódik. Őket is ki kell szolgálni. Kész harc folyik, hogy kinek sürgősebb a kért dokumentum. Szünet után legtöbb esetben kis csend honol a könyvtárban. A könyvtáros fellélegezhet, ha menetközben az órába belenyúlva, nem jönnek még látogatók. Azok lehetnek diákok is, valamilyen oknál fogva „elérik” a könyvtárat. A könyvtárbéli pedagógusok általi óratartások alatt a könyvtáros, mint besegítő tevékenykedik, a versenyekre és egyéb fontos eseményekre való felkészüléskor úgyszintén. Inkább tantárgyhoz-szakhoz igazodó megbeszélő jellege van a tanár-diák és könyvtáros együttlétnek. Az iskola más alkalmazottai órák alatt is tiszteletüket tehetik a könyvtárban, őket „ráérősebben” ki lehet szolgálni, sőt meg lehet engedni egy kis csevelyt is.
Mikor kerül sor diák-könyvtáros, tanár-könyvtáros vagy más alkalmazottak-könyvtáros ismerkedésére (gondolok itt azokra a dolgozókra, aki szintén nehezebben hagyhatják el felségterületüket)? Mivel a szünetek foglaltak, a tanárokkal való érintkezés eléggé leszűkül, esetleg, ha valakinek lyukas órája akad, akkor keresi fel a könyvtárat. E napokon néha megeshet egy-két kötetlen beszélgetés is.
Mivel a könyvtárban legtöbbször tartózkodik valaki, annak a könyvtárosnak, aki egyedül teljesít szolgálatot, mindenféle távozás problémát jelenthet. Imigyen a könyvtáros csak akkor hagyja el a „hajót”, mikor „szélcsend” van, vagy valaki az intézményen belül fontos ügyben keresi. Ide még befértetem azon tevékenységeket, amitől a könyvtár ideig-óráig zárva lehet: könyvvásárlás, tankönyvezés, szakmai megbeszélés-összejövetelek főleg tanév elején és végén, és ne is beszéljünk a költöztetésekről-átrendezésekről… Megjegyezendő, hogy egy könyvvásárlással és tankönyvezéssel kapcsolatos megbeszélés esetében is csak a témához kapcsolódó dolgok hangoznak el.
Mint a fentiekből kiderült az iskolai könyvtáros „élettere” nem mutat messzire a könyvtárától, ami bizonyos szempontból jó is. Legtöbb esetben helyben le tudja bonyolítani dolgait. Kapcsolatfelvétele a diákokkal és pedagógusokkal evégett eléggé nehézkes, mert legtöbb esetben ők akkor szabadok, amikor a könyvtáros dolgozik. A könyvtáros feladata megtalálni azokat az időszakokat, amikor meg tudja valósítani, össze tudja hangolni tanárkollégáival és könyvtárlátogató diákjaival munkáját és a kötetlen beszélgetéseket a jobb megismerés érdekében. Mivel az intézményen belül szinte mindenkivel kapcsolatban áll, igyekeznie kell megtalálni azokat a megoldásokat, amik jók a könyvtár népszerűsítése érdekében.
Tehát az iskolai könyvtárosnak központi szerep jut az iskola életében, hiába helyhez kötött, de az intézményen belül mindenkit kell, hogy ismerjen egy bizonyos szinten, és folyamatos kapcsolatban kell álljon a könyvtárosi munka gördülékenyebb tevékenysége érdekében más iskolákkal és intézményekkel és azok kulcsembereivel, főleg könyvtárosaival.

Borbé Levente
a Márton Áron Gimnázium könyvtárosa

2009. december 16., szerda

Hagyományos évkönyves vetélkedő a Márton Áron Gimnáziumban

Tegnap iskolánkban megtartották a már hagyománnyá vált évkönyves vetélkedőt. A versenyt egy rövid évkönyves ismertető előzte meg, amely magában foglalta a rendszerváltás utáni kiadványokról szóló méltatást Varga László igazgató úr tolmácsolásában. Az igazgató beszédét Borsodi László főszerkesztő hozzászólása váltotta fel, majd Bara Katalin, Juhász András Réka igazgatóhelyettes, Barabás Gyöngyvér szerkesztők mondták el észrevételüket a közös munka kapcsán az évkönyv összeállításáról.
Antal Róbert és Sorbán Attila Örs X.B. osztályos tanulók rövid ismertetőt tartottak a száz esztendővel ezelőtti évkönyvről.

A vetélkedő felkészítőjének a könyvtár és a dokumentációs központ adott otthont. Több napon át teljesen tele volt diákokkal a könyvtár. Balázs-Bécsi Enikő dokumentarista és Borbé Levente könyvtáros készségesen segítettek a gyerekeknek.
A verseny lényege nem éppen a nyerésen állt, hanem az olvasáson. Így a diákok jobban megismerhették az elmúlt húsz esztendő eseményeit, amelyek saját iskolájukhoz kötődtek.
A vetélkedő győztes csapata ebben ez esztendőben a XI.A. lett.

Borbé Levente,
a M.Á.G., könyvtárosa

2009. december 15., kedd

A Márton Áron Gimnázium évkönyve a 2008-2009-es tanévről

A 2009 decemberében kiadott gimnáziumi évkönyv az elmúlt tanévről más lett elődeinél. Borsodi L. László főszerkesztőhöz Bara Katalin, Barabás Gyöngyvér és Juhász-András Réka tanárok csatlakoztak, mint szerkesztők, sőt Balázs-Bécsi Enikő mellett besegítettek a számítógépes szedésben is. Az újonnan megalakult szerkesztőség módosított az évkönyv szerkezetén. A másként rendszerezés új színt kölcsönzött a több esztendő alatt megszokottá vált formának. Az előbbi évkönyvek is jók voltak, de a mostani nagyon jó.
Könyvtárosi anyagrészt is talál benne az olvasó az évkönyv IV. fejezetében, ahol más igen jelentős cikkek is szerepelnek. A két könyvtárosi iromány címe: Csíki könyvtárak 100 esztendővel ezelőtt és A Csíkszeredai Gimnázium értesítői, évkönyvei.
A fedőlapon Rudolf István fényképei szerepelnek, míg az évkönyvben található fotók zömét Gyarmati Dénes informatikus készítette.
Az összegyűjtött írások tükrözik a gimnázium életét, mindennapjait, múltját, de az olvasó talál benne helytörténeti, magyar és nemzetközi jellegű, valamint egyetemes gondolatmenettel átszőtt írásokat is.

Borbé Levente

2009. december 14., hétfő

2009-es Apáczai Emlék-év záró ünnepség

2009. december 11-én került sor az Apáczai Csere János Pedagógusok Háza és a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége közös megemlékezésére, a 2009-es Apáczai Emlék-év záró ünnepségére. A Pedagógusok Házában tartandó ünnepi program méltó módon kívánt emlékezni Apáczai Csere János – a magyar pedagógia úttörője és klasszikusa, a legnagyobb magyar tanító, nevelő, gondolkodó – halálának 350.–ik évfordulójára.
A jelenlevők színvonalas előadásokat követhették figyelemmel, amelyek értékessé, tartalmassá tették a megemlékezést. Szavalataik, zenés műsoruk révén a csíkszeredai Nagy István Művészeti Líceum diákjai és tanárai is szebbé tették a megemlékező ünnepet.
Az ünnepi program szerint elsőként Burus Siklódi Botond igazgató úr köszöntőbeszédét hallhatták a jelenlevők, majd Kányádi Sándor: Apáczai című versét, amelyet Bíró Enikő, XI. B. osztályos tanuló szavalt el. A továbbiakban dr. Fodor László, a marosvásárhelyi Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem egyetemi docensének előadását követhették figyelemmel, melynek címe Apáczai napjainknak is üzenő eszméi. Ezt követően Lászlóffy Aladár: Az olvasó Apáczai című verse következett. Szavalt: Salló Krisztina IX. B. osztályos tanuló. Apáczai emlékek és üzenetek címmel Bakó Béla Botond a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium tanára tartott előadást, majd Tamás Csilla VII. A. osztályos tanuló szavalata következett. Előadásában Áprily Lajos: Tavasz a házsongárdi temetőben című versét hallhatták. Ez után Szőcs Judit a kolozsvári Gál Kelemen Oktatási Központ igazgatónője tartott előadást Kolozsvárról jöttem... címmel.
Az ezt követő fél órában a csíkszeredai Nagy István Művészeti Líceum diákjainak, tanárainak zenés műsora következett. Elsőként Málnási Éva tanárnő és kisdiákjai Reneszánsz táncok című furulya műsorát hallhattuk. Majd Gábor Előd és Veress Hunor XI. A. osztályos tanulók előadásában Corette, Mazas, és Viotti darabokat hallottunk, melyek címe Duo két hegedűre.
Az ünnepi megemlékezést az épület előtti mellszobornál koszorúzással zártuk. Apáczai Csere János szobránál Szabó Kálmán Attila: Csere János ébresztése című versét Márton Előd szavalta el.
A koszorúzás után a vendégek ünnepi Állófogadáson vehettek részt.
Köszönettel tartozunk mindazoknak, akik részt vállaltak ebben az ünnepi, megemlékező programban és Apáczai Csere János, névadónk szellemiségét ma is őrzik és megőrizvén tovább is adják…

Márdirosz Ajka
Könyvtáros
Apáczai Csere János Pedagógusok Háza

2009. december 3., csütörtök

ReMeK-e-hírlevél, 2009/12. számából

Értékes feltáró munka bemutatója
2009. november 23-án került sor a kolozsvári Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtárban Rácz Emese Az egykori nagyenyedi minorita rendház könyvtárának régi állománya című kötetének bemutatójára. A kötet a Kárpát-medence magyar könyvtárainak régi könyvei sorozat harmadik köteteként jelent meg 2009-ben az Országos Széchenyi Könyvtár és a Kolozsvári Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtár kiadásában. Üdvözlőbeszédet mondott dr. Doru Radosav, az Egyetemi Könyvtár főigazgatója; a könyvet dr. Monok István, az Országos Széchenyi Könyvtár főigazgatója mutatta be. A mintegy négy éves munka során Rácz Emese, a kolozsvári Egyetemi Könyvtár munkatársa mind egyház- és várostörténeti, mind könyvtártörténeti szempontból egyaránt figyelemre méltó alkotást hozott létre. A kutatást elősegítendő, a 836 kötet és 33 kézirat részletes leírása mellett a kiadvány szerzői-, nyomdahely és possessori mutatót is tartalmaz. Forrás: Kovács Eszter, Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtár, KolozsvárLd. még: http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/article,PArticleScreen.vm/id/28138http://www.ftr.%20ro/fond-de-%20carte-veche-%20lansat-la-%20biblioteca-%20centrala-%20universitara-%2032976.php
BIBLIONET a Gyímesközéploki Községi Könyvtárban
2009. december 3.-án, 13–15 óra között kerül sor a Gyímesközéploki Községi Könyvtárban a BIBLIONET Országos Program keretében a könyvtárakba telepített közösségi Internet-szolgá ltatás átadására.A gyímesközéploki lakosok - hivatali meghívottak, a programot Romániában lebonyolító IREX Alapítvány munkatársai és a sajtó jelenlétében - ismerkednek, elsőként Hargita megyében, a korszerűsített községi könyvtár legújabb szolgáltatásával. Hargita megyében, Gyímesközéplok mellett, további tizennyolc település (Gyergyószentmikló s, Székelyudvarhely, Székelykeresztúr, Szentegyháza, Maroshévíz, Salamás, Gyergyóremete, Gyergyótölgyes, Gyergyócsomafalva, Parajd, Szentábrahám, Csíkszépvíz, Gyímesfelsőlok, Csíkszentdomokos, Csíkkarcfalva, Csíkpálfalva, Csíkkozmás, Kászonaltíz) könyvtára csatlakozott a BIBLIONET programhoz. A Kájoni János Megyei Könyvtárban megfelelően felszerelt szakmai képzőközpont nyílt, a programban részt vevő könyvtárosok itt mélyítették el informatikai tudásukat és az új szolgáltatás működtetéséhez szükséges szakmai ismereteket ugyanitt sajátították el. A BIBLIONET program keretében Hargita megye könyvtárai összesen 76 darab, korszerű kommunikációt is lehetővé tevő tartozékokkal ellátott számítógépet, könyvtáranként egy-egy nyomtatót, szkennert, ügykezelési és felhasználói szoftvert kaptak. A Kájoni János Megyei Könyvtár, képzési célokra, tizenegy laptopot, egy nyomtatót, egy szkennert, egy projektort, felhasználói szoftvert és egyéb szükséges anyagokat kapott. Szintén a program részeként a Megyei Könyvtár két munkatársa felnőttképzői képzésen vett részt és sikeres vizsgát tett az illetékes országos hivatalnál.Az informatikai felszereléseket, a szoftvereket és a képzést az IREX közreműködésével a Bill & Melinda Gates Alapítvány biztosította, a helyi működtetés és fenntartás költségeit az érintett települések önkormányzatai vállalták.A BIBLIONET program további két részben folytatódik, a feltételeknek megfelelő könyvtárak folyamatosan csatlakozhatnak. Forrás: Bedő Melinda, Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda.
Kőrösi Csoma Sándor és Bolyai János hagyatékát állították ki Budapesten
Kőrösi Csoma Sándor és Bolyai János kéziratos hagyatékát állította ki Budapesten a Magyar Tudományos Akadémia a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében. Kőrösi Csoma Sándor, a tibetisztika megalapítójának kéziratos hagyatékát és Bolyai János, a nemeuklideszi geometria első megfogalmazójá nak fő művét, az Appendixet 2009 júliusában az UNESCO a világemlékezet részévé nyilvánította - az MTA Könyvtárának (MTAK) eme ritkán látható dokumentumaiból. A tudomány géniuszai címmel rendeztek kiállítást. Az MTAK közleménye szerint Kőrösi Csoma Sándor hagyatéka az első életrajzírónak, Duka Tivadarnak köszönhetően került 1885 elején a Magyar Tudományos Akadémia birtokába. A mindössze 36 könyvből álló Csoma-könyvtár darabjai között találhatók az úgynevezett Alexander-könyvek, amelyeket Kőrösi Csoma Sándor kérésére, részben kérdés-felelet formában írtak tibeti mesterei 1824 körül.„Külön tárlóban kapnak helyet Csoma fő művei, a Kalkuttában megjelent tibeti-angol szótár és tibeti nyelvtan. Kőrösi Csoma Sándor eredeti levelei, életére és munkásságára vonatkozó cikkek, újságkivágatok és fényképek, hivatalos leiratok teszik teljessé a Világemlékezet részévé vált gyűjtemény bemutatását” - olvasható az MTAK közleményében. Bolyai János 1830-31-ben öntötte végleges formába geometriai rendszerét, melyet Appendixként ismer a világ. Műve, melynek rövid magyar címe A tér tudománya, Bolyai Farkas hatalmas összefoglaló matematikai munkája, a Tentamen első kötetének függelékeként, appendixeként jelent meg 1832-ben. Bolyai János azonban saját költségén már 1831 tavaszán kinyomtattatott néhány példányt. Ezek egyike a szerző saját munkapéldánya volt, erre utalnak az oldalakon ceruzával írt javításai és jegyzetei. A kötet köré összeállított kiállítás az MTA Könyvtára Bolyai-gyűjtemé nyének féltett darabjai közül mutatott be néhány, a matematikus életére vonatkozó dokumentumot, például kapitányi kinevezési okmányát, Habsburg János főherceg, a mérnökkar főnökének aláírásával. Forrás: http://www.kronika.%20ro/index.%20php?action=
2010 az elektronikus könyv éve lesz
Robbanásszerű terjedésre számíthatunk az e-book készülékek piacán. Végre tényleg kevesebb fát fognak kivágni? Számos előnye van az elektronikus szövegeket megjeleníteni képes mobil eszközöknek, főleg azoknak, amelyek „elektronikus tintával” működnek. Ezek ugyanis minimális mértékben fogyasztanak energiát, mivel csak a „lapozáshoz” szükséges elektromosság; az utoljára megjelenített állapotot pedig akkumulátor nélkül is stabilan tartja a digitális könyv. Emellett rengeteg olvasnivalót vihetünk magunkkal, még 1-2 GB-os kapacitás esetén is bőven felfér teljes otthoni könyvtárunk az ebook memóriakártyájára. Ráadásul többnyire olcsóbbak a digitális univerzumban létező példányok, mint a papíralapúak, hiszen nincsen sem nyomtatási, sem szállítási költség. És ha már papír: a környezetet védik az elektronikus könyvek azzal, hogy szükségtelenné teszik komplett erdők kiirtását; illetve a nyomtatás környezetre ártalmas anyagait nem kell sem előállítani, sem kivonni végül a hulladékgyűjtőben leadott példányokból.Annak ellenére, hogy az elképzelés és a technika már régóta ismert, mindezidáig mégsem tudtak széles körben elterjedni a digitális könyv feladatát betöltő eszközök. Habár az Amazon a Kindle-lel szép sikereket ért el, és megmozgatta a piac állóvizét, még mindig nem válogathatunk a termékek között - különösen hazánkban nem. Ez azonban váltózóban van, elsőként a világ legfejlettebb részein, állítja a tajvani Market Intelligence Center (MIC).A piackutató cég becslése szerint idén valamivel több mint 3 millió e-book olvasó kerül leszállításra az egész világon. Ez még a válság ellenére is igen lendületes, 177 százalékos növekedést jelent a tavalyi adatokhoz képest. Ugyanakkor még csak közelében sem vagyunk a piac telítődésének: az MIC jóslata szerint 2013-ban már majdnem 20 millió ilyen eszköz fog elfogyni egy év alatt.S. H. Wang, a piackutató vezető elemzője szerint az elmúlt évek sem teltek tétlenül. A közelmúltban ment át az e-book iparág a termékek bevezetési szakaszán. Ennek során alakultak ki a felhasználói szokások, készültek el az első tartalmi fejlesztések, illetve a működő üzleti modell(ek) létrehozása. Emellett a technika is mostanra érett be arra, hogy dömpingszerűen lehessen elektronikus könyveket olvasni képes eszközöket gyártani. Forrás: http://www.terminal%20.hu/cikk.%20php?article_
E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó

2009. december 2., szerda

Decemberi évfordulók 2009

35 éve, 1974. december elsején hunyt el Zilahy Lajos író és publicista.

100 éve, 1909. december 2-án született Kurkó Gyárfás a székely származású erdélyi regényíró, publicista és politikus.

330 esztendeje, 1679. december 4-én hunyt el Thomas Hobbes angol filozófus. Sikeres munkája a Leviatán.

35 éve, 1974. december 5-én hunyt el Zaharia Stancu román író, publicista, újságíró.

10 éve, 1999. december 8-án hunyt el Kuczka Péter magyar író, költő és műfordító, a Galaktika antológia alapítója és szerkesztője.

150 éve, 1859. december 16-án hunyt el Wilhem Grimm, a Grimm testvérek fiatalabbika. Testvérével nemcsak mesegyűjtőként, hanem nyelvtudósként váltak ismertté.

230 éve, 1779. december 18-án hunyt el Faludi Ferenc, író, költő és műfordító. Rokokó stílusban írt versei mellett megújította a dalformát és magyaros, népies elemekkel frissítette fel.

370 esztendeje, 1639. december 20-án született Jean Racine klasszicista drámaíró. Ismertebb művei: Phaedra, Iphigenia, Nagy Sándor.

245 éve, 1764. december 22-én hunyt el Amadé László költő, a XVIII. századi magyar dalköltészet kiemelkedő alakja.

20 éve, 1989. december 22-én hunyt el Samuel Beckett ír származású költő és drámaíró. Leghíresebb műve Godot-ra várva abszurd dráma.

85 éve. 1924. december 25-én született Váci Mihály magyar költő, politikus, az Új Írás folyóirat szerkesztője volt.

65 éve, 1944. december 30-án hunyt el Romain Rolland francia író, drámaíró, a XX. század nagy misztikusainak egyike.

350 esztendeje, 1659. december 31-én hunyt el a székely származású pedagógus és filozófus, Apáczai Csere János, az első magyar enciklopédia létrehozója.

120 éve, 1889. december 31-én hunyt el Ion Creangă a román irodalom klasszikusa. Mesemondóként ismert, de a Gyermekkorom emlékei (Amintiri din copilărie) önéletírásával is nagy sikert aratott.

Érdemes tudni

205 éve, 1804. december 8-án született Damjanich János honvédtábornok, az aradi vértanuk egyike. Fontos lépéseket tett a magyar nemzeti ügy és a polgári átalakulás érdekében Magyarországon.

400 esztendeje, 1609. december 8-án nyitották meg Európa második nyilvános könyvtárát Milánóban a Biblioteca Ambrosianát.

15 éve, 1994. december 10-én vette át a magyar származású Oláh György az 1994. évi Nobel-díjat.

115 éve, 1894. december 13-án hunyt el Xántusz János (John Xantus de Vesey) görög-magyar származású természettudós, utazó és néprajzkutató. Ismert műve: A természet Kalendáriuma, amelyet 1858-ban adtak ki először.

170 éve, 1839. december 14-én született Széchenyi Ödön (Széchenyi István fia) török altábornagy, a török tűzoltóság megteremtője

115 éve, 1894. december 16-án adták ki első ízben az Új idők című irodalmi hetilapot, amelyet Herczeg Ferenc szerkesztett.

15 éve, 1994. december 21-én hunyt el Porács Rózsa (Fráter), az MTA könyvtárosa, a Bolyai-gyűjtemény katalógusának előkészítője.