2015. április 3., péntek

ReMeK-e-hírlevél 2015/04. számából

Könyvtárosok Dolgozószobája elnevezéssel facebook-csoport alakult
 "A Könyvtártudományi Szakkönyvtár munkatársai létrehozták a Könyvtárosok Dolgozószobája csoportot a facebookon (https://www.facebook.com/groups/638792582893875/), amely a KSZK virtuális olvasótermeként kíván tájékoztatni a könyvtárunkban és a Könyvtári Intézetben zajló munkákról. A könyvtári szakmai információk és érdekességek mellett interaktív felületet is szeretnénk kínálni szolgáltatásainkhoz. Azért választottuk a csoport formát, mert ezzel is hangsúlyozni szeretnénk, hogy nem egyoldalú kommunikációra törekszünk, hanem számítunk a kollégák aktív részvételére! Nagy érdeklődéssel várjuk a külhoni magyar könyvtárak képviselőinek megjelenését és híradásait is! Szeretettel várunk mindenkit a Könyvtárosok Dolgozószobájában!"
Forrás: IFLA -HUN Kollár Mária könyvtáros, bibliográfiaszerkesztő, Országos Széchényi Könyvtár Könyvtártudományi Szakkönyvtár

A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. pályázatai
A BGA pályázataira két síkon lehet pályázni: központi és regionális síkon. A központi pályázatokat Magyarországra kell küldeni, 600 000 Ft – 3 000 000 Ft közötti összegekre lehet támogatást kérni, míg a regionális pályázatokat Kolozsvárra kell benyújtani, ebben az esetben 100 000 Ft – 600 000 Ft közötti összegekre kérhető támogatás. Mindkét pályázat esetében a következő témakörökben lehet pályázatot benyújtani:
- A magyar közösség céljait szolgáló kulturális, oktatási és kutatási programok
- A magyar közösség céljait szolgáló írott és elektronikus média, könyvkiadás
- Civil szervezetek, illetve egyház, belső egyházi jogi személyek által fenntartott oktatási, gyermekjóléti, kulturális és szociális intézmények működésének, valamint a magyar közösség céljait szolgáló fejlesztések és ingatlan-beruházások.
Benyújtási határidő: 2015. április 10., 14.00 óra (közép-európai idő szerint).
A pályázatokkal kapcsolatos űrlapok a következő linken letölthetők: http://bgazrt.hu/tamogatasok/palyazatok

Hargita Megye Tanácsának pályázatai
Hargita Megye Tanácsa közzétette honlapján pályázati felhívásait. A pályáztató vissza nem térítendő támogatást nyújt a megyében bejegyzett civil szervezetek számára a 350/2005-ös törvény alapján. A következő kultúrával kapcsolatos szakterületeken belül lehet támogatást igényelni:
- Hargita megyei kulturális programok, projektek ésrendezvények támogatására
- Román közösségek kulturális programjainak, projektjeinek és rendezvényeinek támogatására
- Ifjúsági tevékenységeket támogató program szervezésére
- Családoknak szóló tevékenységek támogatási program szervezésére
- Népviseletek támogatási programja
- Turisztikai programok támogatására.
A pályázatok leadási határideje: 2015. április 9., 10 óra. A pályázatokról bővebben itt: http://www.hargitamegye.ro/hargita-megye-tanacsa/programok/aktiv-palyazatok.html

A Román Kulturális Alap pályázatai
A Román Kulturális Alap (Administraţia Fondului Cultural Naţional) minden évben vissza nem térítendő támogatást nyújt közintézmények, civil szervezetek és magánjogi személyek számára, akik kulturális tevékenységeket folytatnak. Olyan tematikus programokat támogatnak, mint múzeumi, színházi, tánc- és zene-programok, illetve nemzeti kulturális örökséggel, szellemi örökséggel és kulturális neveléssel kapcsolatos tevékenységek. Leadási határidő: 2015. április 7., 17 óra.
Bővebb információk ezen a linken érhetők el: http://www.afcn.ro/finantari/proiecte-culturale.html

Az utolsó olvasóért Társulás vers-és prózaíró pályázatot hirdet
Az utolsó olvasóért Társulás vers- és prózaíró pályázatot hirdet magánszemélyek részére. Forma és sítílusbeli megkötés nincs. Előnyben részesítik a pályáztatók a hagyományos értékeket, értékrendet képviselő, igényes magyar nyelven írt írásokat. Mindkét kategóriában az első helyezettek 100 eurós pénzjutalomban részesülnek. Határidő: 2015. július 5.
A pályázat részletei itt érhetők el: http://www.utolsoolvasoert.eoldal.hu/cikkek/aktualis-palyazatok/

Kárpát-medencei könyvtárosok konferenciája Csongrádon
Az Informatikai és Könyvtári Szövetség sikerrel pályázott a Kárpát-medencei könyvtárosok konferenciájának megszervezésére. A találkozó 2015. május 31. – június 1. között kerül megrendezésre Csongrádon. Továbbra is fontosnak tartják a szervezők, hogy a konferencia résztvevői megismerkedjenek a a magyarországi egyedi és közös pályázatok lehetőségeivel.
Ebben az évben folytatják azt a gyakorlatot, hogy a határon túli magyar könyvtárak változásait a szakmai szervezetek egy-egy képviselőjének előadásában ismerjék meg. Ezért olyan témákat várnak, amelyek képet adnak az adott ország magyar kisebbségének könyvtárügyéről. A részletes program összeállításához a szervezők arra kérik  a kollégákat, hogy az előadók nevét és az előadás címét április 3-ig küldjék el.
A konferenciára kérik az előzetes jelentkezést. A Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete részéről 12 főt tudnak fogadni.
A konferenciával kapcsolatban az illesp@csongrad.hu és konyvtarkonferencia@csongrad.hu címeken vagy a 00-36-63-483-764, 00-36-20-457-6477 telefonszámokon kérhető felvilágosítás.
Forrás: Kopacz Katalin, RMKE-elnöke, rmke levelezőlista

Idén is Könyvcsata Csíkszeredában
Második alkalommal csatlakozik a Kájoni János Megyei Könyvtár a ‘Bătălia cărţilor’ (Könyvcsata) elnevezésű országos olvasóversenyhez. Rövid életű könyvkiállítással és kötetlen beszélgetéssel indították 2015. március 10-én a Könyvcsatát Csíkszeredában. A pedagógusok között új arcokat is üdvözölhettek, a harcra kész fiatalok viszont a tavalyi részvevők közül kerültek ki, egyelőre. A tavalyi könyvcsata országos döntőjére is sor került, 2015. március 20-án Kolozsváron, ahol Hargita megyét Pustian Valeria, a csíkszeredai Joannes Kájoni Középiskola tanulója képviselte.
Kerekítő – mondókás móka: baba-mama foglalkozások a könyvtárban
2015. március 2-tól indult a Kerekítő – baba-mama foglalkozás. A kisgyermekeknek tartott vidám mondókás, játékos foglalkozások vezetője Borota Karola pszichológus, logopédus, aki minden hétfőn 11–11,30 óra között várja a babákat és mamákat a könyvtár előadótermébe. A Kerekítő a kisgyermekek jó kedvre kerekítéséről szól. A Kerekítő mondókás könyvek népi mondókái, ölbeli játékai nyomán cirókázás, lógázás, hintáztatás, lovagoltatás lesz, élő hangszerjátékkal, népdalokkal színesítve.

Források Zágon egyház-és művelődéstörténetéhez – könyvbemutató
Balog László és Málnási Levente Források Zágon egyház- és művelődéstörténetéhez című kétkötetes munkáját mutatták be a Kájoni János Megyei Könyvtárban 2015. március 13-án. A köteteket Nagy Benedek történész méltatta, majd a szerzők beszéltek a nagy volumenű munkáról, illetve a kötetek tartalmáról. Érdekes beszélgetés bontakozott ki a helytörténetírás kapcsán, a helyi források feltárásának és közzétételének fontosságáról. A szerzők, Balog László, a Sapientia EMTE Csíkszeredai Egyetemi Könyvtárának igazgatója, és Málnási Levente tanár elsődleges célja az volt, hogy forrásokat gyűjtsenek, gondozzanak és tegyenek közzé, amelyek minden bizonnyal haszonnal szolgálnak majd történészek, néprajzkutatók, művelődéskutatók számára. Másodlagos célkitűzésüknek tekinthető, hogy a kötetbe került gazdag kézirattár révén hozzák közelebb Zágon község utolsó évszázadának hétköznapjait.

A Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár hírei
Mesepszichológia - Kádár Annamária előadása és könyvbemutatója
2015. március 13-án 19 órától a Városi Könyvtár és a Belső Iránytű közös szervezésében dr. Kádár Annamária pszichológus, egyetemi adjunktus tartott lebilincselő, tartalmas, humoros történetekkel megtűzdelt előadást, könyvbemutatót a nagy számú közönségnek Gyergyószentmiklóson, a Szent István plébánia épületében. A Mesepszichológia című könyvek szerzője meggyőzte a hallgatóságot, hogy mesét olvasni igenis érdemes, életkortól függetlenül. Élhetünk úgy mint a mesehősök, de nemcsak a főhőssel lehet azonosulni, hanem minden egyes állomásnál felfedezhetjük önmagunkat. A mesehős útnak indulása nem más, mint a saját komfortzónánkból való kimozdulás. A hamuba sült pogácsa nem egyéb, mint saját erőforrásaink. A sárkányok pedig, amelyekkel útközben meg kell küzdeni, a félelmeink, szorongásaink, kishitűségünk, amelyekkel viaskodunk. Kádár Annamária egyik legfontosabb üzenete, hogy töltsünk minél több minőségi időt gyermekeinkkel ebben a folyamatos rohanásban, ettől épül igazán a szülő–gyermek kapcsolat, és erre az egyik jó megoldás lehet az együtt vagy egymásnak olvasás.

Könyvtáros – a vágyott munkák között
Közzétette kutatását egy magasan jegyzett brit tudományos intézet. Tizenötezer embert kérdeztek meg arról, hogy milyen munkakörben dolgozna legszívesebben. Úgy vélték, a nagy jövedelemmel biztató állások kerülnek majd a lista élére. Nem ez lett a végeredmény. A megkérdezettek hatvan (60%) százaléka író szeretne lenni, ötvennégy (54) százaléka pedig könyvtáros. Tovább kutakodva a számok között kiderül: a megkérdezettek között a nők 64 százaléka szeretne megélni a könyvtárosi munkakörből, a férfiaknak csak 44 százaléka. Tehát valahogy az erősebbik nemnél az a helyzet, hogy ugyan szeretne könyvek között dolgozni, de úgy értékeli, hogy nem tudna megélni ebből a hivatásból.
További részletek a felmérésről és kommentárok itt: www.konyvkonnektor.hu
Forrás: KATALIST, rmke-levelezőlista, Róth András Lajos

Könyvtártúrán járt az Erdélyi Napló
Az Erdélyi Napló könyvtártúrán járt, a Kultúrtér című rovatban Nánó Csaba írása olvasható az erdélyi könyvtárakról. Azt próbálta feltérképezni a riportban, milyen ma az olvasási kedv Erdélyben, és milyen az erdélyi könyvtárak ellátottsága és használata. A cikkből szemlézünk:
A kolozsvári János Zsigmond Unitárius Gimnázium nemrég felújított könyvtárában Feischmidt Ildikó könyvtáros kalauzolta az újságírót. A könyvtár állománya 70 százalékban olyan kiadvány, amelynek tartalma mára elavult, a frissítést magánadományokból, hagyatékokból, csekély állami pénzből és az iskolát támogató Pro János Zsigmond Szövetség révén végzik. Leglelkesebb könyvtárlátogatók az 1–4. osztályosok. Hasonló a helyzetkép a Brassai Sámuel Líceum könyvtárában is.
A Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány saját tulajdonú kolozsvári székházában mintegy 60 ezer kötetes, egyetemi oktatást is kiszolgáló könyvtár működik, olvasóinak zöme Kolozsváron tanuló magyar egyetemi hallgató és középiskolás diák. Egyik beszerzési forrásuk a Márai-program. Miklós Erika könyvtáros arról számolt be, hogy az olvasók száma évről-évre csökken, noha ennek elsősorban nem a könyvtári állomány az oka.
A sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár jelenlegi szervezeti formájában 1974 óta működik. Szonda Szabolcs könyvtárigazgató tájékoztatta az Erdélyi Naplót:
A közkönyvtárak egy ideje nemcsak könyves intézményekként működnek, hanem egyéb szerteágazó feladatokat is végeznek az olvasásra nevelés és a kulturális rendezvények során. A könyvtárba beiratkozottak száma mintegy nyolcezer főre tehető, azaz Sepsiszentgyörgy lakosságának közel 16 százaléka aktív könyvtárhasználó. A könyvtár állományának több mint fele magyar nyelvű. Folyamatosan zajlik felmérés arról, hogy mire van szüksége a könyvtárnak. Évente mintegy nyolc-tíz alkalommal vásárolnak, van amikor kiadóktól, máskor a könyváruházaktól. Évente 75 ezerre tehető a könyvtári egyéni igénylések száma. A statisztikák szerint az 5–8 osztályos diákok rendszeres könyvtárlátogatók, illetve az idősebb korosztály.
Kolozsváron a megyei könyvtár modern, többemeletes épületben található. Kolozs megye 700 ezer lakosának 15 százaléka magyar, ennek ellenére a magyar könyvek a világirodalom címszó alá vannak besorolva. Floarea Elena Mosoiu, a könyvtár aligazgatója pontos számokkal szolgál:
16 487 magyar könyvcím áll az olvasók rendelkezésére, az összállomány 8 százaléka. Ugyanakkor a 30 ezer rendszeres könyvtárlátogató 6,5 százaléka magyar anyanyelvű, ami nagyon kevés a megye magyar lakosságához képest.
Kolozsvár legjelentősebb könyvtára a közismert nevén egyetemi könyvtár. Magalakulása pillanatában, 1872-ben a kolozsvári tudományegyetem könyvtára több mint 11 ezer kötetet számlált, ehhez kapcsolódott az Erdélyi Múzeum-Egyesület mintegy 40 ezer kötetből álló könyvtára, amelyet az intézmény rendelkezésére bocsátott. Jelenleg a négymillió körüli összállomány a tudományok valamennyi területét felöleli, a gyűjtemény tematikájában és információhordozók tekintetében is enciklopedikusnak tekinthető.
Mintegy 50 ezer beiratkozott olvasónk van – ismertette ifj. Győrfi Dénes könyvtáros. Hogy a könyvtári állományban hány magyar nyelvű kiadvány található, arról nincs külön adat, 1918-ig gyakorlatilag csak magyar nyelvű kiadványok voltak az egyetemi könyvtárban, köztük ma is megtalálhatók 16–17. századi dokumentumok. Van a könyvtárnak kölcsönző részlege is, sok diák és nyugdíjas is jár a könyvtárba napi- vagy hetilapokat olvasni.
Forrás: Erdélyi Napló. 2015. március 6.

Az első székely rajzfilm bemutatója
2015. március 26-án mutatták be az első székely rajzfilmet Székelyudvarhelyen. A Likas kő című animáció teljes egészében helyi készítésű. "Rajzfilmbemutató lesz, egy olyan rajzfilmbemutató, amely ott készült Székelyudvarhelyen, székelyudvarhelyi színészekkel, székelyudvarhelyi rendezővel, székelyföldi zenésszel, székelyföldi animátorral. Gyakorlatilag mindenki helyi. Egy helyi produktum, egy 3D animációs rajfilmről van szó" - mondta a Kolozsvári Rádiónak Fazakas Szabolcs, a Székelyföldi Legendárium és a Likaskő című rajzfilm elkészítésének ötletgazdája.
"A rajzfilm elkészítésével nagyon fontos lépést tettünk mondáink, legendáink népszerűsítése felé, ami azért lényeges, mert ezek nemcsak a helyieknek szólnak, hanem bárkinek a világon. Ha belegondolunk, több országban már rég feldolgozták saját történeteiket, melyek helyszínei turistalátványosságokká, zarándokhelyekké váltak. Saját legendáink felfuttatása pedig csak rajtunk múlik."

6 érdekesség a 60 éves Magvetőről
60 éve, 1955. március 10-én jelentette meg első könyvét a Magvető. Íme hat érdekesség a kiadóról az évfordulóra kiadott sajtóközleményük alapján:
1. Első kiadott könyvük Hatvany Lajos Petőfi márciusa című történelmi regénye volt. Ezt a kötetet azóta 8616 másik kiadvány követte, amelyekből hat évtized alatt több mint 100 millió példány fogyott.
2. A leghűségesebb magvetős szerző Esterházy Péter, aki pályája kezdete, 1976 óta publikál a kiadónál. Áprilisban jelenik meg a 36. magvetős kötete, Az évek iszkolása című interjúkötet. Azok közül, akik már az első években is a Magvető színeiben publikáltak, Juhász Ferenc még ma is alkot.
3. A kiadó első kötetein egy bizonyos Pilinszky János is korrektorként dolgozott.
4. A Magvető 1966-ban már évi kétmillió példány fölött adott ki könyveket. Fennállásuk legjobb éve 1981 volt, amikor 5,4 millió magvetős könyvet adtak el. Ma körülbelül 6,4 millió példány a teljes magyar szépirodalmi könyvtermés.
5. Az Aegon Művészeti Díj kilencéves történetében hét alkalommal tudott magvetős szerző nyerni. Idén az Aegon-shortlist tíz könyvéből nyolcat a Magvető adott ki.
6.Legfiatalabb aktív szerzőjük a 22 éves Kemény Lili, legidősebb a 85 éves Kertész Imre.

Elhunyt Gereben Ágnes történész
Hatvannyolc éves korában 2015. március 17-én elhunyt Gereben Ágnes irodalomtörténész, történész, műfordító és egyetemi tanár. A külpolitikai elemzőt, akinek Barangolások öt kontinensen címmel rendszeres műsora volt az M1-en, a közmédia saját halottjának tekinti. Gereben Ágnes a Szegedi Tanárképző Főiskola orosz-magyar szakos hallgatója volt, később Leningrádban, majd az ELTE orosz szakán is tanult. 1971-ben a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tanársegédje, majd 1976 és 1981 között a Magyar Tudományos Akadémia Kelet-Európai Irodalmi Kutatócsoportjának tudományos munkatársa volt. 1982 és 1987 között a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem egyetemi docense. 1983-ban megszerezte az irodalomtudományok kandidátusa fokozatot. 1985 óta az ELTE bölcsészettudományi karának művelődéstörténeti tanszékén tanított,  1999-ben habilitált – írja róla az MTVA közleménye. A rendszerváltáskor a BBC világszolgálatának munkatársa volt.
Kutatási területei a századforduló orosz művelődéstörténete és a 20. századi orosz irodalom fehér foltjai, valamint a posztszovjet térség mai helyzete voltak. Művei közül: Antiszemitizmus a Szovjetunióban, Művészet és hatalom, Egyház az ateista államban, Beszélgetések a Gulágról.

Magyarország Babérkoszorúja díj Ferenczes Istvánnak
A Pesti Vigadóban adta át 2015. március 14-én Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az úgynevezett művészeti középdíjakat: a Kiváló Művész-, az Érdemes Művész- és Babérkoszorú-díjakat, valamint különböző szakmai elismeréseket. Idén a kitüntetettek között három erdélyi van: Ferenczes István József Attila-díjas költő, a csíkszeredai Székelyföld folyóirat egykori főszerkesztője, Gálfalvi György szerkesztő esszéíró és Elekes Botond.
A magyar irodalom területén nyújtott kiemelkedő teljesítménye elismeréseként Magyarország Babérkoszorúja díjban részesült Ferenczes István József Attila-díjas költő, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a csíkszeredai Székelyföld folyóirat alapítója, valamint Tamás Menyhért József Attila-díjas költő, az MMA rendes tagja, és Zalán Tibor, József Attila-díjas költő.
Korábban olyan írók, költők nyerték el a díjat, mint Bodor Ádám, Kovács András Ferenc, Szőcs Géza, Balla Zsófia, tavaly pedig Orbán János Dénes.
József Attila-díjjal tüntették ki a marosvásárhelyi Gálfalvi György szerkesztőt, esszéírót, a szintén marosvásárhelyi születésű Elekes Botond pedig Bánffy Miklós-díjban részesült a a kulturális nemzetpolitika kidolgozásáért.

Kossuth-díjat kapott Szőcs Géza
A Kossuth-díjakat Áder János magyar köztársasági elnök nyújtotta át Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László házelnök társaságában 2015. március 15-én az Országház kupolatermében.
Szőcs Géza József Attila- és Babérkoszorú díjas költő, író 1953. augusztus 21-én született Marosvásárhelyen. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen magyar-orosz szakos bölcsészdiplomát szerzett 1978-ban, 1979-80-ban Herder-ösztöndíjas volt Bécsben. 1981-82-ben az Ellenpontok című szamizdat kiadványt szerkesztette, a Szekuritáté többször is letartóztatta. 1986-ban Svájcba távozott, 1989-ben rábízták a Szabad Európa Rádió budapesti irodájának megszervezését. A kilencvenes évek elején az RMDSZ-ben politizált, a szövetség alelnöke is volt, de 1999-ben kilépett az alakulatból. 1992 óta az Erdélyi Híradó Könyv- és Lapkiadó Kft. Elnöke, 2002-2004-ben kiadója és főszerkesztője volt A Dunánál című folyóiratnak. 2010-2012-ben a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (majd Emberi Erőforrások Minisztériuma) kultúráért felelős államtitkára volt. 2011-ben a Magyar Pen Club elnökévé választották. 2013-tól a 2015. évi Milánói Világkiállítás kormánybiztosa.
Rajta kívül Kossuth-díjat kapott: Albert Gábor író, esszéista, szerkesztő; Bachman Gábor építész, dizájner; Bács Ferenc színművész; Bede-Fazekas Csaba operaénekes; Gyémánt László festőművész; Hűvösvölgyi Ildikó színművész; Kunkovács László fotóművész, néprajzkutató; Mezey Katalin költő, műfordító, szerkesztő; Oszvald Marika színművész; Ökrös Oszkár cimbalomművész; Sapszon Ferenc karnagy; Tolcsvay Béla énekes, gitáros, zeneszerző, szövegíró; megosztott Kossuth-díjban részesültek a Hot Jazz Band együttes tagjai.

Péterfy Gergely Aegon-díjas
2015-ben a jubileumi Aegon-díjat, illetve a vele járó hárommillió forintot Kitömött barbár című regényéért Péterfy Gergely nyerte el. A zsűri elnöke 2015. március 24-én jelentette be a nyertest. Az idén tizedik alkalommal átadott Aegon Művészeti Díj Magyarország legrangosabb, független magánalapítású díja, az előző év legjelentősebb, magyar nyelven megjelent kortárs szépirodalmi alkotását ismeri el.
A Kitömött barbár egy különös barátság története. 1796-ban Kazinczy Ferenc hét éves börtönbüntetését tölti Csehországban, amikor Bécsben meghal barátja, Angelo Soliman. Holttestét császári parancsra kitömik és kiállítják a Természettudományi Múzeumban. Harminchat évvel később Török Sophie, Kazinczy özvegye elmegy a múzeumba, hogy szembenézzen a kitömött testtel és megismerje férje és egy különös idegen történetét.
Péterfy tíz évig írta a regényt, szereplőivel szinte együtt élt: házának sziklakertjébe néhány méretes kődarabot vitt Kazinczy egykori széphalmi birtokának istállófalából, bécsi levéltárakban komoly kutatásokat végzett a regénye hátteréül szolgáló történelmi korszakról. A Kitömött barbár szinte papírforma-győzelem, a regényt megjelenése után hamarosan az ‘év könyveként’ emlegette a kritika.
Péterfy Gergely Márai- és Mészöly Miklós-díjas író, forgatókönyvíró, szerkesztő, egyetemi tanár. 1966-ban született Budapesten. Testvére Péterfy Bori színésznő. Az ELTE latin–ógörög szakán szerzett diplomát 1993-ban. 1994-től a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karán tanít, 2005-től adjunktus a filozófiatörténeti tanszéken. 1998–2000 között a TV2 havonta jelentkező kulturális műsorának, a Nyugatnak volt felelős szerkesztője és műsorvezetője. Mintegy száz interjút és dokumentumfilmet készített. ’91 óta publikál novellákat, eddig négy regénye jelent meg.
Az Aegon Művészeti Díj ünnepélyes gálaestje 2015. április 8-án este lesz a Katona József Színházban. A szerzőt Szegedy-Maszák Mihály laudálja.

A könyvtárak dicsérete
A közkönyvtár az egyetlen olyan intézmény, amelynek létezése és működése ténylegesen sikeresnek mondható. A szerző (Joe Queenan) véleménye szerint az összes többi intézménnyel kapcsolatban gyakran csapnak magasra az indulatok. A könyvtárat viszont mindenki szereti és magáénak vallja. Úgy látja, hogy nincs egy olyan ember sem, aki bármikor is megkérdőjelezné a könyvtár létjogosultságát (talán a könyvtárost érhetik megjegyzések, de magát az intézményt nem).
A közösség teljesen magától értetődőnek veszi a könyvtár létezését. A társadalom nem sokat foglalkozik magával az intézménnyel, bár abban biztosak lehetünk, hogy egyetlen társadalmi forma sem lehet meg a létezése nélkül.
Mi mindenre jó egy könyvtár?
- segít a tanulásban, támogatja az iskolarendszert
- egyfajta gyermekmegőrző, ahol a kicsik rendszeresen összegyűlnek, foglalkozásokon vesznek részt
- a nyugdíjasok és a munkanélküliek számára biztos pont, ahol nemcsak információt, hanem barátokat is találnak.
Maga a könyvtár igazán demokratikus egység, közösség és szabadság a mottója. Az információt ingyenesen biztosítja.
A közkönyvtárak nem ítélkeznek, nem csak egy álláspontot képviselnek. Jó és rossz könyvet / zenét / filmet egyaránt kínálnak, nem állítják pellengérre a másságot.
A könyvtárban elfeledhető a magányosság érzése, a közösség ereje a meghatározó. (NM)
Forrás: KIT hírlevél, 2015. március 4.

Szerkesztők:
Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Borbé Levente (Márton Áron Gimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu

Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

E lapszám felelős szerkesztője: Kelemen Katalin és Borbé Levente

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.




Nincsenek megjegyzések: