2014. június 12., csütörtök

Mesék, történetek Csíkmadaras helyneveiről




Június 10-én 16 órától a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében került bemutatásra a Tankóné Péter Mária-Terézia nyugdíjas csíkmadarasi tanítónéni szerkesztésében megjelent Válogatás – Fazakas Ágnes: Mesék, történetek Csíkmadaras helyneveiről című kötet.


Péter Katalin, a Kájoni János Megyei Könyvtár könyvtárosa, köszöntő beszédében méltatta a tanítónéni kitartó és áldozatos munkásságát, amelynek gyümölcse sorrendben immár az említett negyedik kötet.
A kötet szerkesztőjével Oláh-Gál Elvira újságíró beszélgetett el. Előbb felvázolta a tanítónéni munkásságát, kihangsúlyozva több évtizedes néprajzi és helytörténeti gyűjtő tevékenységét, amellyel a szülőfalujának hagyományait igyekezett összegyűjteni az utókor számára, az írott dokumentumoktól kezdve a szóbeli és képi értékekig.


A tanítónéni elmondta, hogy az eddig megjelent három kötete is a csíkmadarasi székely emberek mindennapi életéből merített, előtérbe helyezve a falu szokásait, a népi viseletet, a megélt ünnepeket és nem utolsósorban a családfákat is. Továbbá beszélt a bemutatott kötet történeteinek szerzőjéről, Fazakas Ágnes meseíróról. Fazakas Ágnes megőrzött füzetgyűjteményéből, amelyben egyaránt megtalálhatóak voltak a mesék, történetek és versek, válogatott össze egy kötetre valót. Fazakas Ágnes mesélői tehetségét édesapjától örökölte. Ezek a történetek nem tekinthetők népi gyűjtésnek, mert a szerző saját képzeletével játszva kitoldotta és gazdagította azokat. Ettől eltekintve remekbe sikerült kép tárul elénk egy-egy történet olvasása közben. A tanítónéni a kötetben lévő történetekről beszélve megelevenítette szülőfalujának „rejtelmes mesés világát”. A közönség elé varázsolt világ elbeszélése zömében a falu hagyományos helyneveihez kötődik. Többségük megtörtént történelmi eseményekhez kapcsolódik, amelynek egészséges, ízes felcsíki nyelvjárásban való tálalása magával ragadja az olvasót.
Végül de nem utolsó sorban Tankóné Péter Mária-Terézia beszélt a kötet illusztrátoráról. A Svédországban élő csíkmadarasi költő- és festőművésszel, Gyarmati (szül:Tamás) Rozáliával ő maga vette fel a kapcsolatot, aki elsőként támogatta a könyv megjelenését. A kötethez illő igényes rajzokkal elevenebbé tette a történeteket.
A tanítónéni felnőtteknek és gyerekenek egyaránt ajánlotta a könyvet, hisz a székely népi leleményesség, humor és fantázia egy csokorban megtalálhatóak benne.
Köszönet a kötet szerkesztőjének, hogy kitartó és áldozatos munkájával a székely népi kultúra egyik igen gazdag szeletecskéjét, amely még részben a helybéliek tudatában él, adta át nekünk.

Borbé Levente,
könyvtáros

Nincsenek megjegyzések: