2010. december 9., csütörtök

Osztályfőnöki óra a Márton Áron Gimnázium könyvtárában

E hónap december végén Zöld Ildikó a csíkszeredai Segítő Mária Gimnázium történelem szakos tanárnője tiszteletét tette végzős osztályával együtt könyvtárunkban. A látogatás célja egy osztályfőnöki óra, amelynek témája, mint minden végzősnek, a pályaválasztás.
 A felkérést természetesen elfogadtam, hiszen nagy öröm és egyben megtiszteltetés volt számomra, hogy a könyvtárosi szakma is szóba jöhetett e lehetőség által.
Ötven percbe igyekeztem fontossági sorrendben belesűríteni mindazt, ami ténylegesen lényeges egy szakma kiválasztásában, és természetesen folytattam a kiválasztott szakmának lényegével, rejtelmeivel.
Előadásomban egy kis múltbéli utazásra hívtam a jelenlévő diákokat és az osztályfőnöküket, amelyben meséltem a középiskola utáni munkahelyeimről, kedvelt foglalatosságaimról és mindarról, ami meghatározta választásomat és a könyvtárosi szakma felé irányította pályámat. Jó volt, hogy hokiztam, festészettel és szobrászattal foglalkoztam, nyári szünetben régészkedtem, műkedvelő színész voltam, kerámiával dolgoztam és tanítottam. A tanítás időszakából kiemelném a földrajz-történelmet és az angolt. Sokat tett hozzá a gyerekek számára nemcsak szimplán tálalt anyag ismertetése az általános világképem alakulásához.   Persze nem hagyhatom ki azokat a munkahelyeket, amelyek ugródeszkaként is nagyon tanulságosak voltak. Ilyenek voltak a tanuló éveim alatt a takarás meg az őszi pityókaszedés és a kőműves munka, későbbiekben, az iskola elvégzése után a rakodó munkási meló, ládaszegzés, elárusítás.
Múltbéli kalandozásom bemutatása után a szakma kiválasztásáról beszéltem, amelyben ecseteltem a többszöri könyvtárosi képzéseimet az egyszerű tanfolyamtól a posztlíceális képzésen keresztül az egyetemig. Majd ezt követte a szakma előnyeinek és hátrányainak ismertetése, felhívva a diákok figyelmét arra, hogy minden szakmában jelen van ez a kettősség.
A szakma boncolgatásakor beszéltem a könyvtárosi munka igazi szépségéről, ami szebbé és jobbá teszi a benne lévő dolgozó hétköznapjait.
A kérdésekre felelve hangsúlyoztam, hogy a könyvtárosi munka nem pénzes szakma, viszont ha szeretik, igen jól lehet végezni. Általánosságban véve egy szakmát szeretni kell, ha pénzes, még akkor is, mert csak úgy lehet feltétel nélkül teljesíteni a ránk eső feladatokat, különben kicsúszik a kezünk közül, és irányíthatatlanná válik, és az már nem nevezhető munkának.

Boldog voltam, hogy sikerült bemutatnom az általam kiválasztott szakmát, amit igen nagyra értékelek. Számomra a könyvtárosi munka egyben hivatás is, és annak örülök, hogy sikerült megvalósítanom, hogy részese lehessek ennek a csodálatos világnak, ami már új kihívások előtt áll, túllépve a nem is olyan rég keretbezárt Gutenbergi galaxison. Ajánlani tudom mindazoknak, akik szeretnek búvárkodni, kutatni, keresgélni, információkat gyűjteni és a köz érdekében adni, akik nem hátrálnak meg az újításoktól, kapcsolatteremtéstől, és nem utolsósorban szeretik a könyveket, az olvasnivalót bármilyen formában öltsenek alakot a megőrzésre és használatra szánt dokumentumok.

Kedves líceumi könyvtárosok! Kell élni ezzel a lehetőséggel, be kell mutatni a könyvtárosi szakma rejtelmeit. Kis vázlatomnak a célja az, hogy egy rövid áttekintőt nyújtsak e pályaválasztási óra felépítéséről.
Borbé Levente

Nincsenek megjegyzések: