2014. november 4., kedd

ReMeK-e-hírlevél 2014/11. számából

Fehér Klára Irodalmi-díj – pályázat
A Nemes László író és műfordító által 2003-ban alapított Fehér Klára Irodalmi-díj Kuratóriuma a 2015-ös évben is várja a tehetséges fiatalok jelentkezését.
A díjat minden évben egy – esetleg megosztva két – fiatal, 40 év alatti magyar író kapja, a díjkiosztást megelőző egy-két évben írt, illetőleg megjelent, bármely irodalmi műfajba tartozó, a névadó Fehér Klárának humanista, a mindennapi élet tisztaságáért küzdő szellemiségét idéző munkájáért.
A díjkiosztásért felelős alapítvány székhelye a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Kuratórium tagjai pedig: Nemes László író és műfordító, a díj alapítója, Görgey Gábor író, Tarján Tamás irodalomtörténész, valamint Arany Zsuzsanna irodalomtörténész.
A 2015. évi pályázat beküldési határideje: 2015. január 31. Pályázni nyomtatásban megjelent művel lehet, részletekről pedig ezen az emailcímen lehet érdeklődni: feherklaradij@gmail.com
Cím: Petőfi Irodalmi Múzeum, 1053 Budapest, Károlyi Mihály utca 16.
Forrás: http://www.litera.hu/hirek/a-feher-klara-irodalmi-dij-palyazati-felhivasa

Méhes György tehetségkutató pályázat fiatal alkotóknak
A kolozsvári székhelyű Erdélyi Magyar Írók Ligája irodalmi pályázatot hirdet az 1989. január 1-je után született alkotók számára, próza és vers kategóriában. A kiírók mindkét kategóriában első, második és harmadik díjat osztanak, 2500, 1500 és 1000 lej összegben. A pályázóktól legfeljebb 20 000 leütésnyi (tíz gépelt oldal) prózát vagy 8-10 verset várnak, valamint a pályázathoz csatolt életrajzot.
Beadási határidő: 2014. november 30. A pályázati anyagot az emilpalyazat@gmail.com címre kell elküldeni.
Eredményhirdetésre – a díjazottak bemutatkozásával egyetemben – 2015. január 21-én, a Magyar Kultúra Napján Kolozsváron tartandó ünnepi rendezvényen kerül sor.
Bővebb információ: Erdélyi Magyar Írók Ligája, emilpalyazat@gmail.com
Forrás: http://www.kulturpont.hu/content.php?hle_id=34633

Székely jelképek pecséten, címerben - könyvbemutató és előadás
Az V. Székelyföld Napok keretében 2014. október 14-én a székely jelképekről hallhatott tartalmas, információkban gazdag előadást a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében összegyűlt érdeklődő közönség. Mihály János történész, kutató, a Székely Címer-, Pecsét- és Zászlótörténeti Munkacsoport koordinátora ismertette a csoport tagjainak eddig megjelent szimbólumtörténeti kiadványait és tevékenységét. Ezt követően Bicsok Zoltán történész, levéltáros előadásában saját pecséttörténeti kutatásait ismertette.
Mostanig három tanulmánykötet jelent meg, amelyek a 2009-ben Hargita Megye Tanácsának támogatásával létrehozott Munkacsoport tagjai által végzett kutatások eredményeit mutatják be. A dolgozatok sok szempontból új megvilágításba helyezték és jelentősen kiegészítették a székelység által évszázadokon keresztül használt szimbólumok történetére vonatkozó ismereteinket. Mihály János bemutatta a megjelent tanulmányok tartalmát, majd szólt a készülő új kötet tanulmányairól is.
Bicsok Zoltán, a Román Nemzeti Levéltár Hargita Megyei Hivatalának munkatársa, pecséttörténeti kutatásai során többek között a 18–19. századi Csík-, Gyergyó- és Kászon-széki nemesek pecséthasználatával foglalkozott, beszélt a megjelenés előtt álló tanulmányáról, amelynek témája csíkszéki nemesek állatalakos pecsétjeinek bemutatása.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/170/szekely-jelkepek-pecseten-cimerben--
http://www.szekelyhon.ro/aktualis/csikszek/szekely-jelkepeket-ismertettek

Gyimesközéplok község monográfiáját mutatták be
A Székelyföldi Szerzők Napjai keretében, 2014. október 15-én 'A gyimesi hegyek kőből vannak rakva' című kötet, Gyimesközéplok község monográfiája szerzőivel, Tankó Gyula néprajzkutatóval és Mihók Edit könyvtárossal találkozhattak az érdeklődők a Kájoni János Megyei Könyvtárban. A találkozó filmvetítéssel kezdődött, majd a szerzők beszéltek a tartalmas, gazdag képi anyaggal illusztrált monográfiáról, amely a földrajzi, természeti viszonyok bemutatásával kezdődik, benne a község történetének, a helyi néprajzi hagyományoknak, a népi hiedelmeknek, a gyimesiek gazdag táncrendje bemutatásának is tág teret szentelnek a szerzők. A vallási életnek, az egyházközségnek és az iskolarendszer kialakulásának, a kulturális életnek, a gyimesi gazdálkodásnak, a turisztikai lehetőségeknek a bemutatása is helyet kapott a kötetben.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/171/gyimeskozeplok-kozseg-monografiajat-mutattak-be
http://www.hargitanepe.ro/files/HN/?p=846

A magyarság emlékjelei a Bánságban: háromnyelvű kötet bemutatója

Három nyelven megjelent kötetet mutattak be 2014. október 21-én a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében. Szekernyés János A magyarság emlékjelei a Bánságban / Semne evocatoare ale maghiarimii în Banat / Evidence of Hungarian Presence in the Banat című, 708 oldalas könyve a történelmi Bánságban (a Maros, a Duna, a Tisza és a Déli Kárpátok határolta térségben) még meglevő, vagy valaha létezett, magyar vonatkozású történelmi, kulturális, tudományos emlékjeleket és emlékhelyeket mutatja be, színes fotókkal, valamint régi képeslapokkal illusztrálva, magyarul, románul és angolul. Szász Enikő színművész, a Temesvári Magyar Nőszövetség Elnöke, a könyv szerkesztője és kiadója ismertette a kiadványt, majd a kötet szerzője, Szekernyés János író, újságíró, műkritikus, helytörténész beszélt munkájáról.
A kiadvány célja bizonyítani, hogy a történelmi Bánság egységes földrajzi entitás és magyar történelmi-kulturális szempontból egyazon szellemi hagyaték hordozója – hangzott el a bemutatón. Szász Enikő kiemelte, hogy a könyv a Temesvári Magyar Nőszövetség égisze alatt jött létre, hiszen Temesváron nincs magyar kiadó. A román nyelvű változat azért készült, hogy tudassuk velük, amit mi magunkról tudatni akarunk, a többségi etnikum megismerhesse a kultúránkat, ahogyan azt mi látjuk – fejtette ki Szász Enikő. Angol nyelvre Vallasek Márta fordította le a könyvet, hogy külföldi turisták is használhassák.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/174/a-magyarsag-emlekjelei-a-bansagban

Nyolcvan éve született Hervay Gizella
Hervay Gizella (1934. október 14. – 1982. július 2.) erdélyi költő, író, műfordító sokgyermekes családban nőtt fel, a középiskolát Zilahon végezte (1952), főiskolai tanulmányait a Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolán kezdte (1952–53), majd a Bolyai Tudományegyetemen magyar nyelv és irodalom szakos diákként államvizsgázott (1956).
Akkoriban ismerte meg a szintén költői pályája elején álló Szilágyi Domokost, s ez egész életére, költészetére kihatott. 1961-ben született fiuk Szilágyi Géza Attila (Kobak), a Kobak-mesék főhőse, aki az 1977-es bukaresti földrengés áldozata lett.
Mindhárman a kolozsvári Házsongárdi temetőben nyugszanak. Hervay 1978-ban megjelent, Kettészelt madár című kötetében állított emléket férjének és fiának.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=174606
Patrick Modiano kapta az irodalmi Nobel-díjat
A 2014. évi irodalmi Nobel-díjat a francia Patrick Modianónak ítélte a Svéd Akadémia.
A testület indoklása szerint a 69 éves írót az emlékezés művészetéért tüntették ki, amellyel megidézte a legfelfoghatatlanabb emberi sorsokat, és feltárta a náci megszállás mindennapjait. Ő a tizenegyedik francia író, aki megkapta a díjat.
Patrick Modiano művei tömörségükről és filozófiai mélységükről ismertek. Több írása magyarul is megjelent.
A francia író 1945-ben született Párizs külvárosában, Boulogne-Billancourt-ban, üzletember apától és színésznő anyától. Középiskolai geometriatanára a francia író, Raymond Queneau volt, aki meghatározó szerepet játszott abban, hogy az irodalom felé fordult. A tanulás helyett mindig is az irodalom érdekelte, 1968-ban jelent meg első regénye, La Place de l’Étoile címmel. 1978-ban a Sötét boltok utcája című regényéért megkapta a Goncourt-díjat. "Regényei témája a holokauszt utáni nemzedék én- és múltkeresése. Kíméletlen és egyben megbocsátó a háborúval, a múlttal, a gyermekkorral és a szülőkkel kapcsolatban. A második világháború utáni fiatalság öröksége az a nehezen meghatározható, talán a tisztázás helyett a felejtésbe fojtott, meg nem értett számos probléma, amely jó néhányukat morális, olykor lelki vagy fizikai életképtelenségre ítélte" - írta róla Rőhrig Eszter a 2012-es Műhelyben.

E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: bakai.magdolna@gmail.com.

Nincsenek megjegyzések: