2011. július 26., kedd

Interneten is elérhető az első akkád szótár

Kilencvenévi munkával elkészítették el a Chicagói Egyetem tudósai az ősi mezopotámiai nyelv, az akkád, annak babiloni és asszír dialektusa huszonegy kötetes szótárát. Ezt a nyelvet kétezer éve senki sem beszéli, de agyagtáblák és kőbe vésett feliratok megőrizték, és az elmúlt kétszáz évben sikerült megfejteni a szövegek jelentését.

A szótár 28 ezer olyan, az i.e. 2500 és i.sz. 100 között használt szót tartalmaz, amelynek sikerült megfejteni a különböző jelentésárnyalatait.

A precíz, aprólékos kutatómunkával létrehozott nagy mű címe - Chicagói Asszír Szótár - azonban furcsa módon idejétmúlt, téves. Amikor James Henry Breasted, a Keleti Intézet alapítója 1921-ben elkezdte a munkát, a rendelkezésére álló írott anyag jelentős részét asszír uralkodókhoz kötötték. A bibliai utalások is azt a benyomást erősítették, hogy az asszír megjelölés az ókori sémi nyelvek többségének a szinonimája, ezért máig rendszeresen használják kutatások megjelölésekor. Valójában azonban a mezopotámiai alapnyelv az akkád.

Maga a szótár inkább nevezhető enciklopédiának, mintsem szavak és meghatározások átfogó gyűjteményének. Sok olyan szó után, amelynek több jelentése van és kiterjedt történelmi gondolattársításra kínál lehetőséget, több oldalnyi irodalmi, jogi, vallási, a gazdasági és a mindennapi életben használatos beszédből vett idézet következik. Az "umu" szóhoz, amelynek a jelentése "nap", például tizenhét oldalnyi szöveg tartozik.

A rabszolgát jelentő "ardu" szó után részletes ismertetés található a mezopotámiai rabszolgaságról, annak a helyi kultúrában betöltött szerepéről. Az pedig megítélés dolga, hogy miként vélekedik valaki egy társadalomról, amelynek egyik legsokoldalúbb igéje a "kalu", amely jelentheti azt, hogy fogva tartani, de azt is, hogy halasztani, visszatartani, őrizni, félbeszakítani - és így tovább. A "di nu" kifejezés, akárcsak az angol "case" szó - mutatott rá Jerrold Cooper a The New York Timesnak - utalhat perre, jogi keresetre, ítéletre vagy általában a jogra.

"Minden szó, minden kifejezés egy a kultúrára nyíló ablak" - fogalmazott Martha T. Roth, aki 1979-től dolgozott a szótáron, és 1996 óta a főszerkesztője volt.   
Forrás:     

2011. július 19., kedd

ISKOLAI KÖNYVTÁRI PROJEKTEK, PROGRAMOK

Bondor Erika magyarországi iskolai könyvtárostanár kolléganőmmel találkoztam a csíkszeredai Mikó Vár előtt. Egy kiránduló csoporttal érkezett. A kirándulás fő célja volt megtekinteni Erdély és természetesen Székelyföld nevezetességei közül néhány kiemelkedő emberi alkotást és természeti szépséget, amelyből nem maradhatott ki Csík környéke sem. A Mikó várában pedig, többek között megcsodálhatták a csíksomlyói nyomda és könyvkötő műhely kincseit, valamint a csíksomlyói ferences könyvtár köteteinek igen értékes példányait.

Erika a magyarországi könyvtárostanárok egyesületének legutóbbi könyvével ajándékozott meg, amelyet Dömsödy Andrea szerkesztett.
A kötet az iskolai könyvtárak projektjeivel és programjaival foglalkozik, és igen hasznos információkat tár az érdeklődő könyvtárosok, könyvtárostanárok és más pedagógusok elé.
A projektről szólva érdemes idézni a kiadvány előszava első soraiban írtakat: „A projekt olyan módszer, szemlélet, mely hatékonyan és komplexen fejleszti a tanulók kompetenciáit. Ezek közül a könyvtárra is épülő projektek kiemelten fejlesztik az információs műveltséget. Jó eszközei a könyvtár oktatásba való szerves beépülésének, és életszerű helyzetet biztosít a könyvtárhasználóvá nevelés számára ”.

Fotó: Értékes olvasmányok

Összesen tíz projekt került bemutatásra ebben a kötetben, amelyet a Könyvtárostanárok Egyesülete kezdeményezett, és egy kiírt pályázat útján válogatott ki. Mindegyik terv magában hordozza az információ átadásának kellemes és hasznos hozzájutását, amelyek ösztönösen arra késztetik a tanulókat, hogy továbbra hasonló módon tudják kamatoztatni tudásukat.  A projekt egyben jó közösségkovácsoló is, ahol minden egyes diák ráérez a csoportmunka fontosságára, vagyis egy bizonyos idő után fontosnak tartja az együttműködést, ugyanakkor önállóságra, döntésképességre is nevel.
 A projektekben résztvevők „észrevétlenül” belejöhetnek a könyv- és könyvtárhasználat varázsába is, ami igen fontos, hiszen elengedhetetlen tartozéka az igényes felkészülésnek bármely, nemcsak tanórai témában.
A projektekben használt módszerek segítik a diák egyéniségének kibontakozását, kezdeményező- és beilleszkedő képességét, valamint a lehetőségek gazdag tárházának lényegét, amit egy könyvtár nyújthat.

A könyv szól mindazoknak, akik egy bizonyos projekt keretén belül igyekeznek színesebbé tenni a könyvtárosi munkát. Sikere természetesen csak akkor az igazi, ha könyvtárpedagógus végzi a benne kidolgozott munkát, mivel az információ átadásának módszereit jobban ismeri. Ez nem zárja ki a pedagógusok és a diákok bevonását sem.
Az ötletdús kötetben bárki találhat olyan információt, amelyet a későbbiekben is fel tud használni egy eredményes munka eléréséhez.

A kötetet a Könyvtárostanárok Egyesülete adta ki Budapesten

Borbé Levente

2011. július 6., szerda

A Kárpát-medencei fiatal magyar könyvtárosok együttműködése című pályázat erdélyi nyertesei


Nemrég érkezett az örömteli hír a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének csoportlevelező listájáról, amelyet Kopacz Katalin az RMKE elnöke adott hírül, hogy a Kárpát-medencei fiatal magyar könyvtárosok együttműködése című pályázaton négy ifjú erdélyi kolléga pályázata elismerésben részesült. Sikeres pályázatukkal ösztöndíjat nyertek a Magyar Országgyűlési Könyvtárba, ahol a számukra fenntartott egy hónap alatt betekintést nyerhetnek a könyvtár állományának karbantartásába, szolgáltatásába és működésébe, valamint az Országgyűlés munkájába.   A résztvevők tapasztalatcsere keretén belül ismertethetik szakmai tevékenységüket, amely hasznos lehet a továbbiakban egy közös Kárpát-medencei kapcsolatkiépítésre és a jövendőbéli tervek-elképzelések kidolgozására.
Az ösztöndíj 2011. szeptember 1. és 30 közötti időszakra szól.
A nyertes pályázók mindezeken kívül az ösztöndíj ideje alatt kitüntetésben is részesülnek.
Végül, de nem utolsósorban érdemes felsorolni azokat az EMKE tagokat, akik sikeres pályázatuk jutalmául megnyerték ezt az ösztöndíjat:
-                     Bodnár Róbert a Kolozsvári Egyetemi Könyvtártól
-                     Kiss Szende Enikő a Brassói Megyei Könyvtártól
-                     Majoros Enikő a Nagyváradi Megyei Könyvtártól
-                     Selyem Annamária a Marosvásárhelyi Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem Könyvtárától.
Kopacz Katalint idézve zárnám mondanivalómat:
Gratulálunk valamennyiüknek és hasznos, gyümölcsöző időtöltést kívánunk számukra az Országgyűlési Könyvtárban!
            Szurkolunk minden egyes középiskolai és általános könyvtárosnak, hogy a leendő pályázatokon hasonlóan teljesítsenek ők is.

A pályázatról bővebben olvashatnak az alábbi címen:
Borbé Levente



2011. július 4., hétfő

Júliusi évfordulók 2011


110 éve, 1901. július elsején hunyt el Ignotus Pál író, publicista és szerkesztő.

 50 éve, 1961. július másodikán hunyt el Louis-Ferdinand Céline francia író, a XX. század egyik kiemelkedő írója. Magyarul is megjelent kötetei: Utazás az éjszaka mélyére és a Halál hitelbe.

50 éve, 1961. július másodikán született Ernest Hemingway amerikai író és újságíró. Világhírű műve: Az öreg halász és a tenger. Más ismertebb alkotásai: Búcsú a fegyverektől, Akiért a harang szól, A Kilimandzsáró hava.

250 éve, 1761. július negyedikén hunyt el Samuel Richardson angol író, a modern regényírás egyik kiemelkedő úttörője. Ismertebb műve: Clarissa

120 éve, 1891. július ötödikén született Tin Ujevic a horvát költészet egyik nagy alakja.

120 éve, 1891. július nyolcadikán született Josef Hora cseh költő.

390 esztendeje, 1621 július nyolcadikán született Jean de La Fontaine francia költő és író, aki fabuláival szerzett hírnevet.

120 éve, 1891. július tizedikén született Salamon László erdélyi magyar költő és lapszerkesztő.

80 éve, 1931. július tizenegyedikén hunyt el Karl Halfdan Eduard Larsen dán író, drámaíró.

85 éve, 1926. július tizennegyedikén született Bede Anna (Bede Opika) költő, könyvtáros és műfordító.

30 éve, 1981. július tizennegyedikén hunyt el Kormos Gyula erdélyi magyar író, újságíró, szerkesztő.

135 éve, 1876. július tizenötödikén hunyt el Aleksander Fredro a kiváló XIX. századi lengyel vígjátékíró, költő.

260 éve, 1751. július tizenötödikén született Gyarmati Sámuel szakíró és nyelvész.

140 éve, 1871. július tizenötödikén született Ugo Ojetti olasz kritikus és író.

160 éve, 1851. július tizenhetedikén hunyt el Egressy Béni (Galambos Benjámin) magyar író, zeneszerző és színész.

1490 esztendeje, 521. július tizenhetedikén hunyt el Magnus Felix Ennodius római retorikus, költő, író.

200 éve, 1801. július tizennyolcadikán született a XIX. századi világirodalom kiemelkedő írója és műfordítója, William Makepeace Thackeray. Legismertebb művei: Hiúság vására, Henry Esmond története.

60 éve, 1951. július tizenkilencedikén hunyt el Makkai Sándor erdélyi magyar író. Népszerű műve az Ördögszekér történelmi regény.

535 esztendeje, 1476. július huszonegyedikén született Jacopo Nardi olasz író, történetíró.

20 éve, 1991. július huszonnegyedikén hunyt el a zsidó-lengyel származású amerikai író, Isac Bashevis Singer.

1280 esztendeje, 731. július huszonötödikén hunyt el Ótomo no Tabito japán költő, udvaronc és katona.

155 éve, 1856. július huszonhatodikán született George Bernard Shaw ír drámaíró.

35 éve, 1976. július huszonhatodikán hunyt el Dominic Stanca román költő, drámaíró és színész.

170 éve, 1841. július huszonhetedikén hunyt el Mihail Jurjevics Lermontov orosz költő, elbeszélő és drámaíró, az orosz romantika egyik nagy alakja.

910 esztendeje, 1101. július huszonnyolcadikán hunyt el Szu Shi (Szu Tung-po) kínai költő, író és kalligráfus.

40 éve, 1971. július harmincadikán hunyt el Devecseri Gábor költő, író és műfordító. Ő fordította magyar nyelvre az ókor klasszikusainak jelentős részét. Szintén Devecseri tolmácsolásában élvezhetjük az Iliász és Odüsszeia magyar változatát.



Érdemes tudni

120 éve, 1891. július negyedikén hunyt el Haynald Lajos bíbornok-érsek a csíksomlyói tanítóképző létrejöttének támogatója.

45 éve, 1966. július ötödikén hunyt el Hevesy György (Bischitz György) Nobel-díjas zsidó származású magyar vegyész.

85 éve, 1926. július tizennyolcadikán alakult meg Marosvécsen az Erdélyi Helikon.

70 éve, 1941. július tizennyolcadikán született Rácz Albert helytörténész, újságíró és szerkesztő.

555 esztendeje, 1456. július 22-én Hunyadi János vezetésével a magyar történelem egyik legnagyobb győzelme vált valóra Nándorfehérvárnál (Nándorfehérvári diadal).

410 esztendeje, 1601. július huszonharmadikán született Szalárdi János erdélyi magyar történetíró.

55 éve, 1956. július huszonnyolcadikán hunyt el a csíksomlyói születésű Földes Zoltán költő, elbeszélő és tankönyvíró.

2011. július 2., szombat

ReMek-e-hírlevél 2011/7 számából

Felavatták az Erdélyi Digitális Adattárat
2011. június 10-én felavatták Kolozsváron az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) által létrehozott Erdélyi Digitális Adattárat, amely révén elérhetővé válik a világhálón az erdélyi kulturális és tudományos örökség.
Sipos Gábor, az EME elnöke elmondta, hogy a szervezet honlapján (www.eme.ro) elérhető adattár több mint hatezer dokumentumot tartalmaz.
Az Erdélyi Digitális Adattárat az EME azzal a céllal hozta létre, hogy archiváló és szolgáltató intézményként gyűjteményeket alakítson ki és gondozzon, valamint szolgáltatásokat fejlesszen és üzemeltessen az oktatás és a kutatás elősegítésére. Az adattár elsősorban az erdélyi tudósok hagyatékainak digitalizációjára támaszkodik, de helyet kapnak benne más gyűjtésekből származó levéltári anyagok, kéziratok, könyvek, fotók és audiovizuális anyagok. Az anyagok összegyűjtése, rendszerezése és elektronikus feldolgozása mellett az adattárban sokoldalú keresési lehetőség működik, az érdeklődésre számot tartó dokumentumok letölthetők, illetve a saját gyűjtésű kutatási adatok feltölthetők.
Az adattár létrehozásának gondolata az EME és az Országos Széchényi Könyvtár között 2005-ben született együttműködési megállapodásra nyúlik vissza. A digitalizációs munkálatok 2005-ben kezdődtek el, az adattár keretrendszerének kiépítése és az adatok feltöltése két éve zajlik. A következő hónapokban az EME arra törekszik, hogy regionális partnerként európai szintű digitalizációs programokba is bekapcsolódjon, és saját adatait az Europeana portálon keresztül is elérhetővé tegye.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=93429

Az MKE Pécsen tartja vándorgyűlését
A Magyar Könyvtárosok Egyesülete idén Pécsen tartja éves vándorgyűlését, 2011. július 14. és 16. között, ’Tanulás, tudás, műveltség - Könyvtárosok a jövő szolgálatában’ címmel.
Az előadásokon és a szekcióüléseken megvitatják azt a kérdést, hogy a könyvtárosok hogyan segíthetik a társadalom tagjait a tanulásban, a piacképes tudás megszerzésében, a korszerű műveltség elsajátításában. A konferencia témaválasztásával arra a kulcsszerepre szeretnék irányítani a figyelmet, amelyet a könyvtárosok az információs társadalom fenti értékeinek szintetizálásában, megőrzésében és átadásában töltenek be.
A szakmai programok fő helyszíne: Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont, Pécs, Universitas u. 2/a.
Az MKE a határon túli magyar kollégák részvételére is számít.
A rendezvény részletes programját a vándorgyűlés honlapja tartalmazza: http://vandorgyules.tudaskozpont-pecs.hu/
Forrás: Bakos Klára, MKE elnöksége és Szervezőbizottsága; Kopacz Katalin, RMKE-elnök

Az olvasás védelmében - műhelybeszélgetések
A sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár kezdeményezésére, a második Székelyföld Napok keretében (2011. június 3-10., www.szekelyfoldnapok.ro), Az olvasás védelmében címmel műhelybeszélgetéseket szerveztek Marosvásárhelyen,Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön és Brassóban, pedagógusok, szülők, más érdeklődők részvételével. A rendezvényeken szó volt az olvasás mai szerepéről, hasznáról, megnyilvánulási formáiról, a témakör újszerű megközelítéseiről, és bemutatásra kerültek a budapesti PONT Kiadó témával kapcsolatos, a helyszíneken kedvezményes áron megvásárolható kiadványai.
Meghívottak voltak: Szávai Ilona, a PONT Kiadó vezetője (témája: Védeni kell az olvasást?), Fűzfa Balázs, a Szombathelyi Egyetem docense (De mi lesz velünk az olvasás után?), Gombos Péter, a Kaposvári Egyetem oktatója, a Magyar Olvasástársaság alelnöke (a fiatalok olvasási szokásairól: A kötelező olvasmánytól a szívesen olvasott könyvekig).
A csíkszeredai Hargita Megyei Kulturális Központ Pinceklubjában szervezett beszélgetésről a Hargita Megyei Iskolai Könyvtárosok blogján Borbé Levente könyvtáros számolt be: 'A beszélgetést Szonda Szabolcs, a háromszéki Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatója vezette be, majd Szávai Ilona, a budapesti Pont kiadó vezetője, a könyvek alkotó szerkesztője váltotta fel. Igen értékes könyvkínálatot ismertetett a résztvevőkkel, akik a kötetekből vásárolhattak saját célra is az előadás végén, a teremben felállított kis standon. (...) Gombos Péter, a kaposvári egyetem oktatója, a Magyar Olvasástársaság alelnöke szólalt fel. A gyerekre rámért kötelező olvasmánytól kezdődően a szívesen olvasott könyvek világáig kalauzolta el a hallgatóságot. (...) Az előadást Fűzfa Balázs, a szombathelyi egyetemi docens folytatta. Előadásában aggódva tette fel kérdést, hogy mi lesz velünk olvasás után? A kérdés már magában rejt néhány választ, hiszen már mindenki számára ismert tény az olvasókedv csökkenése, egyes telekommunikációs eszközök előretörése végett.' (A teljes írás itt olvasható: http://hriskkonyvtaros.blogspot.com/)
A sajtó is beszámolt a műhelybeszélgetésekről: http://www.szekelyhon.ro/hirek/muvelodes/miert-van-valsagban-az-olvasas
http://www.szekelyhon.ro/magazin/az-olvasas-a-vesztes-vagy-mi

Új otthonban fogadja használóit a Kájoni János Megyei Könyvtár három részlege
Új otthonban, a csíkszeredai Városháza földszintjén fogadja augusztustól a könyvtárhasználókat a Kájoni János Megyei Könyvtár három közönségszolgálati részlege: a gyermekkönyvtár, a dokumentációs részleg, valamint a történelmi-művészeti részleg.
A részlegek ünnepélyes megnyitójára 2011. július 29-én 14,30 órakor kerül sor. Az esemény alkalmából sajtótájékoztatót tart a Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda városának és Hargita Megye Tanácsának elöljárói, kulturális intézmények vezetői és a sajtó képviselőinek részvételével.
A könyvtár részlegeinek elköltözése a Mikó-várból a műemlék épület felújítása miatt vált szükségessé. Csíkszereda önkormányzata a Városháza épületének földszintjén bocsátott felújított termeket a könyvtár használatára. A 2011 áprilisában megkezdett, ütemterv szerint haladó költözési munkálatok júliusban fejeződnek be. Az új helyre költözött részlegek 2011. augusztus 1-jétől fogadják újra a könyvtárhasználókat.
Forrás: Kopacz Katalin, a Kájoni János Megyei Könyvtár igazgatója 

Könyvtárközpontot avattak Csíkszentmártonban
Egykor a járásbíróság fogdájának adott helyet, majd miután volt fiúbentlakás és omladozó épület, 2011. június 3. óta könyvtár működik Csíkszentmárton frissen felújított központi épületében. Pontosabban több mint könyvtár, hiszen mint Gergely András polgármester a szalagvágási ünnepségen fogalmazott, az alcsíki kulturális élet fellegvárává válhat a létesítmény, amellyel a falu egykori neves kántortanítójának, Baka Jánosnak sikerült méltó emléket állítaniuk.
‘Amikor egy volt börtönből könyvtárat építenek, azt jelenti, a közösség minden egyes tagja tudja, hogy a jövő a tudás, az ismeret, és minden nemzedéknek szüksége van arra, amit a könyvekből tanulhat meg” - mondta, majd gratulált a község vezetőségének Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter, azt kívánva, ’legyen otthonosabb a könyvtár az itteniek számára, mint volt a börtön az egykoriak számára’.
Borboly Csaba, a 300 ezer lej értékű beruházás több mint 30 százalékát álló Hargita Megye Tanácsának elnöke úgy vélte, Csíkszentmárton most már a megye talán legszebb könyvárát tudhatja magáénak. Az ünnepségen emléklapot kaptak mindazok, akik valamilyen módon hozzájárultak az impozáns épület rendbetételéhez és a könyvtár felszereléséhez. A könyvtár megnyitó ünnepségén nyújtották át a Szentmártonért-díjat is, ezt Bajkó István nyugalmazott magyar szakos tanárnak ítélte oda a helyi önkormányzat a település kulturális életében kifejtett áldozatos munkájáért.
Forrás: Mihály László, Hargita Népe, 2011. június 6.
http://erdely.ma/kultura.php?id=92935

Az Apor-kódex bemutatása a Székely Nemzeti Múzeumban
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban 2011. június 10-én nyitották meg azt a kiállítást, ahol a többi között az Apor-kódexet is bemutatták. A kódexet 2009-ben a magyarországi Országos Széchenyi Könyvtár műhelyében restaurálták.
Gróf Apor István 1698-ban kelt végrendeletében támogatta a pozsonyi és nagyszombati apácákat. Talán ennek következtében került a zsoltáros könyv az Apor családhoz.
Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke úgy fogalmazott a tárlatnyitón: 'a székely ember szíve megtelik ilyenkor örömmel és boldogsággal, hiszen kétségtelen, hogy az egyik, ha nem a legrégebbi székelyföldi család nevéről elnevezett kódexről, az Apor-kódexről van szó.'
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=93505&cim=az_apor_kodex_bemutatasa_sepsiszentgyorgyon_%E2%80%93_video
Szerkesztők:Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

E lapszám felelős szerkesztője: Kelemen Katalin
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.