2016. május 3., kedd

ReMeK-e-hírlevél 2016/5. számából

Letölthető Orbán Balázs A Székelyföld leírása című könyve
Orbán Balázsnak ősi székely család sarjaként a sors és a történelem szeszélyéből kalandos ifjúság jutott. Egy konstantinápolyi örökség reményében tett utazás, később a szabadságharc bukása kikényszerítette emigráció idején, 16 és 30 éves kora között bejárta Törökországot, Görögországot, a Közel-Keletet, majd Angliát.
Talán a hontalanság hosszú éveinek is szerepe volt abban, hogy életét ezután honismereti munkásságának szentelte. Az 1860-as évektől élete fő céljává a Székelyföld bejárása vált. A tapasztalati anyagot komoly levéltári kutatásokkal egészítette ki, hogy minél átfogóbb leírását adhassa pátriájának.
A „Székelyföld leírása” az öt székely szék és a Barcaság területét mutatja be. Könyvében 520 falut és várost ismertet, a hozzájuk tartozó várromokkal, templomokkal, természeti, régészeti kincsekkel. Nem feledkezik meg a tájban élő emberek szokásairól, viseletéről, foglalkozásairól, táncairól, családi életéről sem.
Munkája rengeteg, azóta eltűnt értéket mentett meg a feledéstől, enciklopédikus gazdagságát pedig jól jellemzi, hogy a legkülönbözőbb tudományok, mint például a néprajz, a földrajz, a művészettörténet vagy a nyelvészet kutatói ma is haszonnal tudják forgatni.

Mérföldkő a Mikes Kelemen Programban
A Nemzetpolitikai Államtitkárság, az OSZK és a Nemzeti Levéltár közös sajtótájékoztatón számolt be 2016. április 18-án a Mikes Kelemen Program eddigi eredményeiről.
2016 márciusáig 186 köbméternyi könyvtári és levéltári dokumentum gyűlt össze az amerikai és ausztráliai gyűjtőpontokon, ami közel 200 ezer tételt jelent. Az anyag túlnyomó része már megérkezett Magyarországra, ahol megkezdték feldolgozását. A mintegy 200 adományozó magánszemély és külhoni magyar szervezet a könyveken és periodika-számokon túl aprónyomtatványokat, fotókat és hanganyagokat is küldött.
A dokumentumokból elsősorban a nemzeti könyvtár hungarika-gyűjteményét egészítik ki, majd az adomány túlnyomó többségét magyarországi és határontúli közgyűjtemények számára ajánlják fel.
Az igényelhető dokumentumok listáit mostantól nagyjából heti rendszerességgel teszik közzé a honlapon, a könyvek 2016 április 19-től igényelhetők.
További információk az alábbi linkeken:
A Mikes Kelemen Program: http://www.oszk.hu/mikes-program
Segítség (GYIK) a dokumentumok igényléséhez: http://www.oszk.hu/mikes-program/gyik

Népi játékok, játékos könyvbemutató
A Kájoni János Megyei Könyvtárban rendhagyó, interaktív és játékos könyvbemutatóra került sor 2016. április 6-án. A Népi játékok című, Sepsiszentgyörgyön 2015-ben megjelent kötet szerzői voltak a könyvtár vendégei, Benkő Éva óvoda-pedagógus, játszóház-vezető és Prezsmer Boglárka dramaturg, drámapedagógus. A Romániai Magyar Néptánc Egyesület és a Kovászna Megyei Művelődési Központ közös kiadványa az Oktatási segédlet sorozat harmadik köteteként jelent meg, amelyhez CD- és DVD-melléklet társul, és egyedi azáltal, hogy kizárólag erdélyi népi játékokat mutatnak be a szerzők, valamint ezek pedagógiáját, aktualitását és hagyományait. Az igényes, szép kiadványt fotók illusztrálják, köztük számos archív felvétel. A szerzők röviden ismertették a kiadvány tartalmát, majd ízelítőt is adtak a népi játékokból. A felnőttek és a jelenlevő gyerekek megtapasztalhatták ismét a közös játék örömét. A bemutatón elhangzott, hogy nagy felelősség hárul a pedagógusokra ezen a területen is, míg a régebbi generációk még belenőttek, egymástól tanulták ezeket a játékokat, ma a pedagógusok feladata, hogy a felnövő generációkkal is megismertessék a már feledésbe menő népi játékokat. A játék személyiségfejlesztő szerepéről is szó esett.

Albert Ildikó: Szókratész védőbeszéde - könyvbemutató
A Könyvtári Napok eseményeinek sorában, 2016. április 26-án Albert Ildikó csíkszeredai író és klinikai pszichológus legújabb kötetét, a Szókratész védőbeszédét mutatták be a könyvtárban, mintegy száz érdeklődő jelenlétében. A felvidéki AB ART könyvkiadó gondozásában látott napvilágot a kötet, amely a szerzőnek a Facebookon megjelent rövid írásait tartalmazza. A kötetről a kiadó, Balázs F. Attila beszélgetett a szerzővel. Balázs Éva színművész nagyszerű felolvasásában hallhatták a jelenlevők a kötet néhány írását. A könyvbemutatót az érdekes beszélgetés mellett László Kata és Cseh Izabella ihletett zongora- és oboa-játéka tette igazán hangulatossá. A könyvet alkotó szövegek rövid bölcsességek, külön-külön, önmagukban is önálló egységek, amelyek végül egységes képpé állnak össze, és egy személyes életfilozófia, saját világnézet bontakozik ki belőlük.

Tizenkét értékkel bővült az Erdélyi Magyar Értéktár
Arról döntött az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottság, hogy 12 új értékkel fogják bővíteni a már meglévőket. A bizottság tavaly novemberben alakult az erdélyi épített, kulturális, természeti és egyéb értékek védelme érdekében. A tizenkét új érték között található a mikházi ferences templom és kolostor, a Nyárádmente népi építészete, a havadtői régi temető különleges síremlékeivel, a medgyesi ferences templom és kolostor. A nagybányai művésztelepet és festőiskolát, a szatmárnémeti Pannónia szállót, valamint a püspöki palotát és gyűjteményét, az ákosi református templomot ugyancsak az erdélyi értékek közé sorolták.
A természeti környezet kategóriában a Szászsebeshez közeli Vörös szakadék és a Néra völgye az Ördög tavával számít erdélyi értéknek. Farkas Péter és Szabédi László életműve is az értéktár részévé vált. További 24 érték a megyei, területi vagy helyi értéktárakba került be.

Példát mutat, mércét állít
A 90 éves Kallós Zoltán néprajzkutatót köszöntötték Kolozsváron 2016. április 23-án, a Magyar Operában szervezett ünnepi gálán, amelyen részt vett Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke is.
Az est könyvbemutatóval kezdődött: Csinta Samu közíró élete nagy élményének tartotta, hogy megírhatta A lélekmentő – Kallós Zoltán első kilencven éve című könyvet. Elmondta, maga is a könyv írása során csodálkozott rá Kallós életművére és arra a megbecsülésre, amely a néprajzkutatót övezi. Hozzátette, Kallós életútját sokan feldolgozták már, ő arra törekedett, hogy érdekes történetekkel tarkított olvasmányt adjon az olvasó kezébe.
Andrásfalvi Bertalan néprajzkutató, volt kulturális miniszter Kallós Zoltánnak azt a mondását idézte, hogy addig maradhatunk meg magyarnak, amíg táncolunk és magyarul énekelünk. Hozzátette, az tud szépen táncolni, énekelni, aki a szeretetét mutatja ezzel ki. Szerinte Kallós Zoltán azért gyűjtötte a magyar népdalkincset, hogy ki lehessen mutatni általa a szeretetet.
Rövid megszólalásában Kallós Zoltán is a mezőségi szórványban élő gyermekekkel való foglalkozás fontosságáról beszélt. Megemlítette, a magyar identitás felélesztésén, ápolásán túl a válaszúti szórványkollégium minőséget nyújt, ezért sokszor magyar felmenőkkel nem rendelkező szülők is oda szeretnék beíratni a gyermekeiket. Ezt a lehetőséget azonban csak a magyaroknak és a magyar származásúaknak adják meg.
A kolozsvári Kriza János Néprajzi Társaság életműdíját adták át Kallós Zoltánnak, aki a magyar, a román és a cigány népzene és népi hagyományok egyik legjelentősebb gyűjtője. Nagy szakmai alázattal és kíváncsisággal végzett munkájáért a rendszerváltozás utáni időszakban több rangos elismerést kapott.
A szellemi és tárgyi javak és értékek fenntartásáért és az ifjúság körében való népszerűsítéséért 1992-ben létrehozta a Kallós Zoltán Alapítványt, ennek ajánlotta teljes vagyonát. Szülőházában, az egykori válaszúti kúriában kiállította az általa gyűjtött népviseletek és használati tárgyak zömét. Válaszúton évente rendeznek tábort a magyar tánc- és zenei kultúra iránt érdeklődőknek, ahová a világ minden tájáról, Japántól Brazíliáig érkeznek résztvevők. Kallós Zoltán válaszúti birtokán szórványkollégiumot is létesített. A kollégiumban több mint száz olyan mezőségi gyermeknek biztosítanak szállást és ellátást, akiknek a településén már nem működik magyar iskola, ezért Válaszúton tanulnak.

A fordítók csodája a külföldi ismertség
A Balassi Intézet műfordító-képzésének tizedik évfordulója alkalmából kétnapos rendezvényen beszélgettek a műfordítás kulisszatitkairól, nehézségeiről, eredményeiről, 2016. április 6-7-én.
Nem is gondolnánk – hangzott el a beszélgetésen –, milyen sokan ismerik külföldön a magyar irodalmat. A Pál utcai fiúk univerzális története például kötelező olvasmánnyá tette a könyvet Lengyelországban, nem csoda hát, ha 1913-as első megjelenése óta 25 kiadást élt meg. Márai Sándort sokkal később, 2000-ben vették elő az országban, azóta azonban hatalmas tömeg követi figyelemmel az író megjelent fordításait. A fordítóknak köszönhetően ismerik egyre többen Európában Bodor Ádám vagy éppen Spiró György munkáit. Utóbbinak Az Ikszek című kötete a 18. századi Lengyelországban játszódik, mivel azonban egy kritikus történész Lengyelország elleni támadásként értelmezte azt, az 1980-as években visszavonták a könyv kiadását, holott a fordítás addigra megszületett. Csak két évvel ezelőtt vették újra elő a regényt, és kerülhetett a lengyel könyvespolcokra a történet. Ismert azonban az országban Kertész Imre munkája is, de a lengyel piacon ma már Röhrig Gézával is találkozhatunk.

Szerkesztők:
Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Borbé Levente (Márton Áron Gimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.

Nincsenek megjegyzések: