2011. június 30., csütörtök

Egyetemet végzett könyvtárosok Hargita Megyében!

Ezelőtt három esztendővel Egyed Daniela kolléganőmmel összedugtuk a fejünket, hogy miként tudnánk a Hargita megyei könyvtárosok számára egy egyetemi fiókot becsalogatni más városból, amely garantálni fogja a továbbiakban a könyvtárosi szak elvégzését az érdeklődő iskolai könyvtáros kollégáink számára. Gondolkodóban voltunk. A bukaresti távolinak tűnt, így esett a választás a Brassói Bölcsészeti kar könyvtár is információtudomány szakára.
A toborozást egy gyűlés előzte meg, amelyet jómagam szerveztem a Márton Áron Gimnázium dísztermében, ahol már sokan jelezték szándékukat. A későbbiekben bizony akadozott az emberek összeszedése, az is nehezítette a dolgunkat, hogy 30 személy alatt nemigen akartak létrehozni Csíkszeredában egy fiókot ezzel a szakkal. Doru Dobreanu, az Octavian Goga igazgatója, valamint munkatársa segítségével mégis valóra vált a tervünk, amelyet a Brassói Transilvania Egyetem Bölcsészkara is nyugtázott. A leendő egyetemisták körében nemcsak iskolai könyvtárosok voltak, hanem közkönyvtártól és más pedagógia szakterületről is jelentkeztek. A beiratkozás után Bákó megyéből öten jöttek át. A létszám nem sokkal nőtt, mert ugyanakkor időközben 3 személy visszalépett.
Amit mégis fontosnak tartok az az, hogy a meglévő csapat három esztendő alatt vette az akadályokat és képesek voltak szembenézni azokkal a nehézségekkel, amivel jár egy munka melletti iskola elvégzése. Ez nagyszerű dolog, mert úgy vélem, felelősséget éreztek a szakma iránt.
Örömmel nyugtázhatom, hogy tervünk bevált és Hargita megyének most már zömében végzett iskolai könyvtáros csapata van! Néhányan Kolozsváron most is folytatják tanulmányaikat, ők jövőben végeznek.
Érdemes megemlíteni névsor szerint a végzős „diákokat”: Antal Olga, Bereş Mihaela, Bölöny Melinda, Codarcea Livia, Crăciun Mariana, Csíki Ildikó, Dáné Melinda Márta, Dénes Tünde Sára, Dănilă Elena, Dima Irma Andrea,  Doboş Veronika, Egyed Daniela, Fekete Erzsébet, Gábor Emilia, Gagyi Melinda, Gálovits Rózsa Emese, Karda Zsuzsanna, Kátay Erzsébet, Kelemen Rebeka, Kisfaludi Erika, Kovács Edith, Kozma Anna, Matei Ramona, Molnos Melinda Enikő, Niţu Enikő,  Pantilimon Júlia, Péter Gabriela, Simó Ildikó, Szász Enikő, Székely Edith, Urkon (Dánél) Judit.

Gratulálok!
 Borbé Levente

2011. június 27., hétfő

Képzők képzése

Az Csíkszeredai Apáczai Csere János Pedagógusok háza, a Hargita Megyei Tanfelügyelőség, a Neamţ Megyei Pedagógusok Háza, valamint a Neamţ Megyei Tanfelügyelőség (a kezdeményező) közös programot indított, amely keretén belül felnőttképzésre került sor megyénkben is. Az AXE Projekt előadói csoportképzését, más néven, „a képzők képzését”, ezúttal az iskolai könyvtárosoknak, a titkároknak és a könyvelőknek szánták.
Hargita Megyei helyszín: az Apáczai Csere János Pedagógusok Háza.
A képzést a tagok toborozása, beiratkozása előzte meg. A továbbképző két hónap alatt zajlott le hétvégenként, összesen 48 órát vett igénybe, amelyből 32 óra elmélet és 16 óra gyakorlat volt.
A képzést George Pataki felnőttképzéssel foglalkozó szakértő tanár vezette le. A szervezésben segítségére voltak a Hargita Megyei Pedagógusok háza dolgozói, kiemelvén Pöllnitz Ilona és Erősdi Edit módszertanosokat, valamint programszervezőket.
A tanfolyam résztvevői olyan új és hasznos tanácsokkal gazdagodtak, amelyek elsajátítására elengedhetetlen volt a kurzusok látogatása. Hangsúly a csoportos munkán volt, amit a képző irányít, de ugyanakkor együtt dolgozik a résztvevőkkel, mert eredményt elérni csak úgy lehet, ha mindenki aktívan bekapcsolódik a képzés munkájába, és közösen oldják meg azokat a problémákat és feladatokat, amelyek felvetődnek a tanfolyamon belül felmerülő téma (témák) során. George Pataki karizmatikus pedagógusként állta a sarat, képes volt úgy átadni az anyagot, hogy a jövőbéli felnőtt képzők sikeresek legyenek, mikor esetükben is sor kerül egy továbbképző megszervezésére, az anyag átadására s annak minél jobb kimenetelére, és tudjanak helytállni majd az általuk vezetett tanfolyamok alatt.
A képzés egy összetett vizsgával záródott, ahol a résztvevők úgy elméletben, mint gyakorlatban be kellett mutassák az addig elsajátított anyagot.     
A képzés nagy hangsúlyt fektetett az iskolai könyvtárosok, titkárok és könyvelők pedagógiai kompetenciájának fejlesztésében, nevelésében és alakításában, ami által pedagógusként továbbadhatják majd a továbbképzőn összegyűjtött tapasztalataikat. Mindez hozzásegítette a résztvevőket, hogy helyt álljanak a munkájukban és természetesen a későbbiekben szakmai továbbképzőket tartsanak társaiknak rugalmasabb és korszerű elképzelések-elvek alapján, ami helyt áll úgy országos, mint nemzetközi szinten.
 
Könyvtárosi szakmában (is) dolgozók névsora, akik részt vettek a továbbképzőn:
Bíró Emese – Petőfi Sándor Általános Iskola, Csíkszereda (könyvtáros)
Borbé Levente – Márton Áron Gimnázium, Csíkszereda (könyvtáros)
Egyed Daniela – Nagy István Művészeti Líceum, Csíkszereda (könyvtáros)
Hatos Melinda – Orbán Balázs Gimnázium, Csíkszereda (könyvtáros, dokumentarista)
Lung Georgeta Maria – Miron Cristea Általános Iskola, Maroshévíz (könyvtáros dokumentarista)
Maştaleriu Erzsébet – Fráter György Általános Iskola, Gyergyóremete (igazgatóhelyettes és  dokumentarista)
Németh Katalin – Vencel József Iskolaközpont, Csíkszereda (könyvtáros, tanár)
            Panaite Florin – Geo Bogza Általános Iskola, Balán (igazgatóhelyettes és dokumentarista)
Borbé Levente

 

2011. június 10., péntek

Az olvasás védelmében

Június nyolcadikán, szerdán este nyolckor a Székelyföld napok keretén belül, a csíkszeredai Hargita Megyei Kulturális központ Pinceklubjában „Az olvasás védelmében” címmel műhelybeszélgetésre került sor.

A beszélgetést Szonda Szabolcs, a háromszéki Bod Péter megyei könyvtár igazgatója vezette be, majd Szávai Ilona, a budapesti Pont kiadó vezetője, a könyvek alkotó szerkesztője váltotta fel. Igen értékes könyvkínálatot ismertetett a résztvevőkkel, akik a kötetekből vásárolhattak saját célra is az előadás végén, a teremben felállított kis standon. Kérdése: Védeni kell-e az olvasást? A válasz egyértelmű: igen. Beszédében hangsúlyozta a Pont Kiadó könyvei között található, szakemberek által kidolgozott köteteket, amelyek szerint az olvasásvédelem új módszereinek elsajátítását komoly olvasáskutatási tanulmányok előztek meg. Szávai Ilona az olvasásvédelem jobb megérthetősége érdekében kollégáit hívta e nagyszerű és érdekfeszítő téma kibontására.
Elsőnek Gombos Péter, a kaposvári egyetem oktatója, a Magyar Olvasástársaság alelnöke szólalt fel. A gyerekre rámért kötelező olvasmánytól kezdődően a szívesen olvasott könyvek világáig kalauzolta el a hallgatóságot. Gombos Péter fontosnak tartotta, és nyomatékosította észrevételét az olvasási szokások sokszínűségéről, valamint felhívta a figyelmet az olvasás terén történő komplikációk fellépésére. Nem mindegy, hogy hogyan, mit, és mennyit olvasunk. A fiatal olvasó nemzedék olvasási szokásait megvizsgálva tapasztalta, hogy az a jó, ha az olvasás megkedveltetésében igenis a kortársszerzők azok, akik sokat nyomnak a latban. Szinte segítőlépcsőként szolgálnak e könyvek szerzői más, számukra nehezebb irodalmi művek megkedveltetéséhez vezető úton. Fontosnak tartotta a szövegértés jobb elsajátítása érdekében a nemcsak irodalmi, hanem más szakterületek olvasását is. Az olvasás így tökéletesedhet ki és válhat élvezhetővé még az olyan könyvek esetében is, amelyek felé kissé „hosszabb és göröngyösebb az út”, de ennek megtétele nélkül nem bontakozhatna ki. Az egészhez még hozzátevődik a fiús és a lányos olvasmányok különválasztása, ami által „testre szabottabb” lesz a kiválasztott olvasmány.

Az előadást Fűzfa Balázs, a szombathelyi egyetemi docens folytatta. Előadásában aggódva tette fel kérdést, hogy mi lesz velünk olvasás után? A kérdés már magában rejt néhány választ, hiszen már mindenki számára ismert tény az olvasókedv csökkenése, egyes telekommunikációs eszközök előretörése végett. Mégis, mindezt egybevetve aggodalomra nincs ok, hiszen az említett technikai csodák segítségével elérhetjük a kezdő olvasóknál mindazt, amit értéknek találunk mi, olvasottak. Egy nemzetre szabott kultúra megteremtéséhez elengedhetetlen a sajátos jelleg, vagyis az anyanyelvi olvasat, ez esetben saját kortárs magyar szerzők által felkínált irodalom. Továbbá figyelemfelkeltő, érdekes és érdekfeszítő olvasásra rávezető technikákat mesélt el, mutatott be az érdeklődő közönségnek. Az ötletek sokszínűsége új feladat elé állította a hallgatóságot. Pontosabban, hogy milyen változatos módszerekkel lehet megfogni mindazon olvasás előtt álló kis palántákat, akikbe hosszútávon kialakulhat az olvasás szeretete. Mint mondotta, a jobb olvasási módszer elsajátításában egyre nagyobb szerepet kap a pedagógus. Érdemes a tankönyvek szerkezetét is megváltoztatni ennek érdekében. Néhány általa szerkesztett tankönyvet e célból be is mutatott a közönségnek.

Az értékes ötlettengerben úszkálva záródott az előadás, amelyet a résztvevők kérdései váltottak fel, majd jöhetett az előadó szerzők könyveinek vásárlása…

Borbé Levente
 

2011. június 7., kedd

Júniusi évfordulók 2011


135 éve, 1876. június másodikán hunyt el Hriszto Botev a bolgárok nagy nemzeti költője.

90 éve, 1921. június másodikán született Karinthy Frigyes és Böhm Aranka fia, Karinthy Ferenc magyar író, dramaturg, drámaíró.

310 esztendeje, 1701. június másodikán hunyt el a francia barokk irodalom kiemelkedő írónője, Madeleine de Scudéry.

85 éve, 1926. június harmadikán született Allen Ginsberg amerikai költő.

185 éve, 1826. június harmadikán született Viliam Nyikolaj-Tóth szlovák költő, prózaíró.

270 éve, 1741. június negyedikén született (Kőszegi) Rájnis József magyar költő és műfordító.

210 éve, 1801. június ötödikén született a csehországi német költő és író, Karl Egon Ebert.

90 éve, 1921. június ötödikén hunyt el Georges Feydeau francia drámaíró. Ismertebb művei: Bolha a fülbe, A hülyéje, A barátom barátnője

120 éve, 1891. június hatodikán született Lányi Sarolta költő és műfordító.

160 éve, 1851. június hetedikén született Jessie Fothergill angol írónő.

135 éve, 1876. június nyolcadikán hunyt el George Sand francia írónő, novellista. Híres művei: Consuelo, Rudolstadt grófné (Consuelo folytatása)

70 éve, 1941. június tizedikén született Bágyoni Szabó István az erdélyi magyar költő, prózaíró és műfordító.

110 éve, 1901. június tizenharmadikán hunyt el Leopoldo Alas spanyol író.

85 éve, 1926. június tizenötödikén hunyt el Francis Joseph Sherman kanadai költő.

80 éve, 1931. június tizenhatodikán született Eörsi István (Schleiffer Ede) zsidó származású magyar író, költő, műfordító és publicista.

 40 éve, 1971. június tizenhetedikén hunyt el Parurj Szevak a XX. Századi örmény költészet legnagyobb alakja.

100 éve, 1911. június tizennyolcadikán született Gréda József a zsidó származású magyar és héber költő, műfordító.

90 éve, 1921. június tizenkilencedikén született Szeberényi Lehel író.

135 éve, 1876. június huszadikán született Henri Bernstein francia író, drámaíró.

90 éve, 1921. június huszadikán született Fáy Ferenc kanadai magyar költő.

120 éve, 1891. június huszadikán hunyt el Mihail Kogălniceanu román író, újságíró, történész és politikus.

570 esztendeje, 1441. június huszonegyedikén született Matteo Maria Boiardo az olasz reneszánsz irodalmának egyik kíváló költője.

 480 esztendeje, 1531. június huszonegyedikén született Cesare Caporali olasz költő.

40 éve, 1971. június huszonkettedikén hunyt el Maksay Albert erdélyi magyar író, költő és műfordító.

120 éve, 1891. június huszonharmadikán született Vladislav Vancura a XX. század kiemelkedő cseh írója.

 80 éve, 1931. június huszonnegyedikén hunyt el Kuncz Aladár erdélyi magyar író. Ismert művei a Fekete kolostor és a Felleg a város felett.

100 éve, 1911. június huszonötödikén hunyt el a lett romantikus líra nagy alakja, Janis Poruks.

110 éve, 1901. június huszonnyolcadikán született Antanas Venclova litván költő, prózaíró, kritikus és politikus.

40 éve, 1971. június huszonkilencedikén hunyt el Darázs Endre magyar író, költő és műfordító.

150 éve, 1861. június huszonkilencedikén hunyt el az angol viktoriánus korszak legismertebb költőnője, Elizabeth Barrett Browing.

90 éve született, 1921. június harmincadikán Gunvor Hofmo norvég költőnő és író.


Érdemes tudni


30 éve, 1981. június harmadikán hunyt Bányai László (Baumgarten László) író, történész és politikus.

565 esztendeje, 1446. június ötödikén választották Magyarország kormányzójává Hunyadi Jánost.

100 éve annak, hogy június ötödikén a nagymúltú csíksomlyói gimnázium beköltözött Csíkszeredába a jelenlegi Márton Áron Gimnázium épületébe.

140 éve, 1871. június tizenhetedikén hunyt el Gál Sándor a székely-magyar származású 1848-49-es forradalom és szabadságharc honvédtábornoka.

205 éve, 1806. június huszonötödikén hunyt el a székely származású magyar ferences szerzetes, drámaíró, Szentes Antal Regináld.

80 éve, 1931. június huszonhetedikén hunyt el Tivai Nagy Imre író, lapalapító és szerkesztő.

110 éve, 1901. június huszonnyolcadikán született Domokos Pál Péter a csángók történetének és kultúrájának kutatója, irodalomtörténész.

270 éve, 1741. június harmincadikán született gróf Batthyányi Ignác a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtár alapítója. 


2011. június 3., péntek

A csíkszeredai Márton Áron Gimnázium könyvtárosainak tevékenysége az iskolanapok alkalmával

          A májusi hónap bővelkedett iskolai rendezvényekben iskolánkban.  A rendezvénysorozatból a könyvtár is kivette a részét.
*
Az egyik ilyen rendezvény volt a Diáktanács által szervezett Irodalmi Kreativitás Verseny (IKV) amelynek megyei szakaszát minálunk rendezték meg.
Az idén az a megtiszteltetés ért a Diáktanács és Juhász-András Réka igazgatóhelyettes felkérésével, hogy jómagam javíthattam a dolgozatokat. Igazi kihívás volt számomra. Igyekeztem a lehető legfigyelmesebben átolvasni és értékelni a „műveket”.
Az alkotások zöménél azt tapasztaltam, hogy sokkal szabadabban szárnyaltak a gondolatok, mint akármilyen megkötött feladatnál. Voltak nagyon érdekes és figyelemfelkeltő munkák is. Ennek nagyon örültem. Azonban sokaknál fő problémát képezte a téma befejezetlensége, a cselekményszál elvesztése, de mindezek ellenére is szinte minden egyes írásban akadtak jó ötletek, amelyek bizonyítják a gyerekek kreativitását.
*
  Egy másik vetélkedő, amelyen részt vettem az ISKOLANAPOK keretén belül az „Évkönyveink a világhálón” rendezvény volt.
Néhány hete a 2001-2011 közötti évkönyveink felkerültek iskolánk honlapjára ( www.mag.ro  ) A világhálóra felkerült iskolai évkönyvek anyagából sikerült összehozni a vetélkedő kérdéseit, amelyet két szakaszban rendeztek meg a szervezők. A vetélkedőt Varga László igazgató köszöntő beszéde, Borsodi L. László évkönyvbemutatása a 2009-2010-es tanévről, amelyet egy kis évkönyvtörténettel toldott meg, valamint a diákszerzők előadásai tették színesebbé. Ezt követően öt háromfős csapat látott munkához, akik 19 kérdéssel birkóztak meg a honlapon található 8 digitális évkönyvből, amelyet a háromtagú zsűri értékelt ki.
A vetélkedőt az idén a VII. osztály nyerte meg. A 19 pontból 15-re tudták a helyes választ. A győztes csapat tagjai: Balázs-Bécsi István, Biró Ádám-Attila és Capcalo Dániel voltak. Az első három helyezett (VII, IX B, IX E osztályok csapatai) könyvjutalomban részesült, amelyet ünnepélyes keretek között Juhász-András Réka igazgatóhelyettes adott át a győzteseknek. 
*
Megjegyezendő, hogy az iskolanapok keretén belül az iskola diákszövetségének munkáját végig segítette a könyvtár. Ekképpen sikerült gördülékenyebbé tenni a rendezvény kimenetelét.
Balázs-Bécsi Enikő dokumentarista már több esztendeje készíti a Tudományos Diákkonferencia programfüzetét, de úgy könyvekkel, mint más könyvtárban lévő eszközökkel támogatja a diáknapok sikeresebb kimenetelét.
*
Mindketten besegítünk minden alkalommal a világhálón való keresésbe, egyes fontos dokumentumok kinyomtatásába és a tudományos szakdolgozatokhoz szükséges dokumentumok felajánlásába.

Borbé Levente
könyvtáros


2011. június 1., szerda

ReMek-e-hírlevél 2011/6 számából

Tehetségkutató irodalmi pályázatot szervez az E-MIL
Tehetségkutató irodalmi pályázatot hirdet 1986. január 1. után született, kötettel nem rendelkező alkotók részére, próza és vers műfajban az Erdélyi Magyar Írók Ligája és a kolozsvári Bretter György Irodalmi Kör. A kiírók mindkét kategóriában első, második és harmadik díjat osztanak, 2000, 1000 és 500 lej értékben. A pályázóktól prózában legföljebb 20 ezer leütésnyi (tíz gépelt oldal) közöletlen anyagot, versben tíz közöletlen verset, illetve pályázatukhoz csatolt életrajzot kérnek, 2011. október 31-ig. A pályázati anyagot az emilpalyazat@gmail.com címre várják. Az eredményhirdetést és a díjazottak bemutatkozását az Erdélyi Magyar Írók Ligájának 2011. december 10-i, kolozsvári X. Díjkiosztó Gálaestjén tartják. A pályázati kiírást a Nemzeti Kulturális Alap támogatja.
Forrás: http://multikult.transindex.ro/?hir=4344

Könyvtártól könyvtárig az RMKE VIII. Vándorgyűlésén
Könyvtártól könyvtárig, szolgáltatások átjárhatósága/hálózata erdélyi könyvtárakban volt a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete VIII. Vándorgyűlésének témája, amelyet 2011. május 26–28 között tartottak Kolozsváron, a Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtár konferenciatermében. A szervezők – az RMKE és a házigazda könyvtár – gazdag programmal várták a romániai magyar köz-, valamint iskolai és egyetemi könyvtárakból érkező közel 60 résztvevőt. A könyvtári szakma neves képviselői, valamint más területek szakemberei tartottak előadásokat a Románia közkönyvtáraiban zajló Biblionet programról, a tudományos kutatásról és digitális gyűjteményfejlesztésről, az átjárható könyvtári rendszerekről, valamint sor került a magyar házak hálózatának (“kulturális autonómia szigetek Erdélyben”) bemutatására is. A konferencián javaslat hangzott el egy újonnan létrehozandó romániai könyvtáros díjról, amely a Váczy Leona Emlékérem és Emléklap elnevezést fogja viselni, szó volt a Könyvesház könyvtári szakfolyóirat megjelentetésének lehetőségeiről, valamint az RMKE-portál létrehozásáról és annak fejlesztési lehetőségeiről. A rendezvény egyben az RMKE szakmai értekezletének is keretet biztosított, amelyen szervezési kérdések megbeszélésére, valamint az aktuális feladatok kijelölésére került sor. Kiosztották az idei Év Ifjú Könyvtárosa díjat is, amelyet Jankó Tünde, a Kolozsvári Egyetemi Könyvtár fiatal munkatársa vehetett át.
A szakmai találkozó tapasztalatcserére is alkalmat adott: a résztvevők betekintést nyertek az amerikai közkönyvtárak életébe, valamint meglátogatták a Szabédi László Emlékházat, a Kriza János Néprajzi Társaság Könyvtárát, a Kolozsvári Magyar Színház Dokumentációs Tárát. A konferenciát támogatta a Communitas Alapítvány, a Szülőföld Alap, a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem, valamint Hargita Megye Tanácsa.
Forrás: Berényi Zsófia, Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda

Készülőben az EU új szabályozása a szellemi tulajdon terén
Az Európai Bizottság számos területen alapvetően változtatná meg a szellemi jogokat. Ez érinti a könyvtárakat, a védjegyeket, a szabadalmakat és az Unió egységes vámpolitikáját is.
A szabadalmat, a védjegyet, a formatervezési mintaoltalmat és a földrajzi jelzéseket, valamint a szerzői jogokat vagy a szerzői jogokhoz kapcsolódó jogokat (előadók, gyártók, műsorszolgáltatók jogai) magában foglaló szellemitulajdon-jogok évszázadok óta léteznek. Mindennapi életünkre gyakran befolyással vannak, akár anélkül is, hogy észrevennénk: védik az általunk használt technológiát (pl. autók, mobiltelefonok, vonatok); az élelmiszereket, amiket megeszünk; a zenét, amit hallgatunk vagy a filmeket, amiket nézünk. Az elmúlt néhány évben a technológiai haladás – és különösen az online tevékenységek növekvő jelentősége – gyökeresen megváltoztatta a szellemitulajdon-jogok működési környezetét. Az európai és a nemzeti szabályok hatályos egyvelege már nem megfelelő, szükség van a korszerűsítésre. Ebből a megfontolásból fogadta el az Európai Bizottság a szellemitulajdon-jogok működési keretének átszabására irányuló átfogó stratégiáját.
Digitalizálhatóvá és online elérhetővé válnak az olyan könyvek, újság- és folyóiratcikkek, amelyek ugyan még szerzői jogi védelem alatt állnak, de esetükben a jogosultak nem ismertek vagy nem lelhetők fel, így tőlük szerzői jogi engedélyek nem kérhetők. Ezzel párhuzamosan az EU a könyvtárak, kiadók, szerzők és jogkezelő társaságok közötti egyetértési megállapodások megkötésére törekszik, ezáltal megkönnyítve a kereskedelmi forgalomból kivont könyvek digitalizálását és elérhetővé tételét.
A teljes írás itt olvasható: http://www.sg.hu/cikkek/82233/keszul_337_ben_

12 tonna könyv érkezett Gyergyószentmiklósra
12 tonna antikvár könyvet kapott adományba az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a szegedi Antik Áruház kft. részéről. A hatalmas szállítmány a gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár udvarán található. A könyveket elsősorban a Gyergyó vidéki városi, községi, iskolai, egyházi vagy civil szervezetek által működtetett könyvtárak részére ajánlja fel az EMNT, de a távolabbi vidékeken működő intézmények és szervezetek könyvtárai is részesei lehetnek az adománynak. Hasonló akciót a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár bonyolított le az elmúlt év decemberében, akkor is 12 tonna könyv került kiosztásra.
Az adományozási folyamat lebonyolítója a Gyergyószéki Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Demokrácia Központja. Társszervező a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár. Eddigi támogatók a Marc Zsuzsanna Orvosklub, az Egyesület a Könyvtárakért és Levéltárakért, a Ben-Com-Mixt Kft., a Transport Csata Levente, valamint a Gyergyószentmiklósi Csendőrség (amely sátort biztosít a szállítmány fölé). Eddig két könyvtár (egyikük természetesen a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár) és egy civil szervezet számára válogattak könyveket, további négy könyvtár jelentkezett be erre a hétre, de a szervezők várják az újabb érdeklődőket is.
További információ igényelhető a Gyergyószéki EMNT Demokrácia Központjában, a 0266–361–970-es telefonszámon (kapcsolattartó: Bákai Magdolna).
Forrás: Bákai Magdolna

Az EME Erdélyi Digitális Adattára
Erdélyi Digitális Adattárat hozott létre az Erdélyi Múzeum-Egyesület, amellyel a társaság az erdélyi magyar tudományos és művelődési örökséget teszi elérhetővé digitalizálva. Az adattárral széles körben lehet terjeszteni az erdélyi magyarság teljes gyűjteményét, és az könnyen elérhető bárki számára. A másfél évszázada működő egyesület regionális tudásközpont létrehozását is tervezi a kolozsvári Wass Ottilia-házban, amely az összmagyarság érdekében végzett kutatások egyik bázisa lehetne Romániában.
'Egybehordani a szép Erdély ritkaságait, régiségeit, természeti kincseinek válogatott darabjait, és egy táborba egyesíteni azokat, kik a tudomány örök céljáért dolgoznak és lelkesednek' – e gondolatok jegyében alapította 152 évvel ezelőtt az Erdélyi Múzeum-Egyesületet (EME) gróf Mikó Imre művelődés- és gazdaságpolitikus. Ez az egyesület azóta is, ha nem is töretlenül, de él, és szolgálja az erdélyi magyar közösséget és a tudományt. Legújabb terveik egyike egy Erdélyi Digitális Adattár létrehozása volt azzal a céllal, hogy archiváló és szolgáltató intézményként gyűjteményeket alakítson ki és gondozzon, valamint szolgáltatásokat fejlesszen és üzemeltessen az oktatás és a kutatás elősegítésére. - Az Erdélyi Digitális Adattár gondolata a 2005 februárjában aláírt EME–OSZK együttműködés tervezetéhez vezethető vissza. A fejlesztés többéves munkát vett igénybe, hiszen a keretrendszer kiépítése s főleg a digitális adatok folyamatos létrehozása időigényes munka – mondta el Bitay Enikő, az EME főtitkára.
A teljes írás itt olvasható: http://erdely.ma/kultura.php?id=92160&cim=erdelyi_

Elhunyt Cs. Gyimesi Éva
Tragikus körülmények között elhunyt Cs. Gyimesi Éva kolozsvári irodalomtörténész, 65 éves korában.
1945-ben született Kolozsváron, tanulmányait szülővárosában végezte, a magyar nyelv- és irodalomtudományi szakon szerzett diplomát. 1990-től egyetemi professzorként tanított ugyanott, 1994-től négy évig a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Irodalomtudományi Tanszékének tanszékvezetője, később az egyetem konzulens professzora volt.
A rendszerváltás előtt az ellenzéki értelmiség meghatározó alakja, 1990 után az RMDSZ alapító tagja volt. Első önálló kötete a nyelvművelésről 1975-ben jelent meg Mindennapi nyelvünk címmel, Teremtett világ című, 1983-ban kiadott irodalomértelmezése paradigmatikus jelentőségű. Számos munkája azonban csupán a rendszerváltás után láthatott napvilágot. 2009-ben Szem a láncban: bevezetés a szekusdossziék hermeneutikájába címmel a Szekuritáté által róla készített megfigyeléseket tette közzé és kommentálta.
Publicisztikái számos napilapban, irodalomi folyóiratban jelentek meg, 2005-ben Joseph Pulitzer-emlékdíjat kapott. Számos más elismerése mellett a Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztjének polgári fokozatával is kitüntették.
Forrás: http://multikult.transindex.ro/?hir=4327
Lásd még: http://maszol.ro/szinkep/eva_2011_05_27.html, http://maszol.ro/szinkep/a_cenzura_a_legjobb_stiliszta_2011_05_27.html

E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.