2010. augusztus 10., kedd

Három esztendő

2007. augusztus 10-én hoztam létre a Hargita Megyei Iskolai Könyvtárosok blogját. Nemcsak nosztalgiaként tekintek vissza arra a három esztendővel korábbi eseményre, hanem úgy is, mint a változások korára.

A 2007-es sepsiszentgyörgyi Mikes konferencia segített hozzá ehhez a változáshoz, ahol Kárpát-medencei magyar iskolai könyvtárosok osztották egymásal tapasztalataikat. Kihangsúlyozták az iskolai könyvtárak együttműködésének fontosságát, a könyvtárosok továbbképzését, a könyvtárak arculattervezését informatikai eszközökkel stb. Beszéltek a kommunikáció lényegéről, az olvasásfejlesztésről, az új típusú könyvtári programokról, új kommunikációs lehetőségekről és a szakmát elősegítő dolgokról.
Hargita megyét három ember képviselte: jómagam (Borbé Levente) a csíkszeredai Márton Áron Gimnáziumtól, Péter Antal a csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Líceumtól és Dobos Katalin az Apáczai Csere János Pedagógusok Házától.
A hasznos három napos ottlétben belefért egy kis szórakozás is, amelyet a háromszéki kollégák (Kovászna megyei) igyekeztek ünneppé varázsolni. Ebben szerepet vállaltak a Kovászna Megyei Könyvtár alkalmazottjai is.
Köszönet illeti mindazokat, akik ezt a konferenciát létrehozták és azokat is, akik fáradtságot nem kímélve ellátogattak Székelyföldre.  Érdemes újból megemlítenem név szerint őket, mert így elindult a Kárpát-medencei iskolai könyvtárosok kapcsolatrendszerének a kiépítése. Tehát, együtt lehettünk Barta Ibolyával Deberecenből, Bondor Erikával Budapestről, Kaszás Angélával Zentáról, Dudás Judittal Kassáról, Dömsödy Andreával Budapestről, Balogh Mihállyal Kunszentmiklósról, Sunyovszky Annával Budapestről, Szakmári Klárával Budapestről, Petri Ágnessel Budapestről, Zseli Klárával Székesfehérvárról, Paszternák Ádám Budapestről. Elnézést kérek, ha valakit netán kifelejtettem a névsorból...
Akik feltették nálam a pontot az i-re, vagyis hasznos információkkal láttak el és bíztattak Kiss László a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Elméleti Líceum könyvtárosa - a rendezvény főszervezője, és Paszternák Ádám a budapesti Országos Idegennyelvű könyvtár könyvtár-informatikusa. A kivitelezés és a blog létrejötte természetesen Paszternák Ádámnak köszönhető.

Az elmúlt három esztendő bebizonyította, hogy e hasznos információk nem illantak el az éterbe, hanem magként hullottak alá, s talajban gyökeret verve, felhasználva, tovább élnek. Több erdélyi iskolai könyvtárosi blog született, valamint számos Kárpát-medencei és Kárpát-medencén túli iskolai könyvtárközi kapcsolathálózat jött létre. Azóta a háromszéki kollégákkal összehoztunk a két megye iskolai könyvtárosok tapasztalatcseréjét Tusnádfürdőn Urkon Judit közkönyvtáros segítségével, és amelynek az elkövetkezendőkben folytatását tervezzük.

A blog mellett először egy Hargita Megyei Iskolai Könyvtárosok körlevelezője segítette információkkal ellátni az embereket, amit ebben az esztendőben Erdélyi Magyar Iskolai Könyvtárosok névre cseréltem ki. Több továbbképző program szervezését könnyítette meg a csoportlevelező, ahol Márdirosz Ajka az "új" Hargita Megyei Pedagógusok Háza könyvtárosa igazi szervezőképességéről adott tanúbizonyságot.
E pár esztendőhöz hozzátartozik felsőfokú végzettség is, amit sikeresen elvégeztem a Brassói Transilvania egyetem bölcsészkarának könyvtár és információtudomány szakán, és amelyet az idén három sepsiszentgyörgyi kolléga fejezett be, név szerint: Forreiter Csilla, Kis Réka és Török Júlia.   Végül pedig érdemes megemlíteni azt a tényt is, hogy Egyed Danielával közösen sikerült összehoznunk, a Brassói Transilvania egyetem ezen szakjának beindítását Csíkszeredába, ahol 28 Hargita megyei folytatja már két esztendeje tanulmányait és 4 Bákó megyei is csatlakozott a csapathoz.

A világhálós információs-újságunk (a blog) pedig továbbra is ismertetőt szolgál úgy belföldi, mint külföldi kollégáink számára tevékenységünkről.

Borbé Levente,
a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium könyvtárosa

2010. augusztus 7., szombat

Krumplitábornok sosem esett el

Lelkes őszinteséggel gyűjtötte össze, és saját történeteivel bővítve írta meg Székely Ferenc erdőszentgyörgyi néprajzkutató a Krumplitábornok sosem esett el című könyvét, amelyben nem hiányzik a kötet alcímekén szolgáló népi humor, igaz történetekkel és irodalmi anekdotákkal elegyítve. A könyvben fellehető a székelyekre jellemző csavaros észjárás, az ízes tréfa. Ebben az esetben a Kis-Küküllőmenti falvak mindennapi embereinek élethelyzeteiből merítve sikerült a néha nehéz kommunista időszakbéli események pörgését szórakoztatóvá tenni.
A humoros képekben, és az ezek mellett felbukkanó igaz történetekben leledző fájdalom, amelyeknek kesernyés fanyar íze viccen túl átitatja még az irodalmi anekdotákat is, mélyen elgondolkodtató röpke kis olvasmányok. A lényeg mégis a humoron van, ami teljesen átszövi a történeteket, és amely bizonyítékul szolgál arra, hogy a derű, a jókedv bármilyen helyzetben sem hagyja el az embert, a székelyt végkép nem.  
A kötetben az is kiderül, hogy Sütő András falutársa és természetesen személyesen ismeri őt, ahogyan több erdélyi írót is, akik közül már sokan voltak az általa szervezett Erdőszentgyörgyi Iskolacsoport könyvtárában zajló író-olvasói találkozókon.

A kötetet a székelyudvarhelyi Erdélyi Gondolat Könyvkiadónál adták ki 2006-ban.

A kötet szerzőjéről

Székely Ferenc kollégánk 1951. június ötödikén született a Kolozs megyei Pusztakamaráson (románul Cămăraşul). A sors szele Erdőszentgyörgyre "fújta". Ott végzi az Erdőszentgyörgyi Iskolacsoport könyvtárosaként munkáját.
Könyvtárosi teendői mellett kiváló néprajzkutatói és helytörténeti munkát folytat. Már 1982 óta folyamatosan jelennek meg írásai. Örömmel nyugtázhatom, hogy ebbéli tevékenysége nemcsak derűt kelt és mosolyt varázsol az arcokra (mint az utóbbi szerzeménye), hanem a múltból fakadó történetek értékmegtartó erejével üzen a mának.

További köteteire is kíváncsiak vagyunk.

Borbé Levente

2010. augusztus 3., kedd

Válogatás a ReMeK-e-hírlevél 2010/8. számából

Könyvtárosportré - olvasói szemmel
’Nem emlékszem pontosan, mikor iratkoztam be a gyermekkönyvtárba, de arra igen, hogy nézett ki a könyvtáros kisasszony: mint egy ötvenes évekbeli komszomolista filmhősnő. ... mindig kicsi, körgalléros fehér blúz, mindig szürke kosztüm, melynek elülső felsőrésze keménységgel volt bélelve, mint a férfizakóknak. Pusa néni nagyon fiatal volt, de mintha restellte volna, ezért alacsony homloka felett középen elválasztott haját fülei mellett csattal rögzítette, aztán két vastag copfba fonta, amit a tarkóján vízszintesen két párhuzamos vonalba tűzött. S ha ez még nem lett volna elég a kisgyerekek elrémítéséhez, a baresnya rendkívül szigorú volt: egyszerre csak egy meséskönyvet adott kölcsön, megnézte, milyen állapotban kerül vissza a könyv, nem tűrte a szamárfület, a zsíros- vagy marmaládéskenyér nyomait. Gyatrán beszélt magyarul, de a könyvcímeket fejből tudta. A könyvtár vadonatúj létesítmény volt, polcai, íróasztalai, székei frissen lakkozott fenyőfa termékek, a könyvek szinte még mind érintetlenek. A fiatal szocialista állam sokat költött kultúrára.’ - Váli Éva vall így első könyvtárélményéről az Erdély.ma portálon, Olvasni lassan, szépen címmel megjelent publicisztikájában. De szól ez az írás többről is mint könyv, olvasás, olvasmányélmény. Megtalálható a http://erdely. ma/publicisztika .php?id=72240  linken.
Nyitott könyvek éjszakája Székelyudvarhelyen
Július 30-án éjjel a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban ismételten sor került az immár hagyományossá vált Nyitott könyvek éjszakája rendezvényre. Az este 7 órától kezdődő és hajnali 5 óráig tartó rendezvényen teljes amnesztiát hirdettek a hátralékosoknak, általános műveltségi kvízek, maratoni filmvetítés mellett fotókiállítást nyitottak meg, könyv-installációt építettek. Sok volt az ajándékkönyv és a meglepetés.
Forrás: Szabó Károly, Városi Könyvtár, Székelyudvarhely
 
Könyvtár és könyvesbolt egyben, a Vajdaságban
Az első vajdasági Könyvsiker Kölcsönző Topolyán alakult meg. A vállalkozás antikvárium is. Amikor a vevő kifizeti a könyvek kedvezményes árát, rendelése saját tulajdonába kerül. Ha az olvasást követően a vásárló meg akarja tartani a kiadványt, akkor a kedvezménnyel vett könyv az övé marad, további teendője nincs. Ebben az esetben nem biztos, hogy vadonatúj könyvhöz jut hozzá. Ha a vevő úgy dönt, hogy tizenöt naptári napon belül a vásárláskor kapott nyugta bemutatásával visszahozza vagy visszaküldi a vásárolt könyvet, akkor kétszáz dinár használati díj levonása után visszakapja annak az általa kifizetett árát. Tizenöt naptári napon túl a vállalkozásnak már nem áll módjában visszavenni a könyvet. Ebben az esetben az a vásárló tulajdona marad.

Balaton, strand, könyvtár
Léteznek még élelmes könyvtárosok, akik nem adnak esélyt a lusta olvasónak, hogy mindenféle szellemi gyarapodás nélkül égesse szét bőrét a napon. A balatonalmádi kollégákról van szó, akik kiköltöztek a strandra némi választékkal, egy hosszú katalógussal és egy-két futárral, hogy a balatoni turisták betűéhségét kiszolgálják. A strandkönyvtár jól megfért a büfé és a lángosos bódé mellett, és büszkén tartott nyitva este nyolcig. Az ötletet hamar átvették a keszthelyi kollégák, ahonnan párszár forint kaucióért mindenki a szállásra vihette a könyvet, hogy majd befejezés után visszaadja.
Az élményről bővebben itt: http://www.irodalmi jelen.hu/ node/5519  

Digitalizálják a bukovinai székelyek emlékeit
Több száz családi fotót, hazatérői igazolványt, használati tárgyat dolgoznak fel a Bukovinai Székelyek Országos Szövetsége idei néprajzi táborának résztvevői.
A júliusban sorra került táborban a szövetség fiatal tagjai és a tagok hozzátartozói végeztek gyűjtőmunkát Lengyelen, Mucsfán és Egyházaskozáron, ahol a székelység még fellelhető emlékeit, kelengyéket, használati tárgyakat és gazdasági eszközöket, családi és társasági fotókat rögzítettek digitálisan, valamint adatlapokon. A szövetség azt tervezi, hogy az elkövetkező három évben interneten is elérhető elektronikus adatbázist hoznak létre a mintegy 12 ezer fős, döntően a Völgységben letelepült bukovinai székelyek emlékeiből. (Kultúrpart.hu, MTI)

A könyvpiacot még nem érintette a válság - Tusványos 2010
Két erdélyi kiadó képviselője, a Corvina Könyvesház társtulajdonosa és a Bookline meghívottja beszélgetett az erdélyi magyar könyvkiadásról Tusványoson. Mint kiderült, az emberek még mindig olvasnak, hiszen a könyvpiac bevételei nőttek a gazdasági válság ellenére is.
Az olvasási trendek érdekesen alakultak, egy tíz évvel ezelőtti felmérésben a szépirodalom vezetett, míg ma egyre népszerűbb a szórakoztató irodalom, különösen a magyarországi olvasók körében. Meglepő a tudományos könyvek eladásának növekedése, illetve megnőtt az érdeklődés az albumok és a néprajzi témájú könyvek iránt. Minderről bővebben itt: http://eletmod. transindex. ro/?cikk= 12073

Könyvmolyok étlapja
A Transindex portál sorozatában kultúraközeli foglalkozásokat űző emberek ajánlanak olvasnivalót szabadság idejére. Minden ajánló szerzője egy-egy újabb szerzőt javasol. A sorozatban elsőként a Csíki Játékszín dramaturgja vallotta be, mit visz magával a nyaralásra (http://multikult. transindex. ro/?cikk= 11953 ), a második részből megtudhattuk, mit olvas szabadságon Szakáts István médiaművész (http://multikult. transindex. ro/?cikk= 11994 ), legutóbb pedig Virginás Andrea, a Sapientia EMTE film szakos oktatója ajánlott olvasnivalót (http://multikult. transindex. ro/?cikk= 12098) .
  
Plázákba költöznek a könyvtárak?
Egy texasi könyvtár új üzletpolitikája keretében merőben más célközönség, a bevásárlóközpontok látogatói felé nyitott, s a siker nem maradt el. De vajon általánossá válik-e ez a merőben szokatlan gyakorlat?
Az Egyesült Államok közkönyvtárai nem valami népszerűek a lakosság körében. Ehhez természetesen nagyban hozzájárul az olvasás iránti igény csökkenése is, ám a probléma ennél jóval komplexebb. Először is a megrendült gazdasági helyzet miatt évről-évre egyre kevesebb közpénzből tudnak gazdálkodni, emiatt nem áll módjukban a frissen megjelent címek beszerzése, s még ott van a hajléktalanokkal kapcsolatos, igencsak abszurd szituáció is: sok közkönyvtár lényegében nappali melegedőhellyé degradálódott, elijesztve ezzel a valóban olvasni vágyókat. S vajon mit lehet tenni ilyen szorult helyzetben? Páran úgy vélték, hogy a könyvtárak Starbucks-hoz hasonló közösségi találkozóhellyé alakítása jelenthet megoldást.

Etiópiai lehet a világ legkorábbi képes keresztény kézirata
Egy Oxfordban végzett radiokarbon- vizsgálat során kiderült, hogy nem a 12. században, hanem 330 és 650 között keletkezhetett a Garima Evangélium, amely így a világ legkorábbi képes keresztény kézirata lehet.
A Garima Evangéliumot egy, a világtól teljesen elzárt etiópiai kolostor őrizte a Tigré régió kétezer méter magas hegyei között. A szubszaharai Afrika korai kereszténységének egyedülálló emléke ötszáz évvel előzi meg a hozzá hasonló írásos emlékeket, de a radiokarbonos kormeghatározó vizsgálat még ennél is korábbra, Abba Garima atya, a kolostor alapítója korához köti a kézirat születését. A szerzetes 494-ben Konstantinápolybó l érkezett Etiópiába, hogy aztán a legenda szerint egyetlen nap alatt lemásolja az iratokat, úgy, hogy ehhez a Teremtő még a napfelkelte időpontját is kitolta.
A Garima Evangélium első része tizenegy, a második tizenhét illusztrált oldalt tartalmaz, amelyben a négy evangélista portréja is látható. A képek korai bizánci stílusban készültek, de kérdés, hogy azokat hol festették. A geez nyelven íródott szövegek lapjain húsz madárfajt különböztettek meg a kutatók, az előzetes vizsgálatok szerint a legtöbbjük a Közel-Keleten honos.

Tel Aviv-i és zürichi bankok őrzik Franz Kafka titkos kéziratait
Egy svájci bankban négy széfet nyitnak ki, amelyek Franz Kafka kéziratait tartalmazzák. Az írásokat szakértők vizsgálják.
Franz Kafka szerette volna, ha kéziratait halála után megsemmisítik, de barátja, Max Brod figyelmen kívül hagyta a kérést, és ezzel hosszadalmas jogi csatározást indított el. Úgy tudják, a széfek több ezer, eddig sosem publikált kéziratot, köztük levelezéseket, cikkeket, vázlatokat és rajzokat tartalmaznak, amelyek részletes betekintést engedhetnek a 20. század egyik legnagyszerűbb írójának életébe.
A zürichi lépést hasonlóak követik két Tel Aviv-i bankban, amelyeket egy izraeli bíróság kért fel, hogy ássák elő Kafka műveit a pincéből.

Ugyan kinek kell egy e-könyvolvasó?
Az emberek többsége ma még húzza a száját az elektronikus könyvolvasó hallatán (fáj a szemük a kijelzőtől, biztosan kicsik a betűk, napsütésben nem látni semmit, szeretjük a könyvet kézbe venni, érezni a papírt, a textúrát, az illatát stb.), tapasztalok alapján azonban a legbőszebb ellenzőknek is megváltozott a véleményük, amikor a kezükbe vettek egy e-könyvolvasót (akár arra a szélsőségesnek tűnő álláspontra is juthatnak, hogy ha lesz egy e-könyvolvasójuk, elajándékozzák hagyományos könyvtárukat). A modern e-könyvolvasók kijelzője ugyanis olyan technológiával készült, amely nem fárasztja a szemet, hosszú olvasásra is alkalmas (legalábbis nem fárasztóbb a szemnek, mint a papírkönyv). Az e-könyvolvasók elterjedésének nem annyira a készülék negatív tulajdonságai, mint inkább az ára a legfőbb akadálya.

Szerkesztők:
Bákai Magdolna, bakai.magdolna@ gmail.com
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@ yahoo.co. uk 
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail. hu
Olvasószerkesztő : Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@ kmkt.ro
E lapszám felelős szerkesztője: Bákai Magdolna
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@ yahoogroups. com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@ gmail.com címen.

2010. augusztus 1., vasárnap

Augusztusi évfordulók, 2010

135 éve, 1875. augusztus negyedikén hunyt el Hans Christian Andersen a dánok nagy meseírója és költője. Világhírű művei: A kis gyufaárus lány,  A rút kiskacsa, A kis hableány, A rendíthetetlen ólomkatona, A Hókirálynő stb.

130 éve, 1880. augusztus negyedikén született Gyallay Pap Domokos székelyföldi író, újságíró és szerkesztő. Novellái mellet földrajzi vonatkozású műveket, történelmi regényeket írt. Többek között megjelent az erdélyi legendagyűjteménye. Művei közül érdemes megemlíteni az 1909-es kiadású Torda és környéke turistakalauzt, az 1912-ben írott Dávid Ferenc életrajzát és az Erdélyi legendákat.

160 éve, 1850. augusztus ötödikén született Guy de Maupassant francia író. Regényei mellett meséket, novellákat és színdarabokat is írt. Ismertebb művei: Egy asszony élete, A szépfiú, Céltalan szépség.

110 éve, 1900. augusztus hetedikén hunyt el Najden Gerov a bolgár romantika kiemelkedő írója.

70 éve, 1940. augusztus hetedikén született Domokos István író, költő.

385 esztendeje, 1625. augusztus nyolcadikán született Thomas Corneille francia drámaíró, Perre Corneille öccse.

220 éve, 1790. augusztus nyolcadikán született Kölcsey Ferenc, költő és nyelvújító, a magyar nemzeti himnusz írója.

85 éve, 1925. augusztus tizenhetedikén hunyt el Ioan Slavici román író, lapszerkesztő és politikus. Népszerű művei: Anyja lány (Mara), Népi novellák (Novele din popor) Mesék, Emlékezések stb.

20 éve, 1990. augusztus tizenhetedikén hunyt el Abody Béla író

560 esztendeje, 1450. augusztus tizennyolcadikán született Marko Marulic horvát költő, műfordító, teológus és történész.

160 éve, 1850. augusztus huszadikán hunyt el Honoré de Balzac a francia realista irodalom kiemelkedő alakja. Híres művei között említhető: Goriot apó, Elveszett illúziók, Betti néni, Pons bácsi, A Nucingen ház, Hivatalnokok, A szamárbőr, A vörös vendégfogadó.

120 éve, 1890. augusztus huszonkettedikén született Vasile Alecsandri román költő, néprajzkutató és dramaturg. Népszerűségét a Chiriţa nagysád vígjátéksorozattal aratta.

135 éve, 1875. augusztus huszonkettedikén született Bányai Elemér erdélyi magyar-örmény származású író, újságíró.

130 éve, 1880. augusztus huszonkettedikén Biró Lajos író, fordító.

160 éve, 1850. augusztus huszonkettedikén hunyt el Nikolaus Lenau német költő. Ismertebb művei: Faust, Don Juan.

190 éve, 1820. augusztus huszonnegyedikén hunyt el Ion Budai-Deleanu erdélyi román költő, író és történész. Fő műve a Cigányiász (Ţiganiada) című vígeposz.

110 éve, 1900. augusztus huszonötödikén hunyt el Friedrich Nietzsche német filozófus, író, költő. Ismert művei: Az Antikrisztus, Imigyen szóla Zarathustra, Túl jón és rosszon.

130 éve, 1880. augusztus huszonhatodikán született Guillaume Apollinaire francia költő, író és kritikus.

150 éve, 1860. augusztus huszonhatodikán hunyt el Dancsecs József szlovén származású magyar író.

710 esztendeje, 1300. augusztus huszonhetedikén hunyt el Guiodo Cavalcanti itáliai költő.

80 éve, 1930. augusztus huszonhetedikén hunyt el Galgóczi Erzsébet írónő.
       
 385 esztendeje, 1625. augusztus huszonnyolcadikán hunyt el John Fletcher angol író.

120 éve, 1890. augusztus harmincadikán született Reményik Sándor erdélyi magyar költő.

190 éve, 1820. augusztus harmincegyedikén hunyt el Ungvárnémeti Tóth László költő.

320 esztendeje, 1690 augusztusában született Mikes Kelemen író, II. Rákóczi írnoka és kamarása. Remekbe sikerült műve a Törökországi levelek.


JÓ TUDNI

125 éve, 1885. augusztus elsején született Hevesy György zsidó származású magyar vegyész. 1944-ben neki ítélték oda a kémiai Nobel-díjat.

205 éve, 1805. augusztus tizedikén született Toldy Ferenc irodalomtörténész, kritikus.

75 éve, 1925. augusztus tizenkilencedikén hunyt el Kner Izidor a zsidó származású magyar nyomdász, könyvkötő és könyvkiadó. A magyar könyvterjesztés és a művészi könyvnyomtatás kiemelkedő alakja.

75 éve, 1935. augusztus tizenkilencedikén hunyt el Kassai Lajos tanár, csíksomlyói plébános. Nevéhez fűződik a Csíkszeredába költöző gimnázium dendrológiai parkjának létrehozása. 

500 esztendeje, 1510. augusztus huszonegyedikén születet Dávid Ferenc (Franz Hertel) magyar és német (erdélyi szász) származású hitújító. Az erdélyi unitárius egyház megalapítója és első püspöke.

120 éve, 1890. augusztus harmincegyedikén hunyt el Szabó Károly magyar bibliográfus.