2012. február 29., szerda

A DIÁKOK OLVASÁSÁNAK FEJLESZTÉSE AZ ISKOLAI KÖNYVTÁRBAN


A ROMÁNIAI KÖNYVTÁROSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK HÁROMSZÉKI FIÓKJA 
TERÜLETI KÖNYVTÁROSI MÓDSZERTANI TALÁLKOZÓT SZERVEZ, AMELYNEK TÉMÁJA:


A DIÁKOK OLVASÁSÁNAK FEJLESZTÉSE AZ ISKOLAI KÖNYVTÁRBAN

A találkozó négy megye iskolai könyvtárosainak tapasztalatcseréjén nyugszik: Kovászna (Háromszék) Hargita, Bákó és Brassó

Helyszín: Bod Péter megyei könyvtár Sepsiszentgyörgy
Idő: 2012. március 2.
Partnerek:  A Háromszéki Pedagógusok Háza, a Hargita Megyei Pedagógusok Háza, A Bákó Megyei Pedagógusok Háza, A Brassó Megyei Pedagógusok háza, valamint a Háromszéki Bod Péter Megyei Könyvtár


PROGRAM

10:00-10:10 A háromszéki könyvtárosi szövetség (ABR – Filiala Covasna) elnökének üdvözlő beszéde
10:10-13:00 Előadások

1. Az vagy, amit olvasol - Lăcrămioara Onea Bákó megyéből, a moinesti George Enescu Általános iskolától

2. A funkcionális olvasás formálása és fejlesztése az alsó tagozaton - Oana Jianu Bákó megyéből, a bákói Grigore Tabăcaru Pedagógusok Házától

3. Hangoskönyv, egy hatásos olvasási módszer - Crăciun Mariana Hargita megyéből, a baláni Liviu Rebreanu Iskolaközponttól

4. Olvasunk, mert tudjuk hogyan, használjuk mert érdekel! - Isabela Bolog Brassó megyéből, a predeáli Mihail Săulescu Elméleti Líceumból

5. Az olvasás védőbeszéde Elena Maria Niscoveanu Brassó megyéből, a brassói C. T. Remus Răduleţ
Camelia Mocanu Brassó megyéből a brasói Anatol Ghermanschi 27-es Általános Iskolától
Mioara Constantin Brassó megyéből, a brassói 12. Általános Iskolától
Dacian Gotea Brassó megyéből, a brassói 5. Általános Iskolától

6. Olvasás – információs és dokumentációs technika Mantaroşie Camelia Kovászna megyéből, a bodzafordulói Mircea Eliade Elméleti Líceumból

7. A legjobb olvasó - Kiss László Kovászna megyéből, a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Elmélet Líceumból

13:00:13:30 Szünet
13:30-15:00 Megbeszélések
15:00-15:10 A találkozó záróbeszéde
15:10-16:00 Opcionális program

1. A Mikes Kelemen Elméleti Líceum könyvtárának látogatása
2. Ebéd – A Mikes Kelemen Elméleti Líceum ebédlőjében (azok számára, akik előre jelezték ezen igényüket. 2012.03.01-ig, személyenként 10 lej) 

2012. február 7., kedd

HERTZA MIKOLA írásai



Egy hete mutatták be a Székelyöld folyóirat 2012. januári számát, ahol Hertza Mikola volt a meghívott. Lövétei Lázár László, bemutatva a folyóiratot, kérdésekkel „bombázta” a meghívottat, amelybe később Molnár Vilmos is beszállt.
            A baráti légkörben zajló beszélgetés egészen érdekes és egyben szórakoztató is volt. Mikola beszélt írói pályafutásáról és néhány rövidprózát fel is olvasott írásai közül.
            Már gyerekkorában megfordult a fejében, hogy tollat ragadjon. Írt kisprózát, „füzetbe vésett sorozatregényeket”, a későbbiekben pedig drámákkal is kísérletezett. Sőt, diákkorában nagy népszerűségnek örvendtek művei. Alkotásait közölte a Hargita, az Ifjú Munkás (a későbbi Ifi Fórum), a Zabhegyező, a Székelyföld és a Kalotaszeg. Tíz esztendei hallgatás után újra írni kezdett, ezúttal inkább rövidprózákat, amelynek nagy részét közölték a Székelyföldben, a Helikonban, az Irodalmi Jelenben, és az Erdélyi Szép Szóban.
            Írásai, ahogy jómaga is fogalmazott, rövidségük végett könnyen olvashatóak. Mégis a rövidprózák nemcsak a terjedelmük miatt zökkenőmentes olvasmányok, hanem a groteszkhumorba megbújó mai létformának bemutatása révén is. Hertza írásbeli világa elkísér az ellentmondások birodalmába, amilyen a mai világ is. A szereplők többsége Kárpát-medencei, Közép-Kelet-Európai hős, akiknek történetei a balkáni és globalizációs hangulatot felidéző történések. A humort az egyenetlenség szüli meg, mint, ahogy előfordul Örkény egyperceseiben is. Olvasás közben az események sodrában egy kis Karinthy és Bodor Ádám ízt is fel lehet fedezni. Néhány kérdés is felvetődik munkáiban, amelytől a szimpla történet az egyetemes emberit feszegeti.
            Végül, de nem utolsósorban fontos szót ejteni még meg nem jelent kötetéről. Már a Szabó Gyula-emlékdíj átvételekor megemlítették a kötettel nem rendelkező szerzői státust. Hozzátenném, hogy virtuális kötete igenis van. Ennek élő bizonyítéka a honlapja. Ott lehet böngészni írásait. Hogy a közeljövőben sikerül-e kiadni egy Mikola kötetet az eddigi írásaiból, az a jövő zenéje.
Mindenképpen érdemes „fellapozni” Mikola honlapját, a kortárs erdélyi magyar irodalom egyik tehetséges fiatal írójának munkáit.
                
           
Életrajzi adatok:
1974. április másodikán született Csíkszeredában.
Legfőképpen rövidprózákat ír.
Rendszergazda és számítógépes programozó

Honlapcíme: www.mikola.ro 

Borbé Levente
 

2012. február 3., péntek

ReMek-e-hírlevél 2012/2 számából

Tündérszó Meseíró Pályázat 2012
A székesfehérvári Gárdonyi Géza Művelődési Ház harmadszor hirdeti meg a Tündérszó Nemzetközi Meseíró Pályázatot. A pályázatra a világ bármely országában élő 8–15 éves gyermekek magyar nyelven írott meséit várják postai úton vagy e-mailben, csatolt dokumentum formájában 2012. április 15-ig. A pályázatra az 1997. január 1-je és 2003. december 31-e között született gyermekek négy példányban elküldött meséit fogadják.
A mese mellett, kérik, feltétlenül csatolják külön lapon (1.) a meseíró nevét, (2.) születési idejét (év, hónap, nap), (3.) postacímét (ország, település, utca, házszám, irányítószám), és (4.) szülei egyikének e-mail és telefonszámát!
A pályaművek terjedelme minimum 2000 és maximum 6000 karakter (1–3 nyomtatott oldal) lehet. Témájukkal, irodalmi formájukkal kapcsolatban nincs semmiféle megkötés. Egy pályázó csak egy mesét küldhet be a zsűrinek.
A bírálóbizottság neves írókból áll. A díjnyerteseket oklevéllel és egyedi művészeti alkotással jutalmazzák. A döntést követő ünnepélyes eredményhirdetés 2012. május 19-én lesz Székesfehérváron. A díjazottakat a szervezők 2012. május 8-ig telefonon vagy e-mailben értesítik, illetve a díjazottak névsorát a www.ggmuvhaz.hu honlapon közzéteszik. A legjobb írásokat a Művelődési Ház egy későbbi időpontban megjelenteti.
Postacím: Gárdonyi Géza Művelődési Ház és Könyvtár, H-8000 Székesfehérvár, Sóstó lakótelep 1, Magyarország. Tel.: +36 22/501-161; e-mail: ggmuvhaz@gmail.com
Meghirdették a Szép Magyar Könyv 2011 pályázatot
Idén is nyolc kategóriában versenyezhetnek tavaly megjelent köteteikkel a könyvkiadók a Szép Magyar Könyv pályázaton. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése által kiírt versenyre könyvesbolti forgalomba került, magyarországi és határon túli magyar nyomdákban előállított kiadványokkal nevezhetnek a könyves cégek 2012. február 8-ig.
A zsűri külön díjazza a gyermekkönyveket; a tankönyveket; az ismeretterjesztő kiadványokat; a tudományos műveket, szakkönyveket és felsőoktatási kiadványokat; a szépirodalmi és ifjúsági köteteket; a művészeti könyveket és albumokat; a bibliofil és speciális kiadványokat; valamint a fakszimile, reprint és adaptált kiadványokat.
A Szép Magyar Könyv elismerést már 1929-ben, a könyvhét elődjeként számon tartott első könyvnap alkalmával is átadták, 1952 óta pedig az Ünnepi Könyvhét keretében rendszeresen díjazzák a szakma kiemelkedő alkotásait. A legjobbnak bizonyuló alkotók a könyvhét nyitónapján, idén június 7-én vehetik át elismeréseiket.
A közönségdíjat az április 9. és 22. között megrendezendő XIX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál látogatóinak összesített szavazatai alapján ítélik oda.
Forrás: http://kultura.hu/main.php?folderID=887

Korszerű rendszerre vált a könyvtár
Jelentős fejlesztés előtt áll a székelyudvarhelyi városi könyvtár: februártól korszerű, olvasóbarát rendszerre vált az intézmény. Az új programmal nemcsak a szolgáltatások köre bővül, hanem a személyzet munkája is egyszerűsödik.
Több mint 12 éve elektronikus könyvtárkezelői katalógussal dolgozunk, a kölcsönzés azonban hagyományosan, könyvkártyákkal folyt – mondta el Szabó Károly igazgató. Az újítás szükségessége már tavaly nyilvánvalóvá vált, a vezetőség akkor a régi programot kifejlesztő céghez fordult. A konzultáció során kiderült: a régit teljesen új rendszerre kellene cserélni, az intézmény azonban anyagi fedezet hiányában sem vetette el a fejlesztés lehetőségét.
„A könyvtár szolgáltatásai közül az online kezelési modul hiányzott, a korszerű programmal azonban hat, de inkább nyolc, egyenként körülbelül 4000 eurós modult kellett volna beszereznünk” – magyarázta Szabó. Az intézménynek végül a HunTéka könyvtári rendszer fejlesztőjével sikerült megegyeznie, hosszas alkudozás árán mindkét fél számára előnyös kompromisszum született: az intézmény jutányos áron jutott hozzá a programhoz, cserébe referenciapontként működik a térségben. „Ez a program legalább egy évnyi, ha nem hosszabb, zökkenőmentes működését jelenti, hisz a fejlesztő cég érdeke, hogy jó példát mutassunk” – tette hozzá az intézményvezető.
A februárban rajtoló HunTéka által interneten is böngészhető lesz a könyvtár állománya, ekkor vezetik be az elektronikus kölcsönzést is. Megtudtuk, a program segítségével a kikölcsönzött könyveket is figyelni lehet majd, valamint az olvasók előjegyezhetnek a kívánt kötetekre. „Eddig úgy működött, hogy ha egy olvasó olyan könyvet keresett, amelyet valaki már kikölcsönzött, a könyvtár munkatársai emlékeztetőtáblára feljegyezték a kérést” – magyarázta az intézményvezető.
A várólista vezetése mellett a program felszólításokat is generál: automatikus levélben értesíti azokat, akik elfelejtették időben visszaszolgáltatni a kikölcsönzött köteteket. „Eddig postán küldtük a figyelmeztetéseket, most e-mailben, majd SMS-ben is megkapják azokat az olvasók” – tette hozzá Szabó.
A jelentős beruházás egy részét a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. kiírásán nyert pályázat révén fedezte a könyvtár, az eszközök megvásárlásába mintegy 7000 lejjel a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal is beszállt: a könyvtár vonalkód-leolvasókat, címkéket és új szervert is vásárolt.
Jelenleg a tavaly adományba kapott könyvek katalogizálásával foglalatoskodnak a könyvtár munkatársai, továbbá megtudtuk, a tatabányai testvérkönyvtár által felajánlott – pályázati úton nyert – adomány második felét is az év elejére várják. „Újabb könyvcsomagot szállítottunk a városi kórházban működő fiókkönyvtárba, hisz rengeteg pozitív visszajelzést kaptunk a kezdeményezés nyomán” – magyarázta az intézményvezető. A fióktékában a gyulafehérvári Caritas udvarhelyi osztályának munkatársai állnak a kórházban tartózkodó betegek rendelkezésére.

A tizenkétezren is túl
Mesésnek hangzik a cím, mégis valós esetről tanúskodik. A csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium jelenlegi – időrendben a második – könyvtára kevéssel több mint egy évtizedes működésének jelentős szakaszát lépte át. Hogy ez megtörténhetett az a visszatérően is gondoskodók érdeme elsősorban.
Az említésre méltó esetről, valamint az ezt megvalósulásában segítők felé szólnak az alábbi sorok.

12 000+

Tudtára adassék kis- és nagydiáknak
Azoknak mindenképp kik könyvtárunkba járnak!
Hadd hallják azok is, kik csak néhanapján
mernek bekopogni a Téka ajtaján!

Kétezertizenegy Karácsony havában
Nagy változás történt az iskolakönyvtárban:
ezen időszaktól kik hozzánk betérnek
már tizenkétezernél is több könyv közt keresgélnek.

Köszönet illesse a gondoskodókat,
Hogy jóságuk révén Tékánk gyarapodhat
S betöltheti célját, mely mottóban tömörül:
Egy könyvtár, hogy munkádban ne maradj egyedül.

Írta e sorokat az az öregdiák,
kinek feladata rendezni a Tékát.

Forrás: Péter Antal iskolakönyvtáros, Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium, Csíkszereda

Ajándék a könyvtártól Gyergyószentmiklóson
Duplájára nőtt az elmúlt két évben az olvasótábor és a könyvállomány a gyergyószentmiklósi könyvtárban – számolt be Kisné Portik Irén intézményigazgató annak kapcsán, hogy a Magyar Kultúra Napja tiszteletére tartott rendezvénysorozat részeként megajándékozták a leghűségesebb olvasókat, a könyvtári rendezvények létrejöttének segítőit és népszerűsítőit.
A könyvek iránti hűségéért 72 gyerek és 56 felnőtt kapott ajándékot – a rendszeres könyvtárlátogatók között a legfiatalabb és legidősebb között közel 80 éves korkülönbség van.
Különdíjban részesültek azok a gyerekek, akik 'kinőtt' könyveiket adományozták az intézménynek, hogy kisebb társaik használhassák azokat, illetve az a kislány is, aki két saját kötetét ajándékozta a könyvtárnak. A rendezvények szervezésének segítői mellett elismerésben részesítették Balázs József alfalvi festőművészt, a Rajzvár-rendezvények ingyenes bíráját, az Ipartestület Férfikarát rendszeres fellépéseiért, valamint Varga Béla mesterembert, aki az emeleti termek villanyhálózatának kijavítását vállalta fel. 2012. január 23-án hat osztályközösség vehette át jutalmát azért, hogy teljes létszámmal beiratkoztak és rendszeresen látogatják a városi könyvtárat. Az ajándéktárgyakat, könyveket és Himnusz-kártyákat a polgármesteri hivatal, a 16 Patak Egyesület és a Megyei Kulturális és Művészeti Központ adományozta, a Lorántffy Zsuzsanna Nőegylet csokoládéval pótolta ki a gyerekek ajándékát, az alkalomra szervezett kínálkodáshoz három pékség adott termékeiből.
Forrás: Hargita Népe, 2012. január 24., http://hnepe.files.wordpress.com/2012/01/1201240116.pdf

Különleges levelezésre akadtak
Felbecsülhetetlen értékű ritkaságokra, Liszt, Erkel és Deák Ferenc kézirataira bukkantak a helytörténeti gyűjtemény rendezése közben Sümegen. Pénzben nem is lehet kifejezni ezeknek a nemzeti kincseknek az értékét – fogalmazott a Kossuth Rádiónak Tóth Gyula helytörténet-kutató.
Darnay Kálmán több doboznyi hagyatékában találták meg egyebek mellett Liszt Ferenc levelét, amelyet egyik barátjának írt 1866. február 23-án, Pesten. A világhírű magyar zeneszerző másik előkerült dokumentuma egy német nyelven íródott műsorfüzet, amelyben aktuális fellépései olvashatóak.
Megtalálták Erkel Ferencnek azt a levelét is, amelyet Szemere Bertalannak írt a Hunyadi László című opera esetleges párizsi bemutatójáról. A levélből az is kiderül, hogy a szerző még csiszolgatja az operát a párizsi bemutatóra, amelyet – tette hozzá Tóth Gyula – valószínűleg megtartottak. A gyűjteményből előkerültek Deák Ferenc-levelek is. Az egyiket öccse, Deák Antal személyesen vitte Sümegre. Ebben testvére Zala vármegye főorvosához, Takács Józsefhez fordul segítségért egészségügyi problémái miatt.
A hagyaték vizsgálata jelenleg is tart, így elképzelhető, hogy további, ritkaságnak számító kéziratok is előkerülnek a 17–18 doboznyi gyűjteményből. Tóth Gyula elmondta: a megtalált dokumentumokat egy kiállítás keretében minél előbb szeretnék bemutatni a nagyközönségnek Sümegen.

Rovásírásos Biblia
Rovásírással jelent meg az Újszövetség a Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat és a Rovás Alapítvány együttműködésében.
Tarjányi Béla, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Kara Újszövetségi tanszékének professzora az MTI-nek elmondta, hogy az 1989-ben egyházilag jóváhagyott és egyesületként bejegyzett bibliatársulat a Biblia terjesztésével és népszerűsítésével foglalkozik. Többféle bibliát adtak már ki, így a Bécsi aranybibliát 2008-ban, a Biblia évében, vagy például cigány nyelvű Szentírást és nagybetűst időseknek.
Egy hónappal ezelőtt kereste meg a 2009 óta működő Rovás Alapítvány – amely közhasznú szervezet a rovásműveltségért – két vezetője azzal, hogy készítsenek rovásírással Bibliát. Tarjányi Bélát mindig is érdekelte az ősi magyar írás, és irigyelte a régi cserkészeket, akik tanultak rovásírást. A bibliatársulat elfogadta az ajánlatot és rekordidő, 10 nap alatt a Kner Nyomda elkészítette az Újszövetség rovásírásos változatát. A társulatnak megvan a Káldi-féle katolikus biblia szövegkiadási joga, és ezt, a katolikusok által kedvelt szöveget nyomtatták ki rovásírással.
A professzor emlékeztetett rá, hogy rovásírással megjelent már Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye és egy népszerű mesekönyv.
„A székely–magyar rovásírás nemzeti kincseink közé tartozik, büszkék lehetünk rá, hogy saját betűs írásunk van, s mindezt be kell hozni a köztudatba” – hangsúlyozta.

E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó

2012. február 1., szerda

Februári évfordulók 2012


110 éve, 1902. február elsején született Berda József magyar költő.

110 éve, 1902. február elsején született Langston Hughes afroamerikai költő, író és színpadi szervező.

270 éve, 1742. február másodikán született Barcsay Ábrahám erdélyi magyar klasszicista költő.

190 éve, 1822. február másodikán született Barna Ignác magyar költő, műfordító és természettudományi író.

170 éve, 1842. február másodikán hunyt el Bölöni Farkas Sándor erdélyi magyar író és műfordító.

130 éve, 1882. február másodikán született James Joyce (James Augustine Aloysius Joyce) a híres ír költő, író és kritikus. Főbb művei: Eveline, Ifjúkori önarckép, Ulysess, Finnegan ébredése.

135 éve, 1877. február harmadikán született Antalffy Endre erdélyi magyar költő, nyelvész és műfordító.

400 esztendeje, 1612. február harmadikán született Samuel Butler angol író, festő. Ismertebb regénye: Minden testnek útja.

180 éve, 1832. február harmadikán hunyt el George Crable angol költő.

120 éve, 1892. február negyedikén született Ugo Betti olasz író, drámaíró és költő.

135 éve, 1877. február ötödikén született Nagy Endre magyar író, újságíró.

200 éve, 1812. február hetedikén született Charles Dickens, az angol irodalom egyik nagy alakja. Ismert művei: A Pickwick klub, Twist Olivér, Karácsonyi ének, Copperfield Dávid.

460 esztendeje, 1552. február nyolcadikán született Agrippa d'Aubigné francia költő, történész.

100 éve, 1912. február tizedikén született Darvas József magyar népíró, publicista.

90 éve, 1922. február tizedikén született Göncz Árpád magyar író, műfordító és politikus.

80 éve, 1932. február tizedikén hunyt el Edgard Wallace (Richard Horatio Edgar Wallace), az angol krimi irodalom nagyja, aki színműveket is írt.

125 éve, 1887. február tizenharmadikán született Csáth Géza (Brenner József) magyar író, orvos és zenekritikus.

100 éve, 1912. február tizennegyedikén született Sigurd Evensmo norvég novellista és drámaíró.

210 éve, 1802. február tizennegyedikén született Józef Bohdan Zaleski, a lengyel romantikus költészet kiemelkedő alakja.

100 éve, 1912. február tizenötödikén született Mikes György (George Mikes) magyar író, újságíró és humorista. Művei egy részét angolul írta.

350 esztendeje, 1662. február tizenhatodikán született Listius László erdélyi származású magyar költő.

130 éve, 1882. február tizenhatodikán született Surányi Miklós magyar író és lapszerkesztő.

 260 éve, 1752. február tizenhetedikén született Friedrich Maximilian von Klinger német író, drámaíró, költő.

150 éve, 1862. február tizenhetedikén született Mori Ōgai (Mori Rintaró) japán író.

120 éve, 1892. február tizenhetedikén született Lám Béla erdélyi magyar költő, gépészmérnök.

130 éve, 1882. február tizennyolcadikán született Benda Jenő magyar író és újságíró.

480 esztendeje, 1532. február tizenkilencedikén született a francia kísérletező költő és tudós Jean-Antoine de Baïf.

60 éve, 1952. február tizenkilencedikén hunyt el Knut Hamsun (Knut Pedersen) norvég író, költő, a modern norvég irodalom kiemelkedő egyénisége.

70 éve, 1942. február huszonkettedikén hunyt el Stefan Zweig osztrák-német író, költő és műfordító.

90 éve, 1922. február huszonharmadikán született Gera György magyar író, műfordító, dramaturg és publicista.

170 éve, 1842. február huszonötödikén született Karl Friedrich May német író. Népszerű vadnyugati témájú könyvei: Winnetou, Az inka öröksége, A medveölő fia, Az olajkirály, A szilafészek.

160 éve, 1852. február huszonötödikén hunyt el Thomas Moore ír származású angol nyelvű költő, író.

210 éve, 1802. február huszonhatodikán született Victor-Marie Hugo francia író, költő és drámaíró. Legismertebb művei: A párizsi Notre-Dame, A nyomorultak, A nevető ember, Kilencvenhárom.

90 éve, 1922. február huszonhatodikán született Fekete Gyula magyar író, újságíró és szociográfus.

110 éve, 1902. február huszonhatodikán hunyt el Szigeti József  magyar drámaíró és színész.

110 éve, 1902. február huszonhetedikén született John Steinbeck ír származású amerikai író, novellista és színműíró. Legismertebb művei: Kedves csirkefogók, Egerek és emberek, Érik A gyümölcs, Édentől keletre, Volt egyszer egy háború.

80 éve, 1932. február huszonnyolcadikán hunyt el Ambrus Zoltán magyar író, műfordító és kritikus.

140 éve, 1872. február huszonnyolcadikán hunyt el Rexa Dezső magyar irodalomtörténész, helytörténész, nyelvész és író.

20 éve, 1992. február huszonkilencedikén hunyt el Karinthy Ferenc  magyar író, drámaíró és dramaturg, Karinth Frigyes fia.


Érdemes Tudni

80 éve, 1932. február elsején született Marosi Ildikó erdélyi magyar újságíró és irodalomtörténész.

90 éve, 1922. február másodikán született Faragó József erdélyi magyar néprajztudós. Összegyűjtött munkái, többek között: Betlehemezők és kántálók Pusztakamaráson, Moldvai csángó népdalok és népballadák, A szegény ember vására, Jávorfa muzsika (népballadák), Gyönyörű Bán Kata (régi magyar népballadák), Háromszéki népballadák.

55 éve, 1957 február másodikán hunyt el Neumann János zsidó származású magyar matematikus, tudós.

200 éve, 1807. február tizennegyedikén született Batthyány Lajos, Magyarország első miniszterelnöke.

135 éve, 1877. február tizennegyedikén született Sándor Imre erdélyi magyar genealógus (származástan), heraldikus (címertannal foglalkozó) és újságíró.

20 éve, 1992. február tizennyolcadikán hunyt el  Domokos Pál Péter székely-magyar történész, néprajzkutató, a csángók történetének és kultúrájának lelkes kutatója.

300 esztendeje, 1712. február huszonkettedikén született Bod Péter székely-magyar irodalomtörténész, református lelkész.

105 éve, 1907. február huszonharmadikán született Debreczy Sándor székelyföldi magyar pedagógiai író, irodalomtörténész

60 éve, 1947. február huszonhatodikán hunyt el Tihanyi Kálmán magyar fizikus, az ikonoszkóp feltalálója.