2012. augusztus 8., szerda

ReMeK-e-hírlevél 2012/8 számából

Elindult az első magyar közösségi könyvcserélő oldal
Elindult az első magyar közösségi könyvcserélő oldal, a rukkola.hu, ahol a felajánlott könyveket csereberélhetik egymás között a felhasználók. A szabály: ha valaki a honlapra felrak (azaz rukkol) mások által elvihető (azaz happolható) könyvet, akkor választhat magának a többiek által feltett könyvek közül. A csereberélők felveszik egymással a kapcsolatot, így új ismeretségek is születhetnek.
A rukkola.hu hatvan könyvvel startolt, a tesztidőszak alatt kétszáz példányt töltöttek fel rá, néhány órával az indulás után pedig már több mint hatszáz könyv vár arra, hogy elhappolják. A honlap egyik elindítója, Kun Gabi a Kötve-fűzvének elmondta, a közösségi könyvcserélő oldal ötlete először 2008-ban merült fel, és aztán most kerültek elő újra az akkori ötletek. Az alapszabályok már működő amerikai könyvcserélő oldalak modelljei alapján születtek. A rukkolásokkal pontokat és plecsniket lehet szerezni, ezekkel elhappolhatók a könyvek. A csere egyszerű szabályok szerint megy: kell egy Facebook-fiók, legalább öt olyan példányt kell feltölteni a rukkola.hu-ra, amit szívesen elküldenénk másnak és máris elhappolhatunk egy általunk kiszemelt könyvet. A kötetek eljuttatása az új gazdájukhoz a rukkoló dolga. A keresés a moly.hu API-jának köszönhetően könnyű, a keresőmezőben elég a könyv címét megadni, máris látható a moly.hu-s adatlapja. A szolgáltatás ingyenes. További részletek itt: http://rukkola.hu/gyakran_ismetelt_kerdesek.
Forrás: http://multikult.transindex.ro/?hir=6169

Nigériai kikötő a könyv fővárosa 2014-ben
A nigériai Port Harcourt lesz a könyvvilág fővárosa 2014-ben. Az UNESCO választása azért esett a kikötővárosra, mert a település sikeres programot vitt véghez a helyiek körében az analfabetizmus visszaszorítására.
Irina Bokova, az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, az UNESCO főigazgatója külön kiemelte a nigériai város képzési programjának magas minőségét.
A több mint egy évtizede évente odaítélt cím szimbolikus jelentőségű, egy-egy olyan városnak járó elismerés, amely különböző programok, elkötelezettség vagy tevékenység révén sokat tett a könyvekért és az olvasásért. Pénzügyi támogatás nem jár a cím mellé.
Az UNESCO korábban Thaiföld fővárosát, Bangkokot nyilvánította a könyv fővárosává a 2013-as évre. Első ízben Madrid viselte a címet 2001-ben.
Az éppen aktuális város minden évben április 23-án, a könyv világnapján veszi át a címet, amelyet idén Jereván birtokol.
A titulust korábban elnyerte Alexandria, Amszterdam, Antwerpen, Bejrút, Bogotá, Buenos Aires, Ljubljana, Montreal, Torino és Újdelhi is.
Forrás: http://www.kultura.hu/main.php?folderID=887&articleID=328427

Egyesülésbe tömörültek az e-könyvkiadók és -forgalmazók
Akciókat szervez, nemzetközi kapcsolatokat épít, az e-könyves szakma érdekeit képviseli a jogalkotók és a közönség felé az Egyesülés az e-könyvekért szerveződés, amelyhez 22 kiadó és terjesztő csatlakozott Magyarországon.
A szervezet céljai között szerepel az e-könyvek és az erre alkalmas olvasók népszerűsítése, rendszeres nyilvános fórumok szervezése, a legális tartalomfogyasztás elterjesztése, piaci elemzések készítése, valamint például a jogi, adózási különbségek csökkentése a hagyományos kiadványokhoz képest. A papíralapú könyveket terhelő általános forgalmi adó (áfa) 5 százalék, miközben az e-könyveket 27 százalékos áfa terheli.
Az alakuló ülésnek otthont adó intézmény, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója, Sajó Andrea úgy vélte, hogy az e-könyv a jövő meghatározó formátuma lesz, noha még ma is sokan idegenkednek tőle. Szerinte az üzletág sikeréhez elsősorban a legális tartalmakat és a letöltéseket kell népszerűsíteni.
Kereszty András, a Hónap Könyve kiadója emlékeztetett: a szervezet létét az indokolja, hogy rendkívül intenzíven fejlődik az e-piac. Farkas István, az ekonyvolvaso.blog.hu szerkesztője kiemelte: az e-könyvpiac "paradigmaváltás" közepén tart. Ugyanakkor leszögezte: a hagyományos könyvkiadást nem veszélyezteti a digitális. Szerinte jelenleg az e-könyvkiadás és forgalmazás "kultúrmissziónak" minősül és igen tőkeigényes vállalkozás.
Az egyesüléshez csatlakozó szervezetek között van a Könyvtári Intézet, a Szerep Művészeti Alapítvány és az Informatikai és Könyvtári Szövetség is.
Forrás: http://www.kultura.hu/main.php?folderID=887&articleID=328402&ctag=articlelist&iid=1

Friss és nélkülözhetetlen az egyéves Erdélyi Digitális Adattár
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) több mint egy esztendeje azzal a szándékkal indította útjára az Erdélyi Digitális Adattárat (EDA), hogy az digitális archívumokat, gyűjteményeket alakítson ki és gondozzon, valamint ehhez kapcsolódó szolgáltatásokat fejlesszen és üzemeltessen az oktatás és a kutatás elősegítésére. Létrehozásának gondolata még 2005-ben merült fel, és a digitalizációs munkálatok akkor el is kezdődtek, így beindulásakor már jelentős tartalommal jelentkezett. Egyéves fennállása óta a kínálat duplájára bővült, hosszú távon pedig az EME az elkobzott gyűjteményeinek számbavételét is tervezi, amelyek közzététele szintén az adattár révén valósulhat meg. Az erdélyi magyarság egyik legfontosabb kulturális örökségéről van szó, amelynek mielőbbi feldolgozása nagyon sürgető feladat az erdélyi tudományosság eredményeinek terjesztését szolgáló, másrészt a kutatók munkáját segítő digitális adattárnak.
Az elektronikus adattár bárki számára elérhető az eda.eme.ro címen vagy az Erdélyi Múzeum-Egyesület honlapján (www.eme.ro) keresztül. Az adattár tartalmazza a nyilvános adatok gyűjteményét, valamint a zárt kutatócsoportoknak szánt információkat is. Kilenc böngészhető alkategóriából áll, ezek a következők: tárak; EME-kiadványok; tervtár; EME intézményi tára; kutatás; előadások, szakképzések; tudóstár; doktori disszertációk; periodikák. E menüpontok minden tudományág számára támpontokkal szolgál(hat)nak. Jelenleg több mint 14 500 tétel érhető el és tallózható a tárban (egy-egy tétel adott esetben jelenthet egy vastag kötetet, vagy egy fotót, képet avagy gyűjteményi tárgyat). A természettudomány terén például 294 herbáriumgyűjteményi tétel áll készen és ad ízelítőt azon herbáriumoknak az anyagából, amelyek részben feldolgozatlanul találhatók meg Kolozsvár tanintézményeinek természetrajzi múzeumaiban.
Az EDÁ-ban egyébként a digitalizált anyagok már elhelyezésük pillanatától fogva kereshetők, a keresőszót begépelve kereshetünk a teljes adattárban, kategóriákban, alkategóriákban vagy akár egy-egy gyűjteményen belül is. A különleges keresés szintén lehetséges: egy-egy keresőszó begépelése után további szűrőket, szűkítő feltételeket adhatunk meg, hogy könnyebben eljussunk a keresett tételekhez.
Nem túlzás azt mondani: minden korosztálybeli hazai kutató számára nélkülözhetetlen a világháló és immár az EDA használata. Mégis érdemes megemlíteni, hogy azok, akik elektronikus eszközökkel dolgoznak, ugyanazt a forrást – ha módjukban áll – megvásárolják nyomtatott változatban is (az EME kiadványai online is megrendelhetők), amit aztán szívesebben forgatnak, mert annak emberközelibb hangulata van.
Forrás: http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/article,PMainArticleScreen.vm/id/3432#.T_QB5arhT6Q.facebook

Szeptembertől újra látogatható a marosvásárhelyi Teleki Téka
Ez év szeptemberétől újra látogatható lesz Erdély egyik legjelentősebb művelődéstörténeti öröksége, a marosvásárhelyi Teleki Téka. A Teleki Sámuel gróf alapította könyvtár a nehézségek ellenére több mint kétszáz éve őrzi az európai művelődés, valamint a magyar könyvkultúra kincsnek számító remekműveit.
A könyvtár 2012 márciusában befejezett állományellenőrzése közben sajnálatos tényre derült fény, arra, hogy 538 könyv hiányzik. Lázok Klára intézményvezető szerint nagyon nagy veszteség ez a Tékának, hisz ebből majd 250 könyv 1900 előtti kiadvány. "Reméljük, hogy a következő években néhánynak sikerül nyomára akadni, és visszakerülnek a Tékába, de nyilván nincs mód azoknak az egyedi példányoknak a visszaszerzésére, amelyek bejegyzéseik, ex libris-ük, egykori tulajdonosaik révén pótolhatatlanok.” – tette hozzá.
A Teleki Téka épülete 2012. szeptember 1-jétől lesz újra látogatható – tavaly ősztől ugyanis általános tatarozást végeztek az épületen. Az elmúlt évtized folyamán végrehajtott tetőszerkezet-javítás, vízelvezetési-szigetelési munkálatok után a festés mellett felújították az elektromos hálózatot, korszerűsítették a riasztóberendezést és a vizesblokkokat, kicserélték a zárakat, restaurálták vagy kicserélték a nyílászárók nagy részét. Ez azt jelenti, hogy az olvasótermi és irodai tevékenységek is jobb körülmények között zajlanak majd. Lázok Klára bízik abban, hogy a felújítás után a Téka újra teljes szépségében pompázik majd, és rendszeresen látogatják, hiszen az elmúlt hónapokban naponta érdeklődtek az olvasók, hogy mikor nyílik újra a könyvtár.
Teljes cikk itt: http://kultura.hu/main.php?folderID=887&articleID=328209

E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó

Nincsenek megjegyzések: