2009. december 17., csütörtök

Könyvtáros helye az iskolában

Nem a hivatalos papírok szerinti helyét és szerepét szeretném meghatározni az iskolai könyvtárosnak, hanem az iskolai életben való részvételét és munkáját a személyes tapasztalatokon alapuló észrevételek alapján.
Az iskolai könyvtáros munkája végett az iskola könyvtárához van kötve. Akkor találkozik az iskola vezetőségével, tanáraival, alkalmazottaival, diákjaival, amikor valamilyen kéréssel vagy problémával meglátogatják.
A diákok szünetben jönnek, ilyenkor hatalmas kígyózó sor alakul ki a könyvtáros előtt. A könyvtáros szinte robotszerűen dolgozik, felveszi a gyerekektől kapott információt, s máris hozza a kért könyvet. A szünet rövid, a tanárok látogatása is erre a kis időre korlátozódik. Őket is ki kell szolgálni. Kész harc folyik, hogy kinek sürgősebb a kért dokumentum. Szünet után legtöbb esetben kis csend honol a könyvtárban. A könyvtáros fellélegezhet, ha menetközben az órába belenyúlva, nem jönnek még látogatók. Azok lehetnek diákok is, valamilyen oknál fogva „elérik” a könyvtárat. A könyvtárbéli pedagógusok általi óratartások alatt a könyvtáros, mint besegítő tevékenykedik, a versenyekre és egyéb fontos eseményekre való felkészüléskor úgyszintén. Inkább tantárgyhoz-szakhoz igazodó megbeszélő jellege van a tanár-diák és könyvtáros együttlétnek. Az iskola más alkalmazottai órák alatt is tiszteletüket tehetik a könyvtárban, őket „ráérősebben” ki lehet szolgálni, sőt meg lehet engedni egy kis csevelyt is.
Mikor kerül sor diák-könyvtáros, tanár-könyvtáros vagy más alkalmazottak-könyvtáros ismerkedésére (gondolok itt azokra a dolgozókra, aki szintén nehezebben hagyhatják el felségterületüket)? Mivel a szünetek foglaltak, a tanárokkal való érintkezés eléggé leszűkül, esetleg, ha valakinek lyukas órája akad, akkor keresi fel a könyvtárat. E napokon néha megeshet egy-két kötetlen beszélgetés is.
Mivel a könyvtárban legtöbbször tartózkodik valaki, annak a könyvtárosnak, aki egyedül teljesít szolgálatot, mindenféle távozás problémát jelenthet. Imigyen a könyvtáros csak akkor hagyja el a „hajót”, mikor „szélcsend” van, vagy valaki az intézményen belül fontos ügyben keresi. Ide még befértetem azon tevékenységeket, amitől a könyvtár ideig-óráig zárva lehet: könyvvásárlás, tankönyvezés, szakmai megbeszélés-összejövetelek főleg tanév elején és végén, és ne is beszéljünk a költöztetésekről-átrendezésekről… Megjegyezendő, hogy egy könyvvásárlással és tankönyvezéssel kapcsolatos megbeszélés esetében is csak a témához kapcsolódó dolgok hangoznak el.
Mint a fentiekből kiderült az iskolai könyvtáros „élettere” nem mutat messzire a könyvtárától, ami bizonyos szempontból jó is. Legtöbb esetben helyben le tudja bonyolítani dolgait. Kapcsolatfelvétele a diákokkal és pedagógusokkal evégett eléggé nehézkes, mert legtöbb esetben ők akkor szabadok, amikor a könyvtáros dolgozik. A könyvtáros feladata megtalálni azokat az időszakokat, amikor meg tudja valósítani, össze tudja hangolni tanárkollégáival és könyvtárlátogató diákjaival munkáját és a kötetlen beszélgetéseket a jobb megismerés érdekében. Mivel az intézményen belül szinte mindenkivel kapcsolatban áll, igyekeznie kell megtalálni azokat a megoldásokat, amik jók a könyvtár népszerűsítése érdekében.
Tehát az iskolai könyvtárosnak központi szerep jut az iskola életében, hiába helyhez kötött, de az intézményen belül mindenkit kell, hogy ismerjen egy bizonyos szinten, és folyamatos kapcsolatban kell álljon a könyvtárosi munka gördülékenyebb tevékenysége érdekében más iskolákkal és intézményekkel és azok kulcsembereivel, főleg könyvtárosaival.

Borbé Levente
a Márton Áron Gimnázium könyvtárosa

Nincsenek megjegyzések: