2010. december 30., csütörtök

Megújult a Sóvidek Kulturális Folyóirat Honlapja

Megújult a Sóvidék Kulturális Folyóirat Honlapja, nemcsak külsőben, hanem tartalommal is megtelt. Az első három szám teljes anyaga olvasható, valamint  a szerkesztőség egyéb tevékenysége is. A honlap címe:   www.prosovidek.ro

Íme egy kis ízelítő:

A Sóvidék Kulturális Folyóirat Szováta egyetlen folyóirata, mely a kisváros és közvetlen környezete kulturális, tudományos életének fóruma. Hasábjain jelen vannak a helytörténeti, néprajzi, irodalmi, képzőművészeti alkotások, tanulmányok, termékek. Ezeket a munkákat igényes megjelenítéssel, a szakmai követelmények betartásával tárja az olvasók elé. 2008 decemberében hiánypótló céllal jött létre, és azóta bebizonyosodott, hogy a kistérségben van olyan kulturális potenciál, mely eltarthat egy hasonló jellegű folyóiratot. Oldalunkon a Folyóirat menüpont alatt megtekintheti, és olvashatja eddig megjelent lapszámaink tartalmát.
A szerkesztőség köré szerveződő kis csapat ugyanakkor nem csak és kimondottan a sajtótermék megjelentetésével foglalkozik, hanem egyéb kutatásokban is szervesen részt vesz, vagy kezdeményez hasonlókat. A jelenleg folyamatban levő kutatási programjainkat a Projekt menüpont alatt tekintheti meg. Szívesen fogadunk, és részt veszünk hasonló kezdeményezésekben.
Üdvözlettel,
Szolláth Hunor
Föszerkesztő

Sóvidék, Szováta Kulturális Folyóirata
Tel: 0040-745-904473
Web: www.prosovidek.ro
Szerk. e-mail: szerkesztoseg@prosovidek.ro

2010. december 21., kedd

Meseszer a gyimesfelsőloki Szent Erzsébet Líceumban

2010 novemberében vettem át a "meseszer stafétát" a Márton Áron Líceum könyvtárosától Borbé Leventétől. Amikor elmeséltem  a történetét, hogy honnan indult és mit kell tennünk, a  gyerekeknek nagy lelkesedéssel és sokan jelentkeztek mesemondásra. A végén úgy oldottuk meg, hogy mindenki részt vehessen az előadáson, hogy betanultunk egy rövidke mesejátékot (Egerek) és ezzel leptük meg a Csíkszeredából érkező Egyed Daniellát és a gyimesközéploki Mihók Emőkét, akik elfogadták a meseszer játék folytatását.      A nagy napot 2010.december 14.-re tűztük ki.
 
Az előadás köszöntőbeszéddel kezdődött, amit Erős Katalin olvasott fel.
Mesemondóink: - Gáll Loránd (V. osztályos tanuló)
-         Tankó Tímea (V.osztályos tanuló)
-         Tankó Szilárd (V.osztályos tanuló)
-         Ambrus Izabella (VI.osztályos tanuló)
-         Antal Anita (VI. osztályos tanuló)
-         László Kinga (VI. osztályos tanuló)
-         Molnár Szabolcs (VI.)
-         Máthé Szilárd (VI.)
-         Kiss József (VII.)

Ők jutalomként emléklapot kaptak.

A mesejáték szereplői a VI. Osztály tanulói. Az előadás után a "staféta" átadása következett.
Fontosnak tartom, hogy megemlítsem Máthé Szilárd saját meséjét adta elő, aminek címe: Hófehérke feltuningolt autója.
Az előadáson jelen voltak nagymamák, édesanyák, iskolánk tanárai, és néhány osztály is. Úgy gondolom, hogy sikeres volt az előadásunk. 

Gábor Tünde-Anikó
Gyimesfelsőlok, 2010.12.20

* * *

A gyimesfelsőloki gyerekek ritka ízesen mondták el meséiket. Öröm volt hallgatni őket. Kiváló előadásban hallhattam azokat a népmeséket, amelyeket már ismertem


           B.L.

2010. december 19., vasárnap

Biblionet pályázati lehetőség

Kedves kollégák!
Íme egy pályázati lehetőség ifjú titánok számára:
http://concursliceeni.biblionet.ro/

Téma: KÖNYVTÁR
Középiskolások pályázhatnak, 3 szekcióban: film, próza, design
Határidő: január 15
Díjak: lásd a honlapon.

A honlap román nyelvű, de magyarul is lehet pályázni.

                                                             Üdvözlettel,
                                                                  Bedő Melinda

2010. december 18., szombat

Elveszettnek hitt Da Vinci-kéziratra bukkantak Franciaországban

Leonardo Da Vinci egyik kéziratának rég elveszettnek hitt darabjára találtak a franciaországi Nantes városának egyik könyvtárában. A dokumentum közel másfél évszázadon át pihent egy elfelejtett raktárban.
Cikk folytatása: 
http://www.kronika.ro/index.php?action=open&res=45555

 Honlap:

2010. december 16., csütörtök

Helyismereti kötetek Kászonszékről


A Verbum kiadó Kászonszékről kiadott köteteit 2010. december 15-én mutatták be a Hargita Megyei Könyvtárban.  András Zoltán, a kötet szerzője, nagy igényességgel megszerkesztett kötetei láttak napvilágot. Az összeállított anyag történelmi dokumentumokat követ, de az élő emlékezetre is alapul. Érdekessége, hogy a kötetek falvanként (külön-külön) megelevenítik a Kászonok múltját és hozzátartozó legendáit, valamint szokásait. A könyveket a bennük lévő fényképek teszik varázslatossá.
   A szerző mindegyik települést bemutató kötetnek  külön címet adott: Kászonaltíz - A halálkapu mögött, Kászonfeltíz - Temetőjük a nagyvilág,  Kászonimpér - A kőkerten túl, Kászonjakabfalva - A templom közelében még a sírban is, Kászonújfalu - Kápolna a falu felett.

A köteteket a Verbum kiadónál is meg lehet rendelni:

B.L.

2010. december 13., hétfő

Kettős könyvbemutató


A Csíki Székely Múzeum december kilencedikén este hat órai kezdettel kettős könyvbemutatót tartott. Gyarmati Zsolt rövid köszöntőbeszéde után Nagy Mihály Zoltán és Olti Ágoston által összeállított kötetet, melynek címe Érdekképviselet vagy pártpolitika? Iratok a Magyar Népi Szövetség történetéhez 1944-1953 Orbán Zsolt a Csíkszeredai Márton Áron Gimnázium tanára mutatta be, Novák Csaba Zoltán az Aranykorszak? - A Ceauşescu-rendszer magyarságpolitikája 1965-1974 című kötetét pedig Forró Albert történelem tanár méltatta.
            A kötetek a Csíkszeredai Pro-Print Könyvkiadóban láttak napvilágot.

            A két forráskiadvány a második világháború utáni időszakot célozza meg.
Először, Orbán Zsolt ismertetője által, a Magyar Népi Szövetség politikája, elért sikerei és kudarcai elevenedtek meg a hallgatók előtt. Mint hangsúlyozta, az említett szervezetnek törekvéseikben sok aktuális problémát is feszegettek, mint például a nemzetiségi kérdés és az autonómia. Történetük a Magyar Autonóm Tartomány létrejöttével lezárul. 

 A könyvbemutató második felében Forró Albert beszélt a Ceauşescu-rendszer e szűk tíz esztendő (1965-1974) alatti magyarságpolitikáját igen részletesen bemutató kötetéről, rávilágított az akkori pártpolitika (Román Kommunista Párt) tevékenységének alakulására és a későbbi diktatórikus rendszer kialakulására.
A kötetek ismertetése után a szerkesztők beszéltek összeállított köteteikről, megtoldva az elhangzottakat egy-egy érdekesnek mondható múltbéli, a kötetekhez kapcsolódó történettel. 




A szerzők előadásukat sorsolással kihúzott jutalomkönyvek átadásával tették barátságosabbá.

A három szerencsés nyertes Balázs Lajos, Lenk Gyula és Kelemen Csongor volt.

Az előadás végével, a közönség kérdéseivel bombázta a   szerkesztőket, akik felkészültségük révén minden kérdésre kielégítő választ tudtak adni arról az időszakról az érdeklődőknek.


A kötetek nagyon hasznosak, hiszen Románia huszadik századi történelmi forrásanyagai eddig ritkán láttak napvilágot, pedig igencsak nagy érdeklődésnek örvendenek még a fiatalság körében is.





A világhálón elérhető a kettős könyvbemutató szerzőiről szóló anyag:


A kötetek rendelését megejthetik a www.proprint.ro honlapon, kinyitva a vásárlás linket.
Borbé Levente

2010. december 9., csütörtök

Osztályfőnöki óra a Márton Áron Gimnázium könyvtárában

E hónap december végén Zöld Ildikó a csíkszeredai Segítő Mária Gimnázium történelem szakos tanárnője tiszteletét tette végzős osztályával együtt könyvtárunkban. A látogatás célja egy osztályfőnöki óra, amelynek témája, mint minden végzősnek, a pályaválasztás.
 A felkérést természetesen elfogadtam, hiszen nagy öröm és egyben megtiszteltetés volt számomra, hogy a könyvtárosi szakma is szóba jöhetett e lehetőség által.
Ötven percbe igyekeztem fontossági sorrendben belesűríteni mindazt, ami ténylegesen lényeges egy szakma kiválasztásában, és természetesen folytattam a kiválasztott szakmának lényegével, rejtelmeivel.
Előadásomban egy kis múltbéli utazásra hívtam a jelenlévő diákokat és az osztályfőnöküket, amelyben meséltem a középiskola utáni munkahelyeimről, kedvelt foglalatosságaimról és mindarról, ami meghatározta választásomat és a könyvtárosi szakma felé irányította pályámat. Jó volt, hogy hokiztam, festészettel és szobrászattal foglalkoztam, nyári szünetben régészkedtem, műkedvelő színész voltam, kerámiával dolgoztam és tanítottam. A tanítás időszakából kiemelném a földrajz-történelmet és az angolt. Sokat tett hozzá a gyerekek számára nemcsak szimplán tálalt anyag ismertetése az általános világképem alakulásához.   Persze nem hagyhatom ki azokat a munkahelyeket, amelyek ugródeszkaként is nagyon tanulságosak voltak. Ilyenek voltak a tanuló éveim alatt a takarás meg az őszi pityókaszedés és a kőműves munka, későbbiekben, az iskola elvégzése után a rakodó munkási meló, ládaszegzés, elárusítás.
Múltbéli kalandozásom bemutatása után a szakma kiválasztásáról beszéltem, amelyben ecseteltem a többszöri könyvtárosi képzéseimet az egyszerű tanfolyamtól a posztlíceális képzésen keresztül az egyetemig. Majd ezt követte a szakma előnyeinek és hátrányainak ismertetése, felhívva a diákok figyelmét arra, hogy minden szakmában jelen van ez a kettősség.
A szakma boncolgatásakor beszéltem a könyvtárosi munka igazi szépségéről, ami szebbé és jobbá teszi a benne lévő dolgozó hétköznapjait.
A kérdésekre felelve hangsúlyoztam, hogy a könyvtárosi munka nem pénzes szakma, viszont ha szeretik, igen jól lehet végezni. Általánosságban véve egy szakmát szeretni kell, ha pénzes, még akkor is, mert csak úgy lehet feltétel nélkül teljesíteni a ránk eső feladatokat, különben kicsúszik a kezünk közül, és irányíthatatlanná válik, és az már nem nevezhető munkának.

Boldog voltam, hogy sikerült bemutatnom az általam kiválasztott szakmát, amit igen nagyra értékelek. Számomra a könyvtárosi munka egyben hivatás is, és annak örülök, hogy sikerült megvalósítanom, hogy részese lehessek ennek a csodálatos világnak, ami már új kihívások előtt áll, túllépve a nem is olyan rég keretbezárt Gutenbergi galaxison. Ajánlani tudom mindazoknak, akik szeretnek búvárkodni, kutatni, keresgélni, információkat gyűjteni és a köz érdekében adni, akik nem hátrálnak meg az újításoktól, kapcsolatteremtéstől, és nem utolsósorban szeretik a könyveket, az olvasnivalót bármilyen formában öltsenek alakot a megőrzésre és használatra szánt dokumentumok.

Kedves líceumi könyvtárosok! Kell élni ezzel a lehetőséggel, be kell mutatni a könyvtárosi szakma rejtelmeit. Kis vázlatomnak a célja az, hogy egy rövid áttekintőt nyújtsak e pályaválasztási óra felépítéséről.
Borbé Levente

2010. december 8., szerda

Módszerek és eljárások az iskolai könyvtárban

        Bukovinai kedves barátaink egy igen hasznos könyvet adtak ki román nyelven az iskolai könyvtárosok számára. 


     A Módszerek és eljárások az iskolai könyvtárban (Proceduri în biblioteca şcolară) kötetről van szó. Petru Carcalete, Cristinel Petru Întorsură és Daniela Argatu szerkesztették. A könyvet a Szucsávai Tofán Kiadó adta ki 2010-ben. Ára: 60 lej.
 

Érdemes megrendelni minden iskolai könyvtár számára!



            A könyv  (fejezetei) tartalmából:

1. Az iskolai könyvtárosi munka általános bemutatása
2. Határozatok és döntések valamint ezek mintái és sajátos eljárások a könyvtárosi tevékenységben
3. Az iskolai könyvtári állás elfoglalásának feltételei, fokozatok / továbbképzők
4. A könyvtár anyagának ügyintézése és kezelése egy iskolai könyvtárban
5. A könyvtárosi munka megszervezése és a könyvtár működésének belső rendszabályzata az iskolai könyvtárban
6. A könyvtárosi tevékenység tökéletesítése és a könyvtáros önképzése
7. Országunk iskolai könyvtáraira vonatkozó törvények összessége



A könyvet Sipos Évánál lehet megrendelni. A következő telefonszámon lehet felvenni véle a kapcsolatot: 0722436218.
B.L. 

2010. december 7., kedd

E-könyv bemutató a Megyei Könyvtár dokumentációs részlegén

2010. december harmadikán ötórai kezdettel a Kájoni János Megyei Könyvtár dokumentációs részlegén, amelynek a Mikó vár ad otthont, mutatták be egy Biblionet-program keretén belül a Színek a palettán című elektronikus könyvet a Könyvtár és olvasás a digitális korban címmel szervezett előadáson.

A köszöntőbeszédet Kopacz Katalin, a Kájoni János Megyei Könyvtár igazgatója tartotta, amelyet Bedő Melinda a Biblionet-program megyei irányítójának rövid ismertetője követett az említett rendezvényekről-szervezésekről. Bedő Melinda beszélt a program sikeréről, amelynek élő bizonyítéka a megye közkönyvtáraiban az érdeklődő könyvtárhasználóknak zajló számítógép-kezelői tanfolyamok, valamint a könyvtár anyagának digitalizálása, honlapok, fotóalbumok készítése és különböző számítógépekhez kötődő tevékenységek végzése.

A rendezvényen egy oklevél is gazdára talált. A gyimesközéploki könyvtárban működő Mezőgazdasági Intervenciós És Kifizetési Ügynökség (APIA) ideiglenes kihelyezett irodájának mérnöke, Császár Tibor, kapott oklevelet tevékenységéért, ami egybefonódik a Biblionet programmal, és amelyben Bedő Melinda is szerepet vállalt.
Bedő Melindától az IREX-Alapítvány képviselője, Paul  Pânzariu vette át a szót, aki az információ és az információhordozók fejlődését ecsetelte a legrégebbi időktől mostanáig, kiemelvén a számítógép fontos szerepét és jelenleg érezhető hatásait az egész életünkre. Nem zárta ki a könyvek, mint muzeális tárgyak közeljövőbeni értékformáját és az e-könyvek élre törését. A digitalizált világ egyre szélesebb körű használata jobban összeszűkíti a pár évtizede még virágzó Gutemberg galaxist. Ezért érdemes részt venni többek között ebben a programban.


Kelemen Katalin a dokumentációs részleg munkájáról beszélt, különös figyelmet szentelve a helyi értékeink digitalizálása szükségszerűségének. Nagyon fontos helyi értékeink megőrzése érdekében az új lehetőségek adta módszert kiaknázni, amely által jobban fel tudnak figyelni ránk, hiszen az újonnan felcseperedő korosztály már teljesen otthonosan mozog a világhálón.  Számukra is sokkal vonzóbbá lehet tenni bizonyos anyagrészek, művek keresését, valamint a kutatóknak a ritka anyagokhoz való könnyebb hozzájutást. Ezt a kialakult helyzetet nem érdemes kihagyni, együtt kell haladni véle, s a lehetőségeket megragadni. Itt még megemlítendők a Kájoni János Megyei könyvtár már digitalizált könyvei, amelyek megtalálhatóak az alábbi linken:

            A rendkívüli esemény fénypontja azonban egy e-könyv bemutatása volt. Az e-könyv még nem jelent meg "hagyományos" formában. Ezt a könyvet a közönség nem vehette kezébe, nem vásárolhatta meg, virtuális léte végett. Azonban bárki megkeresheti a Magyar Elektronikus Könyvtár honlapján. Ha a forma nem megfelelő, akár ki is nyomtathatja.  A virtuális kötetet Cseke Gábor író és Márton Árpád festőművész tárta fel az érdeklődő közönségnek. A beszélgetőkönyv címe: Színek a palettán, amely Márton Árpád hetvenedik születésnapjára készült el. Az elektronikus könyv a művésszel készült beszélgetéseket, interjúkat tartalmazza, amelyeket Cseke Gábor gyűjtött össze.  Cseke Gábor rövid iskoláskori élményfelidézésre hívta Márton Árpád festőművészt, amelynek nagy része a kötetben is szerepel. Márton Árpád önfeledt jókedvvel számolt be hajdani diákcsínyeiről, tanárairól, példaképeiről és pályája kezdetéről. A derű végigkísérte az előadást.
            Az érdekes és különösnek mondható előadásmódhoz párosuló könnybemutató egy új világkép kialakulásának küszöbén született meg. Akik részt vettek rajta tudják, hogy kár lett volna kihagyni.

A Színek a palettán elektronikus könyv a következő címen található meg:

Borbé Levente könyvtáros

2010. december 6., hétfő

Intelligens könyvtári fotelek

Az RMKE levelezőlistájára feltett információ figyelemreméltó és egyben csodálatos-érdekes könyvtári fotelekről beszélt.

 Érdemes egy pillantás vetni a jelen változásaiba könyvtári vonalon is.

Információ az alábbi címen:

http://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=2Dgaz6NIUFk

2010. december 4., szombat

ReMek-e-hírlevél 2010/12 számából

Pályázat magyarországi részképzésre romániai magyaroknak
Pályázatot hirdet a 2010/2011-es tanév tavaszi szemeszterére a Nemzeti Erőforrás Minisztérium és a Balassi Intézet magyarországi felsőoktatási intézmények nappali tagozatán folytatandó miniszteri ösztöndíjas részképzésre és részképzős tanulmányútra román állampolgárságú, magyar nemzetiségű személyeknek. A pályázat keretében teljes szemeszteres részképzésre, valamint legfeljebb három hónapos részképzős tanulmányútra pályázhatnak romániai felsőoktatási intézmények nappali tagozatos hallgatói. Pályázati határidő: 2010. december 10.
 
 "A könyvtár szerepvállalása a közösség kulturális életében'!- szakmai értekezlet Korondon
A Pro Libris Könyvtári Egyesület és a Kájoni János Megyei Könyvtár  szervezésében szakmai értekezletet tartottak Korondon 2010. november 29-30-án, a környékbeli települések könyvtárosainak részvételével. A találkozó keretében zajló szakmai képzés témája: A könyvtár szerepvállalása a közösség kulturális életében. A program Hargita Megye Tanácsának kulturális pályázatán nyert anyagi támogatás révén valósulhatott meg. A szakmai képzés a Kájoni János Megyei Könyvtár szakemberei, Bedő Melinda és Máthé Izabella felnőttoktatók vezetésével zajlott. Máthé Izabella a könyvtár lehetséges közösségi szerepvállalásáról,  a kulturális rendezvények szervezéséről tartott előadást november 29-én délután, majd a részt vevő könyvtárosok lehetőséget kaptak a témához kapcsolódó helyi tapasztalatok megosztására. November 30-án Korszerű technológia a rendezvényszervezés szolgálatában címmel Bedő Melinda tartott gyakorlati felkészítőt a könyvtárosoknak, akik a mindennapi tevékenység során hasznosítható ismereteket, készségeket sajátíthattak el a számítógépes szövegszerkesztés, táblázatkezelés, az internetes kommunikáció eszközeinek, lehetőségeinek felhasználása területén.
Forrás: Kelemen Katalin, Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda
 
Rendhagyó útikönyvek Kászonról - András Ignác helytörténeti könyveinek bemutatója
Könyvbemutatóra várják a helytörténet iránt érdeklődő csíkszeredai közönséget 2010. december 14-én 17 órakor a Kájoni János Megyei Könyvtár olvasótermébe. András Ignác helytörténész, a kászonaltízi dr. Lukács Mihály Általános Iskola igazgatójának kászonszéki településeket bemutató “rendhagyó útikönyvei” a Verbum Keresztény Kulturális Egyesület gondozásában jelentek meg 2008-2009-ben. A szerzőt András Zoltán, Kászon község polgármestere fogja bemutatni a csíkszeredai közönségnek. A hajdani Kászonszék öt településének helytörténeti értékeit, műemlékeit, elsősorban templomait és kápolnáit bemutató kiadványokat vetített képes bemutatóval egybekötve ismerteti a szerző.
 
 Karácsonyi készülődés a gyermekkönyvtárban
A Kájoni János Megyei Könyvtár gyermekrészlegén idén is megszervezik a karácsonyváró könyvtári foglalkozást kisiskolások számára, december 16-án, csütörtökön 11 órától. A foglalkozáson részt vevő iskolai csoportok a könyvtárosok irányításával készítik el a díszeket, majd közösen díszítik  fel a könyvtári karácsonyfákat a gyermekkönyvtárban,12 órától a könyvtár Fakalinka nevű bábcsoportja a Plüm-Plüm és a sárkány című bábjátékot mutatja be a gyerekközönségnek. A részvétel ingyenes, a kisiskolás csoportok előzetes jelentkezés alapján vehetnek részt a foglalkozáson.
Forrás: Kelemen Katalin, Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda
 
Restaurálták a PIM "ismeretlen" Vizsolyi Bibliáját
Kamarakiállításon mutatja be frissen restaurált Vizsolyi Bibliáját a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) könyvtára.
A PIM a Vizsolyi Biblia első kiadásának egy hiánytalan példányát őrzi, erről a példányról azonban mindeddig a magyar könyvtárkutatás nem tudott, így most eggyel gyarapodott a nyilvántartott Vizsolyi Bibliák száma - mondta el az intézmény könyvtárának vezetője. Bánki Zsolt István hozzátette: a 420 éve nyomtatott könyvritkaságot a PIM teljesen felújíttatta és újraköttette. A Szentírás-példány a tárlat zárása után ismét csak kutatók számára lesz elérhető.
A megújult Vizsolyi Bibliát olyan, a PIM tulajdonában lévő kötetekkel együtt mutatják be, amelyek szintén könyvtörténeti érdeklődésre tarthatnak számot: látható lesz a Káldi-féle első magyar nyelvű katolikus bibliafordítás, Szenczi Molnár Albert zsoltárfordításai, Méliusz Juhász Péter számos autográf bejegyzéssel ellátott Jelenések könyve-fordítása és Migazzi érsek, "Vác újjáépítője" német nyelvű fordítása is.
A látogató valaha nagy magyar írók tulajdonában álló bibliapéldányokkal is találkozhat: többek között Jókai Mór Szentírás-kötetével, az Illyés Gyula jegyzeteit és rajzait őrző vagy a Sarkadi Imre által szinte rongyosra olvasott Bibliákkal. A Petőfi Irodalmi Múzeum kamarakiállítása a tervek szerint december 20-ig látható, ha azonban a közönség érdeklődése ezt indokolja, Bánki szerint a tárlat meghosszabbítása is elképzelhető.
 
Joguk van olvasni - az OTP Bank Románia Hargita megyében is támogatja az iskolai könyvtárakat
Több mint félezer kötetet és könyvtári berendezést ajándékozott 2010. november 10-én az OTP Bank Románia a csicsói Kájoni János Általános Iskolának. A kisdiákok a nekik szerzett örömöt kis műsorral viszonozták. Ily módon vadonatúj ismeretterjesztő albumok, atlaszok, meséskönyvek és regények gazdagítják az iskola könyvtárát.
Forrás: Hargita Népe, 2010 november 11., cikk folytatásahttp://www.hhrf.org/hargitanepe/archivum/
 
14 millió digitalizált dokumentum érhető el az Europeana honlapon
Már 14 millió digitalizált könyv, térkép, fénykép, festmény, film és zenei klip érhető el az európai kulturális intézményeket összekapcsoló Europeana digitális könyvtár segítségével - közölte 2010. november 12-én az Európai Bizottság. A 2008-ban kétmillió könyvtári tétellel indult Europeana eredetileg 10 milliós állományt tűzött ki célul 2010-re.
Az idén hozzáadott új tételek között szerepel - kiragadott példaként - egy 1221-ből származó bolgár pergamen kézirat, amely a bolgár nyelvtörténet jelentős nyelvemléke, az 1547-ben kiadott első litván könyv, a Catechismusa prasty szadei, Jan Steen 17. századi holland festő képei, Johann Wolfgang von Goethe és Friedrich Schiller teljes életműve, vagy éppen az írországi Glendalough kolostorról az első világháború előtt készült fényképfelvételek.
A digitális gyűjtemény 64 százalékát teszik ki fényképek, térképek, festmények, múzeumi tárgyak és más képek. Az állomány 34 százaléka digitalizált szöveg, a portálon több mint 1,2 millió teljes könyv tekinthető meg, illetve tölthető le.
Az Europeana feltöltéséhez - különböző mértékben - minden uniós tagállam hozzájárul. Franciaország a legaktívabb résztvevő - a művek 18 százalékával -, míg Németország részesedése 17 százalék. Magyarország a 27 EU-tagállam között a 22. helyen - Csehország és Litvánia között - áll 0,07 százalékkal.
 
Szerkesztők:
Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó
 
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.

2010. december 2., csütörtök

A Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár ingyenes könyvturkálója

Kedves romániai magyar könyvtáros!

Ezúton szeretném tudatni veled, hogy, mivel december, a közmegegyezés szerint, az ajándékozás hónapja, így a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban, könyvturkálót nyitunk. A szegedi antikvárium.hu felajánlásából behoztunk mintegy 12 tonna antikvár könyvet. Ezt nyilvánosan szombaton délelőtt 11 órától tartandó sajtótájékoztatón hirdetjük meg, de, akinek lehetősége van és kedve a turkáláshoz, azt örömmel várjuk. Minden ingyenes, csak a szállítást kell megoldanotok.

Szabó Károly -igazgató,
Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár
Kőkereszt tér 2 szám,
Tel/fax: 0266 218332
www.biblioudv.ro


Információ:

A Kemény János Elméleti Líceumban folytatódik az októberben meghirdetett egész tanévre szóló verseny


Decemberi fejtörőnk a névelrejtés, intarzia nevet viseli. Az intarziajáték lényege, hogy úgy rejtünk el különböző neveket szövegben, hogy ezeket ne legyen könnyű felismerni. Ez egy kedvelt titkosírás volt, gyakran használták már a 18-19. században, de ugyanakkor az „aranykorszakban” is, mivel használatával olyan személyekre lehetett utalni kiknek nevét nyilvánosan nem volt tanácsos emlegetni.
A következő szövegben keresztnevek rejtőznek. Ki találja meg a legtöbbet közülük?
Itt az új év, a számadás és tervezgetés ideje. Lemérhetjük az elmúlt időszak, az immár végleg elhagyott óév eredményét, s már kiabál, int felénk az új esztendő. Rohannak a napok, s az élet mint a mágnes vonz bennünket, ezer női nevetésével, ezernyi örömével; szinte megigéz a fény, a szín, a változatosság. Alig egy-két hónap, s már tavaszodik. Nem kell a kabát. Előkerül a hátizsák, kiruccansz a hegyekbe, s bár még ferdén esnek sugarai, a felhőhasadékokon rád kacsint a napsugár.Újabb néhány hónap, s már itt a másik kedvelt évszak: a nyár. A déli verőfényben kint hever az ember a Balaton partján, ostoba vagy okos könyveket lapozgatva, miközben bőre dekoratív módon alkalmazkodik a strandoló kaszt, e rézbőrű embercsoport színéhez. Azután újabb munkás, ígéretes, élettel tele korszak vár, ontva kis és nagy, jó és rossza élményeit. Szeptember. Szüret előtti borkóstolások. Október. Náthát kapsz Városligetben. November. Az idő szalad, árad a jókedv, s árad a dal. Új december, új szilveszter, új év, új remények. S új sajnálkozás, egy év megint elmúlt. Kár! Oly kár!
                      Jó munkát a megfejtéshez!

Mivel nagy léptekkel közeledünk a téli ünnepek felé, kívánunk minden aktív versenyzőnek, de ugyanakkor a honlap látogatóinak is egy Istentől áldott Kellemes Karácsonyt és Boldog Új Évet!

          Deme Károly-Zsolt                  Szvinyuk Mihály-Csaba

2010. december 1., szerda

Decemberi évfordulók 2010

210 éve, 1800. december elsején született Vörösmarty Mihály, a magyar romantika egyik kiemelkedő alakja. Híres művei: A szózat, Zalán Futása, Gondolatok a könyvtárban, Csongor és Tünde stb. Shakespeare műveiből többek között lefordította a Rómeó és Júlia drámát.

120 éve, 1890. december másodikán született Molter Károly romániai magyar író kritikus és publicista.

135 éve, 1875. december negyedikén született Rainer Maria Rilke a huszadik század egyik legfontosabb német nyelven író osztrák költő.

140 éve, 1870. december ötödikén hunyt el idősebbik Alexandre Dumas francia történelmi kalandregényíró. Népszerű művei: Monte Cristo grófja,  A három testőr, A régens lánya.

180 éve, 1830. december tizedikén született Emily Dickinson észak-amerikai költőnő.

35 éve, 1975. december tizenkettedikén hunyt el Demény Ottó magyar költő, újságíró. Élete során foglalkozott könyvterjesztéssel és könyvesboltvezetéssel.

20 éve, 1990. december tizenharmadikán hunyt el Friedrich Dürrenmatt svájci író, drámaíró és képzőművész.  Művei a modernizmus és a posztmodern írások között mozognak.

235 éve, 1775. december tizenhatodikán született Jane Austen angol írónő. Népszerű regényei: Értelem és érzelem, Büszkeség és balítélet, A mansfieldi kastély és Emma.

210 éve, december tizenhetedikén hunyt el Czuczor Gergely költő és nyelvész.

180 éve, 1830. december tizenhetedikén született Jules Concourt francia író, A Concourt Akadémia kigondolója.

110 éve, 1900. december tizenkilencedikén született Ciffra Géza magyar író (német nyelven is munkálkodó), költő és filmrendező.


110 éve, 1900. december tizenkilencedikén született Féja Géza író, újságíró és szerkesztő.

635 esztendeje, 1375. december huszonegyedikén hunyt el Giovanni Boccaccio olasz humanista író és költő. Fő műve: a Dekameron.

60 éve, december huszonegyedikén hunyt el az észak-amerikai Scott Fitzgerald, a huszadik század jeles modern regényírója és novellistája.

135 éve, 1875. december huszonkettedikén hunyt el Kemény Zsigmond erdélyi magyar író, a magyar romantikus regényírás kiemelkedő alakja. Ismert művei: Özvegy és leánya, Rajongók és a Zord idő.

120 éve, 1890. december huszonkettedikén született Komáromi János író, újságíró.

130 éve, 1880. december huszonharmadikán született George Eliot (Mary Anne Evans) észak-amerikai írónő.

535 esztendeje, 1475. december huszonnegyedikén született Thomas Murner német író, teológus.

460 esztendeje, 1550. december huszonnyolcadikán születet Vicente Martínez Espinel spanyol író.

85 éve, 1925. december huszonnyolcadikán hunyt el Szergej Alekszandrovics Jeszenyin orosz költő. Verseit többek között Wöres Sándor, Illyes Gyula ültették át magyar nyelvre.

70 éve, 1940. december harmincadikán hunyt el Gjergj Fishta albán író, az egységes albán ábécé megteremtője.

30 éve, 1980. december harmincegyedikén hunyt el Jócsik Lajos író, szociológus.



ÉRDEMES TUDNI

20 éve, 1990. december másodikán hunyt el Duka János ifjúsági író, folklórgyűjtő. Ismert néprajzi gyűjteményei: Kilenc kéve hány kalandja székelyekről szóló anekdotás kötete, Üti páké Barátost csúfolódó népköltészet gyűjteménye.

110 éve, december tizenkettedikén született Telkes Mária fizika professzor és feltaláló, az első napenergiával fűtött ház megalkotója (15 éve, 1995. december másodikán távozott az élők sorából).

135 éve, 1875. december tizennyolcadikán született Kolumbán János etnográfus. Népmesegyűjteményét még Benedek Elek is felhasználta.

220 éve, 1790. december huszonharmadikán született Jean-François Champollion francia filozófus és keletkutató, az egyiptológia tudományának alapítója. Nevéhez fűződik az ókori egyiptomi hieroglif írás megfejtése is.

170 éve, 1840. december huszonnegyedikén született Baka János pedagógiai író.

2010. november 26., péntek

Fosztogják a Teleki Tékát

A rendőrség nyomoz a marosvásárhelyi Teleki Tékából eltűnt értékes könyvritkaságok ügyében – erősítette meg tegnap az ÚMSZ-nek Spielmann Mihály. A Teleki-Bolyai Könyvtár osztályvezetőjétől megtudtuk, a hiányra a leltározás lezártával derült fény. „A rendszerváltás óta nem volt leltár a Teleki Tékában, ezért még 2007-ben revíziót rendeltem el. A leltárt az idén fejeztük be, ugyanis a könyvtár szakemberhiánnyal küzd. Kiderült, hogy több értékes 17., 18. századi könyv hiányzik. A hiánylistát átadtuk a Maros Megyei Könyvtár igazgatóságának, amelynek alárendeltségébe tartozik a Teleki Téka, az igazgatóság pedig feljelentést tett ismeretlen tettes ellen” – magyarázta az osztályvezető. 

 Tájékoztatása szerint a feljelentés után a marosvásárhelyi rendőrség nyomozója már többször járt a Tékában, kihallgatott mindenkit, akinek köze lehetett a régi könyvekhez. Livia Popa, a Maros megyei rendőrség szóvivője is megerősítette: a könyvtár vezetőségének bejelentése nyomán bűnvádi eljárást indítottak, a vétkesek akár 15 év börtönbüntetésre is számíthatnak.

Az osztályvezetőtől az is megtudtuk: a hiányzó könyvek egy része Magyarország és Erdély történetével kapcsolatos nyugat-európai kiadvány, amelyek értékét a könyvtár nem tudja felbecsülni, mert nincs szakemberük. 

Információ / cikk folytatása: 
http://maszol.ro/kultura/fosztogjak_a_teleki_tekat_2010_11_25.html

2010. november 25., csütörtök

A maroshévízi Kemény János Elméleti Líceum meseíró, mesét befejező versenye

Mivel a Mikulás és a Karácsony lepi be a gyerekek hangulatát, a misztikum és a vallásosság ötvöződik, arra gondoltam, hogy  a gyerekek alkotóereje ilyenkor kreatívabb, ötletesebb. Volt már a Kemény János Elméleti Líceumban meseíró, mesét befejező verseny, de soha nem volt egy olyan meseprodukáló pályázat, mely ennyire próbára tenné a diákok alkotóképességét. Miért győzne örökké a jó a gonosz felett, miért nem lehetne felruházva a pozitív szereplő negatív tulajdonságokkal, és fordítva! Nem áll szándékomban a a meséket, bolondos fantáziálásnak, értelemromboló játékoknak kitenni, csak egyszerűen a gyerekek leleményességét kóstolgatnám! Kíváncsi vagyok mi sül ki belőle! Íme a a pályázat népszerűsítő plakátja: 

2010. november 24., szerda

ERDÉLYI MONOGRÁFIA

    Értékes munkára hívta fel a figyelmünket Roth András Lajos székelyudvarhelyi kollégánk. Az Erdélyi Monográfia kötetéről van szó, amelyet meg lehet találni a Magyar Elektronikus Könyvtár virtuális tárházában. A könyvet Várady Béla és Berey Géza szerkesztette.  A szatmári GLORIA Könyvnyomda és lapkiadó vállalat  gondozásában látott napvilágot1934-ben.
     A két részre osztott kötetet letöltve megismerhetjük erdélyi elődjeink életét és munkásságát.
A kötetre mutató link:

2010. november 23., kedd

Kiállitás a kolozsvári Egyetemi Könyvtárban

Az RMKE levelezőlistáján keresztül értesülhettünk kolozsvári Egyetemi Könyvtár legújabb könyvkiállításáról. Érdekes lehet diáknak, tanárnak és természetesen könyvtárosnak egyaránt.
A kiállítás anyaga:   "Pax corporis" - 16-18. századi orvosi könyvek.


 Részletesebb tájékoztató a http://inkaweb.eu/lib/index.php/frisshirek/74-paxcrporis címen található.

Aki Kolozsvárra jár ne hagyja ki!
B.L.

2010. november 21., vasárnap

Könyves históriák, olvasói emlékek

Hajdanán, harminchat esztendővel ezelőtt, amikor a fenyvesek közötti és a zsögödi fák lombozata tarkállott az őszbecsavarodástól, megállt egy busz az iskola előtt. A gyerekek, akik már ismerték e csodajárgányt, odaszaladtak. Jómagam is betekintettem az ajtón, s meglepetésemre könyvek sorakoztak a polcokon, a jól ismert és megszokott ülések helyett. Hamarosan megtudtam, hogy ez a mozgókönyvtár. Később már arról is tudomásom volt, hogy a Megyei Könyvtár "döcögő" ifjúsági- és gyerekkönyvtára részlegének kisfiókja ereszkedett le hozzánk. Mostani feltételezésem alapján ott felnőtteknek való könyv is volt, de jómagam, mint más gyerek, a gyerekkönyvekre voltam ráhangolódva. Tehát csak azt láttuk, ami érdekelt.
Másodikos reményteljes ifjú pionírrá válásom előtt, történt vélem az a nem mindennapi furcsa eset, amiről érdemes "beszélni". Még az akkori tanító bácsinknak sem volt tudomása róla. Arról mondjuk igen, hogy minden ügyes gyerek könyvet vesz ki halomszámra, de a későbbi fejleményekről, vagyis ezen könyvek visszaszolgáltatásáról kevésbé. Visszakanyarodva a mozgókönyvtárhoz, szeptember végén én is felkapaszkodtam arra a járgányra, és kivettem Tudor Arghezi Jó reggelt kikelet! című gyerekversekkel + a kommunista ifjúságot egyengető sorokkal tarkított kötetét. 

Nagyon kedves volt számomra ez könyv, sok állatos és természetverset böngészhettem belőle, s attól, hogy kivehettem, írtó nagynak éreztem magam. Olvastam is őket, folyamatosan és válogatva. Sokat bámultam a versikék melletti képeket, s teljesen el voltam bűvölve tőlük. Nagyon értékeltem azt, hogy mennyire passzolnak az illusztrációk a leírt sorokhoz.  Több napon át gyönyörködhettem a kötetben, hiszen két hét volt adva a benne rejlő betűhalmazok értelmessé tételének bűvös világában kutukálni. A szabadon választott könyv rejtelmeibe burkolózva erőre kapva szálltam magasra a fellegek közé. Igazi kikeletnek számított még ősz derekán is, mint a mostani novemberi időjárás.

Sajnos a boldog szárnyalást egy hűvösebb szép napon könyörtelen zuhanás váltotta fel. Egyik ügyetlen pillanatomban "sikerült" tintával lepacázni a könyv táblájának jobb felső sarkát. Attól a perctől kezdve szorongató érzés fogott el. Lelkem belső tájaira, súlyos kofferekkel érkezve, beköltözött a félelem és a rettegés. Vajon mit szólnak a könyvtárosok, ha majd meglátják felelőtlen tettemet? A pánikot az is erősítette, hogy másnap helyt kell álljak előttük, és ott helyben töredelmesen be kellett volna valljam bűnömet. Másnap reggel magamhoz téve a könyvet, húztam, vontattam magam után. Nem tudtam mitévő legyek. Semmire se tudtam figyelni. Dél felé megérkezett az iskolánk elé a mozgókönyvtár is. Mindenki boldogan szaladt fel a könyves tragacsra.   Sokáig haboztam, mitévő legyek... Aztán úgy hirtelenjében, ravasz ötletem támadt. Gyorsan kikaptam táskámból az áldozatul esett könyvet, és rohantam fel a buszra. Sürögtem-forogtam, mintha valamit keresnék, és az egyik polcra suttyomban elrejtettem az újonnan pacával kidekorált könyvet. Nem szólván senkinek leugrottam a buszról, s mintha mi sem történt volna, folytattam tovább a megszokott iskolai életemet. Két hét múltán a "mozgó-könyvtárosnéni" szóvá tette nekem, hogy mikor viszem már vissza a könyvet, s ez így ment bizony egy ideig, míg ősz végén, novemberben, az egyik osztálytársam az iskola előtti csupasz fák árnyék nélküli világában el nem mondta bűnömet a "mozgó könyvtárosnéninek"... A könyvtárosnéni  nagy szigorúsággal vett elő engem, úgy ahogy az ember szokta előkapni a zsebkendőt, nagyon megszidott. Egy év se telt bele, gondolom az újabb leltározásnál előkerült az elrejtett kötet. Örömömre szolgált, hogy a régen elveszettnek hitt könyv végett nem kaptam fejmosást. A pacáért sem járt újabb adag feketeleves, de attól kezdve nagyon ügyeltem a könyvtári könyvekre.
Nemrégiben sétát tettem a Megyei Könyvtár gyerekkönyvek részlegére, ahol rábukkantam az említett könyv ikertestvérére. Több mint valószínű, hogy a pacásat leírták már régen. Érdekes érzés fogott el, mintha egy régi ismerőssel találkoztam volna.
*
Attól eltekintve, hogy nálunk a családban a könyvek őrzése-védése természetes feladatnak számított, mégis beleestem újból a kátyúba. Egy eset kapcsán, amit most mesélek el, rájöttem, hogy a könyvekre ügyelés dolga nem is olyan egyszerű! Szittyás kiállású meggyőződéssel merem állítani. Senki sem tudja milyen okból, de elcsúszhat az óvott-védett, dédelgetett könyv valahol az ismeretlenben.
1980 őszén iratkoztam be újból a Megyei Könyvtárba. Annak bizony már több mint harminc esztendeje. Még meg sem kezdtem a nyolcadik osztályt... Három könyvet vettem ki. Kettőre a háromból halványan emlékszem, viszont a sok viszontagságot megélt könyvre, arra túlságosan is élénken. Swift Gulliver utazásairól van szó. A könyvet azért vettem ki, mert a szüleimtől kapott Gulliver csak a liliputi utazásba avatott be. A művet természetesen sikerült kiböngésznem, azonban nem készültem fel arra, hogy barátom kölcsönkéri tőlem. Persze odaadtam egy kis olvasásra. Eljött az idő, hogy visszakellett volna szolgáltassam a kivett köteteket a könyvtárba, azonban Gulliver híján jött volna össze, azt nem találtam sehol. A barátomat is értesítettem bajomról, ő pedig azt mondta, hogy nem voltam otthon, de átadta szüleimnek. Édesanyámnak egyből nem jutott eszébe a dolog, de egy hét elteltével megvilágosodott előtte a kép, hogy a barátom tényleg visszahozta az említett olvasmányt. Sajnos az újabb keresgélés is kudarcba fulladt, mert nem találta sehol sem. Kissé zaklatottan, de el kellett fogadjam az új helyzetet. Nem volt mit tegyek, vártam a jelen gonoszt, a kiküldött értesítőket, hogy mikor viszem már vissza a könyveket, satöbbi. Egy év múltán mégis előkerült a Gulliver kötet.  A könyvespolc rendbe szedésekor bukkantunk rá, be volt esve a többi könyvek hátához, azonban akkor nem voltam abba se biztos, hogy hány könyvet kell visszavigyek, mert a figyelmeztetéseket egy jó ideje nem küldték. Zavarodottságomban nem tudtam mitévő legyek. Félretettem a könyveket, és idővel kissé meg is felejtkeztem róluk. Aztán eljött 1983 nyárvég, jött újból egy felszólítás a nálam maradt kötetek címjegyzékével. Akkor világosodtam meg, hogy visszavihettem volna tartozásomat, hiszen az a könyv, amelyet pluszba melléképzeltem a három mellé, azt a barátom vette ki.  A könyvtárosnéni nagyon megszidott és figyelmeztetett, hogy szóljak  a trehány társaimnak is, méltóztassanak már visszahozni a könyveket, mert ha nem, megbeszéli az iskolával, hogy ne engedjék kilencedik osztályba. Ekkor kicsit elmosolyogtam magam, hiszen akkor éppen tizenegyedik osztályba készülődtem, de ezt a könyvtárosnéni nem tudhatta.

 Ezzel lezárult a közkönyvtáros könyvkölcsönzői korszakom.  Bükkhavason (Gyimesközéplok – Hidegség) és Csíkkozmáson a tanári könyvtárból vettem ki könyveket, mint olvasó, 2000-től pedig a Márton Áron Gimnázium könyvtárából, ahol elmúlt már tíz esztendeje, hogy a könyvtár őre vagyok. Mondhatom úgy is, mondhatják mások is, na te ne, hogy kiből lesz a könyvtáros!

Borbé Levente

2010. november 17., szerda

Nagy István Művészeti Líceum könyvtár 2009-2010

A csíkszeredai Nagy István Művészeti Líceum könyvtárának 2009-2010 tanévi tevékenységének bemutatója.

Az iskola tanáraival együtt 2009. októberében könyvbemutatóra került sor.  "Örök készenlétben" a Hargita megyei irodalmi antológiát értékelték a szerkesztők és a társszerzők. A kötetet a csíkszeredai Nagy István Művészeti Líceum és a székelyudvarhelyi Palló Imre Művészeti Líceum diákjai illusztrálták.


Karácsonyi foglalkozásnak adott helyet a könyvtár

Gyerekeket kísértem el a Csíki Székely Múzeum Tatárjárás című kiállítására.


           






Vasile Alecsandri verseket illusztráltunk







Könyvtárosi nap alkalmából népmesék vetítésére került sor
            A gyerekekkel Benedek Elek meséit illusztráltuk.

,, Néhány szó a SZAVAKRÓL,, címmel előadást tartottunk.

 Egyed Daniela

2010. november 15., hétfő

Olvasási szokások a csíkszeredai Márton Áron Gimnáziumban

A Márton Áron Gimnázium egyik tanulója felmérést végzett diáktársai körében az iskola diákjainak olvasási szokásairól, valamint a kiválasztott olvasnivalóiról.
Rusu Péter XI.B. osztályos tanulónak egyik kiváló felmérését olvashatjuk, láthatjuk, statisztikákkal-ábrákkal színesítve a következő címen:


Hozzátennivaló talán annyi, hogy a nagy felmérési munka ellenére, amelyben a könyvtár is szerepet vállalt, az információk többé-kevésbé fedik a valóságot. Vannak diákok, akik nem merik bevallani azt, hogy keveset, vagy egyáltalán nem olvasnak. Ezért hajlamosak az ilyen vagy ehhez hasonló űrlapok kitöltésénél a valóság elferdítésére, de ettől eltérően egy jó kiindulópont a valós olvasási kép bírálása felé.

B.L.

2010. november 12., péntek

Meseszeres volt a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium Könyvtára

A MESESZERT rendezte:
Borbé Levente könyvtáros és
Balázs-Bécsi Enikő dokumentarista

November 11-én. délután fél négykor rendezte meg a Márton Áron Gimnázium Könyvtára a MESESZER című mesemondó stafétajátékának előadását. Ezzel a rendezvénnyel a könyvtár a MESESZER egy éves sikeres útját is ünnepelte. A rendezvény a 2009. novemberében elindított mesemondásnak a folytatása, amelyet az egri Bródy Sándor Megyei Könyvtár Gyermekrészlegének könyvtárosai ötlöttek ki. Az október 19-i staféta gyümölcseként született meg az újabb előadás. Mindezért köszönet illeti Forreiter Csillát a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium könyvtárosát, aki bennünket választott a nagyszerű rendezvény folytatásához.
A rendezvénynek a gimnázium könyvtára adott otthont, ahol a gyerekeken kívül szülők és tanárok egyaránt jelen voltak.

A mesemondást köszöntőbeszéd előzte meg. Rövid köszöntő után elsőként az ötödikes mesemondók mutatták meg tehetségüket. A mesemondás szebbé tételéhez Borsodi László magyar tanár nyújtott segítséget. Az ötödikből (hogy legyen bűvös) öt mesélő jött össze, mindegyik egy-egy népmesével. Az ötödikes diákokat a hatodikosok követték. Köszönet jár Csata Emese tanárnőnek, aki nemcsak a mesemondást segítette, hanem egy rövid egységes keretbe foglalta azokat, ugyanis egy unatkozó királykisasszonynak kellett mesét mondjanak az arra vállalkozó társai. Ami érdekes, hogy haton voltak összesen a hatodikosok. Véletlenszerű volt ez, hiszen egy mesélő lebetegedett és még a helyettesének sem sikerült eljönnie. A mesék ezúttal is kellemes közérzetet varázsoltak a könyvtár falai között lévőknek.

Összesen 11 mesélő vett részt ezen a csodálatos rendezvényen. A meseszer népmeséi szerre hangzottak el. A gyerekek sikeresen vették az akadályokat ezen a könyvtári szeren, és szerét vették az igazi értékek ápolásának.

Mindegyik gyerek jutalom gyanánt oklevélben részesült. Érdemes volt részt vállalniuk ebben a szép mozgalomban, amelybe az egész Kárpát-medence magyarsága be fog kapcsolódni, vagyis mesét fog mondani.
Az oklevelek kiosztása után a staféta átadása következett. A Márton Áron Gimnázium könyvtára a MESESZER folytatására Barabás Zója könyvtárost a székelyudvarhelyi Móra Ferenc Általános Iskola, valamint Gábor Tünde Anikót a gyimesfelsőloki Árpadházi Szent Erzsébet Gimnázium könyvtárosát választotta ki.

Stafétaátadás után a résztvevők összegyűltek egy kis élménybeszélgetésre. A stafétát átvevő könyvtárosok már tervbe vették az általuk megrendezendő MESESZER kimenetelét.

A rendezvényben való segítségnyújtásért köszönettel tartozik a könyvtár az iskola igazgatóságának is.        

            Meseszerről röviden
2009 novemberében az egri Megyei könyvtár kezdeményezésével indult útjára. Mindössze három alapszabályon alapul. Az első és legfontosabb, hogy a mesét tovább kell adni, ha lehetséges más településen lévő könyvtárnak. A második az, hogy inkább magyar népmeséket kell mondani. A harmadik, pedig az, hogy hagyományos mesélési módszerrel kell továbbadni, azaz, nem olvasva, hanem "fejből" mondani.
            A MESESZER jelentése mesekapcsolódást, mesetársulást fed. Igen jó kezdeményezési lehetőség az emberek, települések és egyes közösségek közötti kapcsolatok erősítésére.  
Borbé Levente

Fényképezte: Balázs-Bécsi Enikő és Borbé Levente

2010. november 11., csütörtök

Székelyföld kincsei

Igazán hasznos és látványos honlap jelent meg a világhálón SZÉKELYFÖLD KINCSEI néven. Székelyföld építészeti kincseinek jobb megismerése végett három nyelven lehet navigálni rajta. Így könnyebbé válik a kiválasztott műemlék megtekintése, amelyben ott lehet a szemlélődő és "körbejárhatja" a kívánt épületet-épületbelsőt, vagy annak környékét, ráközelítve és távolodva a háromdimenziós térben. A képvilághoz hozzáillő zene is párosul, ami emeli a látvány hangulatát.
Ajánlatos megmutatni a diákoknak is, akik már nagyon otthonosan mozognak a világhálón, és az adott bemutatás forma megkapó lehet számukra.
Tegyen sétát ön is ebben a kincsvilágban!

A honlap címe:
B.L.

2010. november 10., szerda

A Romániai Magyar Könyvtárosok vándorgyűlésének margójára

Nemrég volt szerencsém részt venni az RMKE hetedik vándorgyűlésén. A vándorgyűlés témája a helyi értékek megőrzésének lehetőségeiről szólt az egyre erősödő virtuális világban, természetesen összekötve az új lehetőségek tükrében az adott modern könyvtárosi helyismereti munkával.
Három nap alatt volt alkalmam megtapasztalni azt, amire valóban szüksége van egy könyvtárosnak. A lehetőségekhez mérten feltérképezve a legfontosabb értékeket egy olyan világba lehetett cseppenni, amelyben múlt-jelen teljesen összefonódott, és máris elővetítette a jövő lényegét, vagyis helyi értékek nélkül elveszíthetjük mindazt, ami egyszerű és ősi. Nem is beszélve arról, hogy e csoda nélkül nincs fogózkodó, elveszíthetjük eredetiségünket, gyökerünket. A felnövekvő generációnak pedig tudnia kell ezekről az értékekről. Mindebben segítséget nyújthat a könyvtáros is. Munkája viszont akkor teljesedhet ki, ha a hozzáérkező kérdező-kereső már valamelyest fel van vértezve az említett kincsekkel. Olyan emberekre gondolok, akik látják saját kultúrájuknak értékét, és ezt az értéket másokkal is szívesen meg akarja osztani. Nem szégyelli hovatartozását. Mindezekről beszélnek a meglévő műemlékek, a népi szokások, a népi mesterségek és egyéb kulturális emlékek, amelyeket továbbra is ápolni kell. 
A jelenlegi társadalmi változások közepette a könyvtárak csak úgy tölthetik be kulturális-információs intézményi szerepüket, ha a helyi információk szolgáltatása területén is élni tudnak a modern információs technológia által nyújtott lehetőségekkel, aktívabb szerepet vállalnak a helyi közösségek hagyományainak, szokásainak megőrzésében, gyakorlásában és továbbításában.
Kászon helyi értékeinek megismerése, története és mostan megélt történései szervesen kapcsolódtak az előadássorozathoz. Világossá vált minden egyes könyvtáros számára, hogy mennyire szükségszerű értékeink megőrzése és annak vonzó tálalása a jövendő nemzedék számára.

*

Úgy gondolom, az előbbi gondolataim után érdemes említést tennem egy eseményről, ami befolyásolta a véleményemet a mai helyi kulturális értékek megőrzéséről. Igen fontos számomra kiemelnem a nyelvet, amely szükségszerű egy kultúrához tartozó egyén témafelvetésének tisztánlátásához. Sajnos nem egy esetet tudok, amikor, ha törvényileg megengedett is, nem használják anyanyelvüket az arra jogosultak. Legtöbb esetben az összejövetelek lefolyásának rövidítése végett kihagyják a kétnyelvűség lehetőségét, sőt nem is igénylik, vagy még rosszabb, nem is akarják azt. Pedig anyanyelv, sőt továbbmenve tájnyelv nélkül a helyi értékek sem az igaziak. Ehhez találó a következő idézet: "Ma, amikor a világszerte felpumpált nacionalizmusok szervezett hecckampányokat folytatnak nemzetközi síkon a magyarság ellen, amikor törvényekkel vagy azok nélkül korlátozzák a magyar nyelv életbenmaradásának lehetőségeit, amikor a szorongó szülők egyre kevesebb gyereket íratnak magyar iskolába, Honti László, az Akadémia Nyelvtudományi Intézetének a nemtudommije és munkatársai azt látják a legégetőbb feladatnak, hogy a magyar anyanyelvű személyekben nehogy valami nemzeti önérzetféle kapjon lábra. Ott állnak a Véleményszabadság nevű sportklub lelátóin és sörétes puskával lövöldöznek mindenkire, aki kimerészkedik a pályára".
 Közel három esztendővel ezelőtt történt meg vélem, amikor egyedül rendeztem meg a Hargita megyei iskolai könyvtárosok gyűlését (mivel két és fél esztendőn át nem volt semmilyen említésre méltó összejövetel), hogy a rendezvény végén támadás ért anyanyelvem használata végett, attól eltekintve, hogy a nagyközönség előtt mindkét nyelven tálalva volt a mondanivalónk. Természetesen megalázónak tartottam. A vége az lett, hogy azóta kizárólag csak az ország nyelvén folynak a gyűlések. A mostani vándorgyűlés viszont megerősített hitemben, hogy igenis jól választottam. Vagyis egy nyelvben egy egész világ rejlik, és mi vagyunk a felelősek azért, hogyha csak úgy lazán eltaszítjuk magunktól ezt az értéket. Igaz, egy fecske nem csinál tavaszt, de talán, aki olvassa, érti, vagy rájön arra, hogy csak együtt tud gyökeret verni az igényesség.

Idézet forrása - Szőcs István: Belbajok és bájdalok a nyelvrokonságban
XX. ÉVFOLYAM 2010. 17. (559.) SZÁM - SZEPTEMBER 10.


Borbé Levente