2016. június 27., hétfő

ABR Konferencia 2016


Kedves Barátaim!  

Szeptember 7-9 között Temesváron szervezik meg a Román Könyvtárosok Egyesületének éves találkozóját. 

Jó ötleteket akarsz? Tanulni szeretnél? Kapcsolatokat szeretnél kiépíteni? Vagy csak kellene egy fontos igazolás valamilyen okból? 

Ez itt a megfelelő hely!  


Beiratkozáshoz katt ide: http://abrconferinta2016.wix.com/abr-2016 

Barátsággal  
Kiss Laci  



2016. június 10., péntek

Tömbházban is történhet csoda?


 

Petru Cimpoeşu Románia kommunista diktatúrájából való felocsúdás utáni „nagy változások” kilencvenes éveinek történéseit (vagy éppen nem történéseit) eleveníti fel Simion, a panelszent (Simion liftnicul) című regényében. A történet Bákó (Bacău) moldovai város az úgynevezett aranykorszakban felépített egyik nyolcemeletes panelháza körül forog. Az ott élő emberek az 1989-es változások, forradalom, rendszerváltás, vagy nevezzük akárminek, mindennapjaiba belegabalyodva, nyolc esztendő után is, mint átmeneti korszak, ugyanúgy várják a csodát, hátha valami történni fog, ami jobbá és szebbé teszi életüket. 
 
Erre a bizonyos csodára várás élteti bennük a reményt egy különb életmódra, miközben élik a megszokott, és az 1989-es fordulat után némileg megváltozott életüket. Egy sajátos balkáni demokrácia légkörében érezhetjük magunk, a még el nem szakadó kommunista diktatúra gondolkodásmódjával elegyítve.

A „hőseinek” nagy része közel áll hozzánk. Az új éra által be nem következett elképzeléseik, a sorozatos csalódások után igyekeznek talpon maradni, s életet lehelni a számukra egyre szokatlanabb médiaőrületben tengő hétköznapokba. Ugyanolyan emberek,mint bármelyikünk, akik se nem rosszak, se nem olyan jók, csak próbálkoznak érvényre juttatni saját céljuk elérése érdekében önnönmaguk szintén sajátos igazságát. A panelház lakói teljességgel tárják elénk azt a képet amely minden kis mozzanatával egy egész ország imázsát leplezi le. 

A szereplők mégis az újonnan felszedett és értelmezett információáradatban keresgélnek lehetőségeket a hőn áhított csodára. Bármennyire is átértelmeződni látszanak a hétköznapi helyzetek, a végeredmény, mint régen, nem sokat változik. Igyekeznek belekapcsolódni az ország friss, zsenge hajtású ideológiáiba, hogy lépést tartsanak a demokratikus rendszer alternatíváival, amelyek nemegyszer tragikomikumba torkollanak.

Simion a regény szentje, a cipész, aki a földszinten lakik, egyik különös tettével képes a panelház összes lakóját saját „érdekszférájába” vonzania, azzal a tettel, hogy az általa sohasem használt liftbe szinte észrevétlenül beköltözik. Ettől a perctől a felvonó nem működik. Egy darabig fel sem tűnik a tömbház lakóinak eme hiányosság. Aztán, mint mindennek, ennek is eljön az ideje, s Ion, az éber lépcsőházfelelős derít fényt a lift elakadásának okára. Simiont viszont nem lehet onnan csak úgy kiszedni. Ő elmélkedésbe kezd, beszélgetésbe elegyedik az angyalokkal, s az éppen arra járó érdeklődőkkel megosztja a társalgásokból származó fennkölt gondolatait. Nemsokára az egész lépcsőház hozzá jár tanácsért. Példabeszédeiben a lakók csodák tucatját vélték felfedezni. Simion szép lassan szentté avanzsál elő, hiszen elmélkedéseinek gyümölcséből történő tanácsok során, a tömbház lakók kijelentése alapján, közülük számos kinyilatkoztatás valóra válik. Mégsem marad ott végig a liftben, mert tisztaságában nem tudna megmaradni, ezért elhagyva a panelházat az ott lakó egyik gyerekkel kilép a „tömbház” világából, és valahol, nem tudni hol, továbbéli hiteles életét.

A lift elakadása, amely összehozta a tömbház lakóit, annak felszabadítása után visszaadta azt a látványvilágot, amelyben az embereket a rendszer nemegyszer a manipuláció által kihasznált, s tovább úgyszintén a rájuk zúdított hazugságok groteszk játékában élik mindennapi életüket. 


A kötetet csak ajánlani tudom a ma emberének, hisz ezek az élmények még a fiatalok számára sem ismeretlenek. Jó lenne néhány példány belőle a könyvtáraknak is. A regény túl a történéseken humorral telített, szórakoztató, gyakran kétértelmű utalásokkal megspékelve válik lebilincselő olvasmánnyá.

A mű magyar nyelvre való átültetése Szőcs Imre könyvtáros és műfordító munkája


A könyv 2015-ben jelent meg Budapesten a Kalligram könyvkiadónál.

Borbé Levente könyvtáros

Ködbe vesző életek tündöklése


    Nemrég volt alkalmam olvasni Pierre Michon kortárs francia író regényét, a Kisbetűs életeket (Vies minuscules). A mű teljesen magával ragadott, s bár nem egyszerre gazdagodtam az élményvilágával mégis olyannak tűnt, mintha le sem tette volna. Oka, hogy volt benne valami érdeklődést felcsigázó hullámzó harmónia.

    Számomra a regény kitalált történetek sora egybeolvadva. Bármennyire is  fiktív, a benne elmesélt életek históriái valószerűségükben válnak érdekessé. Elkalauzolnak az általunk kis embereknek hitt, néha jelentéktelennek megbélyegzett lelkek szentélyébe, abba az életbe, ahol a szereplők egyenrangúak lesznek azokkal, akikre a társadalom értékrendszere szerint oly nagyon felnézünk. Sőt, a kötet egyes részeiben misztikus világukban találjuk magunkat, a parányinak tűnő  életük pedig jelentőségteljessé és érdekessé válik.

    A történetek nyolc fejezetének hősein keresztül találkozhatunk az író életének nem éppen felhőtlen szakaszaival, amelyben hivatásának nehézségeit meséli el, felsorakoztatva szereplőként rokonait, ismerőseit és barátait. Az események líraiságában rejlő ereje töretlenül eljut a lélek legsötétebb bugyraiba, feltámasztva a valóságot, az élet elviselt és szeretett dolgait. Hozzánk szólnak, megszólítanak, s néha észrevétlenül belecsúsztatnak abba az atmoszférába, amelyben játszódnak az események. Az életnek a szakralitását véljük felfedezni, s megtaláljuk benne azokat az emberi eszményképeket, amelyek hasonlítanak önmagunkra még akkor is ha időközönként felüti fejét a gyűlölet. Az emlékképek sorozatában a véges élet mégsem múlik el nyomtalanul, továbbél a történetekben, s természetesen azok képzeletvilágában, akik újrateremtik Michon egybeszövődő rövidre szabott, s mégis gazdag eseményeivel sokkal hosszabbnak tűnő költői ábrázolással megteremtett világát.

    Ez a kötet   a mai kortárs próza egyik gyöngyszeme. Az élet szépsége párosul a költőies képek megjelenítésével. A természet, akár az évszakok változatossága, beleivódik a hősök mindennapjaiba, olvasásakor pedig ott érezzük, mint különös, de mégis ismerős látomást a zsigereinkben.

A mű magyar nyelvre való átültetése Szőcs Imre könyvtáros és műfordító munkája

A regény 2014-ben jelent meg Gondolat Kiadói Körnél Budapesten.


Borbé Levente könyvtáros

2016. június 2., csütörtök

ReMeK-e-hírlevél 2016/6. számából

Közvetlen brüsszeli pályázatok magyarul
A www.palyazatokmagyarul.eu mindenki számára elérhető, felhasználóbarát internetes felületen nyújt naprakész tájékoztatást a közvetlen uniós forrásokra pályázni kívánóknak.
Forrás: http://eupalyazatiportal.hu/kozvetlen-brusszeli-palyazatok-magyarul/

Fiatal költők és írók támogatására alapítványt hoz létre Méhes György családja
Fiatal költők és írók támogatására, valamint Méhes György irodalmi hagyatékának ápolására 100 millió forint hozzájárulással alapítványt hoz létre a Kossuth-díjas mese-, regény- és drámaíró családja - jelentette be Nagy Levente, Méhes György unokája a száz éve született erdélyi szerző tiszteletére szervezett ünnepségen Budapesten, 2016. május 14-én.
Az alapítvány fő feladata a minden évben kiosztott Méhes György Irodalmi Díj odaítélése lesz, emellett, a 2007-ben elhunyt író szellemiségét követve, ösztöndíjakkal és pályázatokkal fogja segíteni a fiatal szerzőket.
Teljes cikk itt: http://multikult.transindex.ro/?hir=9840

Kenéz Ferenc költészetéből nyújtott ízelítőt Kozma Mária
2016. május 23-án tartotta szokásos havi találkozóját a Kájoni János Megyei Könyvtár Olvasóköre. A sóvárgás birodalma című Kenéz Ferenc-kötet idén jelent meg a csíkszeredai Pallas-Akadémia kiadó gondozásban, Kozma Mária író szerkesztésében. Az olvasókör meghívottjaként a kötet megjelenése kapcsán Kozma Mária főszerkesztő a Magyarországra áttelepült költő életútjáról, munkásságáról, jelentősebb köteteiről beszélt, költészetének sajátos jegyeire is kitérve. A Sóvárgás birodalma többműfajú gyűjtemény, tartalmaz verseket, naplórészleteket, interjúkat – ezeket olvasva a Kenéz-életmű értékeit is tisztán láthatja az olvasó. A költészet lényegének keresése, boncolgatása az egész Kenéz-életművön végigvonul, ezt a gondolatot versek, versrészletek felolvasásával illusztrálta Kozma Mária. A témáról tartalmas beszélgetés alakult ki a jelenlévők között. Kenéz irodalmi munkássága mellett komoly újságírói munkát is végzett, említette meg Cseke Gábor író, aki fel is olvasott abból az internetes Kenéz-kötetből, amelyben húsz romániai magyar kisgyerek jövőképéről 1981-ben készült interjúk és ezek alapján később készült versek szembesülnek.
Az 1956-os forradalom irodalmi megjelenítése témájához kapcsolódó ismeretető is elhangzott, ezúttal dr. Pongrátz Gergely Corvin-köz 1956 cimű memoárjával kapcsolatos véleményéről a kör tagja, Somay Pál számolt be. Befejezésül Zsigmond Márton képzőművész olvasta fel Hamvas Béla 1956-tal kapcsolatos gondolatait. Cseke Gábornak a találkozóról készült részletes beszámolója elérhető az Olvasókör honlapján: https://sites.google.com/site/olvasokoer/18-tizenoetoedik-talalkozo-2016-majus-23
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/388/az-olvasokor-majusi-talalkozoja-kenez-ferenc-kolteszetebol-kozma-maria-nyujtott-izelitot

Ellenzékben, ellenszélben – Nagy Benedek új kötetének bemutatója
Ellenzékben és ellenszélben. Politikusi feljegyzések oldalnézetből (1989 december – 1993 január) címmel frissen jelent meg Nagy Benedek közíró legújabb kötete, a csíkszeredai Pallas- Akadémia kiadó gondozásában. A szerző parlamenti naplójának első részét tartalmazó könyvet 2016. május 24-én mutatták be Csíkszeredában, a Kájoni János Megyei Könyvtárban. Sarány István, a könyv szerkesztője beszélgetett a szerzővel és a kötethez jegyzeteket, névmutatót készítő Vas Rékával.
Nagy Benedek azon kevesek közé tartozik, akik szeretik dokumentálni munkájukat – hangzott el Sarány István felvezetőjében. Megírta ’56-os emlékeit, börtönéveit, életének történéseit is, Erdélyi kötéltánc címmel 2013-ban megjelent életrajzi kötetének mottója: kudarcból kovácsolj életet, otthont, hazát. Ez a mottó végigkíséri életét, hangsúlyozta Sarány, és feltette a kérdést: honnan a késztetés a naplóírásra?
Az utókor tanulságára a megtörtént eseményeket rögzíteni hasznos dolog – fejtette ki válaszában a szerző. Új kötetének alapját parlamenti jegyzetfüzetei képezik. A füzetekből, mint kiderült a beszélgetésből, legalább 45 darab őrződött meg, teleírva az 1989 és 1996 közötti két parlamenti törvényhozási ciklus ülésein készült jegyzeteivel. A kötet 1993-ig tartalmazza a feljegyzéseket, Vas Réka jegyzetei és az általa készített névmutató a szakmabeliek és az érdeklődő laikus olvasók, a mai fiatalok számára is könnyebben befogadhatóvá teszik a szöveget, amely a romániai magyar kisebbség 1989 utáni történetére, valamint az RMDSZ történetére vonatkozó számos adalékkal is szolgál. Sarány István kérdéseire válaszolva a szerző felidézte a könyvben tárgyalt időszak parlamenti csatározásait, saját vívódásait, kitért az elért eredményekre is, az egyházi és közösségi ingatlanok visszaszolgáltatásáért folyó küzdelemre. A találkozón jelen lévő Székedi Ferenc közíró a közösség iránti felelősség vállalását emelte ki Nagy Benedek közéleti pályája egyik fontos jellemvonásaként.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/389/ellenzekben-ellenszelben--nagy-benedek-parlamenti-feljegyzeseibol-keszult-kotetenek-bemutatoja
 
Kiállítás Teleki Domokos tudósról, utazóról
A sáromberki születésű Teleki Domokos utazónak, útirajzírónak (1773–1798) köszönhető az első magyar nyelvű, magyar tájakat bemutató útleírás, amelyet 1796-ban, pontosan 120 évvel ezelőtt adtak ki. A Teleki–Bolyai Könyvtár ideiglenes kiállítótermében őszig látogatható tárlat kurátora Petelei Klára, a könyvtár munkatársa, aki úgy szerkesztette össze a kiállított anyagot, hogy a néző fogalmat alkothasson arról a fiatal tudósról, kutatóról, nagy utazóról, aki rövid élete alatt több tudományágban is képes volt elmélyülni, egyedit alkotni. Mivel Utazásai című művének kéziratai megőrződtek, azokat most könyvének első, magyar, illetve második, német nyelvű kiadásának kíséretében láthatják az érdeklődők. Ezek mellett néhány olyan könyv is látható a tárlókban, amelyeket a szerző megemlít, vagy amely a saját könyvtárából származik, ahogyan az az útleírás is megtekinthető, amely a híres angol utazó, Robert Townson tollából született.
A pannókon látható összeállítás Teleki Domokos négy jelentősebb útját szemlélteti: az első „egy erdélyi nemes ifjú hazafinak Magyarország felső résziben tett utazásának leírása”, amelyben a homoródi borvízről, illetve a veresvágási opállelőhelyről ír. A második utazása a „magyar nemes ifjúnak” Marosvásárhelyről tett megfigyeléseit emeli ki, ahogyan fogalmaz: „nem lehet szép városnak mondhatni, azonban sok nagy és derék épülettel bír”, megemlíti a református kollégiumot, amely „érdemes tudós tanítókkal dicsekedhetik”, illetve annak „bibliotékáját”, és azt is, hogy 1616-tól Marosvásárhely szabad királyi város.
Harmadik utazásában Kecskemétről és az ott 1794-ben bekövetkezett nagy tűzvészről ír, a negyedikben pedig „Magyarország, a Dunán fekvő alsó részén, Horvátországban, a Magyar Litorálén és Trieszt városán keresztül” tett útját meséli el 1795-ből.
Teleki Domokos – a könyvtáralapító Teleki Sámuel és Bethlen Zsuzsanna fia – Sáromberkén született 1773. szeptember 5-én, Marosvásárhelyen hunyt el 1798. szeptember 18-án. Életrajza Deé Nagy Anikó kutatásainak köszönhetően vált ismertté – hangsúlyozta Petelei Klára a megnyitón, rámutatva arra, hogy a kiállítás anyaga a Teleki Sámuel által összegyűjtött és a Tékában elhelyezett hagyaték egy részéből áll. A korán elhunyt tudós bécsi egyetemi tanulmányai után az udvar szolgálatába állt, majd Pesten, a Királyi Kúriánál jurátusként dolgozott, közben egészsége helyreállítása céljából utazni kezdett – ismertette az életutat a kiállítás kurátora. 1795-ben a jénai Természetvizsgálók Társasága tagjává választotta, 1797-ben kinevezték a marosvásárhelyi Királyi Tábla számfeletti bírájának, következő évben a jénai Ásványtani Társaság elnökének választották. Július 19-én eljegyezte Teleki Anikót, de a házasság nem köttetett meg, Domokos szeptemberben bekövetkezett halála miatt.
Forrás: http://szekelyhon.ro/aktualis/marosszek/kiallitas-teleki-domokos-tudosrol-utazorol
 
Alapszintű ingyenes fotótanfolyam a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban
Ingyenes fotográfiai kurzust szervezett a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár és a Bibliofil Alapítvány 2016. május 27. és 31. között az érdeklődőknek. A résztvevőknek Szabó Károly fényképész, a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár látvány- és hangzóanyagrészlegének vezetője tartott elméleti és gyakorlati ismertetőt a fényképezés alapjairól, a fényképezőgép felépítéséről, expozíciós és kompozíciós, valamint fénytani ismeretekről. A tanfolyam végén a résztvevők fotóiból kiállítás készült. A programot támogatta Székelyudvarhely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala.
Forrás: https://www.facebook.com/events/274968206186762/

 Végrendelet mint bizonyíték a Batthyáneum-perben
Batthyány Ignác püspök végrendeletének hitelesített másolatát is csatolnia kell a perirathoz a Román Nemzeti Könyvtárnak a gyulafehérvári Batthyáneum visszaszolgáltatásáért indított per következő, 2016. július 14-i tárgyalásán.
A Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye erre vonatkozó kérését a legutóbbi tárgyaláson hagyta jóvá a gyulafehérvári táblabíróság, az alapfokon zajló perben a restitúciós bizottság visszaszolgáltatást elutasító határozatának az érvénytelenítését kérte a katolikus egyház.
Az Agerpres hírügynökség szerint a Román Nemzeti Könyvtárnak, amelynek kezelésébe a gyulafehérvári közgyűjtemény tartozik, Batthyány püspök 1798. július 31-én keltezett végrendeletének hitelesített másolata mellett a latin nyelvű szöveg hitelesített fordítását is be kell mutatnia. Annak érdekében, hogy ne merüljön fel kétség a fordítás hitelességét illetően, a felek közösen választják majd ki az ennek elkészítésére alkalmas szakembert. A peranyaghoz a Batthyáneum 1948 utáni leltárait is mellékelnie kell, ugyanis az egyház azt állítja, hogy az intézmény államosításakor nem készült leltár az értékes közgyűjtemény átvételéről.
Mint ismeretes, a román kormány alárendeltségében működő restitúciós bizottság tavaly szeptemberben elutasította a Batthyáneum visszaszolgáltatását. Ezt a döntést támadta meg az egyház a bíróságon. A román államot 2012-ben kártérítés fizetésére kötelezte az Emberi Jogok Európai Bírósága amiatt, hogy évtizedeken át nem hozott döntést a Batthyáneum visszaszolgáltatása ügyében.
A Batthyáneum a legnagyobb értékű ingatlan és gyűjtemény, amelyet a katolikus egyház visszakért a román államtól. A 65 ezer kötetes, 1650 középkori kéziratot magában foglaló könyvtárban őrzik a Romániában fellelhető kódexek és ősnyomtatványok háromnegyedét. A könyvtárat a kommunista állam vette el a katolikus egyháztól, és a rendszerváltozás utáni kormányok Batthyány Ignác püspök végrendeletére hivatkozva nem szolgáltatták mindeddig vissza. A püspök végrendeletében a katolikus egyházra és Erdély provinciára hagyta a páratlan értékű gyűjteményt. A román politikai elit úgy értékeli, hogy Erdély provincia jogutódjaként a román állam is jogosult a gyűjtemény tulajdonjogára.
Forrás: http://www.kronika.ro/erdelyi-hirek/vegrendelet-mint-bizonyitek-a-batthyaneum-perben

6. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét
2016. május 12. és 15 között zajlott le a 6. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, amely idén is a Fogoly utcában kapott helyet. A rendezvény az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége, a Romániai Magyar Könyves Céh, illetve a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése közös szervezésében jött létre.
Az idei rendezvény központi témája Tamási Áron halálának 50. jubileuma volt, az ő közéleti szerepére, publicisztikájára fektették a hangsúlyt a könyvhéten tartott konferenciákon. A másik fontos témakör Szilágyi Domokos Öregek könyve című munkája köré szerveződött, amellyel kapcsolatban műfordításokkal, szakmai fordításokkal és a szerző halálának 40. évfordulójával is foglalkoztak.
Forrás: http://multikult.transindex.ro/?hir=9779
http://www.bukarestiradio.ro/2016/05/13/egy-korty-konyv-unnepi-konyvhet-kolozsvaron/

Tamási Áronra emlékeztek Aradon
Az aradi Tóth Árpád Irodalmi Kör 2016. május 17-én tartotta soros munkaülését a megyei könyvtár Concordia Termében. A rendezvény első részében a közösség tagjai a napokban elhunyt Kiss Károly újságíróra emlékeztek Horváth Imre Származásom című költeményével, mely a halálról és a feltámadásról tett tanúbizonyságot.
Regéczy Éva ny. röntgen-asszisztens Egy kis szívesség című karcolatát ismertette, majd Tamási Áron írásművészete került bemutatásra az író halálának 50. évfordulója alkalmából. Nagy Gizella ny. irodalomtanár kimerítő tanulmányát színesen, élvezetesen adta elő a hallgatóságnak.
Előadása által betekintést nyerhettünk az író családi hátterébe, gyermekkorába, egyetemi tanulmányaiba, tisztviselői munkájába, amerikai tartózkodásába, irodalmi munkásságába.
Beszélt a szerző Lélekindulás (1925) című kötetéről, az Ábel-trilógiáról (1932), a Bölcső és bagoly (1953), a Vadrózsa ága (1966) című regényekről és novellisztikájáról. Megtudhattuk, hogy sajátos, egyéni hangját talán novelláiban találta meg, nem véletlenül nevezte Németh László „novella-költőnek”.
Írásai széles skálán mozognak: anekdotikusak, népiesek, liturgikusak, balladaiak, líraiak vagy tréfás népi mitológián alapuló remekművek. A mese-novellák szerkezete és cselekménye sokszínű, a szereplők az író társadalombírálatának adnak hangot. Sokszor ábránd és valóság csillog, robban vagy éppen mulattat bennük. Több munkájában rugaszkodik el a realitástól leleményes, érdekfeszítő módon, olvasmányosságát mindvégig megőrizve.
A lélekemelő előadást Kiss Anna tanítónő, Hevesi József egyházi közíró és Czernák Ferenc ny. alezredes felolvasásai illusztrálták, majd meglepetésként Kolumbánné Tamás Matild Tamási Áron vallomása című verse hangzott el.
A munkaülés befejező részében a kör tagjai egykori elnökükre, Kenyeres Pálra emlékeztek néhány költemény előadásával. A jeles költő, író, publicista Kései felismerés, Kétarcú önzés, Magamat nyugtató és Kérdés válasz nélkül című gyöngyszemeit Katona Ágnes, Brittich Erzsébet, Kolumbán Zsolt és a kör elnöke olvasták fel.
Az est agapéval és baráti beszélgetéssel ért véget.
Forrás: http://www.nyugatijelen.com/kultura/tamasi_aronra_emlekeztek.php

Meghalt Réz Pál, Széchenyi-díjas irodalomtörténész, műfordító, szerkesztő

Réz Pál 1930. július 25-én született Aradon. Budapesten tanult, magyar–francia szakon. 1951-ben a Szépirodalmi Könyvkiadó szerkesztője lett, esti tagozaton fejezte be egyetemi tanulmányait 1954-ben. 1989-ben lett a Holmi főszerkesztője, ő vezette a lapot 84 éves koráig.
Réz Pál a magyar irodalom egyik legkiválóbb ismerője volt. Sajtó alá rendezte Kosztolányi Dezső összes műveit, a 22 kötet 1969-től 1975-ig jelent meg. Életműve hihetetlenül gazdag szerkesztésekben, tanulmányokban, műfordításokban: több mint 300 szerzővel foglalkozott élete során. Déry Tibor, Ottlik Géza, Örkény István, Vas István, Tersánszky Józsi Jenő műveit rendezte sajtó alá, írt hozzájuk jegyzeteket, utószót vagy éppen a lényegre koncentráló, rövid kivonatot, fülszöveget.
Legutolsó kötete 2015 szeptemberében jelent meg, a Magvető Kiadó Tények és Tanúk című sorozatában: Réz Pál Parti Nagy Lajossal közösen írta meg memoárját, Bokáig pezsgőben címmel.
Teljes cikk itt: http://vs.hu/magazin/osszes/meghalt-rez-pal-0511#!s1

Szerkesztők:
Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Borbé Levente (Márton Áron Gimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

E lapszám felelős szerkesztője: Bákai Magdolna
 
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.

2016. június 1., szerda

Júniusi évfordulók 2016



140 éve, 1876. június másodikán hunyt el Hriszto Botev bolgár költő, újságíró és forradalmár.

95 éve, 1921. június másodikán született Karinthy Ferenc magyar író, dramaturg, drámaíró.

315 esztendeje, 1701. június másodikán hunyt el Madeleine de Scudéry francia írónő.

190 éve, 1826. június harmadikán hunyt el Nyikolaj Mihajlovics Karamzin orosz, költő, publicista, történetíró és nyelvújító.

190 éve, 1826. június harmadikán született Viliam Nyikolaj-Tóth szlovák költő és prózaíró.

90 éve, 1926. június harmadikán született Allen Ginsberg amerikai költő.

275 éve, 1741. június negyedikén született Rájnis József (Kőszegi) magyar költő és műfordító.

100 éve, 1916. június negyedikén hunyt el Sebők Zsigmond magyar író és hírlapíró.

410 esztendeje, 1606. június ötödikén született Pierre Corneille francia drámaíró. Ismert műve: Cid

215 éve, 1801. június ötödikén született Karl Egon Ebert csehországi német költő és író.

110 éve, 1906. június ötödikén hunyt el Manuel de Palacio spanyol költő, színműíró és újságíró.

95 éve, 1921. június ötödikén hunyt el Georges Feydeau francia drámaíró. Ismertebb művei: Bolha a fülbe, A hülyéje, A barátom barátnője

125 éve, 1891. június hatodikán született Lányi Sarolta költő, műfordító és pedagógus.

100 éve, 1916. június hatodikán hunyt el Émile Faguet francia író, irodalomtörténész és irodalomkritikus.

70 éve, 1946. június hatodikán hunyt el Gerhart Hauptmann német drámaíró, író és novellista.

60 éve, 1956. június hatodikán hunyt el Julien Benda francia író, esszéista, kritikus és filozófus.

50 éve, 1966. június hetedikén hunyt el Hans Arp német író, festő és szobrász.

140 éve, 1876. június nyolcadikán hunyt el George Sand francia írónő, novellista. Híres művei: Consuelo, Rudolstadt grófné (Consuelo folytatása).

10 éve, 2006 június kilencedikén hunyt el Bartis Ferenc székely-magyar költő, író és szerkesztő.

110 éve, 1906. június tizedikén született Rita Bumi Papa görög költőnő és prózaíró.

80 éve, 1936. június tizedikén hunyt el Tóthpál Dániel hétfalusi származású csángó költő,

75 éve, 1941. június tizedikén született Bágyoni Szabó István erdélyi magyar költő, prózaíró és műfordító.

60 éve, 1956. június tizedikén hunyt el Corrado Alvaro olasz író, újságíró, költő és forgatókönyvíró.

320 esztendeje, 1696. június tizenegyedikén született Balthazar Bekker holland író és pap.

15 éve, 2001 június tizenegyedikén hunyt el Fekete Sándor magyar író, újságíró és irodalomtörténész.

80 éve, 1936. június tizennegyedikén hunyt el Gilbert Keith Chesterton angol író, költő, drámaíró, újságíró, irodalomkritikus és filozófus.

50 éve, 1966. június tizennegyedikén hunyt el Gergely Sándor (Grünbaum) magyar író, újságíró és lapszerkesztő.

30 éve, 1986. június tizennegyedikén hunyt el Jorge Luis Borges argentin író, esszéíró, költő, irodalomtörténész és filozófus.

30 éve, 1986. június tizennegyedikén hunyt el Wilhelm Szabo osztrák költő, műfordító és tanár.

130 éve, 1886. június tizenötödikén született Roland Dorgelès francia író, újságíró és haditudósító.

90 éve, 1926. június tizenötödikén hunyt el Francis Joseph Sherman kanadai költő.

85 éve, 1931. június tizenhatodikán született Eörsi István (Schleiffer Ede) zsidó származású magyar író, költő, műfordító és publicista.

100 éve, 1916. június tizenhetedikén hunyt el Jēkabs Duburs ( Jakob Āriņš) lett drámaíró, fordító, színész és rendező.

45 éve, 1971. június tizenhetedikén hunyt el Parurj Szevak örmény költő és irodalomtudós.

80 éve, 1936. június tizennyolcadikán hunyt el Maxim Gorkij (Alexej Maximovics Peskov) orosz író és drámaíró. Ismert műve: Éjjeli menedékhely.

95 éve, 1921. június tizenkilencedikén született Szeberényi Lehel felvidéki magyar író és műfordító.

140 éve, 1876. június huszadikán született Henri Bernstein francia író és drámaíró.

95 éve, 1921. június huszadikán született Fáy Ferenc kanadai magyar költő.

1180 esztendeje, 836. június huszonegyedikén született Ibn ar-Rúmi bizánci és perzsa származású arab költő.

575 esztendeje, 1441. június huszonegyedikén született Matteo Maria Boiardo olasz költő. Ismert alkotása: Orlando szerelemre lobbanása.

160 éve, 1856. június huszonkettedikén született Rider Haggard angol brit-angol író és forgatókönyvíró.

90 éve, 1926. június huszonkettedikén született Tadeusz Konwicki lengyel író, forgatókönyvíró és filmrendező.

45 éve, 1971. június huszonkettedikén hunyt el Maksay Albert magyarországi születésű erdélyi magyar író, költő és műfordító.

125 éve, 1891. június huszonharmadikán született Vladislav Vančura cseh író, filmrendező és forgatókönyvíró.

60 éve, 1956. június huszonharmadikán hunyt el Michael Arlen (Dikran Kouyoumdjian) örmény-amerikai író és esszéíró.

80 éve, 1936. június huszonharmadikán hunyt el Surányi Miklós magyar író, drámaíró és újságíró.

30 éve, 1986. június huszonharmadikán hunyt el Jerzy Putrament lengyel író, költő és publicista.

175 éve, 1841. június huszonnegyedikén született Csiszér János székely magyar költő, műfordító, katolikus pap.

85 éve, 1931. június huszonnegyedikén hunyt el Kuncz Aladár erdélyi magyar író. Ismert művei a Fekete kolostor és a Felleg a város felett.

210 éve, 1806. június huszonötödikén hunyt el Szentes Antal Regináld székely-magyar drámaíró, tanár és ferences szerzetes.

105 éve, 1911. június huszonötödikén hunyt el Janis Poruks lett költő, író és filozófus.

90 éve, 1926. június huszonötödikén született Ingeborg Bachmann osztrák költőnő, író, újságíró, forgatókönyvíró, drámaíró, esszéista és filozófus.

350 esztendeje, 1836. június huszonhatodikán hunyt el Claude-Josep Rouget de Lisle francia költő, katona és zeneszerző.

140 éve, 1876. június huszonhetedikén hunyt el Harriet Martineau angol írónő, nemzetgazdasági szakíró, műfordító és filozófus.

280 éve, 1736. június huszonnyolcadikán született Conrad Gottlieb Pfeffel német író és költő.

115 éve, 1901. június huszonnyolcadikán született Antanas Venclova litván költő, prózaíró, kritikus és politikus.

270 éve, 1746. június huszonkilencedikén született Joachim Heinrich Campe német író, nyelvész, pedagógus és kiadó.

45 éve, 1971. június huszonkilencedikén hunyt el Darázs Endre magyar író, költő és műfordító.

155 éve, 1861. június huszonkilencedikén hunyt el Elizabeth Barrett Browning angol költőnő, író és forgatókönyvíró.

100 éve, 1916. június harmincadikán hunyt el Dalmady Győző magyar költő és jogász.

95 éve született, 1921. június harmincadikán Gunvor Hofmo norvég költőnő és író.


Érdemes tudni


95 éve, 1921. június elsején született Tekeres Sándor székely-magyar származású énekművész.

75 éve, 1941. június másodikán született Mózes Huba erdélyi magyar irodalomtörténész, az erdélyi egyetemi újságíróképzés kezdeményezője.

350 esztendeje, június harmadikán született báró Apor Péter erdélyi magyar történetíró, főispán és királybíró. Ismert munkája: Metamorphosis Transylvaniae (Erdély változása)

35 éve, 1981. június harmadikán hunyt Bányai László (Baumgarten) székely származású erdélyi magyar történész, író, költő és politikus.

570 esztendeje, 1446. június ötödikén választották Magyarország kormányzójává Hunyadi Jánost.

105 éve annak, hogy június ötödikén a nagymúltú csíksomlyói gimnázium beköltözött Csíkszeredába, a jelenlegi Márton Áron Gimnázium épületébe.

65 éve, 1951. június ötödikén született Székely Ferenc erdélyi magyar néprajzi író, helytörténész, lapszerkesztő és könyvtáros.

85 éve, 1931. június hetedikén került sor az Ezer Székely Leány napja megrendezésére Csíksomlyón.

20 éve, 1996. június kilencedikén hunyt el Benedek István székely-magyar származású orvos, író, művelődéstörténész és polihisztor.

80 éve, 1936. június tizenkettedikén született Láng Gusztáv magyar irodalomtörténész, kritikus és egyetemi tanár.

10 éve, 2006. június tizenkettedikén hunyt el Ligeti György zsidó származású erdélyi magyar zeneszerző, népdalgyűjtő.

170 éve, 1846. június tizenharmadikán hunyt el Horvát István magyar történész és tanár.

110 éve, 1906. június tizenhatodikán született Vita Zsigmond erdélyi magyar irodalomtörténész, művelődéstörténész, kritikus és bibliográfus.

145 éve, 1871. június tizenhetedikén hunyt el Gál Sándor a székely-magyar szabadságharcos 1848-49-es forradalom honvédtábornoka.

30 éve, 1986. június tizenhetedikén hunyt el Kibédi Varga Sándor magyar filozófus és pszichológus.

200 éve, 1816. június tizennyolcadikán született Télfy Iván (Zima) magyar nyelvész, klasszika-filológus, műfordító és jogász.

20 éve, 1996. június tizenkilencedikén hunyt el Balogh Edgár szász származású bánáti magyar publicista, főszerkesztő és rektor.

40 éve, 1976. június huszonegyedikén hunyt el Csehi Gyula erdélyi magyar irodalomesztéta és kritikus.

210 éve, 1806. június huszonötödikén hunyt el Szentes Antal Regináld székely-magyar ferences szerzetes, tanár és drámaíró.

85 éve, 1931. június huszonhetedikén hunyt el Tivai Nagy Imre székely-magyar gazdasági szakember, közíró, lapalapító és szerkesztő.

115 éve, 1901. június huszonnyolcadikán született Domokos Pál Péter székely-magyar pedagógus, történész és néprajzkutató.

275 éve, 1741. június harmincadikán született gróf Batthyányi Ignác erdélyi magyar katolikus püspök, a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtár alapítója.