2015. május 4., hétfő

ReMeK-e-hírlevél 2015/5. számából

Megújult a Könyvtári Intézet munkatársai által szerkesztett Gyerekirodalmi adatbázis
A megújult külsővel, új szolgáltatásokkal jelentkező Gyerekirodalmi adatbázis célkitűzése nem változott: a Könyvtári Intézet munkatársai által készített válogatás a magyar nyelven megjelent gyermekirodalom legjavát tartalmazza rövid annotációk kíséretében, ezáltal hasznos kalauza lehet könyvtárosoknak, szülőknek, óvónőknek, tanítóknak és gyermek olvasóknak.
Az adatbázisban az eddiginél több szempont szerint, a cím és szerző mellett közreműködőre és kiadóra is lehet keresést indítani. Továbbra is van lehetőség korcsoportok, nemek, illetve műfajok szerinti böngészésre, valamint az ajánlott és elolvasott könyvek osztályozására 1-től 5-ig terjedő skálán. Amennyiben a műnek van az interneten ingyenesen elérhető, teljes szövegű elektronikus változata (elsősorban a Magyar Elektronikus Könyvtárban vagy a Digitális Irodalmi Akadémia gyűjteményében), annak elérhetősége a tételek végén szerepel. A link mindig az adott műre vonatkozik, de nem feltétlenül azonos a műnek az adatbázisban szereplő konkrét kiadásával.
Forrás: http://ki.oszk.hu/content/gyerekirodalmi-adatb-zis

Képek arc nékül – közönségtalálkozó Jože Hradil szlovén íróval
Jože Hradil szlovén író, műfordító (1934) volt a Könyvtári Napok keretében szervezett találkozó vendége 2015. április 23-án. Képek arc nélkül című, 2013-ban magyarul is megjelent családregényét Tapodi Zsuzsa irodalomtörténész, a Sapientia EMTE tanszékvezető docense mutatta be, és beszélgetett az íróval. Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának képviseletében a találkozón jelenlevő Lukács Bence Ákos konzul mondott köszöntőt."Emlékezés és felejtés, identitásőrzés és spontán vagy erőszakos asszimiláció, tolerancia és mindenféle kirekesztő politika okozta emberi torzulások kavalkádja jelenítődik meg a regényben. Az emlékek mintegy száz évet fognak át: a 19. század végéig nyúlnak vissza. A cselekmény a magát Jurijnak nevező narrátor gyermekkorában, a második világháború elején indul, és a jelenig tart. Családregény, memoár, Bildungsroman ismérvei keverednek a szövegben." - foglalta össze Tapodi Zsuzsa a regény legfontosabb jellemzőit felvezetőjében. A családregényben a nagytörténetek mellett legalább olyan fontosak a mikro-történetek, a külső események és a belső változások egymást determinálják. Ezek a történetek legalább annyira jellemzően közép-európaiak, mint amenyire szlovének - hangzott el a beszélgetésben.
Jože Hradillal regénye kapcsán Péter Beáta újságíró készített interjút: http://www.szekelyhon.ro/aktualis/csikszek/akit-megjeloltek-a-szavak

Lázár Anna Tűnő idők című verseskötetét mutatták be

Lázár Anna Tűnő idők című verseskötetét mutatták be 2015. április15-én a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében; a Márton Árpád képzőművész által illusztrált kiadványt Takács Éva méltatásában ismerhette meg a csíkszeredai közönség. Lázár Anna frissen megjelent verseskötetét először Budapesten, a Litea könyvesboltban mutatták be egy hónappal ezeltőtt. A szerző Lövétén született, napjainkban Budapesten él. A Lövéte köröpölő című, szülőfaluját idéző, néprajzi témájú képes albuma 2010-ben a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron Szép Könyv díjat nyert művészeti kategóriában. A Tűnő idők című kötet versei rövidek, tömörek, súlyosak. "Mint a jó versek általában, olvasásuk után bennünk maradnak, kérdéseket támasztanak, továbbgondolásra és önvizsgálatra késztetnek: mennyire vagyok őszinte önmagammal, mekkora elvárásaim vannak önmagam iránt, mennyire tudok megfelelni ezeknek az elvárásoknak?" –  emelte ki Takács Éva könyvismertetőjében, a Hargita Népe 2015. április 16-i lapszámában.
Lázár Anna verseit Márton Árpád képzőművész grafikái fordítják le a látvány nyelvére, úgy, hogy hozzáteszik saját vívódásait, sajátos látásmódját, ugyanúgy rátapintva lelkünk kényes pontjaira, mint a szövegek.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/242/tuno-idok--lazar-anna-verseskotetet-mutattak-be-konyvtarunkban

Új tetőt kap a Kaszinó – Tatarozzák a kézdivásárhelyi könyvtárat
Elkezdték a Báró Wesselényi Miklós nevét viselő kézdivásárhelyi könyvtár felújítási munkálatainak következő szakaszát.
A könyvtár jelenlegi épülete a 19. század végén, a 20. század elején épült neobarokk lakóházként. Mostani rendeltetését 1842. december 25-én kapta, akkor Kaszinó Könyvtár néven indították be. A múlt rendszerben erdészet is működött benne, de olyan, kevésbé nemes célokra is használta a kommunista államapparátus, mint a Szekuritáté helyi székháza.
A műemléki környezetben álló épület az idők során megérett a felújításra, a tatarozását a jelenlegi önkormányzat már tavaly megkezdte. Az elmúlt esztendők során a pince kijavításával bővült a raktárhelyisége, ugyanakkor egy előadótermet is kialakítottak az intézményben. Idén kerül sor a tetőszerkezet és bádogos munka kijavítására, az ingatlan teljesen új födémet kap, és felújítják patinás homlokzatát is. Ezek mellett a könyvtár előtti zöldövezet is új arculatot kap.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=185068
 
Erdély újranemesítői – Csinta Samu könyve Erdély arisztokratáiról
Csinta Samu Erdély újranemesítői. Arisztokraták honfoglalása című, nemrég megjelent könyve műfajilag nehezen besorolható. Nem elmesélt történelem (divatosan: oral history), mégis a szereplők elbeszélése alapján született.
Egyáltalán nem dokumentumkötet, ám dokumentumokkal alátámasztott valós tényeken alapul. Nem történelmi regény, nem családregény, mégis családokról szól, s azon felül az utolsó hat és fél évtized történetéről, ráadásul regényesen. Nagyon olvasmányosan, ugyanakkor hitelesen.
A visszaszolgáltatások nyomán egyre többen jelennek meg, lakják be immár életvitelszerűen és felelősen az ősi birtokot, válnak az erdélyi magyar társadalom szerves részévé. Építenek, restaurálnak, s közben bennünk is építik a korábban nem is létező vagy igencsak romossá pusztított önazonosság-tudatot. Róluk, az erdélyi arisztokrácia hat családjáról szól ez a könyv.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=184685
http://erdely.ma/kultura.php?id=184436
http://erdely.ma/kultura.php?id=185304
 
Hogyan biztassuk a tinédzsereket olvasásra?
Jessica Lahey (író, tanár) azt állítja, hogy fiai mindig nagyon sokat olvastak. Néhány évvel később a könyvek helyét piszkos zoknik, pengetők és más dolgok vették át. Erőltetés helyett egy könyvesbolti eladó tanácsára különböző témájú könyveket hagyott szanaszét a szobában.
Daniel Willingham (a Neveljünk olvasót gyermekünkből című kötet szerzője) a következőket ajánlja:
- Olvassunk olyat, amit tényleg élvezünk. Kiskorban általában a gyermek választhatja ki, hogy mit olvasna szívesen, de 3. osztálytól már a tanárok adják meg a kötelezők listáját.
- Ne ajánljunk fel jutalmat az olvasásért!
- Ne ítéljük el azokat a könyveket, amelyeket kiválasztottak. Ha kedvüket lelik az olvasásban, az csak jót jelenthet.
- Ne állítsunk fel szabályokat az olvasás terén!
- Ne csak a korosztályuknak megfelelő könyveket javasoljuk a fiataloknak, felhívhatjuk a figyelmet szakkönyvekre is.
Jessica elmondta, hogy két hét után sikert könyvelhetett el, mert fia két könyvet is elolvasott. A két kötetet, amelyet a fia sem olvasott el, viszont az osztályával sem sikerült megszerettetnie.
Azért is fontos elfogadni az alapigazságot, miszerint a haladás - akár tanítás, akár gyermeknevelés terén -mindig két lépés előre és egy lépés hátra. (ref: NM)
Forrás: KIT hírlevél, 2015. április 29. (17. szám)

 
Szerkesztők:
Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Borbé Levente (Márton Áron Gimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu

Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.


Nincsenek megjegyzések: