2013. november 29., péntek

Iskolai Könyvtárak Világhónapja a székelykeresztúri Orbán Balázs Gimnázium könyvtárában



 Az Iskolai Könyvtárak Világhónapja keretén belül, az Orbán Balázs Gimnázium könyvtára felkérésére az elemi tagozatos diákok őszi dekorációt készítettek a gyermekkönyvtár számára. Az első osztályosok különböző technikát használva dolgoztak, a II. osztályosok Márton napi libát készítettek. A IV. osztályosok közül tizenegy diák adta be jól sikerült munkáját. A kézimunkák a könyvtárban kerültek kiállításra.
    A IV. osztályosok még egy nagy feladatot vállaltak magukra: felhívni a figyelmet az olvasás és a könyvtárak fontosságára. Így meghívták a város óvodásait, hogy megmutathassák nekik a könyvtárat, ahová olvasni járnak és ahonnan kölcsönözni szoktak. A kis óvodásoknak bemutatták A tyúkocska meséjét is, majd segítettek nekik a színezésben.

    Ugyancsak ennek az eseménynek az apropójára papírhulladék- gyűjtő versenyt szervezett a könyvtár, hozzájárulva ezzel is a gyerekek környezettudatos szemléletének kialakításához.
A verseny fődíja egy pizza volt, melyet Bálint Andor, VI. osztályos tanuló nyert el.


                                                        Hatos Melinda könyvtáros

2013. november 28., csütörtök

Miklós József emlékünnepség



2003. november 26. volt az a nap, amikor meg kellett válnunk szeretett kollégánktól, a kiváló nyelvésztől, tanártól, fordítótól, idegenvezetőtől és szerkesztőtől, az autóbalesetben elhunyt Miklós Józseftől. Váratlanul ért minket a hirtelen halálhíre. A tragédia Székelyvaja határán következett be, ahol egy kereszt és egy kopjafa jelzi annak helyszínét.
             
Tíz kerek esztendő úgy röpült el, mintha a tanár úr még most is köztünk lenne. A gimnázium megőrizte e kiváló nyelvész szellemét. Ezért is készültek fel kellően az emlékünnepségre.
            Az emlékünnepséget megelőző napon a gimnáziumból egy kilenc tagú pedagógus csoport rótta le tiszteletét a Farkaslakán született nyelvészkolléga sírja előtt.
  Másnap a tiszteletére felállított kopjafánál koszorút helyezett el a gimnázium nevében Varga László igazgató és Juhász-András Réka igazgatóhelyettes, valamint Bartolf Hedvig, Hargita Megye főtanfelügyelője. Az ima elmondása után a megemlékezésre összegyűlt családtagok, barátok és kollégák a gimnázium dísztermébe vonultak fel az emlékünnepségre. 
            Az ünnepségen a gimnázium diákjai kórusművekkel tisztelegtek az iskola kiváló pedagógusa előtt. A diákokon kívül a pedagógusok is idegen nyelvű szavalataikkal emelték az emlékünnepség színvonalát.
Borsodi László magyar tanár értékelte a Miklós József emlékére benyújtott pályázatokat, amelyek közül a Lázár Annamária és Ráduly Róbert munkájából olvasott fel részleteket. A pályázó diákok jutalomban részesültek.
Végül a díszteremben való emléktáblát koszorúzta meg a Márton Áron Gimnázium és a Segítő Mária Gimnázium igazgatósága.
            Az emlékünnepség hangulatát növelte a könyvtár előtti Miklós József munkásságáról és életéről szóló kiállítás, amelyet Varga László igazgató állított össze.
            Természetesen a könyvtár is csatlakozott ehhez a rendezvényhez. A kölcsönzői részen „állandó kiállításnak” számító könyvgyűjtemény fogadja az olvasókat, a falon a tanár úr fényképével és emlékplakettjével együtt tekinthető meg. Mindehhez Balázs-Bécsi Enikővel egy kis kiállítást hoztunk össze a Miklós József gyűjteményből, amelyben helyet kapott a határidőnapló, utazásai során összegyűjtött térképek és szórólapok, diákkori tankönyvei és más személyes tárgyai is.
            Az ünnepséghez való felkészülés, és annak bezárása tette teljes egésszé a rendezvényt.
            Zárszóként elmondhatom, hogy Miklós József tanár úrral három esztendeig voltunk kollégák, de tudását, kiváló nyelvérzékét, amely kimagasló volt, csak szerénysége és embersége nőtte túl.

Borbé Levente, könyvtáros.

2013. november 6., szerda

A csíkszeredai Márton Áron Gimnázium könyvtárának tevékenysége a 2013-as októberi Iskolai Könyvtárak Világhónapján



Könyvtárunk az Iskolai Könyvtárak Világhónapján Bethlen Gábor 400 éves erdélyi fejedelemmé választására emlékezett. A programsorozat már szeptember végén kezdetét vette és november közepéig fog tartani.

1.                  A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium diákjai látogattak el Dvoracsek Ágoston fizika tanáruk kíséretében iskolánk könyvtárába, ahol megismerkedhettek a gimnázium történetével, könyvtártörténettel és végül de nem utolsósorban beszélgetés folyt Bethlen Gáborról is.
 
2.                  Iskolai könyvtárosi képeslapokat küldtünk Ercsey Etelka nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium könyvtárosának, aki viszonzásul elküldi a Bethlen Gáborhoz kötődő rendezvények ismertetőjét (természetesen képekkel). Más témában megmutatkozó könyvtárban zajló tevékenységek is szóba jöhettek. A kapcsolat elektronikus hírlevélen keresztül zajlott. A levelezés során a kölcsönös tapasztalatcsere is megvalósult.
3.                  A Dunakeszi Rotary Clubbal lebeszélt könyvadomány érkezett iskolánkba, amelyet a csapat már továbbajándékozott kolozsvári, nagyenyedi és udvarhelyszéki iskoláknak. Nagy részét, amit iskolánkban hagytak jómagam és kolléganőm adtuk tovább közel 30 iskolai könyvtárnak Székelyföldön és a bihardiószegi iskolának. Háromszéken segítségünkre volt Forreiter Csilla és Török Júlia sepsiszentgyörgyi könyvtárosok, míg Gyergyó környékén Ferencz Piroska, a szárhegyi Bethlen Gábor Általános Iskola igazgatóhelyettese. Az adományozott könyv Bethlen Farkas: Erdély története öt kötetben.
4.                  A dokumentációs és információs központban kis tematikus kiállítás nyílt Bethlen Gábor életéről, tevékenységéről és megvalósításairól, mint erdélyi fejedelem. A kiállítás anyagát nagyrészt a gimnázium könyvtárának erre vonatkozó történelmi és történeti állománya tette ki, és egy hétig láthatták az érdeklődők.
5.                  Könyvtárismertető órák zajlottak a kilencedik osztályokban, ahol helyet kapott az iskolatörténet és  az iskolai könyvtártörténet is, nem feledkezve meg Bethlen Gáborról sem. Köreműködő tanárok: Boldizsár Ágoston, Borsodi László, Csata Emese és Fekete Ottilia.
6.                  A már hagyományossá vált Diáktanács választás is a könyvtárban zajlott. Az ilyen és ehhez hasonló rendezvények elősegítik a könyvtár barátságossá tételét a diákok számára.
7.                  Az idén is folytatódik az ajándékkönyvekből összehozott „könyvvásár”, amelyből írószereket, füzeteket és xeroxlapokat vásárolunk a könyvtár számára.

Programfelelősök:
Borbé Levente könyvtáros

Balázs-Bécsi Enikő dokumentarista


2013. november 4., hétfő

ReMeK-e-hírlevél 2013/11. számából

Az utolsó olvasóért társaság irodalmi pályázata
Az utolsó olvasóért társaság irodalmi alkotópályázatot hirdetett. A pályázatra prózai műveket és verseket várnak. A legjobb pályaművek íróit rövid értékeléssel segítik további munkájukban, és alkotásaikat egy kiadványban jelentetik meg. Beküldési határidő: 2014. január 15.
Bővebb információ: tornayjudit@gmail.com, www.utolsoolvasoert.eoldal.hu/cikkek/aktualis-palyazatok/
Forrás: http://www.kulturpont.hu/content.php?hle_id=33231
 
Harangozó Imre szakrális néprajzi könyveinek bemutatója
Harangozó Imre néprajzkutató szakrális néprajzzal foglalkozó két újabb könyvét ismerhette meg a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében összegyűlt népes közönség 2013. október 28-án. Harangozó néprajzi munkásságát és a moldvai magyar közösségekben végzett kutatásainak eredményeként megjelent köteteit Halász Péter néprajzkutató, a Duna TV nyugalmazott főszerkesztője, a Honismeret folyóirat szerkesztője mutatta be. A Békéscsaba közelében fekvő Újkígyóson élő Harangozó Imre az Ipolyi Arnold Népfőiskola (Újkigyós) alapító elnöke. Néprajzkutatóként leginkább a szakrális néprajz kérdései foglalkoztatják. Kutató-, feltáró- és gyűjtőmunkájának javarészét teszi ki a moldvai és gyimesi magyarok hagyományos világképének és hitvilágának megismerése, megismertetése. Az „Anyám, anyám, Szép Szűz Márjám...” című, a moldvai magyarok régi imádságait és ráolvasásait tartalmazó kötet 1992-ben jelent meg először. A könyv előszavát Lükő Gábor jegyzi. Ez volt az első, kifejezetten a moldvai csángók körében végzett, szisztematikusan csak csángó archaikus anyagot tartalmazó gyűjtés. A 2012-ben megjelent második, bővített kiadás CD-mellékletet is tartalmaz, amelyen a gyűjtés során felvett hanganyagokból összeállított válogatás található. 2010-ben jelent meg a Transzcendens trambulin - Korunk felfogása és a moldvai csángók hagyományai az utolsó átmenet rítusrendjével kapcsolatban című kötet, amelyben a hagyományos halottkultusz rítusait vizsgálva, a közösség tér- és időszemléletéről, világképéről, hitvilágáról ír.
Néhány szép régi csángó népének is elhangzott a könyvbemutatón Timár Karina, Csíkszeredában tanuló pusztinai csángó diáklány előadásában.
Forrás és képes beszámoló: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/64/harangozo-imre-konyveit-mutattak-be-konyvtarunkban
Forrás: http://www.szekelyhon.ro/muvelodes/harangozo-imre-konyveit-ismertetik
Hargita Népe, 2013. október 29.

Mesés nyarat zárt a Székelyföldi Legendárium csapata
A könyv, a térkép és a társasjáték után most már fagylalton is szerepelnek a székely mondákat és legendákat idéző mesefigurák, nemrég pedig színező is készült belőle gyermekek számára. A Székelyföldi Legendárium mára már mozgalommá fejlődött, korszerű megoldásokkal és kreatív ötletekkel lopja be a székely hagyományokat az ünnep- és mindennapokba.
Az idei nyár különösen mozgalmasra és sokszínűre sikeredett, nagyon sok helyszínre eljutottak sajátos bemutató standjukkal, a meseszekérrel. Újabban a legendáriumba szó szerint is bárki belekóstolhat, mivel megjelent a legendás fagylalt. Csomagolásán idegen kultúrák mesefigurái helyett székely mondahősök tűnnek fel, Zete és Firtos a legendárium mozgóképes változatát hirdetik, mert a cél továbbra is a rajzfilmsorozat, amelyen a csapat folyamatosan dolgozik.
A rajzfilmmel az egész világot megszólítanák. Ha sikerül bejárni a világot a rajzfilmmel, felfigyelnek arra, hogy Székelyföldön történik valami, és eljönnek ide, akkor az a térségnek jót tesz – magyarázta Fazakas Szabolcs, a Legendárium alapítója.
A legendárium ötlete Magyarországon is követőkre talált, Debrecenben megalakult az Alföldi Legendárium Klaszter, amely a székely legendárium mintájára saját termékcsalád létrehozásán dolgozik, az együttműködés eredményeként pedig a Debreceni Virágkarneválon közös kocsit indítottak.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=150628&cim=meses_nyar_utan_van_a_szekelyfoldi

Internetes nagylexikon erdélyi épített örökségünkről
Erdélyi műemlékek internetes adatbázisát készítik sepsiszentgyörgyi szakemberek, a Hereditatum.org portált azzal a céllal bővítik, teszik székelyföldi viszonylatban teljesen egyedivé, hogy minél többen megismerhessék épített örökségünket. A honlapkészítő műemlékes csoport két igen tevékeny, elkötelezett fiatal építőmérnöke Ferenczi Z. Sámuel és Popovici Szabolcs.
A Sepsiszentgyörgyön dolgozó, műemlékvédelemmel foglalkozó szakemberek körében már 2009-ben felmerült egy internetes adatbázis gondolata, magát a Hereditatum honlapot mostani formájában 2012 elején indították el, kezdték alakítani, következetesen feltöltve adatokkal és fényképekkel. Arra gondoltak, a felhalmozódott, nagy mennyiségű, erdélyi épített örökségre vonatkozó információt könnyen elérhetővé, közhasznúvá kellene tenni – magyarázta Ferenczi Z. Sámuel. Erre ma már szinte utolérhetetlen lehetőséget kínál az internetes megjelenítés, így született meg a Hereditatum.org portál – azaz, miként szerkesztői rögzítik: folyamatos fejlesztés alatt álló online műemlék-adatbázis –, illetve annak egy blogszerű változata, valamint egy facebookos megjelenítése is.
Háromszék 273 műemlék épülete közül 241 szerepel képekkel az összesítésben. Internetes térképeikre GPS-koordinátákat is elhelyeztek, több mint kétezer műemlék rendelkezik ilyen információval is, ilyen esetben a térkép is az adatlapra irányítja az érdeklődőt.
Adatokat bejelentkezés után bárki feltölthet, de az információt a szakemberek szerkesztik, ellenőrzik. Blogjuk (hereditatum.blogspot.ro) személyesebb, leírásokat, műemlékes túraútvonalakat ismertetnek, olyan gyakorlati megjegyzésekkel is, hogy egy-egy műemlék épület kulcsa kinél található meg. Facebook-profiljuk közvetlenebb, „kicsit emberibb, mint egy száraz adatbázis”, interaktívabb ugyanakkor, egy-egy általuk jelentősebbnek tartott műemlék esetében fotókból kollázst készítenek, megmutatják az épület mai és múltbéli állapotát. Arra bátorítják az olvasókat, keressék fel műemlékeinket, ott készített fotóikat, kisfilmjeiket pedig tegyék közzé honlapjukon, de akár leírást, bibliográfiát is hozzáadhatnak az adatlaphoz.
Teljes cikk itt: http://erdely.ma/kultura.php?id=151442
  
Hetvenöt éves Szilágyi István író
Szilágyi István kolozsvári író az évtizedek során, miközben az Utunk főszerkesztő-helyetteseként, majd a Helikon főszerkesztőjeként a magyar irodalom egyik legfontosabb műhelyét alakította, kiváló elbeszéléseivel és jelentékeny regényeivel az Erdélyben születő kortárs magyar próza egyik legjelentősebb alkotójává írta magát.
Első regénye, a méltatlanul mellőzött Üllő, dobszó, harang (1969) mélabús szerelmi történet, egy nagy találkozásról és hősei beszűkülő lehetőségeiről szól, valamikor a háború alatt játszódik egy kis székelyföldi faluban, talán Torján. A következő, az életmű eddigi egyik csúcsának tartott Kő hull apadó kútba (1975) tragikus szerelmi történet, a századfordulón játszódik Jajdonban. Harmadik regénye, az Agancsbozót (1990) utópia. A negyedik, a Hollóidő (2001), a másik fő mű, mélyebbre veti Szilágyi labirintusában és az időben is a horgonyt, valamikor a török hódoltság korában játszódik. A tét itt is a szabadság, amely természetes, ha van, de hiánya már-már elviselhetetlen...
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/64244/szilagyi_istvan_75

Elhunyt Tőzsér József könyvkiadó-tulajdonos
A csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó alapítója Gyergyóalfaluban született 1945. január 19-én. Az elemi iskolát szülőfalujában, a középiskolát Gyergyószentmiklóson végezte. Több éven keresztül tanított Borzonton és Gyergyóalfaluban, majd a Szövetkezetek Hargita Megyei Szövetségénél dolgozott.
1976-1993 között a Hargita megyei Könyvterjesztő Vállalat kereskedelmi részlegét vezette, majd a vállalat kereskedelmi igazgatója lett. 1991-ben Domokos Gézával együtt létrehozta a Kriterion Alapítványt, az Alutus Rt. nyomdavállalatot Csíkszeredában.
1993-ban a budapesti Akadémiai Kiadóval együtt megalapította a csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadót, időközben a vállalkozás teljesen önállóvá vált, s az erdélyi magyar nyelvű könyvek legnagyobb kiadójaként üzemel.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=150850

Megjelent a magyar-román kulturális szótár
Nem kis kihívás magyar-román kulturális szótárt készíteni, hanem igazi nagypályás kihívás. El is készült. Jó is, rossz is. Péntek János és Benő Attila vezetésével állt össze a több mint 300 szócikket tartalmazó Dicţionar cultural maghiar–român. A könyvet az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége és az Erdélyi Műhely adta ki Sepsiszentgyörgyön. Egy hasonló anyaggal szemben nagyok lehetnek az elvárások, egyrészt mert jelentősen különbözhet az, hogy ki mit tart magyar kultúrának, másrészt az külön érdekesség, hogy ki mit gondol, mindebből mi lehet érdekes a románok számára. A vállalkozás tehát nagyon bátor, sőt vakmerő, kint van az intellektuális komfortzónából, és mint gesztus is erős lehet, feltéve, ha jól van kommunikálva.
De ez a magyar-román kulturális szótár csak egy a számtalan lehetséges közül. Minden hasonló anyag kanonizálási kísérlet is egyben, ilyen szempontból pedig nem érdemtelen azonosítani azt, kik, mit kanonizálnak. Ebből a szempontból az adott kötet egy kolozsvári értelmiségi nemzedék tételezése arról a kulturális ökoszisztémáról, amiben élnek, egy olyan kiadvány-formátumban, amiben gondolkodni szoktak (értsd: könyv). Ez egy veretes ökoszisztéma, annak minden nyűgével, és egy – a tárgy szempontjából – túlhaladott formátum, annak minden emelkedettségével – véli a könyvről kritikájában Kelemen Attila.
Forrás és teljes cikk: http://ujkonyvek.egologo.transindex.ro/2013/10/16/diagnozist-keszitettunk-a-

E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.

2013. november 1., péntek

Novemberi évfordulók 2013



740 esztendeje, 1273. november elsején született Abu l-Fidá arab fejedelem, irodalmár, történeti- és földrajz író.

550 esztendeje, 1643. november negyedikén született Antonio Tebaldeo olasz költő. Verseit latin és olasz nyelven írta.

160 éve, 1853. november negyedikén született Vargha Gyula magyar költő, műfordító és statisztikus.

400 esztendeje, 1613. november ötödikén született Isaac de Benserade francia költő és drámaíró.

160 éve, 1853. november ötödikén hunyt el Garay János magyar költő, író és újságíró.

70 éve, 1853. november ötödikén hunyt el Aspazija lett írónő, drámaíró, költő és publicista.

180 éve, 1833. november hatodikán született Jonas Lie norvég író, költő és drámaíró.

80 éve, 1933. november hatodikán született Varró Ilona erdélyi magyar novellista és szerkesztő.

100 éve, 1913. november hetedikén született Albert Camus francia író és filozófus a francia egzisztencializmus egyik képviselője. Legismertebb irodalmi művei: Közöny, Bukás, Sziszüphosz mítosza, A pestis.

85 éve, 1928. november hetedikén hunyt el Tóth Árpád magyar költő és műfordító.

45 éve, 1968. november hetedikén hunyt el Hamvas Béla magyar író, filozófus, esztéta, műfordító és könyvtáros.

60 éve, 1953. november nyolcadikán hunyt el Ivan Alekszejevics Bunyin orosz író, költő és műfordító.

140 éve, 1873. november kilencedikén született Tadeusz Micinszki lengyel költő,  drámaíró és novellista.

60 éve, 1953. november kilencedikén hunyt el Dylan Thomas walesi költő és drámaíró.

35 éve, 1978. november kilencedikén hunyt el Mécs László (Martoncsik József) magyar költő és lapszerkesztő.

285 éve, 1728. november tizedikén született Oliver Goldsmith angol-ír költő, író és esszéista.

150 éve, 1863. november tizedikén született Kálnoky Izidor Magyar-zsidó, újságíró és lapszerkesztő.

100 éve, 1913. november tizedikén született Balla Károly erdélyi magyar író és újságíró.

90 éve, 1923. november tizedikén hunyt el Donászy Ferenc magyar ifjúsági író.

520 esztendeje, 1493. november tizenegyedikén született Bernado Tasso olasz költő, író, udvaronc.

500 esztendeje, 1513. november tizenegyedikén született Stanisław Orzechowski lengyel író, politikus és történész.

70 éve, 1943. november tizenegyedikén hunyt el Hegyi Mózes székely-magyar költő és helytörténész.

360 esztendeje, 1653. november tizenötödikén hunyt el Teitoku  Macunaga japán költő.

40 éve, 1973. november tizenötödikén hunyt el László Dezső székely-magyar társadalomtudományi és egyházi író, szerkesztő.

240 éve, 1773. november tizenhetedikén született Csokonai Vitéz Mihály magyar költő, író és színműíró, a magyar költészet kiemelkedő alakja. Jelentős alkotásai: Az estve, A boldogság, A Magánossághoz, A tihanyi Ekhóhoz, A Reményhez, Dorottya,  A méla Tempefői.

280 éve, 1743. november tizennyolcadikán született Johannes Ewald dán nemzeti költő és drámaíró.

70 éve, 1943. november tizenkilencedikén született Király László erdélyi magyar költő, író, szerkesztő.

155 éve, 1858. november huszadikán született Selma Lagerlöf svéd írónő. Legismertebb műve: Nils Holgersson csodálatos utazása a vadludakkal.

50 éve, 1963. november huszadikán hunyt el Vaszary János író, színműíró, filmrendező és színész.

100 éve, 1913. november huszonegyedikén született Dimitriosz Hadzisz görög író, novellista.

50 éve, 1963. november huszonkettedikén hunyt el Aldous Leonard Huxley Egyesült Államokba emigrált angol író, Ismertebb művei: Pont és ellenpont, Szép új világ, Az érzékelés kapui.

90 éve, 1923. november huszonharmadikán hunyt el Grigore Urmuz (Demetru Demetrescu-Buzău) román költő, író, az avantgárd román költészet meghatározó alakja.

300 esztendeje, 1713. november huszonnegyedikén született Laurence Sterne angol író, emlékíratíró, lelkész és politikus.

250 éve, 1763. november huszonötödikén hunyt el Antoine François Prévost, dit d’Exiles francia író, újságíró és műfordító.

130 éve, 1883. november huszonhatodikán született Babits Mihály magyar költő, író irodalomtörténész és műfordító. Jelentősebb művei: A lírikus epilógja, Húsvét előtt, A gólyakalifa, Timár virgil fia, A gazda bekeríti házát, Az európai irodalom története, Jónás könyve.

60 éve, 1953. november huszonhetedikén hunyt el Eugene O’Neill ír származású amerikai drámaíró. Ismert művei: A nevető Lázár, Amerikai Elektra, Hosszú út az éjszakába.

385 esztendeje, 1628. november huszonnyolcadikán született John Bunyan angol vallási író.

235 éve, 1778. november huszonnyolcadikán született Pázmándi Horvát Endre (Horváth András) magyar író.

70 éve, 1943. november huszonkilencedikén hunyt el Harsányi Zsolt felvidéki magyar író, újságíró és műfordító.

70 éve, 1943. november huszonkilencedikén hunyt el Józsa Béla székely-magyar író, költő, szerkesztő és faszobrász.

170 éve, 1843. november harmincadikán született Kiss József magyar költő és szerkesztő.

 

Érdemes Tudni

90 éve, 1083. november másodikán született Horváth Tibor erdélyi magyar gyógyszerészeti szakíró.

120 éve, 1893. november harmadikán született Baráth Béla magyar művészettörténész és bibliográfus.

190 éve, 1823. november harmadikán született meg Bolyai János világhírű matematikusunk levele atyjához (Bolyai Farkashoz), amelyben szállóigévé vált gondolatát közölte véle: „semmiből egy új világot teremtettem”.

100 éve, 1913. november negyedikén született Vencel József székely-magyar szociológus, közíró.

930 esztendeje, 1083. november ötödikén Szent László magyar király vezetésével avatták szentté Imre herceget.

15 éve, 1998. november hatodikán hunyt el Szőcs István erdélyi származású magyar filmrendező és forgatókönyvíró. Ismert rendezései: Emberek a havason, Ének a búzamezőkről, Kádár Kata.

30 éve, 1983. november hetedikén hunyt el Mátrai László magyar filozófus, esztéta és könyvtáros.

90 éve, 1923. november tizedikén hunyt el Pecz Vilmos erdélyi származású magyar nyelvész, filológus.

340 esztendeje, 1653. november tizenegyedikén tartotta meg latin nyelvű köszöntő beszédét a Bölcsesség tanulásáról (De studio sapientiae) címen Apáczai Csere János székely-magyar filozófiai és pedagógiai író, természettudós, tanító és polihisztor, amikor a gyulafehérvári kollégium rektori állását átvette.

130 éve, 1883. november tizenegyedikén született Szakács Mózes székely-magyar lapszerkesztő és pedagógiai író.

135 éve, 1878. november tizenkettedikén született Köpeczi Sebestyén József erdélyi magyar heraldikus, címerfestő és genealógus.

25 éve, 1988. november tizenkettedikén hunyt el Doráti Antal magyar származású zsidó-német karmester és zeneszerző.

195 éve, november tizenharmadikán született Magyar László magyar földrajzi felfedező, Afrika kutató.

70 éve, 1943. november tizenegyedikén hunyt el Dobay László székely-magyar természettudományi szakíró, zoológus ornitológus.

165 éve, 1848. november tizennegyedikén született Bartha Miklós székely-magyar jogász, publicista és politikus.

35 éve, 1978. november tizenötödikén hunyt el Nagy László magyar régész, néprajzkutató és könyvtáros.

400 esztendeje, 1613. november tizennyolcadikán nevezte ki Bethlen Gábor, Erdély fejedelme, Mikó Ferencet Csík-, Gyergyó- és Kászonszék főkapitányává.

350 esztendeje, 1663. november tizennyolcadikán született Köleséri Sámuel magyar egyházi író és szónok, Erdély egyik nagy polihisztora.

90 éve, 1923. november huszonegyedikén hunyt el Hankó Vilmos erdélyi magyar kémikus, a csíki borvízfürdők kutatója.

140 éve, 1973. november huszonkettedikén született Bocskay Tóbiás erdélyi magyar hitszónok, tanár, publicista.

60 éve, 1953. november huszonnegyedikén hunyt el Veress Endre magyar történetíró.

10 éve, 2003. november huszonhatodikán hunyt el Miklós József székely-magyar nyelvész, tolmács, nyelvtanár és iskolai évkönyvszerkesztő.

80 éve, 1933. november harmincadikán született Gálfalvi Zsolt erdélyi magyar irodalomkritikus és esszéista.