2010. szeptember 10., péntek

F E L H Í V Á S csatlakozásra a Könyvtárút közösségéhez


Minden könyvtárat és kollégát szeretettel várunk a Könyvtárút közösségébe, illetve az október 4-én az Országos Családi Könyvtári Napok keretében induló I. Könyvtárútra.

A kulturális zarándoklat résztvevői gyalog vagy kerékpárral jutnak el az egyik település könyvtárától a következő település könyvtáráig. A csapatok az útvonal állomáshelyein (az érintett települések könyvtáraiban) váltják egymást.

Céljaink:
· Az olvasás-, a könyv-, és a könyvtárkultúra népszerűsítése. 
· A könyvtárak helyzetének, a könyvtárakban rejlő lehetőségeknek a minél szélesebb körű bemutatása. 
· Könyvtárfejlesztések eredményeinek bemutatása. 
· Az útvonalba eső könyvtárak bemutatása. 
· Az útvonalba eső természeti és más értékek, látványosságok felkeresése.

További információk:
http://bit.ly/aBB4p1
konyvtarut.bmk.hu
aktuális hírek a Facebookon és a Twitteren


Kelt: 2010. szeptember 8.
Békés Megyei Tudásház és Könyvtár A Könyvtárút közössége

2010. szeptember 9., csütörtök

Iskolai könyvtárak nemzetközi hónapja 2010

Felhívás   


A debreceni Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény  Könyvtára, valamint az iskola diákjai és pedagógusai fordulnak  Magyarország iskoláinak könyvtáraihoz, könyvkiadókhoz, az iskolák és óvodák diák- és tantestületéhez

Az Iskolai Könyvtárosok Nemzetközi Szervezetének (IASL) elnöke, dr. Blanche Wolls 1999-ben intézett felhívást az Nemzetközi Iskolai Könyvtári Nap megszervezésére.
Erre 1999. október 18-án került sor. 2008 óta  október hónap lett az iskolai könyvtárak nemzetközi hónapja,  melyet évente más-más szlogennel hirdetnek meg.  Ebben  az évben

Sokféleség, kihívás, rugalmasság
Az iskolai könyvtár mindenre képes!

Ezen a napon a világ különböző iskoláiban a diákok, a tanárok, a szülők, az iskolafenntartók, az önkormányzati képviselők, a sajtó stb. számára szervezett programokkal irányítják rá a figyelmet az iskolai könyvtárakra, melyek fontos szerepet töltenek be az információszerzés és feldolgozás módszereinek megtanításában, hogy azután az egész életen át történő tanulás, a szüntelen megújulás nélkülözhetetlen eszközeivé váljanak.  Ezt a törekvést az Európai Unió is  támogatja.
Az iskolai könyvtár a család után - vagy helyett - teremt lehetőséget az információs társadalommal való ismerkedésre, és a szellemi munka szépségeinek ízlelgetésére. Mindemellett hátrányokat kompenzáló és közösségformáló erő.

Nemzetközi összefogással, mások tapasztalatainak, ötleteinek megismerésével a mi munkánk is eredményesebbé, közös projektek végzésével pedig sokkal érdekesebbé válhat.

Várunk mindenkit, aki úgy érzi, hogy fontos számára a jövő nemzedékének nevelése, élményhez juttatása ezen a területen. A világ országaiból  számtalan országának iskolai könyvtárai kapcsolódtak már be, és ez a kör minden évben bővül. Külön öröm, hogy határon túli magyar iskolák is aktív résztvevői, koordinálói (pl. Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy, Kassa) a programoknak.
A résztvevő iskolai könyvtárak visszajelzései alapján sikeres, érdekes, hasznos programokat szerveztek a kollégák, és kialakult magyarosított elnevezése is: Nemzetközi Iskolai Könyvtári Hónap.

Kérünk mindenkit, aki az előző években már csatlakozott vagy ebben az évben szeretne csatlakozni hozzánk,  regisztráljon a  Dömsödy Andrea által elkészített magyar honlapon

Amennyiben  problémát jelent a regisztráció, akkor az elérhetőségünk:
Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Könyvtára
4031 Debrecen, Angyalföld tér 4.
Programfelelős neve: Seressné Barta Ibolya (biboly.s@gmail.com)

            Egyúttal megköszönjük mindazon kollégáknak a munkáját, akik évek óta rendkívül érdekes programokkal kapcsolódnak a felhívásunkhoz.


            Milyen tevékenységeket javasol az IASL?
Készítsenek a diákok könyvtári újságot, tervezzenek emblémát, logót, könyvjelzőt, plakátot. Készítsenek a diákok riportot szülőkkel, tanárokkal, diákokkal arról, hogyan változott az iskolai könyvtár az évek során, milyen élményeik vannak. Esetleg fotókiállítás szervezése. Publikálják a rendezvényeket az iskola weblapján, s ennek elérhetőségét küldjék el az IASL e-mail címére, hogy a világhálón összegyűjtve bárki könnyen rátalálhasson. Vegyék fel a kapcsolatot pl. e-mailben a világ különböző országainak iskolai könyvtáraival, diákjaival, és működjenek együtt valamilyen témában.  Keressenek szponzorokat, szervezzenek a szülők, képviselők újságírók számára könyvtári nyílt napokat, tájékoztassanak az elért eredményekről, és tárják fel, hogy mi hiányzik.  Szakmai tapasztalatcserék iskolai könyvtárosok számára.

Ez csak néhány ajánlás, melyhez - a tapasztalatok alapján  a magyar iskolai könyvtárosok - számtalan más programot tudnak még javasolni és megvalósítani.  Érdemes böngészni az alábbi oldalakat:
.         Könyvtáros Tanár blogot http://konyvtarostanar.klog.hu
.         a világhónap hazai  weblapjának oldalai  http://www.ktep.hu/IKVcelja
.         a nemzetközi  weboldalt http://www.iasl-online.org/events/islm
.         illetve  a  http://www.vorosmarty-debr.extra.hu/konyvtarikv.html könyvtári aloldalait


Az első évben egyedül indultunk, azóta bővült a "családunk", "terebélyesedett a fa". Reméljük, hogy ebben az évben még többen fogjuk Magyarországot képviselni és felhívásunkhoz sokan csatlakoznak.

            Ebben az évben szeretnénk egy óriási iskolai könyvtári albumot létrehozni, ahová várunk minél több iskolai könyvtárról egy-egy jellegzetes képet. A fotókat a vorosmarty13@gmail.com címre várjuk .jpg formátumban, valamint néhány szavas leírást  a könyvtárról (név, cím, könyvtáros neve, egyéb jellegzetesség) Mutassuk meg az iskolai könyvtárak sokféleségét, pozitív és negatív példákat is.
            Várjuk továbbá azokat az ötleteket, programokat, amelyek a szellemi tulajdon védelméről szólnak, hiszen a könyvtárban kiemelten nevelhetjük erre a szemléletre a diákokat.  A weblapunkon szeretnénk ezt is összegyűjteni és közkinccsé tenni.

A Könyvtárostanárok Egyesülete is szárnyai alá vette ezt a programot, és az egyesület segítségével tavaly már egészen széles sajtóvisszhangot is kapott a program.
Az egyesület kezdeményezésére újra meghirdetésre kerültek pályázatok, melyekről a http://www.ktep.hu/ oldalakon lehet további információkat szerezni.

A rugalmas és sokszínű programokhoz sok sikert kívánunk! Hiszen tudjátok: a könyvtár (és a könyvtáros) sok mindenre képes!

Debrecen, 2010.  szeptember 5.


Dr. Széles Dezsőné
Igazgató

Seressné Barta Ibolya
Könyvtárostanár,
Iskolai könyvtári szakértő

2010. szeptember 2., csütörtök

Válogatás a ReMeK-e-hírlevél 2010/9. számából

 "A könyvtárat alkotó műhelynek tekintettem"
Bencze Katalin 36 évig volt a gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár dolgozója. Nyugdíjazása alkalmával a Gyergyói Kisújság érdeklődésére vallott nemrég szakmáról, elhivatottságról. Tanácsai, gondolatai ma is időszerűek:
'A szakma minden területén dolgozva, a megújulási folyamatok segítője, megvalósításuk részese voltam. Úgy érzem, elkötelezetten tettem a dolgom a város kultúrájának szolgálatában. Szakma iránti szeretetemet nagymértékben meghatározta a könyvtár adottsága, munkaközössége, akikkel több évtizedet dolgoztam együtt. A város realitásai, az olvasók igényeinek ismerete késztetett arra, hogy kiemelt figyelmet fordítsunk munkatársaimmal együtt a jól szervezett, sokoldalúan feltárt könyvállomány megteremtésére. A nehézségek közepette is megoldásokat kerestünk az állomány gyarapítására. A könyvállomány megteremtése mellett a hagyományos könyvtári szolgáltatások gyakorlati alkalmazásában (olvasószolgálat) a közhasznú tájékoztatást is próbáltam szolgálni, bibliográfiákat készítettem, katalógusokat szerkesztettem, számos író-olvasó találkozó megszervezésénél ügyködtem. Megismerkedtem a szakma legjelesebbjeivel, történelemformáló személyiségekkel találkozhattam. A könyvtárat alkotó műhelynek tekintettem, fontosnak tartottam a könyvtári műhelymunkát.
Be kell ismernünk, hogy az olvasók nagy része tényleg elfordult az igazi szépirodalomtól. Prózai okként említhetjük: a néhány éves demokráciánkban nincs szüksége irodalmi köpenybe burkolóznia a politikai mondanivalónak. Az irodalom és a politika különvált. Következésképpen 'unalmassá' vált, eltűnt az író és az olvasó titkos összekacsintásának szükségessége. Másfelől nem csak az említettek miatt csappant az érdeklődés a szépirodalom iránt, hanem az életmód-változás, megélhetési gondok, TV-, videománia és nem utolsó sorban a magas könyvárak miatt is. Mit tehetünk mi, könyvtárosok? Tapintatosan, szakmánk iránti méltósággal szervezkedjünk, közvetítsünk az értékes művet létrehozó író, a műlkotást értékelő olvasó, egyén között.'
Bencze Katalin visszamlékezéseiből szabadon szemelgetett a ReMeK-e-hírlevél számára: Bákai Magdolna

IFLA-kongresszus Göteborgban
Augusztus 10-15. között Göteborg adott helyet az IFLA (International Federation of Library Associations and Institutions) Konferenciának. A villamosokon rózsaszínű tábla hirdette az eseményt a következő felirattal: ‘Libraries are really important for developing childrens´ reading skills.' (A könyvtárak valóban fontos szerepet játszanak a gyermekek olvasási készségének fejlesztésében.). ’Ebből is látszik, hogy ez egy gyerekcentrikus ország. Szerintem fantasztikus, hogy most 3000 könyvtáros tanácskozik Göteborgban, a világ minden tájáról.' - írta Maria Larsson Élet Irodalom Svédország című blogján. További személyes élményeiről a http://melissaofficinalis.blogspot.com/2010/08/ifla-congress-gothenburg-2010.html címen számol be. Németh Márton, az OSZK munkatársa saját blogján (http://nemethmarton.klog.hu/ ) követte nyomon az eseményeket.

 Sürgősségi kormányrendelet megszorításokról
Több romániai könyvtár számára is gondot okozott a 2010/63-as számú, az önkormányzatok költségmegtakarításáról szóló, létszámcsökkentéssel járó sürgősségi kormányrendelet. Voltak szerencsésebb intézmények, ahol meg lehetett oldani a helyzetet a be nem töltött állások felszámolásával, másoknál viszont elbocsátásokra is sor került.
A kulturális miniszter válaszol
'A kormánynak a célja az volt, hogy az önkormányzatokon belül olyan átrendezést hajtson végre, amely az alkalmazottak számát illetően egyensúlyt teremt, ami jelen pillanatban nem létezik. Ezért az esetek többségében egyfajta létszámcsökkentést vezet be. Az önkormányzatok vezetőinek jelentős része úgy értelmezte ezt, szerintem helytelenül, hogy elsősorban a kulturális intézményeknél végez leépítést, és nem a saját apparátusában, ott, ahol a fölösleg van.' - olvasható Kelemen Hunor kulturális miniszter válasza az Új Magyar Szóban, a kormányhatározat alkalmazásával kapcsolatos kérdésekre, egy augusztus eleji cikkben. 'Többször is beszélgettünk önkormányzati vezetőkkel, kulturális intézmények vezetőivel, és nagyon remélem, hogy az esetek nagy többségében sikerült megértetnünk és elfogadtatnunk, hogy a 63-as sürgősségi kormányrendeletnek az értelmezését szó szerint kell venni, és nem kell kiterjeszteni a hatályán kívül eső kulturális intézményekre. Azért mondom, hogy az esetek többségében, mert vannak reménytelen esetek. A Konstanca megyei önkörmányzat vezetőivel, például, egyszerűen nem tudunk mit kezdeni. Őnekik ez a sürgősségi kormányrendelet egy ürügy arra, hogy megpróbálják megszüntetni a kulturális intézményeket, megpróbálják ellehetetleníteni azokat. Azt is mondhatnám egy kicsit erősebb fogalmazással, hogy a Konstanca megyei önkormányzat vezetője amikor a kultúráról hall, akkor jön, hogy a nem létező pisztolyához nyúljon.' (http://maszol.ro/kisebbseg/utazas_a_leepitesek_korul_2010_08_10.html )
Néhány példa a 'karcsúsításra'
Az Arad Megyei Önkormányzat augusztus 9-i, rendkívüli ülésén fogadták el a leépítésekről szóló határozattervezetet, amelynek következtében a megyei könyvtárnál a 49 állást 11-gyel nyirbálták meg, a nagyváradi Gheorghe Şincai Megyei Könyvtár esetében viszont összevonják a könyvelési-adminisztratív osztályt a humán erőforrás irodával, és megszüntetnek egy-egy adminisztratív referensi, illetve kisegítő posztot, valamint három könyvtárosi állást.
A sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtárban hét és fél munkahelyet kellett megtakarítani, amit betöltetlen állások felszámolásával, szerkezeti átalakításokkal, illetve fél munkaidős állások felajánlásával igyekeztek megoldani. Három és fél állást azonban, sajnos, így is csak leépítéssel tudtak felszámolni. Szonda Szabolcs igazgató jelezte, hogy a könyvtár szakmai és az adminisztratív részét egyaránt érinti a tényleges „karcsúsítás". A könyvtár vezetője valószínűnek vélte, hogy a személyzetcsökkentés a könyvtár nyitvatartási rendjét, az elkezdődött digitalizálási munka ritmusát, az intézmény promóciós tevékenységét is módosítja, illetve érzékenyen érinti.
A önkormányzatok által végrehajtott létszámcsökkentés következtében a baróti Gyulai Líviusz Városi Könyvtár három alkalmazottja közül egynek mondanak fel, Zágonban pedig a könyvtáros teendőit a következőkben a Mikes Kelemen Kulturális Központ igazgatója látja el.

Könyvtárak lettek volna a pályaudvarokon a Román Vasúti Társaság 2009-es haszonstratégiája szerint
Nagy áruházláncoknak bérbe adná a vasút a pályaudvarokat - így a nagyváradit is. Összesen 15 nagyobb állomást alakítanának át olyan centrumokká, amelyekből mellesleg vonatra is szállhatnának a polgárok. Azt mondják, végül is nem lenne teljes a bérbeadás, hanem a területek legfeljebb 30%-ára vonatkozhatna. Tény, hogy például a váradi központi pályaudvaron hely van bőven. Az állomás épületét végtelennek tetsző ideig renoválták, a felújítás nemrégiben lett készen. Például a két nagy váróterem is megújult - s azóta is zárva van...
A váradi állomásfőnök azt mondja, őt hivatalosan nem tájékoztatták ilyen ötletről. Ezzel együtt jó felvetésnek tartja a bérbeadást. A Román Vasúti Társaság haszonstratégiai terve 2009-ben még azt írta elő, hogy az állomásokból könyvtárak lennének, az alkalmazottak egy részét pedig nyugdíjaztatnák, ugyanis az ország vasúthálózatának negyede veszteségesen működik. Azóta finomítottak a terven. A mostani szerint bevásárlóközpontok, könyvüzletek, gyorsétkezdék, gyógyszertárak bérelhetnék a termeket. Megmaradhatnának az állomásokon most működő kisebb cégek is. Például a váradi pályaudvaron jelenleg két bár, két, pékárut forgalmazó hely és újságárus működik. Emil Sabo, a CFR vezérigazgatója szerint nem egyszerre adnák bérbe a termeket mind a 15 kiszemelt állomáson, hanem fokozatosan.

Dolgaink
A jelenlegi megszorítások eredményeként elmondhatjuk, bizony leértékelték a kultúrát, s közben a legfontosabbat: a nevelésben és az egészségügyben dolgozók munkáját. Sajnálatosnak mondható a mára már világossá vált, kész tény, amelynek értelmében negyedére csökkentették a közalkalmazottak fizetését, nem beszélve egyes személyek intézményenkénti elbocsátásáról.
Ilyen esetben mit tehet egy könyvtáros? Próbál a lehetőségekkel élni, és igyekszik helytállni a munkahelyén. Igaz, főleg a fiatal kezdők számára nem vonzó szakma mostanság könyvtárosnak lenni, inkább a megélhetés végett a pénzesebb állások felé kacsintgatnak, de aki valóban eredményeset akar felmutatni, annak keveset számít az anyagi leértékelés.
A könyvtárosi munkát, mint más szakmát is, ha az ember hivatásként éli meg, nem gyengíti őt a próbára tevő, nehezebbnek látszó helyzet sem.
Helyesnek tartom, hogy minden körülmények között őrizzük meg méltóságunkat és a tudásunkhoz híven cselekedjünk. Kell, hogy végezzük dolgainkat, mert tettünkkel, munkánkkal képesek vagyunk erősíteni az igazi tudás láthatatlan láncszemét.
Minden egyes kollégámnak kitartást kívánok! Csüggedés helyett találják meg a könyvtár varázslatos világában mindazt, ami pótolja az esetleges elvett jogos részt ellensúlyozó csodát, a különleges energiát nyújtó életérzést az információhalmazt kezelő-továbbadó birodalomban.
Borbé Levente, Csíkszereda, Márton Áron Gimnázium, könyvtáros
 
Útmutatók digitalizáláshoz
A Román Nemzeti Könyvtár digitalizálással foglalkozó szakbizotsága által kiadott, sok hasznos paramétert feltüntető digitalizálási útmutató (Ghid de digitizare – Pilonul tematic ”Biblioteci” - versiunea 01 / 30. 10. 2009) tölthető le elektronikus formában a könyvtár honlapjáról: http://www.bibnat.ro/dyn-doc/Ghid%20de%20digitizare_Pilonul%20tematic_Biblioteci_versiunea01_25_11_2009.pdf .
Szintén digitalizálásról szól Irina Oberländer-Târnoveanu Identitatea culturală şi patrimoniul digital: proiecte, reţele şi portaluri / Kulturális identitás és digitális örökség – projektek, hálózatok és portálok (Cibinium 2001 – 2005) című munkája. Letölthető a CIMEC (Kulturális Emlékezet Intézete) honlapjáról: http://www.cimec.ro/Muzee/Oberlander-Identitatea-culturala/index.html.
Forrás: Róth András Lajos, Székelyudvarhely, Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára

Tanácskozás Sárospatakon az olvasókörök kulturális kapcsolatairól
A Sárospataki Irodalmi Olvasókör szervezésében tartották meg augusztus elején az Olvasókörök kulturális kapcsolatai határon innen és túl elnevezésű tanácskozást. A háromnapos konferencia jelentősége azért is kiemelkedő, mivel a Családi Olvasás Évének (2010. június 1. - 2011. március 31.) elején számos olvasásnépszerűsítő és -fejlesztő programot lehet megvalósítani szervezetenként, de egymást támogatva is. Az olvasás megszerettetése a családban kezdődik. A könyvtárak szerepe viszont átalakulóban van, mindinkább szinte küldetésszerűen kell szerepet vállalniuk a közösségi lét erősítésében, miközben nem lehet figyelmen kívül hagyni a tanulási és a digitális írás-olvasási szokások változásait sem. Részletes beszámoló a konferenciáról itt: http://www.magyarszo.com/fex.page:2010-08-06_Olvasas_es_hagyomanyapolas.xhtml
 
Szerkesztők:
Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com 
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu
Olvasószerkesztő : Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro  
E lapszám felelős szerkesztője: Bákai Magdolna

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.

2010. szeptember 1., szerda

Szeptemberi évfordulók, 2010

135 éve, 1875. szeptember elsején született Edgár Rice Burroughs amerikai író. Tarzan regénysorozatával szerzett hírnevet.

40 éve, 1970. szeptember elsején hunyt el François Mauriac francia író. 1952-ben kapta meg az Irodalmi Nobel-díjat.

110 éve, 1900. szeptember hatodikán született Lauri Viljanen finn költő.

40 éve, 1970. szeptember kilencedikén hunyt el Csűrös Emília erdélyi magyar író, újságíró.

120 éve 1890. szeptember tizedikén látta meg a napvilágot Franz Werfel, a csehországi születésű német író, költő.

485 esztendeje, 1525. szeptember tizenegyedikén született Pierre de Ronsard francia költő, a francia reneszánsz költészet kiemelkedő alakja.

80 éve, 1930. szeptember tizenegyedikén született Szabó Gyula romániai magyar író. Ismert művei: Gondos atyafiság, Húgom Zsuzsika, A sátán labdái.

430 esztendeje, 1580. szeptember tizennegyedikén született Francisco Gómez de Villegas y Quevedo spanyolhoni barokk költő.

150 éve, 1860. szeptember huszadikán született Rákosi Viktor író, újságíró és humorista.

150 éve, 1860, szeptember huszonegyedikén hunyt el Arthur Schopenhauer német filozófus, író. Híres műve: A világ, mint akarat és képzet.

100 éve, 1910. szeptember huszonkettedikén született Faludy György magyar költő, műfordító és író. Többek között lefordította Franqois Willon balladáit. Ismert műve a Pokolbéli víg napjaim.

140 éve, 1870. szeptember huszonharmadikán hunyt el Prosper Mérimée francia elbeszélő és író. Leghíresebb novellája a Carmen, amely történet megalapozta Bizet azonos című operáját.

100 éve, 1910. szeptember huszonnegyedikén született Vas István költő, író és műfordító.

40 éve, 1970. szeptember huszonötödikén hunyt el Erich Maria Remarque (Erich Paul Remark) német író. Híressé vált művei: Nyugaton a helyzet változatlan, Szerelem és a halál órája, Három bajtárs, A diadalív árnyékában.

80 éve, 1930. szeptember huszonötödikén született Ungvári Tamás magyar író.

20 éve, 1990. szeptember huszonhatodikán hunyt el Alberto Moravia olasz író.  Ismert művei: Egy asszony meg a lánya, valamint A megalkuvó. Mindkét művét megfilmesítették.

40 éve, 1970. szeptember huszonnyolcadikán hunyt el John Dos Passos portugál származású amerikai angol író.

30 éve, 1980. szeptember huszonkilencedikén hunyt el Szencei László erdélyi magyar író, nyelvész. Figyelemreméltó munkája az Apáczai Csere Jánosról írt regénye A halál és tanítványa címmel.

130 éve, 1880. szeptember harmincadikán született Zsögön Zoltán költő és tanító. Költeményein kívül számos elbeszélés, útirajz, értekezés gazdagítja munkáját.

385 esztendeje, 1625. szeptemberében hunyt el Thomas Lodge angol költő és író.



ÉRDEMES TUDNI

100 éve, 1910. szeptember nyolcadikán született Vákár Lajos jégkorongozó, edző, a csíkszeredai jégkorongcsapat alapítója.

60 éve, 1950. szeptember tizenkettedikén hunyt el Gaál Endre jogász és közíró. A Székelység lap szerkesztője és a Csíki Magánjavak vagyonkezelője volt.

305 esztendeje, 1705. szeptember tizenharmadikán hunyt el Thököly Imre a kuruc szabadságharc kiemelkedő vezére, erdélyi fejedelem.

210 éve, 1800. szeptember tizenhetedikén született Fogarassy Mihály egyházi író és katolikus püspök, a Szent István Társulat alapítója és elnöke.

105 éve, 1905. szeptember tizenkilencedikén született Nagy András orvos, szakíró. Több, mint kétszáz cikket írt. Egészségtani tankönyvét 1938-as esztendőben adták ki.

35 éve, 1975. szeptember huszonegyedikén hunyt el Réthly Antal, az első magyar éghajlati atlasz készítője.
 

 65 éve, 1945. szeptember huszonhatodikán hunyt el Endes Miklós történész és jogász. Az ő munkája a Csík-, Gyergyó- és Kászon-székek földjének és népének története 1918-ig. Fő műve az 1935-ben kiadott Erdély három nemzete és négy vallása autonómiájának története.

30 éve, 1980. szeptember huszonkilencedikén hunyt el Márton Áron püspök, hitszónok, egyházi és neveléstudományi író.