2010. augusztus 3., kedd

Válogatás a ReMeK-e-hírlevél 2010/8. számából

Könyvtárosportré - olvasói szemmel
’Nem emlékszem pontosan, mikor iratkoztam be a gyermekkönyvtárba, de arra igen, hogy nézett ki a könyvtáros kisasszony: mint egy ötvenes évekbeli komszomolista filmhősnő. ... mindig kicsi, körgalléros fehér blúz, mindig szürke kosztüm, melynek elülső felsőrésze keménységgel volt bélelve, mint a férfizakóknak. Pusa néni nagyon fiatal volt, de mintha restellte volna, ezért alacsony homloka felett középen elválasztott haját fülei mellett csattal rögzítette, aztán két vastag copfba fonta, amit a tarkóján vízszintesen két párhuzamos vonalba tűzött. S ha ez még nem lett volna elég a kisgyerekek elrémítéséhez, a baresnya rendkívül szigorú volt: egyszerre csak egy meséskönyvet adott kölcsön, megnézte, milyen állapotban kerül vissza a könyv, nem tűrte a szamárfület, a zsíros- vagy marmaládéskenyér nyomait. Gyatrán beszélt magyarul, de a könyvcímeket fejből tudta. A könyvtár vadonatúj létesítmény volt, polcai, íróasztalai, székei frissen lakkozott fenyőfa termékek, a könyvek szinte még mind érintetlenek. A fiatal szocialista állam sokat költött kultúrára.’ - Váli Éva vall így első könyvtárélményéről az Erdély.ma portálon, Olvasni lassan, szépen címmel megjelent publicisztikájában. De szól ez az írás többről is mint könyv, olvasás, olvasmányélmény. Megtalálható a http://erdely. ma/publicisztika .php?id=72240  linken.
Nyitott könyvek éjszakája Székelyudvarhelyen
Július 30-án éjjel a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban ismételten sor került az immár hagyományossá vált Nyitott könyvek éjszakája rendezvényre. Az este 7 órától kezdődő és hajnali 5 óráig tartó rendezvényen teljes amnesztiát hirdettek a hátralékosoknak, általános műveltségi kvízek, maratoni filmvetítés mellett fotókiállítást nyitottak meg, könyv-installációt építettek. Sok volt az ajándékkönyv és a meglepetés.
Forrás: Szabó Károly, Városi Könyvtár, Székelyudvarhely
 
Könyvtár és könyvesbolt egyben, a Vajdaságban
Az első vajdasági Könyvsiker Kölcsönző Topolyán alakult meg. A vállalkozás antikvárium is. Amikor a vevő kifizeti a könyvek kedvezményes árát, rendelése saját tulajdonába kerül. Ha az olvasást követően a vásárló meg akarja tartani a kiadványt, akkor a kedvezménnyel vett könyv az övé marad, további teendője nincs. Ebben az esetben nem biztos, hogy vadonatúj könyvhöz jut hozzá. Ha a vevő úgy dönt, hogy tizenöt naptári napon belül a vásárláskor kapott nyugta bemutatásával visszahozza vagy visszaküldi a vásárolt könyvet, akkor kétszáz dinár használati díj levonása után visszakapja annak az általa kifizetett árát. Tizenöt naptári napon túl a vállalkozásnak már nem áll módjában visszavenni a könyvet. Ebben az esetben az a vásárló tulajdona marad.

Balaton, strand, könyvtár
Léteznek még élelmes könyvtárosok, akik nem adnak esélyt a lusta olvasónak, hogy mindenféle szellemi gyarapodás nélkül égesse szét bőrét a napon. A balatonalmádi kollégákról van szó, akik kiköltöztek a strandra némi választékkal, egy hosszú katalógussal és egy-két futárral, hogy a balatoni turisták betűéhségét kiszolgálják. A strandkönyvtár jól megfért a büfé és a lángosos bódé mellett, és büszkén tartott nyitva este nyolcig. Az ötletet hamar átvették a keszthelyi kollégák, ahonnan párszár forint kaucióért mindenki a szállásra vihette a könyvet, hogy majd befejezés után visszaadja.
Az élményről bővebben itt: http://www.irodalmi jelen.hu/ node/5519  

Digitalizálják a bukovinai székelyek emlékeit
Több száz családi fotót, hazatérői igazolványt, használati tárgyat dolgoznak fel a Bukovinai Székelyek Országos Szövetsége idei néprajzi táborának résztvevői.
A júliusban sorra került táborban a szövetség fiatal tagjai és a tagok hozzátartozói végeztek gyűjtőmunkát Lengyelen, Mucsfán és Egyházaskozáron, ahol a székelység még fellelhető emlékeit, kelengyéket, használati tárgyakat és gazdasági eszközöket, családi és társasági fotókat rögzítettek digitálisan, valamint adatlapokon. A szövetség azt tervezi, hogy az elkövetkező három évben interneten is elérhető elektronikus adatbázist hoznak létre a mintegy 12 ezer fős, döntően a Völgységben letelepült bukovinai székelyek emlékeiből. (Kultúrpart.hu, MTI)

A könyvpiacot még nem érintette a válság - Tusványos 2010
Két erdélyi kiadó képviselője, a Corvina Könyvesház társtulajdonosa és a Bookline meghívottja beszélgetett az erdélyi magyar könyvkiadásról Tusványoson. Mint kiderült, az emberek még mindig olvasnak, hiszen a könyvpiac bevételei nőttek a gazdasági válság ellenére is.
Az olvasási trendek érdekesen alakultak, egy tíz évvel ezelőtti felmérésben a szépirodalom vezetett, míg ma egyre népszerűbb a szórakoztató irodalom, különösen a magyarországi olvasók körében. Meglepő a tudományos könyvek eladásának növekedése, illetve megnőtt az érdeklődés az albumok és a néprajzi témájú könyvek iránt. Minderről bővebben itt: http://eletmod. transindex. ro/?cikk= 12073

Könyvmolyok étlapja
A Transindex portál sorozatában kultúraközeli foglalkozásokat űző emberek ajánlanak olvasnivalót szabadság idejére. Minden ajánló szerzője egy-egy újabb szerzőt javasol. A sorozatban elsőként a Csíki Játékszín dramaturgja vallotta be, mit visz magával a nyaralásra (http://multikult. transindex. ro/?cikk= 11953 ), a második részből megtudhattuk, mit olvas szabadságon Szakáts István médiaművész (http://multikult. transindex. ro/?cikk= 11994 ), legutóbb pedig Virginás Andrea, a Sapientia EMTE film szakos oktatója ajánlott olvasnivalót (http://multikult. transindex. ro/?cikk= 12098) .
  
Plázákba költöznek a könyvtárak?
Egy texasi könyvtár új üzletpolitikája keretében merőben más célközönség, a bevásárlóközpontok látogatói felé nyitott, s a siker nem maradt el. De vajon általánossá válik-e ez a merőben szokatlan gyakorlat?
Az Egyesült Államok közkönyvtárai nem valami népszerűek a lakosság körében. Ehhez természetesen nagyban hozzájárul az olvasás iránti igény csökkenése is, ám a probléma ennél jóval komplexebb. Először is a megrendült gazdasági helyzet miatt évről-évre egyre kevesebb közpénzből tudnak gazdálkodni, emiatt nem áll módjukban a frissen megjelent címek beszerzése, s még ott van a hajléktalanokkal kapcsolatos, igencsak abszurd szituáció is: sok közkönyvtár lényegében nappali melegedőhellyé degradálódott, elijesztve ezzel a valóban olvasni vágyókat. S vajon mit lehet tenni ilyen szorult helyzetben? Páran úgy vélték, hogy a könyvtárak Starbucks-hoz hasonló közösségi találkozóhellyé alakítása jelenthet megoldást.

Etiópiai lehet a világ legkorábbi képes keresztény kézirata
Egy Oxfordban végzett radiokarbon- vizsgálat során kiderült, hogy nem a 12. században, hanem 330 és 650 között keletkezhetett a Garima Evangélium, amely így a világ legkorábbi képes keresztény kézirata lehet.
A Garima Evangéliumot egy, a világtól teljesen elzárt etiópiai kolostor őrizte a Tigré régió kétezer méter magas hegyei között. A szubszaharai Afrika korai kereszténységének egyedülálló emléke ötszáz évvel előzi meg a hozzá hasonló írásos emlékeket, de a radiokarbonos kormeghatározó vizsgálat még ennél is korábbra, Abba Garima atya, a kolostor alapítója korához köti a kézirat születését. A szerzetes 494-ben Konstantinápolybó l érkezett Etiópiába, hogy aztán a legenda szerint egyetlen nap alatt lemásolja az iratokat, úgy, hogy ehhez a Teremtő még a napfelkelte időpontját is kitolta.
A Garima Evangélium első része tizenegy, a második tizenhét illusztrált oldalt tartalmaz, amelyben a négy evangélista portréja is látható. A képek korai bizánci stílusban készültek, de kérdés, hogy azokat hol festették. A geez nyelven íródott szövegek lapjain húsz madárfajt különböztettek meg a kutatók, az előzetes vizsgálatok szerint a legtöbbjük a Közel-Keleten honos.

Tel Aviv-i és zürichi bankok őrzik Franz Kafka titkos kéziratait
Egy svájci bankban négy széfet nyitnak ki, amelyek Franz Kafka kéziratait tartalmazzák. Az írásokat szakértők vizsgálják.
Franz Kafka szerette volna, ha kéziratait halála után megsemmisítik, de barátja, Max Brod figyelmen kívül hagyta a kérést, és ezzel hosszadalmas jogi csatározást indított el. Úgy tudják, a széfek több ezer, eddig sosem publikált kéziratot, köztük levelezéseket, cikkeket, vázlatokat és rajzokat tartalmaznak, amelyek részletes betekintést engedhetnek a 20. század egyik legnagyszerűbb írójának életébe.
A zürichi lépést hasonlóak követik két Tel Aviv-i bankban, amelyeket egy izraeli bíróság kért fel, hogy ássák elő Kafka műveit a pincéből.

Ugyan kinek kell egy e-könyvolvasó?
Az emberek többsége ma még húzza a száját az elektronikus könyvolvasó hallatán (fáj a szemük a kijelzőtől, biztosan kicsik a betűk, napsütésben nem látni semmit, szeretjük a könyvet kézbe venni, érezni a papírt, a textúrát, az illatát stb.), tapasztalok alapján azonban a legbőszebb ellenzőknek is megváltozott a véleményük, amikor a kezükbe vettek egy e-könyvolvasót (akár arra a szélsőségesnek tűnő álláspontra is juthatnak, hogy ha lesz egy e-könyvolvasójuk, elajándékozzák hagyományos könyvtárukat). A modern e-könyvolvasók kijelzője ugyanis olyan technológiával készült, amely nem fárasztja a szemet, hosszú olvasásra is alkalmas (legalábbis nem fárasztóbb a szemnek, mint a papírkönyv). Az e-könyvolvasók elterjedésének nem annyira a készülék negatív tulajdonságai, mint inkább az ára a legfőbb akadálya.

Szerkesztők:
Bákai Magdolna, bakai.magdolna@ gmail.com
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@ yahoo.co. uk 
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail. hu
Olvasószerkesztő : Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@ kmkt.ro
E lapszám felelős szerkesztője: Bákai Magdolna
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@ yahoogroups. com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@ gmail.com címen.

Nincsenek megjegyzések: