2015. augusztus 24., hétfő

Kinek ajánlanám Janne Teller Semmi című regényét?


Nagyon jó kérdés és egyben agyonfontolandó. A mai globalizálódó világban minden megtörténhet, még a „semmi” is. Talán az a legjobban. Nehéz gátat vetni a szemétnek, és eligazítani a tiszta forrás fele az emberpalántákat. Arra az útra terelni, ahol kamatoztathatják tudásukat, szebbé és jobbá tudják tenni saját életüket, nemcsak maguknak, hanem a közösség számára egyaránt.

Janne Teller Semmi című művét szülőhazájában először betiltották, majd engedélyezték, sőt a dán iskolákban kötelezővé tették, másutt bekerült az ajánlott háziolvasmányok közé. Most jelenleg mifelénk nagy érdeklődéssel olvassák, de megnézhetik színdarab változatban is.


A történet Pierre Anthon kamasz fiú átalakulásával kezdődik, mikor jómaga ráébred, hogy semminek sincs értelme. Ezt természetesen nem fojtja magába, hanem kikuruttyolja az osztálytársainak. Otthagyja az iskolát, s előszeretettel tartózkodik a suli felé vezető úton, egy szilvafán, ahol laza stílussal levitázik a semmi elméletéről az arra járó diáktársainak. Azok kis idő elteltével veszik a lapot, s gondolják, megmutatják neki, hogy nincs igaza. Mi az, hogy nincs értelme az iskolának, s az ráadásul fölösleges, mint megannyi dolog az életben! Ezért pattan ki az egyik fejéből, hogy számukra fontos dolgokat hordjanak össze egy kijelölt helyre. Először teljesen ártatlannak tűnő „játék” egyre nagyobb komolyságba fordul. Lassan, de biztosan napról-napra növekedik a sok összehordott kincs, az általuk elnevezett „Fontos Dolgok Halma”. Ugyanakkor néha a tébolyodottság jelét mutatva egyre kegyetlenebb módszerhez folyamodnak. A bennük lévő szorongás kihozza belőlük a vadat, és olyan cselekedetekre lesznek képesek, amelyeket normális körülmények között nem tennének meg. Ki minek a legkedvesebb féltve őrzött kincse, az kerül oda a „Fontos Dolgok Halmába”. Azoknak elvesztését okozó szívbemarkoló fájdalom lesz a tét, mint például: a temetőből kiszedett csecsemőtestvér koporsója, a gyalázatos módon való szüzesség elvesztése, a gitározó újának levágása, a kedvenc kutyus lefejezése, a muzulmán fiú imaszőnyege stb.. Az ezzel járó kín és fájdalom, s mint a kommunizmusban, a közért letett dolgok, azt igazolták vissza nékik, hogy az életnek igenis van értelme. Azonban az önként vállalt kegyetlenségek egyre terhesebbé vállnak számukra, s a saját maguk által kreált kényszerhelyzetben kell, hogy megéljék lázadozásuk közepette legfőbb értékük, benső énjük elvesztését. Mert mi marad az egészből, amit felgyűjtenek: semmi. S mindez Pierre Anthon szavainak csapdájában zajlik. Felgyújtják a számukra oly fontos halmot. Sőt a felgyújtás előtt a kedves, teljes szeretettel gyakran a szilvafán ücsörgő volt osztálytársukat halálra verik.  A kamaszok, ha nem is lesznek megbüntetve tettükért, mert mások úgy hiszik Pierre Anthon sajátmagát gyújtotta fel, de tudatalatti módszerrel közvetetten bűnhődni fognak, mivel minden egyes „halomgyűjtő” a leégett halomból megtart magának egy kis dobozka élményhamut, amit magával hurcol egy életen át.

A könyv mindenképpen tanulságos, ugyanakkor rettenetes. Minálunk, ha valaki ilyet jelent ki, mint Pierre Anthon hibbantnak tartják, s netán egy szilvafáról üzenget, előbb-utóbb leszedik (de inkább előbb), s a diliházba rakják. Nem beszélve a komikus helyzetről, rengetegen röhögnének rajta… Viszont, ha így könyvformájában jelenik meg, s kész történetté kerekedik ki az esemény, egészen másként kap értelmet, még mifelénk is. Természetesen nem ódzkodni kell tőle, mert ha létezik a könyv, s főleg divatos, bárki megtalálhatja, s akadnak szép számmal, akiket tényleg elgondolkodtatóvá teszi. Igen, ennél rosszabb dolgok is léteznek a közéletben. Azonban jól jön olvasás előtt a lurkónak egy kis segítség a szülőtől, tanártól, könyvtárostól stb. Hiszen ez nem egy olyan laza olvasmány, mint Salinger Zabhegyezője, habár abban is vannak jócskán érdekes fordulatok, s nem is olyasmi, mint a Golding Legyek ura. A Legyek ura azért egy „felnőttlen” világba alakult ki. A Semmi szereplői, pedig a szemünk előtt látszó, s mégis láthatatlan szenvedő hétköznapok hősei. Talán arra kellene irányuljon a felnőttek figyelme, amennyiben lehet, hogy az említett láthatatlanság eltűnjön. 

Röviden a történet, az élet igazi értékének kutatásában, és identitáskeresésében elkalandozó tinédzserek egyik zsákutcáját szemlélhetjük meg e regény olvasása közben. Lehet, hogy sorai közt van egy kis nyitottság az elmélkedés felé, de vigyázni kell véle, mert a hatás egy tizenévesnek másként jön le, mint egy tapasztalt felnőttnek. Talán érdemes megemlíteni az élet eszenciájáról szóló diskurzusokon, vitázni róla filozófia, pszichológia vagy szociológia órákon. Esetleg irodalom órán is lehet egy pár szót ejteni róla, de mindenképpen hozzáértő vezetőtanárral. A sajnos az, hogy az élet értelméhez fűződő eligazítás a szereplők körében nem történt meg, sem a szülők, sem más nevelők részéről. Saját maguk kellett átgondolják a mondanivalót, és önállóan meghozzák döntésüket. Nagy súlya van ennek, még akkor is, ha történet csak egy fikción alapul.

Nagyon fontos, hogy gyerekeinket lényeges kérdésekbe ne hagyjuk magukra, legyünk ott és tudjunk segíteni rajtuk a képességeink és lehetőségeink szerint.



A fentiekben említettek tükrében a könyvet nemcsak önmagukat kereső, érzékeny mindenre rezonáns fiataloknak (felügyelettel elcsúszik), de még gyengébb idegzetű felnőtteknek sem ajánlom. De ajánlanám mindazoknak, akik kapcsolatban vannak a neveléssel, és azoknak is, akik könnyedén veszik mindezt, s nem tartják fontosnak.

Borbé Levente, könyvtáros




2015. augusztus 3., hétfő

ReMeK-e-hírlevél 2015/08. számából

Megjelent a Könyvtári Mappa
Megjelent a Könyvtári Mappa, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei könyvtárosok lapjának első száma.
"Évi két szám megjelentetését vállalva indítjuk el a Könyvtári Mappa című szakmai folyóiratot, mely a megye könyvtáros szakmai közösségének 'hírvivője', iránytűje és összetartó ereje kíván lenni" - írja Prókai Margit, a miskolci II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár igazgatója a Bevezető gondolatokban.
Forrás: Honffyné Felhő Ágnes, Könyvtárosok Dolgozószobája – nyilvános facebook-csoport

 A nagy háború - Irodalmi pályázat
A pályázat témája: A Nagy Háborúhoz kapcsolódó irodalmi értékű írások (vers, próza), visszaemlékezések, interjúk, illetve képzőművészeti alkotások (grafika, képeslap, festmény, rajz, fotó stb.).
A pályázat weboldala: www.anagyhaboru.webnode.hu, e-mail címe: mecslaszlotarsasag@gmail.com
A pályázók köre: amatőr és rendszeresen publikáló szerzők tollából is érkezhetnek pályázatok a fent megfogalmazott és kibontott témában. Alsó életkori határ: 18 év.
Beküldési határidő: 2016. június 30.
Forrás: www.anagyhaboru.webnode.hu

 A Magyar Könyvtárosok Egyesülete 47. Vándorgyűlése
Továbbra is folyamatos és dinamikus megújulásra van szükség mind az egyesületet, mind a könyvtárat, könyvtárosokat illetően - fogalmazott a Magyar Könyvtárosok Egyesületének (MKE) elnöke a szervezet 47. vándorgyűlését megelőző sajtótájékoztatón, a Szolnoki Főiskolán, 2015. július 16-án.
Barátné Hajdu Ágnes elmondta, hogy 'A minőség dinamikája: a fejlődő könyvtár' című, háromnapos eseményen tizenhárom szekcióban folyt a munka. Az idén 80 éves MKE vándorgyűlésén a külföldi vendégeken, a határon túli magyar résztvevőkön kívül 700 hazai szakember és könyvtáros hallgató vett részt a szakma minden területéről.
A vándorgyűlés témája a minőség körül forgott. Érdekes lehetett volna felmérni, hogy az utóbbi 20 évben hogyan változott a magyar könyvtárak minőségfelfogása.
A rendezvény hallgatósága felmérés nélkül is tájékozódhatott, olvashatott a sorok között. Például a “miért szükséges a könyvtárban a minőség?” kérdésre az alábbi válaszok hangzottak el, sorrendben:
- a vonatkozó jogszabály miatt
- szakmai elvárás
- kötelesség
- gazdagít
- a szervezet ambíciója.
A sorrend arra enged következtetni, hogy a minőség ügye sokkal inkább felülről induló érdekek mentén irányított, és az utóbbi 20 év minőségirányítási szakmai kurzusa még távol áll 'az én vezérem bensőmből vezérel' szemlélettől.
A minőségi szolgáltatás egyik céljaként hangzott el a panaszok számának csökkentése. Ez ugyanakkor teljesen téves szemlélet, ahogyan erről korábban szóltunk is: kárt okozunk a használói panaszok számának csökkentésével!
Szintén érdekes volt a “ment-e a minőség által a könyvtár elébb” kérdés megválaszolása is. A hallgatóság kivetítve az igen szót látta, fülével a talán kifejezést hallotta. De lehet, hogy néhányan azon is eltűnődtek, hogy a minőségirányítási mantrák egyike a tényeken alapuló döntéshozatal. Tehát a kérdésre a szakszerű felmérés adhatott volna csak választ. (MG)
Forrás: KIT Hírlevél, 2015. július 16., http://www.kithirlevel.hu/index.php?kh=vandorgyules_--_hivatalos_minosegben
 
Hírlevél szerkesztése könnyen, hatékonyan - képzés a könyvtárban

2015. július 3-án a Kájoni János Megyei Könyvtárban a kolozsvári Prisma Egyesület munkatársai által szervezett egynapos képzésen vehettek részt többek között a házigazda könyvtár munkatársai. A gyakorlat-orientált képzés keretében a hatékony hírlevél-rendszer kiépítésének és beüzemelésének műhelytitkaival ismerkedtek a résztvevők.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/273/hirlevel-szerkesztese-konnyen-es-hatekonyan--kepzes-a-kajoni-janos-megyei-konyvtarban

Összerdélyi gyűjtőkönyvtáron dolgoznak
A Communitas Alapítvány az általa támogatott kiadványok két-két példányát adományozza a Bod Péter Megyei Könyvtár 1989 utáni romániai magyar kiadványokat felölelő különgyűjteményének – egyeztek meg a felek azon a kolozsvári találkozón, 2015. június 30-án, amelyen Takács Csaba, az alapítvány elnöke, Szonda Szabolcs a könyvtár igazgatója, valamint Székely István, a Kulturális Autonómia Tanács (KAT) elnöke vettek részt.
A megállapodás értelmében a Bod Péter Megyei Könyvtár vállalja a kiadványok megőrzését, szakszerű feldolgozását, kutathatóvá tételét, valamint – esetenként – kölcsönzését.
„Az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK), a magyar házak, szórványkollégiumok, valamint kisebb könyvtárak támogatása mellett fontosnak tartottuk, hogy egy teljességre törekvő összerdélyi gyűjtőkönyvtárba is eljuttassuk a mi gondozásunkban megjelent kiadványokat, hiszen azok megőrzése elsőrendű feladatunk, tehát Erdélyben is fellelhetőnek kell lenniük" – hangsúlyozta Takács Csaba.

Elhunyt Anamaria Pop
Elhunyt Anamaria Pop (Papp Annamária) író, műfordító, Esterházy Péter, Nádas Péter és számos kortárs magyar szerző román fordítója.
Anamaria Pop 1952. április 7-én született Keresztesen (Torda), Romániában. Tanulmányait a bukaresti Újságíró Egyetemen végezte. A Román Írószövetség (USR), a Szépírók Társassága és a Magyar Műfordítók Egyesülete (MEGY) tagja volt.
Pályáját Szatmárnémetiben kezdte, ahol a Cronica sătmăreană című napilapnál dolgozott mint szerkesztő, majd a Gazeta de Nord-Vest című lapnál folytatta rovatvezetőként. A Román-Magyar, illetve a Magyar-Román Baráti Társaság alapító tagja és programigazgatója volt, a kolozsvári Korunk című folyóiratban műfordításokat publikált, majd a Pro Európa Liga Szatmárnémeti Fiókjának alapító tagja lett, s a liga társelnökeként és programigazgatójaként működött. Később a nagyváradi Ady Endre Sajtókollégium előadó tanáraként tevékenykedett, majd szerkesztője lett a marosvásárhelyi Altera folyóiratnak, műsorvezetője a Transilvania Rádiónak. Ezután a Magyar Köztársaság Kulturális Központjának kulturális tanácsosaként, majd a bukaresti Európai Uniós Kirendeltség – Phare Programok tanácsadójaként, szakértőjeként, illetve később a budapesti Román Kulturális Központ diplomata igazgatójaként tevékenykedett. 2001-től Szatmárnémetiben, majd Szalkszentmártonban szellemi szabadfoglalkozású író, műfordító volt, magyarról románra és románról magyarra fordított.

 Hogyan szerettessük meg a gyermekekkel az olvasást: 25 gyakorlati tanács
1. Járjunk elöl jó példával.
2. Olvassunk a gyermekeknek minden nap. Legyen a napi rutin része az esti meseolvasás.
3. Járjunk könyvtárba.
4. Meséljünk a gyermekeknek fejből is meséket.
5. Találjunk ki közösen a gyermekekkel meséket, történeteket.
6. A közös meseolvasás után beszélgessünk a történetről, rajzolja le a gyermek a kedvenc részét, a karaktereket stb.
7. Már egészen kis kortól kezdve el lehet kezdeni játszani a betűkkel, mint formákkal.
8. Betűket lehet készíteni, kirakni gyurmából, fadarabokból, kavicsokból. Vagy akár készítsünk betűformájú sütiket. Ha a paradicsomleves betűtésztája már unalmas lenne…
9. Minél kisebb kortól kezdve legyen természetes, hogy sok könyv veszi körbe a gyermeket.
10. Útközben, autóban, séta közben keressünk betűket a környezetünkben. Nagyon motiváló tud lenni az éppen olvasni tanuló gyermekeknek, ha ki tudnak betűzni egy-egy utcatáblát vagy feliratot.
11. Játsszunk kreatív mesemondást.
12. Olvassunk föl saját könyvünkből vicces, érdekes, izgalmas részeket.
13. Ha már tud olvasni a gyermek, ne mi határozzuk meg, hogy mit olvasson. Persze, lehet (sőt nagyon is tanácsos!) a kezébe adni jó könyveket, de ha megvan a gyermek saját érdeklődési köre, engedjük, hogy azt olvassa, amit szeretne, még ha mi magunk nem is szimpatizálunk vele.
14. Alakítsunk ki egy hívogató olvasósarkot a lakásban.
15. Biztosítsunk időt, lehetőséget a gyermekeknek, hogy belemélyedjenek az olvasásba.
16. Játsszunk betűrejtvényeket: szókeresőt, (gyermekeknek szóló) keresztrejtvényt, szóláncot, találós kérdést stb.
17. Ne csak mesét, de verset, mondókát, rigmusokat, mondákat is olvassunk a gyermekeknek.
18. A későbbiekben minél több műfajú könyvet adjunk a gyermek kezébe: sci-fi, fantasy, történelmi regények, útleírások stb.
19. Olvassunk képregényeket.
20. A (közösen?) elolvasott történeteket meg lehet nézni filmként is, majd beszélgetni róla.
21. Beszéljünk a gyermekeinkkel választékosan, sok szót használva, hogy könnyebben felismerjék majd a szavakat az olvasott szövegben.
22. Ajándékozáskor, ha csak lehet, mindig legyen könyv is a csomagban.
23. Közös főzéskor engedjük, hogy a gyermek olvassa föl a receptet. Így nélkülözhetetlen része lesz az ő tudása a közös munkának.
24. Engedjük, bátorítsuk, hogy a nagyobb gyermekek olvassanak a kisebb testvéreknek mesét: felelősségteljes, komoly “feladatnak” érzik majd, és nagy segítség a szülőknek. Nagy dicséret jár érte!

25. Az internetet is lehet olvasásra használni. Ha valamilyen téma érdekli a gyermeket, pl. a római harcosok, olvassunk együtt erről. Biztosan lesz számunkra is új információ, amin meglepődünk, érdekesnek tartjuk, és ha ennek hangot is adunk, a gyerkőc úgy érezheti, hogy közösen fedezünk föl valami izgalmas dolgot.
Minden lehetséges módon, kimondva és kimondatlanul azt sugalljuk a gyermekeknek, hogy olvasni jó.
Az olvasás kapukat nyit meg új világok felé!

 Magyar nyelvű könyvek csángó gyermekeknek
A Kovász Egyesület 12 éve támogatja a csángó gyermekeket. A csángó tanítók jelezték az egyesület felé, hogy hatalmas segítség lenne számukra a magyar nyelv oktatásában, ha a gyermekek nekik szóló, modern gyermekirodalmi könyveket kaphatnának.
A csángóság, egy kis, magyar nyelvet beszélő sziget Románia kellős közepén. A szegénységen kívül a legnagyobb probléma ott, hogy a fiatalok már kevés számban beszélik a magyar nyelvet. A szülők nagy része vagy külföldről segíti a családot, vagy a földeken dolgozik egész nap. A nagyszülők még tudnak „csángosul”, de a gyermekek nagy része már teljes román környezetben él. Román iskolában, román zenei hatásokkal, barátokkal találkoznak. Az igény megvan, hiszen délutánonként magyar iskolába járnak, magyarul tanulnak. Ehhez kérték az ottani magyar tanárok a segítséget.
A Csodaceruza gyermekirodalmi folyóirat szívesen adakozik, de forrásaik nem elegendőek arra, hogy mindenkinek adhassanak!
A kampányról bővebben itt:

Szerkesztők:
Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Borbé Levente (Márton Áron Gimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.

2015. augusztus 1., szombat

Augusztusi évfordulók 2015


110 éve, 1905. augusztus elsején született Gáspár Margit magyar író, műfordító és színigazgató.

90 éve, 1925. augusztus elsején született Ernst Jandl osztrák költő és író.

150 éve, 1865. augusztus másodikán született Irving Babbitt amerikai író, esszéista, irodalomkritikus és filozófus.

210 éve, 1805. augusztus harmadikán hunyt el Christopher Anstey angol költő és szatirikus.

140 éve, 1875. augusztus negyedikén hunyt el Hans Christian Andersen dán meseíró és költő. Ismert alkotásai: A kis gyufaárus lány, A rút kiskacsa, A kis hableány, A rendíthetetlen ólomkatona, A Hókirálynő stb.

135 éve, 1880. augusztus negyedikén született Gyallay Pap Domokos székely-magyar író, újságíró, színműíró és szerkesztő.

165 éve, 1850. augusztus ötödikén született Guy de Maupassant francia regényíró és novellista. Ismertebb művei: Egy asszony élete, A szépfiú, Az ékszer, Céltalan szépség.

280 éve, 1635. augusztus hetedikén hunyt el Friedrich von Spee német jezsuita szerzetes író és költő.

115 éve, 1900. augusztus hetedikén hunyt el Najden Gerov a bolgár író, nyelvész és néprajzkutató.

75 éve, 1940. augusztus hetedikén született Domokos István vajdasági származású magyar író, költő.

225 éve, 1790. augusztus nyolcadikán született Kölcsey Ferenc magyar költő és nyelvújító, a magyar nemzeti himnusz írója.

80 éve, 1935. augusztus nyolcadikán hunyt el Vojtěch Rakous zsidó származású cseh író.

220 éve, 1795. augusztus kilencedikén született Dukai Takách Judit magyar költőnő.

200 éve, 1815. augusztus tizenegyedikén született Gottfried Kinkel német költő, elbeszélő és művészettörténész.

60 éve, 1955. augusztus tizenkettedikén hunyt el Thomas Mann német író. Fontosabb művei: A Buddenbrook ház, A varázshegy, Halál Velencében, Tonio Kröger, Lotte Weimarban, dr. Faustus, Egy szélhámos vallomásai, József és testvérei.

140 éve, 1875. augusztus tizenharmadikán született Karl August Hindrey észt író, novellista.

440 esztendeje, 1575. augusztus tizennegyedikén hunyt el Diego de Hurtado de Mendoza spanyol költő, novellista és diplomata.

150 éve, 1865. augusztus tizennegyedikén született Dmitrij Szergejevics Merezskovszkij orosz filozófus, író és költő.

190 éve, 1825. augusztus tizenötödikén született brazil Bernardo Guimarães író, dramaturg és költő.

170 éve, 1835. augusztus tizenötödikén született Victor Tissot svájci francia író és műfordító.

125 éve, 1890. augusztus tizenötödikén született Hunyadi Sándor magyar író, drámaíró és újságíró.

370 esztendeje, 1645. augusztus tizenhatodikán született Jean de La Bruyère francia író, esszéíró és moralista.

170 éve, 1855. augusztus tizenhetedikén hunyt el Obernyik Károly magyar író, drámaíró és tanár.

90 éve, 1925. augusztus tizenhetedikén hunyt el Ioan Slavici román író, lapszerkesztő és politikus. Ismert művei: Anyja lánya, Az erdei lány, Mesék.

25 éve, 1990. augusztus tizenhetedikén hunyt el Abody Béla magyar író, műfordító, kritikus, humorista és szerkesztő.

565 esztendeje, 1450. augusztus tizennyolcadikán született Marko Marulic horvát költő, műfordító, teológus és történész.

145 éve, 1870. augusztus tizennyolcadikán hunyt el John Pendleton Kennedy amerikai író.

90 éve, 1925. augusztus tizennyolcadikán született Brian Wilson Aldiss angol író, sci-fi író.

390 esztendeje, 1625. augusztus huszadikán született Thomas Corneille francia drámaíró, újságíró és ügyvéd.

165 éve, 1850. augusztus huszadikán hunyt el Honoré de Balzac francia író . Népszerű alkotásai: Goriot apó, Elveszett illúziók, Betti néni, Pons bácsi, A Nucingen ház, Hivatalnokok, A szamárbőr, A vörös vendégfogadó.

380 esztendeje, 1635. augusztus huszonegyedikén hunyt el Félix Lope de Vega y Carpio spanyol költő, drámaíró és író.

165 éve, 1850. augusztus huszonkettedikén hunyt el Nikolaus Lenau német költő. Ismertebb művei: Faust, Don Juan.

140 éve, 1875. augusztus huszonkettedikén született Bányai Elemér erdélyi örmény származású magyar író, újságíró.

135 éve, 1880. augusztus huszonkettedikén Biró Lajos (Blau) zsidó származású magyar író, újságíró, forgatókönyvíró, szerkesztő és fordító.

125 éve, 1890. augusztus huszonkettedikén született Vasile Alecsandri román költő, néprajzkutató, dramaturg és politikus. Népszerűségét a Chiriţa nagysád vígjátéksorozattal aratta.

195 éve, 1820. augusztus huszonnegyedikén hunyt el Ion Budai-Deleanu erdélyi román költő, író és történész. Fő műve a Cigányiász című vígeposz.

245 éve, 1770. augusztus huszonötödikén hunyt el Thomas Chatterton angol költő.

115 éve, 1900. augusztus huszonötödikén hunyt el Friedrich Nietzsche német filozófus, író, költő. Ismert művei: Az Antikrisztus, Imigyen szóla Zarathustra, Túl jón és rosszon.

135 éve, 1880. augusztus huszonhatodikán született Guillaume Apollinaire francia költő, író és kritikus.

130 éve, 1885. augusztus huszonhatodikán született Jules Romains francia író és költő.

70 éve, 1945. augusztus huszonhatodikán hunyt el Franz Werfel osztrák költő, író és színműíró.

715 esztendeje, 1300. augusztus huszonhetedikén hunyt el Guiodo Cavalcanti olasz költő.

95 éve, 1920. augusztus huszonhetedikén született Dezséry András ausztráliai magyar író, újságíró, szerkesztő és könyvkiadó.

85 éve, 1930. augusztus huszonhetedikén hunyt el Galgóczi Erzsébet magyar írónő és forgatókönyvíró.

5 éve, 2010. augusztus huszonhetedikén hunyt el Utassy Jószef költő és műfordító.

1230 esztendeje, 785. augusztus huszonnyolcadikán hunyt el Otomo no Jakamocsi (Ōtomo no Yakamochi) japán költő és fordító.

1585 esztendeje, 430. augusztus huszonnyolcadikán hunyt el Szent Ágoston hippoi püspök, író és filozófus.
 
390 esztendeje, 1625. augusztus huszonnyolcadikán hunyt el John Fletcher angol író, drámaíró.

90 éve, 1925. augusztus huszonnyolcadikán született Jurij Valentyinovics Trifonov orosz író.

390 esztendeje, 1625. augusztus huszonkilencedikén? született Juan Bautista Diamante portugál-görög származású spanyol költő és drámaíró.

80 éve, 1935. augusztus harmincadikán hunyt el Henri Barbusse francia költő, író, publicista és politikus.

125 éve, 1890. augusztus harmincadikán született Reményik Sándor erdélyi magyar költő.

80 éve, 1935. augusztus harmicadikán született Tar Károly erdélyi magyar író, költő, újságíró és szerkesztő.

370 esztendeje, 1645. augusztus harmincegyedikén hunyt el Francesco Bracciolini olasz költő.

320 esztendeje, 1690 augusztusában született Mikes Kelemen székely-magyar író, műfordító, II. Rákóczi írnoka és kamarása. Remekbe sikerült műve a Törökországi levelek.

195 éve, 1820. augusztus harmincegyedikén hunyt el Ungvárnémeti Tóth László magyar költő.


JÓ TUDNI

130 éve, 1885. augusztus elsején született Hevesy György zsidó származású magyar Nobel-díjas vegyész.

80 éve, 1935. augusztus negyedikén született Kolumbán József székely-magyar matematikus.

100 éve, 1915. augusztus ötödikén született Bodor András erdélyi magyar történész, műfordító és egyetemi tanár.

45 éve, 1970. augusztus ötödikén hunyt el Békési Ágnes erdélyi magyar műfordító és szerkesztő.

40 éve, 1975. augusztus ötödikén hunyt el Győri Klára erdélyi magyar mesemondó.

40 éve, 1975. augusztus hatodikán hunyt el Ravasz László erdélyi magyar származású hitszónok, újságszerkesztő, író és teológus.

80 éve, 1935. augusztus nyolcadikán született Gál Árpád székely-magyar zeneszerző. Többek között ő szerezte a csíki hokicsapat indulóját, valamint a Márton Áron Gimnázium (az akkori Matematika Fizika Líceum) iskolahimnuszát.

130 éve, 1885. augusztus kilencedikén született Biró Vencel Erdélyben munkálkodó magyar történész és szerzetes.

210 éve, 1805. augusztus tizedikén született Toldy Ferenc magyar irodalomtörténész, kritikus és egyetemi tanár.

60 éve, 1955. augusztus tizenötödikén született Kovács István székely-magyar régész, muzeológus és numizmatikus.

515 esztendeje, 1500. augusztus tizenkilencedikén a nándorfehérvári diadal emlékére VI. Sándor Pápa megújította elődje bulláját. Eme győzelem emlékére a keresztény országokban elrendelte a déli harangszót.

80 éve, 1925. augusztus tizenkilencedikén hunyt el Kner Izidor a zsidó származású magyar nyomdász, könyvkötő és könyvkiadó. A magyar könyvterjesztés és a művészi könyvnyomtatás kiemelkedő alakja.

80 éve, 1935. augusztus tizenkilencedikén hunyt el Kassai Lajos székely-magyar tanár, költő, újságíró és csíksomlyói plébános. Nevéhez fűződik a Csíkszeredába költöző gimnázium dendrológiai parkjának létrehozása.

505 esztendeje, 1510. augusztus huszonegyedikén született Dávid Ferenc (Franz Hertel) magyar-német (erdélyi szász) származású hitújító. Az erdélyi unitárius egyház megalapítója és első püspöke.

105 éve, 1910. augusztus huszonegyedikén hunyt el Székely Bertalan székely-magyar festő és pedagógus.

25 éve, 1990. augusztus huszonegyedikén indították el a Csíki Lapok hetilapot.

120 éve, 1895. augusztus huszonkettedikén született Almásy László Ede magyar utazó, Afrika-kutató és felfedező.

35 éve, 1980. augusztus huszonkettedikén a csíksomlyói templom Mária szobor talapzatának javításakor kerültek elő a ferencesek könyvtárának kincseiből könyvek és leltári iratok. Többek között misztériumdrámák, függőpecsétes oklevél és egy XVII. Századból való Kájoni János nyomdász arcképe.

20 éve, 1995. augusztus huszonötödikén hunyt el Pongrácz Antónia erdélyi magyar iparművész és grafikus.

190 éve, 1825. augusztus huszonkilencedikén született Salamon Ferenc erdélyi származású magyar történész, esztéta, színikritikus és műfordító.

125 éve, 1890. augusztus harmincegyedikén hunyt el Szabó Károly magyar történész, bibliográfus, könyvtáros és jogász.