2011. március 28., hétfő

Könyvtárak jövőképének alakulása

Amióta van igény az információk tárolására, azóta létezik könyvtár is. A könyvtár az évszázadok során többszöri metamorfózison esett át. Ezek az átalakulások számottevően változtattak a könyvtár milyenségén-minőségén, de eredeti fogalmán, azon amit mindenki számára jelent, nem sokat. A könyvtár mindig megmaradt adattároló, információgyűjtő és információnyújtó központnak. Az más lapra tartozik, hogy koronként miként fogalmazták meg az előbb felsorolt fogalmakat. Jó példa erre, hogy az információtár fogalmát nem lehet gyökereiből kiszedni.
            A mindenki által ismeretes múltbéli könyvtárkorszakok: agyagtáblás, papiruszos, pergamenes és papirosra írt könyvek és más dokumentumok, amelyek a könyvtár részét képezték, igazi forradalomnak számítottak saját korukban. A könyvtár szerepének változása és a könyvtárak számának növekedése azonban a nyomda feltalálása után teljesen más világot mutatott ebben a csodás információtárolásra alkalmas intézményben. Az új korszak igazán hatalmas és visszavonhatatlanul érdekes kihívások elé állította a könyvtárat, amely addig nem ismert mértékben növekedett, és addig nem létező közösséget hozott létre. Sok helyen a könyvtárak között közös megegyezéssel, a kapcsolatfenntartás érdekében kialakult az együttműködés. A könyvtárközi kapcsolatok láncszerű sorozata a jobb átláthatóság érdekében magával hozta a dokumentumok nemzetközi osztályozó rendszerének kialakítását és annak folyamatos kiegészítését-javítását.
A sikeresnek mondható és örökérvényűnek látszó Gutenberg galaxis majdnem teljes egészében kisajátította az azelőtti könyvtárak világát, leszámítva a meglévő dokumentumok kezelését, tárolását és felhasználási lehetőségét. Egészen a közelmúltban megjelenő számítógépekig töretlenül fejlődött és burjánzott a dokumentumok sokaságát, a nyomtatott anyagot birtokló könyvtár. Napjainkban mindez a fejlődés főleg a világháló megjelenésével megtorpanni látszik.
Igen, elmondhatjuk, hogy minket, mint könyvtárosokat inkább az újonnan kialakult könyvtár helyzete érdekel, mivel teljes mértékben benne vagyunk a jelenlegi változásokban. Ahogy mostanság szokás mondani: "a jövő már elkezdődött". Igazából volt egy kis vékony, leheletnyi átmeneti korszak a számítógépek bejövetele előtt, amit érdemes megemlíteni, amikor még az audio-vizuális eszközök csodaműszerei szerre kopogtatattak be a könyvtárba és egy idő után teljesen otthonosan érezték magukat. A számítógép megjelenésével sem tűntek el egyértelműen ezek az eszközök, sőt egy időben nagy szerepet játszottak az intézményen belül, amíg a bakelit lemezek, magnó szalagok, videofelvételek anyagai nem kerültek átdolgozásra. Manapság már elég egy cd, dvd másolat ezek megoldására. Egy szó, mint száz, túl nagy ablak nyílt a világra, s mindehhez hozzájárult a világháló megjelenése, ahol az ember manapság már szinte mindenre választ kap, ami őt érdekli. A világháló megjelenése magával hozta az elektronikus könyvtárak kialakulását is, hiszen szükségszerűen megnőtt az igény a művek digitalizálására, és az igényes munkák tárolására.
Manapság egyre több elektronikus könyvtár jön létre és a meglévők folytonosan gyarapszanak. A hagyományos könyvekből feldolgozott anyagok folyamatosan kerülnek fel a világhálóra. A rohamosan növekvő digitalizálás már jelenleg megingatta a mostani, átalakulóban lévő könyvtárképet. A könyvtár szükségszerű átalakulásának sürgetői a már feltalált korszerű elektronikus eszközök használatát tűzték ki célul.  Ezen eszközök forgalmazását és elterjedését a civil életben már megvalósította az üzlet. Sokan főleg a hordozható eszközöket, mint például a laptopot, a mobiltelefont és az elektronikus könyvolvasókat már otthonosan használják, nem beszélve arról, hogy ezek összekötése a világhálóval megkönnyíti mindennapi tevékenységüket.
Sok minden leegyszerűsödött. A világhálón való keresés hamar "kielégítő" információhoz juttatja az érdeklődőt, attól eltekintve, hogy a hagyományos megfogható dokumentumok jóval megbízhatóbbak, mert sokkal kevesebb bennük a hibás közlés. Az elektronikus könyvtárakban való búvárkodás is egészségesebb, mint máshol a világhálón való keresgélés. Tehát úgy néz ki bármennyire is átalakul a könyvtár, mindig szükség lesz irányítóra, vagyis könyvtárosra, aki szelektálja és rendszerezi a felgyülemlett ismeretanyagot.
Az olvasás azért nem egy szemkímélő esettevékenység, ha a számítógép képernyőjére gondolunk, erre találták fel az elektronikus könyvet, amely rendelkezik szemkímélő tulajdonsággal is. Az Amerikai Egyesült Államokban és Nyugat-Európa országaiban már elterjedőben van ez az új csoda. Már buszon, vonaton, metrón egyformán látni lehet e-könyv olvasókat. Ez azt is jelenti, hogy többen vásárolják, sőt egyes könyvtárakban már kölcsönzik is.  A könyvtárakban található e-könyvek kölcsönzési ideje beprogramált irányítással önmagától lejár, így késedelmi díjra sincs szükség, vagyis a letölthető anyag a könyvtárolókban csak az előre megszabott időintervallumon belül marad olvasható.
Az e-könyv tároló, dokumentumhordozó és leolvasó szerepe az utóbbi néhány esztendőben megnőtt. A világ jelenleg legnagyobb világhálós könyváruházában, az Amazonnál már több e-könyvet adnak el, mint nyomtatottat, és ez az arány folytonosan nő az e-könyvek javára. Az Amerikai Egyesült Államokban már túlélésért küszködnek a hagyományos könyvesboltok, aminek a szele már megcsapta Nyugat-Európát is. Az e-könyvek köteteinek megvétele rövid időszakra elérhető hozzáférést biztosít azok számára, akik csak el akarják olvasni a kiválasztott művet, így potom áron hozzájutnak a keresett olvasmányhoz, nem beszélve arról, hogy van könyv, amit ingyen kínálnak a megvásárolt hordozó mellé. Az e-könyvek javára szolgál az a tény is, hogy nagy részük olcsóbban megvehető, mint a hagyományos formában árusított kötet. Ha ez még nem mindig számít előnynek, akkor a tárolás szempontjából e találmány teljesen annak mutatkozik. Természetesen az elektronikus könyvek is fejlesztésre szorulnak még, de egyelőre ez a jövőkép áll előttünk. Eme kihívások tükrében a könyvtárnak pedig mindenképpen igazodnia kell az újonnan kialakult helyzethez. A diákok és a kutatók információigényének szükségletei a legkorszerűbb felkészültséget követelik meg. A mindig friss és naprakész anyag ezáltal válik igazán használhatóvá, így sikerül a könyvtár vonzáskörében tartani a könyvtárhasználók igényeit.
A jövő könyvtárából nem hiányozhat a hagyományos dokumentum sem, de inkább csak azok maradnak fenn, amelyeknek értéke nem elenyésző, vagy fontosnak fogják tartani valamilyen okból kifolyólag. A könyvtártér valóságos információmezővé alakul majd át, ahol a legkorszerűbb technikai eszközök diktálják a főszerepet, és könyvtárosok segítségével sikerül biztosítani az elérhetőséget a célirányos keresés felé.
A könyvtárosok további szerepe a régi anyagok feldolgozására és szakozására valamint ezek hozzáférhetővé tevése felé is fókuszálódik a nagyközönség számára. A terv: a meglévő összes dokumentumok összegyűjtése egy nagy elektronikus digitális könyvtárban. Erre már vannak elképzelések, úgyhogy a jövő valóban, ha nem is itt van de egy karnyújtásnyira tőlünk.
Az iskolai könyvtár mindenféleképpen valamit meg fog őrizni a jelenlegi állapotából, hiszen nagyobbrészt tananyaghoz kötődő ismeretek tárolását és beszerzését követi, de természetesen még itt is nyitva kell tartani az ablakot a világ felé, ahol úgy a tanárok, mint a diákok többlet- és naprakész-információkkal egészíthetik majd ki az elsajátítandó anyagrészt. Természetesen szükség lesz továbbra is olvasóteremre, ahol a csend elengedhetetlen, de ugyanakkor létre kell hozni azt a nyüzsgő teret is, ahol az emberek egymás között zökkenőmentesen tudnak kommunikálni, információt cserélni-felvenni és továbbadni.
A jelenlegi és az elképzelt jövőbeni könyvtárképünk függvényében megállapíthatjuk, hogy a hagyományos dokumentumok egyre kisebb szerepet fognak játszani életünkben, majdnem teljes egészében a digitalizált információtár és annak irányítása felé mutat minden jel.


Hivatkozások
  1. Az amerikai könyvtárak helyzete 2010-ben - KIT hírlevél, 2011. február 23., 8 szám
  2. A jövő könyvtára - http://www.ujkonyvpiac.hu/hirek.asp?id=6247
  3. ReMek-e-hírlevél 2001/3 száma
  4. A túlélésért küzdenek a könyvesboltok - http://kultura.hu/main.php?folderID=887&articleID=310129&ctag=articlelist&iid=1 
Borbé Levente


Nincsenek megjegyzések: