2011. február 24., csütörtök

Meseszer átadási ünnepség a székelyudvarhelyi Bethlen Gábor iskolában

Múlt héten, február 15-én  került sor az Egerből elindult MESESZER nevű staféta- játék átadási ünnepségére a Bethlen Gábor iskola tornatermében , több mint háromszáz felnőtt és gyerek jelenlétében.
 Iskolánk igazgatósága nevében jómagam Nagy-Imecs Zsuzsánna könyvtáros  szeretettel köszöntötte a megjelent meghívottakat, igazgatókat, tanárokat, tanítókat, könyvtárosokat, és főként a gyerekeket, akik nagy lelkesedéssel kapcsolódtak a MESESZER STAFÉTA-JÁTÉKBA
Motto:        Az én lovam kese
Kezdődik a mese
Egyszer volt, hol nem volt, ahol a kúrtafarkú malac túr, még az Óperenciás tengeren is túl, Szt. István királyunknak egyházi székhelye a gyönyörű Eger városa . várából  hajdanán még a törökök sem akartak elmenni, híres szőlőjét, borát a  világ minden tájáról felkeresték. Hát történt egyszer, ahajt 2009-ben, hogy egy MESESZER nevű legény elindult Egerből szerencsét próbálni. Ment, ment mendegélt, míg csaknem a háromszéki Mikó Uram kollégiumába nem ért, majd a bujdosó Mikes Kelemennel társulva folytatta próbatételekkel teli útját a szépséges Hargita felé. Tavaly a csíkszeredai Márton Áron püspök nevét viselő tanodát maga mögött hagyva, a Gyimesekbe vándorolt, hogy ott is szerencsét próbáljon. Mindenütt sikerrel járt, hiszen úton- útfélen mindenki népmesét mondott! De nem nyugodott, hiszen tovább kellett folytatnia , mert Móra Ferenc rigófüttyére  Udvarhelyre kellett sietnie. Egyre több mese, mesejelenet került  a tarsolyába,és mint minden vándor elfáradt, tehát egy kicsit leült  pihenni. Elszenderedett  s hát, amikor felébredt már e 2011. esztendőbe lépett. Áttekintett a dombon a Sóvidéki Parajd felé, kacsingatott a szitás Keresztúr felé is, de mégis a Nagy erdélyi fejedelem Bethlen Gábor neve MESESZERT e hajlékba sodorta.
Hát Uram, Teremtőm! Bizony ide jó helyre került, hiszen itt  több mint négyszáz meseszerető  gyerek várta, akikből majdnem száz a napokban  egy igazgató néni ötletére szervezett maratonon szerről-szerre elmondhatta  kedvenc népmeséét. Hát nagyon megörvendett a MESESZER legény, hiszen egyre jobban megtelt a tarisznyája népmesékkel. Indult volna tovább, de addig nem engedjük útjára, míg az általunk szervezett fonós mulatságon részt nem vesz!
Adja Isten, hogy az ünnepség után a Meseszer úti lánca tovább folytatódjon ezen Anyaváros valamennyi próbatételén! Kettőt biztosan tudok, hiszen Orbán Balázs már megálmodta a következő állomást a Tábor dombtetőn, hogy majd leereszkedve a város egyik legtekintélyesebb, mesekönyvvel teli várában megszálljon…. No, de ne szaporítsam a szót, kezdődjék gyerekeink Farsangi fonója!
"Most érkeztünk ez helyre... kezdte iskolánk huszonhat I-IV osztályos tanulójából, két tanítónéni segítségével összeverbuválódott GYÖNGYHARMAT kórusa. Majd folytatódott " Énekeljünk, énekeljünk guzsalyasba".. és megindult a legények, leányok énekszóval érkezése a fonóba. Mindenki vette az orsóját, kézimunkáját, faragását és végezte a dolgát!  Farsang lévén  csak úgy fogyott komaasszony csöröge fánkja, no meg az egyik tanítónéni hamuba sült pogácsája. Egy hetyke kis legény mesemondással állt elé. A gazda eléhozott egy kulacs innivalót, hogy gyorsabban pörögjön az orsó. Közben a fonóleányok elmesélték a lusta macska esetét. Nagy volt a kacagás, amikor az ember a felesége hátára kötözve verte a macskát, hogy miért nem dolgozott?! Megérkezett a kisbíró is a nagy dobjával, hogy még jobban biztassa mulatozásra az ifjakat és véneket" Egyszer esik egy esztendőben farsang, vigadjunk, búnak útját kiadjuk!" Sok biztatás nem kellett, még táncra is perdült két pár... Majd
 meghallgattuk "Az okos leány "c. mesét. De egyfolytában ment a kínálgatás is: "Asszonyok, emberek!/ Farsangi fánkot vegyenek!/Tessék itt a finom fánk,/ Vegyen ne maradjon ránk!" És  továbbra is biztatták egymást a mesemondásra. az V-VIII osztályosok színjátszó köre. Egyik lányka a "Három kívánság! c.-t mondta, a másik pedig a pórul járt kérő esetét mesélte el. És szállt az ének , folyt a mulatság:" Ez a kislány mind azt mondja vegyem el"...A szólóénekes után ,ismét a Gyöngyharmat kórus következett, addig folyt a dinóm-dánom, míg este kilenc óra nem lett. Egyikük a "Haza is már kéne menni dalt fújta, a másik rá" Köszönjük a mesét, mókát,/Kívánjunk hát jó éjszakát! és azzal hol egyenként, hol csoportosan énekelve elhagyták a fonót.....A közönség hatalmas tapssal köszönte a kórusnak, iskolánk színjátszó köröseinek, a mesemondóknak, a táncosoknak   a szereplést,  továbbá a betanítók kollégáknak a fáradságos munkát!
 Gondolom a MESESZER is jól érezte magát minálunk. De mivel  útja nem szakadhat meg, átadtuk szeretettel  az Orbán Balázs iskola Igazgatóságának, no meg a Városi Könyvtár Igazgatóságának, hogy folytassák ezen szép mesemondó kezdeményezést! És mindenki részvételi emléklapot kapott, hiszen iskolánk szerét ejtette annak, hogy az egri Bródy Sándor könyvtára által kigondolt MESESZER játékot folytassa.
Záró mottó: Három libagége
     Itt a mese vége!
Ezúttal is még egyszer köszönöm az igazgatóságnak, a  kollégáknak a segítséget, a gyerekeknek a szereplést! Köszönöm mindannyiuknak a részvételt!
Mély tisztelettel Nagy-Imecs Zsduzsánna
a székelyudvarhelyi Bethlen Gábor Általános Iskola könyvtárosa
                                                                           Nagy Imecs Zsuzsánna
                                                                                     könyvtáros

Nincsenek megjegyzések: