2012. szeptember 25., kedd

Iskolai Könyvtárak Nemzetközi Hónapja - Felhívás 2012

Az iskolai könyvtárak sokoldalúak, sokféleképpen támogatják az iskola tanulóit, pedagógusait. Tudjuk és hisszük, hogy hatékony, életközeli és gyerekbarát iskola nincsen jó könyvtár nélkül. Arra törekszünk, hogy könyvtári szolgáltatásainkkal és könyvtár-pedagógiai módszereinkkel hozzájárulhassunk a gyerekek és fiatalok neveléséhez, oktatásához és kulturális szórakozásához. Fontosnak tartjuk, hogy az iskolai könyvtárakban rejlő lehetőségek minél szélesebb körben ismertek legyenek, hasznosuljanak, szerves részét képezzék az intézmények oktató és nevelő munkájának.

Az Iskolai Könyvtárak Nemzetközi Hónapja keretében arra törekszünk, hogy széles körben hívjuk fel a figyelmet sikereinkre, lehetőségeinkre, problémáinkra. Az Iskolai Könyvtárosok Nemzetközi Szervezete (IASL) minden évben egy szlogenben emeli ki az iskolai könyvtárak egy fontos jellemzőjét. Így 2012-ben világszerte következő állításra helyezzük a hangsúlyt:

Iskolai könyvtár:

Kulcs a múlthoz, jelenhez és a jövőhöz

 

Forrás: http://www.ktep.hu/vilagnap2012 

2012. szeptember 19., szerda

Csodalámpa mesemondó verseny

Kedves Tancik, Szülők, Gyerekek!

Vannak meg kiadó helyek!!!

Szeretettel értesítünk benneteket, hogy a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával a Bridge Language Study House Egyesület Benedek Elek születésnapja alkalmából (amely egyben a magyar népmese napja is)

Csodalámpa népmesemondó versenyt szervez kolozsvári 1-4. és 5-8. osztályos tanulók számára.

A versenybe egy, a magyar mesekincsből szabadon választott népmesével lehet benevezni. A mese származási helyéhez kötődő népviselet használata nem kötelező, de szép lenne!
A díjazottakat értékes könyvnyeremények várják; a programot gyermektáncház zárja! Korcsoportonként 20 tanulót varunk, bővebb információ a regisztráció után várható.
Időpont: 2012. szeptember 29., szombat
Helyszín: IKE Klub, Kolozsvár, Avram Iancu/Bocskai tér 15.
Beiratkozási határidő: 2012. szeptember 25., kedd
Jelentkezni lehet személyesen: Bridge Language Study House, Kolozsva,r Dorobantilor/Honvéd sugárút 67. szám,vagy e-mailben:  projects@blsh.ro vagy telefonon keresztül: 0771131618, munkaidőben: 9-17 óra között.

Pillich Gyöngyvér


2012. szeptember 14., péntek

Iskolai könyvtárak nélkül is…


Az idén több iskolai könyvtárat felszámoltak megyénk területén. Az igazi ok ismeretlen, habár magyarázat arra, hogy miért nem kell működjék, az volt.
Lehet könyvtárosi mivoltomból ered, de kevésbé értem meg eme eseteket, hiszen az iskolai könyvtár maga az intézmény szíve (legalább is annak kellene lennie). Egyszerűen felfoghatatlan, hogyan is lehet mellőzni a könyvtárat, pláné, hogyha azelőtt megvolt. Vajon az ilyen iskoláknál mi lesz a következő lépés? Mit fognak felszámolni?  Egy könyvtárosi posztot visszakapni már igazi művészet. Miért kell megszüntetni azt, ami hasznos és jól működne, ha engednék? Azt hiszem ezek a kérdések egyben válaszok is.

            Dióhéjban ismertetem a könyvtárosi poszt eléréséhez elegendő kötetek és személyek létszámát:

  • 1 normához 600 diák vagy 700 diák és tanuló szükségeltetik 80000 kötettel. Fél-normánál ennek fele
  •  
  • vidéken, ahol a létszám nem éri el a 300-at, ott az iskola kettős szerepet is betölthet. Lehet iskolai és közkönyvtár egyben egy normával. Így a község lakói feliratkozhatnak a könyvtárba
  •  
  • líceumokban lehet egynormás könyvtáros függetlenül a könyvek és az olvasók számától

Ezt láttam fontosnak ismertetni, mert itt szoktak lenni a bajok. Az ehhez kapcsolódó törvényt meg lehet találni a www.edu.ro –n., pontosabban:

Borbé Levente


2012. szeptember 5., szerda

ReMeK-e-hírlevél 2012 / 9 számából

 IFLA útmutató az e-források beszerzéséhez és kezeléséhez
Az IFLA gyarapítási és állományfejlesztési szekciója hasznos útmutatót jelentetett meg az elektronikus források állományfejlesztéséhez.
Az elsősorban az egyetemi és tudományos könyvtáraknak szóló dokumentum célja, hogy segítséget nyújtson az e-források világos és áttekinthető állományépítési politikájának, beszerzési és kezelési eljárásainak kialakításához. A 32 oldalas útmutató a jelenlegi legjobb gyakorlatok alapján ad szempontokat, ellenőrző listákat a döntésekhez.
Forrás és teljes írás itt: http://ki.oszk.hu/konyvtar/2012/08/ifla-utmutato-e-forrasokhoz/

 Olvasónapló-pályázat
A vakáció végéig még lehet jelentkezni a Marosvásárhelyi Rádió Olvasónapló-pályázatára, amely általános iskolásoknak és középiskolás diákoknak szól. Jelentkezni lehet legalább egy gépelt oldalas (2500 leütés) vagy ennek a terjedelemnek megfelelő, kézzel írt olvasmányélmény-beszámolóval. Hetente értékes, válogatott olvasnivalóval (ajándék könyvcsomaggal) jutalmazzák azokat a beküldőket, akik egy, tetszés szerint választott szépirodalmi (mese, próza, regény, vers) szövegről szubjektív, de érvekkel jól alátámasztott véleményszöveget írnak. Előnyt élveznek azok a beküldők, akik kortárs szerző műveivel foglalkoznak. A pályázatokat a zacc@marosvasarhelyiradio.ro címre várják vagy a Marosvásárhelyi Rádió postacímére (540445 Marosvásárhely,1918 December 1 sugárút 109).
Forrás: http://manna.ro/gumino/torodj-a-gyerekkel:-adj-a-kezebe-konyvet!-2012-07-31.html#.UBlBq1Db5IV.facebook

Nyitott könyvek éjszakája Székelyudvarhelyen
Hatodik alkalommal szervezte meg a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár a Nyitott könyvek éjszakáját. 2012. augusztus 2-án napközben zárva maradt az intézmény, csak 19 órakor nyitott ki, és hajnali négy óráig várta az érdeklődőket.
Az első programpont a rendezvénykínálatból Juhos-Kiss János, Budapesten élő erdélyi tanár, költő, szépíró és újságíró Hol vannak a Kárpátok? és Életre, halálra című könyveinek bemutatója volt, Dénes László szerkesztő, lapigazgató beszélgetett a szerzővel. Az említett köteteket a helyszínen féláron lehetett megvásárolni, az így befolyt összeggel az anyagiakban szűkölködő könyvtárat támogatták a könyvvásárlók.
A program a továbbiakban is változatos volt: megbocsájtás éjszakája, általános műveltségi kvízek, gyermekeknek szóló foglalkozások, könyv-építészet, filmvetítések és egyéb meglepetések is várták a látogatókat.
Az eseményekről a könyvtár Facebook-oldalán: http://www.facebook.com/events/243869662400360/

Már idén fogadhatja a használókat a Kájoni János Megyei Könyvtár
Új, korszerű épületbe költözött a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár. Az intézmény vezetője, Kopacz Katalin a Hargita Népe napilap munkatársának arról számolt be, hogy a tervezettnél jobban haladnak a beköltözéssel.
’2012. június 25-én kezdtük el a beköltözést, rengeteg külső segítséget kaptunk, a könyvtár dolgozóin kívül a Sapientia egyetem diákjai, valamint önkéntes pedagógusok is vállalták, hogy részt vesznek a könyvek polcra helyezésében és a leltározási munkában. A munkamenet felgyorsult tempójának köszönhető az is, hogy talán már októberben megnyithatjuk a könyvtárat.’ – tájékoztatta Kopacz Katalin könyvtárigazgató a Hargita Népét.
Az intézmény az új épületben szintenként más-más elkülönült funkciójú szolgáltatásokkal várja az olvasókat. A felhasználók érdeklődése a költözés ideje alatt is megmaradt, a vezetőség naponta szembesül azzal a ténnyel, hogy az olvasók nyomon követik az intézmény életében tapasztalható pozitív átalakulást.
’Jólesik, hogy sokan érdeklődnek és várják a megnyitás napját, éppen ezért minél hamarabb át szeretnénk adni az olvasóknak az új épületet’ – fogalmazott a könyvtárvezető.
Forrás és teljes cikk itt: Hargita Népe, 2012 augusztus 10.

Olvasás – fontos a családi minta
A felnőtteken múlik, hogy a gyerekek mennyire akarnak vagy tudnak olvasni. Ha a szülő is olvas, továbbá mindennap mesél a gyereknek, és az iskola se ront sokat a dolgon, akkor a gyerek megszereti a könyveket.
Vekerdy Tamás neves gyermekpszichológus szerint a meseolvasás mellett nagyon fontos e téren is a családi minta. Ha a szülők újságon és magazinon kívül könyveket is lapozgatnak, akkor a gyerek – 1–1,5 éves korára – szintén hasra fekszik és lapozgat, leporellóval, ahogy látta a szüleitől...
Azt kell elérnie az iskolának, hogy megszerettesse az olvasást, s ez által „élvező olvasóvá” váljon a gyerek, akinek nem probléma maga az olvasás technikája. Ne kelljen töprengenie, hogy milyen betűt lát (még ha jó megfejtést ad is). Aki tud olvasni, az nem tudja, hogy milyen betűt olvasott el...

E lapszám felelős szerkesztője: Bákai Magdolna


2012. szeptember 4., kedd

Három sikeres végzős kollégánk!



A tavaly már beszámoltam arról, hogy megyénkben sokan sikeresen levizsgáztak a Brassói Transilvania Egyetem keretén belül könyvtár és információtudomány szakon. Az idén hárman bővítették ezt a palettát, akik a Babeş-Bolyai egyetemen tették le vizsgájukat a nyáron. Igazi megpróbáltatás volt számukra is, hiszen helyt kellett állniuk a munkában, a családban és természetesen a tanulásban.


Érdemes megemlíteni nevüket. A három sikeres felsőfokú végzettséggel rendelkező:


Deák Enikő a székelyudvarhelyi Palló Imre Művészeti Líceumtól,


Györfi Margit a székelyudvarhelyi Kós Károly Iskolaközponttól,


Pál Erzsébet a lövétei Székely Mózes Általános Iskolától.





Gratula!

Borbé Levente



2012. szeptember 3., hétfő

Szeptemberi évfordulók 2012


370 esztendeje, 1642. elsején született Bethlen Miklós erdélyi magyar emlékíró.

160 éve, 1852. szeptember másodikán született Paul Bourget francia író, a modern pszichológiai regény úttörője.

130 éve, 1882. szeptember negyedikén született Leonhard Frank német író, elbeszélő.

70 éve, 1942. szeptember negyedikén hunyt el Móricz Zsigmond író, újságíró és szerkesztő, a magyar irodalom egyik kiemelkedő alakja. Főbb művei: Judith és Eszter, A hét krajcár, Tragédia, Az Isten háta mögött, Szegény emberek, Légy jó mindhalálig, Tündérkert, Úri muri, Barbárok, Rokonok, Egyszer jóllakni, A boldog ember, Árvácska stb.  

100 éve, 1912. szeptember ötödikén született Kálnoky László magyar költő és műfordító.

35 éve, 1977. szeptember hatodikán hunyt el Hajnal Anna magyar költőnő és műfordító.

110 éve, 1902 (augusztus 25?). szeptember hetedikén született Camil Baltazar (Leopold Goldstein) zsidó származású román költő.

100 éve, 1912. szeptember kilencedikén hunyt el Odisszeasz Elitisz (Odisszeasz Alepudelisz) görög költő, festő és grafikus.

130 éve, 1882. szeptember tizedikén hunyt el Gellért Oszkár (Goldmann Oszkár) zsidó származású magyar költő, újságíró és szerkesztő.

85 éve, 1927. szeptember tizenegyedikén hunyt el Franz Storch erdélyi németajkú sváb író.

130 éve, 1882. szeptember tizenkettedikén született Ion Agârbiceanu erdélyi román költő.

450 esztendeje, 1562. szeptember tizenharmadikán hunyt el Matteo Bandello olasz író, novellista.

420 esztendeje, 1592. szeptember tizenharmadikán hunyt el Michel de Montaigne (Michel Eyquem de Montaigne) francia esszéíró és filozófus.

160 éve, 1852. szeptember tizenharmadikán született Petelei István erdélyi magyar író, elbeszélő.

340 esztendeje, 1672. szeptember tizenhatodikán hunyt el Anne Bradstreet amerikai-angol költőnő.

85 éve, 1927. szeptember tizennyolcadikán hunyt el Tokutomi Roka japán író, novellista.

90 éve, 1922. szeptember tizenkilencedikén született Majtényi Erik erdélyi magyar költő, író, szerkesztő és műfordító.

115 éve, 1897. szeptember huszadikán született Tamási Áron székely-magyar író. Főbb művei: Ördögváltozás Csíkban, Rendes feltámadás, Ábel trilógia, Énekes madár, Jégtörő Mátyás, Tündöklő Jeromos stb.

100 éve, 1912. szeptember huszadikán született Szabó Lajos erdélyi magyar drámaíró, színészpedagógus.

180 éve, 1832. szeptember huszonegyedikén hunyt el Walter Scott skót író, költő, az angol romantika maghatározó alakja. Ismert művei: Ivanhoe, Rob Roy, A fekete törpe.

40 éve, 1972. szeptember huszonegyedikén hunyt el Henry de Montherlant francia író. Ismert műve: A lányok.

50 éve, 1962. szeptember huszonkettedikén hunyt el a zsidó származású Emmanuil G. Kazakevics szovjet-orosz író, költő.

30 éve, 1982. szeptember huszonharmadikán hunyt el Dobozy Imre magyar író és újságíró.

200 éve, 1812. szeptember huszonharmadikán hunyt el Rájnis József magyar költő és műfordító.

485 esztendeje, 1527. szeptember huszonhatodikán hunyt el Šišmundo (Šiško) Menčetić Vlahović a hajdani Raguza Köztársági horvát költő.

240 éve, 1772. szeptember huszonhetedikén született Kisfaludy Sándor magyar költő.

110 éve, 1902. szeptember huszonkilencedikén hunyt el Émile Zola francia író, a naturalizmus atyja. Jelentősebb művei: Párizs gyomra, A patkányfogó, Nana, Tisztes úriház, A hölgyek öröme, Germinál, A pénz.

30 éve, 1927. szeptember harmincadikán született Bajor Andor erdélyi magyar író, költő és humorista.



Érdemes Tudni

40 éve, 1972. szeptember hatodikán hunyt él Gál Árpád székely-magyar zeneszerző.

15 éve, 1997. szeptember hatodikán hunyt el Erőss Imre János székely-magyar képzőművész, restaurátor.

35 éve, 1977. szeptember nyolcadikán hunyt el Kovács Dénes erdélyi magyar muzeológus, néprajzos.

210 éve, 1802. szeptember tizenkilencedikén született Kossuth Lajos államférfi, a magyar szabadságharc szellemi vezére.

325 esztendeje, szeptember kilencedikén hunyt el Görög István székely-magyar ferences pap, iskolaépítő, Moldva apostoli helynöke.

25 éve, 1987. szeptember tizenegyedikén hunyt el Rácz Albert erdélyi magyar helytörténész, újságíró.

285 éve, 1727. szeptember huszonegyedikén született Zöld Péter székely-magyar történetíró, katolikus pap.

195 éve, 1817. szeptember huszonegyedikén született Gál Sándor székely-magyar szabadságharcos, az 1848-as forradalom honvédtábornoka.

260 éve, 1752. szeptember huszonkettedikén hunyt el Apor Péter székely-magyar báró, történetíró, királybíró.

115 éve, 1897. szeptember huszonharmadikán született Kozán Imre székely magyar mezőgazdasági szakíró.

95 éve, 1917. szeptember huszonhetedikén született Mikecs László magyar történész, néprajzkutató és nyelvész.

140 éve, 1872. szeptember huszonkilencedikén hunyt el Déryné Széppataki Róza (Schenbach Rozália) színésznő, opera-énekesnő, írónő.

130 éve, 1882. szeptember huszonkilencedikén született Ravasz László erdélyi magyar származású egyházi író.

135 éve, 1877. szeptember harmincadikán születet Kelemen Lajos erdélyi székely-magyar levéltáros, történész.