2014. december 19., péntek

2014. december 13., szombat

Gondolatok a névadóról

 Domokos Géza és a Kriterion Könyvkiadó
 
A Székely Mikó Kollégiumot az a megtiszteltetés érte, hogy Elena Diatcu asszony ellátogatott az iskola könyvtárába, ahol mesélt nekünk, diákoknak, a 20. századi életről. Ő személyesen ismerte a kollégium volt növendékét, Domokos Gézát. 
 
Valószínű, hogy otthon mindenkinek van legalább egy olyan könyve, melyet a Kriterion adott ki. De hogyan is kapcsolódik ez Domokos Gézához? Ő fontos szerepet játszott a 20. századi Romániában, helytállt a politikában, foglalkozott a polgárok műveltségével. A Kriterion Könyvkiadónál is megállta a helyét, hosszabb ideig vezette a kiadót, és számos felejthetetlen munkát köszönhetünk neki.

Szilágyi Boglárka, a Székely Mikó Kollégium IX. B osztályos diákja

2014. december 11., csütörtök

MEGALAKUL A KÁJONI JÁNOS MEGYEI KÖNYVTÁR OLVASÓKÖRE

FELHÍVÁS

    2015-ben az Olvasás Éve  jegyében hirdeti meg kulturális programjait a  Kájoni János Megyei Könyvtár. 

      A könyvtár olvasókörének létrehozása és tevékenysége szervesen illeszkedik olvasásnépszerűsítő, olvasásra nevelő programjaink, tevékenységeink sorába.
    Az olvasóköri tevékenység konkrét céljaként az élő irodalom, irodalmi jelenségek és események olvasószempontú megismerése, megítélése és értelmezése szerepelne, időről időre meghatározott, pontos tematika alapján, a legteljesebb önkéntességi és öntevékenységi alapon. Az olvasókör kezdeményezője és animátora, Cseke Gábor író által kidolgozott vitaindító gondolatokat rendelkezésére bocsátjuk minden érdeklődőnek, aki szeretne a kör tagjainak sorába lépni, illetve részt venni tevékenységében.   
A köri tevékenységhez hozzátartoznak a rendszeres találkozók, amelyek színhelye a könyvtár lesz. Hivatalosan az alakuló üléssel veszi kezdetét az olvasókör tevékenysége, amelyet a Magyar Kultúra Napja tiszteletére, 2015.  január 21-én, délután tartunk a könyvtárban.
Az olvasókört mindenekelőtt az alapító tagok működtetik és irányítják, tevékenységében viszont részt vehet minden érdeklődő, bármilyen megkötéstől függetlenül.
A tevékenység elindításához, és a hatékony működés érdekében az alapító tagok - a könyvtári vezetőséggel egyetértésben – kidolgozzák és elfogadják a működési szabályokat, megbeszélik a kör 2015-re tervezett tevékenységének tematikáját. A megbeszélésre 2014. december 15 - 19 között kerül sor, amelynek időpontját előzetesen egyeztetjük az alapító tagokkal.
Jelentkezni és további tájékoztatást kérni a Kájoni János Megyei Könyvtárban,  Kelemen Katalin és Péter Katalin könyvtárosoknál, illetve a következő telefonszámon lehet:   0720544093.                      

  Szeretettel várunk mindenkit, aki szeret olvasni, és másokkal is megosztaná az olvasottakkal kapcsolatos véleményét, vagy meghallgatná mások véleményét, aki nyitott az irodalom, az olvasás, a kultúra kérdései iránt.

2014. december 3., szerda

Természetvédelmi előadások a Márton Áron tudásközpontjában





November 24-30. között került sor az ESÉLYEID – Országos Fesztivál XV. kiadása keretén belül a Környezetünk védelmében címmel tartott előadássorozatra, amely a Márton Áron Gimnázium dokumentációs és információs központjának előadótermében valósult meg. A téma kiválasztása sem jelentett gondot, hiszen a legidőszerűbb problémák egyike a Föld természeti egyensúlyának megóvása. Eme személyiségfejlesztő nonformális tevékenység inkább a diákokat célozta meg, de részt vettek néhányan az iskola tanáraiból és alkalmazottaiból is.

            A hely szűke miatt, mint a rendezvény szervezője, Antal Beáta tanárnővel több előadást kellett kieszközölnünk. A három alkalomra tervezett program a kéréseknek eleget téve hétre nőtte ki magát. Az utolsó kettő már az osztálytermekben volt bemutatva, amelynek lebonyolítója szintén Antal Beáta földrajz szakos tanár volt. Ez a programhosszabbítás is eme téma elengedhetetlen szükségességét bizonyítja. Összesen több, mint 220-an (kétszáz húszan) vettek részt az előadásokon.


            Az említett hét előadásból egynek a közönsége a Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium tanulóinak csapata volt, akik Zöld Ildikó történelem szakos tanár vezetésével jöttek meghallgatni. Ezúttal a teljes programot, az előző előadásokra támaszkodva egyedül bonyolítottam le. 

            Minden egyes alkalommal jómagam, a rövid köszöntő bevezető után egy átfogó képet mutattam be környezetünk hajdani, közelmúltbeli és jelenlegi állapotáról, amelyet Antal Beáta földrajz tanár szakértelemmel kiegészített beszéde toldott meg. A tanárnő továbbvíve a gondolatot beszélt azokról a lehetőségekről is, amelyek fontosak a környezetünk megóvása érdekében, hogy az elkövetkezendő nemzedékek is ugyanúgy tudják élvezni Földünk törékeny természeti szépségeit. Ezt követően rövid ismertetőt tartott arról a filmről, ami éppen levetítésre került. A filmek tematikája teljesen beleillett az előadásba. Habár mindegyik eset más témát dolgozott fel, ennek ellenére a végkövetkeztetés ugyanaz maradt. Vagyis miért nem szabad érvényesíteni, azaz figyelmen kívül hagyni a természet dolgait önös érdekünkkel szemben, valamint milyen megoldásokat találunk az általunk okozott károk helyrehozása érdekében. A vetítés után a példaértékű dokumentumfilmet mindig egy vitaindító beszélgetés zárta, amelyet tovább folytattak a diákok a földrajz órákon, jó esélyt adva a hiányzó ismeretek pótlására is.

            A filmek témái: A Tisza folyó ciánszennyezésének története és tanulsága,  a városokban felgyülemlett szmog kiűzése, az Aral tó katasztrófájának története, az ózonlyuk megjelenésének és eltüntetésének gondjai, továbbá,  különböző szilárd, folyékony vegyszerek, káros anyagok hatása a természetre, és nem utolsósorban az emberi szervezetre is.

           
            Az előadást egy környezetvédelemmel kapcsolatos könyvkiállítás, plakátok, szórólapok és a világhálóról levett hírek tették vonzóbbá.
            Köszönöm a program gördülékeny lefolyásához nyújtott segítséget Gyarmati Dénes informatikusnak és Balázs-Bécsi Enikő tiszteletbeli könyvtárosnak.

Borbé Levente,
a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium könyvtárosa


           


2014. december 2., kedd

ReMeK-e-hírlevél 2014/12. számából

A hírlevél szerkesztősége áldott Karácsonyt és boldog, békés új esztendőt kíván olvasóinak, munkatársainak!


Interneten a Kiadók Nemzetközi Regisztere
A Nemzetközi ISBN Központ egy új termékét ismertette a Román Országos ISBN Központ: a Kiadók Nemzetközi Regisztere (The Global Register of Publishers) online elérhető a www.grp.isbn-international.org címen.
A Kiadók Nemzetközi Regisztere több mint 200 ország, illetve tartomány kiadóinak adatait tartalmazza, amelyeket az országos ISBN-központok szolgáltattak.
Egyszerű kereséssel meg lehet állapítani egy kiadó nevét, valamint a hozzárendelt jelzőket. A kiadók elérhetőségeihez csak azok a felhasználók férhetnek hozzá, akik regisztráltak, és összetett kereséssel kapcsolódnak az adatbázishoz. A felhasználók regisztrálása egyszerű, gyors és ingyenes.
Forrás: Laura Mărgărit, Román Nemzeti Könyvtár, Országos ISBN-ISSN-CIP Központ

Muszka Sándor és az Evilági együttes közös könyv- és lemezbemutatója
2014. november 20-án Sepsiszentgyörgyön, a Bod Péter Megyei Könyvtárban mutatták be először a kézdivásárhelyi származású Muszka Sándor ötödik kötetét, amelyhez a sepsiszentgyörgyi Evilági együttes tizenhárom Muszka-verset feldolgozó új lemeze is kapcsolódik.
A zenés könyvbemutató házigazdája Szonda Szabolcs könyvtárigazgató volt, aki kitartóan faggatta a jelenleg Csíkszépvízen élő költőt. A kérdések–válaszok mentén nemcsak az alkotói pályát, hanem egy öntörvényű, humoros, szókimondó egyéniséget is megismerhettünk, a beszélgetést az Evilági együttes fellépései tagolták, pörgették előre.
Muszka Sándor korábbi kötete, a székely egyperceseket tartalmazó Sanyi bá hatalmas sikert aratott, de ezáltal be is sorolta őt a humoros szerzők közé. Pedig nem tartja magát igazi humoristának, mint mondta, neki „ez egy jó játék volt”, pihenésképpen írta azokat a vicces történeteket. A Magányos nőknek, bukott fiúknak című, az eseményen bemutatott kötet szinte három év munkája, egészen másak a szövegek, mint a Sanyi bá történetei, de nem az vezérelte, hogy megmutassa, tud mást is.
Az Evilági együttes tizenhárom vershez írt zenét az új Muszka-kötetből, a Hajnali énekek című lemezmelléklet az Erdélyi Magyar Írók Ligájának (E-MIL) köszönhetően a könyvhöz illeszkedő ajándék.

Tudomány s erény díszére – könyvbemutató és előadás a kászonszéki oktatás történetéről
A kászonszéki oktatás 400 éves történetéből nyújtott ízelítőt Tudomány s erény díszére címmel tartott előadásában András Ignác helytörténész, néprajzi író, a kászonaltízi Dr. Lukács Mihály Általános Iskola igazgatója, 2014. november 13-án este, a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében összegyűlt közönségnek. Azonos címmel a kolozsvári Verbum Kiadónál idén jelent meg az előadó legújabb, Kászonszék helytörténetével foglalkozó kötete. A találkozón Becze István megyei tanácsos ismertette a szerző munkásságát és bemutatta a kötetet. András Ignác évtizedek óta gyűjti a Kászon község településeinek helytörténetére, múltjára, néprajzára vonatkozó adatokat. 2011-ben, az EMKE oklevéllel tüntette ki tevékenységét, megjelenés előtt áll tizedik, Kászonszéki lélekharangok című kötete is, ugyancsak a Verbum Kiadó gondozásában.
A Kászoni-medence ma is álló legrégebbi iskolaépülete, a kászonimpéri iskola 1874-ben épült fel, homlokzatán ott áll a felirat: Tudomány s erény díszére.

Hol ér véget a múlt? – A 75 éves Halász Péter néprajzkutató köszöntése
Halász Péter néprajzkutató idén ünnepli 75. születésnapját, ez alkalomból mutatták be számos érdeklődő jelenlétében a Hol ér véget a múlt...? Hat évtized a honismeret szolgálatában című kötetét a Kájoni János Megyei Könyvtárban, 2014. november 20-án este. A bemutató nyitányaként a szerzőt Csíkszeredában tanuló, pusztinai és frumószai csángómagyar diákok köszöntötték moldvai csángó dallamokkal. Halász Péter évtizedek óta fáradhatatlanul kutatja a moldvai csángómagyarok életmódját, szokásait, kultúráját. Életpályáját, példaértékű munkásságát Kelemen Katalin könyvtáros mutatta be felvezetőjében.
Halász Péter a Honismereti Szövetség örökös tiszteletbeli elnöke, 1960 óta vesz részt a honismereti mozgalomban, 1974-től 2000-ig a Honismeret folyóirat szerkesztője, 1995-től 2010-ig a Honismereti Szövetség elnöke. 2010-ben Budapestről Gyimesközéplokra költözött, így közelebb került ahhoz a magyar népcsoporthoz és tájhoz, amely közel áll szívéhez, innen folytatja a moldvai csángó népélet kutatását és a csángó közösségek érdekvédelmét. Gazdag néprajzkutatói, honismereti, művelődésszervezői munkásságának eredményeit számos kötet, tanulmány és cikk őrzi. A Hol ér véget a múlt? – Hat évtized a honismeret szolgálatában címmel idén megjelent, esszéket, publicisztikai írásokat, tanulmányokat tartalmazó gyűjteményes tanulmánykötet 55 év óta végzett honismereti munkásságára tekint vissza. A kötetet gondozó dr. Kováts Dániel szerint: 'Halász Péter új könyve keresztmetszetet ad a nemzet-és népismeret jegyében töltött hat évtized tevékenységéről, s a vonzó stílusban megalkotott írások mögött kirajzolódik a szerző honismereti életrajza.'
A csíkszeredai könyvbemutatón Burus János nyugalmazott magyartanár, szerkesztő köszöntötte Halász Pétert, méltatva munkásságát.  Kiemelte, hogy bár szerkesztőként 2010-ben nyugdíjba vonult, nem vonult nyugalomba. A méltató szerint főként a moldvai csángókra vonatkozó kutatásai fontosak. 'A hont nem öncélúan, hanem a jobbítás szándékával kell megismerni.' – ezt vallja a néprajzkutató Halász Péter, és ezt az elvet követi, emelte ki Burus.

Megszűnik a Holmi irodalmi folyóirat
Születésnapi és búcsúestet tartott 2014. november 29-én a budapesti Radnóti Színházban a Holmi című irodalmi folyóirat szerkesztősége. A lap, amely idén októberben ünnepelte megalapításának 25. évfordulóját, decemberben befejezi működését.
Réz Pál, a folyóirat főszerkesztője, "lelke és motorja", az év elején jelentette be, hogy megromlott látása miatt nem tudja elolvasni a kéziratokat, ezért nem folytatja a munkát - mondta el az MTI-nek Várady Szabolcs, a folyóirat megbízott főszerkesztője az irodalmi lap megszűnésének okairól. Hozzátette: senki sem kívánt Réz Pál helyébe lépni.
A költő, szerkesztő úgy vélte, hogy az internet átalakította az irodalom jellegét, szerkezetét, nyilvánosságát. Ez már nem a mi világunk - vélekedett Várady, hozzátéve, hogy a folyóirattámogatási rendszerek is a nyomdai megjelenés mellőzését preferálják.
A lap indulását felidézve elmondta: Magyar Bálint, a Szabad Demokraták Szövetségének (SZDSZ) későbbi alapító tagja és Kenedi János történész kezdeményezésére 1988-ban kezdődött el a periodika szervezése. Réz Pál akkor már 40 éve benne volt az irodalmi életben, így megbízása biztosíték volt arra, hogy színvonalas és minőségi lap szülessen - tette hozzá Várady Szabolcs.

Értékes adományban részesült a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete
Megvalósult a Biblionet országos közkönyvtárfejlesztési programot ügykezelő IREX Alapítvány szeptemberben tett ígérete, amelyet a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének (RMKE) akkori vándorgyűlésén jelentett be az alapítvány képviselője: az RMKE adományba kapja az alapítvány egyik, Dacia Logan szolgálati gépkocsiját. Az értékes eszköztámogatás az egyesület közkönyvtáros tagjai által a 2009–2014 időszakban, a Biblionet program keretében végzett eredményes munkának és Szőcs József – az  alapítvány volt munkatársa, az egyesület  tagja – sikeres közreműködésének köszönhető.
Forrás: Bedő Melinda, a Biblionet Harghita megyei felelőse

Könyvadományok az iskoláknak – a könyvtárak jövőre várhatják
Közel 4400, háromszéki vonatkozásban megírt és megjelentetett könyvet és füzetet adományozott 2014 novemberének utolsó hetében Kovászna Megye Tanácsa, karöltve a Kovászna Megyei Művelődési Központtal, a megye tanintézményeinek. A csomag az eddig főként néprajzi, valamint műemlékvédelmi jellegű műveket kiadó Háromszék Vármegye Kiadó gondozásában megjelent képeskönyveket is tartalmazza.
Az említett kiadót a Kovászna Megye Művelődési Központon keresztül Kovászna Megye Tanácsa tartja fenn, és olyan kötetek kiadását szorgalmazzák, amelyek a székely közösséget építik. Az adománycsomagokban így megtalálható a Kúriák földje és a Barangolások Háromszéken című kiadvány, valamint az alig egy hónapja bemutatott Háromszék természetkalendáriuma is. Utóbbi hiánypótló kiadványnak számított ez idáig, hiszen ehhez hasonlót legutóbb ifjabb Xántus János készített Erdélyben, még a múlt század közepén.
Az adományoknak köszönhetően az iskolák könyvtáraiban tizenhatféle szakkönyv, monográfia, honismereti és képeskönyv lesz elérhető minden, Háromszéket megismerni, felfedezni vágyó diák és pedagógus számára. Közel 2800 darab füzet is kiosztásra kerül. Előreláthatólag 2015 elején hasonló adománycsomagban részesülnek a községi és a városi könyvtárak is.

Újjászületett könyvtár Székelykeresztúron
Legfontosabb terve volt a székelykeresztúri Berde Mózes Unitárius Gimnáziumnak az iskolai könyvtár kibővítése, így az elmúlt években – adományozók segítségével – sikerült a kommunista rezsim alatt elkobzott könyvtár utódját összeállítani.
A könyvtár egyidős az intézménnyel, az eredeti állomány többnyire papok és az egyházakat támogató értelmiségiek adományaiból alakult ki. A huszadik század elején a gimnázium gyűjteménye Erdély egyik legszínvonalasabb iskolakönyvtárának számított.
„Az egykori könyvtár mintegy 33 ezer kötetet számlált, azonban 1953-ban államosították, és eltávolították az intézményből ezeket, csupán öt könyvespolc maradt meg. Sajnos, az eredeti könyvalap még nem került vissza az iskolába, ugyanis a könyvek egy része az eltávolítás után a marosvásárhelyi Teleki Tékába került, viszont a felbecsülhetetlen értékű kötetek jelentős része eltűnt” – vázolta Andrási Benedek, a gimnázium aligazgatója, a könyvtár múltját. Ugyanakkor megtudtuk, az eltűnt könyvek sorsa jelenleg tisztázatlan, ezek közül csupán egy került elő, egy budapesti aukción.
Mintegy hét éve kezdődött el a gimnáziumi könyvtár újjászületése. Első körben a tanárok segítségét kérték a könyvtár visszaállításához, az otthoni könyvgyűjtemények azon darabjait vitték be a pedagógusok, amelyeket nem használtak, de sok, diákok számára hasznos alkotást is adományoztak – tudtuk meg az aligazgatótól. Továbbá egyházi ismerősök, alapítványok, intézmények és magánszemélyek segítségével sikerült adományokat gyűjteni, illetve akadtak olyan személyek is, akik havonta segítették jelentős összeggel a cél elérését.
Eleinte egy funkcionális könyvtár létrehozását tervezték, azonban a lelkes adományozók segítségével túlszárnyalták az eredeti célkitűzést. Hozzávetőlegesen 8000 könyv teszi ki a jelenlegi könyvtár állományát, azonban ez csak az alsó határ, hiszen az iskola padlásán is számos, könyvekkel teli doboz várja, hogy a tékába kerüljön.

Évtizedek a könyv szolgálatában - 20 éves a MEK
A Magyar Elektronikus Könyvtár fiatal intézmény, ha életkorát összevetjük más, polcokat és tárlókat magukba rejtő könyvterekkel. Az írott örökség házaiban, a tradicionális könyvtárakban peregnek az évszázadok, de az idő nem rombol, inkább nemesít. Az értékek magukért állnak ki, nem avulnak el, ha körülöttük a természeti és társadalmi környezet megváltozik. Az Országos Széchényi Könyvtár vagy éppen a vele egyidős marosvásárhelyi Teleki Téka dacol az idővel.
A gigantikus könyvgyűjtemények hatósugara azonban időben és térben mindig korlátozott volt. A művek kölcsönzése, különösen a ritkább darabok esetében, nem volt megoldható. Maradt a helyben olvasás. Néhány évtizede létezik az Internet, eszközrendszere beépült az olvasás világába. Ezt így utólag egyszerű kimondani. A valóság, mint annyiszor az életben, ennél küzdelmesebb, harcosabb képet mutat. Az e-könyv apostol, Michael Hart Gutenberg Projectje, amely mára közel ötvenezer digitális művet szolgáltat, néhány begépelt szöveggel kezdte. Évtizedek múltán pörgött csak fel a gyűjteménygyarapítás. Ma már a Google is onnan kínálja szabadon letölthető választékát, benne magyar dokumentumokkal.

Egy élet a kultúra szolgálatában
A csíkszeredai Léstyán Dénest már egyetemi hallgatóként vonzotta a színház, a színjátszás, statisztaként, közönségszervezőként dolgozott színházban és operában. Hosszú évekig szerepelt műkedvelő színtársulatban, a csíkszeredai Népszínház vezetője, majd a városi könyvtár, illetve a városi művelődési ház igazgatója is volt. Lételeme volt ez a közeg, szívvel-lélekkel végezte munkáját...
Az egyetem után Csíkszentsimont választotta tanári pályája kezdetén, majd 1968-ban a megye kultúrbizottságához hívták, 1969 szeptemberében pedig a városi könyvtár igazgatója lett, miután elődje távozott. Elsősorban a könyvállományt igyekezett feljavítani.
„Az ötvenes évek ósdi könyvei voltak akkor ott. Igyekeztem ezen változtatni, új szellemű könyvtárat hozni létre. Pénz volt elég könyvvásárlásra, új anyaggal kezdtem ellátni a könyvtárat. Előttem volt a kolozsvári könyvtár, ahol minden megtalálható volt, hasonlót szerettem volna itt is. Minden hétfő délután, amikor a könyvtár zárva volt, Irodalmi Szemle néven rendszeresen találkozókat szerveztünk. Az erdélyi szellemi életnek a nagy része megfordult itt, és mindig telt ház volt” – mesélte. Hibájául rótták fel, hogy csak magyar írókat, költőket hívott meg, ezért gondolt arra, hogy Mircea Dinescut is meghívják 1984-ben.
„Dinescu a találkozón felháborodásának adott hangot, hogy nem tudja megjelentetni a verseskötetét, mert azt mondták, nincs papír. Azt mondta, menjünk be a könyvesboltba, lássuk, mennyi piros könyv van eladatlanul” – elevenítette fel a történteket Léstyán Dénes.

E lapszám felelős szerkesztője: Bákai Magdolna

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: bakai.magdolna@gmail.com

2014. december 1., hétfő

Decemberi évfordulók 2014



40 éve, 1974. december elsején hunyt el Zilahy Lajos magyar író, drámaíró és publicista.

150 éve, 1864. december másodikán született Kabos Ede (Rosemberg Albert Ede) magyar író, újságíró és szerkesztő.

105 éve, 1909. december másodikán született Kurkó Gyárfás székely-magyar író, publicista és politikus.

40 éve, 1974. december másodikán hunyt el Darvas József (Dumitrás) magyar író, publicista és politikus.

130 éve, 1884. december harmadikán született Laczkó Géza magyar író, újságíró, műfordító és lapszerkesztő.

120 éve, 1894. december harmadikán hunyt el Robert Louis Stevenson skót író és költő. Népszerű regényei: Kincses sziget, Dr. Jekyll és Mr. Hyde különös esete, A fekete nyíl.

1980 esztendeje, 34. december negyedikén született Aulus Persius Flaccus etruszk származású római költő, szatirikus és filozófus.

130 éve, 1884. december ötödikén született Kárpáti Aurél író, költő, színházi és irodalmi kritikus.

40 éve, 1974. december ötödikén hunyt el Zaharia Stancu román író, költő, újságíró és kritikus.

45 éve, 1969. december nyolcadikán hunyt el José Régio portugál költő, prózaíró és irodalomkritikus.

15 éve, 1999. december nyolcadikán hunyt el Kuczka Péter magyar író, költő, műfordító, irodalmár és szerkesztő.

160 éve, 1854. december kilencedikén hunyt el Almeida Garrett portugál költő, drámaíró, író és politikus.

30 éve, 1984. december tizedikén hunyt el Szilágyi András magyar író, riporter és orvos.

190 éve, 1824. december tizenegyedikén született Victor Balaguer Cirera katalán író, költő és államférfi.

100 éve, 1914. december tizenkettedikén született Marton Lili erdélyi magyar író, színműíró és műfordító. Ismert alkotásai: Taligás király, Az anyák nem halnak meg?, Nehéz kamasznak lenni, Kaland a legendák földjén.

230 éve, 1784. december tizenharmadikán hunyt el Samuel Jonson angol költő, író, kritikus és tudós.

90 éve, 1924. december tizenötödikén született Papp Ferenc erdélyi magyar író és műfordító.

90 éve, 1924. december tizenötödikén született Bogáti Péter magyar író, újságíró, műfordító, kritikus és dramaturg.

210 éve, 1804. december tizenhatodikán hunyt el Christian Felix Weisse német ifjúsági író és drámaíró.

90 éve, 1924. december tizenhatodikán született Hajdú Zoltán erdélyi magyar költő, műfordító, festőművész és zeneszerző.

40 éve, 1974. december tizenhatodikán született Kosztasz Varnalisz görög költő, író és műfordító.

120 éve, 1894. december tizenhetedikén született Hans Henny Jahnn német író, orgonaépítő és zenetudós.

70 éve, 1944. december tizenhetedikén hunyt el Tutsek Anna magyar írónő.

80 éve, 1934. december tizennyolcadikán hunyt el Sven Elvestad norvég író és újságíró.

520 esztendeje, 1494. december tizenkilencedikén hunyt el Matteo Maria Boiardo olasz költő, az itáliai reneszánsz líra nagyja. Fő műve: Orlando szerelemre lobbanása.

390 esztendeje, 1624. december tizenkilencedikén született Kitamura Kigin japán költő, író és tudós.

90 éve, 1924. december tizenkilencedikén született Alexandre O’Neill ír származású portugál költő, elbeszélő és újságíró.

140 éve, 1874. december huszonegyedikén született Tadeusz Boy-Żeleński lengyel író, költő, kritikus és műfordító.

10 éve, 2004. december huszonegyedikén hunyt el Szabó Gyula székely-magyar író és esszéíró. Ismertebb művei: A gondos atyafiság, A sátán labdái.

250 éve, 1764. december huszonkettedikén hunyt el Amadé László magyar költő, császári és királyi kamarás.

25 éve, 1989. december huszonkettedikén hunyt el Samuel Beckett ír költő, író és drámaíró. Legismertebb műve a Godot-ra várva.

25 éve, 1989. december huszonkettedikén hunyt el Muzsnayné Csizmadia Gabriella felvidéki magyar ifjúsági író.

145 éve, 1869. december huszonharmadikán született Sas Ede (Hille) német származású magyar író, újságíró és lapszerkesztő.

125 éve, 1889. december huszonharmadikán született Farcádi Sándor (Sándor Áron) székely-magyar költő, újságíró és kritikus.

145 éve, 1869. december huszonnegyedikén született Henriette Roland Holst holland költőnő és politikus.

90 éve, 1924. december huszonötödikén született Váci Mihály magyar költő, műfordító, lapszerkesztő és politikus.

530 esztendeje, 1484. december huszonhatodikán hunyt el Mainardo Arlotto (Piovano) olasz pap és elbeszélő.

70 éve, 1944. december huszonhatodikán hunyt el Járosi Andor magyar lelkész, író és kritikus.

180 éve, 1834. december huszonhetedikén született Charles Lamb angol író, esszéista és kritikus.

110 éve. 1904. december huszonhetedikén született Laco Novomeský szlovák költő esszéíró, szerkesztő és újságíró, aki kiállt a magyar elnyomás ellen.

150 éve, 1864. december huszonnyolcadikán született Henri Régnier francia író és költő.

90 éve, 1924. december huszonkilencedikén hunyt el Carl Friedrich Georg Spitteler német ajkú svájci író, költő, kritikus és esszéíró.

145 éve, 1869. december harmincadikán született Stephan Leacock kanadai író, esszéista, humorista és politológus.

70 éve, 1944. december harmincadikán hunyt el Romain Rolland francia író és drámaíró.

280 éve, 1834. december harmincegyedikén született Claude Joseph Dorat francia költő és drámaíró.

125 éve, 1889. december harmincegyedikén hunyt el Ion Creangă román író és mesemondó.

125 éve, 1889. december harmincegyedikén született Finta Gerő erdélyi magyar költő, műfordító és kritikus.

70 éve, 1944. december harmincegyedikén hunyt el Csergő Hugó magyar költő, író, színműíró és újságíró.


Érdemes tudni

25 éve, 1989. december hatodikán hunyt el Jodál Gábor székely-magyar zeneszerző, szakíró és pedagógus.

210 éve, 1704. december nyolcadikán született Damjanich János (Jovan Damjanić) szerb származású magyar honvédtábornok, az aradi vértanúk egyike.

20 éve, 1994. december tizedikén vette át Oláh György (George Andrew Olah) magyar származású amerikai kémikus az 1994. évi kémiai Nobel-díjat.

190 éve, 1824. december tizenegyedikén született Benkő Kálmán (Benő István) székely-magyar színész, ró, színműíró és műfordító.

100 éve, 1914. december tizenkettedikén született Kazinczy János Antal erdélyi magyar származású festőművész, iparművész és szerkesztő.

120 éve, 1894. december tizenharmadikán hunyt el Xántusz János (John Xantus de Vesey) görög származású magyar természettudós, utazó és néprajzkutató. Népszerű könyve a Természet kalendáriuma.

190 éve, 1824. december tizennegyedikén született Szabó Károly magyar történész, műfordító, könyvtáros és bibliográfus, 1873-1890 között a kolozsvári egyetem tanára, igazgatója.

175 éve, 1839. december tizennegyedikén született Széchenyi Ödön (Széchenyi István fia) török altábornagy, a török tűzoltóság megteremtője.

20 éve, 1994. december tizennegyedikén hunyt el Kristó András székely-magyar geológus, földrajzi szakíró és tanár.

130 éve, 1884. december tizenötödikén született Márton Ferenc székely-magyar festőművész, grafikus, szobrász, építész és bélyegtervező.

25 éve, 1994. december tizenötödikén Tőkés László lelkész a temesvári református templomtól kezdődött 1989-es romániai forradalom / rendszerváltás.

120 éve, 1894. december tizenhatodikán adták ki első ízben az Új idők című irodalmi hetilapot, Herczeg Ferenc szerkesztésében.

20 éve, 1994. december huszonegyedikén hunyt el Porács Rózsa (Fráter), az MTA könyvtárosa, a Bolyai-gyűjtemény katalógusának előkészítője.


75 éve, 1939. december huszonkettedikén született Balázs Lajos székely-magyar néprajzkutató.

75 éve, 1939. december huszonharmadikán született Kessler Jenő Attila erdélyi magyar biológus, paleo-ornitológus és szakíró.

15 éve, 1999. december huszonharmadikán hunyt el Cselényi Béla erdélyi magyar történész, történelmi szakíró és műfordító.

60 éve, 1954. december huszonnegyedikén hunyt el Szopos Sándor székely-magyar festőművész, grafikus és képzőművészeti szakíró.

145 éve, 1869. december huszonhetedikén született Gál Kelemen erdélyi magyar pedagógus, filozófus és irodalomtörténész.

20 éve. 1994. december huszonhetedikén hunyt el Bálint András székely-magyar újságíró és publicista.

200 éve, 1814. december huszonnyolcadikán hunyt el Benkő József székely-magyar lelkész, botanikus, történetíró és nyelvész. Fő műve a Transsilvania (a korabeli Erdély leírása).

355 esztendeje, 1659. december harmincegyedikén hunyt el Apáczai Csere János a székely-magyar pedagógus és filozófus, az első magyar enciklopédia létrehozója.

2014. november 24., hétfő

Módszertani gyűlés Székelyudvarhelyen



Székelyudvarhely- Székelykeresztúr körzet könyvtárosai, a többi körzethez hasonlóan, 2014. november 18-án tartotta módszertani napját, ezúttal Székelyudvarhelyen, a Tamási Áron Gimnáziumban, melyen tizenhét könyvtáros vett részt.


    A vendégeket Dénes Tünde Sára könyvtáros fogadta, aki nem csak házigazdája volt az eseménynek, hanem szervezője is. Az előadások sorozatát Barabás Zója, a Móra Ferenc Általános Iskola könyvtárosa kezdte „Vár a könyvtár” címmel, aki beszélt a könyvtáros és a pedagógus felelősségéről, a tájékoztatás és a kommunikáció fontosságáról és beszámolt a könyvtárában zajló tevékenységekről, mint a Népmese Napja, a Kányádi Sándor szavalóverseny, Mese délután, a balladamondó verseny.

A továbbiakban, a székelykeresztúri Orbán Balázs Gimnázium könyvtárosaként beszámoltam két tevékenységről (II. Olvasótáborunkról és egy olyan projektsorozatról, amely négy tevékenységből tevődik össze), amelyet Szávuly Emese tanítónő közreműködésével sikerült megvalósítani, hiszen módszertani napunk alapgondolata a pedagógus és könyvtáros együttműködő tevékenysége az olvasás és a könyv megszerettetése céljából. Házigazdánk az iskolájukban működő Olvasókörről beszélt, amely már három éve működik a magyar szakos tanárnő irányításával.

A székelykeresztúri Zeyk Domokos Technológiai Líceum könyvtárosa, Fekete Erzsébet a náluk zajló könyvtári tevékenységekről számolt be, kiemelve az Iskolai Könyvtárak Világhónapja keretében megszervezett író- olvasó találkozót Szakács István Péterrel, a havonta tartott olvasókört és a Felolvasó maratont. Erzsike nehezményezte, hogy egyes diákok milyen nehezen olvasnak és ezzel már el is indított egy beszélgetést/vitát a témában, bevonva azokat a könyvtáros kolléganőket is, akik ez alkalommal nem hoztak bemutatót magukkal.


Dunkler Réka, a székelyudvarhelyi Bethlen Gábor Általános Iskola könyvtárosa beszámolt az „Olvasni jó” elnevezésű programjáról, majd innovatív ötleteit mutatta meg nekünk, hogy milyen módon lehet olvasnivalót ajánlani gyermeknek, felnőttnek egyaránt.

    Módszertani napunk második részében, egy kis kávészünet után, a jelenlevő könyvtárosok megbeszélhették a különböző problémákat, amellyel találkoznak mindennapi tevékenységük során. Tevékenységünk ezen részén vett részt Dáné Szilárd magyar szakos tanfelügyelő, így olyan problémákat is megbeszélhettünk, amelyhez az ő jelenléte elengedhetetlennek bizonyult.

Hatos Melinda,
könyvtáros