2011. március 3., csütörtök

ReMek-e-hírlevél 2011/3 számából

Digitális hírek az Országos Széchényi Könyvtárból
Referensz-link feloldó funkcióval bővült a Magyar Elektronikus Könyvtár. A könyvek egy részére ezentúl már nem csak a MEK/azonosítón alapuló URL- vagy URN-címeken lehet hivatkozni, hanem a nemzetközileg használt ISBN-azonosítóval is, az alábbi séma alapján: MEK-ID/isbn/ISBN szám (például: http://mek.oszk.hu/isbn/9631515222, http://mek.oszk.hu/isbn/9637258175).
A szolgáltatás egyik alkalmazásaként a Wikipédia már be is építette a funkciót ISBN-keresőjébe. Így, ahol a Wikipédiába hivatkozásként egy könyvet ISBN számmal adnak meg, arra automatikusan link kerül, ez elvisz az ISBN-keresőbe, amely már a Magyar Elektronikus Könyvtár állományában is keres.
A MEK Egyesület az MTA Irodalomtudományi Intézettel együttműködve pályázat keretében vállalta Mikes Kelemen összes műveinek digitalizálását és szolgáltatását. Az egyesület külső munkatársa digitalizálta a hat kötetnyi, közel 7000 oldalt, majd az kétrétegű PDF formátumban felkerült a MEK-be. A szkennelt anyagot az Intézet korrektúrázta, amelyből egy irodalomtudományi elemző adatbázis készül.
Az OSZK NKA-pályázat keretében, a kiadó Erdélyi Múzeum Egyesülettel együttműködve, digitalizálta Szabó T. Attila Erdélyi magyar szótörténeti tár című kiadványának 12 kötetét.
Forrás: OSZK Blog, 2011. február 23., http://nemzetikonyvtar.blog.hu/2011/02/22/mekhirek_februar
KIT hírlevél, 2011. február 23., 8. szám
 
Családi történelem
A Határon Túli Magyarok Információs Központja Alapítvány Családi történelem címmel pályázatot hirdet. Olyan családi események, életutak bemutatását várják, amelyek mögött érdekes és fontos, 1970 előtti történelmi események különleges részleteit is megismerhetjük.
A történet bármelyik országban játszódhat. Idős emberek elmondásaiból származó régi különleges történeteket szeretnének összegyűjteni. A történelmi részeket illetően tárgyilagos leírásokat várnak, kérik az egyéni minősítések, politikai véleménynyilvánítások kerülését.
A munka készülhet riport formájában, de leíró vagy bemutató formában is. Ha lehetőség lesz rá, az összegyűlt anyagokat nyomtatott formában is szeretnék megjelentetni.
Az írásokat a www.htmik.hu oldal ’Családi történelem’ rovatába várják. A témához kapcsolódóan régi fényképeket is várnak.
Beküldési határidő: 2011. március 31. Eredményhirdetés: 2011. április. A legjobb pályamunkákat beküldők jutalomban részesülnek.
Forrás: http://erdely.ma/palyazatok.php?id=85588

Száz éve született Lakatos Demeter csángó költő
Lakatos Demeter, az első híres csángó költő 1974-ben bekövetkezett haláláig volt lakatos és sofőr, hogy világot lásson, volt vajgyári főgépész, de a szabófalvi színtársulat vezetője és szerzője is. Versei értékes nyelvdokumentumok. A száz éve született Lakatos Demeter az iskolában nem tanulhatott, így hát küzdött a betűk nélküli magyar lelkével, ahogy egyik méltatója írja a jubileumi alkalomra megjelent Csángó tükör különszámában.
Első, propagandista versei románul jelentek meg, ám amikor egy Reményik Sándor-verssel találkozott, akkor eldöntötte, hogy ő magyar és magyarul szeretne írni. Az emlékére alakult Lakatos Demeter Egyesület közel húsz éves, és az évforduló alkalmából olyan rendezvénysorozatot terveznek, amelynek révén a csángó falvakban megismertethetik Lakatos Demetert a magyarul tanuló diákokkal.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=86242 

Felmérés az olvasási tendenciákról a székelyudvarhelyi könyvtárban
Túlnyomó többségben nők veszik igénybe a könyvtár szolgáltatásait, a fiatalok interneten kívánják felkeresni, az alkalmazottak barátságosak, szolgáltatások szempontjából pedig a régió legjobbjai közt van - ez derült ki a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban frissen összegzett felmérésből.
Könyvtárlátogatási és könyvtárhasználati szokásokra, valamint az intézményről kialakított képre volt kíváncsi a székelyudvarhelyi intézmény, ezért tavaly augusztusban a Nyitott könyvek éjszakáján egy internetes kérdőívet indított útjára. A biblioudv.ro honlapon 2010. december végéig lehetett kitölteni a tizenhét pontot tartalmazó kérdőívet, a beküldött válaszokat 2011 januárjában összegezték. Szabó Károly igazgató szerint a kutatás eredménye arányaiban megegyezik egy másik, nemrég végzett papíralapú felmérés eredményeivel, és az éves statisztikából is ezek igazolódtak vissza. A könyvtárlátogatók zömét még mindig a nők teszik ki, az olvasók átlagosan havonta egyszer keresik fel a könyvtárat, főként könyvkölcsönzés céljából, a legkelendőbb olvasmányok a klasszikus és modern irodalom, valamint a szakkönyvek.
„A legfontosabb, hogy a látogatók elégedettek a könyvtár nyújtotta szolgáltatásokkal, a felmérésből az derül ki, hogy intézményünket otthonosnak, könnyen elérhetőnek látják” – sorolta Szabó Károly. Az igazgató elégedetten vette tudomásul, hogy a visszajelzések szerint a könyvtár alkalmazottai segítőkészek és mosolygósak. A felmérés eredménye azonban a hiányosságokra is fényt derít, ismerte el Szabó. Lévén, hogy ez egy internetes felmérés volt, tehát az internetfelhasználók töltötték ki a kérdőíveket, leginkább az online katalógust hiányolták a szolgáltatások közül. S bár az intézmény technikai felszereltsége jónak számít a régióban, a kutatásból az derül ki, hogy főként az online szolgáltatásokat hiányolják az internetező fiatalok. Ennek létrehozását egyelőre pénzügyi nehézségek akadályozzák, de a közeljövőben mindenképp sor kerül erre is, ígérte az igazgató. Az intézményvezető azt is elmondta, hogy továbbra is hangsúlyt fektetnek a könyvtár arculatára és az állomány fejlesztésére.
Forrás: http://maszol.ro/kultura/nobarat_udvarhelyi_konyvtar_2011_02_08.html http://erdely.ma/kultura.php?id=85189

Hubbes Éva kapja a Monoki-díjat 2011-ben
A Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének vezetősége Hubbes Éva nyugalmazott  könyvtárosnak ítélte az EMKE 2011-es Monoki-díját.
Hubbes Éva a Székelyudvarhelyi Tudományos Könyvtár könyvtárosaként végzett tevékenységéért,
a történeti szakkönyvtár helyreállításáért, a könyvtári és helytörténeti tudományos kutatás terén végzett több évtizedes kiváló munkásságáért, a kutatómunka önzetlen támogatásáért részesül az elismerésben.
Hubbes Éva laudációját Róth András Lajos, a Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtárának vezetője fogja mondani. Néhány részletet idézünk ebből: „A könyvtár rendezési és működési elveinek tisztázása és meghatározása után, a használható leltárkönyvek, a haszonnal forgatható történeti katalógus - időt, fáradtságot, nagy szakértelmet és odaadást igénylő - helyreállítása mellett szerepének és szorgalmi feladatnak tartotta az egyre inkább megnövekedő érdeklődést kielégítendő (saját) adatbázis létrehozását, mely munkájának mai napig is élvezői vagyunk. Ezen kutatómunka során születhettek meg olyan tanulmányok, amelyek az udvarhelyi időszaki sajtótermékek teljes listáját, elérhetőségét, a református kollégium történetét, tanárai és a helyi értelmiség munkásságára vonatkozó ismereteket tartalmazták. Hogy ez milyen minőségű munkát jelentett, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon Székelyudvarhelyre vonatkozó szócikkeinek zöme az Ő tollából származik. Vagyis úgy gyűjtött, épített adattárat a számítógép korabeli hiányában is, hogy példaértékű lehet napjaink számára, és azt is értésünkre adja, hogy az ilyen munkához nem annyira digitális infrastruktúrára, mintsem inkább (követendő) helytállásra, szorgalomra, elkötelezettségre, emberi kitartásra van szükség. Az egykori - a szó legszorosabb értelmében vett – nagyon kézműves módon, levélbeli kapcsolatokon keresztül szervezett és lebonyolított tudományos munka születésébe, fenntartásának lehetőségeibe csak az tud beletekinteni, aki veszi a fáradságot és beleolvas Hubbes Éva több kötetre és több tucat korabeli tudósra, kutatóra, érdeklődőre kiterjedő levelezésébe. Ezekből a személyére jellemző alaposság, pontosság, a tudományos igény, a határidők betartása, a megszólítottak tisztelete, a segítőkészség szűrhető le. Munkássága ezáltal nemcsak szűkebb pátriája, hanem az egyetemes magyar kultúra részévé is válhatott, akárcsak az Országos Széchényi Könyvtárral történő együttműködése során a kollégiumi könyvtárban felhalmozott és évszázadokon megőrzött, a második világháború után megmaradt régi magyar könyveknek a Régi Magyarországi Nyomtatványok köteteibe besorolt, gyakran unikumnak bizonyuló tételei is.
Egy interjújában Hubbes Éva a kutatómunka lehetőségeiről faggatva fejti ki a módszere lényegét: ’... a napi munka adta lehetőség kihasználása az adatgyűjtésre, az állandó cédulázás’ - akár az íróasztal fiókjának is. Viszont ez tette lehetővé, hogy oly művelődéstörténeti tanulmányok, kiadványok születhessenek, melyek saját nemzeti kultúránk történelmi fontosságára irányítják, irányították a tudós szakemberek figyelmét. A tudományos munka mellett, nem kerülte el a figyelmét az állandó és következetes ismeretterjesztés sem, számtalan hely- és művelődéstörténeti közleményt jelentetve meg.”
Forrás: Kopacz Katalin, RMKE-elnök, RMKE-levelezőlista
Róth András Lajos, Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára, Székelyudvarhely

Szerkesztők:
Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

E lapszám felelős szerkesztője: Kelemen Katalin
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.

1 megjegyzés:

OSZK írta...

Köszönjük a hír közlését!