2010. október 30., szombat

Hazahozták Csíkszereda egyetlen épen maradt eredeti kiváltságlevelét


2010. október 28-án mutatták be a nagyközönség előtt a Csíki Székely Múzeum protokoll termében Csíkszereda egyetlen megmaradt kiváltságlevelét.
   Gyarmati Zsolt a Csíki Székely Múzeum igazgatója beszélt a Balázs család érdemeiről, a közösségért áldozatot hozó tetteiről, akik a féltve őrzött kincset adomány formájában jutatták vissza Csíkszereda városának.  A sokat megért kiváltságlevél most újból Csíkszereda tulajdonába került.
            Gyarmati Zsolt múzeumigazgatót felváltva Balázs László mesélt a felbecsülhetetlen okirat kalandos időbeli utazásáról. Beszédéből kiderült, hogy Balázs Tibor (testvére) magyarországi plébános rejtegette az 1670-ből származó kincset, amelyet 2007-es halála után testvérei vettek át. Balázs Tibor örökségként kapott kincse mellé 1950-ben lejegyezte, hogy édesapjuk bízta rá az okiratot, de a dokumentum kilétét senkinek sem fedte fel. A kiváltságlevél mellett egy jegyzőkönyvet is találtak, amelyből megtudhatták, hogy az okirat 1895-ös magyar fordítását édesapjuk még 1940-ben vette át Csíkszereda pénztárnokaként. A világháború végének közeledtével Balázs András Csíkszeredából az anyaországba menekült, szerencsésen magával vitte a rábízott dokumentumot. Csíkszereda többi okirata azonban nem tudta kiállni az idő "vasfogát", mivel a menekülteket szállító vonaton voltak ideiglenesen betéve, amely anyag a légitámadás során szinte teljes egészében megsemmisült. Hogy miért választotta édesapjuk a testvérét e dokumentum megőrzésére? A legkézenfekvőbb válasz, az hogy könnyebben tudta elrejteni az akkori hatóságok előtt. A ma is élő családtagok édesapjuk és testvérük emlékkincsét betejesítve, tervbe vették a kiváltságlevél visszaszolgáltatását Csíkszereda városának. Ez esztendő elején Dr. Drozdik Éva és Pápai Ferenc közreműködésével felvették a kapcsolatot a Csíki Székely Múzeummal. 2010. június 29-én sikerült személyesen elhozni a dokumentumot, amelyet rögtön restaurálni kezdtek. Balázs László örömét fejezte ki, hogy e kalandos hazatérés után a dokumentum méltó helyére fog kerülni.
            A dokumentum hazatértének kalandos bemutatása után Szőcs János történész beszélt Csíkszereda városának múltjáról. Részletesen beszámolt a hajdani csíki történésekről, a nagyhatalmak befolyásairól és a török-tatár betörésekről, amelyek megtizedelték Csíkszereda és környéke lakosságát. Sajnos Csíkszereda múltjáról nemigen maradt fenn hitelt adó dokumentum, viszont öröm az, hogy a szóban forgó kiváltságlevél megőrződött, mert ez az egyetlen régi eredetiben fennmaradt okirat. A muzeológus elmondása alapján megtudhatjuk, hogy az 1670. július 10-én a Radnóti kastélyban kiállított kiváltságlevél tartalmazza Apafi Mihály fejedelem parancsára a gyulafehérvári káptalanból elővett korábbi dokumentumok másolatait, amelyből nyomon követhető a város története is. A kézirat fényt derít arra, hogy Csíkszereda mesterséges beavatkozással létrehozott település volt. A városi mivoltának kezdetét nem lehet tudni. Az 1588-as szabadságlevél, amelyet Izabella királynő bocsátott ki a székely elöljárók kérésére, tartalmazza a település hadjáratok során elszenvedett vesztesége végetti kárpótlásról szóló tényeket, amelynek értelmében a város polgárait felmentették az adófizetési kötelezettség alól.  Az 1606-os kiváltságlevél, amelyet Rákóczi Zsigmond állított ki, felmentette a csíkiakat hadikötelezettség alól. A dokumentumban szereplő többi kiváltságlevél további tényekkel gazdagítja az eddigiekben pontosan nem tudható város történetének eseményeit.
            A kiváltságlevélről végül, de nem utolsósorban Benedek Éva, a Csíki Székely Múzeum restaurátora beszélt. Az okirat helyreállítása számára megtiszteltetés volt. Nagy tisztelettel adózott azok előtt, akik megőrizték a dokumentumot. Az okirat állapota "jónak" mondható volt, főleg figyelembe véve 340 esztendős viszontagságos történetét. Piszkot tartalmazott, nem kerülve nedves környezetbe, nem lett penészes, így a pergamenlapok sem rongálódtak meg. Mivel a leveleket abban az időben négybe összehajtogatva tárolták komoly feladat bizonyult annak szétnyitása, szerencsére komolyabb beavatkozás nélkül sikerült kisimítani. E folyamat elvégzése után száraztisztítást és anyagvizsgálatot végeztek rajta. Az oklevél gyönyörű kézirata vasgubacs tintával íródott és zöldfestékes kezdőbetűkkel díszített munka. Az analízis során hamar kiderült, hogy a tinta és a festék nem oldódik vízben. A többhetes tisztítás, ultrahangos párásítás, préselés és kisimítás meghozták a várva várt eredményt, vagyis újból lapozhatóvá tették a dokumentumot. A restaurálás után egészen jól látható-olvasható a dokumentum. Muzeális értéke miatt a dokumentum nem forgatható, a közeljövőben elkészülő másolatok kézbe vehetőek a kutatók előtt. Az okirat magyar fordítása kicsit megrongálódott, valószínű, hogy az anyanyelven íródott szöveget többen olvashatták, mint az eredeti változatot, de annak restaurálása is szintén jól sikerült.
Az okiratot Ráduly Róbert Kálmán Csíkszereda polgármestere és Gyarmati Zsolt a Csíki Székely Múzeum igazgatója vette át ünnepélyes keretek között Balázs Lászlótól és Antal Andrásnétól. Ráduly Róbert Kálmán igen fontosnak tartotta az ünnepélyes műsor létrejöttét, így a város polgárai is részesedhettek abban az ünnepélyes pillanatban, amikor Csíkszereda városának hetven esztendő utáni eddigi legfontosabb kézirata hazakerült.
 Az előadók beszédét kivetítő vásznon bemutató, a szóban forgó témával szinkronban lévő képek szemléltetése tették még könnyedebbé és izgalmassá.
Az oklevelet a későbbiekben a múzeumba tekinthetik meg az érdeklődők.

Borbé Levente 

Nincsenek megjegyzések: