2013. április 4., csütörtök

ReMeK-e-hírlevél 2013/4. számából

Mi változik az új helyesírási szabályzatban?
Körülbelül egy évvel ezelőtt lezárultak a helyesírási szabályzat módosításai, jelenleg a szabályzathoz kapcsolódó szótár munkálatai folynak. Addig azonban, ameddig az új szabályzat meg nem jelenik, az illetékesek nem igazán szeretnék megszellőztetni, hogy pontosan mi változik. Az új helyesírási szabályzat elfogadását – a korábbi tiltakozások ellenére – ugyanis nem előzte meg széles körű szakmai egyeztetés. Igaz, a szabályzat nem fog sokban változni – ami nagy baj, hiszen a szabályok jelenlegi megfogalmazása elég sok kívánnivalót hagy maga után. Éppen ezért valóban szükség lenne egy új szabályzatra: a valódi reformra azonban az illetékesek (a Magyar Tudományos Akadémia Magyar Nyelvi Bizottsága) nem vállalkoztak, helyette a jelenlegi szabályzatot kozmetikázták: így például a birtokos személyrag (-jel) helyett most majd birtokos személyjel (-rag) fog szerepelni, alanyi helyett általános (alanyi), tárgyas helyett határozott (tárgyas) ragozásról lesz szó. A szabályok megértését egyik sem fogja segíteni.
Forrás: http://www.kithirlevel.hu/index.php?kh=mi_valtozik_az_uj_helyesirasi_szabalyzatban
http://www.nyest.hu/hirek/mi-valtozik-az-uj-helyesirasi-szabalyzatban

"Az úgy volt…" X. Janikovszky Éva meseíró pályázat
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 2013-ban is meghirdeti a már hagyományos Janikovszky Éva meseíró pályázatát. A 2013. évi pályázat 2013. március 25-én indul és április 25-én zárul a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban.
A pályázók a korábbi gyakorlatnak megfelelően két kategóriában indulhatnak:
I. korcsoport: 6–10 évesek, II. korcsoport: 11–16 évesek.
Tematikai megkötés nincs, bármilyen témát választhatnak a pályázók. Terjedelmi megkötés: maximum 5 A/4-es gépelt oldal lehet a pályázat.
Csak a nyomtatott formában készült pályaművek vehetnek részt a versengésben. Pályázni az ország határain belüli és határain kívüli településekről is lehet. Minden pályázó csak egy, nyomtatásban még meg nem jelent írással indulhat.
A pályaművek benyújtása: postai úton a FSZEK Központi Könyvtár címére (1088 Budapest, Szabó Ervin tér 1.) vagy e-mailen a titkar@fszek.hu címre kell beküldeni, vagy személyesen a FSZEK Központi Könyvtár Átriumában megtalálható gyűjtőládába lehet bedobni. A pályaművek a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár valamennyi tagkönyvtárában is leadhatók.
A pályázatokon és a borítékokon minden esetben pontosan fel kell tüntetni a pályázó nevét, életkorát, e-mail címét, az iskola nevét, címét, e-mail címét. A postán érkező pályázat borítékján kérik feltüntetni: „Meseíró pályázat”. A pályaműveket nem küldik vissza, és nem őrzik meg.
A pályázatok beadási határideje: 2013. április 25.
A pályázatról további részletes információk itt találhatók: http://www.fszek.hu/konyvtaraink/kozponti_konyvtar/rendezvenyek/?article_hid=20732
Forrás: http://palyazatmenedzser.hu/2013/03/25/janikovszky-eva-mesepalyazat/?awt_l=KQkE.&awt_m=3ZNEd2yODiz4mMk


A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
Húsvéti készülődés a könyvtárban: előadás és gasztronómiai est
A húsvéti ünnepkör hagyományaihoz kapcsolódó találkozókra került sor a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében, Hargita Megye Tanácsának húsvéti rendezvénysorozata keretében, 2013. március 12-én délután. Kisné Portik Irén gyergyószentmiklósi néprajzkutató Húsvéti tojások pogány üzenete címmel tartott vetített képes előadást, nagyszámú érdeklődőnek. Az előadó 2500 Kárpát-medencei tojáshím elemzése alapján foglalta egységes rendszerbe a jelképeket. Az előadás során több mint száz tojásmintát vetített ki, valamint bemutatta a gyergyószárhegyi múzeumban őrzött, különféle mintázatú tojásokat is. Előadásában kifejtette, hogy a tojáshímek motívumai, mintái nem egyszerűen díszek, hanem egy nagyon jól meghatározott jelképrendszer részei. Rávilágított a jelképek ősi, több ezer éves pogány eredetére, a motívumok mitikus, népmesei összefüggéseire. A jelképek használatát ősi törvényszerűségek határozzák meg, amelyek a mai ember számára már feledésbe merültek, mégis természetszerű, hogy a motívumok keresztény köntösben a 21. század húsvéti asztalain is jelen legyenek.
Az előadásról bővebben a Székelyhon portálon: http://www.szekelyhon.ro/magazin/jelkepek-a-husveti-tojasokon
Videó az előadásról ugyanott: http://www.szekelyhon.ro/videos/view/2160/jelkepek-a-husveti-tojasokon.html
A Csíki TV tudósítása: http://tudositok.hu/7967/video/Husvetra_hangol_a_megyei_konyvtar
Nagyszámú érdeklődőt vonzott a könyvtárba az ugyancsak március 12-én, 19 órától kezdődő ’Receptdaráló’ is, a már második alkalommal szervezett gasztronómiai est a Székely Konyha magazin szerkesztőivel. Ezúttal hagyományos, székelyföldi húsvéti eledeleket mutatott be Jánossy Alíz, a Székely Konyha gasztronómiai magazin felelős szerkesztője és meghívottja, a gyergyószárhegyi Bartalis Hajnal, aki a hagyományos, kemencében sütött "kókonyát" és galambast'" készítette el és mutatta be a vendégeknek. Siklódy Ferenc képzőművész a lap grafikai arculatának készítéséről beszélt a közönségnek. Az est jó hangulatát fokozta a Székely Konyha csapata által ízlésesen tálakra rendezett finom húsvéti ételek látványa, a találkozó végén a vendégek az ételek finomságáról is meggyőződhettek.
Honismereti esték a könyvtárban: Botár István régész előadása
A Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében ismét teltházas előadásra került sor 2013. március 21-én este, a könyvtár Honismereti esték címmel szervezett találkozóinak keretében. Botár István régész Templom és falu, középkori egyházszervezet és településhálózat Csíkban címmel tartott előadást. Botár István a Csíki Székely Múzeum régésze, kutatásai főleg a középkori Csík régészeti emlékeinek feltárásához kapcsolódnak. A vetítéssel egybekötött előadáson régészeti kutatásai és oklevél-adatok alapján mutatta be Csík középkori településhálózatának, -rendszerének alakulását, és néhány, helytörténettel kapcsolatos ’mítoszt’ is cáfolt a régészeti kutatások tükrében. Rámutatott, hogy bár írásos adataink csak a 14. századból vannak – az 1334-es pápai tizedjegyzékből – a régészeti leletek tanúsága szerint a medence már a 11. és 12. században is lakott volt, léteztek szervezett faluközösségek Csík térségében.
Az előadásról beszámolók:
http://www.szekelyhon.ro/aktualis/csikszek/templomok-es-falvak-kapcsolata-csikban
http://www.pluszportal.ro/web/index.php?option=com_content&task=view&id=33651&Itemid=35
Videó a Székelyhon portálon:
http://www.szekelyhon.ro/videos/view/2192/templomok-es-falvak-kapcsolata-csikban.html
Forrás: Kelemen Katalin, Kájoni János Megyei Könyvtár


Hármas író-olvasó találkozót tartottak Székelyudvarhelyen
2013. március 13-án író–olvasó találkozót tartottak a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban. Az eseményen Albert Ildikó Örökzöld tabuk, Ambrus Tünde Székely falutízesek, illetve Balázs Lajos Rituális szimbólumok című köteteit ismertette Sarány István szerkesztő a szerzők jelenlétében. A találkozó házigazdája Szabó Károly könyvtárigazgató volt. Az esemény alkalmával Tőzsér József, a húszéves Pallas-Akadémia Könyvkiadó igazgatója könyvadományt adott át az udvarhelyi városi tékának.
Forrás: http://www.szekelyhon.ro/aktualis/udvarhelyszek/harmas-iro-olvaso-talalkozo-udvarhelyen

Czegő Zoltán volt a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár vendége
Czegő Zoltán költő, író volt a Balassi Intézet sepsiszentgyörgyi kulturális központja által szervezett irodalmi est vendége a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban, 2013. március 20-án. Lakatos Mihály író, a kulturális központ igazgatója röviden vázolta a huszonkét évi magyarhoni csámborgás után három éve ismét idehaza élő szerző pályaívét. Az est eléggé feszesre és érdekesre sikeredett, hiszen a 75. életévében járó Czegő Zoltán, aki publicistaként, költőként és közéleti személyiségként ma is igen aktív Sepsiszentgyörgyön, maga adta elő történetét, ízesen, kötetlenül, anekdotákkal fűszerezve a mondanivalót. A moderátor csak keretet szabott a csapongó gondolatoknak. Végigszáguldottak mintegy másfél óra alatt a hetvenöt esztendőn, felidézve a színtereket, ahol ez idő alatt élt és alkotott. Udvarhely után Bordost, Marosvásárhelyt, Kolozsvárt, Korondot, Sepsibükszádot, Uzont, Sepsiszentgyörgyöt, Budapestet pásztázta végig az emlékezet.
Teljes írás itt: http://szekelyhon.ro/muvelodes/czego-zoltan-a-a-hazatero-kolto

"A táguló Gutenberg-galaxis" – megnyitották a Haáz Rezső Múzeum kiállítását
A székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum 2013-as évi legjelentősebb kiállításának megnyitójára 2013. március 28-án 18 órától került sor. A táguló Gutenberg galaxis című művelődéstörténeti kiállítás az emberi kultúra egyik legnagyobb megvalósítását célozza bemutatni: azt az univerzális papíralapú adathordozót, amelyet mind a mai napig használunk, s amely prioritásának megdöntésére csak a modern digitális adathordozók számtalan változatai tesznek kísérletet napjainkban.
A könyvet, a könyvnyomtatás eszközeit és műhelyeit tárja a nagyközönség elé, azt a Gutenberg-galaxist, amely a 15. században született és ma, a 21. században a digitális dokumentumokkal, az ún. Internet-galaxissal "tágul".
A kiállításon ősnyomtatványokat is bemutatnak. A legrégebbi kiállított ősnyomtatvány 1489-ből származik, éppen Gutenberg évszázadából, de a látogatók megnézhetik a marosvásárhelyi Teleki Tékában őrzött Koncz-kódex nemesmásolatát, amely a Marosvásárhelyi Sorok magyar nyelvemléket tartalmazza. Közszemlére teszik az Apor-kódexet is, amelyet a Székely Nemzeti Múzeum bocsátott a szervezők rendelkezésére. A látogatók a digitális technikának köszönhetően fel is lapozhatják az 1525-ben készült Székelyudvarhelyi kódexet.
A kiállítás bemutatja az elmúlt évszázadok erdélyi nyomdaközpontjait, így a csíksomlyóit, a brassói Honterus és a kolozsvári Heltai-féle nyomdát, valamint a nagyváradit, a nagykárolyit és a balázsfalvit. Ez utóbbiban láttak napvilágot az első román nyelvű könyvek. A tárlat anyaga kiterjed a legújabb, digitális korszakbeli fejleményekre is, így az érdeklődők elektronikus könyvolvasókat is kézbe vehetnek.
Az ünnepélyes megnyitón Bunta Levente polgármester köszöntötte a vendégeket, Lázok Klára, a kiállítás létrejöttéhez hozzájáruló marosvásárhelyi Teleki Téka igazgatónője méltatta azt. Az eseményt, amelynek házigazdája Miklós Zoltán múzeumigazgató, Csender Anett, Járai-Szabó Richard, a Benedek Elek Tanítóképző diákjainak rövid előadása tette hangulatossá. Az októberig látogatható tárlat szakmai kurátora Róth András Lajos a Haáz Rezső Múzeum könyvtárának vezetője. A látványtervet Baróti Hunor, a dizájnt Könczey Elemér készítette.
Forrás: RMKE levelezőlista, Róth András Lajos
http://www.hrmuzeum.ro/menu~hu~1~1~fooldal.html
http://multikult.transindex.ro/?hir=7309

A Teleki Téka Románia második legszebb könyvtára
A marosvásárhelyi Teleki Téka az ország második legszebb könyvtára – állapította meg a 9am.ro portál, amely toplistát készített a hazai közgyűjteményekről és a nekik otthont adó épületekről.
A toplista második helyén a marosvásárhelyi Teleki Téka szerepel, amely az elmúlt századok európai könyvkultúrájának egyik leggazdagabb erdélyi gyűjtőhelye. Az 1802-ben megnyitott Teleki Téka törzsanyagát két nagyobb könyvgyűjtemény, a Teleki Téka és a Bolyai Könyvtár képezi. Jelenleg mintegy 205 ezer kötettel rendelkezik a könyvtár, amely egyszerre enciklopédikus tudománytár és bibliofil ritkaságok őrzője.
Harmadik helyen a Kolozsvári Egyetemi Könyvtár szerepel, amely a rendszerváltozás óta Lucian Blaga filozófus és költő nevét viseli. A Kolozsvári Egyetemi Könyvtárat 1872-ben, a Kolozsvári Tudományegyetem részeként alapították. A könyvtárnak jelenleg mintegy 4 millió kötetre becsült könyvállománya van, amely felöleli a tudományok valamennyi területét.
Forrás: http://www.szekelyhon.ro/magazin/a-teleki-teka-romania-masodik-legszebb-konyvtara
http://multikult.transindex.ro/?hir=7292

A románok mintegy 16 százaléka könyvtárhasználó
A Bill & Melinda Gates Alapítvány megrendelésére 17 országban végzett felmérés adatai szerint mintegy 2,6 millió romániai (az ország lakosságának 16 százaléka) használja a közkönyvtárak szolgáltatásait. Bár első helyen továbbra is a könyvek kölcsönzése áll, sokan azért járnak könyvtárba, hogy az internetet használják különböző információk elérésére, például tanulás céljából, egészségügyi, szociális, munkahelyi vagy más problémáik megoldásához. A könyvtárhasználók 48%-a különböző oktatási programokon, képzéseken, közösségi találkozókon vett részt a könyvtárban. Mintegy 200 000 személy használta a könyvtárban az internetet munkahely-keresésre.
A Biblionet országos program révén a Bill & Melinda Gates Alapítvány 2000 romániai közkönyvtárat 9000 internetes számítógéppel szerelt fel, ezekben a könyvtárakban ingyenesen biztosítják a világhálóhoz való hozzáférést.
Forrás: http://ro.stiri.yahoo.com/c%C3%A2%C8%9Bi-rom%C3%A2ni-merg-la-bibliotec%C4%83-143808305.html
http://www.b1.ro/stiri/eveniment/studiu-romanii-merg-tot-mai-des-la-biblioteca-52322.html

Az e-irodalomról a Korunkban
A Korunk folyóirat 2012/10-es számának központi tematikája a kultúra az internet korában - a digitalizált irodalom és művészet. Ennek keretében a www.eirodalom.ro szerkesztőségét is felkérték az irodalom és világháló kapcsolatának értelmezésére, a portál létrehozása mögötti okok feltérképezésére. Ebből tallózunk részleteket: 'Nos, akkor először rögzítsük az előzményeket: 2012 márciusában az 1995 óta tevékenykedő Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány (EMIA) merész lépésre szánta el magát – egy internetes irodalmi magazint bocsátott útjára, amely nem csupán s nem elsősorban az alapítvány tevékenységének lenyomata kívánt lenni, hanem az erdélyi irodalmat a maga sokszínűségében, műhelyek és szekértáborok fölött próbálja áttekinteni'.
Forrás: http://www.eirodalom.ro/index.php/hirek-tudositasok/649-az-eirodalomrol-a-korunkban

Száz éve született Bözödi György
Bözödi György író, szociográfus és történész 1913. március 9-én született Bözödön, a sokáig Udvarhelyszékhez tartozott faluban. Szülőháza ma emlékház a település központi részén. Az író családneve Jakab, szülőfaluja nevét felnőttként, később vette fel. A kolozsvári unitárius gimnáziumban érettségizett, majd két évig a teológia hallgatója volt, aztán más szakra iratkozva jogot és bölcsészetet tanult. Az akkori kincses város művelődési és főként irodalmi életébe is beilleszkedett: újságíró lett az Ellenzéknél és a Keleti Újságnál. Ám a második világháború utáni félreállításáig az erdélyi irodalmi sajtóban is tevékeny volt: felelős szerkesztője volt a marosvásárhelyi Székely Szónak, a kolozsvári Hitel főmunkatársa (1935). Később a kolozsvári Egyetemi Könyvtár tisztviselője. A második világháború kitöréséig több erdélyi lap: a Pásztortűz, Ellenzék, Erdélyi Helikon, Korunk közölte írásait. Tagja volt a Kemény Zsigmond Társaságnak. 1939-ben Baumgarten-díjat kapott. Egyik alapítója és szerkesztője volt a kolozsvári Termés című lapnak, amely, sajnos, csak 1942–44 között jelent meg, negyedévenként.
A román állam szovjet 'felszabadítása' után az 1848–49-es Történelmi Ereklye Múzeum őre volt. Legnagyobb terve a negyvennyolcas erdélyi anyag, hagyomány összegyűjtése volt, ám abban a formában, ahogy elképzelte, nem valósíthatta meg. A kommunista hatalom szemében kegyvesztett lett, szövetkezeti és állami vállalati könyvelőként tudott elhelyezkedni. 1957-től nyugdíjazásáig (1975) akadémiai kutatóként dolgozott.
Verset, novellát a harmincas évektől közölt. A népélet realista ábrázolásával hívta fel magára a figyelmet, Kicsi hajó c. elbeszélése, amely az amerikai kivándorlással kapcsolatos, az erdélyi magyar tankönyvekben is helyet kapott egy időben. Ismert munkája a Székely bánja (Kolozsvár, 1938) szociográfiai írás. A bözödi Bágyi János meséinek gyűjtésével és közlésével (A tréfás farkas, Budapest, 1942, Az eszös gyermök, Bukarest, 1958, illetve a hagyatékból Kriza Ildikó válogatásában később kiadott A Nap s a Hold keresése. Bözödi népmesék. Budapest, 1993) a néprajzi szakirodalom is számon tartja. Román népmeséket és kortárs szerzőket fordított magyarra. Szépírói munkássága mellett történelmi tárgyú közlései ismertek. Jelentős falukutató anyaggyűjtése. Hatalmas mennyiségű jegyzetanyaga maradt feldolgozatlanul. Verseit 1979-ben Nap és árnyék címen adták ki, elbeszélései, regényei több kötetben jelentek meg a negyvenes években.
1989. november 25-én hunyt el Budapesten, szülőfaluja temetőjében temették el a rendszerváltás utáni napokban. Családi meleg nélkül leélt élete részben a korábbi rendszer árnyékának, másrészt meg a tudomány és kutatási témája iránti elkötelezettségének áldozata. Bözödi a konok tudós és kutató, a környezetében nyitott szemmel járó szerző jelképe lehet számunkra.
Forrás: http://www.szekelyhon.ro/aktualis/udvarhelyszek/szaz-eve-szuletett-bozodi-gyorgy-iro-szociografus-es-tortenesz
Rejtő Jenő regénye nagy sikert aratott a lipcsei könyvvásáron
168 000 látogató – ebből mintegy 50 000 szakmai érdeklődő – kereste fel a 2013. március 14–17. között lezajlott Lipcsei Könyvvásárt, ami új látogatócsúcs a könyvvásár életében: 69 000 négyzetméter területen a 43 országból érkezett 2069 kiadó 100 ezer kötetet, közte 20 ezer újdonságot mutatott be a vásár négy napja alatt. Gazdag irodalmi programmal és elismerésre méltó standdal jelentkezett Magyarország a könyvvásáron.
"Nagyon jól sikerült a stand, kicsi, de felhívja magára a figyelmet és mágnesként vonzza a látogatókat " fogalmazott Oliver Zille, a vásár igazgatója. Hozzátette: nemcsak a magyar standra irányul nagy figyelem, hiszen Esterházy Péter Esti című kötete német fordításának premierje alkalmából a vásár több fórumának is vendége volt, így az idén is volt magyar 'sztárvendég' a lipcsei könyvvásáron.
Az elátkozott part című Rejtő Jenő-regény német fordítása nagy sikert aratott a Leipzig liest (Lipcse olvas) irodalmi fesztiválján. A Collegium Hungaricum Berlin (CHB) szervezte, a berlini Elfenbein Kiadónál Ein Seemann in der Fremdenlegion címmel megjelent kötet bemutatóján a die naTo nevű, Lipcse belvárosában működő klubban 'még a csilláron is lógtak'.
Can Togay János, a CHB igazgatója szerint Az elátkozott part premierje ‘"rodalomtörténeti pillanat" volt, és a könyvvásáron elért siker nyomán a regény akár több százezres példányszámban is megjelenhet, s Rejtő végre bekerülhet a német irodalmi köztudatba, ami akár a magyarországi Rejtő-recepción is módosíthat. Hans von Trotha, a Deutschlandradio országos közszolgálati rádió tekintélyes kritikusa a rádió honlapján megjelent blogbejegyzésében elismerőleg kiemelte: Rejtő 'nagyon eredeti, nagyon vicces és nagyon szokatlan'. (MTI–ÚKP)
Forrás: http://www.ujkonyvpiac.hu/index.php/component/k2/item/255-eredmenyesen-zart-a-lipcsei-konyvvasar


E lapszám felelős szerkesztői: Kelemen Katalin, Borbé Levente
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.

Nincsenek megjegyzések: