2012. március 28., szerda

Udvarhelyszék Könyvtárosainak Módszertani Gyűlése


A Hargita megyei iskolai könyvtárosok módszertani találkozójának témája:

A megye iskolai könyvtárainak mai arculata

            A találkozó szerepe hidat teremteni tapasztalatcsere alapján a megye iskolai könyvtárosai között ebben az információcentrikus világban.

Helyszín: A SZÉKELYUDVARHELYI MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA

Partnerek: Az Udvarhely körzeti és Csík körzeti könyvtárosok módszertani felelősei.

Időpont: 2012. március 29.

Meghívottak: Udvarhelyszék és Csíkszék könyvtárosai

PROGRAM

930945 a könyvtáros házigazda köszöntőbeszéde

9451230 a prezentációk bemutatása

1230 – 1300 – az előadások témájával kapcsolatos megbeszélések

1300 – 1400 – vita a könyvtárosi munkák kiértékeléséről

1400 – záróbeszéd

Előadások témája

  • Olvasásra nevelés az iskolai könyvtárbanBarabás Zója, Móra Ferenc Általános Iskola, Székelyudvarhely

  • Az olvasás fejlesztése a szülők bevonásávalEgyed Daniela, Nagy István Művészeti Líceum, Csíkszereda

  • „Az én könyvtáram, az én váram”!Borbé Levente, Márton Áron Gimnázium, Csíkszereda

  • Az iskolai könyvtár menedzselése a világháló segítségévelHatos Melinda, Orbán Balázs Gimnázium, Székelykeresztúr 
  • „A jó példa ragadós”Bíró Emese, Petőfi Sándor Általános Iskola, Csíkszereda
  •  
  • Szervezők:
  • Barabás Zója
  • Borbé Levente
  •  

2012. március 26., hétfő

Román irodalom magyar nyelven


Szokás mondani, „annyi ember vagy ahány nyelvet ismersz”. Magától értetődően vonatkozik a szaknyelvekre is, amely megtanulásának kézenfekvő helye az iskolai órákon való beavatás.
            Nyelveken beszélni nagyszerű dolog. Egy művet olvasni eredetiben pedig egyenesen felemelő. Csak jókat lehet mondani e nyilvánvaló, nemcsak hasznos, hanem a megértést tovább fejlesztő, serkentő tényről. Azonban eljutni más nyelvek világába elég hosszú az út… Először ismernünk kell saját anyanyelvünket, hiszen ez az egyetlen hiteles kiindulópont az ismeretlen megismerése felé.
            Hogy miért is érdemes e néhány gondolatot felsorolni? Nagyon egyszerű. Iskoláinkban egyre keresettebbek főleg a román irodalmi művek magyar nyelvű változatai. Lehetséges, hogy gyerekeink, főleg itt Székelyföldön nehezebben sajátítják el a román nyelvet, de mint tudjuk, bármennyire értünk más nyelveken, a legkifejezőbb a sajátunk marad; még akkor is, ha szórványban nőttek fel egyesek, szívesebben olvasnak román íróktól anyanyelvükön műveket.
Itt, ebben az esetben néhány gondolat erejéig kitérek a román nyelv és irodalmi tankönyvekre, amelyeknek tartalma még a román anyanyelvű diákokat is meggondolkoztatja… A beavatatott szakértő tanárok véleménye szerint, tömören szólva nem éppen a legegyszerűbb út vezet az ország nyelvének elsajátítása felé. Ezen kívül pedig nem minden diák rendelkezik azzal a tudásszinttel, amelyet megkövetelnek ezekben a tankönyvekben.
A fentiekből egyből kiderül, hogy a múlt század ötvenes éveiben elkezdett, román írók, költők, drámaírók és esszéírók műveinek lefordítása helyénvaló volt. Az akkori politikai hangulat is pártolta ezt. Mindegy miként történt, a lényeg azon van, hogy szintén a múlt század hatvanas, hetvenes és még a nyolcvanas éveinek elején szép volt a felhozatal román művek fordításából. Az 1985 után egyre ritkuló fordítások a diktatúra utolsó éveit jelzik. Az 1990-től megjelenő fordítások, netán újra kiadások szinte elvesztek az idő mezsgyéjében. Alig lehet egyet-kettőt felmutatni.  Még a kortárs irodalomból is csak néhány akad. A régi művek újrakiadása elmaradt, pedig már készen le is vannak fordítva.


Hogy milyen román műveket keresnek a diákok? Egyszerű. Ami benne van a tanítási programban. Azért néhányat közülük érdemes felsorolni: Caragiale novellái és színművei, Călinescu – Ottilia titka, Eminescu prózája, Eliade novellái és regényei, Negruzzi prózai írásai, Petrescu – A szerelem utolsó, a háború első éjszakája, Rebreanu – Ion és Akasztottak Erdeje, Sadoveanu – A balta és Ankuca fogadója, Slavici – Anyja lánya, Voiculescu prózai írásai, román népballadák ( kiemelve a Mioriţa és Manole mester).   
Pár éve történt egy kísérlet a könyvek kiadatására Léstyán Dénes bácsi személyében, a  csíkszeredai Kós Károly Építőipari Szakközépiskola akkori könyvtárosának jóvoltából. Sajnos ez a kísérlet kudarcba fulladt, vagyis nem sikerült meggyőzni egyetlen hazai kiadót sem a kötetek nyomtatásának szükségességéről.
Lehet, hogy nem értem azokat a procedúrákat, amelyekkel szembe kell néznie egy kiadónak, de meg lehetne próbálni, mert megérné. Az az érzésem, ha a már lefordított műveket újra kiadnák nagy sikere lenne, s szép számmal szereznék be nemcsak a magyar oktatási intézmények, hanem az egyes emberek is vásárolnák saját maguk részére.
Borbé Levente


2012. március 22., csütörtök

Több mint félezer kötet tűnt el a marosvásárhelyi Teleki Tékából

   Több mint félezer kötet tűnt el a marosvásárhelyi Teleki Tékából - ez derült ki a most befejezett leltár nyomán. A hiány több mint négy évtized alatt gyűlt fel, ugyanis utoljára 1967-ben végeztek teljes körű leltárt a magyar nyelvterület legrégibb közkönyvtárában. Egyelőre a rendőrség nyomozást kezdett az ügyen. A Teleki Tékát több mint 200 évvel ezelőtt létesítette Teleki Sámuel, erdélyi kancellár.

   Átlagosan minden hónapban eltűnt egy könyv az elmúlt 45 évben Teleki Tékából. Összesen 538 könyv hiányzik a marosvásárhelyi könyvtár 250 ezres állományából . Egy éve kezdték a leltározást. A eltűnt kötetek fele huszadik századi, de hiányzik több XVI., XVII. és XVIII. századi kiadvány is. A Téka munkatársai először 2007-ben vették észre, hogy könyvek tűntek el, ekkor kezdték el először az összesítést. "Azt nem mondhatjuk, hogy nem hiányoznak értékesebb könyvek, viszont nem hiányoznak ősnyomtatványok, unikumok" – mondta Lázok Klára, a Teleki-Bolyai könyvtár osztályvezetője.
Forrás: Duna Híradó
Link:

2012. március 9., péntek

ReMek-e-hírlevél 2012/3 számából

Éves erdélyi magyar eseménynaptár készült
Elkészült az erdélyi és csángóföldi magyar eseménynaptár, amelyben napi bontásban olvasható több mint 1500, 2012-ben már lezajlott vagy a következő hónapokban sorra kerülő rendezvény megnevezése, helyszíne, szervező intézménye és programfelelőse.
A 224 oldalas összeállítás elérhető és letölthető a kolozsvári székhelyű Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) honlapjáról (www.emke.ro). Kiadója a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) főtitkárságának kulturális főosztálya, amelynek az adatgyűjtésben partnere volt a Communitas Alapítvány és az EMKE is.
A több mint másfélezer eseményt önkormányzatok, egyházak, alapítványok, egyesületek, ifjúsági szervezetek szervezik. A rendezvények témája rendkívül változatos: közönségtalálkozók, előadások, koncertek, kiállítások, fesztiválok, a magyar nemzeti ünnepekről való megemlékezések.
A Kolozsváron kiadott naptárban a tavalyi eseményekről válogatott fényképek is helyet kaptak.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=111357


A közösség szolgálata ad értelmet a könyvtárosi munkának
A neves csíksomlyói polihisztor, Kájoni János nevét viseli a Hargita Megyei Könyvtár. A név az írás, a könyvnyomtatás, a műveltség nagy múltjára utal, az intézményben folyó digitalizálási munka viszont jelzi, hogy lépést tartanak a korral. Az írás lényege nem változik, csupán az a közeg, hordozó, amely révén eljut az olvasóhoz. Kopacz Katalinnal, a könyvtár igazgatójával készített interjút a Hargita Népe napilap számára Sarány István újságíró:
'- A könyvtár – hitem szerint – a templom és iskola mellett a társadalom alapvető fontosságú intézménye, kultúraterjesztő, nevelő, tájékoztató, szociális szerepéből adódóan. A közösségért van, a közösséget szolgálja, ez ad értelmet a könyvtárosi munkának. Következésképpen nincs olyan nehézség, amelyet ne lehetne leküzdeni, legyen az épületgond, fűtetlen helyiség, ázó plafon vagy éppen pénzhiány. Mindenre van megoldás, ez sok esetben hivatástudat, elkötelezettség kérdése.' – fogalmazta meg az igazgató válaszában arra a kérdésre, hogy miként sikerül a könyvtárnak ideálisnak korántsem mondható körülmények között eleget tennie hivatásának.
Kopacz Katalin beszámolt továbbá a könyvtár 2011-es eredményeiről, gondjairól, a könyvtárhasználati statisztika előző évi alakulásáról, valamint az  intézmény idei prioritásairól is:
'Prioritás a székhelygond megoldása. Úgy tűnik, van remény a könyvtár régóta fennálló problémájának orvoslására,valamennyi részleg egy épületbe költöztetésére.'
'Állománygyarapítás szempontjából, 2001-től számítva, a legkedvezőbb évet zárjuk. Összesen 4035 könyvtári dokumentummal gyarapítottuk állományunkat; a gyarapodás többségét könyv és folyóirat képezi, de folyamatosan nő a könyvtárban fellelhető hangoskönyvek, DVD-k, más elektronikus dokumentumok száma is. Intézményünk értékes könyvadományban részesült a Márai Program keretében (312 kötet – ebből 185 kötet szépirodalom, 127 kötet tényirodalom 800 000 Ft értékben). Ugyanakkor saját digitalizálási tevékenységünk eredményeként interneten publikáltunk eddig 100 elektronikus dokumentumot – a Magyar Elektronikus Könyvtárban, illetve az Elektronikus Periodika Adatbázisban –, ebből 35-öt a tavalyi év folyamán.'
'A közzétett dokumentumok használatát számlálók regisztrálják, hatalmas elégtétel a számok ismerete és a távoli használóktól érkező visszajelzések. Említésre méltó a könyvtár hozzájárulása a Wikipédia építéséhez: helyi személyiségek életrajzi adatait és más helytörténeti, helyismereti adatokat publikálunk. Az intézmény jelentős műszaki felszereltséggel rendelkezik. 1993 óta könyvtári szoftvert használunk, a könyvtár katalógusa interneten elérhető, digitalizáláshoz szükséges eszközöket pályázati úton nyertünk. 2009-ben bekapcsolódtunk a BIBLIONET országos programba.' - mondta el Kopacz Katalin.
A teljes interjú itt olvasható: Hargita Népe, 2012. február 3., http://hnepe.files.wordpress.com/2012/02/1202030116.pdf


 Kreatív romántanulás
A sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumból indult, bejárta a megye több iskoláját, a Mikes Kelemen Elméleti Líceumban is állomásozott az a román nyelvű mesemaraton, amelynek célja megváltoztatni a magyar gyermekek hozzáállását a román nyelv tanulásához, barátságossá tenni azt a hozzájuk közel álló szövegek által, a szabad előadásmóddal pedig lehetőséget teremteni a román nyelvű kommunikációra. Forreiter Csilla könyvtáros, a román meselánc elindítója lapunknak elmondta: a román nyelvet oktató tanárok segítségével készülnek fel a diákok, akik a szövegek megtanulása alatt gyakorolják az olvasást, csiszolják kiejtésüket, és eközben közelebb kerülnek a nyelvhez, amit a rossz tantervek és tankönyvek miatt a magyar gyermekek nehezen tanulnak meg.
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/46897/kreativ_romantanulas


Kora középkori kéziratot találtak Törökországban
Ezerötszáz éves, kézírásos, rajzokkal illusztrált kézirat került elő Törökországban. Török sajtójelentések szerint elképzelhető, hogy az egyik legrégibb keresztény evangéliumról, Barnabás evangéliumáról van szó. Az értékes kötet nemrég került az ankarai Néprajzi Múzeum birtokába.
Az ötvenkét oldalas kézirat Jézus anyanyelvén, arámi nyelven íródott. A kötetben egyebek közt megtalálható az utolsó vacsorát ábrázoló rajz, amelyen Jézus a tizenkét apostol társaságában látható. A rajzok egyike Jézus keresztrefeszítését ábrázolja a Nap és a kereszt jelképével együtt, a másikon a Krisztus sírjának tartott barlang, illetve az annak bejáratát elzáró szikla látható.
A dokumentumot 2000-ben műkincscsempészek elleni razzia alkalmával foglalta le a rendőrség, több más műtárggyal együtt. A műkincseket az ankarai bíróságon őrizték éveken át; az őskeresztény kéziratot néhány hete adták át a múzeumnak. A kötet szénizotópos kormeghatározását külföldön végezték el; ezt a folyamatot állagmegóvás és restaurálás, majd az értékes könyv kiállítása követi.
Ertugrul Günay török kulturális miniszter szerint vizsgálják, hogy esetleg az egyik legrégibb keresztény evangéliumról van-e szó. A török sajtó szerint elképzelhető, hogy ez Barnabás evangéliumának egyik példánya. Egyes iszlám tudósok kulcsdokumentumnak tartják Barnabás evangéliumát, amely bizonyos pontokon eltér a Bibliától és több párhuzamot mutat az iszlámmal, mások viszont hamisítványnak tartják.
Forrás: http://index.hu/tudomany/tortenelem/2012/02/27/ezerotszaz_eves_keziratot_talaltak_torokorszagban/

Helyhiánnyal küzd a székelyudvarhelyi tudományos könyvtár
Helyhiánnyal küzd Erdély és Székelyudvarhely egyik legértékesebb muzeális könyvgyűjteménye, a Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára.
A székelyudvarhelyi Baczkamadarasi Kis Gergely Református Gimnázium épületében található tudományos könyvtár egyidős a református kollégiummal. A 342 éve, 1670-ben alapított könyvtárban az évek során annyi kötet összegyűlt már, hogy a helyszűke miatt nem tudják újabbakkal bővíteni az állományt. Mivel a református egyház visszakapta régi épületét, a korábbi tanítóképzőt, ezért az ingóságok, benne a könyvtári állomány sorsa bizonytalan – nyilatkozta a Hargita Népe című csíkszeredai napilapnak Róth András Lajos, aki 1990 óta vezeti a könyvtárat, amely jogilag a református gimnáziumé, adminisztrációs szempontból pedig a rendszerváltás után átkerült a Haáz Rezső Múzeumhoz mint muzeális gyűjtemény.
Az állományával a 17. és 20. század közötti erdélyi magyar kultúrát hűen tükröző 80 ezer kötetes könyvtár túlélte az 1848-as forradalmat és a világháborúkat. A könyvek nagyobbrészt 1950 előttiek. Az 1700-as évek közepétől kezdődően tizenhét személyi téka került a könyvtár tulajdonába: ez adja ki a régi gyűjtemény legnagyobb részét. A könyvek 85 százaléka magyar nyelvű, a maradék pedig latin, német, francia és angol.
A kétszintes könyvtár annyira túlzsúfolt, hogy a legújabb köteteket kénytelenek a polcok között, dobozokban tárolni. A könyvtáros szerint a református gimnázium vezetősége a jogi kérdések tisztázása után egy termet még fel tudna szabadítani a gyűjtemény számára az épületben.
A könyvtárnak viszonylag kevés a látogatója, mert a régi kötetek alapvetően nem használhatóak a mai oktatásban, miközben a történelem a néprajz és a tudománytörténet területén kutatók számára az állomány valóságos kincsesbánya. (MTI)
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=110931

Bukarestben is megünneplik Örkény születésének 100. évfordulóját
Bukarestben is megünneplik a magyar abszurd dráma kitűnő képviselője születésének 100. évfordulóját. Az UNESCO Nicolae Bălcescuról elnevezett kulturális központjában bemutatták a Tóték című drámát, Victor Ioan Frunză rendezésében, Adriana Grand díszleteivel, kosztümjeivel, valamint négy fiatal színész és egy színésznő közreműködésével. A darabot Victor Ioan Frunză Csíkszeredában is megrendezi majd, a Csíki Játékszín közreműködésével.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=111639


E lapszám felelős szerkesztője: Bákai Magdolna

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.

2012. március 7., szerda

AXE képzés Hargita megyében


„Útjára indult” az AXE képzés megyékben is, amely a könyvtárosok, könyvelők és titkárok továbbképzését biztosítja majd az elkövetkezendőkben.
            A könyvtárosok képzése jelenleg három városban zajlik: Csíkszeredában, Székelykeresztúron és Maroshévízen.
            A képzés három modulos és 23 credit pontot lehet összegyűjteni véle, a végén minden egyes „tanuló” szakmai elismervényben részesül.
            A modulok témái:
- I modul – az Egyetemes Tizedes Osztályozás
- II modul – indexelési nyelvezetek
- III modul – egy korszerű könyvtárosi program megismerése


            A képző természetesen a három modulhoz fűződő szakmai ismeretek elsajátításán belül korszerű megvilágításba helyezi a tanultakat, amelyek által a hallgatók nemcsak új tapasztalatokra tudnak szert tenni, hanem ötleteket is kapnak saját könyvtáruk informatizálásának lehetőségeihez.


            Jómagam, mint kezdő képző elmondhatom, hogy a képzések alatt a hallgatók aktivitása által sok tapasztalatot gyűjtöttem, főleg egyes témák megbeszélései vagy boncolgatása alatt. Itt azt hiszem mindenki tanult.


            A jelenlegi képzők névsora, ahol, és amit leadott vagy le kell adjon:
-         Németh Katalin, Csíkszereda – E.T.O.
-         Hatos Melinda, Székelykeresztúr – E.T.O.
-         Lung Georgeta-Maria – Maroshévíz – E.T.O
-         Borbé Levente, Csíkszereda – indexelési nyelvezetek
-         Balogh László, Székelykeresztúr – indexelési nyelvezetek
-         Bíró Emese, Maroshévíz – indexelési nyelvezetek
-         Gyarmati Dénes, Csíkszereda és Maroshévíz –könyvtári informatika
-         Szélyes Emőke-Réka – könyvtári informatika

Borbé Levente


2012. március 6., kedd

Iskolai könyvtárosok megyeközi gyűlése Sepsiszentgyörgyön


Március másodikán zajlott négy megye iskolai könyvtárosai találkozójának első összejövetele a sepsiszentgyörgyi megyei könyvtár aulájában. Igen figyelemreméltó ötlet, és egyben megvalósítás a háromszékiek részéről.

            Az előadássorozat témája A diákok olvasáskészségének fejlesztése az iskolai könyvtárban. Az előre jelzett előadók Crăciun Mariana kivételével mind jelen voltak. A Hargita megyei kolléganőnk betegség miatt nem tudott eljönni, ezért Egyed Daniela, a csíkszeredai Nagy István Művészeti Líceum könyvtárosa felváltotta saját bemutatójával.
            Egyed Daniela előadása remekbesikerült, annak ellenére, hogy a felkészüléshez csak egy nap állt rendelkezésére. Természetesen az anyag már megvolt, készen állt az összerakásra.  Témája az olvasás megszerettetése a második osztályban. A terv jó ötletnek bizonyult. Inkább a kivitelezéshez kellett energia, amely munka a kis diákok szüleinek bevonásával történt. Ők készítették fel gyerekeiket az általuk elolvasott könyv bemutatására, amelynek az iskolai könyvtár adott otthont. A merész vállalkozás meghozta az eredményét egyre több kisdiák érdeklődött a könyvek iránt.


            A háromszéki, brassói és bákói iskolai könyvtárosok két-két előadással készültek. Az előadások témájának címei megtalálhatóak az alábbi linken:

* * *
            Ahogy az egyébként jól sikerült és figyelemreméltó előadásokból is kiderült, az iskolai könyvtárak új kihívások előtt állnak. Ami régebb természetes volt (olvasásra gondolok), azért ma keményen meg kell küzdeni. Sajnos az olvasás, mint tanulás, vagy szabadidő tevékenység, netán kedvtelés, teljesen háttérbe szorult.  Nyilván a könyvtárosok azokat a módszereket sorakoztatták fel, amikkel a diákokat jobban tudják ösztönözni és becsalogatni a könyvtárba, viszont mindenhol ott lapult az is, hogy a gyerekek nagy része nem menne be a könyvtárba, vagy esetleg csak a divatnak megfelelő könyvet olvasná el, ha nem lennének a könyvtárosok által előre kidolgozott programok. Kivételt képeznek a háziolvasmányok. Mindenféleképpen hasznosnak mondható az ilyen jellegű tapasztalatcsere, mert megkönnyíti a könyvtárosok egyre zsúfoltabb munkaidőn kívüli programját.


            Várjuk a következő előadássorozatot!

Köszönet Kiss László ötletgazdának és Alis Pop háromszéki szaktanfelügyelőnek, aki segítette e programsorozat megvalósítását.





Borbé Levente
 

2012. március 5., hétfő

Márciusi évfordulók 2012

1240 esztendeje, 772. március elsején született Po Csü-ji kínai költő.

195 éve, 1817. március másodikán született Arany János magyar költő. Ismert művei: Elveszett alkotmány, Toldi, A rab gólya, Letészem a lantot, A nagyidai cigányok, Bolond Istók, A walesi bárdok, V. László, Szondi két apródja, Ágnes asszony, Buda halála, Családi kör stb.

100 éve, 1912. március harmadikán hunyt el Pierre Benoit francia regényíró. Népszerű műve az Atlantisz.

160 éve, 1852. március negyedikén hunyt el Nyikolaj Vasziljevics Gogol ukrán származású orosz író, drámaíró. Főbb művei: Az őrült naplója, Az orr, A köpönyeg, Holt lelkek, A revizor.

35 éve, 1977. március negyedikén hunyt el Veronica Porumbacu (eredeti nevén - Schwefelberg) zsidó származású román költő és ifjúsági író.

90 éve, 1922. március ötödikén született Pier Paolo Pasolini olasz író, költő, nyelvész és filmrendező.

35 éve, 1977. március nyolcadikán hunyt el Bárdosi Németh János magyar költő.

240 éve, 1772. március tizedikén született Karl Wilhelm Friedrich Schlegel német filozófus, író és műkritikus.

170 éve, 1842. február március tizenegyedikén született Eötvös Károly író, publicista és szerkesztő.

1830 esztendeje, 182. március tizenkettedikén született Omar ibn al-Fárid, az arab költészet legnagyobb misztikus poétája.

110 éve, 1842. március tizennyolcadikán született Stéphane Mallarmé (Étienne) a francia szimbolista költészet nagy alakja.

80 éve, 1932. március tizennyolcadikán született John Hoyer Updike amerikai angol regényíró, költő, elbeszélő, irodalom- és műkritikus. A legnépszerűbb regényei a „Nyúl”- sorozat.

35 éve, 1977. március tizenkilencedikén hunyt el Jékely Zoltán erdélyi magyar író, költő és műfordító. .

110 éve, 1842. március tizenkilencedikén hunyt el Tolnai Lajos (Hagymássy Lajos) író, költő és publicista.

125 éve, 1877. március huszonegyedikén született Kassák Lajos magyar költő, író, műfordító és képzőművész.

135 éve, 1877. március huszonegyedikén született Pakots József magyar író, újságíró és szerkesztő.

80 éve, 1552. március  huszonegyedikén  született Bretter György erdélyi magyar esszéíró és filozófus.

35 éve, 1977. március huszonegyedikén hunyt el Mikó Imre erdélyi magyar  író, műfordító.

190 éve, 1832. március huszonkettedikén hunyt el Johann Wolfang von Goethe német költő, drámaíró, író. A világirodalom egyik legnagyobb alakja. Ismert művei: Az ifjú Werther szenvedései, Faust, Vonzások és Választások, Wilhelm Meister vándorévei.

170 éve, 1842. március huszonharmadikán hunyt el Stendhal (Marie-Henri Beyle) francia realista író. Ismertebb regényei: Vörös és fekete, Vörös és fefér (befejezetlen) Pármai kolostor.

115 éve, 1897. Március huszonharmadikán született Hamvas Béla magyar író, filozófus és könyvtáros.

190 éve, 1832. március huszonnegyedikén született Henri Murger francia író. Népszerű műve a Bohémélet.

70 éve, 1942. március huszonötödikén született Ana Blandiana (Otilia Doina Coman) román költő, író és újságíró.

170 éve, 1842. március huszonötödikén született Antonio Fogarazzo  olasz író és költő.

100 éve, 1912. március huszonhatodikán született Thurzó Gábor író és műfordító.

120 éve, 1892. március huszonhatodikán hunyt el Walt Whitman, az amerikai angol költészet kimagasló egyénisége.

 540 esztendeje, 1742. március huszonhetedikén hunyt el Janus Pannonius (Csezmiczei János vagy Cesinge János) latin nyelven író horvát származású magyar  költő és humanista.

135 éve, 1877. március huszonnyolcadikán született Dánielné Lengyel Laura magyar író, költő, kritikus és újságíró.

110 éve, 1902. március huszonkilencedikén született Marcel Aymé francia író, drámaíró és elbeszélő .

95 éve, 1917. március harmincadikán Komjáthy István magyar író és műfordító.

130 éve, 1882. március harmincegyedikén született Kornyej Ivanovics Csukoszkij orosz ifjúsági író és költő.


Érdemes Tudni

30 éve, 1982. március másodikán hunyt el Nagy András György erdélyi magyar orvosi szakíró, közíró és népművelő.

80 éve, 1932. március harmadikán született Salló István erdélyi székely-magyar szobrász és író.

35 éve, 1977. március negyedikén hunyt el Dankanits Ádám erdélyi magyar művelődéstörténész.

45 éve, 1967. március hatodikán Kodály Zoltán magyar zeneszerző, zenetudós, zeneoktató és népzenekutató.

30 éve, 1982. március tizenegyedikén hunyt el Albert István erdélyi székely-magyar újságíró és elbeszélő.

40 éve, 1972. március tizenhatodikán hunyt el Venczel József (álnevén Várdotfalvi) erdélyi magyar szociológus.

375 esztendeje, 1637. március tizenkilencedikén hunyt el Pázmány Péter magyar hittudós és egyházi író. A magyarországi ellenreformáció vezéralakja.

180 éve, 1832. március tizenkilencedikén született Vámbéry Ármin magyar nyelvtudós, utazó, orientalista, a magyar Földrajzi Társaság egyik alapítótagja.

310 esztendeje, 1702 március huszadikán hunyt el Misztótfalusi Kis Miklós magyar nyomdász és betűmetsző. Ő tervezte meg a Times New Roman újságbetűtípus ősét.

65 éve, 1947. március huszonegyedikén született Miklossy-Vári Vilmos erdélyi székely-magyar természettudományi író, szerkesztő és muzeológus.

565 esztendeje, március huszonötödikén választották Hunyadi Jánost Magyarország kormányzójának.


2012. március 2., péntek

Felolvasó maraton a székelykeresztúri Orbán Balázs Gimnáziumban


Február 15-én került megszervezésre a székelykeresztúri Orbán Balázs Gimnáziumban a felolvasó maraton Arany János műveiből, a költő halálának 130. évfordulójára.

A II-IV osztályos diákok az iskola könyvtárban olvasták fel, osztályonként váltva egymást,  a Rózsa és Ibolya című verses mesét. Érezhető volt a délelőtt folyamán, hogy az olvasás egy összekötő kapocs és az együttlét, a közös olvasás öröme élményszerűvé tette mindenki számára ezt a néhány órát.


  könyvtáros


2012. március 1., csütörtök

Adj, király, katonát!” vetélkedő Székelykeresztúron


Székelykeresztúron 2012. február 22-én a Városi Könyvtár, a Kistérség Iroda és az Orbán Balázs Gimnázium könyvtára második alkalommal szervezte meg az „Adj, király, katonát!” elnevezésű vetélkedőt a IV-VIII osztályos diákok körében. A Berde Mózes Unitárius Gimnázium, az Orbán Balázs Gimnázium és a Petőfi Sándor Általános Iskola 10-10 tanulóval jelentkezett erre a játékra.

            A verseny első mozzanata már formabontó volt, hiszen megszoktuk, hogy csapatversenyre már kész csapatokkal érkeznek a diákok, itt viszont sorshúzással dőlt el, hogy ki melyik csoportba kerül. A csapatok kialakítása után a versenyzők teljes lélekkel vettek részt a különböző feladatokon, próbákon.

            A zsűri döntése alapján az I. helyezést az Angyalok csapata érte el (Costas Andrea a Petőfi Sándor Általános Iskolából, Tóth Tímea a Berde Mózes Unitárius Gimnáziumból és Kendi Orsolya az Orbán Balázs Gimnáziumból). Ők jutottak tovább a következő fordulóra.
Hatos Melinda 
könyvtáros