2012. január 27., péntek

Foglalkozássorozat olvasókkal a Gutenberg könyvesboltban


2012. január huszonhatodikán, csütörtök délután ötórai kezdettel a csíkszeredai Gutenberg könyvesboltban szabadfoglalkozást tartottak Tőzsér Kinga szervezésében.  A szülőket kisgyerekeikkel együtt hívták meg néhány órai együttlétre, ahol már elő volt készítve a terep az eltervezett programra. 

       Elsőként Tamkó Sirató Károlytól olvastak fel verseket, ezzel is tisztelegve a költő előtt. Tamkó-Sirató Károly e napon töltötte volna be a 107 életévét. A születésnapi hangulatemlékezőt az élettel teli versek egymás utáni mondása tette elevenné, amelyet a későbbi közös éneklés és az általa írt, megzenésített versek dallamai tettek vonzóbbá.  Többek között mondva, hallgatva és elénekelve is elhangzottak: Bőrönd Ödön, Tengerecki Pál, Tengerecki hazaszáll, Málna stb. gyerekversikéi. 
Néhányukat helyben, gitár kíséretében énekelve meg is tanulhatták a gyerekek szüleikkel együtt. A felolvasók között iskolások is voltak, ezzel sikerült kedvet adni a további olvasásra és felolvasásra.

A játékos költemények bűvöletében lévő egybegyűltek rátérhettek a következő foglalkozásokra. Jöhetett a társasjátékok sokaságának színes világa. Szinte spontánul alakult ki, hogy minden gyerekcsoport mellett egy-egy szülő is volt, aki segítette a játékok gördülékeny menetét.

Sor került diavetítésre is, amit különösen kedveltek a gyerekek. Az egyik dia az ünnepelt költő versét elevenítette meg.
A végén, a búcsúszó előtt még egy kis szabadjáték is belefért a programba. A könyvesbolt csak amúgy szólt a hangos gyerekzsivajtól. 
* * *
Egy jól sikerült rendezvénynek lehettem tanúja. A beszédkézség fejlesztéséhez és a verstanulásnak a megkedveltetéséhez igen jó segítőkre talált Tőzsér Kinga szervező, akik közvetve, vagy közvetlenül hozzájárultak az estébe hajló délutáni program kivitelezéséhez.  Hompoth Artur nemcsak gitározott, hanem együtt énekelt a közönséggel. Dobos Melinda eladó pedig előkészítette a segédeszközöket, Tamkó Sirató Károly verseket tartalmazó kis lapokat, amelyeket Tőzsér Kinga osztott ki, miközben gyümölcsöt kínált fel az egybegyűlt apróságoknak.

 Megjegyezendő, hogy a szülők között óvónénik, tanítók, tanárok és könyvtárosok is voltak. Mindegyikük tarsolyában hazavihetett az ötletgazdag interaktív műsorból egy kis szeletet, amelyet felhasználhat otthon gyerekei társaságában, vagy éppen a saját munkájában. Ne feledjük el az egyik fontos szempontot, a könyvek szeretetét. Itt mindenki ügyelve forgatott és lapozott bele a kiválasztott kötetbe. Ha a jelenlévő fiatalok életük során is kamatoztatják érdeklődésüket az olvasás iránt, akkor a könyv továbbra is megmarad az igazi kulturális értékek egyikének.
Borbé Levente
 

2012. január 22., vasárnap

A 101. digitalizált dokumentum a Kájoni János Megyei Könyvtár gyűjteményéből a MEK-ben


Tisztelgés Vitos Mózes emléke előtt  
Vitos Mózes Csíkmegyei füzetek című munkája  a 101. digitalizált dokumentum a világhálón a Kájoni János Megyei Könyvtár gyűjteményéből

A Kájoni János Megyei Könyvtár a mindennapi könyvtári tevékenység során kiemelt szerepet szán a helyismereti munkának. Fontos célkitűzésünk a helyismereti-helytörténeti célú digitalizálás. Ma már a helyi információk, adatok, tartalmak sokkal szélesebb körben válnak elérhetővé az internet révén. A digitalizálás lehetővé tette, hogy a könyvtárak az eddiginél sokkal szélesebb körben megismertessék gyűjteményük értékes helyismereti vonatkozású dokumentumait. Így nem csupán a könyvtárba látogató olvasók, hanem a távoli felhasználók is hozzáférhetnek egyedi, ritka helyismereti forrásokhoz, dokumentumokhoz.
    A Kájoni János Megyei Könyvtárban 2009-ben indítottuk el a digitalizálási tevékenységet a Szülőföld Alap pályázata révén. Elsődlegesen a dokumentációs részlegen megtalálható  értékes helytörténeti dokumentumainkat  digitalizáljuk. Főként XVIII-XIX. századi erdélyi és székelyföldi vonatkozású kiadványokat, helyi monográfiákat, történeti munkákat, illetve olyan XX. századi erdélyi, székelyföldi vonatkozású munkákat,  amelyek esetében a szerzői jogvédelem már lejárt, amelyek a Székelyföld, illletve Csík településeinek múltja, története, művelődéstörténete területén segíthetik a kutatók munkáját.
Örömmel tájékoztathatjuk a székelyföldi történeti múlt, sajátos, kultúránk, hagyományaink iránt érdeklődő nagyközönséget, hogy 2012. január 17-én elérhetővé vált az interneten,  a Magyar Elektronikus Könyvtárban a 101. digitalizált dokumentum könyvtárunk gyűjteményeiből.
 A Vitos Mózes által szerkesztett Csíkmegyei füzetek.  Adatok  Csíkmegye leírásához és történetéhez című 1022 oldal terjedelmű munka 1894-1902 közt Csíkszeredában jelent meg,  Györgyjakab Márton nyomdájában nyomtatták. (A dokumentum az interneten a következő URL címen érhető el:   http://mek.oszk.hu/10200/10282 ).
Az európai kitekintésű Vitos Mózes munkája ma is értékes, hasznos ismereteket nyújt a Csík történetét, földrajzát, gazdaságát, kultúráját, néprajzát kutató szakemberek számára. A megyei könyvtár  dokumentációs részlegén  megtalálható eredeti kiadás ma már könyvritkaságnak számít. A   helyismereti kutatások számára nélkülözhetetlen forráskiadványt 2002-2003-ban két kötetben újra kiadta  a csíkszeredai Hargita Kiadóhivatal.
A kiadvány digitalizálásával könyvtárunk Vitos Mózes emléke előtt is tiszteleg az idei kettős évforduló kapcsán: 2012. január 5-én  Vitos Mózes születésének 165-ik évfordulóját ünnepeltük, júliusban  halálának 100-ik évfordulójára emlékezünk.
Vitos Mózes  plébános, helytörténész, szerkesztő,  Csíkszentkirályon született 1847. január 5 –én. Csíksomlyón, majd Gyulafehérváron tanult. Teológiát végzett, 1873-ban szentelték pappá.
Bereckben, Etéden, majd 1876-tól Nyújtódon teljesített papi szolgálatot. A túlfeszített munka megviselte egészségét, harminckilenc éves korában nyugdíjba kényszerült. Betegen tért haza szülőfalujába, de betegsége ellenére is tevékeny, a közéletben résztvevő ember maradt, aki állandóan képezte magát. Ő indította meg és szerkesztette Kézdivásárhelyen  a Székelyföld című hetilapot. A Csíki Lapok főmunkatársa volt. Nagy munkája az 1022 oldalas Csíkmegyei füzetek. Adatok Csíkmegye leírásához és történetéhez (Csíkszereda, 1894-1902).  Csíkszentkirályon hunyt el, 1902. július 19-én, 55 éves korában.
A Kájoni János Megyei Könyvtár  helyismereti gyűjteményéből digitalizált kiadványok - jelenleg  több mint 16000 oldalnyi dokumentum - a Magyar Elektronikus Könyvtárban (MEK). Pdf formátumban  válnak elérhetővé a világhálón. Könyvtárunk honlapján a Virtuális könyvtár menüpontban,  az alábbi internetes címre kattintva érhető el  digitalizált kiadványaink jegyzéke:
Természetesen a helytörténet, illetve a regionális vonatkozású kiadványok  iránt érdeklődők nem csak régi helytörténeti munkákat, kiadványokat  találnak a könyvtárban és a világhálón, számos új, frissen megjelent helyismereti kiadvány megtalálható a megyei könyvtár dokumentációs részlegének helyismereti gyűjteményében, a csíkszeredai Városháza épületének földszintjén.
Kelemen Katalin

2012. január 16., hétfő

Felnőtt oktatási könyvtárosi továbbképző


Folytatódott a képzők képzése, amelyet a Csíkszeredai Apáczai Csere János Pedagógusok háza rendezett meg megyénkben. Ezúttal szakmai téren készítették fel a könyvtárosokat, titkárokat és könyvelőket.
A könyvtárosi felkészítők a jászvásári Mirela Sălcianu és Luminitza Şerban voltak. Az AXE utóképzés hangsúlyt fektetett a szakmában elsajátítandó ismeretekre és azok leadására.

A képzést egy vizsga zárta, amely időpontra egy dolgozatot is el kellett készíteni, ahol minden egyes résztvevő a saját iskolájának könyvtáráról, dokumentációs és információs központjáról készített projektmenedzsment tervet.

Minden résztvevő sikeresen állta a sarat, és taníthatnak a közeljövőben könyvtárosi témával foglalkozó továbbképzőkön.

Az AXE könyvtárosi szakmai továbbképző csapata:
Balog László – Sapientia egyetem, Csíkszereda (könyvtáros, igazgató)
Bíró Emese – Petőfi Sándor Általános Iskola, Csíkszereda (könyvtáros)
Borbé Levente – Márton Áron Gimnázium, Csíkszereda (könyvtáros)
Egyed Daniela – Nagy István Művészeti Líceum, Csíkszereda (könyvtáros)
Hatos Melinda – Orbán Balázs Gimnázium, Csíkszereda (könyvtáros, dokumentarista)
Lung Georgeta Maria – Miron Cristea Általános Iskola, Maroshévíz (könyvtáros dokumentarista)
Maştaleriu Erzsébet – Fráter György Általános Iskola, Gyergyóremete (igazgatóhelyettes és  dokumentarista)
Németh Katalin – Vencel József Iskolaközpont, Csíkszereda (könyvtáros, tanár)
Panaite Florin – Geo Bogza Általános Iskola, Balán (igazgatóhelyettes és dokumentarista)
Borbé Levente

2012. január 7., szombat

ReMek-e-hírlevél 2012/1 számából

2012 az Aktív Időskor és a generációk közötti szolidaritás éve
Az Európai Unió a 2012-es évet az 'Aktív Időskor és a generációk közötti szolidaritás évének' nyilvánította. A kezdeményezéshez kapcsolódva az Inforum, az ELTE-Ithaka, a Paladin, a BMK és a UPC Kattints rá, Nagyi! programjának vezetői közös villámkonferenciát szerveztek, hogy áttekintsék, milyen lépések történtek az elmúlt években az idősebb korosztály digitális írástudásának elmélyítésében, a generációkat összekötő kapcsolatok erősítésében. A résztvevők arra is keresték a választ, hogyan lehetnének könnyebben elérhetők az ötven év feletti korosztály számára az információs társadalom nyújtotta lehetőségek, előnyök.
2011-ben ünnepelte tizedik születésnapját az idősek internetes oktatását felvállaló Kattints rá, Nagyi! program, amelynek tanfolyamai ma már több mint harminc magyarországi helyszínen elérhetők. A szervező Budapesti Művelődési Központ osztályvezetője, Kiss Gábor a kezdeményezés sikerén túl egy új intergenerációs fejleményről is beszámolt. 2010 óta a középiskolások önkéntességi programjának keretében budapesti diákok kapcsolódtak be a központ munkájába: Folytassa, Nagyi! címmel azokkal az öregdiákokkal foglalkoznak, akik a tanfolyamot már elvégezték, de további gyakorlásra és segítségre van szükségük az internet magabiztos használatához.
A villámkonferencián bemutatták a UPC és az Ithaka Információs Társadalom- és Hálózatkutató Központ friss online kutatásának első eredményeit, amely az 50 év feletti korosztály újmédia- és internethasználati szokásairól ad képet. A rendezvényen Dombi Gábor, az Inforum főtitkára bemutatta, a jelenlévők pedig aláírásukkal támogatták a szervezet intergenerációs kiáltványát, amely akciójavaslatokat fogalmaz meg az idősebb generációk információs társadalmi befogadására. Ünnepélyesen lerakták az első magyarországi intergenerációs honlap, az Együtt a neten (www.intergeneracio.hu) virtuális alapkövét is; az oldal a szerkesztők reményei szerint hamarosan a korosztályok közötti internetes kapcsolatépítés platformja lesz, a javaslatok, ötletek, tudásmegosztás fóruma.
Forrás: http://hirek.prim.hu/cikk/88645/
KIT hírlevél, 2011. nov. 30. (44. szám)

Kötelezők számítógépen (azaz KÖSZ)
Magyarországon a könyvtár- és tájékoztatástudományi szakirodalom országos hatókörű gyűjteménye a Könyvtári Intézet Könyvtártudományi Szakkönyvtára (KSZK), amely az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer tagkönyvtáraként dokumentumokat és információkat szolgáltat az egész magyar könyvtárostársadalom és - esetenként - a magyar könyvtárügy iránt érdeklődő külföldi kollégák számára. A Könyvtártudományi Szakkönyvtár honlapján összegyűjtve és átfogó témakörökbe rendezve elérhetők az elektronikus könyvtárakban fellelhető, szabadon hozzáférhető könyvtártudományi és könyvtörténeti tárgyú dokumentumok (egy-egy tétel akár több témánál is szerepelhet) az alábbi linken: http://ki.oszk.hu/konyvtar/e-konyvtar/e-konyvek/#comment-55
Forrás: http://ki.oszk.hu/konyvtar/

A Médiaunió meseíró pályázata felnőtteknek
Bármely, tizennyolc éven felüli felnőtt 2012. január 8-ig beküldheti gyermekeknek szánt történetét tündérmese, tanmese, gyümölcsös mese, tréfás mese, modern mese, láncmese és állatmese kategóriában. Egy pályázó több mesét is beküldhet, a jelentkezéseket a palyazat@meseljmindennap.hu e-mail címre várják. A legjobbaknak ítélt mesék, történetek bekerülnek a Mesélj mindennap! készülő mesekönyvébe. A művek elbírálásában részt vesz többek között Berg Judit meseíró és Berta Judit pszichológus is. A részvételi felvételek olvashatók a www.meseljmindennap.hu/van-sajat-mesed internetes oldalon.
Forrás: http://kultura.hu/main.php?folderID=887&articleID=320396&ctag=articlelist&iid=1

Átadták Bukarestben az Országos Könyvtár új épületét
Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter Emil Boc kormányfővel közösen avatta fel 2011. december 16-án Bukarestben a román Országos Könyvtár új épületét.
'Az Országos Könyvtár új épülete a XXI. század minden elvárásának megfelelő, modern létesítmény' - jelentette ki Kelemen Hunor az avatóünnepségen, hozzátéve, végre az Országos Könyvtár minden könyvállománya egy helyre kerül. Eddig ugyanis megfelelő épület hiányában a könyvtári állományok több mint tíz különböző épületbe voltak szétszórva.
Emil Boc kormányfő az elmúlt húsz év legfontosabb kulturális befektetésének nevezte az Országos Könyvtár épületének elkészülését, ugyanakkor támogatásáról biztosította Kelemen Hunor kulturális minisztert, ami a tárca további terveit illeti.
Az Országos Könyvtár épületéről számokban:
A könyvtár 112 000 négyzetméteres telket foglal el Bukarest belvárosában, az épület maga 78 600 négyzetméter hasznos felületű. A munkálatok 2009-ben kezdődtek el, és a szerződésben előírt határidőre, 2011. november 30-ra be is fejeződtek. A befektetés értéke meghaladja a 105 millió eurót. A könyvtárépületben 14 nagy olvasóterem, 6 konferenciaterem, 400 négyszáz férőhelyes aula, 30 000 négyzetméternyi könyvraktár, 15 000 négyzetméternyi multifunkcionális felület található. Az épület nem csupán könyvtárként működik majd, hanem többfunkciós, kulturális találkozóhely lesz. Helyet kapnak itt tárlatok, állandó kiállítások, előadások, konferenciák, de működik majd irodalmi kávéház és filmklub is az új épületben.
Elena Tîrziman, a könyvtár igazgatója újságírói kérdésre válaszolva kijelentette: még hosszú az út, amíg igazi nemzeti könyvtárrá válik az új épület. Mint mondta, a Ion Ghica utcából folyamatosan fognak a Dâmboviţa-parti épületbe költözni. 'Jövő hónaptól már lesznek rendezvényeink az új könyvtárban, tavasztól egyes részlegek már itt várják az olvasókat, és reméljük, hogy ősztől a könyvállomány nagy része már ide fog kerülni' – mondta Tîrziman, aki szerint a raktárak berendezése, a régi kiadványok és publikációk konzerválása ennél több időbe telik.
A nagyközönség számára valószínűleg 2012-ben, a Könyvtárosok Napján (április 23.) nyitják majd meg a könyvtárat.
Videók az új székhely átadásáról:
http://m.rfi.ro/articol/stiri/cultura/video-biblioteca-nationala-romaniei-inaugurat-noul-sediu
http://www.realitatea.net/noul-sediu-al-bibliotecii-nationale-inaugurat-dupa-un-sfert-de-secol-de-la-inceperea-constructiei_895837.html
Forrás: http://multikult.transindex.ro/?hir=5104
http://erdely.ma/kultura.php?id=106483


2012-ben Dickens ünneplésére készül a világ
A kétszáz éve született klasszikus könyvei több százmillió példányban keltek el, és minden idők legtöbbször adaptált regényírója lett. Charles Dickens volt Anglia első igazi irodalmi szupersztárja. Idén, 200 évvel születése után az egész világ ünnepli majd a klasszikust, akinek szelleme máig ható nyomot hagyott az irodalomban, a filmen, a színházban, a zenében és a képzőművészetben. Sokak szerint a karácsony modern kultusza is neki köszönhető. A Twist Olivér, a Szép remények, az Örökösök vagy A két város regénye című klasszikusok szerzőjét az angol nyelvű irodalom legnagyobbjai közt emlegetik. Síremléke ott áll a Költők sarkában, a londoni Westminster apátságban.
A bicentenárium alkalmával a viktoriánus kor szerzőjének számos kiállítást is szentelnek, ezek közül több már meg is nyílt Nagy-Britanniában, de sokat kifejezetten a bicentenárium pontos dátumára, 2012. február 7-re időzítenek a szervezők. A londoni Viktória és Albert Múzeum novembertől látogatható Dickens-tárlata a szerző önéletrajzi jellegű művei közé sorolt Copperfield Dávid című regény kéziratát is bemutatja. A The British Library Sóvárgás a szellemek után: Charles Dickens és a természetfölötti címmel hirdette meg kiállítását, a London Múzeum pedig a Dickens és London témával csalogatja a közönséget.
Sorra jelennek meg az új Dickens-életrajzok: köztük van Claire Tomalin kötete Charles Dickens: A Life címmel, amely 2011-ben a Costa Book Awards szűkített listáján is szerepelt. A Penguin kiadó díszdobozos Dickens-gyűjteménnyel tiszteleg az író előtt. Az amerikai Da Simmons idén kiadott Drood című regénye nagy feltűnést keltett. A Hyperion szerzője Dickens kortársa, Wilkie Collins emlékiratai nyomán számol be a regényíró életének utolsó évéről.
A Brit Királyi Pénzverde az író portréjával díszített kétfontos érmét készít az évfordulóra, Dickens szülővárosa, Portsmouth pedig elhatározta, hogy szobrot állít az irodalmi géniusz emlékére. (MTI)
Forrás és teljes cikk itt: http://erdely.ma/kultura.php?id=107138


Megjelent A magyar nyelv nagyszótárának legújabb két kötete
Megjelent A magyar nyelv nagyszótárának III. és IV. kötete, amelyeket 2011. november végén mutattak be a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Nyelvtudományi Intézetében Budapesten.
A 18 kötetesre tervezett sorozat harmadik kötete a b betűs címszavak első, a negyedik kötet a b betűs címszavak második felét tartalmazza. Az összesen több mint kétezer lapon csaknem 5 ezer szócikk és 60 ezer példamondat szerepel.
'Ez a könyv sokkal több, mint egy polcon lévő bármelyik szótár, hiszen a bennünket, magyarokat összetartó legfontosabb dolognak, a nyelvnek az állapotát, történeti távlatát rögzíti abban az adott pillanatban, amikor kinyomatták. A kötet bemutatja a nyelv fejlődését, annak a nemzetnek az egész kultúráját, amelynek a nagyszótáráról szó van' – mondta Pálinkás József, az MTA elnöke a könyvbemutatón.
A szótár 'rendszerként működik' azzal a törekvéssel, hogy tükrözze magát a nyelvi rendszert. A többi között sok új címszó került be a korábbi szótárakhoz képest, bevezették az úgynevezett bokrosított szócikkeket, új jelentéstani és nyelvtani leírást készítettek, valamint új szófaji minősítések is bekerültek a kiadványba – ismertette a részleteket Ittzés Nóra, a nagyszótár főszerkesztője. Az is újdonság, hogy a szótár szövegbázisra épül, s a szöveggyűjteményében fellelhető adatok elemzése alapján eredeti példamondatokkal, „használat közben” mutatja be címszavait. A feldolgozott szövegek az 1772 és 2000 közötti időszakból származnak. A sorozat százezer szócikkben mintegy 110 ezer címszót dolgoz fel, az irodalmi, a köznyelvi és a tudományos nyelvhasználat bemutatása mellett válogat az archaikussá vált szavakból, a csoport- és rétegnyelvek, valamint a nyelvjárások és a szleng szókészletéből is. A történeti jellegű értelmező szótár elsődleges célja a szavak jelentéstartalmának bemutatása és a jelentések közti kapcsolatok ábrázolása. A sorozat első kötetei 2006-ban jelentek meg, és már a következő évben elnyerték a Kiváló Magyar Szótár Díjat. (MTI)
Forrás: http://kultura.hu/main.php?folderID=887&articleID=320131&ctag=articlelist&iid=1

E lapszám felelős szerkesztője: Kelemen Katalin

Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.

2012. január 5., csütörtök

Könyvtárosi rendezvényekhez is kötődő napok:

  • január 8 – Írni-olvasni tudás világnapja
  • január 15 – Vallások világnapja
  • január 21 – Magyar kultúra napja
  • január 27 – A holokauszt nemzetközi emléknapja
  • február 7 – A barátságos Internet napja
  • február 21 – Az anyanyelv nemzetközi napja
  • március 3 – A békéért küzdő írók világnapja
  • március 15 – Magyar sajtó napja
  • március 21 – A költészet világnapja
  • március 22 – A fordítók és tolmácsolók napja
  • március 27 – Színházi világnap
  • április 1 – Ifjúsági világnap
  • április 2 – Gyermekkönyvek nemzetközi napja
  • április 11 – Magyar költészet napja
  • április 14 – Könyvtárosok világnapja
  • április 18 – Műemlékvédelmi világnap
  • április 22 – A Föld napja
  • április 23 – A könyv és a szerzői jogok világnapja
  • április 26 – A szellemi tulajdon világnapja
  • május 3 – Nemzetközi sajtószabadság napja
  • május 5 – Európa nap
  • május 17 – Információs társadalom világnapja
  • május 18 – Internet világnapja
  • június 4 – Nemzeti összetartozás napja
  • június 13 – Magyar feltalálók napja
  • június 25-30 – Bolyai nap
  • szeptember 8 – Az írástudatlanság elleni küzdelem nemzetközi napja
  • szeptember 20 – Európai kultúra napja
  • szeptember 21 - Magyar dráma napja
  • szeptember 26 – A nyelvek európai napja
  • szeptember 30 – A népmese napja
  • október – Nemzetközi iskolai könyvtári világhónap
  • október 6 – Az aradi vértanuk napja
  • november 3 – Magyar tudomány napja
  • november 9 – Feltalálók napja
  • november 15 – A filozófia világnapja
  • november 17 – Nemzetközi diáknap
  • december 10 – Az emberi jogok napja

    2012. január 4., szerda

    Januári évfordulók 2012


    190 éve, 1822. január elsején született Kerényi Frigyes felvidéki születésű magyar költő és műfordító.

    130 éve, 1882. január harmadikán hunyt el William Harrison Ainsworth angol prózaíró.

    90 éve, 1922. január harmadikán született Nemes Nagy Ágnes magyar költő, műfordító és esszéíró.

    30 éve, 1982. január negyedikén hunyt el Berczeli Anzelm Károly magyar költő, műfordító és könyvtáros.

    400 esztendeje, 1612. január negyedikén hunyt el Henrik Laurens Spieghel németalföldi költő.

    130 éve, 1882. január ötödikén született Patai József héber-magyar költő, író, műfordító és lapszerkesztő.

    80 éve, 1932. január ötödikén született Umberto Eco olasz író, esszéista és irodalomkritikus. Leghíresebb művei: A rózsa neve, Hogyan írjunk szakdolgozatot.

    35 éve, 1977. január ötödikén hunyt el Horváth István erdélyi magyar költő és prózaíró.

    210 éve, 1802. január hatodikán született Ion Heliade Rădulescu román költő, író, filológus és politikus.

    130 éve, 1882. január hatodikán született Ivan Olbracht, a modern cseh irodalom kimagasló alakja.

    360 esztendeje, 1652. január hetedikén született Pavao Ritter Vitezović német származású horvát költő, író és történetíró.

    100 éve, 1912. január tizedikén hunyt el Georg Heym német költő.

    135 éve, 1877. január tizenegyedikén hunyt el Janko Matúška költő, a szlovák himnusz megalkotója.

    260 éve, 1752. január tizenharmadikán született Eleonora de Fonseca Pimentel a tragikus sorsú olasz írónő.

    390 esztendeje, 1622. január tizenötödikén született Moliére (Jean-Baptiste Poquelin) francia drámaíró, rendező és színész, a modern komédia úttörője. Főbb művei: Nők iskolája, Tartuffe, A fösvény, Az úrhatnám polgár, Tudós nők, Képzelt beteg.

    165 éve, 1847. január tizenhatodikán született Mikszáth Kálmán magyar író, újságíró és szerkesztő. Főbb művei:  A két koldusdiák, A beszélő köntös, Az eladó birtok, Beszterce Ostroma, A gavallérok, Új Zrínyiász, Különös házasság, Akli Miklós, A vén gazember, A Noszty fiú esete Tót Marival, A fekete város, A néhai bárány

    870 esztendeje, 1142. január tizenhatodikán hunyt el Fudzsirava no Mtotosi japán költő.

    185 éve, 1897. január tizenhetedikén hunyt el Vajda János magyar költő és hírlapíró.

    110 éve, 1902. január tizenhetedikén született Nâzım Hikmet török költő, drámaíró és regényíró.

    130 éve, 1882. január tizennyolcadikán született Alan Alexander Milne angol író. Népszerű műve: Micimackó.

    450 esztendeje, 1562. január huszadikán született Ottavio Rinuccini olasz költő.

    85 éve, 1927. január huszadikán hunyt el Miguel Echegaray spanyol író, drámaíró.

    140 éve, 1872. január huszonegyedikén hunyt el Franz Grillparzer németajkú osztrák elbeszélő, drámaíró és költő.

     440 esztendeje, 1572. január huszonkettedikén született John Donne angol költő, a metafizikus költészet nagy alakja.

    30 éve, 1982. január huszonkettedikén hunyt el Majtényi Erik (Mann Erik) románia magyar költő, író, szerkesztő és műfordító.

    160 éve, 1852. január huszonnegyedikén hunyt el Ján Kollár szlovák származású cseh költő, esztéta és népdalgyűjtő.

    210 éve, 1802. január huszonötödikén született Debreczeni Márton erdélyi magyar költő.

     180 éve, 1832. január huszonhetedikén született Lewis Carol angol író, költő, matematikus és fényképész. Legismertebb műve: Alice Csodaországban.

    120 éve, 1892. január huszonhetedikén született Walter Gyula erdélyi magyar költő és szerkesztő.

    160 éve, 1852. január harmincadikán született Ion Luca Caragiale román író, drámaíró, költő, újságíró és publicista. Népszerű művei: Viharos éjszaka, Az elveszett levél, Farsang, Háború idején.

    140 éve, 1872. január harmincegyedikén hunyt el Zane Grey amerikai író, novellista.


    Érdemes Tudni

    120 éve, 1892. január elsején született Lukács István Manszvét OFM  erdélyi népmisszionárius, vallási író.

    5 éve, 2007. január elsején hunyt el Beczásy Antal erdélyi magyar festőművész.

    2005 éve, 1807. január hatodikán született Petzvál József Miksa mérnök és matematikus, a modern fotográfiai objektívek lencserendszerének feltalálója.

    105 éve, 1907. január másodikán született Duka János ifjúsági író, folklórgyűjtő és tanító, a székely és a csángó népköltészet rajongója.

    95 éve, 1917. január tizedikén hunyt el Madarász Viktor magyar festőművész, a magyar romantika egyik jelentős alkotója.

    135 éve, 1877. január huszonötödikén hunyt el Büchler Pál magyar filológus.


    2012. január 2., hétfő

    Évfordulók 2012

    Magyar vonatkozású irodalmi évfordulók 2012

    5 éve hunyt el Ács Károly költő, műfordító é szerkesztő

    135 éve született Ady Endre költő, újságíró

    120 éve született Ágoston Ernő költő

    65 éve született Ágoston Vilmos esszéíró és kritikus

    70 éve született Aich Péter költő és prózaíró

    130 éve született és 40 éve hunyt el Altai Margit ifjúsági író.

    95 éve hunyt el Apraxin Júlia írónő.

    125 éve született el és 45 hunyt el Áprily Lajos (Jékely) költő műfordító és szerkesztő

    195 éve született és 130 éve hunyt el Arany János költő

    215 éve született Aranyosrákosi Székely Sándor költő, író

    85 éve született Bajor Andor író, költő. Humorista

    125 éve született Balázs Sándor könyvtáros, író

    90 éve született Bálint Ágnes író, szerkesztő és dramaturg

    85 éve született Balla László költő, író, szerkesztő

    105 éve született Bányai László (Baumgarten) történész, író

    270 éve született Bracsay Ábrahám (Bartsay) költő, író

    115 éve született Barta Sándor író, költő és szerkesztő

    15 éve hunyt el Berkesi András (Bencsik) író

    15 éve hunyt el Bertha Bulcsú író, költő és publicista

    265 éve született Bessenyei György író, költő

    130 éve született Bölöni György író, újságíró

    115 éve hunyt el Brassai Sámuel nyelvész, filozófus, természettudós

    105 éve született Buday György grafikus, festő, könyvművész és díszlettervező

    100 éve született Cholnoky Viktor író, újságíró és műfordító

    70 éve született Czakó Gábor író, képzőművész

    165 éve született Czakó Zsigmond színész, drámaíró

    125 éve született Csáth Géza (Brenner József) író, orvos és zenekritikus

    170 éve született Csengey Gusztáv tanár, költő

    200 éve született Csenkeszfai Poóts András költő

    170 éve született Csiky Gergely drámaíró és műfordító

    115 éve született Csűrös Emília ifjúsági író

    35 éve hunyt el Déry Tibor író, költő

    95 éve született Devecseri Gábor költő, író, műfordító

    105 éve született Dsida Jenő költő

    105 éve született Duka János ifjúsági író és folklórgyűjtő

    135 éve született és 40 éve hunyt el Fenyő Miksa (Fleischmann) író

    85 éve született Fodor Sándor író és műfordító

    45 éve hunyt el Füst Milán író, költő, drámaíró és esztéta

    90 éve hunyt el Gárdonyi Géza (Ziegler) író, költő, drámaíró és újságíró

    100 éve született Gazdag Erzsi ifjúsági író, költő

    130 éve született és 45 éve hunyt el Gellért Oszkár költő, újságíró és szerkesztő

    10 éve hunyt el Gion Nándor író

    90 éve született Göncz Árpád író és műfordító

    95 éve hunyt el Gyóni Géza költő,

    115 éve született Hamvas Béla író, filozófus és könyvtáros

    55 éve hunyt el Heltai Jenő költő, író és újságíró

    30 éve hunyt el Hervay Gizella költő, író

    70 éve hunyt el Hunyady Sándor regény- és drámaíró

    110 éve született Illyés Gyula író, költő, műfordító és szerkesztő

    30 éve hunyt el Jékely Zoltán költő, író és műfordító

    80 éve született Jókai Anna író, költő

    75 éve hunyt el József Attila költő

    75 éve hunyt el Juhász Gyula költő

    60 éve hunyt el K. Hamar Ilona regényíró

    70 éve született és 5 éve hunyt el K. Jakab Antal irodalomkritikus, esszéíró, újságíró és szerkesztő

    115 éve született Kahána Mózes költő és elbeszélő

    20 éve hunyt el Karinthy Ferenc író és drámaíró

    125 éve született Karinthy Frigyes író, költő és műfordító

    125 éve született és 45 éve hunyt el Kassák Lajos költő, író, műfordító és képzőművész

    115 éve született Kerényi Károly író, filozófus, vallástörténész

    240 éve született Kisfaludy Sándor költő

    100 éve született Kiss Jenő költő, író és műfordító

    105 éve született és 20 éve hunyt el Kolozsvári Grandpierre Emil író, műfordító és kritikus.

    75 éve hunyt el Komját Aladár (Korach) költő, újságíró és szerkesztő

    35 éve hunyt el Kormos István író, költő, műfordító és szerkesztő

    35 éve hunyt el Kós Károly építész, író, grafikus, könyvtervező és szerkesztő

    85 éve született Köteles Pál író és publicista

    70 éve született Ladik Katalin költő, színész és zeneszerző

    75 éve született Lászlóffy Aladár költő, író, műfordító és szerkesztő

    85 éve született Lator László költő, műfordító és művészettörténész

    5 éve hunyt el Létay Lajos költő, író, szerkesztő

    70 éve született Magyari Lajos költő, író és műfordító

    5 éve hunyt el Méhes György (Nagy Elek) író, újságíró

    165 éve született Mikszáth Kálmán író, újságíró és szerkesztő

    60 éve hunyt el Molnár Ferenc író, újságíró

    45 éve született Molnár Zsófi meseíró, elbeszélő és műfordító

    70 éve hunyt el Móricz Zsigmond író, újságíró és szerkesztő

    110 éve született Mühle Ernő költő és orvosi szakíró

    70 éve született Nádas Péter író, újságíró, esszéíró és drámaíró

    30 éve hunyt el Nagy Erzsébet költő és műfordító

    90 éve született Nemes Nagy Ágnes költő, esszéíró és műfordító

    135 éve született Osvát Ernő (Roth Ezékiel) író, szerkesztő és kritikus

    100 éve született Ottlik Géza író és műfordító


    100 éve született Örkény István író, drámaíró, gyógyszerész 

    10 éve hunyt el Örvös Lajos író, költő és műfordító

    105 éve született Palotai Erzsi író, műfordító és előadóművész

    160 éve született Petelei István író és elbeszélő

    205 éve született Révay Miklós nyelvész

    70 éve született Rigó Béla költő, író, forgatókönyvíró, műfordító és szerkesztő

    85 éve született Sánta Ferenc író

    45 éve hunyt el Sinkó Ervin költő, író és irodalomtörténész

    130 éve született és 75 éve hunyt el Somlyó Zoltán (Schwartz) költő, újságíró és műfordító

    85 éve született Sütő András író, esszéista és drámaíró

    105 éve született Szabédi László (Székely) költő, újságíró és műfordító

    95 éve született, és 5 éve hunyt el Szabó Magda író, költő és műfordító

    150 éve született Szabolcska Mihály költő

    20 éve hunyt el Székely János költő, író és drámaíró

    5 éve hunyt el Szepes Mária író, költő, forgatókönyvíró, színész

    80 éve született Szilvási Lajos író, újságíró

    175 éve született és 110 éve hunyt el Tolnai Lajos (Hagymássy) író és publicista

    55 éve született Tompa Gábor színházi rendező, költő

    195 éve született Tompa Mihály költő

    75 éve hunyt el Tormay Cécile író és műfordító

    45 éve született Tóth Krisztina költő, író és műfordító

    95 éve hunyt el Tömörkény István író, újságíró, néprajzkutató, régész, könyvtárigazgató

    145 éve született Újlaki Antal író, újságíró

    185 éve született és 115 éve hunyt el Vajda János költő és hírlapíró

    35 éve született Varró Dániel költő, műfordító

    115 éve Vaszary Gábor író és újságíró

    115 éve született Veres Péter író, költő és politikus

    25 éve hunyt el Vészi Endre költő, író

    145 éve született Vojtkó Pál elbeszélő, író

    15 éve hunyt el Zalka Miklós író, újságíró

    15 éve hunyt el Zsoldos Péter tudományos-fantasztikus író

    Szerkesztette:  Borbé Levente