2014. szeptember 23., kedd

Mindent a könyvtárainkért

A 2014. szeptember 19-20. közötti kilencedik Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének Vándorgyűlése. A rendezvény a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban volt megtartva.

    A kétnapos szakmai tanácskozás fő témája az életképes könyvtár volt. A tanácskozás a könyvtárosi élet hétköznapjaiban felvetődő kérdések, lehetőségek és megoldások jegyében zajlott, amelyet a könyvtárak zökkenőmentes működéséhez szükséges elképzelések, tapasztalatok és gyakorlatba ültetett tevékenységek kerekítettek ki.

    Az előadások alatt elhangzottakban hangsúlyt kapott a könyvtártámogatás hiányának egyféle megoldása, hiszen országszinten nem fedi a szükségesnek vélt dokumentumokra s más egyéb fontos használati és fogyó eszközre sem a könyvtári fejlesztésekre szánt alap. Ilyenkor a  könyvtáraknak komoly stratégiát kell kidolgozniuk. Minden anyagi segítséget és a könyvtár munkáját megkönnyítő eszközt, valamint az állományfrissítéshez szükséges bármilyen megoldást  beleértve a gazdaságos pénzelosztástól az adományokon át a reklámozásig jól átgondolva, becsületesen meg kell tervezni-szervezni. Ha nem így cselekszenek, akkor könnyen túlélésre rendezkedhetnek be...


    A kivitelezés természetesen nagy erőfeszítésekbe kerül. Hiszen manapság még az sem probléma, hogy hány könyvtárosi poszt vagy rosszabb esetben könyvtár szűnik meg. Iskolai könyvtárak esetében pedig a könyvtárosnak a saját munkája mellett bármilyen rábízott  munkával foglalkoznia kell.
    Természetesen, megoldások vannak, hiszen a Világháló sok mindenben kisegíti a non-profit kulturális fellegvárakat. Azonban sem a könyvtárnak, sem annak vezetőségének, s még csak azok alkalmazottainak sem az lenne a feladata hogy a fentiekben felsorolt problémákkal ennyire hangsúlyosan foglalkozzanak. Nyilván lehet így is, de az ilyen és ehhez hasonló megterhelések elvonják a figyelmet az igazi könyvtárosi szerepkörről.


    Ami fontos, és ezt a  felettes szerveknek is be kell látniuk, hogy manapság még nagyobb szükség van a könyvtárakra, mint valaha, ha csak az ésszerű célirányos keresést vesszük figyelembe, lehet az a könyvtári könyvek között, a Világhálón, vagy akármilyen médiában. Az olvasók egyre jobban igénylik az eligazítást. A könyvtáros egyre inkább elengedhetetlen segítőpartnerré válik eme megújuló információs galaxisban, amelynek sikerzáloga nem más, mint a kedves visszajelzések az olvasóktól. A könyvtárt használók még jobban igénylik ezt a közösségi teret, mint az ezredforduló előtt.

     Köszönet a szervezőknek és mindenkinek, aki hozzájárult az igen hasznos és tanulságos konferencia létrejöttéhez és lebonyolításához.


A vándorgyűlés programjához vezető link:

Borbé Levente




Borbé Levente

2014. szeptember 22., hétfő

A jó szó vidékein - A X. Országos népmese-konferenciát látja vendégül Háromszék

 A program rövid kivonata:
Szeptember 25., csütörtök, Kézdivásárhely, Bod Péter Tanítóképző, 
9–12,30 óra


A sokszínű népmese
(műhelytalálkozó)

Előadók:

Bajzáth Mária: Népmesekincstár mesepedagógia-módszer
Kovács Marianna: A hagyományos mesemondás
Stiblár Erika: A népmesék pszichológiai vonatkozásai

Mesét mond: Gregus László, Kovács Marianna, Ser Gergely
 

Szeptember 26., péntek, Sepsiszentgyörgy, Bod Péter Megyei Könyvtár, 
Gábor Áron terem


A jó szó vidékein
(konferencia, 9,30 – 17 óra)

Előadók:

Balázs Lajos: A gyemekakarás mint a népmesék és sorsforduló-szokások 
egzisztenciális problematikája
Kádár Annamária: Általános mesepszichológia
Kerekes Valéria: Népmesék a drámapedagógiában – A „Mesét másként” módszer
Szávai Ilona: A mese hídszerepe
Végh Balázs Béla: Mese és líra mezsgyéjén. Mítoszteremtés Lászlóffy 
Aladár Harmatjáték című versében

Műhelygyakorlatok (párhuzamosan, előzetes bejelentkezéssel - ld. ezzel 
kapcsolatos infókat a fenti linken -, 14.00–15.30 óra)

Kerekes Valéria: Drámapedagógia és népmese
Stiblár Erika, Tolnai Mária: Lélekrendező mesemunka és drámapedagógia
Kovács Marianna, Gregus László, Ser Gergely: Hagyományos mesemondás és 
mesehallgatás

A jó szó mesés sorsa napjainkban
(kerekasztal-beszélgetés a konferencia résztvevőivel, 16.10–17.00 óra)

19 óra: Mesegála, a megyéből érkező diák mesemondók (köztük a Kriza 
János Országos Ballada- és Mesemondó Verseny díjazottjai) részvételével 
és az Evilági együttes fellépésével
 

Szeptember 27., szombat, Bod Péter Megyei Könyvtár, Gábor Áron terem, 19 óra

„Csihány csípte mesék!”
Csernik Szende székely mesemondó előadása



2014. szeptember 16., kedd

ÉLETKÉPES KÖNYVTÁRAKÉRT – Romániai magyar könyvtárosok 9. vándorgyűlése

    2014. szeptember 19-20. között kilencedik alkalommal kerül sor a Romániai magyar könyvtárosok vándorgyűlésére, amelynek ezúttal a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár ad otthont.

    Életképes könyvtárakért címmel szervez kétnapos szakmai találkozót a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete (RMKE), a Bethlen Gábor Alap a Communitas Alapítvány, valamint a Kájoni János Megyei Könyvtár támogatásával.  A konferencia címében megfogalmazott célkitűzésnek megfelelően, a kétnapos szakmai tanácskozás fő témája a romániai magyar könyvtárak tevékenységének vizsgálata az aktuális fejlődési irányok, a hazai tapasztalatok, társadalmi elvárások összefüggésében, a könyvtárak fenntartható fejlesztésére irányuló új megoldások keresése, a romániai magyar könyvtárak és könyvtárosok szakmai érdekképviseletének erősítése, új életképes könyvtárak érdekében.
A részletes program az alábbi linken olvasható:


2014. szeptember 5., péntek

ReMeK-e-hírlevél 2014/9. számából

Szigorúbb adatvédelmi gyakorlat lesz érvényes a könyvtárakra is
A legtöbb vállalat nem készült még fel az Európai Unió új, jövő évben életbe lépő adatvédelmi szabályozására, pedig a büntetés mértéke kellően elrettentő.
Az Európai Unióban a személyes adatok védelméről jelenleg egy 1995-ös szabályozás gondoskodik, amelyet hamarosan felvált az új adatvédelmi irányelv, aminek egyik célja, hogy növelje az informatikai szolgáltatókkal szembeni bizalmat mind a végfelhasználók, mind a vállalatok körében.
Az új irányelv megosztja az adatvédelmi incidensekért és jogszabályszegésekért való felelősséget az adatot birtokoló vállalat és az adatot őrző felhőszolgáltató között, emellett pedig már nem csupán az európai szolgáltatókra vonatkozik, de azokra a tengerentúli vállalatokra is, amelyek európai uniós állampolgárok adatait kezelik. (MMOnline)
Petrányi-Széll András, a Blancco magyarországi képviselője a KIT-nek elmondta: az új szabályozás vonatkozni fog minden magyarországi szervezetre, mint ahogyan a mostani Infotörvény is vonatkozik rájuk. Természetesen a kisebb szervezeteknek nem kell majd számolniuk ugyanolyan jogkövetkezményekkel, mint egy Google-nak vagy Facebook-nak, és nyilván az ellenőrzésük is sokkal kevésbé valószínű. De bárki, aki adatokat kezel, annak szabályokat kell betartania -- így ha egy könyvtár kezeli az olvasók lakcímét, nevét, email-címét, esetleg személyi számát, akkor neki is.
Forrás: http://www.kithirlevel.hu/#a17339 

 Alkotói támogatás határon túli magyar írók, költők, irodalmárok számára
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) Szépirodalom és Ismeretterjesztés Kollégiuma Magyarország határain túli magyar írók, költők, irodalmárok számára szépirodalmi, műfordítói, kritikai alkotó munkájuk megvalósítását támogatja. A 10 hónapra szóló alkotói támogatás lehetőséget kíván nyújtani a határon túli magyar íróknak, költőknek, irodalmároknak a pályakezdéshez, illetőleg kedvező feltételeket kíván teremteni – korosztálytól függetlenül – a magas színvonalú alkotó tevékenységhez.
Pályázók köre: határon túli írók, költők, irodalmárok, mint magánszemélyek, akik a pályázat alapját képező törvényben előírtaknak megfelelnek.
Pályázni csak új, pontos műfaji (tartalmi) célt megjelölő magyar nyelvű irodalmi és irodalmi értekező prózai mű létrehozására lehet az alábbi kategóriákban: 1. Székely János alkotói támogatás – költői és drámaírói alkotómunka támogatására. 2. Gion Nándor alkotói támogatás - prózaírói alkotómunka támogatására. 3. Schöpflin Aladár alkotói támogatás – kritikai alkotómunka támogatására, a határon túli magyar kritikusok részére egy évtizednél nem régebben megjelent határon túli magyar irodalmi művek értékelésére. 4. Benedek Elek alkotói támogatás – ifjúsági regény-, mese-, bábjáték- és gyermekszíndarab-írói alkotómunkára. 5. Franyó Zoltán alkotói támogatás – műfordítói alkotómunkára; műfordítások a szomszédos országok kortárs szépirodalmi műveiből (pályázni csak teljes mű lefordításával lehet).
Egy pályázó több pályázatot is benyújthat. A támogatás legfeljebb három alkalommal - azaz három különböző kategóriában - nyerhető el. Ugyanazon személy egy évben csak egy kategóriában részesülhet ezen támogatásban.
Pályázatot benyújtani az NKA portálján keresztül 2014. szeptember 22-én éjfélig lehet.
További információk itt: http://www.nka.hu/palyaztatas/aktualis_palyazati_felhivasok/szepirodalom-ismeretterjesztes_140922

Felkészülés a különböző felhaszálói célcsoportok olvasásfejlesztésére - szakmai tréning
2014. augusztus 28-30. között szakmai továbbképzésen és tréningen vettek részt a Kájoni János Megyei könyvtár munkatársai. A tanfolyam az OSZK Könyvtári Intézetének akkreditált képzése, amelynek célja, hogy a résztvevők megismerjék azokat a módszereket, amelyek különböző csoportok olvasásfejlesztésére irányulnak, s alkalmassá váljanak egyének, illetve kisebb közösségek körében ezek alkalmazására. A Nemzeti Kulturális Alap támogatásával megvalósult képzés a budapesti Könyvtári Intézet szakemberei, Péterfi Rita, a Pest Megyei Könyvtár munkatársa és Vidra Szabó Ferenc pszicho-dráma szakértő irányításával zajlott.
A képzés során külön hangsúlyt kapott a gyerekekkel, a különféle hátrányokkal küzdő felnőttekkel, különös tekintettel a cigányokkal való foglalkozás sajátosságainak bemutatása. Sor került a nemzetközi téren már bevált olvasásfejlesztési programok, valamint a Magyarországon működő projektek megismerésére is. A képzés gyakorlatorientált volt, az elsajátított módszerek problémamegoldó csoportmunka keretében kerültek kipróbálásra.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/154/felkeszules-a-kulonbozo-felhasznaloi-celcsoportok-olvasasfejlesztesere--szakmai-trening

Nyitott könyvek éjszakája Székelyudvarhelyen
A 2007-ben Székelyudvarhelyen indított rendezvényre az olvasás és a filmek szerelmeseit augusztus 15-én, pénteken 19 órától várták. A programok nem csak a felnőtteknek, de gyermekeknek és ifjaknak is szóltak. A könyvtár épületében 19 és 23 óra 30 perc között várták a könyvbarátokat és nemcsak őket. Az olvasóban és a kölcsönzőben minden résztvevőt megjutalmaztak.
19 órától kvízzel és rejtvényekkel birkózhattak meg az érdeklődők, 20 órától P. Buzogány Árpád: Ötven lóerős pálinka című anekdota-gyűjteményét mutatták be, illetve tréfás történeteket mesélt a szerző a látvány- és hangzóanyag teremben, ahol egyébként folyamatos filmvetítés is volt 20 óra 30 perctől. A könyvtár belső udvarán 20 óra 30 perctől Simó Annamária előadóestjét hallgathatták meg az érdeklődők, amelynek címe Gyerekdalok gitárral.
A Grazioso Quartett vonosnégyes 21 óra 30 perctől koncertezett, majd a '80-as és '90-es évek slágereit Simó Annamária idézte fel. Éjfél előtt fél órával hajnalig tartó némafilmvetítés indult a könyvtár udvarán.
Éjszaka a könyvtárban címmel gyertyafényes könyvtárlátogatást is vállaltak a könyvtárosok, amelyre előzetesen be kellett jelentkezni, ugyanakkor a Nyitott könyvek éjszakája egyben a megbocsájtások éjszakája is volt, hisz az ekkor visszavitt könyvekre nem számítottak büntetést.
A rendezvény hangulatát tükröző fényképek megtekinthetők a könyvtár facebook-profilján: https://www.facebook.com/photo.php?fbid=1543057559246458&set=pcb.1543057742579773&type=1&theater
https://www.facebook.com/photo.php?fbid=813800428670139&set=a.813800198670162.1073741843.100001205687648&type=1&theater
https://www.facebook.com/Biblioudv/photos/pcb.709994192371493/709994105704835/?type=1&theater
Forrás: http://uh.ro/kultura/alter/18629-ejszaka-is-nyit-a-konyvtar

Társaik is segítették a pótérettségizőket
A Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban befejeződött román nyelvből és irodalomból a felkészülés a pótérettségire. A könyvtárban harmadik éve szerveznek felkészítőt azoknak a fiataloknak, akiknek nem sikerült a román érettségi vizsgájuk.
„Az év újdonsága, hogy az első találkozásra meghívtunk néhány olyan magyar anyanyelvű diákot, akik 9-es körüli jegyet kaptak az idei román érettségin. Arra gondoltunk, hogy ők, akik közvetlen érintettek, meggyőzőbben tudnak társaikra hatni tanácsaikkal, egyéni tanulási módszereikkel.
Azt tapasztaltam, hogy a diákok sorstársként kezelik egymást, és egyáltalán nem közömbösek egymás problémái iránt, mivel a felkérésünkre pozitívan reagáltak. Talán mi, felnőttek nem is vagyunk képesek igazán átérezni az ő helyzetüket, amely egy nagyon nehéz és sorsdöntőnek számító időszak” - mondta Csergő Aliz programfelelős.
Az idén 46 diák vett részt a heti két alkalommal sorra kerülő felkészítőn. A program közvetlen hangulatban zajlott, interaktív volt, a diákok bátran bekapcsolódtak az órákba.
Forrás: http://szekelyhon.ro/aktualis/gyergyoszek/tarsaik-is-segitettek-a-poterettsegizoket

Életképes könyvtárakért – az RMKE idei vándorgyűlése
Ezzel a címmel szervezi meg a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete a könyvtárosok vándorgyűlését Csíkszeredában 2014. szeptember 19-20. között. A program szeptember 19-én a résztvevők regisztrációjával kezdődik, majd előadásokkal folytatódik. Másnap az előadásokat követően beszámolóra kerül sor az egyesület tevékenységéről, majd tisztújítás következik. A rendezvényt támogatja a Bethlen Gábor Alap, illetve a Communitas Alapítvány.
Forrás: Kopacz Katalin, RMKE-elnök

 Elhunyt Bura László nyelvész, néprajzkutató, helytörténész
Nyolcvankét éves korában, 2014. augusztus 30-án elhunyt Dr. Bura László szatmárnémeti helytörténész, néprajzkutató, pedagógus, újságíró, nyelvész, pedagógiai szakíró.
Élete során több szatmári oktatási intézmény létrehozásában vett részt, alapító tagja volt a szatmárnémeti RMDSZ-nek, és ott bábáskodott a nemrég megszüntetett Szatmári Magyar Hírlap születésénél is. Számos helytörténeti írás, tanulmány szerzője volt, halálával hatalmas űrt hagyott a megye és Erdély kulturális-tudományos életében.
Szatmárnémetiben született 1932. március 31-én. Szülővárosában végezte a középiskolát, 1950-ben érettségizett az Állami Magyar Fiúlíceumban. A Bolyai Tudományegyetemen magyar nyelv és irodalom szakot végzett 1950-1954 között, magyartanári oklevelet szerzett. IV. éves korában gyakornoknak nevezték ki az egyetem Magyar Nyelvészeti Tanszékére, az államvizsga után ugyanott dolgozott főgyakornokként. 1955. március 26-án letartóztatták, a Nagyváradi Katonai Törvényszék 6 év börtönbüntetésre ítélte államellenes szervezkedésért. Ügye újratárgyalásakor (1956. június végén) megszüntették ezt a vádpontot, de megmaradt az 5 év büntetés tiltott kiadvány terjesztéséért, amelynek letöltése alól azonban az 1955. évi kegyelmi Dekrétum felmentette.
1956. szeptember 1-jétől Mezőpetriben, majd Szatmárnémetiben általános iskolában tanított. 1971-től az akkor létesített Magyar Líceum tanára 1990 januárjáig (az iskola neve közben többször megváltozott), 1987-1989 között fél katedrája a Mihai Eminescu Líceumban volt (az oda helyezett magyar osztályokat tanította).
1968-ban beiratkozott a Babeş-Bolyai Tudományegyetem filológiai karára doktori képzésre, 1972-ben megszerezte a filológia doktora tudományos címet. Nyelvészeti tárgyú doktori értekezést írt, témája a faipari kismesterségek szakszókincsének kutatása.
1990 januárjában megválasztották az akkor vegyes tannyelvű gimnázium 5-ös számú Ipari Líceum igazgatójává. Ezzel kezdődött el iskolaszervezői munkássága. A kétnyelvű líceumból a II. félévben 10 párhuzamos magyar tannyelvű osztállyal plusz esti tagozattal működő líceum lett, és 1990 őszétől visszaszerezte a Kölcsey Ferenc Líceum nevet. 1991-ben hozzájárult ahhoz, hogy a líceum épületében annak tanáraival meginduljon az ún. Református Szemináriumi Líceum és a Római Katolikus Szemináriumi (későbbi nevén Hám János) Líceum.
1994. augusztus 31-én nyugdíjba ment, a megyei tanfelügyelőség azonban kinevezte a Hám János Líceum igazgatójává, amelyet a következő tanévtől 3 éves egészségügyi posztszekunder tagozattal kiegészítve Hám János Iskolaközponttá alakított. 65. életéve betöltésekor 1997. november 30-tól végleg nyugdíjba vonult.
A Babeş-Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Kara 1999. október 1-jétől Szatmárnémetibe kihelyezett Tanítóképző Főiskolai Tagozatot indított. Az egyetem szenátusa Bura Lászlót adjunktusi beosztásban előadóvá nevezte ki, egyúttal a Főiskola helyi tanulmányi igazgatójává. Az intézmény működését irányította 2004-ig, azután a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Kara kihelyezett (bolognai típusú) egyetemi tagozatán óraadó tanár volt.
Munkáját számos díjjal ismerték el, többek között ezekkel: 1996-ban Romániai Magyar Pedagógus Szövetség Életmű-díjjal tüntette ki, 2004-ben kapta meg az Identitas-díjat, 2005-ben nyelvészeti és néprajzi munkákért a Szatmár Megyei Tanács kulturális díjával tüntették ki, 2008-ban Szatmárnémeti díszpolgára lett.
Forrás: http://www.szatmar.ro/82_eves_koraban_elhunyt_Dr_Bura_Laszlo/hirek/67315

E lapszám felelős szerkesztője: Bákai Magdolna
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: bakai.magdolna@gmail.com.

2014. szeptember 2., kedd

Szeptemberi évfordulók 2014



100 éve, 1914. szeptember elsején született ifj. Nagy Géza székely-magyar író, tanulmányíró, műfordító és tankönyvszerző.

70 éve, 1944. szeptember elsején hunyt el Liviu Rebreanu román író. Kezdetben munkáit magyar nyelven írta. Fontosabb művei: Ion, Akasztottak erdeje, Ádám és Éva, Ciuleandra.

100 éve, 1914. szeptember másodikán hunyt el August Jakobson észt író, elbeszélő és politikus.

55 éve, 1959. szeptember másodikán hunyt el Szentimrei Jenő erdélyi magyar költő, író, drámaíró, kritikus és színháztörténész.

445 esztendeje, 1569. szeptember negyedikén hunyt el Bernardo Tasso olasz költő.

100 éve, 1914. szeptember ötödikén hunyt el Charles Péguy francia költő és író.

230 éve, 1784. szeptember ötödikén hunyt el Ányos Pál István magyar pálos szerzetes, tanár és költő.

65 éve, 1949. szeptember ötödikén hunyt el Bíróné Váró Éva erdélyi magyar költőnő.

110 éve, 1904. szeptember hatodikán született Keresztúry Dezső magyar író, költő, irodalomtörténész, műfordító és kritikus.

130 éve, 1884. szeptember hatodikán született Sven Elvestad norvég újságíró, detektív történetek írója.

75 éve, 1939. szeptember hetedikén született Vásárhelyi Géza erdélyi magyar költő, író és kritikus.

540 esztendeje, 1474. szeptember nyolcadikán született Ludovico Ariosto olasz költő és író.

40 éve, 1974. szeptember nyolcadikán hunyt el Enczi Endre magyar költő, író és újságíró.

245 éve, 1769. szeptember kilencedikén született Ivan Petrovics Kotljarevszkij ukrán költő és író.

120 éve, 1894. szeptember kilencedikén született Gulácsy Irén magyar írónő.

90 éve, 1924. szeptember tizenegyedikén született Marja-Liisa Vartio finn költő és író.

55 éve, 1959. szeptember tizenegyedikén hunyt el Bölöni György Sámuel erdélyi magyar író és újságíró.

120 éve, 1894. szeptember tizenharmadikán született Julian Tuwim zsidó származású lengyel író, költő és műfordító.

70 éve, 1944. szeptember tizennegyedikén hunyt el Paál Árpád erdélyi magyar író és szerkesztő.

225 éve, 1789. szeptember tizenötödikén született James Fenimore Cooper amerikai ifjúsági író. Népszerű regényei: Vadölő, Az utolsó mohikán, Bőrharisnya, Nyomkereső, A préri.

100 éve, 1914. szeptember tizenötödikén hunyt el Franjo Marković horvát filozófus és író.

300 esztendeje, 1714. szeptember tizenhetedikén született Gottlieb Wilhelm Rabener német író és publicista.

40 éve, 1974. szeptember tizenkilencedikén hunyt el Urbán Ernő magyar költő, író és újságíró.

245 éve, 1769. szeptember huszadikán született Vilele Barbosa brazil költő.

80 éve, 1934. szeptember huszonegyedikén született Leonard Norman Cohen kanadai költő, regényíró, énekes és dalszövegíró.

105 éve, 1909. szeptember huszonkettedikén született Martti Larni (Laine) finn író és újságíró.

100 éve, 1914. szeptember huszonkettedikén született Alain-Fournier francia író.

105 éve, 1909. szeptember huszonharmadikán született Móricz Virág magyar írónő filmes és segédrendező.

100 éve, 1919. szeptember huszonharmadikán született Csépe Imre vajdasági magyar író, költő és újságíró.

960 esztendeje, 1054. szeptember huszonnegyedikén hunyt el Hermann von Reichenau német író, tudós és zeneszerző.

35 éve, 1959. szeptember huszonötödikén hunyt el Ignácz Rózsa magyar író, műfordító és színésznő.

315 esztendeje, 1699. szeptember huszonhatodikán született Hermányi Dienes József székely-magyar református lelkész, író és műfordító.

110 éve, 1904. szeptember huszonhatodikán hunyt el Lafcadio Hearn görög származású ír író, riporter, műfordító és esszéista.

30éve, 1984. szeptember huszonnyolcadikán hunyt el Cs. Szabó László magyar író, esszéíró és kritikus.

220 éve, 1794. szeptember huszonkilencedikén hunyt el Eduard Storm norvég költő.

155 éve, 1859. szeptember harmincadikán született Benedek Elek székely-magyar író, meseíró, lapszerkesztő.

 
 
 Érdemes Tudni

35 éve, 1979. szeptember negyedikén hunyt el Öveges József magyar fizikus, piarista pap és tanár. Ismeretterjesztő munkája jelentős.

35 éve, 1979. szeptember hetedikén hunyt el Csíky János székely-magyar orvos és szakíró.

70 éve, 1944. szeptember kilencedikén hunyt el Keresztes Károly székely-magyar zeneszerző és lapszerkesztő.

90 éve, 1924. szeptember tizenegyedikén született Imreh József erdélyi magyar geológus és geológiai szakíró.

50 éve, 1964. szeptember tizenkettedikén hunyt el Fitz József bánsági származású magyar könyvtáros, könyvtörténész és nyomdatörténész.

95 éve, 1919. szeptember tizenkettedikén született Imreh István székely-magyar történész és szociológus.

30 éve, 1984. szeptember tizenharmadikán hunyt el Juhász István erdélyi magyar történész, szerkesztő és teológiai tanár.

115 éve, 1899. szeptember tizenötödikén született Bándi Mária székely-magyar tanítónő, koreográfus és szakíró.

60 éve, 1954. szeptember tizennegyedikén hunyt el Boga Alajos székely-magyar egyházi író, magyar kanonok, pápai prelátus, püspöki helynök és vértanú.

170 éve, 1844. szeptember tizenhetedikén született Puskás Tivadar székely-magyar származású mérnők, a telefonhírmondó feltalálója.

90 éve, 1924. szeptember tizenhetedikén született Balázs Dénes székely-magyar származású földrajztudós, karsztkutató, világutazó és földrajzi szakíró.

90 éve, 1924. szeptember tizennyolcadikán született Orbán Lajos székely-magyar újságíró és műfordító.

25 éve, 1989. szeptember huszonkettedikén hunyt el Lakatos István erdélyi magyar zenetörténész és néprajzkutató.

100 éve, 1914. szeptember huszonharmadikán született Kiss Ernő székely-magyar matematikai szakíró és fordító.

150 éve, 1864. szeptember huszonnegyedikén született Majláth Gusztáv Károly Erdély püspöke, iskolaalapító és kulturális intézmények fejlesztője.

75 éve, 1939. szeptember huszonhatodikán született Pál-Antal Sándor székely-magyar történész és levéltáros.

120 éve, 1894. szeptember huszonhetedikén született Farkas Gyula magyar irodalomtörténész.

130 éve, 1884. szeptember huszonkilencedikén született Hegedűs Nándor erdélyi magyar származású közíró, szerkesztő és irodalomtörténész.

115 éve, 1899. szeptember huszonkilencedikén született Bíró Lajos László (Schweiger) zsidó származású magyar újságíró, festőművész, a golyóstoll feltalálója.

75 éve, 1939. szeptember huszonkilencedikén született Gyárfás L. Miklós székely-magyar jogász, újságíró, karikaturista és humorista képzőművész.