2015. szeptember 29., kedd

Olvasásnépszerűsító program a székelyudvarhelyi Bethlen Gábor Ált. Isk. könyvtárában

Idén is meghirdeti olvasást népszerűsítő programját a székelyudvarhelyi Bethlen Gábor Általános Iskola könyvtára. Ezúttal két vetélkedő keretében ismerkedhetnek meg a fiatalok a téka új köteteivel.

Korábban csak a hetvenes években kiadott ismeretterjesztő kiadványokból tájékozódhattak a Bethlen Gábor Általános Iskola diákjai, azonban a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal által meghirdetett ifjúsági pályázaton nyert majdnem kétszáz könyvnek köszönhetően aktualizálták a gyűjteményt – mondta el Dunkler Réka könyvtáros.

A tanintézmény a Tudomány és technika bűvöletében – olvasóvá nevelés a Bethlen Gábor Általános Iskolában című projektjének köszönhetően 177 új ismeretterjesztő kiadvánnyal bővítette a téka kínálatát. Ahhoz, hogy a diákok mielőbb kikölcsönözzék az újonnan beszerzett könyveket, két versenyt is hirdettek a témában. A könyvtárba járó tanulók hétfőtől kvízversenyen vehetnek részt, a helyes válaszokkal pedig pontokat szerezhetnek. Szintén mától egy másik versenyen is próbára tehetik tudásukat a fiatalok, melynek célja, hogy a gyűjtemény új darabjait könyvészetként használják fel a tanulók különböző tízperces előadásokhoz vagy makettek elkészítéséhez.

Forrás: http://szekelyhon.ro/aktualis/udvarhelyszek/tudomanyos-erdeklodesre-sarkalljak-a-diakokat

2015. szeptember 24., csütörtök

Olvasótábor diákoknak Székelykeresztúron

 Az Orbán Balázs Gimnázium Könyvtára 2015. szeptember 8-10 között olvasótábort szervezett a II-IV osztályos kisiskolások számára. 

19 gyerekkel dolgoztunk, a 3 nap alatt meséket, verseket olvastunk, igyekeztünk változatos tevékenységekkel sok-sok érdekes játékkal minél közelebb hozni a gyermekekhez a könyvet, az olvasást. 

Népmesékkel ismerkedtünk, Kányádi Sándor verseit olvastuk, nyelvtörőket, mondókákat, dalokat tanultunk. Az olvasottakhoz gyakran egyéni, páros, illetve csoportos feladatokat társítottunk. Versírással is próbálkoztunk, miközben a nyelvtan és helyesírásról sem feledkeztünk meg. Az ismeretlen szavakat szótárak, lexikonok segítségével értelmeztük. A drámajátékok, a mozgásos-, verseny- valamint szórakoztató játékok segítségével sikerült fenntartani a derűs, nyugodt légkört. 
Az előző évekhez képest szándékosan kevesebb gyermeket fogadtunk, így sokkal hatékonyabban tudtunk dolgozni, több odafigyelés jutott egy-egy gyermekre. Mindenből kaptak egy csipetnyi ízelítőt a gyerekek, ami így tanévkezdés előtt reméljük, a javukra válik. Hisszük, hogy az olvasás mindennapi feladat és nemcsak ismeretek forrása, hanem jó szórakozás is. 
A tábor mindenkori célja az olvasóvá nevelés, olvasási szokások kialakítása, valamint az olvasás kikapcsolódást, szórakozást, élvezetes, örömteli élményt jelentő tevékenységgé fejlesztése.  A pozitív visszajelzéseket köszönjük, reméljük a gyerekek olvasási vágyát sikerült felébreszteni és évközben is folyamatosan használják iskolánk könyvállományát, amelyet pályázatok útján évente bővítünk.
 Hatos Melinda könyvtáros 
Szávuly Emese tanítónő

2015. szeptember 23., szerda

Romániai XI. és XII. –es tankönyvvásárlási támogatás

Tájékoztató aA XI. és XII. –es tankönyvvásárlási támogatásról:


1)Minden egyes XI. és XII. osztályos diák maximum 55 lejes utólagos támogatást kaphat, ha betartja az alábbi elszámolási feltételeket:


- legkésőbb 2015  november 15.-ig lead az iskola könyvelőségén egy kérést,amihez csatolja a tankönyv -vásárlást igazoló számlát/számlákat;ha  a számlák értéke meghaladja az 55 lejt, akkor is csak ezt az összeget kapja, ha pedig kevesebb ennél, akkor pedig a számlán szereplő összeget kaphatja  majd vissza .
- a számlákon szerepelnie kell  :a diák vagy a szülő neve , a vásárolt tankönyv(ek) ára , címe, szerző(k) neve, és a  kiadó neve
- csak olyan tankönyvet lehet elszámolni, amely rajta van az oktatási minisztérium által jóváhagyott tankönyvek listáján-erről a szaktanároktól kell információt kérni.


2) A határidőig leadott dokumentumok alapján a diákok utólag kapják vissza  a számlákkal igazolt, általuk már kifizetett összeget, legtöbb  55 lejt.


Részletest leírás:


2015. szeptember 17., csütörtök

Megcsonkított könyvtárosi állások a romániai iskoláknál

2015 júliusában keveset tudtunk arról, hogy mi vár minket, iskolai könyvtárosokat augusztusban.

    A tanügyminisztérium által kibocsájtott rendelet alapján a tanügyben dolgozó kisegítő személyzet és nem didaktikai alkalmazottak létszámát csökkenteni kellett. A rendeletet leküldve a megyei tanfelügyelőségre, máris elkezdődött a létszámcsökkentés. A könyvtárosokon kívül érintette a titkárokat, könyvelőket, laboránsokat, informatikusokat, nevelőket, adminisztrátorokat, technikusokat, kapusokat, karbantartókat, takarítókat stb. Ez a „megoldás” váratlanul érintette az alkalmazottakat, hiszen senkivel nem volt idejében lebeszélve, hogy legalább lelkileg felkészüljenek rá. Többnyire teljes állásokat csökkentettek részmunkaidősre. Zömében a leépítések úgy zajlottak, hogy közölték az illetékessel, szeptembertől háromnegyed posztja lesz, vagy le van felezve. Esetenként végleg megszüntették az állását. Hogy mit vettek figyelembe a leépítéskor, hát nem sokat. Nem számított az iskola profilja, hogy miként működik tovább az iskola a megfogyatkozott csapattal, és néhány kollégánál még az sem, mennyire volt hatékony a munkája.

    Ilyen körülmények között kezdődött az új tanév, mikor egy újabb rendeletet küldött le a Tanügyminisztérium a létszámcsökkentéssel kapcsolatosan. Egy kvótarendszert dolgoztak ki, amelyet az intézményben lévő diákok számához igazítottak, mintha az alkalmazottakkal, beleértve a pedagógusokat is, nem kellene dolgozzanak a fent említett kollégák. Szerencsére (úgy vélem egyelőre) ennek végrehajtását az Országos Szabad Tanügyi Szakszervezetek nyomására visszavonták. Sajnos, akit addig érintett a leépítés, azon nem lehetett változtatni.
    A szinte hihetetlen intézkedés belerondított a már így is döcögős oktatás gördülékenyebb lezajlásába. Az eddigi munkákat ezentúl a már egyebekkel leterhelt pedagógusoknak is kell végezniük. Ami az iskolai könyvtárakat illeti, miként, hogy lesz megoldva a diákok olvasottságának megtartása, nehéz kérdés. Pedig manapság e téren egyre nagyobb szerep jut a könyvtáraknak, főleg a 14 év fölöttiek irányításában, hogy töretlenül folytatódjon számukra az olvasás.  A könyvtáros, aki rendezvényeket szervez, tankönyvezik, eligazítja a diákokat a világhálón és a média ágas-bogas útvesztőin, mindezek mellett fénymásol, újságot és folyóiratokat rendel és más, nem a szakmájába vágó munkát végez naponta. Még így is teljesen le van terhelve, s hát amikor lefelezik / megcsonkítják az posztját, vagy hozzácsatolnak akármit, ami még maradt. Nem beszélve arról, hogy néhány iskolában teljesen megszüntették a könyvtárosi posztot. A mai helyzet egyáltalán nem ad biztató képet a jövő nemzedék nevelésének érdekében.

    Nehéz felmérni hányan maradtak teljes állásban. Annyi biztos, hogy a székelyföldi teljes könyvtárosi állások felét „lefelezték”. Alkalmazottként kevésbé tudunk beleszólni a fentről érkező intézkedésekbe. Azonban annyi biztos, hogy a „félig-meddig” működő könyvtárak már felére sem azok, mint egy tanévvel ezelőtt.

Borbé Levente
Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda

2015. szeptember 9., szerda

Csatlakozás a NÉPMESE NAPJA mozgalmához

„A mese gyógyír, a mese játék, a mese csoda, a mese hit, a mese lélek.
Mosoly mindenki lelkére.”
(Csernik Szende)


A népmese napját immár tizenegy éve szeptember végén, Benedek Elek születésének évfordulója alkalmából ünnepeljük.

A Magyar Olvasástársaság által szervezett országos népmese-konferencia az elmúlt két évben határon túli helyszínekre költözött, ám idén ismét „itthon", Kecskeméten ünnepeljük a mesét. A konferencia programjában ennek a „hírös" városnak a mesei oldala kerül középpontba, és tovább folytatódik a népmesei irányzatok bemutatása, bemutatkozása.

NÉPMESE NAPJA XI. Országos népmese-konferencia
Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár, Kecskemét
2015. szeptember 25.

A magyar népmesekincs gazdagsága tagadhatatlan. A népmesemondás hagyományos szerepe a közösségekben az összetartozást erősítette, normaképző, erősítő céllal, szórakoztató formában élethelyzetek megoldására beszélt el tanulságos példákat. Az egészen kicsiket az alapvető konfliktusok, a képek, a szimbólumok közvetítésével, a maradandó érzelmi pecsétek működésével az árnyalt nyelvhasználat elsajátításában is segítette, máig segíti.
A népmese, bár kezdetektől fogva kultúrákon, határokon, nyelveken keresztül vándorolt, beépítette és megőrizte az egyes népek sajátosságait, ebből következően gazdag forrást nyújt az identitás kérdéseivel kapcsolatban is. Döntő szerepet játszik a személyiség alapjainak formálódásában, megteremtésében, valamint szükség esetén helyreállításában.

A népmesemondás szóbeliségéből fakadóan képes az emberek között közvetlen kapcsolatot teremteni, az egyént párbeszédbe lépteti a közösséggel, a mesehallgatót közelebb hozza saját kultúrájához, nyelvéhez, önismeretéhez, identitástudatához, és ezzel együtt olyan követhető modellt kínál, amely alkalmassá teszi saját történetének újramondására és tovább építésére.
Kérjük az intézmények, kis- és nagyközösségek vezetőit, a családokat, hogy velünk együtt hallgassanak, mondjanak népmesét, s biztassák erre szűkebb és tágabb környezetüket is!


CSATLAKOZÁS
A népmese napja határokon átívelő mozgalommá vált. Hírét viszi a helyi rendezvényeknek, és összekapcsolja a közös ünneplés jegyében a népmesét szeretőket. Kérjük, hogy idén is minél többen csatlakozzanak ehhez a csatlakozas@nepmesenap.hu címen. Levelükben röviden tájékoztassanak bennünket a tervezett rendezvényükről, programjukról. Az országos és határokon átívelő népmeseprogramokról így bárki ihletet meríthet, illetve könnyen tájékozódhat honlapunkról.

Kérjük, hogy csatlakozási szándékuk esetén a következő adatokat küldjék meg számunkra, hogy programjukat A népmese napja hivatalos honlapján (www.nepmesenap.hu) szerepeltessük:
Intézmény neve:
Intézmény címe, irányítószámmal:
Esemény dátuma, időpontja:
Esemény címe és rövid leírása (maximum két bekezdésben):
Kapcsolattartó neve, elérhetősége (telefon és/vagy e-mail):

Üdvözlettel:
A Magyar Olvasástársaság

2015. szeptember 2., szerda

ReMeK-e-hírlevél 2015/09. számából

Így védheted meg a szemed, ha egész nap a gép előtt ülsz
Korunk gyakori problémája, hogy az egésznapos számítógépezéstől szemünk hamar elfárad és irritált lesz, sőt, néha talán a fejünk is megfájdul tőle. Szerencsére van azonban néhány szakértői tanács, amelyek segítségével megvédhetjük magunkat a kellemetlenségektől.
- Nagyítsuk a szöveget! - Amikor apróbetűs szöveget nézünk, akkor általában vagy bandzsítunk, vagy közelebb tesszük az arcunkat a képernyőhöz, és ez okozhat fejfájást vagy fáradtságot. Ezért nagyítsuk a szöveget, vagy állítsunk be eltérő színeket a könnyebb olvasáshoz.
- Pislogjunk - Amikor a gépet nézzük, elfelejtünk pislogni, és ez kiszárítja szemünket. Nehéz emlékezni, de próbáljuk fejben tartani, hogy a pislogás segít. A szemcsepp a másik nagy segítség a szemszárazság elkerülése érdekében.
- Állítsunk a fényerőn! - A képernyő vakító fénye megerőlteti a szemünket, és fejfájást is okozhat. Ezért állítsunk a fényerőn, és kerüljük a tükröződést, vagy szerezzünk be tükröződésmentes fóliát.
- A 20–20–20 szabály - Minden 20 perc munka után nézzünk 20 másodpercig valamit, ami 20 méterre van tőlünk. Ez segíti a szemizmok mozgását és a fókuszálást. Azonban ha négy órán keresztül nézünk valamit, ami ugyanolyan távolságban van, akkor a szemizmaiknak már nehéz lesz beállni, ha ismét másfelé nézünk.
Forrás: KIT hírlevél, 2015/29., 2015. augusztus 19., http://kithirlevel.hu/#a18616

 Feltöltött pillanatok - irodalmi alkotópályázat
Irodalmi alkotópályázatot hirdet az Uploaded Magazin, Feltöltött pillanatok címmel. A pályázatra magyarországi és határon túli, magyar nyelven alkotó szerzők küldhetnek be verses és prózai alkotásokat. Csak eddig máshol meg nem jelent irodalmi alkotásokkal lehet pályázni. A kiválasztott írások egy e-book antológiában jelennek meg. Pályázati határidő: 2015. október 30.
Bővebb információ itt: www.uploadedmagazin.hu/2015/08/feltoltott-pillanatok-antologiapalyazat.html

 Ifjúsági verspályázat lovas témakörben
A pályázat fő célja a lovak és a lovas világ bemutatása, úgy, ahogy a gyermekek látják. Pályázni saját alkotású, lovas témával kapcsolatos pályaművel lehet, amely megfelel a kiírásban foglalt feltételeknek. Téma: Lovak, lovas gondolatok, lovas élmények. Korhatár: 6–14 év. Pályamunkákat szigorúan csak A4-es formátumban várnak a kiírók, bármilyen technikával készítve. Minden pályázó kategóriánként egy munkát (rajz, vers) adhat le (más formátumban beküldött rajz vagy vers nem kerül elbírálásra , sem díjazásra!). A rajzok és versek kiértékelését, elbírálását szakmai zsűri végzi.
A díjazásra 2015. szeptember 13-án (vasárnap) kerül sor, a gyergyószentmiklósi lovaspályán (Tűzoltók utca vége), a VIII. Székelyföldi Lovas Ünnep keretében.
A pályamunkák beküldésének határideje: 2015. szeptember 7, 16 óra. A határidő lejárta után beérkezett rajzok és versek nem kerülnek zsűrizésre, sem kiállításra.
A munkák hátoldalára kérik feltüntetni: a pályázó nevét, korát, saját vagy a szülő telefonszámát, lakhelyét (ellenkező esetben nyertes pályázatként nem kerülnek díjazásra).
A pályázatokat a következő helyekre lehet eljuttatni naponta 9 és 16 óra között: Krigel Sport Klub székhelye – Kossuth Lajos u. 208/A (postai cím: Clubul Sportiv Krigel, 535500 Gheorgheni, str. Kossuth Lajos nr. 208/A, jud. Harghita, România) - Gyergyói Hírlap szerkesztősége, Szabadság tér 15 szám (Marcipán cukrászda udvarán) - Fény TV hirdetésfelvevő irodája, Virág negyed 41/E - Gyergyó TV székhelye, Bucsin negyed, 27-es tömbház, B-C lépcsőház.
Elérhetőségek: (+4)0724-391-337 vagy (+4)0266-364-688, naponta 9 és 16 óra között.
Forrás: http://eirodalom.ro/palyazat/item/2481-lovak-ifj%C3%BAs%C3%A1gi-versp%C3%A1ly%C3%A1zat.html#.VeK05X1c7kc

Találkozó a székelyföldi magyarörmények múltját kutató Száva Tibor-Sándorral

2015. augusztus 24-én a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban népes közönség körében mutatták be dr. Száva Tibor-Sándor nyolc könyvét. A találkozón Czegő Zoltán, Sepsiszentgyörgyön élő költő, író és publicista beszélgetett a szerzővel munkásságáról. A Bécsben élő Száva Tibor-Sándor helytörténész és műszaki szakíró több mint két évtizede kutatja a székelyföldi magyarörmény családok múltját, történetét. Helytörténeti- és családfa-kutatásainak eredményeként 1995 óta nyolc kötete jelent meg.
A műszaki végzettségű szerző Csíkszeredában született, 1986 óta él Bécsben. Műszaki szakírói munkássága mellett érdeklődése évtizedek óta a székelyföldi magyarörmények históriájának felkutatására irányul. A magyarörmény családok múltjára, történetére vonatkozó rendkívül értékes, gazdag adattárat hozott létre. A beszélgetés során a szerző, visszaemlékezve pályájára, beszélt eddig megjelent köteteiről, azok létrejöttének indítékairól. Elsőként A csíkszépvízi Száva család című, saját családi kapcsolatait felkutató kötete jelent meg 1995-ben, majd új, bővített kiadásban Csíkszeredában, 2000-ben. További kötetei: Szépvízi magyarörmények nyomában (Győr, 2003); Magyarörmények az első világháborúban (Budaörs, 2004); Erdélyi magyarörmények az első világháborúban (Csíkszereda, 2005); Gyergyói és szépvízi magyarörmények nyomában (Csíkszereda, 2008). Székelyföldi magyarörmény családok (Csíkszereda, Alutus Kiadó, 2012) című, több mint 800 oldalas kötetében  hatalmas mennyiségű genealógiai adatot tett közzé az örmény családokról. Legújabb könyve 2015 júniusában jelent meg, a "Biblioteca Barcensis" sorozat hatodik könyveként, a Brassói Lapok gondozásában. Az eltüntetett brassó-bolonyai evangélikus temető című kötet azoknak állít emléket, akiket az 1987-ben Brassó központjában lerombolt temetőben temettek el. A kötet adatsorai értékes forrásként szolgálnak a Brassó történetével foglalkozó kutatások számára, például a város régi utcaneveiről vagy a városlakók foglalkozására, betegségeire, az elhalálozás okaira vonatkozóan.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/279/ket-evtized-nyolc-konyve--dr.-szava-tibor-sandor-konyveit-mutattak-be-konyvtarunkban
http://erdely.ma/ajanlo.php?id=190985&cim=ket_evtized_nyolc_konyve_dr_szava_tibor_sandor_konyveinek_bemutatoja_csikszeredaban

Nyitott könyvek éjszakája Székelyudvarhelyen - Bulizás könyvekkel
2015. augusztus 28-án, pénteken éjszaka igazi kultúrőrület részesei lehettek azok, akik este hét órától a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtárba látogattak. A művelődés, az olvasás és a film szerelmesei hajnalig válogathattak a változatos programok között: előbb kvíz- és rejtvényfeladatok megoldásával hangolhattak az éjszakára, a program Szabó Károly Nők a könyvtárban című fotókiállításával folytatódott, majd Ambrus Lajos Vezérek és atyafik – Székelyföldi mondák, regék, történetek című kötetének bemutatása következett az olvasóteremben. Nyolc órától pedig a könyvtár látvány- és hangzóanyag termében a Könyvtolvaj című filmmel folyamatos filmvetítés vette kezdetét.
A társasjátékok szerelmesei fél nyolctól a Székely társasjátékkal, majd kilenc órától a Six MaKING nevű játékkal ismerkedhettek meg. A kisebbek gyermektáncházban vehettek részt a könyvtár belső udvarán, majd a Fakalinka bábcsoport előadását, A bátor kiskacsákat tekinthették meg.
Fél tíztől Szente Anita Elhatározások című zenés-verses irodalmi összeállítására került sor, majd este fél tizenegytől Jankovics Marcell Az ember tragédiája című animációs filmjét vetítették le a könyvtár belső udvarán, ahol ezt követően, fél egytől némafilmeket nézhettek az érdeklődők egészen hajnalig.
Az est alatt folyamatos volt a könyvturkálás, éhségüket pedig zsíros-, illetve lekváros kenyérrel verhették el a résztvevők. A Nyitott könyvek éjszakája egyben a megbocsájtás éjszakája is volt, az ekkor visszahozott könyvekre nem számítottak büntetést.
Forrás: http://uh.ro/itthon/52-muvelodes/22645-bulizz-konyvekkel
Fotók itt: https://www.facebook.com/Biblioudv/photos/ms.c.eJyzMDcytbQwNDYyBwIzEz0LKN~;M0NDQwNIczrc0AQJjAxjfEiJvCACgFQzt.bps.a.872598122777765.1073741861.161511897219728/872598132777764/?type=1&theater

  Mennie kell az iskolai kisegítő személyzetnek?

Hargita megyében öt iskolai könyvtárost is érint az a megszorító intézkedés, amelyet a román oktatási minisztérium idén szeptembertől akar életbe léptetni. A kisegítő tanügyi személyzet számát ugyanis a gyermeklétszámhoz akarja igazítani, ez pedig egyértelmű leépítést jelent, hiszen míg korábban feladatok és különböző iskolai teendők alapján alakították ki egy oktatási intézmény személyzeti felépítését, most minden állás létjogosultságát tanulószámmal kell igazolni. A minisztérium úgy gondolkodik, ha nincs elég diák, nem kell kapus, pénztáros, könyvtáros, szakács, a bentlakásban pedig meglesznek nevelő nélkül is, vagyis – és ez a rendeletet érintő leggyakoribb panasz is – a szaktárca nem feladatokban, munkában gondolkodik, és végképp nem is személyekben, egyéni sorsokban, hanem a spórlás vezérli.
A megyei tanfelügyelőség el is küldte minden intézménynek a jóváhagyott helyek számát: Hargita megyében 161 állást szüntetnének meg. Az intézkedés csak a kisegítő személyzetet érinti, és főleg azokban az iskolákban és napközi otthonokban, amelyek bentlakással, étkezdével bírnak.
Bővebben itt: http://mihir.ro/mennie-kell-a-kisegito-szemelyzetnek

 Marad az olvasás és a könyv
A Székely Hírmondó napilapban megjelent összeállításból idézünk:
„Bár sokan sokszor megjósolták a könyv halálát, amikor a sepsiszentgyörgyi könyvesboltokban afelől kíváncsiskodtam, mik a legkeresettebbek, nagy meglepődésemre 500 oldalas kötetek kerültek le a polcról. Ezek a sokat szidott tinik kedvenc olvasmányai! (...) Megtudtam tehát, hogy a közhelyek igazak, és mindenki arra talál időt, amit fontosnak tart. Mert iskolaidőben is jut a diákoknak ideje olvasni. Aztán azért-e, mert jól gazdálkodnak vele, vagy azért, mert ez mégiscsak szórakoztatóbb, mint a tananyagot biflázni, ezt további nyomozás hivatott kideríteni, de tény: nem vész el a felnőttből sem az örök vágy, hogy világának határait kitágítsa, és mások bőrébe bújjon.”
Részletek és teljes cikk itt: http://www.hirmondo.ro/web/index.php/ajanlo/69565-Marad-olvass-knyv.html

A könyvtárosszakma kitüntetései
2015. július 16-án Szolnokon, a Magyar Könyvtárosok Egyesülete nyitó plenáris ülésén adták át a könyvtárosszakma egyesületi kitüntetéseit. Öt magyarországi és egy határontúli könyvtáros kapott könyvtáros emlékérmet. A váci Katona Lajos Városi Könyvtár munkatársa, Jancskár Judit is MKE Emlékérmet vehetett át. A határontúli kitüntetést Róth András Lajos könyvtáros kapta, aki a Székelyudvarhelyen működő Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtárában dolgozik. A Magyar Könyvtárosok Egyesülete Helyismereti Könyvtárosok Szervezetének Kertész Gyula Emlékérmét Takáts Béla, a Verseghy Ferenc Könyvtár és Közművelődési Intézmény igazgatóhelyettese kapta. Az eseményen jelen volt a díjat alapító Kertész Gyula özvegye is, aki személyesen gratulált a díjazottnak.
Székelyudvarhelyi kollégánk laudációja:
Róth András Lajos 25 éve a Haáz Rezső Múzeum Tudományos könyvtárának munkatársa. Fő feladata a muzeális könyvek tartalmi feltárása, digitalizálása. Továbbá kiemelkedő a kutatói és a tudományszervezői tevékenysége is. Érdeklődésének homlokterében a művelődés- és könyvtártörténet, valamint a helytörténet áll. Legújabb kutatási területe a színes papírok használata a könyvművészetben. Tudományszervezőként számos projektben vett részt, mint például a „Székelyföldi digitális emlékezet” vagy a „Schola Orbis” - Iskolatörténeti számítógépes adattár létrehozatala.
Tudományos kutatóként kiterjedt publikációs tevékenységet folytat, és több folyóirat és sorozat szerkesztésében működik közre, ezek közül is a legjelentősebb az „Areopolisz” és a „Lustra”. A könyvtárosi, kutatói és tudományszervezői feladatok ellátása mellett közéleti feladatokat is vállal. Szűkebb pátriájában elnöke a Bibliofil Alapítvány Művelődési Egyesületnek. A Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének alelnökeként pedig országos jelentőségű tevékenységet folytat, amelynek keretében hozzájárul a Magyar Könyvtárosok Egyesületével való jó kapcsolat ápolásához is.

Forrás: http://konyvkultura.kello.hu/konyves-kozelet/2015/07/konyvtaros
https://www.facebook.com/photo.php?fbid=362931793903332&set=a.339638449566000.1073741831.100005595431059&type=1&theater

Kányádi maga a vers

Ünnepélyes keretek között adták át 2015. augusztus 12-én Kányádi Sándornak a csíkszeredai Kriterion Házban a 2014-es Kriterion Koszorút, amellyel a Kriterion Alapítvány kuratóriuma a költő és közéleti személyiség sok évtizedes irodalmi, szerkesztői, műfordítói munkáját jutalmazta.
Kányádi Sándor életművének három kulcsszava van: a Vers, a Közösség és az Emberség. Kányádi Sándor mindenekelőtt maga a Vers – fogalmazott laudációjában Székedi Ferenc kuratóriumi tag. A méltatásban Székedi kiemelte, hogy akárcsak Domokos Géza, a Kriterion Alapítvány létrehozója, Kányádi Sándor is mindig ott és akkor segített, ahol és amikor szükség volt rá, ott és akkor emelte fel a szavát, amikor úgy érezte, hogy megsértik, megtapossák az embert vagy alkotását, közösségi létét, rátelepednek hagyományaira.
Teljes cikk itt: http://szekelyhon.ro/muvelodes/kanyadi-maga-a-vers

 Megjelent A Magyar Helyesírás Szabályainak tizenkettedik kiadása

Az Akadémiai Kiadó által megjelentetett kötet előszavában a szerkesztők rögzítik, hogy a nyelv és a nyelvről alkotott felfogás változását a helyesírási szabályzatnak is követnie kell, a Magyar Tudományos Akadémia Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottsága ezért látta szükségesnek, hogy áttekintse és megújítva közzétegye a magyar helyesírás szabályait tartalmazó munkát.
A bizottság nem tartotta észszerűnek az írásrendszer nagyobb mérvű átalakítását, és megítélése szerint a beszélőközösség sem igényelt nagyobb mérvű változásokat.
A nagyobb rugalmasságra való törekvés célját szolgálja a szabálypontokban szereplő kivételek számának csökkentése, a példaszavak esetében listák közlése, valamint egyes szabályok alkalmazásának választhatóvá tétele.
Az ingadozó kiejtésű h végű szavak -val, -vel és -vá, -vé ragos alakjait ezentúl kétféleképpen lehet írni, nem kötelező az elseje, elsejei szóalakok számjegyes írásakor a j-t kiírni, ahogy megengedőbb a szabályzat a három szóból álló, hat szótagnál hosszabb szavak kötőjelezésével és a bizottságok, rendezvények nevének írásával kapcsolatban is.
Nem változott az a szabály, amely szerint a toldalékolás következtében egymás mellé kerülő három azonos magánhangzó kettőzött betűre egyszerűsödik (például orral), tulajdonnevek esetében azonban már nem lesz érvényesíthető (Mariann-nal, Tallinn-nak, Szerelmes szonett-tel).
Bizonyos közszavak (például Alperes, Eladó, Szerző) ezután nagybetűvel kezdhetők hivatalos iratokban. Bizonyos tárgynevek – nemzeti ereklyék, járművek, hangszerek, fegyverek, drágakövek – jellemzője ezentúl a nagy kezdőbetűs írás.
A legfőbb változások egyike, hogy a tulajdonnevek toldalékolásában a képzőszerű utótagokat (-fajta, -féle, -szerű) nem úgy kell írni, mint a képzőket, hanem úgy, mint az összetételi utótagokat, az ésszerűt felváltja például az észszerű. (MTI)
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=191471

A könyv megbecsülésének feladata, felelőssége
A könyvet nem az elektronikus világtól kell félteni, hanem a butaságtól, az érdektelenségtől. A gyermek is azért kezd el olvasni, mert otthon vagy az iskolában azt látja, hogy ez egy jó dolog. Éppen ezért a szülők, a pedagógusok, általában az értelmiségiek feladata és felelőssége a gyermekeiket, a magyar ifjúságot az olvasáshoz szoktatni, anyanyelvű írott kultúránk megőrzéséért, annak a továbbadásáért – fejtette ki Vida Gábor, a marosvásárhelyi Látó szépirodalmi folyóirat prózarovatának szerkesztője a Kisiratosi Falunapok keretében lezajlott könyvbemutatója alkalmából készített interjúban.
Teljes cikk itt: http://www.nyugatijelen.com/jelenido/a_konyv_megbecsulesenek_feladata_felelossege.php

Szerkesztők:
Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Borbé Levente (Márton Áron Gimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
E lapszám felelős szerkesztője: Bákai Magdolna

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.


2015. szeptember 1., kedd

Szeptemberi évfordulók, 2015



140 éve, 1875. szeptember elsején született Edgár Rice Burroughs amerikai író. Népszerű könyvei: a Tarzan regénysorozat.

45 éve, 1970. szeptember elsején hunyt el François Mauriac francia író és költő.

210 éve, 1805. szeptember másodikán született José Esteban Antonio Echeverría argentin költő, író és politikus.

60 éve, 1955. szeptember másodikán született Tamás István magyar író, költő és újságíró.

80 éve, 1935. szeptember harmadikán hunyt el Franciszek Henryk Nowicki lengyel költő és természetjáró.

105 éve, 1905. szeptember ötödikén született Arthur Koestler (Kestler Artur) zsidó-magyar származású angol nyelven munkálkodó író, újságíró, társadalomfilozófus és polihisztor.

130 éve, szeptember hatodikán született Franz Theodor Csokor osztrák drámaíró, költő és író.

115 éve, 1900. szeptember hatodikán született Lauri Viljanen finn költő és irodalomkritikus.

360 esztendeje, szeptember hetedikén hunyt el Tristan L'Hermite francia költő és drámaíró.

145 éve, szeptember hetedikén született Alakszandr Ivanovics Kurpin tatár származású orosz író és újságíró.

370 esztendeje, 1580. szeptember nyolcadikán született Francisco Gómez de Villegas y Quevedo spanyol barokk költő és filozófus.

80 éve, 1935. szeptember kilencedikén született Kerényi Grácia magyar-lengyel költőnő, műfordító és esszéíró.

45 éve, 1970. szeptember kilencedikén hunyt el Csűrös Emília horvátországi születésű erdélyi magyar író, újságíró és műfordító.

30 éve, 1985. szeptember kilencedikén hunyt el Árvay Árpád erdélyi magyar író, költő, újságíró és szerkesztő.

20 éve, 1995. szeptember kilencedikén hunyt el Móricz Virág magyar írónő.

125 éve 1890. szeptember tizedikén született Franz Werfel, a csehországi születésű német-osztrák író, költő és színműíró.

150 éve, 1865. szeptember tizenegyedikén született Abonyi Árpád erdélyi magyar író és újságíró.

490 esztendeje, 1525. szeptember tizenegyedikén született Pierre de Ronsard francia reneszánsz költő.

130 éve, 1885. szeptember tizenegyedikén született David Herbert Richards Lawrence angol író, költő, drámaíró, esszéíró, irodalomkritikus és műfordító.

85 éve, 1930. szeptember tizenegyedikén született Szabó Gyula székely-magyar író. Ismert művei: Gondos atyafiság, Húgom Zsuzsika, A sátán labdái.

150 éve, 1865. szeptember tizenkettedikén született Sophus Claussen dán író, költő és politikus.

95 éve, 1920. szeptember tizennegyedikén született Simonyi Imre partiumi magyar költő és szerkesztő.

60 éve, 1955. szeptember tizennegyedikén hunyt el Franz Carl Weiskopf német író.

125 éve, 1890. szeptember tizenötödikén született Agatha Christie angol krimi írónő, költő és színdarabíró. Népszerű regényeinek központi alakjai Hercule Poirot, Miss Marpple.

600 esztendeje, 1415. szeptember tizenhatodikán hunyt el Manuel Chrysosolas görög humanista tudós, tanár és író.

170 éve, 1845. szeptember tizenhatodikán hunyt el Johannes Kinker holland költő, filozófus egy ügyvéd.

195 éve, 1820. szeptember tizenhetedikén született Émile Augier francia költő, színműíró, író.

110 éve, 1905. szeptember tizenhetedikén született Vladan Desnica horvát költő és író.

80 éve, 1935. szeptember tizenhetedikén született Ken Kesey amerikai író. Népszerű alkotásai: Száll a kakukk fészkére, Hajósének, Olykor egy nagy ötlet.

280 éve, 1735. szeptember tizennyolcadikán hunyt el Justus van Effen holland író és műfordító.

220 éve, 1795. szeptember tizennyolcadikán született Kondratyij Fjodorovics Rilejev  orosz költő és író.

30 éve, 1985. szeptember tizenkilencedikén hunyt el Italo Giovanni Calvino Mameli olasz író, novellista és újságíró.

155 éve, 1860. szeptember huszadikán született Rákosi Viktor író, újságíró, humorista és sportvezető.

110 éve, 1905. szeptember huszadikán hunyt el Vjenceslav Novak  cseh és német származású horvát író, publicista és pedagógus.

40 éve, 1975. szeptember huszadikán hunyt el Saint-John Perse francia költő, író és diplomata.

20 éve, 1995. szeptember huszadikán hunyt el Baka István lengyel-szerb-osztrák származású magyar költő, műfordító és szerkesztő.

155 éve, 1860, szeptember huszonegyedikén hunyt el Arthur Schopenhauer német filozófus, író. Híres műve: A világ, mint akarat és képzet.

140 éve, 1875. szeptember huszonegyedikén született Ivan Szergejevics Smejlov orosz emigráns író.

55 éve, 1960. szeptember huszonegyedikén hunyt el Bárdos László erdélyi magyar író, újságíró és dramaturg.

245 éve, 1770. szeptember huszonkettedikén született Kiss János költő, műfordító és evangélikus lelkész.

130 éve, 1885. szeptember huszonkettedikén született Benedek Marcell székely magyar származású író, irodalomtörténész, műfordító, szerkesztő és színigazgató.

105 éve, 1910. szeptember huszonkettedikén született Faludy György (Leimdörfer György Bernát József) zsidó származású magyar költő, műfordító és író. Ismert műve a Pokolbéli víg napjaim.

1050 esztendeje, 965. szeptember huszonharmadikán hunyt el Abú Tajjib al-Mutanabi (Abu t-Tajjib Ahmad ibn al-Huszajn al-Dzsufi) nagy arab költő.

410 esztendeje, 1605. szeptember huszonharmadikán hunyt el Pontus de Tyard francia papköltő, író és irodalmár.

150 éve, 1865. szeptember huszonharmadikán született Orczy Emma magyar származású angol írónő. Népszerű munkái: Régi magyar tündérmesék, A vörös  Pimpernel.

145 éve, 1870. szeptember huszonharmadikán hunyt el Prosper Mérimée francia író, művészettörténész és régész. Ismert alkotásai: Szent Bertalan Éjszakája, Carmen, Tamangó.

105 éve, 1910. szeptember huszonnegyedikén született Vas István költő, író és műfordító.

45 éve, 1970. szeptember huszonötödikén hunyt el Erich Maria Remarque (Erich Paul Remark) német író. Ismert művei: Nyugaton a helyzet változatlan, Szerelem és a halál órája, Három bajtárs, A diadalív árnyékában, Éjszaka Liszabonban.

85 éve, 1930. szeptember huszonötödikén született Ungvári Tamás magyar író, műfordító, kritikus és irodalomtörténész.

95 éve, szeptember huszonhatodikán született Hárs Ernő magyar költő, műfordító és politikus.

40 éve, 1975. szeptember huszonhatodikán hunyt el Jakob Paludan dán író és esszéíró.

25 éve, 1990. szeptember huszonhatodikán hunyt el Alberto Moravia (Pincherle) olasz író.  Ismert művei: Egy asszony meg a lánya, A megalkuvó, A leselkedő.

280 éve, 1735. szeptember huszonhetedikén született Philipp Hafner osztrák író és irodalomkritikus.

140 éve, 1875? szeptember huszonhetedikén született Grazia Deledda olasz írónő.

450 esztendeje, 1565. október huszonnyolcadikán született Alessandro Tassoni olasz költő, író és irodalomkritikus.

45 éve, 1970. szeptember huszonnyolcadikán hunyt el John Dos Passos portugál származású amerikai angol író.

195 éve, 1820. szeptember huszonkilencedikén hunyt el Antonin Jaroslav Puchmajer cseh író, költő és műfordító.

35 éve, 1980. szeptember huszonkilencedikén hunyt el Szenczei László erdélyi magyar író, drámaíró, műfordító és irodalomkritikus. Kiemelkedő művei: Székely apokalypsis, az Apáczai Csere Jánosról írt regénye A halál és tanítványa címmel.

150 éve, 1865. szeptember harmincadikán hunyt el Samuel David Luzzato olasz-zsidó származású héber és olasz nyelven író költő és tudós.

135 éve, 1880. szeptember harmincadikán született Zsögön Zoltán székely-magyar költő, író és tanító.

120 éve, 1895. szeptember harmincadikán született Werner Johannes Guggenheim, svájci német drámaíró, dramaturg és műfordító.


25 éve, 1990. szeptember harmincadikán hunyt el Patrick White ausztrál író, költő és drámaíró.

390 esztendeje, 1625. szeptemberében hunyt el Thomas Lodge angol költő és író.

ÉRDEMES TUDNI


20 éve, 1995. szeptember elsején hunyt el Nagy Ödön erdélyi magyar néprajzkutató és református lelkész.

170 éve, 1805. szeptember negyedikén született ifj. Hintz György erdélyi magyar kémikus, gyógyszerész és vegytantanár.

210 éve, 1805. szeptember negyedikén született gróf hídvégi Mikó Imre székely-magyar politikus, művelődésszervező és történész.

70 éve, 1945. szeptember hatodikán hozták létre Szent-György Albert, Bay Zoltán és Békésy György vezetésével a Magyar Természettudományi Akadémiát.

30 éve, 1985. szeptember hetedikén hunyt el Pólya György (George) magyar származású matematikus, fizikus, metodológus, a heurisztika kidolgozója.

105 éve, 1910. szeptember nyolcadikán született Vákár Lajos székely-magyar jégkorongozó, edző, a csíkszeredai jégkorongcsapat alapítója.

170 éve, 1845. szeptember kilencedikén született Acsády Ignác (Adler) magyar történész.

130 éve, 1885. szeptember tizenegyedikén fogtak bele a megbízott olasz szakemberek a Gyimes felé vezető Erdély legnagyobb völgyhídjának építésébe. Nevét az ott csorgadozó Karakó patakról kapta.

65 éve, 1950. szeptember tizenkettedikén hunyt el Gaál Endre székely-magyar jogász és közíró. A Székelység lap szerkesztője és a Csíki Magánjavak vagyonkezelője volt.

310 esztendeje, 1705. szeptember tizenharmadikán hunyt el Thököly Imre a kuruc szabadságharc kiemelkedő vezére, erdélyi fejedelem.

25 éve, 1990. szeptember tizenötödikén nyitotta meg kapuját csángó magyar diákok előtt is a csíkszeredai József Attila Általános Iskola. Az iskola 2000-ig biztosította a magyar nyelvű oktatást a moldvai csángó gyerekek számára. Ezen időszak igazgatója, és a csángó gyerekek hű támogatója Borbáth Erzsébet iskolaigazgató volt.

115 éve, 1900. szeptember tizenhatodikán született Ady László székely-magyar néprajzkutató és helytörténész.

215 éve, 1800. szeptember tizenhetedikén született Fogarassy Mihály székely-magyar egyházi író és katolikus püspök, a Szent István Társulat alapítója és elnöke.

110 éve, 1905. szeptember tizenkilencedikén született Nagy András székely-magyar orvosi szakíró és közíró. Több mint kétszáz cikket írt. Egészségtani tankönyvét 1938-as esztendőben adták ki.

80 éve, 1935. szeptember huszadikán született Kardalos János székely-magyar néprajzi író, etnográfus és pedagógus.

780 esztendeje, 1235. szeptember huszonegyedikén hunyt el II. András Árpád-házi magyar király.

40 éve, 1975. szeptember huszonegyedikén hunyt el Réthly Antal magyar meteorológus, egyetemi tanár, az első magyar éghajlati atlasz készítője.

70 éve, 1945. szeptember huszonkettedikén hunyt el Vikár Béla magyar etnográfus és műfordító.

 
70 éve, 1945. szeptember huszonhatodikán hunyt el Endes Miklós székely-magyar történész és jogász. Fontosabb munkái: Csík-, Gyergyó- és Kászon-székek földjének és népének története 1918-ig, Erdély három nemzete és négy vallása autonómiájának története.

385 esztendeje, 1630. szeptember huszonnyolcadikán választották erdélyi fejedelemmé a székely-magyar származású Bethlen Istvánt.

35 éve, 1980. szeptember huszonkilencedikén hunyt el Márton Áron székely-magyar püspök, hitszónok, egyházi és neveléstudományi író.

85 éve, 1930. szeptember harmincadikán született Rusz Lívia erdélyi magyar grafikus, festőművész és képregényrajzoló. Ismert képregényei: Mákvirág kalandjai, Tessék mosolyogni, Csipike és a többiek, Csalóka Péter, Aki fukar – megjárja stb.

140 éve, 1875-ben alapított sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum ugyanezév szeptemberében többszáz orvos és természetvizsgáló látogatta meg a 400 esztendősre becsült “petőfalvi múmiát”.

100 éve, 1915. szeptemberében a gyergyószentmiklósi székely oktatás a mai Salamon Ernő Gimnáziumban kezdődik el.