2010. március 3., szerda

ReMeK-e-hírlevél, 2010/3.

ReMeK-e-hírlevél márciusi számából

Szakmai találkozók 2010-ben
Az Informatikai és Könyvtári Szövetség, valamint a csongrádi Csemegi Károly Könyvtár és Információs Központ által szervezett Kárpát-medencei könyvtárosok konferenciája 2010-ben május 30. és június 1. között kerül megrendezésre Csongrádon.
Szeretettel várunk minden hazai és határon túli kollégát.
Horváth Varga Margit igazgató

Létezik még olvasási kedv - körkép udvarhelyszéki könyvtárakról
A Hargita megyéhez tartozó Udvarhelyszéken három városi és húsz községi könyvár áll a könyvbarátok és újabban internetezők rendelkezésére. A Szekelyhon.ro hírportál számára Szász Csaba által készített körképből bepillantást nyerhetünk e könyvtárak némelyikébe. Az összeállításból szemlézünk:
'Az önkormányzatokhoz tartozó intézmények számára szorítanak némi helyet a költségvetés elkészítésekor, nem költenek ugyan vagyonokat könyvekre, de ez a segítség is jól jön. Az igazi plusz és előrelépés, hogy idéntől a legtöbb községi könyvtár már számítógépekkel és ingyenes internetezési lehetőséggel várja az érdeklődőket, a Biblionet könyvtárfejlesztő program első fázisának keretében Hargita megye 19 könyvtára 76 számítógépet kapott.
Székelykeresztúr kisváros, 42 809 kötetes könyvtára 2004 óta működik jelenlegi épületében, 15 férőhelyes olvasótermében 4 számítógép áll az internetezők rendelkezésére. A látogatók mintegy 70 százaléka diák, rajtuk kívül nyugdíjasok és értelmiségiek az állandó visszatérők. A szépirodalom dominál az igények közt, de keresik a szakkönyveket, a gimnazisták számára pedig a jól látható helyre kitett képes lexikonok jelentik a csemegét. Talán meglepő, de az utóbbi időben növekedett a látogatottság, ez az intézmény népszerűsítésének is az eredménye (iskolás osztályokat hívnak rendszeresen könyvtárlátogatásra, ilyenkor sokan ott ragadnak) - mondta Lőrinczi Edit, aki 2003 óta az intézmény könyvtárosa.
Szentegyháza könyvtára tavaly ünnepelte fennállásának 60. évfordulóját, pár száz könyvvel indult, ma már 39 000 kötetből lehet válogatni. A kultúrház teljes földszintjét elfoglaló intézmény leggyakoribb látogatói ugyancsak diákok és egyetemisták. A könyvtár népszerűségét csak fokozták az író-olvasó találkozók, melyek vendégei voltak Kányádi Sándor, Beke György, Fodor Sándor, de hívtak meg szakembereket is, mint Toró Tibor atomfizikus vagy Egyed Ákos történész. 'Mindig gondosan ügyeltem arra, hogy a megfelelő könyv a megfelelő ember kezébe kerüljön' - vallja Szabó Klára, aki közel fél évszázadot állt a könyvbarátok szolgálatában.
A parajdi községi könyvtár (12 200 kötet, 3 számítógép) 1995-ben költözött a kultúrotthonból a polgármesteri hivatal egyik épületébe. Kádár Margit könyvtáros immár 20 éve segíti a könyvekkel való barátkozást. Bár nincs külön olvasóterme, van lehetőség a könyvek helyben használatához. Kelendőek az újdonságok, a szépirodalmi művek, valamint a szakkönyvek, főleg a kertészet vagy gyógynövények témában. Tavalyelőtt tudtak nagyobb összeget fordítani könyvvásárlásra, de a könyvtáros említette a közel 800 kötetes adományt, amit az udvarhelyi városi könyvtár juttatott el az intézményhez.
Korond 12 000-es könyvállománnyal rendelkező községi könyvtára 2007-ben költözött a régi kultúrotthonbó l az újba, a könyvtárosi feladatokat maga az igazgató, Kovács György látja el 2000 óta. A költözés évében Bukarestből érkezett adományként egy 700 kötetes könyvállomány. A látogatók többnyire diákok, a szépirodalom mellett mezőgazdasági szakkönyvekre van leginkább igény. A költözés miatt könyvek vásárlására nem volt lehetőség, viszont sikernek számít az új polcrendszer kiépítése.
Zetelakán a több mint 60 éve működő könyvtárnak 13 600 kötete van, de néhány éve testvértelepülési kapcsolaton keresztül a magyarországi Bajáról érkezett egy 7000 kötetes adomány, ezek besorolása még folyamatban van. Boros Mária az 1990-es újraindulás óta könyvtárosa az intézménynek, amely jelenleg a kultúrotthon emeletén talált otthonra. A könyvtárat vegyesen látogatják az 50 éven felüliek és a 10-13 évesek, a szépirodalom mellett a technikai és szakkönyvekre van igény, a könyvtáros reméli, a számítógépek megérkezésével és az interneteléréssel új korosztállyal bővülhet az olvasó/internetező tábor.
Lövéte községi könyvtára 10 200 kötettel áll az olvasók rendelkezésére. 2008 decemberében külön épületbe költözhetett (addig a népiskolában működött), így jobb körülmények közt fejheti ki tevékenységét. A 10 férőhelyes olvasóteremben négy számítógép is helyet kapott. András Kinga, aki 2003 óta az intézmény könyvtárosa említette, hogy abban az évben közel 2000 kötetes adománnyal bővült a könyvállomány. Inkább fiatalok, diákok fordulnak meg gyakrabban a könyvtárban, főleg az új könyveket keresik, de van igény útleírásokra, történelmi könyvekre, és újabban lélektani, spirituális művekre is.
Az összeállítás szerzője szerint: 'Az olvasási kedv ugyan nem a régi, de még létezik, így a nyitottságra, adakozásra berendezkedett, oly sok szellemi értéket rejtegető könyvtárakból sem lettek múzeumok. Merem remélni: amíg lesznek olvasók, addig lesznek könyvtárak... vidéken is.'
A teljes írás itt olvasható: http://www.szekelyh on.ro/hirek/ tarsadalom/ letezik-meg- olvasasi- kedv

"Cimbora jelmezbál" Gyimesközéplokon
Gyimesközéplok községi könytvárosa, Mihók Edit egyik lelkes szervezője volt idén a helyi iskolások farsangjának. A könyvtáros a községi lapban is beszámolt a rendezvény sikeréről: 'Itt a farsang áll a bál… mondja ez egyik vidám mondóka. Ezzel a gondolattal rendeztük meg a gyimesközéploki központi kultúrotthonban 2010. január 29-én az V-VIII. osztályos tanulók számára a jelmezbált. Cimborák báljának is mondhatjuk ezt a rendezvényt, mivel jelen voltak tanulók községünk három nagy iskolájából (Bükkhavas, Szalomás és Megálló). Azért volt ez így jó, mert találkoztak, ismerkedtek egymással a gyerekek, na és főleg a jelmezeken volt a lényeg, felismerni, ki is rejtőzik mögötte. A program összeállításakor eléggé sok mindenre gondoltunk. Jelmezek tánca, lekvárba mártott farsangi fánk evés, múmiaöltöztetés, álarc- és süvegkészítés, vetélkedő természettudomá nyi és földrajzi témakörökből stb. Sok minden oly kevés időre...'
Forrás: Mihók Edit, Gyimesközéploki Községi Könyvtár

Virtuális és valós gyermekkönyv- intézetek
Létrejött a Magyar Gyermekkönyv Intézet - igaz, egyelőre még csak virtuálisan, a Facebookon (http://www.facebook .com/pages/ Magyar-Gyermekko nyv-Intezet/ 289560147327? ref=search&sid=790805761. 1542656581. .1).
Sok más országban már van ilyen intézmény valóságosan is, ott, ahol fontosnak tartják a gyerekkönyvek és a gyerekirodalom ügyét. Most, aki úgy gondolja, Magyarország is megérdemelne egy ilyen intézményt, csatlakozzon hozzá, legalább a Facebookon. E hír megfogalmazója ma a Svéd Gyerekkönyv Intézet rajongója lett például, az igazi intézeté, amely gyűjti az összes, Svédországban megjelenő gyerekkönyvet. A honlapja itt található: http://www.sbi. kb.se/, angolul: http://www.sbi. kb.se/en/
Forrás: Maria Larsson

2010 a képzőművészetek éve a Székelyföldön
A képzőművészetek évének nyilvánította a 2010-es esztendőt a székelyföldi Kovászna megye önkormányzata.
'A tavalyi Benedek Elek-emlékév sikerén felbuzdulva megvizsgáltuk, hogy milyen ügynek szentelhetjük ezt az esztendőt, és kiderült, hogy több mint 15 háromszéki képzőművész születésének vagy halálának van kerek évfordulója az idén' - mondta Tamás Sándor, Kovászna megye önkormányzatának elnöke. Ezért nem egy személynek a munkásságáról fognak megemlékezni, hanem magáról a képzőművészetről, a sepsiszentgyörgyi városi önkormányzattal együtt így a képzőművészetek évének nyilvánították az ideit. Ehhez csatlakozott Hargita megye is. A szervezésbe bevonták a képzőművészek szövetségét, a háromszéki képzőművészek egyesületét, a Barabás Miklós Céhet, a program felelőse pedig Vargha Mihály szobrászművész, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója lett. A tervek szerint nemcsak kiállításokat szerveznének, hanem új galériát építenének, monográfiákat, katalógusokat és emlékalbumokat adnának ki. A rendezvények azonban túlmutatnának Székelyföld határain, a tárlatokat, művészközösségeket a magyarországi testvérmegyékben, a testvértelepüléseken, valamint Svédországban is bemutatják.
Forrás: http://erdely. ma/kultura. php?id=64897

Digitalizált székely mondavilág
Székelyföldi mondák és legendák digitalizálását, illetve érintőképernyős térképen való rögzítését kezdte el egy székelyudvarhelyi vállalkozó.
A negyvenezer eurós program célja minél több emberrel megismertetni a székelyföldi monda- és legendavilág történeteit, és hozzájárulni a turizmus fejlesztéséhez. A munkálatok költségeit részben a Szülőföld Alap, a Verestóy Attila Alapítvány, az Eurotrans és Hargita Megye Tanácsa fedezi.
'Gyerekkori álmom valósult meg. Most már mindenki megismerheti a mondáinkat, legendáinkat, amelyek a képes, interaktív térképpel még szerethetőbbek lesznek. És amellett, hogy értéket mentünk, a digitális platformmal ismereteket is terjesztünk' - mondta el Fazakas Szabolcs, a székelyudvarhelyi székhelyű, dokumentum-, riport-, és reklámfilmeket gyártó stúdió vezetője.
A projekt ötletgazdája hozzátette, hogy ez a honlap legendagyűjtő helyként fog működni. A digitális elérhetőség előtt nyomtatva adják majd ki a legendatérképeket. A kézikönyveket minden székelyföldi iskolába el kívánják juttatni.
Az online legenda- és mondatérkép a már levédett www.legendarium. ro honlapon lesz elérhető.
Forrás: http://www.vallalko zoinegyed. hu/20100122/ szekelyfold- erdely-digitalis -mondavilag

Internetre kerül a magyar folklórarchívum
Akár világszenzáció is lehet a Hagyományok Házának kezdeményezése: a ma még mágneses adathordozókon tárolt óriási folklórarchívumot digitalizálják és egy SQL alapú média-adatbázisban katalogizálják. A 220 milliós fejlesztésnek köszönhetően az eddig csak kutatók által elérhető, nehezen kezelhető és folyamatosan pusztuló állomány végre az internetre kerül. A nonprofit állami intézményként működő Hagyományok Háza öt éve digitalizálja és rendszerezi a folklórdokumentum- gyűjteményeket: népzenét, néptáncot, fényképanyagot és írott emlékeket.
Az interneten is közzéteszik majd szellemi örökségünk kincseit. A rengeteg nehezen őrizhető és óvható népművészeti emlék így nem pusztán katalógusszámmal ellátott, 'raktárban porosodó' archív anyag lesz, hanem ismét élő néphagyománnyá válhat.
Forrás: http://hirek. prim.hu/cikk/ 76454/

Idén Csíkszeredában kerül átadásra "Az év fiatal könyvtárosa" díj
A Románia Magyar Könyvtárosok Egyesülete idén is meghirdeti Az év fiatal könyvtárosa díjat, melynek átadására áprilisban, a Könyvtárosok Napján, Csíkszeredában kerül sor a Kájoni János Megyei Könyvtárban. Javaslatokat az RMKE vezetőségéhez (kati@biblior. topnet.ro) vagy a bakai.magdolna@ gmail.com címre lehet küldeni április 9-ig (24,00 óráig). A javaslat megtételekor a következő kritériumokat ajánlatos figyelembe venni: legalább 3 éves könyvtári gyakorlat; 35 éves felső korhatár; kiemelkedő teljesítmény valamilyen területen; elkötelezettség a könyvtáros szakma iránt; készség új ismeretek elsajátítására; szakmai- és általános műveltség fejlesztésére, bővítésére irányuló törekvés. Egy rövid laudációt is mellékelni kell a jelöltről. A beérkezett javaslatokból az RMKE vezetősége fogja kiválasztani Az év fiatal könyvtárosa idei díjazottját.
Forrás: Kopacz Katalin, RMKE, elnök

Szerkesztők:
Bákai Magdolna, bakai.magdolna@ gmail.com
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@ yahoo.co. uk
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyö rgy, könyvtáros), twsa@freemail. hu
Olvasószerkesztő : Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyö rgy, igazgató), szonda_szabolcs@ kmkt.ro
Munkatárs: Bedő Melinda (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros),
E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@ yahoogroups. com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@ gmail.com címen.

Nincsenek megjegyzések: