2013. június 4., kedd

ReMeK-e-hírlevél 2013/6. számából

Magyar helyesírási tanácsadó portál
Már használható a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Nyelvtudományi Intézetének helyesírási tanácsadó portálja, a helyesiras.mta.hu/ oldal.
A nagyközönség számára ingyenes honlapot Pálinkás József, az MTA elnöke indította el és tesztelte a „nagy energiás elektron gyorsító” szóösszetétel beírásával. Az alkalmazás három lehetséges helyesen írt alakot adott meg, a „részletek” fülre kattintva az is olvasható, mely helyesírási szabályok alapján. Az akadémia elnöke felhasználóbarátnak, interaktívnak, tartalmát tekintve pedig hitelesnek nevezte a portált, amely mindenki számára hozzáférhetővé teszi a magyar helyesírás szabályait.
Hoffmann Rózsa, az Emberi Erőforrások Minisztériumának közoktatási államtitkára hangsúlyozta: a magyar nyelv, a magyar helyesírás közös kincsünk, ezért szükséges annak ápolása, fejlesztése. Aki a saját kincsét, a rábízott értéket nem gazdagítja és műveli, az vétkes – tette hozzá.
A helyesírási tanácsadó portál az interneten elérhető szoftvereszköz, amely segít a mindenkori helyesírási szabályzat szerinti helyesen írott alak megtalálásában. A megoldás mellett magyarázatot is ad, ezzel is igyekszik elősegíteni a tudatos helyesírási készségek elsajátítását – tájékoztatta az érdeklődőket Váradi Tamás, az MTA Nyelvtudományi Intézetének munkatársa.
A tanácsadó hét témakörben ad választ: egybe- és különírás, elválasztás, ábécé-sorrendbe rendezés, névkereső, számok, dátumok, helyes-e így?
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/59509/magyar_helyesirasi_tanacsado_portal

Háromszéki építészeti hagyományok
Izgalmas helytörténeti, kultúrtörténeti kalandozás részese lehetett az, aki a Bod Péter Megyei Könyvtárban részt vett a háromszéki építészeti hagyományokat bemutató előadássorozaton 2013. május 8–15. között. A házigazda szerepét ellátó Demeter Lajos könyvtáros és helytörténész azzal az ajánlással indította útjára a sorozatot, hogy jó lenne, ha minél többen felfedeznék szülőföldünk építészeti remekeit, amelyekből őseink jóvoltából nekünk bőségesen jutott. Ezen kincsek megőrzése és népszerűsítésük már a mi kötelességünk és feladatunk, de ezen elvárásoknak csak egy bizonyos tudás birtokában tudunk eleget tenni, fogalmazott Demeter. A többnapos rendezvény ennek megszerzéséhez nyújtott segítséget, erre teremtett lehetőséget.
Szőcsné Gazda Enikő néprajzkutató a 19. századi Háromszék lakberendezési szokásait ismertette, betekintést nyújtott nemesi szobabelsőkbe, de levéltári kutatásokkal feltérképezte azt is, milyen bútordarabok szerepeltek egy nemes, katona vagy egyszerű parasztlány hozományában. Előadásából kiderült, mikor jelent meg tájainkon például a szekrény, vagy mekkora értéke volt egy tükörnek.
Jánó Mihály művészettörténész más jellegű kalandozásra hívta közönségét. A kilyéni templom falfestményeinek értelmezése, titkainak feltárása során egy új, saját felfedezésű motívumot ismertetett: a Szent László király által elfogott kun király kivégzési jelenetében a szív felajánlását, majd korabeli festmények segítségével igazolta elképzelését.
D. Haszmann Orsolya néprajzos–muzeológus a csernátoni kúriákat mutatta be, illetve elevenítette fel anekdoták segítségével azok lakóinak történetét. A múltidézést Kisgyörgy Zoltán geológus, újságíró folytatta, ő az erdővidéki kastélyokkal, udvarházakkal kapcsolatos élménydús, ízes tapasztalatait osztotta meg a résztvevőkkel.
Bordi Zsigmond régész Háromszék középkori várairól beszélt, majd Fehér János művészettörténész az erdővidéki nemesi építészet berkeibe nyújtott betekintést. Benczédi Sándor építész, műemlékvédelmi szakmérnök és Csáki Árpád történész az altorjai Apor-kastélyról és a lemhényi Szent Mihály-erődtemplomról tartott előadást, ez után ismét a háromszéki kúriák világában barangolhatott a hallgatóság, ezúttal Sepsiszéki Nagy Balázs volt az „idegenvezető”.
A sorozat utolsó napján ismét Benczédi Sándoré és Csáki Árpádé volt a szó, Párhuzamok a dálnoki és albisi református templom építéstörténetében című előadásuk révén, ezt követően Kinda István néprajzkutató Építészet, lakáskultúra a háromszéki cigányoknál témával tartott előadást.
A leghűségesebb előadás-látogatókat május 25-én és 26-án két egynapos autóbuszos kirándulással jutalmazták a szervezők, amelyek során  felső-háromszéki és erdővidéki helyszíneken is megcsodálhatták a háromszéki építészeti kincseket.
Forrás:http://www.3szek.ro/load/cikk/59628/helyi_ertekeinkert
http://www.hirmondo.ro/web/index.php/ajanlo/43705-Ismerjk-meg-Hromszket.html
Fotók itt: https://www.facebook.com/media/set/?set=a.542725692432269.1073741827.236481853056656&type=3

A csíksomlyói pünkösdi búcsú – híd a székelyek és a csángók között
A IV. Székelyföld Napok programjának részeként, a könyvtári Honismereti esték keretében, 2013. május 15-én Halász Péter néprajzkutató tartott előadást. Előadásában a csíksomlyói pünkösdi búcsú témáját a székelyek és moldvai csángók kapcsolatai, hagyományai felől közelítette meg. Szép számú érdeklődőt vonzott az előadás, annak ellenére, hogy számos rendezvény zajlott a városban ugyanabben az időben. A csíksomlyói búcsú csak egy a sok-sok szál közül, ami a székelységet és a csángókat összekapcsolja – hangzott el az előadás bevezetőjében. A rendezvényen Timár Karina, Csíkszeredában tanuló pusztinai csángó diáklány a moldvai csángó hagyományban élő népénekekkel idézte meg a pünkösdi búcsú hangulatát.
Képes beszámoló a könyvtár Facebook-oldalán: https://www.facebook.com/photo.php?v=3295
A sajtóban az előadásról: http://www.szekelyhon.ro/aktualis/csikszek/a-bucsu-mint-kapocs-a-csangok-es-szekelyek-kozt
Videó a Székelyhon portálon: http://www.szekelyhon.ro/videos/view/2403/a-csiksomlyoi-bucsu 

"Székely Menekültek Emléknapja" - Buczkó József helytörténész kötetét mutatták be
A IV. Székelyföld Napok rendezvénysorozat részeként 2013. május 16-án Buczkó József hajdúnánási néprajzkutató, helytörténész, könyvtárigazgató 'Szállást adtunk hűséges, magyar véreinknek' című könyvét mutatták be a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében. A találkozó fő szervezője a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ volt, a könyvtár társszervezőként vett részt, Hargita Megye Tanácsának támogatásával. A szerző maga mesélt a könyv születésének történetéről, a benne megjelenő élettörténetekről. A könyv történetei az első világháború második felében (1916–1918) zajló eseményeket örökítik meg. Az 1916 őszén bekövetkezett háborús fordulat 206 ezer székelyt kényszerített menekülésre. Az Alföld északi részén található Hajdúnánás körülbelül 3200 menekültnek adott ideiglenes szállást, akik többnyire Csík vármegye településeiről érkeztek. A kötet a menekülés körülményeit, a menekülő székelyek lelkivilágát, a befogadó hajdúk emberségét, az együtt töltött mindennapok szépségeit és nehézségeit tárja fel. Ez a könyv két nép találkozása, a szeretet története, a befogadó szeretet csodálatos megnyilvánulását tárja az olvasók elé – hangsúlyozta Buczkó József.
Beszámoló és képek a könyvtár Facebook-oldalán és blogján:
https://www.facebook.com/media/set/?set=a.464711210270698.1073741852.261264613948693
http://kjmkhr.blogspot.ro/2013/05/szekely-menekultek-emleknapja-buczko.html
Videó a Székelyhon portálon: http://www.szekelyhon.ro/videos/view/2407/konyvbemutato

Magyar Könyvtárosok VII. Világtalálkozója
A 2020-ig terjedő időszakra dolgozott ki a magyarországi és a határon túli magyar könyvtárak közötti együttműködés kereteit kijelölő szakmai koncepciót a Magyar Könyvtárosok VII. Világtalálkozója Budapesten, 2013. május 28–29-én.
A Határtalan együttműködés - stratégia, integráció, megújulás címmel meghirdetett kétnapos tanácskozás az anyaországi és határon túli magyar könyvtárak közötti együttműködés eddigi tapasztalatait tekintette át az Országházban és az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK), ezekre építve dolgozott ki és fogadott el egy olyan szakmai koncepciót, amely kijelöli a további együttműködés tartalmát és kereteit a 2014 és 2020 közötti időszakra.
Napjainkban, amikor az egyik legfontosabb tudás a választani tudás művészete, különösen felértékelődik a könyvtárak jelentősége - mondta a tanácskozás megnyitóján az Országgyűlés elnöke. Kövér László hangsúlyozta: amit a könyvtárosok tesznek, az nemzeti ügy, hiszen munkájuk nélkül nem maradhat meg a nemzeti kultúra, és a könyvtáraknak határokon innen és túl a közösségteremtésben is nagy szerepük van.
A házelnök az Országgyűlési Könyvár, az OSZK, valamint a Könyvtári Intézet által megrendezett tanácskozás alkalmából 22 határon túli könyvtárnak Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben című, 21 kötetből álló könyvsorozatot adományozta.
L. Simon László, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) alelnöke hangoztatta: a rendszerváltozás óta nem volt még olyan magyar kormány, amely a könyvtári területen akkora horderejű átalakítást hajtott volna végre, mint a mostani.
A könyvtárak közösségi térként kell hogy működjenek mind a nagyvárosokban, mind a kistelepüléseken, ezért fontos feladat társadalmi szerepvállalásuk erősítése, kiemelt cél a könyvtári rendszer hosszú távú fenntartása és innovatív fejlesztése, a korszerű, felhasználóbarát országos könyvtári szolgáltatások és a széles körű elektronikus hozzáférés biztosítása, valamint a módszertani megújulás elősegítése is - közölte a résztvevőkkel Halász János államtitkár, aki hangsúlyozta: a kormányzat nem feledkezik meg a határon túli könyvtárakról sem, ezért mind azok szakmai fejlődését, mind állománygyarapításukat támogatja.
Teljes cikk és képgaléria itt:
http://www.hirado.hu/Hirek/2013/05/28/13/Megnyilt_a_Magyar_Konyvtarosok_


E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.



Nincsenek megjegyzések: