2015. november 6., péntek

Olvass, másképp! projekt a székelykeresztúri Orbán Balázs Gimnázium könyvtárában



2015. november 3-5 között zajlott az Olvass, másképp! elnevezési projektünk az Orbán Balázs Gimnázium könyvtárában, III-IV. osztályos gyerekekkel. A három nap tevékenységeinek fő célja a szép magyar nyelv megalapozása, a szókincs gazdagítása olvasással, játékkal.

A projekt anyagi alapját a Balassi Intézethez benyújtott pályázatunk tette lehetővé, amely eredményeként biztosíthattuk  a résztvevők ebédjét, megvásárolhattuk a tevékenységek során felhasznált kellékeket és nem utolsó sorban bővíthettük iskolánk gyermekkönyvtárának állományát.

A tevékenység sorozat témája Ludas Matyi meséje volt, melyet különböző olvasási technikákkal ismertünk meg, mélyítettük el. Ehhez a meséhez alakítottuk a különböző tevékenységeket, játékokat (ismerkedő, egymást köszöntő, koncentrációs, mímes- improvizatív, ritmusfejlesztő) és kommunikációs gyakorlatokkal igyekeztünk gyermekközpontúvá tenni a közösen eltöltött órákat. Minden napra beiktattunk beszédtechnikai gyakorlatokat  és próbálkoztunk, mesedramatizálással is. 

Második napra önkénteseket hívtunk meg, akik az Erdélyi Ifjúsági Egyesület keretein belül városunkban tevékenykednek. Ők kézműves foglalkozást tartottak a gyerekeknek, hulladék papír felhasználásával. A témához kapcsolódóan Ludas Matyi és Döbrögi álarcokat és egy egész libasereget készítettünk.

A projekt zárásaként, a fényképek és az elkészült munkák segítségével, a résztvevő gyerekek szülei, nagyszülei egy kis ízelítőt kaphattak a három nap tevékenységeiből.

Hatos Melinda, könyvtáros
Szávuly Emese, tanítónő


2015. november 5., csütörtök

Csak a könyveinkről


Iskolai könyvtári világhónapi rendezvények a Márton Áron Főgimnázium könyvtárában

Az idei könyvtárosi világhónapi tevékenységek a könyv mai értékének fényében zajlottak. Ezzel kapcsolatosan számos rendezvény nyitotta meg kapuját az érdeklődők előtt. Mindannyi tapasztalatokra épült, és tanulságos jellegű volt.
A rendezvényeket próbáltam úgy elhelyezni időben, hogy visszaadja a könyv szerepét a hétköznapi iskolás életben.
Könyvtárismereti és könyvtártörténeti órák
Inkább az újonnan érkezett kilencedikeseket igyekeztem megcélozni. A könyvtárban való tájékozódás, keresés-kutatás lehetőségeit vázoltam fel előttük. Ugyanakkor felhívtam a figyelmet a könyvek hasznosságára, amelyek egy életen át fontos útitársaink lehetnek. A múltba kalauzolva őket, kiegészítettem egy kis helyi könyvtártörténettel. Az órák gördülékeny lezajlásában segítséget nyújtottak a IX-es osztályfőnökök: Szatmáry Annamária, Szabó László, Barta Mónika, Péli Bálint és Csonta Ildikó, Zöld Ildikó (Segítő Mária Gimnázium) valamint Boldizsár Ágoston magyar irodalom szakos tanár.
Évkönyves kiállítás
A hajdani értesítvények, majd iskolai évkönyvek a diákok identitástudatának erősítésében játszott szerepe óriási. A kiállítás júniusi nagy sikerére való tekintettel az új tanévben a világhónap alkalmával megtekinthették az érdeklődők. Nemcsak diákok és tanárok nézték meg, hanem az iskola látogatói is. Az évkönyvek elődjét a kezdetektől egészen máig láthatták. Kísérőként a látogatóknak elmondtam az évkönyvek sorsának változását, szerkesztőit, és átalakulását. Az expozíciót másfél hónap alatt több, mint 300-an tekintették meg.
Könyvekbe rejtett gondolatok
Diákok és tanárok széljegyzeteiből válogatva nyomtattam ki a publikum szórakozására névtelenül pár gondolatot a szóban forgó kötetekről. A siker nem maradt el.
Keresett könyvek
A diákoknak könyvkölcsönzés során eltévesztett, félreértelmezett kérését lejegyezve tettem ismertté, szintén névtelenül. A tájékozatlanságból származó móka, és a humor mellett jókora figyelemre való törekvésre nevelés volt a cél. Így sokkal közelebb lehetett hozni őket a tévedések kiküszöböléséhez.
1956-ra emlékezve
Iskolánkban az idén is megemlékeztünk a kommunista diktatúra elleni forradalom és szabadságharcra. A könyvtár gazdag anyagából válogatva sikerült egy nagyszerű kiállítást összehozni. A kiállítás egyben megidézett történelemként is helyt állt. Eme program lényege, hogy egy bizonyos témához szükséges dokumentumokat egy könyvtár is tudja biztosítani.


A legfontosabb mégis az, hogy a könyvek használatától senki se idegenkedjék. Ahogy a fenti rendezvények is mutatják, a könyvek rögtön életre kelnek, ha szeretnénk bekapcsolódni a világukba.

Borbé Levente,
a Márton Áron Főgimnázium könyvtárosa

2015. november 3., kedd

ReMeK-e-hírlevél 2015/11. számából

A Liget kiadványpályázata
A Liget Műhely Alapítvány pályázatot hirdet magyarországi és határon túli könyvtárak, múzeumok, színházak, kulturális és oktatási intézmények, műhelyek, civil szervezetek számára.
A pályázók 150 000 forint értékű Liget-kiadványcsomagot nyerhetnek, amelyet a következő célokra használhatnak fel: gyűjtemény gyarapítása; látogatók, olvasók, támogató tagok ajándékaként; pályázati vagy versenynyereményként; egyéb kulturális vagy oktatási célra.
Kizárólag olyan pályázati felhasználást fogadnak el, amely konkrét és bizonyítható módon kapcsolódik a Liget kiadványaihoz, a Liget Műhely Alapítvány munkájához. Előnyben részesítik a kreatív, komplex terveket és az alapítvány tevékenységének, kiadványainak széles körű bemutatását.
A pályázók a következő linkeken elérhető adatlap kitöltésével jelentkezhetnek: word doc letöltése | adobe pdf letöltése
A pályázatot kérik postai úton vagy szkennelve, elektronikus úton eljuttatni az alábbi címre: Liget Műhely Alapítvány, 1122 Budapest, Kissvábhegyi út 4–6., info@ligetmuhely.com
A pályázatok beküldésének határideje: 2015. november 6., eredményhirdetés: 2015. november 13.
Forrás: http://ligetmuhely.com/kiadvanypalyazat-2015/

Székelyföldi Kincskereső pályázati felhívás
A Székelyföldi Tehetségsegítő Tanács (SZTT) pályázatot írt ki általános és középiskolás diákoknak, valamint egyetemistáknak a 2015. november 7. – 2016. április 4. időszakra. Témák: Az én falum/városom – pályázat általános iskolásoknak: helytörténeti, néprajzi gyűjtés/kutatás 5 személyes (4 gyermek és 1 felnőtt) csoportoknak; Forráskincsünk – pályázat 7–11. osztályos diákoknak: helyi/környékbeli vízforrás(ok) feltérképezése és rendbetétele, a munka népszerűsítése a helyi közösségben; Magyar Athenas 250 – interdiszciplináris vetélkedő 9–12. osztályos diákoknak: a játékos feladatok különböző tudományterületekhez és elsősorban székelyföldi neves személyiségekhez kapcsolódnak, a megoldások az információszerzés mellett az információk közötti összefüggések felismerését igénylik; Székelyföld teleobjektíven keresztül – fotópályázat 5–12. osztályos diákoknak, valamint egyetemistáknak: Székelyföld bemutatása a fényképezőgép objektívjén keresztül, fotó/fotósorozat vagy album formájában; Székfoglaló – játékpályázat 5–12. osztályos diákoknak, valamint egyetemistáknak: Székelyföldhöz vagy a székelységhez kapcsolódó interaktív/digitális játék vagy kvíz online vagy offline formátumban.
A pályázatokat az SZTT címére kell elküldeni postán vagy elektronikus formában. Bővebb információ a www.tehetsegpont.ro honlapon érhető el. A sikeres pályázók értékes könyvjutalmat és nyári táborozást nyerhetnek, valamint bemutatkozhatnak a Székelyföldi Tehetségnapon.
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/85211/mi_hol_mikor

 A Marosvásárhelyi Rádió és a Látó rövidpróza-pályázata
A Marosvásárhelyi Rádió és a Látó Szépirodalmi Folyóirat a „varázsszem” kulcsszóra pályázatot hirdet rövid próza műfajban. A pályázat fődíja 1000 lej, feltételei:
- a tematikus megkötés a művészi alkotásokra vonatkozó szabadságot nem korlátozza;
- a szerző jeligével azonosítsa pályamunkáját;
- a pályázókat kérik, hogy a beküldött e-mailben tüntessék fel a szöveg címét;
- egy szerzőtől 1 munkát fogadnak el;
- a meghirdető intézmények alkalmazottai nem vehetnek részt a pályázaton;
- olyan írásokat várnak, amelyek eddig még nem kerültek kiadásra (sem nyomtatásban, sem internetes felületen);
- a szerző felelősséget vállal, hogy a beküldött pályamű saját szellemi terméke;
- egy pályamű terjedelme a 10 ezer leütést nem haladhatja meg (beleértve a szóközöket is);
- a szöveget Word formátumban várják;
- a beérkezett kéziratokat a szerkesztőségek szabadon publikálhatják, a pályázóknak nem lehet utólagos követelménye a szerzői jogdíj tekintetében.
A beérkezett pályaműveket független szakmai zsűri értékeli. A pályaműveket elektronikus úton az irodalmipalyazat@marosvasarhelyiradio.ro e-mail címre kell elküldeni. Eredményhirdetés 2016. január 22-én, a Magyar Kultúra Napján, élőben a Marosvásárhelyi Rádióban.
A pályázatok beérkezési határideje: 2015. december 15., 12 óra.
Forrás: http://www.lato.ro/news.php/P%C3%A1ly%C3%A1zati-felh%C3%ADv%C3%A1s/1/285/

Tündérszó Meseíró Pályázat
A székesfehérvári Gárdonyi Géza Művelődési Ház és Könyvtár Egyesület hetedik alkalommal hirdeti meg nemzetközi meseíró pályázatát.
A pályázatra a világ bármely országában élő, 8–15 éves gyermekek magyar nyelven írott meséit várják e-mailben, csatolt Microsoft Word dokumentumban, vagy postai úton 4 példányban, 2016. február 29-ig. A pályázatra a 2001. január 1-je és 2007. december 31-e között született gyermekek meséit fogadják.
A mese mellé, kérik, feltétlenül írják oda: a meseíró nevét, születési idejét (év, hónap, nap), postacímét (ország, település, utca, házszám, irányítószám), szülei egyikének lehetőleg e-mail címét vagy telefonszámát.
A pályaművek terjedelme legfeljebb 6000 karakter (3 nyomtatott oldal) lehet. Témájukkal, irodalmi formájukkal kapcsolatban nincs semmiféle megkötés. Egy pályázó csak egy mesét küldhet be a zsűrinek. A pályázó a mese elküldésével hozzájárul műve bármilyen formában történő, külön ellenszolgáltatás nélküli, későbbi nyilvánosságra hozásához.
A bírálóbizottság neves írókból áll. A díjnyerteseket oklevéllel és egyedi művészeti alkotással jutalmazzák. A döntést követő ünnepélyes eredményhirdetés 2016. június elején lesz Székesfehérváron.
A díjazottakat 2016. május 10-ig telefonon vagy e-mailben értesítik, illetve névsorukat a www.ggmuvhaz.hu honlapon közzéteszik. A legjobb írásokat az Egyesület egy későbbi időpontban megjelenteti.
Beküldési cím: Gárdonyi Géza Művelődési Ház és Könyvtár Egyesület, H-8000 Székesfehérvár, Sóstó lakótelep 1., Magyarország. Telefonszám: 00-36-22-501-161, e-mail: tunderszopalyazat@gmail.com
Forrás: http://www.ggmuvhaz.hu/2015/10/27/tunderszo-meseiro-palyazat-2/

 Nemzetközi meseíró pályázat
Az Országos Mécs László Társaság és a Pálffy Dénes Népfőiskolai Társaság a nagy mesemondó, Benedek Elek születésének 156. évfordulója alkalmából meghirdeti a IV. Nemzetközi Benedek Elek Meseíró Pályázatot, amelynek céljai: tisztelgés Benedek Elek munkássága előtt, tehetségazonosítás, tehetséggondozás.
Magyar nyelven író magyar és nem magyar állampolgárok egyaránt pályázhatnak, alsó életkori határ 10 év. A pályázat két kategóriában kerül meghirdetésre: I. Ifjúsági (10-18 év), II. Felnőtt (18 év feletti). Nevezési díj nincs. A szervezők adományokat, szponzori támogatást szívesen fogadnak – adta hírül a Katedra hírportálja.
A mesék témája szabadon választott lehet. Pályázónként maximum 3 pályaművet fogadnak el, max. 3 gépelt oldal (A4) terjedelemben. Illusztráció lehetséges. A meséket (és illusztrációkat) kizárólag e-mail­ben várják, a kitöltött Jelentkezési és Regisztrációs Űrlappal együtt, a következő e-mail címre: nemzetkozimeseiropalyazat@gmail.com. Az űrlapok letölthetők az Országos Mécs László Irodalmi Társaság honlapjáról (http://mecslaszlotarsasag.webnode.hu/palyazatok/iv-nemzetkozi-meseiro-palyazat/). Beküldési határidő: 2015. december 20.
A beérkezett pályaműveket felkért zsűri olvassa el, elnöke Vesztergom Andrea költő, író. A beérkezett pályaművek közül 40 mese jut a döntőbe és egyúttal felkerül a honlapra (legkésőbb 2016. január 20-ig), ahol szavazni lehet a mesékre. A végeredmény megállapításakor az olvasói szavazatok arányát a zsűri figyelembe veszi. Az online szavazás időtartama: 2016. január 21–31.
Díjazás: kategóriánként az 1. helyezett oklevelet és a 2016. évi karácsonyi mesekönyvben ingyenes publikálási lehetőséget kap, a 2. és 3. helyezett oklevele mellé könyvet és szerencsesorsjegyet kap ajándékba. A nyerteseket e-mailben értesítik. A végeredményt a pályázati weboldalon közzéteszik.
A pályázat beküldése egyúttal hozzájárulást is jelent, hogy a kiíró a pályaművet publikálhatja nyomtatott vagy elektronikus formában; a felhasznált alkotásokért ellenszolgáltatást, jogdíjat semmilyen jogcímen nem áll módjában fizetni.
Forrás: http://www.eirodalom.ro/palyazat/item/2580-mese%C3%ADr%C3%B3-p%C3%A1ly%C3%A1zat.html#.VjPKR279zud

 Vezérek és atyafik – Ambrus Lajos székelyföldi mondákat tartalmazó kötetét mutatták be
A VI. Székelyföld Napok keretében Ambrus Lajos Vezérek és atyafik – Székelyföldi mondák, regék, történetek című kötetét mutatták be a Kájoni János Megyei Könyvtárban 2015. október 12-én 17 órától. A találkozón Czegő Zoltán sepsiszentgyörgyi író, költő mondott bevezetőt és beszélgetett a szerzővel.
A Korondon élő Ambrus Lajos író, költő, a Firtos Művelődési Egyesület elnöke, a Hazanéző című korondi művelődési folyóirat főszerkesztője, a Hazanéző-könyvek sorozatának gondozója. Legújabb könyve Jakabffy Tamás szerkesztésében és utószavával 2014-ben jelent meg, a Kriterion Kiadó gondozásában, válogatásként a szerző három korábbi kötetéből.
Értékőrző és értékteremtő kötet – hangzott el a találkozón Ambrus Lajos könyvéről, amely Székelyföld különböző vidékeinek monda-, legenda- és 19. századi történeti, illetve mondarekonstrukciós termésének bőséges gyűjteményét nyújtja át az olvasónak. A találkozón a Nagy István Művészeti Szakközépiskola diákjai is közreműködtek: Imets Sarolt Édua székely népdalokkal gyönyörködtette a közönséget, Szilágyi Emőke a kötet mondáiból olvasott fel.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/301/vezerek-es-atyafik--ambrus-lajos-szekelyfoldi-mondakat-tartalmazo-kotetet-mutattuk-be

Hermann Gusztáv Székelyudvarhely művelődéstörténete című kötetének bemutatója
Hermann Gusztáv Székelyudvarhely művelődéstörténete című kötetét 2015. október 14-én mutatták be a Kájoni János Megyei Könyvtárban. Hermann Gusztáv Mihály történész – a szerző fia – jegyzetekkel bővítve rendezte sajtó alá a kötetet, és a Pro Print Kiadó jelentette meg újra idén. A VI. Székelyföld Napok programsorozatában szervezett találkozó meghívottjai Székelyudvarhely művelődésének múltjába kalauzolták a hallgatóságot, Hermann Gusztáv Mihály történész beszélt édesapja munkásságáról, helytörténeti-művelődéstörténeti témájú munkájának keletkezéséről. A közvetlen, családias hangulatú beszélgetést Lövétei Lázár László, a Székelyföld kulturális folyóirat főszerkesztője vezette, Burus Endre, a Pro Print Kiadó vezetője is köszöntötte a hallgatóságot.
Sajtóvisszhang: http://www.maszol.ro/index.php/kultura/54531-szekelyudvarhely-ertekeit-mutattak-be-csikszeredaban
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/297/hermann-gusztav-szekelyudvarhely-muvelodestortenete-cimu-konyvenek-bemutatoja
 
Láthatatlan Szekélyföld – épített örökségünket bemutató interaktív kiállítás
A VI. Székelyföld Napok részeként 2015. október 16-án nyílt meg a Kájoni János Megyei Könyvtárban a Láthatatlan Székelyföld című kiállítás, amely a régió épített örökségét speciális makettek révén mutatja be, oly módon, hogy a látássérültek számára is érzékelhető az épületek formája és méretei. A Fehér bot világnapja alkalmából megnyílt kiállítás ötletgazdája, megálmodója, Orbán László, az Erdélyi Utakon Egyesület elnöke elmondta, a tárlat anyaga fokozatosan teljesedett ki az első kiállítás óta, amely Csíkszereda épületeit mutatta be. A jelenlegi anyag 15 makettel szemlélteti a székely székek reprezentatív műemlék-épületeit, kiegészülve egy székelykapuval és faragott tornáccal is, valamint a kiállított épületekhez kapcsolódó interaktív felülettel. Elsősorban a látássérülteket szólították meg, de különböző játékokba is bekapcsolódhattak a gyerekek a kiállításon, amely 2015. október 30-ig volt látogatható. Egy lesötétített szobában a látó emberek is kipróbálhatták, hogy milyen tapintás útján megismerni egy épületet. A székelyföldi épületek makettjei közt megtalálhatók többek között a székelyderzsi, csíkkarcfalvi, sepsiszentgyörgyi és vásárhelyi erődtemplomok. A kiállításon bemutatott maketteket csíkszeredai, sepsiszentgyörgyi és székelyudvarhelyi középiskolás diákok készítették.
Sajtóvisszhang: http://www.szekelyhon.ro/muvelodes/megismeres-tapintas-utjan
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/300/lathatatlan-szekelyfold--epitett-oroksegunket-bemutato-interaktiv-kiallitas-lathato-konyvtarunkban

Bemutatták az online nemzeti helynévtárat
Bemutatták a Magyar Nyelvstratégiai Intézet (MANySI) támogatásával megvalósult Magyar Nemzeti Helynévtár elnevezésű online adatbázist Budapesten. Az intézet igazgatója, Bencze Lóránt köszöntőjében elmondta: a nyelvi jelek, így a magyar nemzeti nyelv életben tartása is csak korszerű forráskutatással, valamint az eredmények könnyen hozzáférhető, egyszerre digitális és papíralapú rögzítésével lehetséges.
A Magyar Nemzeti Helynévtárat Tóth Valéria, a Debreceni Egyetem docense ismertette, aki hangsúlyozta, hogy egy olyan folyamatosan bővülő, kutatók és laikusok számára is használható adatbank létrehozása volt a cél, amely képes lehet az összes magyar helynév, valamint minden kapcsolódó adat befogadására és kezelésére.
Az adatbázis két részre tagolódik, a forrásanyagokat is felsorakoztató névarchívumra és a jelenleg mintegy 270 ezer, térinformatikai adatokkal összekötött helynevet tartalmazó digitális helynévtárra – mondta el a szakember, aki kitért arra is, hogy az online adatbázis lehetőséget ad az 1960-as és 1970-es évek gyűjtéseikor felhalmozott, jórészt kihasználatlan adatok feldolgozására is. Tóth Valéria rendkívül fontosnak nevezte azt, hogy a gyűjtőmunka immáron Kárpát-medencei léptékben folytatódjon.
Hoffmann István, a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékének vezetője arról beszélt, hogy különösen sürgetővé teszi a nyelvészeti gyűjtőmunka határon túlra való kiterjesztését a magyar nyelv sok helyen tapasztalható gyors visszaszorulása.
Forrás: http://librarius.hu/2015/10/20/bemutattak-az-online-nemzeti-helynevtarat/

Hivatalos ünnep lett a Magyar Nyelv Napja Romániában
Első alkalommal hivatalosan ünneplik Romániában a Magyar Nyelv Napját. A képviselőház szavazott a magyar nyelv ünnepnapjáról, amelyet ezentúl minden november 13-án megünnepelnek Romániában. A javaslatot 264 képviselő támogatta, 10 ellenezte, míg 19 tartózkodott. A tervezetet júniusban a szenátus ellenszavazat nélkül megszavazta, így hatályba lépéséhez már csak az államfő aláírására van szükség.
A törvény lehetővé teszi, hogy Romániában hivatalos úton is minden magyarlakta településen méltón megünnepelhessék a Magyar Nyelv Napját és kulturális eseményeket, programsorozatokat szervezhessenek. Előírja, hogy az önkormányzatok pénzösszegeket különíthetnek el költségvetésükből a kulturális események lebonyolításának céljából, és a közszolgálati tévé és rádió beemelheti műsorrácsába az eseményekről szóló tudósításokat. Ugyanakkor a magyar tannyelvű iskolák ünnepélyes keretek között is megemlékezhetnek a Magyar Nyelv Napjáról.
A törvénytervezet indoklásában a kezdeményezők megemlítik, hogy miután az ENSZ 1999-ben február 21-ét az anyanyelv világnapjává nyilvánította, a parlament több kisebbség esetében is törvényt fogadott el az illető közösség nyelvének napjáról. Így például szeptember 28-a a cseh, december 13-a pedig a tatár nyelv napja Romániában.
Forrás: http://itthon.transindex.ro/?hir=40878

Fennállásának 130. évfordulóját ünnepelte az EMKE
Fennállásának 130. évfordulóját ünnepelte Kolozsváron az Erdélyi Közművelődési Egyesület (EMKE), amely a szórványosodás megállítását tartja egyik legfontosabb feladatának.
Az évfordulót multidiszciplináris konferencia keretében ünnepelték meg, amelyen egyebek mellett az EMKE alapítóiról hangzottak el előadások.
Széman Péter, az EMKE elnöke az MTI-nek elmondta: bemutatták a szervezet első tíz évét feldolgozó vándorkiállítást is, amely az EMKE indulását és szerepvállalását idézi meg. A tárlat az idén egyebek mellett Erdélyben Kolozsváron kívül Nagyenyeden, Nagyszebenben, Szilágysomlyón és Zilahon látható, de eljutott vagy eljut Pécsre és Sárospatakra is.
Széman Péter szerint az idei év az évforduló jegyében telt, de nem az a cél, hogy ünnepeljenek, hanem hogy visszahozzák a köztudatba az EMKÉ-t, amelynek tevékenysége feledésbe merült, egyebek mellett azért, mert levéltára sokáig nem volt kutatható. Mint mondta, az iratok az állami levéltárban vannak, és a 30 folyóméter anyagból jelenleg hat folyóméter kutatható. A többi feldolgozás alatt van.
Felidézte, hogy hat-hét éve kérik a levéltári anyag kutathatóvá tételét, és éppen az idén, az évfordulóra jutottak el odáig, hogy az anyag egy részéhez hozzáfértek, ami szerencsés egybeesés. Hozzátette: számos magánlevéltár és -gyűjtemény létezik még, amelyek fontos adalékkal szolgálhatnak az EMKE történetének feltárásához, így például Sándor József volt EMKE-titkárnak, a szervezet egyik alapítójának magánlevéltára, amely szintén nem kutatható.
Széman Péter rámutatott: a szervezet ma is főként szórványban tevékenykedik, elsősorban az EMKÉ-ének köszönhető, hogy az elmúlt 22 évben Erdélyben kiépült a Magyar Házak láncolata. Emellett a szervezet felkarolja az emlékházak alapítását, legutóbb az erdélyi Pusztakamaráson avatták fel a Sütő András Emlékházat. Az EMKE közművelődési szakemberképzést akar indítani a budapesti Nemzeti Művelődési Intézettel, de részt vesz az Erdélyi Értéktár létrehozásában is.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=193948

Női író kapta az idei irodalmi Nobel-díjat
Szvetlana Alekszijevics fehérorosz írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia. A testület indoklása szerint a díjat a 67 éves szerzőnek "polifonikus írásaiért ítélték oda, amelyek a szenvedésnek és a bátorságnak állítanak emléket korunkban". Szvetlana Alekszijevics talán A háború nem asszonyi dolog vagy a Fiúk cinkkoporsóban című művéről lehet ismerős a legtöbb olvasónak. A díjátadó ünnepséget hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján rendezik.
Az irodalmi Nobel-díj esélyesei között több név is szóba került: a fehérorosz szerző, Szvetlana Alekszijevics, az amerikai regényíró, Joyce Carol Oates, a japán szerző Murakami Haruki, valamint a szomáliai Nuruddin Farah.
Forrás: http://erdely.ma/tudtech.php?id=193381&cim=kik_lesznek_az_idei_nobel_dijasok
http://eduline.hu/felsooktatas/2015/10/8/irodalmi_Nobeldij_2015_AX9CCO

Átadták a 2015-ös Székelyföld-díjakat
A VI. Székelyföld Napok részeként 2015. október 15-én Csíkszeredában, a Székelyföld Galériában adták át az idei Székelyföld-díjakat az azonos nevű kulturális folyóirat munkatársainak.
Lövétei Lázár László főszerkesztő emlékeztette a jelenlévőket, hogy októbertől októberig tart egy naptári év a Székelyföld folyóirat számára, hiszen az első lapszám 1997 októberében jelent meg.
Az idei díjazottak: Adorjáni Anna író, Borsodi L. László költő, kritikus, Obrusánszky Borbála néprajzkutató, orientalista, valamint Szepesi Attila Kossuth-díjas költő, a Nemzet Művésze. A nem székelyföldi alkotóknak járó elismerést, a Székely Bicskarend Díjat vehette át idén Szepesi Attila, a Szabó Gyula Debütdíjat pedig Adorjáni Anna.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=193926
http://multikult.transindex.ro/?hir=9532

 Elkészült Magyarország legteljesebb címeradatbázisa
Az adatbázis Magyarország 19 megyéjének és 3046 településének címere mellett - szöveges magyarázattal kiegészítve - a történelmi Magyarország valamennyi királyi, állami és vármegyei jelképét is bemutatja.
A honlapot egy független szellemi szabadfoglalkozású programozókból és designerekből álló kreatív csapat, a Design & System készítette anyagi támogatás nélkül, csupán lelkesedésből és elhivatottságból. A www.magyarcimerek.hu oldal elindítása több éven át tartó gyűjtés és feldolgozás után vált lehetővé.
A könnyen használható, földrajzi keresési lehetőségeket is biztosító adatbázis elkészítéséhez polgármesterek, jegyzők, önkormányzati dolgozók bocsátották rendelkezésre a településeik címereit, továbbá a pontos leírást adó, jelképhasználatról szóló önkormányzati rendeleteket, de sok esetben a címerrel kapcsolatban kiegészítő információkat is közöltek.
Mindezek alapján Somogyi András grafikus segítségével több száz magyar címer reprodukcióját készítették el úgy, hogy számtalan esetben korrigálni, pontosítani is kellett a végül nagy felbontásban megjeleníthetővé vált címereket.
Forrás: Haraszti Katalin, IFLA-HUN moderátor

Új kiadásban jelent meg az Apor-kódex
Új kiadásban jelent meg a legkorábbi magyar nyelvű zsoltárfordításokat tartalmazó Apor-kódex. A DVD-melléklettel ellátott kiadványt bemutatták az Országos Széchényi Könyvtárban.
Madas Edit, az intézmény munkatársa az MTI-nek elmondta, hogy a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban található Apor-kódex két másik könyvemlékkel - a Müncheni-kódexszel és az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményéhez tartozó Bécsi-kódexszel - együttesen őrzi a legkorábbi magyar nyelvű bibliafordítás, az úgynevezett Huszita biblia szövegeit. A három kódex szövege ugyan nagyjából egyidőben született a 15. század folyamán, de különböző helyszíneken másolták őket. A Müncheni-kódex a négy evangéliumot, a Bécsi-kódex a Kisprófétákat, míg a mostanáig új kiadással nem rendelkező Apor-kódex a zsoltárokat tartalmazza. A három könyv 2009-ben 'találkozott' először az OSZK 'Látjátok feleim' - Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a XVI. század elejéig című kiállításán, ekkor restaurálták is a rendkívül rossz állapotban lévő Apor-kódexet - idézte fel Madas Edit.
A Régi magyar kódexek című sorozat 33. köteteként megjelenő új kiadványban a nyelvemlék másolata és betűhű átirata mellett jegyzeteket és egy több mint százoldalas, kilenc szakértő által írt bevezető tanulmányt is olvashatnak az érdeklődők. A kötet az OSZK, a Székely Nemzeti Múzeum és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézetének közös gondozásában készült, a kiadványon dolgozó nyelvészek munkáját Korompay Klára, az ELTE nyugalmazott egyetemi docense vezette.
Az 570 oldalas kiadvány elérhető lesz kereskedelmi forgalomban is, az OSZK könyvesboltjában már kapható. A kiadvány DVD-mellékletének tartalma nemsokára elérhető lesz a nyelvemlekek.oszk.hu oldalon is - tette hozzá Madas Edit, aki elárulta azt is, hogy a Régi magyar kódexek sorozat következő kiadványaiként a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) gyűjteményéhez tartozó Lányi- és Góry-kódexeket szeretnék megjelentetni.
Forrás: http://www.orientpress.hu/149576#.ViaYraY6ldg.facebook
 
Szerkesztők:
Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Borbé Levente (Márton Áron Gimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó


2015. november 1., vasárnap

Novemberi évfordulók 2015



485 esztendeje, 1530. november elsején született Étienne de la Boétie francia író, költő, politikus és filozófus.

125 éve, 1890. november másodikán született Terescsényi György magyar költő és író.

80 éve, 1935. november másodikán született Palocsay Zsigmond erdélyi magyar költő.

65 éve, 1950. november másodikán hunyt el George Bernard Shaw ír drámaíró, novellista és esszéíró.

40 éve, 1975. november másodikán hunyt el Pier Paolo Pasolini olasz író, költő, nyelvész, forgatókönyvíró és filmrendező.

515 esztendeje született, 1500. november harmadikán született Benvenuto Cellini olasz író, szobrász, ötvös és éremművész.

140 éve, 1875. november harmadikán hunyt el Aleksander Groza lengyel költő és író.

50 éve, 1965. november negyedikén hunyt el Nyikolaj Kornyejevics Csukovszkij szovjet-orosz író, költő és műfordító.

135 éve, 1880. november ötödikén született Mihail Sadoveanu román író, "mesemondó", nyelvész és költő. Legismertebb művei: A Șoimărescu nemzetség, Ankuca fogadója,  A balta, Nyestfiak.

130 éve, 1885. november ötödikén született Gellért Lajos magyar író és színész.

110 éve, 1900. november ötödikén született Ilona Leimane lett írónő.

80 éve, 1935. november ötödikén született Bisztray Ádám romániai magyar költő, író és könyvtáros.

55 éve hunyt el, 1960. november ötödikén hunyt el August Gailit liv, lett és német származású észt író, újságíró és novellista.

40 éve, 1975. november ötödikén született Ján Kostra szlovák költő, festő, esszéíró és fordító.

775 esztendeje, 1240. november hatodikán hunyt el Ibn al Arabi arab misztikus és filozófusíró.

135 éve, 1880. november hatodikán született Robert Musil osztrák író, esszéíró, műkritikus, filozófus és matematikus. Ismert műve a Törless iskolaévei.

95 éve, 1920. november hetedikén hunyt el Endrődi Sándor költő és író.

140 éve, 1895. november nyolcadikán született Jevgenyij Viktorovics Tarle német zsidó származású orosz történész és író.

110 éve, 1900. november nyolcadikán született Margaret Munnerlyn Mitchell észak-amerikai írónő. Ismert regénye: Elfújta a szél.

95 éve, 1920. November nyolcadikán hunyt el Konsztantin Hadzopulosz (Petrosz Vaszilikosz) görög író és költő.

180 éve, 1835. november kilencedikén született Émile Gaboriau francia író és újságíró.

45 éve, 1970. november kilencedikén hunyt el Charles de Gaulle francia író, politikus és államférfi.

160 éve, 1855. november tizedikén született Tábori Róbert magyar író és újságíró.

155 éve, 1860. november tizedikén született Porzsolt Kálmán erdélyi magyar származású író, újságíró, színigazgató.

40 éve, 1975. november tizedikén hunyt el Lányi Sarolta költőnő, műfordító és pedagógus.

180 éve, 1835. november tizenegyedikén született Matthías Jochumsson izlandi költő, író és műfordító.

160 éve, 1855. november tizenegyedikén születet Søren Aabye Kierkegaard dán filozófus, teológus és író.

110 éve, 1905. november tizenegyedikén született Cs. Szabó László székely-szász származású magyar író, esszéíró, kritikus és műfordító.

150 éve, 1865. november tizenkettedikén hunyt el Elizabeth Gaskell angol írónő.

90 éve, 1925. november tizenkettedikén hunyt el Élémir Bourges francia író és kritikus.

60 éve, 1955. november tizenkettedikén hunyt el Tin Augustin Ujević horvát költő, esszéista, kritikus és publicista.

110 éve, 1905. november tizennegyedikén született Szanuszi Pane indonéz költő, író és újságíró.

735 esztendeje, 1280. november tizenötödikén hunyt el Albertus Magnus (Nagy Szent Albert) latinul író német természettudós, kutató, filozófus, teológus és író.

345 esztendeje, 1670. november tizenötödikén hunyt el Comenius (Jan Amos Komenský) cseh pedagógus és író.

160 éve, 1855. november tizenötödikén született Bársony István újságíró, író és rajzoló.

110 éve, 1905. november tizenötödikén született Fazekas Anna magyar írónő, műfordító és szerkesztő.

120 éve, 1895. november tizenhatodikán született Michael Arlen örmény származású angolul író, esszéista és író.

65 éve, 1950. november tizenhatodikán hunyt el Hedwig Courths-Mahler a német szórakoztató irodalom nagy alakja.

25 éve, 1990. november tizenhatodikán hunyt el Oltyán László erdélyi magyar író, újságíró.

110 éve, 1905. november tizenhetedikén hunyt el Adam Ważyk lengyel költő, író és esszéíró.

190 éve, 1825. november tizennyolcadikán született Lévay József magyar költő és műfordító.

125 éve, 1890. november tizennyolcadikán született Indig Ottó erdélyi származású magyar drámaíró, költő, újságíró és forgatókönyvíró.

160 éve, 1855. november tizenkilencedikén hunyt el Vörösmarty Mihály magyar költő, író és ügyvéd. Ismert alkotásai: Zalán futása, Csongor és Tünde, Szózat, A merengőhöz, Gondolatok a könyvtárban stb.

115 éve, 1900. november tizenkilencedikén született Anna Seghers zsidó származású német írónő.

195 éve, 1820. november huszadikán született Ábrányi Emil magyar író, lapszerkesztő, kritikus és politikus.

105 éve, 1910. november huszadikán hunyt el Lev Nyikolajevics Tolsztoj orosz író és filozófus. Híres művei: Háború és béke, Anna Karenina, Ivan Iljics halála, Feltámadás.

195 éve, 1830. november huszonegyedikén hunyt el Kisfaludy Károly magyar költő, drámaíró és festő.

145 éve, 1870. november huszonegyedikén hunyt el Karel Jaromír Erben cseh író, folklorista, fordító és tudós.

90 éve, 1925. november huszonegyedikén hunyt el Stefan Żeromski lengyel író, publicista és drámaíró.

40 éve, 1975. november huszonegyedikén hunyt el Gunnar Gunnarsson izlandi író. Műveinek nagy részét dánul írta.

90 éve, 1925. november huszonkettedikén született Gyertyán Ervin (Grünbaum) magyar író, újságíró, műkritikus, filmesztéta és irodalomtörténész.

95 éve, 1920. november huszonharmadikán hunyt el Paul Celan (Antschel) romániai születésű zsidó-német költő, műfordító és irodalomkritikus.

25 éve, 1990. november huszonharmadikán hunyt el Szécsi Margit magyar költő, grafikus és illusztrátor.

140 éve, 1875. november huszonnegyedikén született Anatolij Vaszilijevics Lunacsarszkij orosz politikus, író, műfordító, kritikus és esztéta.

145 éve, 1870. november huszonnegyedikén hunyt el Comte de Lautréamont (Isidore Ducasse) uruguayi születésű francia költő.

95 éve, 1920. november huszonnegyedikén hunyt el Alexandru Macedonski román költő, író, drámaíró.

315 esztendeje, 1700. november huszonötödikén született Árva Bethlen Kata erdélyi magyar írónő.

65 éve, 1950. november huszonötödikén hunyt el Johannes Vilhelm Jensen dán író és költő.

130 éve, 1855. november huszonhatodikán hunyt el Adam Bernard Mickiewitz lengyel romantikus költő, drámaíró, esszéíró, publicista és fordító.

120 éve, 1895. november huszonhetedikén hunyt el ifj. Alexander Dumas francia író, drámaíró és novellista.

120 éve, 1895. november huszonhetedikén született Liviu Rebreanu erdélyi román író és drámaíró. Jelentős alkotásai: Ion, Akasztottak erdeje, Ádám és Éva, Ciuleandra.

100 éve, 1915. november huszonnyolcadikán született Konsztantyin Mihajlovics Szimonov szovjet-orosz író, költő és drámaíró.  

95 éve, 1920. november huszonnyolcadikán született Somlyó György magyar költő, író, esszéíró és műfordító.

40 éve, 1975. november huszonnyolcadikán hunyt el Horváth Béla magyar költő, műfordító, szerkesztő és újságíró.

1155 esztendeje, 860. november huszonkilencedikén született Ibn Abd Rabbihi andalúziai arab költő, író.

170 éve, 1845. november huszonkilencedikén született Dóczy Lajos író, újságíró, költő és műfordító.

40 éve, 1975. november huszonkilencedikén hunyt el Birkás Endre író, könyvtáros, műkritikus és esszéíró.

110 éve, 1900. november harmincadikán hunyt el Oscar Wilde ír származású angol író, költő, drámaíró. Világhírű meséje: A boldog herceg.

180 éve, 1835. november harmincadikán született Mark Twain (Samuel Langhorne Clemens) amerikai író. Népszerű művei: Tom Sawyer kalandjai, Hucklebery Finn kalandjai, Koldus és királyfi, Egy jenki Arthur király udvarában, Jeanne d'Arc.

80 éve, 1935. november harmincadikán hunyt el Fernando António Nogueira Pessoa portugál költő.

80 éve, 1935. november harmincadikán született Csalog Zsolt magyar író, szociográfus és szociológus.


ÉRDEMES TUDNI

20 éve, 1990. november elsején hunyt el Andory Aladics Zoltán erdélyi magyar fényképész és erdőmérnök.

190 éve, 1825. november harmadikán Széchenyi István a magyar nemzet egyik mecénása, ezen a napon ajánlotta föl birtokainak éves jövedelmét a Magyar Tudós Társaság alapítására, így lehetőség nyílt a Magyar Tudományos Akadémia megalapítására.

75 éve, 1940. november ötödikén született Czakó Ádám erdélyi magyar zeneszerző és karmester.

160 éve, 1855. november hatodikán hunyt el Gaal György felvidéki születésű magyar mesekutató, műfordító, író és könyvtáros.

205 éve, 1810. november hetedikén született Erkel Ferenc magyar zeneszerző, karmester, zongoraművész és sakkmester, a Magyar Nemzet Himnuszának szerzője.

40 éve, 1975. november hetedikén született Bárczi Géza vajdasági magyar nyelvész és nyelvtörténész.

130 éve, 1885. november tizedikén született Bochor Ádám, székelyföldi születésű magyar orvos, a Katolikus Orvosok Szent Lukács Egyesületének alapítója.

120 éve, 1890. november tizedikén született Öveges József magyar piarista szerzetes, fizikus, pedagógus.

435 esztendeje, 1580. november tizenötödikén született Bethlen Gábor székely származású erdélyi fejedelem, és megválasztott magyar király.

90 éve, 1925. november tizenötödikén született Koch Ferenc erdélyi magyar fizikus, kutató és szerkesztő.

70 éve, 1945. november tizenhatodikán hunyt el Janovics Jenő kárpátaljai származású erdélyi magyar színész, forgatókönyvíró és filmrendező. A magyar filmgyártás egyik úttörője.

70 éve, 1945. november tizenkilencedikén született Fogarasi Albert erdélyi magyar filológus és történész.

80 éve, 1935. november huszadikán született Makovecz Imre magyar építész, szakíró és rajzoló.

70 éve, 1945. november huszonegyedikén született Baróthi Ádám erdélyi magyar  szobrászművész, festő és grafikus.

200 éve, 1915. november huszonkettedikén született Zerich Tivadar örmény származású székely-magyar katolikus egyházi író, történetíró.

100 éve, 1905. november huszonnegyedikén született Lőrincze Lajos magyar nyelvész és tanár.

80 éve, 1935. november huszonnegyedikén született Molnár Gizella székelyföldi csángómagyar színésznő és pedagógus.

30 éve, 1985. november huszonnegyedikén hunyt el Bíró László József (Schweiger) zsidó származású magyar újságíró, festőművész és feltaláló, a golyóstoll feltalálója.

140 éve, 1875. november huszonhatodikán született Dékáni Kálmán székely-magyar történetíró és szerkesztő, fordító és könyvtáros.

85 éve, 1930. november huszonkilencedikén született Murádin László erdélyi örmény származású magyar nyelvész, nyelvművelő.

130 éve, november harmincadikán született Boga Alajos erdélyi magyar természettudományi szakíró, szerkesztő és muzeológus.