2014. december 2., kedd

ReMeK-e-hírlevél 2014/12. számából

A hírlevél szerkesztősége áldott Karácsonyt és boldog, békés új esztendőt kíván olvasóinak, munkatársainak!


Interneten a Kiadók Nemzetközi Regisztere
A Nemzetközi ISBN Központ egy új termékét ismertette a Román Országos ISBN Központ: a Kiadók Nemzetközi Regisztere (The Global Register of Publishers) online elérhető a www.grp.isbn-international.org címen.
A Kiadók Nemzetközi Regisztere több mint 200 ország, illetve tartomány kiadóinak adatait tartalmazza, amelyeket az országos ISBN-központok szolgáltattak.
Egyszerű kereséssel meg lehet állapítani egy kiadó nevét, valamint a hozzárendelt jelzőket. A kiadók elérhetőségeihez csak azok a felhasználók férhetnek hozzá, akik regisztráltak, és összetett kereséssel kapcsolódnak az adatbázishoz. A felhasználók regisztrálása egyszerű, gyors és ingyenes.
Forrás: Laura Mărgărit, Román Nemzeti Könyvtár, Országos ISBN-ISSN-CIP Központ

Muszka Sándor és az Evilági együttes közös könyv- és lemezbemutatója
2014. november 20-án Sepsiszentgyörgyön, a Bod Péter Megyei Könyvtárban mutatták be először a kézdivásárhelyi származású Muszka Sándor ötödik kötetét, amelyhez a sepsiszentgyörgyi Evilági együttes tizenhárom Muszka-verset feldolgozó új lemeze is kapcsolódik.
A zenés könyvbemutató házigazdája Szonda Szabolcs könyvtárigazgató volt, aki kitartóan faggatta a jelenleg Csíkszépvízen élő költőt. A kérdések–válaszok mentén nemcsak az alkotói pályát, hanem egy öntörvényű, humoros, szókimondó egyéniséget is megismerhettünk, a beszélgetést az Evilági együttes fellépései tagolták, pörgették előre.
Muszka Sándor korábbi kötete, a székely egyperceseket tartalmazó Sanyi bá hatalmas sikert aratott, de ezáltal be is sorolta őt a humoros szerzők közé. Pedig nem tartja magát igazi humoristának, mint mondta, neki „ez egy jó játék volt”, pihenésképpen írta azokat a vicces történeteket. A Magányos nőknek, bukott fiúknak című, az eseményen bemutatott kötet szinte három év munkája, egészen másak a szövegek, mint a Sanyi bá történetei, de nem az vezérelte, hogy megmutassa, tud mást is.
Az Evilági együttes tizenhárom vershez írt zenét az új Muszka-kötetből, a Hajnali énekek című lemezmelléklet az Erdélyi Magyar Írók Ligájának (E-MIL) köszönhetően a könyvhöz illeszkedő ajándék.

Tudomány s erény díszére – könyvbemutató és előadás a kászonszéki oktatás történetéről
A kászonszéki oktatás 400 éves történetéből nyújtott ízelítőt Tudomány s erény díszére címmel tartott előadásában András Ignác helytörténész, néprajzi író, a kászonaltízi Dr. Lukács Mihály Általános Iskola igazgatója, 2014. november 13-án este, a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében összegyűlt közönségnek. Azonos címmel a kolozsvári Verbum Kiadónál idén jelent meg az előadó legújabb, Kászonszék helytörténetével foglalkozó kötete. A találkozón Becze István megyei tanácsos ismertette a szerző munkásságát és bemutatta a kötetet. András Ignác évtizedek óta gyűjti a Kászon község településeinek helytörténetére, múltjára, néprajzára vonatkozó adatokat. 2011-ben, az EMKE oklevéllel tüntette ki tevékenységét, megjelenés előtt áll tizedik, Kászonszéki lélekharangok című kötete is, ugyancsak a Verbum Kiadó gondozásában.
A Kászoni-medence ma is álló legrégebbi iskolaépülete, a kászonimpéri iskola 1874-ben épült fel, homlokzatán ott áll a felirat: Tudomány s erény díszére.

Hol ér véget a múlt? – A 75 éves Halász Péter néprajzkutató köszöntése
Halász Péter néprajzkutató idén ünnepli 75. születésnapját, ez alkalomból mutatták be számos érdeklődő jelenlétében a Hol ér véget a múlt...? Hat évtized a honismeret szolgálatában című kötetét a Kájoni János Megyei Könyvtárban, 2014. november 20-án este. A bemutató nyitányaként a szerzőt Csíkszeredában tanuló, pusztinai és frumószai csángómagyar diákok köszöntötték moldvai csángó dallamokkal. Halász Péter évtizedek óta fáradhatatlanul kutatja a moldvai csángómagyarok életmódját, szokásait, kultúráját. Életpályáját, példaértékű munkásságát Kelemen Katalin könyvtáros mutatta be felvezetőjében.
Halász Péter a Honismereti Szövetség örökös tiszteletbeli elnöke, 1960 óta vesz részt a honismereti mozgalomban, 1974-től 2000-ig a Honismeret folyóirat szerkesztője, 1995-től 2010-ig a Honismereti Szövetség elnöke. 2010-ben Budapestről Gyimesközéplokra költözött, így közelebb került ahhoz a magyar népcsoporthoz és tájhoz, amely közel áll szívéhez, innen folytatja a moldvai csángó népélet kutatását és a csángó közösségek érdekvédelmét. Gazdag néprajzkutatói, honismereti, művelődésszervezői munkásságának eredményeit számos kötet, tanulmány és cikk őrzi. A Hol ér véget a múlt? – Hat évtized a honismeret szolgálatában címmel idén megjelent, esszéket, publicisztikai írásokat, tanulmányokat tartalmazó gyűjteményes tanulmánykötet 55 év óta végzett honismereti munkásságára tekint vissza. A kötetet gondozó dr. Kováts Dániel szerint: 'Halász Péter új könyve keresztmetszetet ad a nemzet-és népismeret jegyében töltött hat évtized tevékenységéről, s a vonzó stílusban megalkotott írások mögött kirajzolódik a szerző honismereti életrajza.'
A csíkszeredai könyvbemutatón Burus János nyugalmazott magyartanár, szerkesztő köszöntötte Halász Pétert, méltatva munkásságát.  Kiemelte, hogy bár szerkesztőként 2010-ben nyugdíjba vonult, nem vonult nyugalomba. A méltató szerint főként a moldvai csángókra vonatkozó kutatásai fontosak. 'A hont nem öncélúan, hanem a jobbítás szándékával kell megismerni.' – ezt vallja a néprajzkutató Halász Péter, és ezt az elvet követi, emelte ki Burus.

Megszűnik a Holmi irodalmi folyóirat
Születésnapi és búcsúestet tartott 2014. november 29-én a budapesti Radnóti Színházban a Holmi című irodalmi folyóirat szerkesztősége. A lap, amely idén októberben ünnepelte megalapításának 25. évfordulóját, decemberben befejezi működését.
Réz Pál, a folyóirat főszerkesztője, "lelke és motorja", az év elején jelentette be, hogy megromlott látása miatt nem tudja elolvasni a kéziratokat, ezért nem folytatja a munkát - mondta el az MTI-nek Várady Szabolcs, a folyóirat megbízott főszerkesztője az irodalmi lap megszűnésének okairól. Hozzátette: senki sem kívánt Réz Pál helyébe lépni.
A költő, szerkesztő úgy vélte, hogy az internet átalakította az irodalom jellegét, szerkezetét, nyilvánosságát. Ez már nem a mi világunk - vélekedett Várady, hozzátéve, hogy a folyóirattámogatási rendszerek is a nyomdai megjelenés mellőzését preferálják.
A lap indulását felidézve elmondta: Magyar Bálint, a Szabad Demokraták Szövetségének (SZDSZ) későbbi alapító tagja és Kenedi János történész kezdeményezésére 1988-ban kezdődött el a periodika szervezése. Réz Pál akkor már 40 éve benne volt az irodalmi életben, így megbízása biztosíték volt arra, hogy színvonalas és minőségi lap szülessen - tette hozzá Várady Szabolcs.

Értékes adományban részesült a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete
Megvalósult a Biblionet országos közkönyvtárfejlesztési programot ügykezelő IREX Alapítvány szeptemberben tett ígérete, amelyet a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének (RMKE) akkori vándorgyűlésén jelentett be az alapítvány képviselője: az RMKE adományba kapja az alapítvány egyik, Dacia Logan szolgálati gépkocsiját. Az értékes eszköztámogatás az egyesület közkönyvtáros tagjai által a 2009–2014 időszakban, a Biblionet program keretében végzett eredményes munkának és Szőcs József – az  alapítvány volt munkatársa, az egyesület  tagja – sikeres közreműködésének köszönhető.
Forrás: Bedő Melinda, a Biblionet Harghita megyei felelőse

Könyvadományok az iskoláknak – a könyvtárak jövőre várhatják
Közel 4400, háromszéki vonatkozásban megírt és megjelentetett könyvet és füzetet adományozott 2014 novemberének utolsó hetében Kovászna Megye Tanácsa, karöltve a Kovászna Megyei Művelődési Központtal, a megye tanintézményeinek. A csomag az eddig főként néprajzi, valamint műemlékvédelmi jellegű műveket kiadó Háromszék Vármegye Kiadó gondozásában megjelent képeskönyveket is tartalmazza.
Az említett kiadót a Kovászna Megye Művelődési Központon keresztül Kovászna Megye Tanácsa tartja fenn, és olyan kötetek kiadását szorgalmazzák, amelyek a székely közösséget építik. Az adománycsomagokban így megtalálható a Kúriák földje és a Barangolások Háromszéken című kiadvány, valamint az alig egy hónapja bemutatott Háromszék természetkalendáriuma is. Utóbbi hiánypótló kiadványnak számított ez idáig, hiszen ehhez hasonlót legutóbb ifjabb Xántus János készített Erdélyben, még a múlt század közepén.
Az adományoknak köszönhetően az iskolák könyvtáraiban tizenhatféle szakkönyv, monográfia, honismereti és képeskönyv lesz elérhető minden, Háromszéket megismerni, felfedezni vágyó diák és pedagógus számára. Közel 2800 darab füzet is kiosztásra kerül. Előreláthatólag 2015 elején hasonló adománycsomagban részesülnek a községi és a városi könyvtárak is.

Újjászületett könyvtár Székelykeresztúron
Legfontosabb terve volt a székelykeresztúri Berde Mózes Unitárius Gimnáziumnak az iskolai könyvtár kibővítése, így az elmúlt években – adományozók segítségével – sikerült a kommunista rezsim alatt elkobzott könyvtár utódját összeállítani.
A könyvtár egyidős az intézménnyel, az eredeti állomány többnyire papok és az egyházakat támogató értelmiségiek adományaiból alakult ki. A huszadik század elején a gimnázium gyűjteménye Erdély egyik legszínvonalasabb iskolakönyvtárának számított.
„Az egykori könyvtár mintegy 33 ezer kötetet számlált, azonban 1953-ban államosították, és eltávolították az intézményből ezeket, csupán öt könyvespolc maradt meg. Sajnos, az eredeti könyvalap még nem került vissza az iskolába, ugyanis a könyvek egy része az eltávolítás után a marosvásárhelyi Teleki Tékába került, viszont a felbecsülhetetlen értékű kötetek jelentős része eltűnt” – vázolta Andrási Benedek, a gimnázium aligazgatója, a könyvtár múltját. Ugyanakkor megtudtuk, az eltűnt könyvek sorsa jelenleg tisztázatlan, ezek közül csupán egy került elő, egy budapesti aukción.
Mintegy hét éve kezdődött el a gimnáziumi könyvtár újjászületése. Első körben a tanárok segítségét kérték a könyvtár visszaállításához, az otthoni könyvgyűjtemények azon darabjait vitték be a pedagógusok, amelyeket nem használtak, de sok, diákok számára hasznos alkotást is adományoztak – tudtuk meg az aligazgatótól. Továbbá egyházi ismerősök, alapítványok, intézmények és magánszemélyek segítségével sikerült adományokat gyűjteni, illetve akadtak olyan személyek is, akik havonta segítették jelentős összeggel a cél elérését.
Eleinte egy funkcionális könyvtár létrehozását tervezték, azonban a lelkes adományozók segítségével túlszárnyalták az eredeti célkitűzést. Hozzávetőlegesen 8000 könyv teszi ki a jelenlegi könyvtár állományát, azonban ez csak az alsó határ, hiszen az iskola padlásán is számos, könyvekkel teli doboz várja, hogy a tékába kerüljön.

Évtizedek a könyv szolgálatában - 20 éves a MEK
A Magyar Elektronikus Könyvtár fiatal intézmény, ha életkorát összevetjük más, polcokat és tárlókat magukba rejtő könyvterekkel. Az írott örökség házaiban, a tradicionális könyvtárakban peregnek az évszázadok, de az idő nem rombol, inkább nemesít. Az értékek magukért állnak ki, nem avulnak el, ha körülöttük a természeti és társadalmi környezet megváltozik. Az Országos Széchényi Könyvtár vagy éppen a vele egyidős marosvásárhelyi Teleki Téka dacol az idővel.
A gigantikus könyvgyűjtemények hatósugara azonban időben és térben mindig korlátozott volt. A művek kölcsönzése, különösen a ritkább darabok esetében, nem volt megoldható. Maradt a helyben olvasás. Néhány évtizede létezik az Internet, eszközrendszere beépült az olvasás világába. Ezt így utólag egyszerű kimondani. A valóság, mint annyiszor az életben, ennél küzdelmesebb, harcosabb képet mutat. Az e-könyv apostol, Michael Hart Gutenberg Projectje, amely mára közel ötvenezer digitális művet szolgáltat, néhány begépelt szöveggel kezdte. Évtizedek múltán pörgött csak fel a gyűjteménygyarapítás. Ma már a Google is onnan kínálja szabadon letölthető választékát, benne magyar dokumentumokkal.

Egy élet a kultúra szolgálatában
A csíkszeredai Léstyán Dénest már egyetemi hallgatóként vonzotta a színház, a színjátszás, statisztaként, közönségszervezőként dolgozott színházban és operában. Hosszú évekig szerepelt műkedvelő színtársulatban, a csíkszeredai Népszínház vezetője, majd a városi könyvtár, illetve a városi művelődési ház igazgatója is volt. Lételeme volt ez a közeg, szívvel-lélekkel végezte munkáját...
Az egyetem után Csíkszentsimont választotta tanári pályája kezdetén, majd 1968-ban a megye kultúrbizottságához hívták, 1969 szeptemberében pedig a városi könyvtár igazgatója lett, miután elődje távozott. Elsősorban a könyvállományt igyekezett feljavítani.
„Az ötvenes évek ósdi könyvei voltak akkor ott. Igyekeztem ezen változtatni, új szellemű könyvtárat hozni létre. Pénz volt elég könyvvásárlásra, új anyaggal kezdtem ellátni a könyvtárat. Előttem volt a kolozsvári könyvtár, ahol minden megtalálható volt, hasonlót szerettem volna itt is. Minden hétfő délután, amikor a könyvtár zárva volt, Irodalmi Szemle néven rendszeresen találkozókat szerveztünk. Az erdélyi szellemi életnek a nagy része megfordult itt, és mindig telt ház volt” – mesélte. Hibájául rótták fel, hogy csak magyar írókat, költőket hívott meg, ezért gondolt arra, hogy Mircea Dinescut is meghívják 1984-ben.
„Dinescu a találkozón felháborodásának adott hangot, hogy nem tudja megjelentetni a verseskötetét, mert azt mondták, nincs papír. Azt mondta, menjünk be a könyvesboltba, lássuk, mennyi piros könyv van eladatlanul” – elevenítette fel a történteket Léstyán Dénes.

E lapszám felelős szerkesztője: Bákai Magdolna

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: bakai.magdolna@gmail.com

Nincsenek megjegyzések: