2012. november 22., csütörtök

Jótékonysági könyvvásár az Árpádházi Szent Erzsébet Líceumban


A világ szentjei közül az egyik legnagyobb tiszteletnek örvendő példakép Árpádházi Szent Erzsébet, aki 805 éve született Magyarországon. Erzsébetet többnyire rózsákkal a kötényében, kosarában ábrázolják.  Ennek eredete az a legenda, mely szerint férje halála után Erzsébet továbbra is gondoskodott a szegényekről. Egy alkalommal kenyereket vitt gondozottjainak, mikor sógorával, Henrikkel találkozott. Annak kérdésére, hogy mit visz kosarában, Erzsébet tartva attól, hogy esetleg megtilthatják neki a jótékonykodást, így válaszolt: rózsákat. Mikor megmutatta, a kenyerek helyett illatos rózsák voltak kosarában.


Az Ő példáját követve Hadnagy Lili Helga(román tanárnő), Benő Zsuzsanna(biológia tanárnő), Ambrus István(aligazgató) és a X.-B osztály  segítségével, iskolabúcsúnk alkalmával (november 17. és 19. között) megszerveztük az  Első  Jótékonysági Könyvvásárunkat. Az érdeklődők válogathattak a  használt és új könyvekből egyaránt. A vásár három napig tartott, amelyen részt vettek iskolánk diákjai, a falu lakossága és a búcsúra érkező vendégeink. 115o lejt sikerült gyűjteni a rászoruló gyerekek étkeztetésére, köszönjük a segítőknek, adakozóknak, Isten fizesse!



Megjegyzés: a könyvvásár mellett volt tea és kávéház is.
Gyimesfelsőlok, 2012.11.21.

Gábor Tünde-Anikó, könyvtáros

2012. november 19., hétfő

KÖNYV A MENEKÜLÉS ÉS A BEFOGADÁS TÖRTÉNETÉRŐL: BUCZKÓ JÓZSEF KÖNYVBEMUTATÓJA KILYÉNFALVÁN


Jelentős eseményre került sor 2012 november 11-én, vasárnap, a kilyénfalvi római katolikus templomban. A délelőtti szentmise után megtörtént Buczkó József, Hajdúnánáson élő néprajzkutató „Szállást adtunk hűséges, magyar véreinknek” – Székely menekültek Hajdúnánáson 1916-1918 című könyvének ünnepélyes bemutatója.

A rendezvényt a Kilyénfalvi Római Katolikus Plébánia szervezte, amelynek házigazdája Fejér Lajos plébános volt. A szentmisén és az utána következő könyvbemutatón jelen volt Juhász Imre hajdúnánási római katolikus plébános is.

A könyvbemutató Marthy Ágota, IX. osztályos tanuló Sajó Sándor Magyarnak lenni című versének elszavalásával kezdődött, amelyet Fejér Lajos plébános ünnepélyes köszöntő gondolatai követtek. Az atya beszédében fölhívta az egybegyűltek figyelmét annak a történelmi eseménynek a fontosságára, ami 96 évvel ezelőtt, 1916-1918 között történt a székely menekültek és a befogadó, oltalmat, segítséget nyújtó hajdúnánásiak között. Ezt követően, a mű szerzője, Buczkó József fölvázolta a könyv tartalmát, a székelység és a hajdúnánásiak számára bíró jelentőségét, értékét.

Hajdúnánásról, a 17 500 lakosú, Debrecentől 40 kilométerre található városról a legtöbb embernek a páratlanul vonzó termálfürdő és a Magyarországon egyedülálló struccfarm jut eszébe. Buczkó József ( Hajdúnánáson élő néprajkutató, a Móricz Pál Városi Könyvtár és Helytörténeti Gyűjtemény igazgatója. Több értékes mű szerzője, mint például: Pusztuló értékeink, Az utolsó huszárok Újfehértőn, Újfehértő zsidósága, Újfehértő története, Jeles személyiségek Újfehértő múltjából stb.) újonnan megjelenő könyve egyeértelművé teszi számunkra, hogy ez a város más jelentést hordoz mind az ott élő lakosok, mind pedig a ma élő székelyek számára a közös törénelmi múltból adódóan. A szerző, másfél évvel ezelőtt, kiterjedt kutatási munkát végzett plébániákon, levéltárakban és feltárta a Hajdúnánás és a székelység közös múltját érintő, az utókor számára eddig többnyire ismeretlen részleteket.

A könyvben olvasható történetek az első vlágháború második felében – 1916-1918 – zajló eseményeket örökítik meg. 1916 kora őszén Magyarország keleti vármegyéit megrohamozták  az ígéretüket megszegő románok katonái (a megállapodás úgy szólt, hogy Románia semlegesen figyeli az eseményeket, nem avatkozik a háború menetébe). Ez a váratlan fordulat 206 ezer székelyt kényszerített arra, hogy mindenét hátrahagyva meneküljön a támadók elől. Mivel a 17 és 56 év közötti férfiak nagy része a csatatereken harcolt, a menekülők serege többnyire asszonyokból, gyerekekből, betegekből és idős férfiakból állt, akik több napon, héten keresztül úton voltak szekereken, nyitott és zsúfolt vasúti szerelvényeken vagy éppen gyalogosan. Ideiglenes tartózkodási helyüket az akkori magyar belügyminisztérium jelölte ki: a Csík és Maros-Torda vármegyéből érkezőket Hajdú és Szabolcs, a szebenieket és az alsó-fehérieket Bács-Bodrog, a brassóiakat és a nagy-küküllőieket Torontál, a fogarasiakat Csanád, a kis-küküllőieket Csongrád, a hunyadiakat pedig Arad vármegyébe irányították.

A hajdúk földjére és annak központi városába, Debrecenbe 1916 őszén több mint 20 ezer székely érkezett. Az Alföld északi részén található Hajdúnánás körülbelül 3 200 menekültnek adott ideiglenes szállást, akik többnyire Csík vármegye településeiről érkeztek. Közöttük volt  kisgyerekként a kilyénfalvi Jakab Antal, a későbbi gyulafehérvári püspök, édesanyjával és négy kistestvérével, valamint a csíksomlyói Domokos Pál Péter, akit néprajzi munkásságáért később a Csángók Apostola címmel tiszteltek meg.
Buczkó József 2011-ben megjelent könyvének történetei a menekülés körülményeit, a menekülő székelyek lelkivilágát, a befogadó hajdúk nagylelkűségét, emberségét, az együtt töltött mindennapok megannyi szépségét és nehézségét tárja fel az olvasóközönség előtt olyan közvetlenséggel, könnyedséggel és nyelvi színességgel, mintha mi is részesei, közvetlen résztvevői lennénk az első világháború eme nehéz, nyomasztó éveinek.
A szerző a bemutató során két emlékmű fölállításáról is említést tesz. A hajdúnánási tempolm bejáratának bal oldalán egy kőből készült emlékoszlopot, a Székely Menekültek Emlékoszlopát helyezték el, amelyet az 1916-os események, a menekültek és befogadók tiszteletére készített el a Hajdúnánási Római Katolikus Egyházközség és a helyi önkormányzat.
 
A menekültek közül 1918-ig 38 székely veszítette életét a hajdúk földjén, akiket itt helyeztek örök nyugalomra. Nekik kívántak emléket állítani a templom bejáratának jobb oldalán elhelyezett fából készült feszülettel, amely a Székely Menekültek Emlékkeresztje nevet viseli. E kereszt egyik hasonmása a Hargita tetején áll, közel ahhoz a helyhez, ahol 1567-ben a katolikus székelyek győzelmet arattak János Zsigmond seregei felett, és ezáltal megtartották őseik hitét.

Mindkét emlékjelet tavaly szeptemberben avatták fel mintegy hagyományteremtő szándékkal a Székely Menekültek Emléknapja elnevezésű ünnepség keretében. Az avatáson, az emlékoszlop talapzata mellett Kilyénfalváról és Csíksomlyóról hozott földet hintettek szét székely népviseletbe öltözött fiatalok. Az emlékoszlop mellé két ezüstfenyőt is elültettek, amelyek a Hargitáról származnak. (Érdekességképpen említeném meg, hogy az idén szeptember 30-án tartott II. Székely Menekültek Emléknapján az ünnepi szentmise celebrálására Fejér Lajos kilyénfalvi plébánost kérték fel. A cikk szerzője).

Buczkó József műve az első világháború borzadalmai miatt bekövetkezett, talán legnagyobb népmozgásának számító evakuálásának állít emléket. A kilátástalanság, a nélkülözés, a bizonytalanság és kiszolgáltatottság közepette egymásra talált a hajdúk földjén két nép, akik sorsközösséget vállalva, együtt élték mindennapjaikat 1918-ig, amíg a székelység megkezdhette a hazatelepülést. A szerző a következőket írja a Hajdúnánást és Székelyföldet összekovácsoló szeretetről: „Nem más ez, mint olyan kőszikla, amelyen felépülhet a nemzeti összetartozás temploma. Boltozata alatt pedig ismét összeölelkezhet a karddal szerzett nemesi múltjára oly büszke hajdú és székely magyar egyaránt.”

Barabás Gyöngyvér

2012. november 14., szerda

A diákok olvasásának fejlesztése az iskolai könyvtárban III


2012. november nyolcadikán, csütörtökön a Brassó Megyei Pedagógusok Háza szervezésében megtartották a harmadik regionális iskolai könyvtárosi találkozót A diákok olvasásának fejlesztése az iskolai könyvtárban címmel, amelynek első találkozója Sepsiszentgyörgyön, a második Ónfalván (Oneşti) volt. Ez a projekt számos sikeres olvasásprogramot elevenített meg a megye könyvtárosainak részvételével.

            Hargita megye részéről két érdekfeszítő előadás került bemutatásra, amelyek témáját fel lehet használni (ki lehet próbálni) az elkövetkezendőkben. Köszönet nekik. Továbbá köszönet illeti Márdirosz Ajkát is, aki sokat tett a Hargita megyeiek részvételének megszervezésében.

            A 2011-2013 között megrendezett projekt harmadik állomása után el lehet mondani, hogy egy jól megszervezett programsorozatról van szó. A bemutatók igényesek voltak és igyekeztek minden ötletet és gyakorlatot bemutatni, ami segíti a diákok számára az olvasás megszerettetését. Eme tapasztalatcsere utolsó állomása Hargita megye lesz. Azon leszünk, hogy eredményes legyen!


 A program lefolyása:
1000 – 1040- Megnyitó
1040 – 1230- Bemutatók
1230 – 1250- Caragiale év
1250 – 1315- Megbeszélések
1315 – 1330- Tevékenység befejezése

A bemutatott programok:

1. Ajánlj minél több olvasmányt, és hagyd, hogy válasszon Muntean Adriana - Brassóból, a brassói 30-as Általános Iskolától

2. Az olvasmány a képzeletvarázs zenéjeMantaroşie Camelia - Kovászna megyéből, a bodzafordulói Mircea Eliade Elméleti Líceumból

3. Sokoldalú Comenius Projekt: Kulturális kincseink nyomában Európában STRANHECE 2011-2013Maria CreţuBákó megyéből, a Vasile Alecsandri Kollégiumból

4. A tinédzserek csak gondolják, hogy nem szeretnek olvasniKovács Edit – Hargita Megyéből, a csíkszeredai Kájoni János Iskolaközponttól.

5. A dokumentációs és információs központ az iskola lelkének lüktető erejeBordea Petronela - Brassó megyéből, a barcarozsnyói (Râşnov) 2-es számú Általános Iskolától

6. Az olvasmány, a serdülők alakításának fő tényezője ma és holnap – Családkép a román- és a világirodalomban - kísérletPatka Veta – Hargita megyéből, a gyergyószentmiklósi Szent Miklós Elméleti Líceumból.

7. Az iskolai könyvtárak nemzetközi hónapja a Mikes Kelemen Líceum könyvtárábanKiss László - Kovászna megyéből, a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Elmélet Líceumból.
           
           
B.L


2012. november 5., hétfő

ReMeK-e-hírlevél 2012/11. számából

Könyv, Könyvtár, Könyvtáros – az új lapszámok előfizetőknek elektronikusan is
Az elmúlt hónapban a Könyvtári Figyelő és a Könyv, Könyvtár, Könyvtáros felmérést végzett a folyóiratok megújításával, elektronikus bővítésével kapcsolatban. A kérdőívekre beérkezett válaszok értékelése jelenleg zajlik, az eredményeket – várhatóan november folyamán – összegző tanulmányban fogják megjelentetni.
A Könyv, Könyvtár, Könyvtáros – népszerű nevén 3K – jövőre 22. évfolyamába lép. A folyóirat havonta 64 oldalon jelenik meg a tárgyhónap 20. napja után, immár évek óta változatlan áron. Elemző írásai, a könyvtári trendeket, tárgyköröket, problémákat tárgyaló publikációi a könyvtárosszakma számára megkerülhetetlenné teszik a 3K-t.
A folyóirat szerkesztősége szeretné felhívni előfizetői figyelmét, hogy 2012 októberétől a nyomdába kerüléssel egyidőben elektronikusan is hozzáférhetők a lapszámok. Ezt a szolgáltatást az előfizetők – mind az egyéniek, mind az intézmények – vehetik igénybe, a folyóirat honlapján (http://ki.oszk.hu/3k) található űrlap kitöltésével érhetik el a szolgáltatást.
Forrás: Könyvtári Intézet, http://ki.oszk.hu/content/konyv-konyvtar-konyvtaros-elofizetesi-felhivas
KIT Hírlevél

Julianus-program a diaszpóra magyar emlékeinek összegyűjtéséért
Az IFLA-HUN levelezőlista moderátora, Haraszti Katalin közlése szerint nem látszik lehetetlennek, hogy az NKA által a közelmúltban meghirdetett pályázattal forrást is lehet szerezni például az argentínai magyar könyvtárról szóló cikk kapcsán felvetett ötletek és javaslatok megvalósítására, amelybe önkéntesként is be lehet kapcsolódni az alábbiak szerint:
A diaszpórában lévő magyar emlékek egységes szempontrendszer alapján történő felmérése, ezek széles hozzáférhetőségének megteremtése a célja a nemzetpolitikai államtitkárság Julianus-programjának, amelynek dokumentált anyaga a 2013-as diaszpóratanács ülésére készülhet el – közölte Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár. A programot a Magyarság Háza koordinálja. A kataszter a világszerte fellelhető magyar házakra, központokra, magyar alapítású iskolákra, templomok, szerzetesi közösségek épületeire terjedne ki. Magában foglalná továbbá az idősotthonok, magyar tulajdonban lévő temetők, múzeumok, gyűjtemények, könyvtárak, szobrok, emlékművek, emléktáblák, utca- és térnevek, emlékparkok összegyűjtését is – mondta el a nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár.
A munkába a tulajdonosok, illetve használók mellett cserkészeket és önkénteseket is bevonnának. Nemcsak a kifejezetten magyar tulajdonokat keresik, hanem szeretnék, ha minden diaszpóraközösség felmérné, hogy milyen magyar emlékhelyek vannak náluk – mutatott rá, kiemelve: ez nagyon nagy igény a diaszpóra magyarsága részéről is, mert szeretnék ezeket az értékeket megőrizni és átadni a következő nemzedéknek.
Répás Zsuzsanna tájékoztatása szerint a kataszter információforrásul szolgálhatna az adott országba utazóknak, turistáknak, és országimázs-építő anyagként a nagykövetségeken és a konzulátusokon ingyenes tájékoztatóként is elérhető lenne.
Akik érdeklődnek a program iránt, forduljanak a Magyarság Házához (a Nemzetpolitikai Kutatóintézethez).
Forrás: MTI, 2012. október 15.
Haraszti Katalin, az IFLA-HUN moderátora
http://maszol.ro/index.php/kulfold/3739-julianus-program-a-diaszpora-magyar-emlekeinek-osszegyujteseert

Olvastad, olvasnád? Beszéljünk róla! - olvasóklub a székelyudvarhelyi könyvtárban
Olvasóklubot hozott létre a székelyudvarhelyi városi könyvtár, ahol a könyvbarátok kellemes környezetben megoszthatják egymással olvasmányélményeiket. A kísérleti jelleggel elindított klub első találkozójára 2012. október 17-én délután került sor.
Gálovits Rózsa könyvtáros álmodta meg az udvarhelyi könyvklubot, ahol a részvevők kellemes környezetben, egy pohár forró tea vagy kávé mellett elbeszélgethetnek legfrissebb olvasmányélményeikről, kedvenc könyveikről. 'Mindenkinek van olyan olvasmányélménye, amit szívesen megosztana másokkal, esetleg kíváncsi a művel kapcsolatos más véleményekre is' – mondta el az ötletgazda. Rózsa elképzelése szerint mindig egy könyvről szólna a beszélgetés, amelyet előzőleg minden klubtag elolvasott. Az olvasóklub találkozásain való részvételnek tehát egyetlen feltétele van: hogy a jelenlévők mind ismerjék az adott könyveket. A klubtagok havonta egyszer ülnének össze, hogy mindenkinek bőven legyen ideje beleásni magát az adott olvasmányba. 'Főként szépirodalmi művekről lenne szó, nekem már van néhány ötletem, de minden javaslatot szívesen fogadok' – tette hozzá a szervező. A felhívás egyelőre felnőtteknek szól, Rózsa azonban azt is fontolgatja, hogy idővel fiataloknak külön olvasóklubot is létre lehetne hozni. 'Az a tapasztalatom, hogy a gyerekek és fiatalok sokkal nyitottabbak és bátrabbak, fenntartások nélkül megosztják véleményüket egy-egy olvasmányról. A felnőttek rendszerint zárkózottabbak, de remélem, a kellemes környezetben sikerül mindenkinek feloldódnia, hisz az egész kezdeményezés lényege az lenne, hogy mindenki szabadon hozzászóljon a témához' – magyarázta.
Forrás: http://www.szh.ro/aktualis/udvarhelyszek/olvasoklub-alakul-udvarhelyen
http://uh.ro/kultura/irodalom/11307-olvastad-olvasnad-beszeljunk-rola

"Változó könyvtáraké a jövő" – országos konferencia 
"Változó könyvtáraké a jövő" címmel zajlott a Brăila Megyei Könyvtárban, 2012. október 18–20. között a Romániai Közkönyvtárosok és Közkönyvtárak Egyesülete (ANBPR) 2012. évi őszi konferenciája és egyben tisztújító közgyűlése. Az egyesület vezetősége és a több mint kétszáz részvevő fontosnak tartotta az elmúlt négy év kiértékelését a közkönyvtárak, valamint a szakmai szervezet fejlődése, átalakulása szempontjából, a Biblionet országos program megvalósítása kapcsán. A konferencia egyik kiemelt témája volt a könyvtárakra háruló felelősség a szellemi tulajdonjog védelme terén. A könyvtárak továbbra is megszabott jogi keretek között szolgáltatnak információt, ugyanakkor bekapcsolódnak a könyvtárhasználók tájékoztatásába a könyvtárban szerzett információ törvényes és etikus felhasználásáról. Napjainkban a könyvtárak nemcsak szolgáltatják, hanem létrehozzák a tartalmat, főleg digitális formában. A digitális tartalomszolgáltatás szintén a szellemi tulajdonjog betartásával történik.
Sor került az egyesület vezetőségének megválasztására is, a statútumnak megfelelően. Az elkövetkező négy évre Dragoş Adrian Neagu, a házigazda könyvtár igazgatója lett a választott elnök (http://www.anbpr.org.ro/index.php/tiri-/35-tiri/507-noua-structur-de-conducere-a-anbpr-validat-prin-vot-la-conferina-naional-de-la-brila.html).
Forrás: Bedő Melinda, Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda – az ANBPR Hargita megyei tagszervezetének elnöke

Könyvet lehet kölcsönözni a CFR IC járatain
A Román Vasúti Társaság (CFR) ingyenes könyvkölcsönzési lehetőséget biztosít az intercity vonatokon. Nyomtatott és elektronikus könyvet egyaránt lehet kikölcsönözni. E-könyvet azok az utasok tölthetnek le ingyenesen, egy QR-kód leolvasásával, akiknek internetkapcsolattal rendelkező okostelefonjuk van.
A BookLand és a CFR megállapodásával azoknak a kívánságát szeretnénk teljesíteni, akik szeretnek utazás közben olvasni. Számukra nyílik mostantól lehetőség az ingyenes könyvkölcsönzésre – írja a CFR közleményében. Az akciót 2012. október 19-től egy héten keresztül tesztelték a Bukarest–Galac közötti IC 573-as, illetve a Galac–Bukarest közötti IC 572-es vonalon, és a visszajelzések függvényében döntenek, hogy kiterjesztik-e az egész országra.
A szolgáltatás bevezetésével az utasok elsőként Marin Preda, Nadine de Rothschild, Pascal Bruckner, Adelina Patrichi és Pierre Enckell által jegyzett könyveket olvashattak a vonaton.
Forrás: http://eletmod.transindex.ro/?hir=17622
http://www.nyugatijelen.com/kronika/konyvet_lehet_kolcsonozni_a_cfr_ic_jaratain.php

Új vezetője van a gyergyószentmiklósi könyvtárnak
Új igazgató került két gyergyószentmiklósi művelődési intézmény, a Figura Stúdió Színház és a Városi Könyvtár élére: a Figura igazgatója Czegő Csongor sepsiszentgyörgyi dramaturg lett, a könyvtár menedzseri állását pedig az intézmény egyik korábbi alkalmazottja, Keresztes Csongor nyerte el. A versenyvizsgákat már a nyár elején kiírták, a könyvtár és a színház számára azonban kétszer is meg kellett hirdetni a pályázatot. A könyvtár esetében Kis Portik Irén korábbi igazgató nem pályázta meg újra a tisztséget, az új jelentkezők közül pedig senki nem tudta teljesíteni a feltételeket. Keresztes Csongor már az első versenyvizsgára is jelentkezett, de akkor nem tudta dokumentumokkal igazolni felsőfokú végzettségét. Időközben kézhez kapta az egyetemi oklevelét.
Forrás és teljes cikk itt: http://www.kronika.ro/index.php?action=open&res=68380

Mo Jen nyerte az irodalmi Nobel-díjat
Mo Jen kínai író Guan Moye néven látta meg 1955-ben a napvilágot. Művészneve, amelyet első regénye írásakor választott magának, azt jelenti: nem beszél. Műveit sokszor hasonlítják Günter Grass, William Faulkner vagy Gabriel Garcia Márquez regényeihez. Ő egyik interjújában erre azt mondta, hogy amikor 1981-ben írásra adta a fejét, akkor még egy könyvet sem olvasott sem Márqueztől, sem pedig Faulknertől. Először csak 1984-ben olvasta műveiket, és kétségtelen – ismerte el Mo –, hogy ez a két író nagy hatással volt munkájára.
Híres író, aki azonban többször is tiltólistára került a kommunista Kínában. Stílusát Franz Kafkáéhoz és Joseph Helleréhez is hasonlítják. A Nobel-bizottság szerint 'mágikus realizmusával ügyesen keveri a népmesét a történelemmel, a történelmet a kortárs időkkel'.
Mo Jen 1955-ben született Kína Shandong tartománya Gaomi megyéjében, parasztcsaládban. Az írónak rendkívül mély érzései vannak szülőföldje és általában a falvak iránt. Alkotásainak állandó témája a falu. Mo Jen 1976-ban eltávozott szülőföldjéről és a hadseregben is szolgált. Szülőföldje, Gaomi lassan emlék lett számára. Ezen emlékei alapján írt több novellát és regényt, amelyek meghozták neki az írói hírnevet. Bár már régóta városban él, továbbra is gyakran visszajár látogatóba szülőföldjére.
A Life and Death Are Wearing Me Out címmel írt legutolsó regénye állítólag 43 nap alatt készült el. Az 500 ezer leütésből álló történetet kézzel írta hagyományos kínai papírra, csak tintát használt.
A Nobel-díj odaitélésével kapcsolatos reakciókból kiderült, hogy Mo Jen a kínai államvezetéssel nagyon jó viszonyt ápol. A börtönben fogva tartott, két évvel ezelőtti Nobel-békedíjasról nem mert beszélni, Frankfurtba a disszidens kínai írók miatt nem ment el.
Forrás és teljes írás itt: http://konyves.blog.hu/2012/10/11/mo_yan_nyerte_az_irodalmi_nobel-dijat
A friss Nobel-díjas Mo Jenről az Európa-szerte népszerű és elismert Ai Vej-vej úgy nyilatkozott , hogy nem tiszteli a szellemi szabadságot, nem egy határozott gondolkodó, általában a párt akaratát képviseli. Ami nem is meglepő, ha tudjuk, hogy egyike volt annak a 100 kínai írónak, akik lemásolták Mao Ce-tung beszédét, amelyben elmagyarázza, a művészet miként tudja szolgálni a kommunizmust.
Teljes cikk itt: http://konyves.blog.hu/2012/10/14/botranyok_az_irodalmi_nobel-dij_korul
Amellett, hogy kik kapták meg eddig és kik kapják meg ezután az irodalmi Nobel-díjat, még egy legalább ennyire égető kérdés van: kik nem kapták meg és miért?
A Könyvesblogon – a teljesség igénye nélkül – azokat a világirodalmi nagyságokat szedték össze, akik megérdemelték volna, ám soha nem részesülhettek ebben az elismerésben. Közéjük tartozott például Mark Twain, de Tolsztoj sem kapta meg soha a díjat. A nagy kimaradók közé tartozik James Joyce is, holott sokak szerint ő volt az, aki forradalmasította a huszadik századi prózaírást, és Salman Rushdie-tól John Updike-ig se szeri, se száma azoknak a szerzőknek, akikre bevallottan hatott Joyce munkássága. Az eltűnt idő nyomában szerzője, Marcel Proust 1920-ban csak egy hajszállal csúszott le a díjról.
Forrás és teljes cikk itt: http://konyves.blog.hu/2012/10/13/nobel_638

Székely falutízesek – új könyv a székely önismeretért
A Hargita Megyei Kulturális Központ Pinceklubjában 2012. október 17-én este mutatták be Ambrus Tünde Székely falutízesek című könyvét. A kötetet Zayzon Sámuel nyugalmazott iskolaigazgató ismertette. A könyv a Pallas-Akadémia Könyvkiadónál jelent meg Hargita Megye Tanácsa, a Hargita Megyei Kulturális Központ, a Szépvízi Közbirtokosság és a Csíkszentmiklósi Közbirtokosság támogatásával.
2010-ben az amerikai Székely Előfutár Alapítvány Balás Elek-ösztöndíjat ítélt oda Ambrus Tündének, aki a székely falutízest mint földrajzi teret és társadalmat meghatározó sajátosságot vizsgálta. Az ösztöndíjas Ambrus Tünde 2010-ben summa cum laude minősítéssel védte meg a székely falutízesekről írt doktori disszertációját a Pécsi Tudományegyetemen. A mintegy 170 oldalas doktori dolgozatból született meg a most bemutatott kötet.
'A mű felépítése, nyelvezete, stílusa egy doktori értekezés követelményrendszeréhez igazodik, nem regény, nem is tudománynépszerűsítő munka, ennek ellenére nem csak a szakma számára van érteke és üzenete, hanem minden, magára valamit adó, átlag műveltségű székely ember számára is. Ez a könyv a kollektív székely önismeret szempontjából fontos' – emelte ki Zayzon Sámuel.
'Székelyföldön, ha a Csíki, a Gyergyói-havasok, a Hargita lealacsonyodó vonulatainál vagy éppen a Sóvidéken járunk, gyakran találkozunk a tízes kifejezéssel. A tízes mint településtörténeti és tájföldrajzi fogalom a székely társadalomszervezés legkisebb egysége' – értekezik a témáról Ambrus Tünde, aki a doktori megszerzése után hazatért Csíkszeredába, és jelenleg a Joannes Kájoni Iskolaközpontban tanít; munkája elismeréseként 2012 októberében a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Apáczai-díjjal tüntette ki.
Dolgozata keretében összefoglalja a székely falutízesekkel kapcsolatos ismereteket, a tízesek kialakulásában szerepet játszó történeti tényeket. Térben és időben vizsgálja, mely természeti és társadalmi tényezők hatására változtak, fejlődtek, konzerválódtak vagy éppen sorvadtak el a tízesek – hangzott el a bemutatón, a szerzőnek Kozma Máriával, a kiadó főszerkesztőjével folytatott beszélgetése során. A könyvbemutató végén a szerző dedikálta munkáját.
Forrás: http://86.35.4.218/aktualis/csikszek/szekely-falutizesek

Bemutatták az első erdélyi e-könyvet
2012. október 19-én a kolozsvári Minerva Ház Cs. Gyimesi Éva termében bemutatták az első erdélyi e-könyvet, Kelemen Attila Ármin Így működik Markó Béla című interjúkötetét. A Transindex Zágoni Balázst, a Koinónia Kiadó igazgatóját kérdezte a fejlesztésekről és jövőbeli terveikről.
'Tavaly döntöttük el, hogy e-könyvet fogunk kiadni. Az azóta eltelt idő gyakorlatilag a kísérletezéssel telt el, egyrészt anyagot gyűjtöttünk, hogy miként működik, utána pedig a megfelelő formátumokat próbáltuk legyártani. Idén késő tavasszal jutottunk el arra a szintre, hogy tudunk e-könyvet készíteni' - fejtette ki Zágoni.
'Áttörés a magyar könyvpiacon nem történt, tehát most is messze 1% alatt van az e-könyvek részesedése a teljes piacból, viszont már nagyon sok ember rendelkezik olyan eszközzel, amellyel e-könyvet lehet olvasni. Ezek nem kimondottan e-könyvre kifejlesztett olvasót jelentenek, mint például az Amazon Kindle-je, hanem bármilyen táblagépet és okostelefont, ami alkalmas arra, hogy olvassanak rajta.'
Arra a kérdésre válaszolva, hogy milyen formátumban jelenik meg majd a könyv, a kiadó vezetője elmondta: '- Nagyon széles skálán lesz elérhető, a különböző dedikált e-könyv olvasóktól a táblagépekig és okostelefonokig. Úgy .mobi, mint .epub formátumban elérhető lesz. Fontos viszont megjegyezni, hogy nem a Koinónia Kiadó oldalán terjesztjük. Tehát azt, aki a mi oldalunkon keresi, a rendszerünk át fogja irányítani az eKönyv Magyarország oldalára. De akár a Shopline vagy a Líra áruház oldalán is meg lehet majd vásárolni a könyvet.'
A könyvbemutatónak tulajdonképpen két izgalmas kérdése volt, amiért a népes közönség összegyűlt a helyszínen. Hogyan mutatnak be egy könyvet, amely fizikai valóságában még nem létezik, illetve sikerül-e megtudni, miként működik Markó Béla? Mindkét kérdésre részben választ kaptak a bemutató résztvevői.
Forrás és teljes cikk itt: http://multikult.transindex.ro/?cikk=18619
A bemutatóról itt is:
http://ujkonyvek.egologo.transindex.ro/2012/10/20/mint-egy-szamuraj-igy-mukodik-marko-bela/

E lapszám felelős szerkesztője: Kelemen Katalin
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.

2012. november 1., csütörtök

Novemberi évfordulók 2012

105 éve, 1907. november elsején hunyt el Alfred Jarry francia drámaíró, az abszurd dráma megalkotója. Ismert műve az Übü király.

40 éve, 1972. november elsején hunyt el Ezra Pound amerikai költő, műfordító, kritikus és szerkesztő.

240 éve, 1772. november másodikán született Johann Ladislaus Pyrker, von Felsö-Eör (magyarosan Pyrker János László) osztrák költő, az egri főegyházmegye érseke.

110 éve, 1902. november másodikán született Illyés Gyula (Illés) magyar író, költő, drámaíró, műfordító és lapszerkesztő. Ismertebb művei: Puszták népe, Hunok Párisban, Fáklyaláng, Kháron ladikján.

130 éve, 1882. november harmadikán született Jakub Kolasz fehérorosz nemzeti költő, író.

200 éve, 1812. november negyedikén született Aleardo Aleardi, az olasz nemzeti költészet kimagasló alakja.

270 éve, 1742. november nyolcadikán született Simai Kristóf magyar író és szótáríró.

520 esztendeje, 1492. november kilencedikén hunyt el Dzsámi, a perzsa klasszikus költészet utolsó nagy alakja.

110 éve, 1902. november kilencedikén született Fenyő László költő, műfordító és kritikus.

435 esztendeje, 1577. november tizedikén született Jacob Cats németalföldi költő, politikus.

90 éve, 1922. november tizedikén született Katona Szabó István erdélyi magyar író, újságíró és szerkesztő. Ismertebb regénye a Borika (1959).

170 éve, 1842. november tizenkettedikén született Rákosi Jenő magyar író, újságíró, lapszerkesztő.

90 éve, 1922. november tizenkettedikén született Tadeusz Borowski lengyel író, költő és publicista.

230 éve, 1782. november tizenharmadikán született Esaias Tengér, a svéd romantikus költészet nagy alakja.

125 éve, 1887. november tizennegyedikén született Áprily Lajos (Jékely) erdélyi magyar költő és műfordító.

100 éve, 1912. november tizennegyedikén született Gazdag Erzsi magyar ifjúsági író és költő.

150 éve, 1862. november tizenötödikén született Gerhart Hauptmann német író, drámaíró és poéta.

1070 esztendeje, 942. november tizennyolcadikán hunyt el Odo de Cluny francia egyházi költő

90 éve, 1922. november tizennyolcadikán hunyt el Marcel Proust francia regényíró, esszéista és kritikus. Híres műve: Az eltűnt idő nyomában.

60 éve, 1952. november tizennyolcadikán hunyt el Paul Éluard (Eugène Émile Paul Grindel) francia költő.

260 éve, 1752. november huszadikán született Thomas Chatterton angol költő.

320 esztendeje, november huszonegyedikén született Carlo Innocenzo Frugoni olasz költő, történetíró és pedagógus.

125 éve. 1887. november huszonegyedikén hunyt el Petre Ispirescu román író, meseíró, szerkesztő és nyomdász.

170 éve, 1842. november huszonkettedikén született José-Maria de Héréida, Kuba nemzeti költője.

135 éve, 1877. november huszonkettedikén született Ady (András) Endre, a XX. századi magyar költészet egyik kiemelkedő alakja.

1950 esztendeje, 62. november huszonnegyedikén hunyt el Aulus Persius Flaccus etruszk származású római író.

80 éve, 1832. november huszonnegyedikén született Jókai Anna magyar író- és költőnő.

450 esztendeje, 1562. november huszonötödikén született Félix Lope de Vega y Carpio spanyol költő és drámaíró.

240 éve, 1772. november huszonhatodikán hunyt el Gróf gyalakúti Lázár János, az erdélyi magyar barokk irodalmának képviselője. Fő műve a Florinda verses krónikája.

2020 esztendeje, Kr. e. 8. november huszonhetedikén hunyt el Quintus Horatius Flaccus ógörögül és latinul író római költő.

255 éve, 1757. november huszonnyolcadikán hunyt el William Blake költő, festő, grafikus és nyomdász, az angol irodalom egyik kiemelkedő alakja.

210 éve, 1802. november huszonkilencedikén született Wilhelm Hauff német író, meseíró. Ismert mesegyűjteményei: A gólyakalifa, A kis Mukk története és A Spessarti fogadó.

345 esztendeje, 1667. november harmincadikán született Jonathan Swift angol író és költő. Legismertebb műve a Gulliver utazásai.


Érdemes Tudni

80 éve, 1932. november hetedikén hunyt el Erőss József erdélyi magyar történész.

15 éve, 1997. november kilencedikén avatták boldoggá a székely származású erdélyi magyar Apor Vilmost.

85 éve, 1927. november tizedikén született Birtalan József erdélyi magyar zeneszerző, karnagy, karmester és zenepedagógus.

175 éve, 1837. november tizenkettedikén született Imets Fülöp Jákó székely-magyar történetíró, könyvtáralapító, a Csíksomlyói gimnázium évkönyveinek első szerkesztője-írója.

165 éve, 1847. november tizennegyedikén született Bartha Miklós székely-magyar politikai szakíró és publicista.

110 éve, 1902. november tizenhetedikén született Wigner Jenő Nobel-díjas (1963) magyar-zsidó fizikus.

105 éve, 1907. november tizenhetedikén született Bányai László (Baumgarten) székely származású erdélyi magyar közíró, történész.

85 éve, 1927. november tizenhetedikén született Magyari András székely-magyar történész.

45 éve, 1967. november tizenkilencedikén hunyt el Ferencz Béla székely-magyar író, újságíró. Fontosabb munkái: Csík vármegye monográfiája a legrégibb időktől napjainkig, Gyopár a Hargitán (népszínmű), Székely góbéságok.

115 éve, 1897. november huszonötödikén született Részegh Viktor erdélyi magyar újságíró és szerkesztő.

150 éve, 1862. november huszonhatodikán született Stein Aurél magyar származású zsidó Kelet-kutató.

115 éve, 1897. november huszonkilencedikén hunyt el Kahána Mózes erdélyi magyar novellista, költő, szerkesztő és műfordító.

85 éve, 1927. november huszonkilencedikén született Tarisznyás Márton erdélyi magyar muzeológus, helytörténész és néprajzkutató.

140 éve, 1872. november harmincadikán született Fodor Róza székely származású magyar festőművész.

20 éve, 1992. november harmincadikán hunyt el Kuszálik Piroska erdélyi magyar tankönyvíró.