2016. január 5., kedd

ReMeK-e-hírlevél, 2016/1. számából

Tizenkét írónő életpályáját bemutató weboldal
Tizenkét írónő életpályáját mutatja be az az egyedülálló weboldal – Írónők a hálón 1880–1945: http://ironok.elte.hu/ –, amelyen a 19-20. század fordulóján alkotó írók számos, eddig nehezen hozzáférhető szövegét is közzétették. A kutatás a Bölcsészettudományi Kar Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetében zajló, „Nőírók és publikációs fórumaik a századforduló Magyarországán” című OTKA-projekt keretében valósult meg. A weboldal Czóbel Minka, Erdős Renée, Gulácsy Irén, Lesznai Anna, Lux Terka, Ritoók Emma, Szalay Fruzina, Szikra (Teleki Sándorné), Tormay Cecile, Tutsek Anna, Wohl Janka és Wohl Stefánia munkásságát a század összművészeti, kulturális narratívájába ágyazva, egymással összekapcsolva mutatja be. A Szövegtárban több ezer oldalnyi, nehezen hozzáférhető szépirodalmi szöveget (regényeket, versesköteteket, drámákat, novellásköteteket) digitalizáltak és tettek elérhetővé.
A Rövid idézetek rovathoz néhány jellemző szöveget gyűjtöttek össze az írónők publikált és kéziratos hagyatékban maradt munkáiból, a Tematikus idézetek blokk olyan fontos témákhoz kínál szövegrészleteket, mint az anyaság, a női szexualitás, az abortusz, a nő és férfi, illetve nő és nő közti viszony, a házasság, az anya-lány kapcsolat, a női-férfi szerepek, a feminizmus, a divat és társasági élet, valamint az antiszemitizmus. Az oldalon közel kétszáz korabeli fotó is elérhető a tárgyalt írónőkről és a velük kapcsolatos jelenlegi irodalmi emlékhelyekről.
Forrás:  http://www.nyest.hu/hirek/nehezen-hozzaferheto-szovegek-a-neten

Megjelent a Bod Péter Országos Könyvtárhasználati Verseny felhívása
Megjelent a Bod Péter Országos Könyvtárhasználati Verseny 2015/2016. tanévi versenyfelhívása. Az idei tanév témája: "…olyan gyönyörű, olyan tökéletes a népzene." - 135 évvel ezelőtt született Bartók Béla.
A versenyről folyamatosan lehet majd tájékozódni a www.opkm.hu/Bod_verseny oldalon, itt található az információ arról is, hogyan lehet feliratkozni a verseny levelezőlistájára.
A megyei/fővárosi versenyre a nevezés határideje: 2016. február 12., 24 óra, eddig kell lebonyolítani az iskolai fordulókat, illetve kiválasztani az induló versenyzőket. A verseny idén is az Emberi Erőforrások Minisztériumának támogatásával jöhetett létre. A versenykiírás letölthető a multimédia tartalomra kattintva: http://olvasas.opkm.hu/Plugins/Interactive/Media/1516/media/Bod_versenykiiras_2015_2016_dec18.pdf
Forrás: http://olvasas.opkm.hu/index.phpmenuId=43&action=article&articleId=871&media_upload

Hangok folyóján – Tóth Krisztinával találkozhatott csíkszeredai olvasóközönsége
Tóth Krisztina nemzetközileg elismert, József Attila- és Artisjus-díjas, a Magyar Köztársaság Babérkoszorújával kitüntetett költő, író, műfordító volt a Kájoni János Megyei Könyvtár vendége, a sepsiszentgyörgyi pulzArt fesztivál meghívottjaként. A kortárs magyar irodalom egyik legolvasottabb és legelismertebb szerzőjének alkotói világába csíkszeredai olvasóközönsége is bepillanthatott a Hangok folyója címmel szervezett közönségtalálkozón, 2015. december 14-én. A könyvtár előadótermében az író beszélgetőpartnere Pieldner Judit irodalomkritikus volt, aki elsőként arról kérdezte Tóth Krisztinát, hogyan születik a történet. Az író elmondta, diákjait is mindig arra biztatja, ne keressenek nagy történeteket, csak figyeljenek, járjanak nyitott szemmel, és mindig szembejön a történet, amely akkor válhat közös történetté, mindannyiunké, ha jól írják meg. Saját tárcanovellái is ilyen módon születnek általában. A novelláskötetekről Tóth Krisztina elmondta, hogy mindig ragaszkodik a struktúrához, ezért és a sajátos címek miatt is a fordítók számára gyakran jelent igazi kihívást szövegeinek fordítása. A Vonalkód 15 elbeszélésében például 15 különböző hang szólal meg, és mindenik elbeszélés címében szerepel a vonal szó. A Pixel minden fejezete egy-egy testrész története. A Pillanatragasztó huszonöt története egy-egy tükörcserép az elmúlt negyedszázadból, épp a rendszerváltás 25. évfordulójára jelent meg. Tóth Krisztina érzékenyen nyúl minden történethez, a legapróbb mozzanatokat is megragadva. Prózáját és verseit egyaránt sajátos érzékenység jellemzi. A közönség mindebből ízelítőt kapott, az író felolvasta még a Pillanatragasztó egyik novelláját, versei közül a Porhó címűt hallhatták a jelenlevők. Természetesen gyerekeknek is ír, a beszélgetés végén A lány, aki nem beszélt és az Orrfújós mese című, frissen megjelent, gyerekeknek szóló köteteiről mesélt a közönségnek.
A találkozó élményéről Borbé Levente is beszámol a Hargita Megyei Iskolai Könyvtárosok blogján: "Gyerekkönyvei felnőttek számára is élvezetes olvasmányt nyújtanak. Érdekes világkép tárul elénk, amelynek olvasás közben ideig-óráig rabjává tudunk válni. Felnőttként pedig könnyen felidéződik az élet kezdeti pillanatainak varázslatos szakasza. Műveinek fő jellemzője a mesélés, az elmondás módja, ami által szépen kikerekedik az egész történet. Fegyvere a hétköznapi történetekben rejlő titokzatos, néha szemmel alig látható mozzanatok igéző megörökítése. Lehet az próza vagy éppen vers. Azt hiszem, érdemes ráhangolódni Tóth Krisztina műveire, egy sajátos világba kalauzol el, ahol az időzés nem fárasztó, mégis maradandó élményt nyújt."
A Hargita Stúdió videója a találkozóról: https://www.youtube.com/watch?v=7mKskPqySf0
Sajtóvissszhang: http://www.maszol.ro/index.php/kultura/57433-toth-krisztina-szerint-barmit-meg-szabad-irni-csak-jol-kell-megirni
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/332/hangok-folyojan--toth-krisztinaval-talalkozhatott-csikszeredai-olvasokozonsege
http://hriskkonyvtaros.blogspot.ro/2015/12/kozelkepben-toth-krisztinaval.html

Fekete Vince Vak visszhang című kötetét mutatták be Csíkszeredában
Fekete Vince József Attila-díjas költő Vak visszhang című, válogatott és új verseit tartalmazó kötetét mutatták be 2015. december 7-én a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében. A kötet a kolozsvári Sétatér Kulturális Egyesület gondozásában jelent meg, a 21. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron mutatták be novemberben, majd több háromszéki helyszínen. A Kézdivásárhelyen élő Fekete Vince a Székelyföld folyóirat főszerkesztő-helyetteseként gyakori vendége a csíkszeredai könyvtárnak. Ezúttal szerzőként volt jelen, beszélgetőpartnerként Csutak Judit irodalmár tette fel kérdéseit a költőnek, aki legújabb munkájába korábban megjelent köteteiből is válogatott, többnyire a Védett vidék (2010) és az idén megjelent Vargaváros anyagából. A kötet verseiről beszélve Csutak Judit kifejtette, hogy a költő szembesül az élet végességével, majd megbékél a világgal. Műfajilag a kötet versei közt szonett, rondó, időmértékes vers és prózai költemény is található. A költői parafrázisok, többszörös irodalmi utalások, az intertextualitás jellemzik Fekete Vince költői szövegeit, ezt illusztrálva olvasta fel Csutak Judit a Film című verset, amelyet a költő Lövétei Lázár Lászlónak ajánl, de a versben Babits és Csokonai versszövegeire való utalás is jelen van.
Sajtóvisszhang: http://www.maszol.ro/index.php/kultura/57099-a-vak-visszhang-csikszeredai-akusztikaja
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/329/fekete-vince-vak-visszhang-cimu-kotetet-mutattak-b

Könyvbemutató: Fejezetek a zágoni báró Szentkereszty család életéből
Több helyszínen – Zágonban, Kézdivásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön – mutatták be a nemrég megjelent „... Hagyatékul hagyod utódaidnak ...” Elvetélt álmok nyomában – Fejezetek a zágoni báró Szentkereszty család életéből című könyvet. A méretében és súlyában is tekintélyes kötetet a Balog László, Málnási Levente, Sándor Lajos Levente és Kovács Márta Mária szerzőcsoport írta. A Veress család kiadásában jelent meg, kiadásának évét 2016-ra datálták.
Az eddig is ismert, különböző nyomtatott forrásokban részben már megjelent családi adatokat tömörítik egy kötetbe a szerzők. Lényegében nyitott kaput hagy a további kutatásokhoz – nem ír a család ősi eredetéről (családalapítóként a bárói címet nyert I. Andrást említi, nem mutatja be a további felmenőket, a család származási helyét, nem esik szó a korábbi nemesi címről és címerről). Dokumentumokkal alátámasztott tisztázásra vár a zágoni vagyon elnyerésének körülménye. A báró Szentkereszty család nagy „bűnének” róják fel sokan, hogy a császárt szolgálva kapott birtokot Zágonban. Ez azonban csak részben igaz, a Szentkeresztyek munkásságukkal, hivatali, társadalmi és hadi szerepvállalásukkal mindig az erdélyi magyarságot szolgálták, ezért számos elismerésben részesültek. Csupán ezeknek a részleteknek az alapos kutatása újabb kötetnyi értékes adatot eredményezhet.
Forrás: http://tinyurl.com/jq5drsf
http://www.3szek.ro/load/cikk/86858/betekintes_a_zagoni_baro_szentkereszty_

Egy hegy megy – Közönségtalálkozó Oravecz Imre költővel, íróval

2015. december 13-án a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron Termében beszélgetett Tamás Dénes író a meghívottal.
Oravecz Imre (1943, Szajla): Kossuth-díjas és Prima-díjas magyar költő, író, műfordító, a Digitális Irodalmi Akadémia tagja.
Alkotásai általában valaminek a hiánya köré épülnek: nagyon gyakran írásainak szereplői, gondolataik a gyermekkori teljességérzetünk hiányát idézik fel. Valahová tartozni létfontosságú, és a szülőfalujából kiszakadt szerző életművét végigkíséri az otthon keresésének motívuma, a vonatkozó trauma elviselhetővé tételének lehetőségei. Szilasi Lászlót idézve „van ebben a vízióban (...) valami felemelően, szeretetteljesen és részvéttel telien embertelen”.
Sajtóvisszhang: http://www.hirmondo.ro/web/index.php/ajanlo/73314-hazatr.html (Az örök hazatérő)
http://www.pulzart.ro/az-irodalomnal-fontosabb-az-elet (Az irodalomnál fontosabb az élet)
http://www.3szek.ro/load/cikk/87052/pulzart:_a_mindig_hazatero_oravecz_imre_sepsiszentgyorgyon (A mindig hazatérő)
 
A csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium vendége volt Tompa Andrea író
A csíkszeredai Márton Áron Gimnázium magyar nyelv és irodalom szakos tanárai 2015. december 16-án délután négy órától fogadták a Fejtől s lábtól szerzőjét, Tompa Andreát. ‘Az írónővel Albert Csilla, a gimnázium egykori diákja és Dimény Áron színészek jöttek, akik részleteket olvastak fel a nemrégiben közösségi térré alakított Magház Klubteremben. A vendégeket Bara Katalin magyarszakos tanárnő fogadta. A jelenlévők a regény vagy a felolvasás nyújtotta élményekről tehettek fel kérdéseket, ezekkel együtt a közel három óra kellemesen telt. Az írónő a kérdések mindegyikére készségesen válaszolt, így nemcsak a regény titkairól kaptunk általános képet, hanem annak elkészítéséről is, egyáltalán arról az univerzumról, amelyben megszületett a könyv. Jól látszott, hogy alapos és kidolgozott munka eredménye, ezért vált olvasmányossá. Könnyen betekintést lehetett nyerni a férfi és a női szereplők tulajdonságainak felvázolásába, a kortörténeti nevezetességek ábrázolásába, a háború előtti és alatti feszültségek érzékeltetésébe stb. A szereplők történetére utalva elmondta, hogy mindenkinek saját magának kell megküzdenie élete ügyes-bajos dolgaival, mert a problémák elintézése elsősorban magányban és csendben zajlik. Ugyanakkor a várakozás hatja át, főleg a véletlenszerű találkozásokból kialakulóban lévő szerelmet, amelynek beteljesedése is kérdésessé válik. Főhőseiknek az írónő követhető utat rajzol ki a kezdetleges családi elszakadástól a felnőtté válásig. Hiszen az élet bármit is hoz, azt megélni kell, és nem várakozni, vagy bármit is tartogatni belőle, mert a múltat nem lehet visszahozni, a jövővel meg nincs amit kezdeni. Természetesen a regény a múltban játszódik, de amint első regénye is, minden problémájával együtt inkább a jelen tükrében szól az emberekhez.
Nagy élményben részesült a gimnázium. Köszönet mindazoknak, akik kivették a részüket a rendezésből. Örültünk, hogy köztünk lehetett Tompa Andrea, és hogy Albert Csilla és Dimény Áron színészek segítségével utazhattunk a múlt eme szögeletébe.’
Forrás és fotók: http://hriskkonyvtaros.blogspot.ro/2015/12/vendegunk-volt-tompa-andrea.html

Kortárs-költőverseny erdélyiekkel
A Petőfi Irodalmi Múzeumban 2015. december 8-án átadták a 2015-ös év Kortárs-díjait, valamint a Kortárs-költőverseny eredményhirdetése is megtörtént. Az estet Pécsi Györgyi, a Kortárs folyóirat versrovatának szerkesztője nyitotta meg, a díjakat pedig Thímár Attila főszerkesztő adta át. A Kortárs-költőverseny hagyománya mindössze négy évre nyúlik vissza, ám egyre nagyobb népszerűségnek örvend. A tavalyi költőversenyen Báthori Csaba, Tandori Dezső, Markó Béla, Orbán János Dénes, Fenyves Marcell, G. István László, Tőzsér Árpád, Fekete Vince, Zalán Tibor, Reményi József Tamás és Tarján Tamás vett részt, hárman közülük erdélyiek: Fekete Vince, Markó Béla, Orbán János Dénes. A résztvevőknek Kálnoky László Shakespeare XIX. Henrik című műfordítás-paródiájának szellemiségében kellett alkotniuk. Mindez valóban nagy kihívás, hiszen mint tudjuk, a paródia paródiáját nem kis feladat megalkotni. A felkért költők, illetve irodalomtörténészek azonban nagyon eredeti parafrázisait adták a "nyelvgyötrő mester" "Ó, süh! Pém! Piha! / Szotykon vatyorgó, páhás veckelem!" kezdetű sorainak, a népes közönség kiváló szórakoztatására. Kálnoky László sorai újragondolásának jutalmául Ambrus Lajos szerkesztő borával, valamint Ruttkay Sándor, Erdős János, Krizbai Sándor, Miklós Árpád, Alföldi László, T. Horváth Éva, Csengery Béla, Mayer Éva, Damó István és Kovács Johanna különleges grafikáival gazdagodhattak a versenyzők. A költőverseny díjazottjai: Báthori Csaba, Fekete Vince, Fenyves Marcell, G. István László, Markó Béla, Orbán János Dénes, Reményi József Tamás, Tarján Tamás, Tandori Dezső, Tőzsér Árpád és Zalán Tibor.
Forrás: http://www.eirodalom.ro/aktualis/item/2664-kort%C3%A1rs-k%C3%B6lt%C5%91verseny-erd%C3%A9lyiekkel.html#.Vnkvgfl97cu
http://magyaridok.hu/kultura/nyelvgyotres-magas-fokon-216763/

Hazája: Székelyföld – beszélgetés Ferenczes István költővel
A Háromszék napilap Életutak rovatában Ferenczes István költővel, íróval, a Székelyföld folyóirat alapító főszerkesztőjével a 'ráfordított' emberöltőnyi időről, illúziókról, újrakezdésekről és Arghezi székely édesanyjáról olvashatunk beszélgetést.
Ferenczes István Csíkpálfalván született 1945. január elsején (valójában 1944. december 26-án). Elemi iskoláit szülőfalujában végezte, a középiskolát a bánsági Lugoson, miután kulák származása miatt nem vették fel egyetlen székelyföldi középiskolába sem. A főiskolát Kolozsváron végezte biológia szakon 1967-ben, utána egy éven át a szülőfalujában tanított. Az 1968-as megyésítéskor a frissen alakult megyei napilap, a Hargita újságírójaként dolgozott, ahonnan 1975-ben politikai okokból eltávolították, 1979-ig szakirányító volt az Agronómusházban. 1979-ben visszakerült a sajtóba. Egyik alapítója volt a csíki RMDSZ-nek. A Hargita megyei művelődési felügyelőség főtanácsosának nevezte ki 1990-ben Andrei Pleşu művelődési miniszter, 1992 és 1996 között szabadúszóként élt, 1996-tól a Hargita Megyei Tanácsnál elnöki tanácsadó lett. 1997-től megalapította a Székelyföld című kulturális folyóiratot, a Hargita Kiadóhivatalt, amelynek 2010-es nyugdíjazásáig főszerkesztője, illetve igazgatója volt. Több mint 20 könyve jelent meg, főleg verseskötetek, de értékes kordokumentumokat tartalmazó publicisztikai és riportkötetek is. Díjai, elismerései: Látó-nívódíj (1993); Szabó Zoltán-díj (1994); Különdíj a Székely apokalipszis c. riportsorozatért (1995); József Attila-díj (2001); Balassi Bálint-emlékkard (2005); Arany János-díj (2012); Magyarország Babérkoszorúja díj (2015).
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/87345/hazaja:_szekelyfold_ferenczes_istvan_koltovel_a_%E2%80%9Eraforditott%E2%80%9D_emberoltonyi_idorol
http://erdely.ma/kultura.phpid=197522&cim=hazaja_szekelyfold_interju_ferenczes_istvan_koltovel_a_raforditott_emberoltonyi_idorol

Meghalt Juhász Ferenc költő
Életének 88. évében, 2015. december 2-án elhunyt Juhász Ferenc kétszeres Kossuth-díjas, József Attila-díjas költő, a nemzet művésze, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja – tudatta lánya, Juhász Anna az MTI-vel.
A Wikipédia szerint Juhász Ferenc indulását, egész pályáját és életművét határhelyzetek formálták. Nemcsak faluja kétnemzetiségű, hanem családja is félig magyar, félig sváb származású. Költői szárnypróbálgatásai a második világháborút követő koalíciós időkre estek, egy történelmi korforduló szülötte. Versei csak rövid ideig kapcsolódnak az örökölt népies eszményekhez, 1954 óta olyan egyéni alkotói világot alakít ki, amely a neoavantgárd kereteit ugyanúgy szétfeszíti, mint a posztmodern irodalmi poétikáját. 1954–1956-ban a forradalom egyik szellemi előkészítője, a forradalom után sokáig nem írhatott, majd viták és vádak tárgya lett. Ezt az életpályát láthatólag súlyos belső és külső konfliktusok kísérték. Juhász Ferenc csak ritkán lehetett boldog író. De nagy áldozatokat követelő határhelyzete nemcsak súlyos terhe, hanem legértékesebb öröksége is. Ez formálta nyitott világszemléletét, amely történelmi-társadalmi és költői válaszait egyaránt meghatározta.
Forrás: http://index.hu/kultur/2015/12/03/meghalt_juhasz_ferenc_kolto/

Elhunyt Marosi Barna marosvásárhelyi író, újságíró
Életének 85. évében, 2015. december 21-én elhunyt Marosi Barna marosvásárhelyi író, újságíró, a Magyar Művészeti Akadémia tagja.
Marosi Barna 1931 szeptemberében született Marosvásárhelyen. A középiskolát szülővárosában, a Református Kollégiumban végezte 1950-ben, majd 1954-ben a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen szerzett kémiaszakos diplomát. Újságírói pályáját az Előre szerkesztőségében kezdte rögtön az egyetem elvégzése után, ahol négy évig tevékenykedett. A magyarországi 1956-os forradalom alatt tanúsított magatartása miatt fegyelmi úton eltávolították a sajtóból. Előbb a bukaresti Reactivul vegyi üzem munkása (1958–59), a marosvásárhelyi cukorgyárban kémikus (1959–68), majd 1968-tól az Előre utazó riportere volt. 1989 decemberétől 1993-ig a Romániai Magyar Szó új folyamának szerkesztő-publicistája. 1996–1998 között a Duna Televíziónál főszerkesztő, majd külpolitikai műhelyvezető, 1998–2000 között alelnök. Marosvásárhelyen élte le életét, 2005 óta a Magyar Művészeti Akadémia tagja.
Riporterként a Románia minden tájegységére kiterjedő iparosítás és urbanizáció mindennapjait mutatta be közvetlen emberi sorsokon keresztül. Dános Miklóssal közösen írta a Két hét a Dunán című riportkönyvet 1957-ben, Beke Györggyel és Cseke Péterrel közösen szerepel az Emberarcok című riportkötetben (1976). Saját riportgyűjteményei közül kiemelkedik a Megbolygatott világ, amelyben többek között felidézi az elmúlt századfordulóról Bernády György, Marosvásárhely polgármesterének városépítő hagyományát. Az Előre Kiskönyvtára szerkesztőbizottságának tagja, több riport-antológia, így a Hazánk új arca (1986), Sokágú termőfa (1986), Tenni és teremteni (1987), Jövőépítők (1987) közli írásait. Más önálló kötetei: Kapu utca 10. (kisregény, 1965); Sújtólégben – rezesbandával (Zsil-völgyi napló, 1979) – írja a kronika.ro.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=197388

Románia elrománosodása - Lucian Boia történész új könyve magyarul is
Lucian Boia népszerű román történész a Humanitas kiadó gondozásában 2015-ben megjelent új könyvében azt vizsgálja, hogy Trianon óta miként nőtt meg a román etnikumú lakosság számaránya az országban, miközben csökkent a kisebbségeké. Az új Boia-kötet fordítása a Koinónia gondozásában magyarul is megjelent, a kolozsvári kiadó arculatához immár szorosan hozzátartozik az is, hogy román gondolkodók, történészek műveit hozzáférhetővé kívánja tenni a magyar olvasóközönség számára. A történelmi témájú könyvek közül az első Neagu Djuvara A románok rövid története című tömör összefoglaló munkája volt (idén a harmadik kiadást érte meg magyar nyelven), az utóbbi években pedig Lucian Boia olvasmányos nagyesszéi következtek, Rostás-Péter István fordításában: a Miért más Románia?, A Nyugat hanyatlása után a Románia elrománosodása szintén izgalmas kérdéseket vet fel. A kötet 1859-től, Alexandru Ioan Cuza fejedelemségétől kezdődően napjainkig mutatja be a román nemzetállam kialakulásának folyamatát, ezen belül pedig a kisebbségek sorsának alakulását. Bár a magyar olvasóközönséget elsősorban a magyar közösségre vonatkozó megállapítások érdekelhetik, nagyon sok érdekes adattal ismerkedhet meg arra vonatkozóan is, hogy a többi kisebbség – tatárok, németek, zsidók, törökök, bolgárok, ukránok – sorsa miként alakult, illetve miként vesztettek végleg talajt mindössze néhány évtized alatt ebben az országban. Lucian Boia számos statisztikai adatot sorol fel a könyvben úgy, hogy közben egy pillanatra sem veszíti el az olvasót lebilincselő mesélőkedvével. A könyvből világosan kirajzolódik az a folyamat, ahogyan a rurális Románia teret nyer, és a románság lesz a térség legjelentősebb etnikuma, pedig egy évszázaddal ezelőtt a városokban – legalábbis Erdélyben és Moldva egy részében – még kisebbségben volt.
Forrás: http://www.e-nepujsag.ro/op/article/rom%C3%A1nia-elrom%C3%A1nosod%C3%A1sa-%E2%80%94-lucian-boia-k%C3%B6nyve
Forrás és megrendelési lehetőség itt: http://www.konyvter.ro/?hir=237

Székelyföldi intézményi sors – Két meghatározó kulturális közgyűjtemény történetének tükrében
Az Argumentum Kiadó gondozásában 2015 tavaszán jelent meg Székelyföldi intézményi sors – Két meghatározó kulturális közgyűjtemény történetének tükrében címmel az a monográfia, amely a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum és a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum könyvtárának történetét mutatja be. Dani Erzsébet munkája tudományos szempontból igényt tarthat a könyvtártörténet, erdélyi intézménytörténet, általános könyvtártudomány, gyűjteménytörténet és a kisebbségtörténet kutatóinak figyelmére is. De haszonnal forgathatja mindenki, akinek érdeklődése a két intézmény sorsa és Erdély magyar kultúrtörténete felé fordul.
Forrás és teljes cikk itt: http://mke.info.hu/konyvtarvilag/2015/12/uj-kiadvany/2718/

Szerkesztők:
Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Borbé Levente (Márton Áron Gimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

E lapszám felelős szerkesztői: Kelemen Katalin és Borbé Levente.

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.

Nincsenek megjegyzések: