2010. május 4., kedd

ReMeK-e-hírlevél, 2010/5.

Válogatás a ReMek-e hírlevél 2010 májusi számából

Újabb biblioterápiás képzést szervez az RMKE
A Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete 2010. június 14-15. között újabb képzést tart Csikszeredaban. Témája a biblioterápia. Előadó: Bartos Éva, a budapesti Könyvtári Intézet vezetője.
Forrás: Kopacz Katalin, RMKE-elnök

Nem lett belőle régész, így lehet ma az erdélyi könyvtáros társadalom értékes tagja
Okos Rigó Ilona 1952. november 10-én, Tordán született, az érettségi és sikertelen felvételi után jelentkezett egy bukaresti középfokú szakiskolába, amelyben könyvtárosokat és könyvesbolti eladókat képeztek. A két év leforgása alatt elsajátított alapos szakismeret olyan tudásbázist jelentett, amelyből később - Ili önzetlen segítőkészségének és jó pedagógiai érzékének köszönhetően - mások is részesültek.
Pályafutását 1974-ben, a kolozsvári Központi Egyetemi Könyvtár katalógustermében kezdte, ahol a szabadpolcos állományt kezelte, valamint olvasószolgálati feladatokat látott el. 1976-tól átkerült a feldolgozó osztály katalogizáló részlegére, ahol 1993-ban - mint egyik legjobb, legtapasztaltabb katalogizálót - megbízták a feldolgozás folyamatának irányításával. 1998-től átkerült a Botanikus Kert szakkönyvtárába, ahol jelenleg is dolgozik. Már a kezdetekben hozzáértő, sok erőfeszítést igénylő munkával újjászervezte a szolgáltatásokat, és a könyvtár működését az olvasók elvárásaihoz igazította. Munkaköre sokkal összetettebb lett, de az eredmények bizonyítják, hogy Ilona rátermett könyvtáros, aki olyan szakkönyvtárban is megállja a helyét, ahol nem csak olvasótermi kiszolgálás és/vagy kölcsönzés zajlik, hanem szakreferenciákkal is ellátják az olvasókat. Saját bevallása szerint ’eddigi pályafutásának legösszetettebb, legbonyolultabb, de talán legszebb szakasza ez utóbbi’. Váltakozva végez rutinszerű technikai munkát és szakreferensi tevékenységgel egybekötött olvasószolgálatot. Mindeközben előszeretettel gondozza virágait, növényeit, de az ifjú emberpalántákat is, józan, gyakorlatias tanácsokkal látva el az arra rászorulókat, legyen szó szakdolgozat elkészítéséről vagy személyes természetű problémáról.
Okos Rigó Ilona sokoldalú szakmai tudásának és tapasztalatának a romániai magyar könyvtárügy is maradandó hasznát látta: könyvtárszakos óraadó tanárként, a 90-es évek második felében gyakorlati órákat tartott a Heltai Alapítvány és a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarának Magyar Tanszéke által közösen szervezett könyvtárszakos képzésen. Lelkes könyvtáralapítóként a Heltai Alapítvány, illetve a Pillich házaspár (Katalin és László) munkája nyomán létrejövő Magyar Házak könyvtárainak létrehozásában segített (a kolozsvári ‘Gróf Mikó Imre’, a tordai ‘Vásárhelyi Géza’ könyvtárak; a zilahi fiókkönyvtár állományának feldolgozásában). Jelen volt a Soros Alapítvány könyvtárának elindításakor - kezdetben az állományba kerülő könyvek katalogizálásában segített, majd a már működő könyvtárban szabadidejében teljesített olvasótermi szolgálatot.
A Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének alapító tagjaként, aktív tagjaként, egyesületi titkáraként és rendezvényszervezőként a kezdetektől lelkesen, önfeláldozóan tevékenykedett, és sokat tett a romániai magyar könyvtárak fejlesztése érdekében. Ilona az egyik leghűségesebb és legaktívabb könyvtáros, aki jelen volt jóformán minden egyesületi rendezvényen, részvevőként vagy szervezőként, legyen az olvasótábor (Ilyefalva, Árkos, Torockó), szakmai továbbképző tanfolyam (Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda, Kolozsvár), egyesületi vándorgyűlés (hazai vagy magyarországi), Magyar Könyvtárosok Világtalálkozója vagy Kárpát-medencei Magyar Könyvtárosok találkozója. Külön figyelmet szentel arra, hogy a fiatalabb könyvtáros kollégákat is bevonja az egyesület tevékenységeibe, és arra ösztönözze őket, hogy aktívabban vegyenek részt a szakmai találkozókon.
Nem lett belőle régész, így lehet ma az erdélyi könyvtárostársadalom sokoldalú, értékes tagja. Eddigi tevékenysége elismeréseként, az EMKE 125. születésnapját ünneplő díjátadó gálán, 2010. április 17-én, a Kolozsvári Magyar Opera nagytermében, Okos Rigó Ilona vehette át a Monoki-díjat. Laudációt Poráczky Rozália, a Kolozsvári Egyetemi Könyvtár igazgatója tartott.
Forrás: Poráczky Rozália, az EMKE 2010-es díjátadó gáláján elhangzott méltatás

Könyvbemutatók a lokális értékek jegyében
A szervezők egyik szándéka az olvasás, valamint a helyi kulturális értékek iránti érdeklődés felkeltése volt, így a héten Hargita megyei szerzők köteteivel ismerkedhetett meg a csíkszeredai közönség. Április 20-án 18 órától a könyvtár olvasótermében Beder Tibor Apadó fájdalom című kötetét Kelemen Katalin, a könyvtár munkatársa mutatta be, majd a szerző beszélt könyvének üzeneteiről. Beder Tibor a közéletben ma is tevékeny, nyugalmazott földrajztanár és geológus, hetedik kötetében körbejárja a Székelyföldet, történelmi múltunkat térben és időben is bekalandozva, a jelen létfontosságú kérdéseire, önismeretünk, anyanyelvünk megőrzésének fontosságára hívja fel a figyelmet. A könyvbemutatót követően A bujdosók nyomában - Mikes útja című filmet láthatta a közönség. Április 26-án Kisné Portik Irén néprajzkutató Rejtélyes számok a hiedelemvilágban címmel tavaly megjelent újabb kötetét Balázs József képzőművész mutatta be. A néprajzkutató szerző a népi szőttesek és hímzések gyűjtője és kiváló ismerője, de foglalkozik a népi építészet egyes elemeinek, fõként a fenyő székelyföldi feldolgozásának kutatásával, deszkakivágások gyűjtésével is. Jelenleg a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár igazgatója, új könyve is néprajzi kiadvány igényével készült. Nincs olyan területe az életnek, ahol ne találkoznánk számokkal, fejti ki könyvének előszavában, és ennek kapcsán beszélt az egyetemes szellemi kultúránk legarchaikusabb rétegéből örökölt számszerűség néprajzi, etnológiai vonatkozásairól, rendkívül érdekes összefüggésekre, egyetemes érvényű törvényszerűségekre világítva rá előadásában. Kötetének többszáz magyar néprajzi és etnológiai hivatkozása alátámasztja azt a gondolatot, miszerint népi kultúránk a számszerűség vonatkozásában is az egyetemes kultúra szerves része.

'Nyelvet öltünk!'- mozgó kiállítás Csíkszeredában is
A programsorozat záróeseményeként április 27-28-án Csíkszeredában, a Szabadság téren állomásozott a Nyelvet öltünk! játékos címet viselő mozgókiállítás. A Nyelvbusz érkezését nagy érdeklődéssel várták Csíkszeredában is, akárcsak a többi erdélyi helyszínen, a két nap alatt 32 iskolai csoport - több mint 500 tanuló és felnőtt vett részt az élményekben gazdag ismeretterjesztő utazáson.
Forrás: Kájoni János Megyei Könyvtár, http://bibliohr.topnet.ro/ujoldal/index.php?l=hu&m=30&u=35

Türkmenisztánban ismét lehet járni könyvtárba
A tekintélyuralmi alapon igazgatott Türkmenisztánban három év szünet után ismét megnyíltak a könyvtárak. A könyvtárak látogatását 2006-ban az időközben elhunyt Saparmurat Nyijazov elnök tiltotta be, azóta csak az iskolákban voltak hozzáférhetők a könyvek. Kivételt képezett a Korán, valamint Nyijazov egy műve, amely az akkori elnök szerint ’minden egyéb könyvet feleslegessé tesz’.
A könyvtárak újranyitását az új elnök, Gurbanguly Berdimukhammedow rendelte el, írta a Ria Novosztyi hírügynökség. Nyijazov haláláig az ország el volt zárva a külvilágtól, de Berdimukhammedow fokozatosan oldja fel elődjének rendelkezéseit. Így például a hónapokat ismét eredeti nevükön emlegetik, nem Nyijazov családtagjainak nevei után. (mti)
Forrás: http://multikult.transindex.ro/?hir=2427

Megújúlva tért haza az Apor-kódex
Megújulva tért haza 2010. április 22-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum legnagyobb értéke, az Apor-kódex. Aznap délután a múzeum Bartók Termében Vargha Mihály, az intézmény igazgatója ünnepélyes keretek között átvette a kódexet Boka Lászlótól, a budapesti Országos Széchényi Könyvtár tudományos igazgatójától.
Az öt évszázados Apor-kódex egyebek mellett a negyedik magyar irodalmi műnek tekinthető Huszita Biblia zsoltárait tartalmazza. A kéziratot a századok során ért károsodásokat restaurátora sorolja: a kitépett lapok hiánya miatt a könyvtest összeesett, a kódex lapjait többször károsította víz, a beázott lapokon penészgombák telepedtek meg, valószínűleg ezek okozták a tinták kötőanyagainak bomlását is, ami az írás elhalványodásához, a tinták porlásához vezetett. A legjelentősebb pusztítást a tintamarás okozta, vélhetően azért, mert a tinta keverése során az összetevők arányát rosszul választották meg, esetleg pontatlanul követték a receptet. A károsodás során először barna udvar jelent meg az írás körül, majd a betűk vonala és kötései mentén a papír eltört, szétnyílt, ezt követően az írásból betűk, sorok estek ki.
A kódex restaurálását a Román Nemzeti Könyvtárral való partnerség tette lehetővé, és az Országos Széchényi Könyvtár Restauráló és Kötészeti Osztálya végezte el: Érdi Marianne osztályvezető, valamint Tóth Zsuzsanna restaurátor művész több hónapos, Sepsiszentgyörgyön is végzett munkáját dicséri. Mindezt a 2009-ben tartott Magyar Nyelv Éve programsorozat keretében és költségvetéséből támogatta a budapesti Balassi Intézet, a munkálatok költségei 1,78 millió forintra rúgtak.
A kódexet 1877-ben adományozta a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumnak báró Apor Zsuzsánna. Szövegét először 1881-ben közölték, majd 1942-ben hasonmás kiadása is elkészült Budapesten. A kódex ott vészelte át a második világháborút, és csak az ötvenes években került vissza Sepsiszentgyörgyre. A mostani hazatérés rangját és ünnepélyességét Boka László tudományos igazgató és Tóth Zsuzsanna restaurátor művész, valamint Egyed Emese, Gábor Csilla és Korondi Ágnes, a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem Magyar Irodalomtudományi Tanszékének tanárai emelték előadásaikkal. (Közlemény)
Forrás: http://www.sepsiszentgyorgy.info/kepes-kronika/94-szent-gyoergy-napok-2010-fotoriport/396-az-apor-kodex-hazajoett-nemesmasolat-kiallitas-es-konferencia- 
 
Új könyves blog: az olvasoterem.com
Az olvasoterem.com oldalt blog formájában indította útjára a szerkesztő, Simon Attila, a http://olvasoterem.com/ webcím alatt elérhető kezdeményezés a könyvek, az olvasás világa iránt érdeklődők számára kínál érdekes információkat. Beharangozó című rovatában például áprilisi könyvújdonságokról értesülhetnek, de minden rovatban találhatnak újdonságot a könyvtárosok is vagy az új könyvek, olvasmányok után keresgélők. A Bejárat rovatban híreket , érdekességeket olvashatunk, például olvasási, könyvtárhasználati szokásokkal kapcsolatos felmérésekről, statisztikákról is. Korábban arról is írtak a rovatban, hogy milyen könyveket kölcsönöztek leggyakrabban a britek 2009-ben a szigetországi könyvtárakból. A Guardian mintáját követve utánanéztek, a Székelyföldön: milyen könyveket keresnek legsűrűbben az emberek a könyvtárakban. A szerkesztő az adatokból levonja a következtetést, hogy az irodalmi művek olvasása háttérbe szorult (http://olvasoterem.com/index.php/2010/04/konyvtarlatogatas-a-szekelyfoldon/).
Az izlandi vulkánkitörés kapcsán pedig összegyűjtötték az irodalom híres vulkánjait. A blog Bestseller című rovatából a legtöbbet kölcsönzött könyvekről, könyesboltok sikerlistáiról is értesülhetünk. A Hollywood rovatban olyan könyveket találunk, amelyekből sikeres filmek készültek. A Könyvek cím alatt pedig különböző támakörökben kapunk olvasmányajánlatot, itt bárki talál magának szórakozást, kikapcsolódást nyújtó vagy hasznos olvasmányt.
Forrás: Kopacz Katalin, Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda
 
Kiadták az első csángó népmesegyűjteményt
Vót, hol nem vót címmel eddig kiadatlan, a múlt század ötvenes éveiben gyűjtött csángó népmeséket tett közzé Zakariás Erzsébet kolozsvári néprajzkutató. Megjelenésük eseményszámba megy, mivel eddig csak elszórtan jelentek meg moldvai meséket tartalmazó kiadványok. A kötet 111 moldvai csángó mesét tartalmaz. Ezeket a Román Tudományos Akadémia Folklór Intézetének a munkatársai és egyetemisták gyűjtötték az 1951 és 58 közötti időszakban. A magyar folklórterület legarchaikusabb pontján fonókban, kukoricahántáskor, határőrzés közben, közös munkaalkalmakkor mondták egymásnak a felnőttek ezeket a történeteket.
A moldvai csángók a magyar nép legkeletebbre élő, a Moldva és a Szeret folyók mentén megtelepült, etnikai csoportját alkotják. Erdélytől elszigetelten, román környezetben élnek. A kultúrájukkal való foglalkozás Romániában az 1989-es rendszerváltásig a hatóságok által rossz szemmel nézett tevékenységnek számított. (Duna TV)
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=67066

Szerkesztők:
Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu

Nincsenek megjegyzések: