2014. június 23., hétfő

Megjelent a CUVINTE ROMÂNEȘTI PENTRU COPIII DE ETNIE MAGHIARĂ könyv

Kedves könyvtáros kollégák!
 
       Megjelent egy (szerintem) hasznos könyv, ami a magyar iskolákban tanító román szakos tanárokat biztosan érdekli. A címe: CUVINTE ROMÂNEȘTI PENTRU COPIII DE ETNIE MAGHIARĂ. Bodnari Carmen román szakos tanárnő munkája, aki 14 éve dolgozik magyar gyerekekkel a Székely Mikó Kollégium tanáraként. Konkrét munkalapokat is tartalmaz. 178 oldalas könyv, ára 15 lej és az alábbi címen rendelhető:
Oda kell írni: pentru Editura Aula!
Forreiter Csilla, 
Sepsiszentgyörgy

2014. június 12., csütörtök

Mesék, történetek Csíkmadaras helyneveiről




Június 10-én 16 órától a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében került bemutatásra a Tankóné Péter Mária-Terézia nyugdíjas csíkmadarasi tanítónéni szerkesztésében megjelent Válogatás – Fazakas Ágnes: Mesék, történetek Csíkmadaras helyneveiről című kötet.


Péter Katalin, a Kájoni János Megyei Könyvtár könyvtárosa, köszöntő beszédében méltatta a tanítónéni kitartó és áldozatos munkásságát, amelynek gyümölcse sorrendben immár az említett negyedik kötet.
A kötet szerkesztőjével Oláh-Gál Elvira újságíró beszélgetett el. Előbb felvázolta a tanítónéni munkásságát, kihangsúlyozva több évtizedes néprajzi és helytörténeti gyűjtő tevékenységét, amellyel a szülőfalujának hagyományait igyekezett összegyűjteni az utókor számára, az írott dokumentumoktól kezdve a szóbeli és képi értékekig.


A tanítónéni elmondta, hogy az eddig megjelent három kötete is a csíkmadarasi székely emberek mindennapi életéből merített, előtérbe helyezve a falu szokásait, a népi viseletet, a megélt ünnepeket és nem utolsósorban a családfákat is. Továbbá beszélt a bemutatott kötet történeteinek szerzőjéről, Fazakas Ágnes meseíróról. Fazakas Ágnes megőrzött füzetgyűjteményéből, amelyben egyaránt megtalálhatóak voltak a mesék, történetek és versek, válogatott össze egy kötetre valót. Fazakas Ágnes mesélői tehetségét édesapjától örökölte. Ezek a történetek nem tekinthetők népi gyűjtésnek, mert a szerző saját képzeletével játszva kitoldotta és gazdagította azokat. Ettől eltekintve remekbe sikerült kép tárul elénk egy-egy történet olvasása közben. A tanítónéni a kötetben lévő történetekről beszélve megelevenítette szülőfalujának „rejtelmes mesés világát”. A közönség elé varázsolt világ elbeszélése zömében a falu hagyományos helyneveihez kötődik. Többségük megtörtént történelmi eseményekhez kapcsolódik, amelynek egészséges, ízes felcsíki nyelvjárásban való tálalása magával ragadja az olvasót.
Végül de nem utolsó sorban Tankóné Péter Mária-Terézia beszélt a kötet illusztrátoráról. A Svédországban élő csíkmadarasi költő- és festőművésszel, Gyarmati (szül:Tamás) Rozáliával ő maga vette fel a kapcsolatot, aki elsőként támogatta a könyv megjelenését. A kötethez illő igényes rajzokkal elevenebbé tette a történeteket.
A tanítónéni felnőtteknek és gyerekenek egyaránt ajánlotta a könyvet, hisz a székely népi leleményesség, humor és fantázia egy csokorban megtalálhatóak benne.
Köszönet a kötet szerkesztőjének, hogy kitartó és áldozatos munkájával a székely népi kultúra egyik igen gazdag szeletecskéjét, amely még részben a helybéliek tudatában él, adta át nekünk.

Borbé Levente,
könyvtáros

2014. június 2., hétfő

ReMeK-e-hírlevél 2014/6. számából

 Kárpát-medencei költészeti pályázat József Attila emlékére
A versenyre 12 éves kortól 18 éves korig nevezhetnek az amatőr, elismerésre és megmérettetésre vágyó, alkotó szellemű versírók a Kárpát-medence bármely pontjáról. Nemcsak új versekkel, de eddig még nem publikált alkotásokkal is lehet nevezni.
A pályaművek benyújtása online történik a http://www.vers-ny-m.hu vagy http://www.europasziveben.hu oldalon, a honlapon a személyes adatok megadása után pdf formátumban kell feltölteni a pályaművet,
Egy alkotó kategóriánként 1 verssel jelentkezhet, a pályamű terjedelme: maximum 1 A4-es oldal, SMS-vers esetén 160–320 karakter között lehet. Formai követelmények: Times New Roman betűtípus, 12-es betűméret, 1,5-es sorköz, 2,5 cm margó. A versenyzők nyilatkozatot tesznek, hogy a feltöltött mű önálló szellemi munkájuk eredménye. Ellenkező bizonyítás esetén a versenyből kizártnak tekintik őket. A pályázat beküldési határideje: 2014. június 10-e éjfél. Ünnepélyes eredményhirdetés és díjkiosztó: 2014. június 14-én a Duna Palota Széchenyi termében.
Teljes kiírás itt: http://www.vers-ny-m.hu/

A Székelyföld 200. lapszámának bemutatója
A Székelyföld kulturális folyóirat 200. lapszámának megjelenését ünnepelte májusban. A folyóirat szerkesztősége a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár vendégeként 2014. május 30-án, pénteken mutatta be a jubileumi lapszámot a meghívott szerzők jelenlétében. A Ferenczes István és alkotócsapata által 1997 októberében létrehozott, Hargita Megye Tanácsának támogatásával útjára indított folyóirat a térség rangos szellemi műhelyévé vált, immár tizenhét éve tekinti elsődleges feladatának a Székelyfölddel, a székelységgel kapcsolatos írások publikálását. Az ünneplő folyóirat szerkesztőségét Borboly Csaba megyei tanácselnök köszöntötte a bemutatón. A 200. számban 60 Székelyföld-díjas szerző írását olvashatjuk, változatos műfajúakat, amelyek mindegyike a Székelyföldről, a székelység kérdésköréről szól. Dr. Balázs Lajos ’szellemi kalákának’ nevezte azt, ahogyan a főszerkesztő kérésére 60 szellemi munkás jelentkezett, hozzájárulva az ünnepi szám létrejöttéhez. Lövétei Lázár László főszerkesztő kiemelte, a hangsúly ezúttal is az írások minőségére esett, gazdag, színes és tartalmas lett az ünnepi lapszám, olyannyira, hogy ’kétszáz év múlva akár ebből a számból is kikövetkeztethető lesz majd, ki is volt valamikor a székelységnek nevezett népcsoport.’ Lövétei Lázár László kérésére a jelenlévő szerzők – Balázs Lajos, Ferencz Imre, Herza Mikola, Molnár Vilmos, Oláh Gál-Elvira és Oláh Sándor – arról beszéltek, olvasóként milyennek látják az ünnepi számot, felolvastak írásaikból, megosztották gondolataikat a hallgatósággal.
A Székelyföld 200. számának megjelenése kapcsán készült interjú olvasható Lövétei Lázár Lászlóval a Székelyhon.ro portálon: http://szekelyhon.ro/aktualis/csikszek/vallomasok-a-szekelyekrol
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/135/a-szekelyfold-200.-lapszamanak-bemutatoja

Tompa László-megemlékezés Székelyudvarhelyen
Tompa László halála 50. évfordulójának alkalmából megemlékezésre került sor 2014. május 19-én Székelyudvarhelyen, a Városi Könyvtárban. Meghívott előadók voltak: H. Szabó Gyula, szerkesztő, a Kriterion Könyvkiadó igazgatója, valamint Cseke Péter író, irodalomtörténész.
A megemlékezést megelőzően felavatták a Tompa László-emlékév tiszteletére készült verses lépcsősort. A megemlékezésen verssel, felolvasással és zenével közreműködtek még Bege Zsuzsa, Buzás Ernő, Czegő Krisztina, Szőcs Janka, Szőcs Bence.
Forrás: http://erdely.ma/ajanlo.php?id=164999&cim=50_eve_hunyt_el_tompa_laszlo_megemlekezes_szekelyudvarhelyen
Fotók itt: https://www.facebook.com/photo.php?fbid=10152168292608940&set=a.10152168290833940.1073741898.723743939&type=1&theater

 Több erdélyi szakember részesült Arany János-díjban
A Magyar Tudományos Akadémián 2014. május5-én átadták az Arany János nevével fémjelzett kitüntetéseket. Az Arany János-díjnak olyan külhoni magyar tudósok, kutatók elismerése a célja, akik jelentős tudományos munkásságot mutattak fel életük során, kiemelkedő tudományos teljesítményt értek el, vagy fiatal kutatóként alkottak figyelemre méltót. Az Arany János-érem olyan külhoni magyar tudósok, kutatók kitüntetésére szolgál, akik – kutatói teljesítményükön túl – a külhoni magyar tudományosság és közösség ügyének előremozdításában szereztek kiemelkedő érdemeket.
Az erdélyi származású vagy ma is itt élő kutatók, szakemberek közül Arany János-díjban részesült Lázok Klára, a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár főkönyvtárosa, Talpas János, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Földrajz Kara magyar nyelvű földrajz-turizmus szakának oktatója, valamint a székelyudvarhelyi születésű, de jelenleg Németországban élő Vánky Kálmán biológus, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja.
Forrás és teljes cikk itt: http://erdely.ma/kultura.php?id=164240&cim=magyar_tudomanyos_akademia_tobb_erdelyi_szakember_reszesult_arany_janos_dijban

Feleslegesek-e a könyvtárosok? Egy érv a digitális korban
Feleslegesek-e a könyvtárosok? Egy érv a digitális korban (Are Libraries Obsolete? An Argument for Relevance in the Digital Age - könyv). Rövid ismertetés:
Kevesen gondolták volna, hogy a digitális korban ennyire átalakult az információhoz való hozzáférés. A digitális csoda megrendítette a könyvtárak helyzetét is: rájöttek, hogy immár nem ők a információszolgáltatás fő letéteményesei. A szerző mindkét oldalt bemutatja: a weben függőket - köztük webbolondokat is - és a hagyományos könyvtárosokét is; szemellenzőseket és téveszméket követőket is. Az internet-hívők szempontjai nem fontosabbak, mint azon könyvtárosoké, akik arra biztatják kollégáikat, hogy mindenki számára minden forrást biztosítsanak. Az American Library Association a lehető legszélesebben értelmezett demokráciával kissé skizofrénnek tűnik e helyzetben. A szerző a „feleslegesek-e a könyvtárosok?” kérdésre végül nemmel válaszol. A könyv pedig bemutatja, hogyan lehetnek - és legyenek - a könyvtárosok és könyvtárak továbbra is relevánsak, élettel teliek és hosszú életűek. (ref.: MG)
Forrás: http://www.kithirlevel.hu/#a17052

 Magyar regény angol toplistán
2014. április 30-án mutatták be Londonban a Magyar Kulturális Központban Böszörményi Zoltán Az éj puha teste című regényének angol fordítását The Club at Eddy’s Bar címmel. A dublini Phaeton Kiadó a megjelentetés előtt az angol hagyományoknak megfelelően próbaolvasókkal mérte fel a könyv iránti igényt, és a kiváló visszajelzések alapján a kiadás mellett döntött. Az éj puha testének angol átirata a szerzőn kívül Sohár Pál munkája. A könyvből részletet ezen a linken olvashatnak: http://www.phaeton.ie/images/The_Club_at_Eddy%27s_Bar_SAMPLE-PAGES.pdf
A bemutató után Böszörményi Zoltán nyilatkozott az ír rádiónak, és meghívták a BBC nemzetközi, majd a BBC skót adásába is, ahol a regény mellett a magyar történelemről is beszélt, többek között arról, miért fontos számára az egyesült Európában magyarnak lenni.
A The Club at Eddy’s Bar felkerült a Booktrust könyvajánlójának toplistájára a legkedveltebb májusi könyvek közé. A Booktrust az angol könyvkereskedők hivatalos állami portálja, amely segít tájékozódni az olvasóknak, a gyerekkortól az idősebb generációig. A meghatározó olvasásnépszerűsítő oldal rövid ismertetőt is megjelentetett a könyvről, amelyben a regény erényeiként említi, hogy a rejtélyes gyilkosságot bemutató alkotás fontos társadalmi kérdéseket is érint. Az ajánló hangsúlyozza, hogy Böszörményi Zoltán regénye pontosan, egyetemes módon ábrázolja a reményt és kétségbeesést, és kiemeli: a történet drámai és meglepő következtetéssel zárul.
A könyvet az ír felmenőkkel rendelkező Martyn Ferenc (1899–1986) illusztrációi kísérik. A képzőművész többek között James Joyce Ullysses című művét is illusztrálta. A kiadó elkészítette a The Club at Eddy’s Bar könyvtrailerét.
Forrás: http://librarius.hu/2014/05/11/magyar-regeny-angol-toplistan/

E lapszám felelős szerkesztője: Bákai Magdolna

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: bakai.magdolna@gmail.com.

2014. június 1., vasárnap

Júniusi évfordulók 2014



200 éve, 1814. június elsején született François Ponsard francia drámaíró, költő és író.

330 esztendeje, 1684. június másodikán született Blázy János (Blahoszlav, Ján Blasius) szlovák evangélikus lelkész és költő, fordító.

90 éve, 1924. június harmadikán hunyt el Franz Kafka csehországi német nyelvű zsidó író és elbeszélő. Kiemelkedő alkotásai: Az átváltozás, Az éhezőművész, A per, A kastély, Amerika (Az elkallódott fiú).

70 éve, 1944. június harmadikán hunyt el Erdélyi Ágnes (Glatter) magyar költőnő és írónő.

50 éve, 1964. június harmadikán hunyt el Frans Eemil Sillanpää finn író és költő. Ismert alkotása: Emberek a nyári éjszakában.

110 éve, 1904. június negyedikén született Alvah Cecile Bessie amerikai író, újságíró és forgatókönyvíró.

215 éve, 1799. június hatodikán született Alekszandr Szergejevics Puskin költő, író és drámaíró, az orosz irodalom kiemelkedő alakja. Ismert alkotásai: A kaukázusi fogoly, Poltava, Anyegin stb.

115 éve, 1899. június hatodikán született Reiter Róbert (Franz Liebhard) erdélyi német költő, műfordító, helytörténész, lapszerkesztő és dramaturg, aki műveinek egy részét magyar nyelven is írta.

220 éve, 1794. június nyolcadikán született Gottfried August Bürger német költő és író. Népszerű alkotása a Münchaussen báró kalandjai.

80 éve, 1974. június kilencedikén született Thinsz Géza svédországi magyar író, költő és műfordító.

40 éve, 1974. június kilencedikén hunyt el Miguel Ángel Asturias guatelamai költő, író és diplomata.

45 éve, 1969. június tizedikén hunyt el Dadányi György erdélyi magyar származású író és újságíró.

40 éve, 1974. június tizedikén hunyt el Keszthelyi Zoltán magyar költő, író és újságíró.

115 éve, 1899. június tizenegyedikén született Kavabata Jaszunari japán író.

150 éve, 1864. június tizenkettedikén született Balogh György erdélyi (barcasági) magyar író, népköltő és topográfus.

85 éve, 1929. június tizenkettedikén született Anne Frank zsidó származású német lány, aki naplója által lett világhírű.

45 éve, 1969. június tizenkettedikén hunyt el Tersánszky Józsi Jenő magyar író. Legismertebb művei a Kakukk Marci és a Misi Mókus kalandjai.

340 esztendeje, 1674. június tizenharmadikán született Prosper Jolyot de Crébillon francia költő, író és színpadi szerző.

150 éve, 1864. június tizenharmadikán hunyt el Henryk Dembiński  (Dembinszky Henrik) lengyel emlékiratíró, és szabadságharcos.


170 éve, 1844. június tizenötödikén hunyt el Thomas Campbell  skót költő.

125 éve, 1889. június tizenötödikén hunyt el Mihai Eminescu román költő, író, színműíró és újságíró. Ismertebb alkotásai: A tó, Esthajnalcsillag, Vágy, Este a dombon, Kint megremeg a nyárfaág, Óda, Könnyfia széplegény, Szárnyaszegett géniusz, Szegény Dionisz stb.

120 éve, 1894. június tizenhatodikán született Mahmud Tejmúr egyiptomi elbeszélő, regényíró és színműíró.

45 éve, 1969. június tizenhetedikén hunyt el Gurgen Maari örmény költő és író.

45 éve, 1969. június tizedikén hunyt el Sinka István magyar költő, író, lapalapító.

110 éve, 1904. június tizennyolcadikán hunyt el Sami Frashëri albán, de török nyelven is író, filozófus, drámaíró, publicista és szótáríró.

80 éve, 1934. június tizenkilencedikén született Pusztai János (Pászkán János) erdélyi magyar író, újságíró és költő.

115 éve, 1899. június tizenkilencedikén született George Călinescu román író, kritikus, publicista és történetíró.  Fontosabb művei: Otília titka,  Szegény Ioanide, A fekete komód, A román irodalom története.

35 éve, 1979. június tizenkilencedikén hunyt el Passuth László magyar író és műfordító. Népszerű alkotásai: Esőisten siratja Mexikót, Nápolyi Johanna, Ravennában temették Rómát.

210 éve, 1804. június huszonegyedikén született Johann Gabriel Seidl osztrák költő, mesemondó, drámaíró és régész.

110 éve, 1804. június huszonkettedikén született Michal Choromanski lengyel író és drámaíró.

180 éve, 1834. június huszonharmadikán született Alexandru Odobescu román prózaíró, régész és politikus.

35 éve, 1979. június huszonnegyedikén hunyt el Örkény István zsidó származású magyar író, drámaíró és gyógyszerész, a magyar abszurd dráma megteremtője. Ismert alkotásai: Macskajáték, Tóték, és az egyperces novellái.

150 éve, 1864. június huszonötödikén született Laurids Waldemar Bruun dán író.

130 éve, 1884. június huszonötödikén született Gyóni Géza magyar költő és újságíró.

200 éve, 1814. június huszonhatodikán született Kemény Zsigmond erdélyi magyar író, publicista és politikus. Ismert művei: Özvegy és leánya, A rajongók, Zord idő.

145 éve, 1869. június huszonhetedikén született Waclaw  Gąsiorowski (Wieslaw Sclavus) lengyel író, újságíró, esszéista és forgatókönyvíró.

120 éve, 1894. június huszonhetedikén született Lévay Lajos erdélyi magyar író, helytörténész és pedagógus.

130 éve, 1884. június huszonnyolcadikán hunyt el Táncsics Mihály (Mihajlo Stančić) szlovák és horvát származású magyar író, publicista és politikus.

135 éve, 1879. június huszonkilencedikén született Móricz Zsigmond magyar író, színműíró és újságíró. Ismert alkotásai: A hét krajcár, Sári bíró, Tragédia, Sárarany, Az Isten háta mögött, Szegény Emberek, Légy jó mindhalálig, Rokonok, Egyszer jóllakni, A boldog ember, Erdély-trilógia stb.

130 éve, 1884. június harmincadikán született Szép Ernő magyar író, költő, újságíró és színműíró.

130 éve, 1869. június harmincadukén született Georges Duhamel francia író, költő és orvos.

Érdemes Tudni

100 éve, 1914. június elsején hunyt el Feszty Árpád magyar festő.

115 éve, 1899. június harmadikán született Békésy György magyar biofizikus.

95 éve, 1919. június kilencedikén született Écsy László János OFM, erdélyi magyar Ferenc-rendi szerzetes, csíksomlyói házfőnök, tartományfőnök, hitszónok és vallási szakíró.

25 éve, 1989. június tizenegyedikén hunyt el Gergely János erdélyi magyar botanikus és természettudományi szakíró.

430 esztendeje, 1934. június tizenharmadikán hunyt el Zsámboky János (Johannes Sambucus) magyar történetíró, orvos és polihisztor, a levélírás kiemelkedő képviselője.

160 éve, 1854. június tizenharmadikán született Boldizsár Piroska székely-magyar pedagógus, az erdélyi kancellária hivatalnoka, író, a „Magyar Asszonyok Könyvtára” alapítója, amelyet jelenleg az O.SZ.K. őriz.

70 éve, 1944. június tizenhetedikén született Száva Tibor Sándor, székelyföldi magyar-örmény gépészmérnök, műszaki szakíró, helytörténész és lapszerkesztő.

80 éve, 1934. június tizennyolcadikán hunyt el Derkovits Gyula magyar festő és grafikus.

95 éve, 1919. június huszadikán hunyt el Csontváry Kosztka Tivadar felvidéki születésű magyar festő.

90 éve, 1924. június huszonkettedikén született Ferenczi Géza erdélyi magyar régész és művelődéstörténész.

10 éve, 2004. június huszonharmadikán hunyt el Izsák József székely-magyar irodalomtörténész és irodalomkritikus.

120 éve, 1894. június huszonnegyedikén született Veress Anna székely származású magyar politikus és római katolikus szerzetes.

120 éve, 1894. június huszonötödikén született Hermann Oberth erdélyi szász származású német fizikus, az űrkutatás egyik úttörője.

85 éve, 1929. június huszonötödikén született Pál Árpád székely-magyar matematikai és csillagászati szakíró, tankönyvíró, fordító.


150 éve, 1864. június huszonkilencedikén született Korody Péter székely-magyar paptanár, szakíró és szerkesztő.

70 éve, 1944. június huszonnyolcadikán, több mint ötven esztendő után jelent meg utoljára az akkori Csíkszék egyetlen lapja, a Csíki Lapok.