2016. július 25., hétfő

Meseíró- és illusztrátor pályázat - Sárkányok márpedig vannak!

A Petőfi Irodalmi Múzeum pályázatot hirdet, Sárkányok mindig lesznek…időszaki kiállításához kapcsolódóan.
A sárkányok olyanok, mint a csokoládé, mindegy, hogy kerekded, avagy szögletes, hogy édeskés, netán keserű, hogy vékonyka vagy kimondottan testes mindenképpen – ha nem is feltétlenül szeretnivaló – de legalábbis érdekes és csábító. Sárkányok léteznek, akkor és addig ameddig az emberek mesélnek róluk, történeteinkben laknak, riogatnak, védelmeznek, barátkoznak. A sárkányok talán legkiismerhetetlenebb, teremtményeink: ha minden mese róluk szólna, talán az is kevés lenne.
Te is kitaláltál már kedvedre való sárkányt? Megtapasztaltad már, hogy ha mesélsz vagy olvasol, más világokba is bepillanthatsz? Szeretnél életre kelteni egy szelíd vagy nagyon is harcos kedvű bestiát? Szívesen megmutatnád saját sárkányos történetedet a nagyvilágnak (de legalábbis Magyarország sárkány-rajongóinak)?
Akkor jelentkezz, a Petőfi Irodalmi Múzeum Sárkányok márpedig vannak! című pályázatára, és írj ötletes, hosszú, kacskaringós, rövid, rettentő vagy nevettető mesét, egyetlen kikötést támasztunk: a sárkányt ki ne felejtsd!
A Pályázatban három különböző korcsoportot indítunk:
I. 6-10 éves korig
II. 10-14 éves korig
III. 14-18 éves korig
Egy pályázó egy pályaművel vehet részt.
A pályázat menete:
I. forduló – Meseíró pályázat
Küldd el nekünk történetedet 2016. augusztus 31-ig, a korosztályod megjelölésével, a muzeumped@pim.hu címre, elektronikus formátumban. A tárgy megjelölésben, kérjük tüntessétek fel a „Sárkányok márpedig vannak” címet, és csatoljátok a pályázati adatlapot.
2016. szeptember 9-én, a Petőfi Irodalmi Múzeumban kihirdetjük – és természetesen izgalmas nyereményekkel jutalmazzuk – mindhárom korcsoport első három helyezettjét.
II. forduló – Illusztrátor pályázat
2016. szeptember 12-én újabb pályázatot hirdetünk, ezúttal ihletett illusztrátorokat keresünk majd az általunk legjobbnak ítélt történetekhez.
A második forduló győzteseit 2016. október 31-ig kiválasztjuk és jutalmazzuk.
III. Összeredmény hirdetés – és ünnepélyes díjkiosztás
2016. november 26-án ünnepség keretében átnyújtjuk az I. helyezett ajándékcsomagját. A meglepetés könyvről sem feledkezünk meg, ezért erre az alkalomra a meseíró pályázat résztvevőit is szeretettel várjuk!

A pályázatra beérkező munkákból folyamatosan megosztunk majd részleteket honlapunkon és facebook oldalunkon.
Pályázattal kapcsolatos értesítéseket e-mailen küldünk.
Jelentkezési lapot, kérjük töltsd ki, majd küldd el a muzeumped@pim.hu címre.
A jelentkezési lapot, PDF, illetve Word formátumban, az oldal alján találod.


2016. július 11., hétfő

Linkek Blogunkról

A világhálón indultam el információkat kapni a blogunkról. Hamar meggyőződtem hasznosságáról. Köszönet azoknak, akik igénybe veszik, és közzéteszik linkjeinket!



Néhány link a sok közül:

Csongrád Megyei Könyvtárosok Egyesülete - Magyarország
Magyar könyvtörténet - Magyarország


Kit hírlevél - Magyarország



Könyvtárostanárok egyesülete – Magyarország




Olvasás portál – Magyarország



Békés Megyei könyvtár - Magyarország



Könyvtári hírek egy helyen - Magyarország



Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének honlapja



A romániai magyar könyvtárosok elektronikus hírlevele



Az erdélyi magyar nyelvű könyvtárosképzés az utóbbi két évtizedben - Kolozsvár



Transindex



Tusnádfürdői Városi Könyvtár



Kájoni János Megyei Könyvtár - Csíkszereda



Kájoni János Megyei Könyvtár blogja - Csíkszereda



Bihardiószegi könyvtár blogja



A sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen  Főgimnázium könyvtárának blogja


Borbé Levente
könyvtáros


2016. július 3., vasárnap

ReMeK-e-hírlevél 2016/7. számából

Együttműködési megállapodást írtak alá
2016. május 27-én szakmai együttműködési megállapodást írt alá Tüske László, az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) főigazgatója, valamint Kiszl Péter, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Könyvtár- és Információtudományi Intézetének (ELTE BTK KITI) igazgatója. A megállapodást ellátta kézjegyével Borhy László akadémikus, az ELTE BTK dékánja is. Az együttműködés alapvető célja, hogy a felek elméleti és gyakorlati tudásbázisukat, valamint kapcsolatrendszerüket közös szakmai céljaik elérése érdekében együttesen mozgósítsák, különösen a következők teljesüléséért:
- Az OSZK nemzeti könyvtári és szakkönyvtári működésének, tevékenységének, valamint a felsőoktatási képzésben tanultak gyakorlati alkalmazásának bemutatása az ELTE BTK KITI hallgatói számára;
- Az ELTE BTK KITI hallgatói gyakorlati tapasztalatszerzésének és munkaerő-piaci bekapcsolódásának elősegítése, s egyben szakmai utánpótlás biztosítása az OSZK számára;
- Közös kutatási projektek és tudományos rendezvények szervezése, kölcsönös szakértői közreműködés és konzultáció, pályázati kooperáció, továbbképzések lebonyolítása, szakdolgozati és doktori témák kiírásának egyeztetése.
Az OSZK lehetővé teszi, hogy az ELTE BTK KITI munkatársai és hallgatói jogviszonyuk igazolása után mentesüljenek a beiratkozási díj térítése alól, továbbá a felek elhatározták egy komplex szakmai gyakorlati rendszer létrehozását. Az OSZK az ELTE informatikus könyvtáros hallgatóinak támogatása érdekében pedig egy ösztöndíjprogram kidolgozását vetítette előre, ezzel is serkentve a kiemelkedő tehetséggel bíró pályakezdők OSZK-beli elhelyezkedését. Az ELTE BTK KITI az oktatók és elsősorban a könyvtártudományi doktori program hallgatóinak fokozott bevonásával segíti a Könyvtári Figyelő című könyvtár- és információtudományi szakfolyóirat szakmai színvonalának megtartását, illetve emelését.
Tüske László főigazgató és Kiszl Péter intézetigazgató az ünnepélyes aláírás alkalmával a két intézmény között már eddig is számos területre kiterjedő közös szakmai munka még intenzívebb folytatásáról állapodott meg, mellyel új távlatok nyílnak meg az ország első számú könyvtára és a Magyarországon elsőként alapított és a legnagyobb hallgatói létszámmal rendelkező, a BA, MA és PhD fokozat megszerzését egyaránt lehetővé tevő felsőfokú könyvtár- és információtudományi képzőhelye vonatkozásában.
Kapcsolódó hírek:
ForrásELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet, KATALIST

"Az én Székelyföldem" – fotópályázat
Az Erdélyt Járók Közhasznú Egyesület, a 2016. szeptember 3-án rendezendő V. Debreceni Székely Naphoz kapcsolódóan fotópályázatot hirdet amatőr és professzionális fotósok számára. A pályázat célja megmutatni Székelyföld sokszínűségét úgy, hogy a képek tükrözzék a székely ember szabadságszeretetét. A pályaműveknek közvetve vagy közvetett formában kapcsolódniuk kell Székelyföld területi önrendelkezésért folytatott küzdelméhez
Szabályok: egy pályázó egy képpel pályázhat; a fényképeket 2016. 07. 15. (péntek) 24.00 óráig a következő e-mail címre várják:azenszekelyfoldem@gmail.com; a levél tárgya: PÁLYÁZAT, a levélben kérnek néhány soros bemutatkozást a fotósról és egy maximum 3-4 mondatos ismertetőt a fényképről; a fényképek felbontásának lehetővé kell tennie az A3-as méretű, kifogástalan minőségű nyomtatást; a beérkezett fotókat az EJKE Facebook oldalára töltjük fel és 2016. 07. 20. – 2016. 08. 20. között nyilvános szavazást hirdetnek; a legjobb munkákból az V. Debreceni Székely Napon kiállítást szerveznek, a győztest 40 000 forint értékű (Bookline) könyvvásárlási utalvánnyal jutalmazzák; a pályázat benyújtásával a pályázó hozzájárul ahhoz, hogy fényképe a kiállításon, valamint az egyesület Tisztás című folyóiratában megjelenjen; a pályázat legalább 10 pályamű esetén tekinthető érvényesnek; az egyesület szeretettel fogadja további tárgynyeremények felajánlását a pályázathoz kapcsolódóan

A Hagyományos életmód a mindennapokban című kötet bemutatója
A Hagyományos életmód a mindennapokban című, néprajzi tanulmányokat, népismereti írásokat tartalmazó kötetet 2016. június 8-án mutatták be a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében. A kötet szerzői P. Buzogány Árpád író, költő, szerkesztő és Salló Szilárd néprajzkutató. A székelyudvarhelyi Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont legújabb kiadványaként megjelent igényes, szép kivitelezésű, gazdag tartalmú kötet kiadását Hargita Megye Tanácsa támogatta. A rendezvény házigazdája a könyvtár munkatársa, Kelemen Katalin volt, aki ismertette a kiadványt és beszélgetett a szerzőkkel.
P. Buzogány Árpád és Salló Szilárd egyaránt a néprajz vonzáskörében tevékenykedő szakemberek, hangzott el a felvezetőben. P. Buzogány Árpád nevével főleg olyan kiadványok szerkesztőjeként, szerzőjeként vagy társszerzőjeként találkozhatunk, amelyek Udvarhelyszék falvainak világát, hagyományos életmódját, szokásait, hagyományait, mindennapjait mutatják be, több műfajban is díjazták írásait. Salló Szilárd néprajzkutató csíkszeredai születésű, a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem néprajz-magyar szakán 2006-ban végzett, disszertációját 2012 novemberében védte meg A csíki juhászok életmódja és tárgyi kultúrája címmel, ezzel szerezve meg a doktori fokozatot. Kutatásainak nagy részét Csíkmadarason és a Gyimesekben végezte. Fontosabb kutatási témái a juhászok életmódja és a rontáshiedelmek
A kötetben közölt tanulmányok mintegy tíz éven át végzett néprajzi kutató- és gyűjtőmunkából nyújtanak ízelítőt, az írások már korábban, különböző szakmai, tudományos kötetekben, folyóiratokban láttak napvilágot. A kötet írásait három fejezetbe sorolták a szerkesztők, a fejezetek címe mintegy jelzi, hogy földrajzi tájegységek szerint sorolódnak három csoportba a változatos tematikájú néprajzi tanulmányok. Az írások mindegyike Hargita megyei tájegységekhez, településekhez kötődik. Az itt élő emberek, közösségek életéről, mindennapjairól, hagyományos tudásáról élményszerű, közérthető, ugyanakkor tudományos igénnyel készült, szakszerű szövegeket olvashatunk a kötetben. Az igényes, szép kivitelezésű könyv 36 oldal színes illusztrációt tartalmaz, a szerzők által készített fotók nyújtanak vizuális kiegészítést mindegyik tanulmányhoz, ami még inkább növeli a kötet értékét.

Népszerű a könyvtár irodalmi pályázata
A székelyudvarhelyi könyvtár által iskolásoknak kiírt irodalmi pályázat értékelését és díjazását a városháza Szent István Termében tartották 2016. május 31-én. A beérkezett verseket és prózai írásokat a korábbi évekhez hasonlóan idén is kötetbe szerkesztették. A 408 oldalas kiadványt mind a százhatvan pályázónak eljuttatják. A székelyudvarhelyi Városi Könyvtár és a Bibliofil Alapítvány szervezésében meghirdetett, egész Erdélyre kiterjedő, három korcsoportnak kiírt pályázaton a korábbi évekhez viszonyítva majdnem megháromszorozódott a részvevők száma. Ez jórészt annak köszönhető, hogy idén nem volt kötött téma, minden középiskolás arról írhatott, amiről akart. Rendi Éva programfelelős elmondta, olyan diák is volt, aki hat írást is beküldött. A pályázatra beérkezett írások többnyire az érzelmekről, az emberi kapcsolatokról, a szülőföld szeretetéről és a családról szóltak. 'Tartalmilag színvonalas munkák érkeztek hozzánk, őszinte gyerekek, őszinte ifjak gondolatai' – értékelt Rendi Éva programfelelős. A kisiskolások meséiben az állatok, a környezetvédelem és a testvéri szeretet kapott helyet, az 5–8. osztályosok közül sokan a feltétel nélküli szeretetről és a szülőföldről verseltek, míg a serdülők elbeszéléseit, kisnovelláit a kibontakozó szerelem fűtötte. Az eseményen Dunkler Réka dramaturg, könyvtáros kilenc pályamunkából olvasott fel részletet. A szervezők minden korcsoportban öt pályamunkát díjaztak. A díjazottakat könyvcsomagokkal ajándékozták meg.

Halasztottak a Batthyaneum visszaszolgáltatási perében
Halasztott a Gyulafehérvári Táblabíróság a Román Nemzeti Könyvtár kérésére a Batthyaneum könyvtár és csillagvizsgáló visszaszolgáltatási perében. A tárgyalás következő időpontját 2016. szeptember 13-ra tűzték ki.
A bíróság továbbra is kéri a korábbi tárgyaláson igényelt dokumentumok csatolását az iratcsomóhoz a visszaszolgáltatási perbe érdekelt félként belépett Nemzeti Könyvtártól.
A testület Batthyány Ignác latin nyelvű végrendeletének hitelesített másolatát kérte, amelyben a püspök a könyvtár adományozásáról rendelkezett. A könyvtárnak - amennyiben rendelkezik ilyen dokumentummal - az ingóságokról, vagyis a könyvtár javairól, gyűjteményéről is be kell mutatnia egy leltárt, amely akkor készült, amikor a román állam az államosításkor átvette az ingatlant a Batthyaneum Alapítványtól.
Komáromi Attila, a visszaszolgáltatási perben a római katolikus egyházat képviselő ügyvéd elmondta, a Román Nemzeti Könyvtár azért kérte a halasztást, mert az intézménynél igazgatóváltás történt, emiatt nem tudják benyújtani a végrendelet fordítását.
A gyulafehérvári Batthyaneum a legnagyobb értékű ingatlan és gyűjtemény, amelyet az erdélyi magyar egyházak visszakértek a román államtól. A 65 ezer kötetes, 1650 középkori kéziratot magában foglaló könyvtárban őrzik a Romániában fellelhető kódexek és ősnyomtatványok háromnegyed részét. A kódexek egyikét, a 810-ből származó Codex Aureust 25 millió dollárra biztosították, amikor 2002-ben rövid időre Németországba szállították.
Az államot 2012-ben kártérítés fizetésére kötelezte az Emberi Jogok Európai Bírósága amiatt, hogy évtizedeken át nem hozott döntést a Batthyaneum visszaszolgáltatása ügyében. A kormány alárendeltségében működő restitúciós bizottság tavaly szeptemberben elutasította a Batthyaneum visszaszolgáltatását. Ezt a döntést támadta meg az egyház a bíróságon.
Idén április elején Vlad Alexandrescu akkori kulturális miniszter leváltására szólította fel a miniszterelnököt egy liberális szenátor, aki úgy vélte, hogy a miniszter nem az állam érdekeit képviseli, amikor egyezkedni próbál a Batthyaneumról. A miniszter a parlamenti bizottsági meghallgatáson elmondta: ötmillió euróig terjedő összeget fordíthatnának az Európai Unó forrásaiból az épület felújítására, de ezt lehetetlenné teszi a tulajdonjogról szóló, 18 éve tartó pereskedés. Úgy vélte, az épület és a gyűjtemény érdekét szolgálná, ha lezárulna a jogvita. (mti)

Új igazgató kerül a gyergyószentmiklósi könyvtár élére
2016. június 15-én zárult a gyergyószentmiklósi könyvtár menedzseri tisztségére kiírt versenyvizsga. Amint az önkormányzat közleményben tájékoztat, a három jelentkező közül az elbíráló bizottság már az ügycsomó alapján elutasított két személyt, az előírt szakmai tapasztalat hiánya miatt. Egy jelentkező sikeresen továbbjutott az írásbelin, és a szóbeli vizsgán is megállta helyét, vezetői elképzeléseiről számolva be. A vizsgáztató bizottság alkalmasnak látta a tisztség betöltésére Ferencz-Mátéfi Krisztát. A gyergyószentmiklósiak a Tarisznyás Márton Múzeumban már találkozhattak vele tárlatvezetőként, kiállításmegnyitókon méltatóként, végzettsége szerint művészettörténész és könyvtáros. 'Két, egymást kiegészítő szak ez, hiszen feldolgozás, gyűjteménykezelés mindkettő alapja. A versenyvizsga pedig kihívás volt, a szakmai fejlődés lehetőségét villantotta meg, ez motivált a jelentkezésre' – közölte a győztes pályázó, hozzátéve, a könyvtári munka eddig is foglalkoztatta, egyik könyve például a csíkszentmiklósi könyvtárról szól.
"A könyvtár statisztikáit nézve az derül ki, hogy a diákok képezik a látogatók zömét. Szeretném, ha nyitnánk a többi korosztály felé is, hiszen ez közkönyvtár, a középkorúak és idősek is jó lenne, ha ideszoknának" – fogalmazott. A generációk vonzását interaktív programokkal látja megvalósíthatónak, olyan lehetőségekkel, amelyek egyaránt szolgálják az információszerzést és kellemes időtöltést is. A játszva tanulás elvét követné a könyvtárba járók esetén, a munkatársakkal pedig olyan közösséget alakítana ki, amely együtt, egy célért, jó hangulatban munkálkodik.
Mielőtt elkezdhetné a munkát a gyergyószentmiklósi képviselőtestületnek el kell fogadnia a versenyvizsga eredményét, és meg kell szüntetnie a jelenleg ideiglenesen kinevezett ügyvezető, Poráczki Judit megbizatását, majd ki kell neveznie az új igazgatót.

Elhunyt Roman Ioan könyvtáros-tanár
2016. június 25-én elhunyt Roman Ioan, a balánbányai Liviu Rebreanu Iskolaközpont dokumentarista tanára, a Romániai Iskolai Könyvtárosok Hargita megyei fiókjának volt elnöke. Tevékenysége alatt a Hargita megyei iskolai könyvtárosok problémáira igyekezett gyógyírt keresni. A könyvtárosok új kihívásainak próbált eleget tenni. Aktívan részt vett előadóként és szervezőként is az ország könyvtárosrendezvényein. Szakmai kapcsolatokat épített ki hazai és nemzetközi úton számos könyvtárral, közelebb hozván egymáshoz nemcsak az egyesület tagjait.
Forrás: Borbé Levente, a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium könyvtárosa

Fekete Vince költőt is díjazta a Romániai Írók Szövetsége
Fekete Vince kézdivásárhelyi költőt is díjazta a Romániai Írók Szövetsége 2016. május 31-én, a bukaresti Ion Luca Caragiale Nemzeti Színházban. A költőt Vak visszhang című verseskötetéért – mely válogatott és új művekből áll – díjazták a kisebbségi irodalmak kategóriában, így ez az alkotás is az elmúlt év legjobb könyvei közé került. Fekete Vince a csíkszeredai Székelyföld folyóirat főszerkesztő-helyettese, jelenleg is dolgozik új kötetén, melynek a Vargaváros címet adta, s már több száz oldalas vázlata van, ezeket a verseket próbálja sorba rendezni. Az alkotás Kézdivásárhely – a költő szülővárosa – egykori céheinek, valamint tímárok, kalaposok, üstökösök világába varázsolja az olvasót.
Ivo Muncian szerb költőt is a kisebbségi irodalmak kategóriában ismerték el; a Romániai Írók Szövetsége nagydíját Solenoid című kötetéért Mircea Cărtărescu kapta.

Szerkesztők:
Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Borbé Levente (Márton Áron Gimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
E lapszám felelős szerkesztői: Kelemen Katalin és Borbé Levente.



A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.


2016. július 1., péntek

Júliusi évfordulók 2016

120 éve, 1896. július elsején hunyt el Harriet Elisabeth Beecher-Stowe amerikai írónő és abolicionista. Ismert műve: Tamás bátyja kunyhója.

60 éve, 1946 július elsején hunyt el Liudas Gira litván költő, újságíró, lapszerkesztő és politikus.

450 esztendeje, július másodikán született Nostradamus (Michel de Nostradame) francia orvos, költő, csillagász és látnok.

180 éve, 1836. július másodikán született Cesare Arici olasz költő.

125 éve, 1891. július másodikán született Színi Lajos székely-magyar író, újságíró és szerkesztő.

55 éve, 1961. július másodikán hunyt el Ernest Hemingway amerikai író és újságíró. Ismertebb alkotásai: Az öreg halász és a tenger, Búcsú a fegyverektől, Akiért a harang szól, A Kilimandzsáró hava.

330 esztendeje, 1676. július negyedikén született José de Cañizares de Suares spanyol színdarabíró, író.

80 éve, 1936. július negyedikén született Bartis Ferenc székely-magyar író, költő és tanulmányíró.

125 éve, 1891. július ötödikén született Tin Ujević  horvát költő, irodalomkritikus és politikus.

35 éve, 1981. július ötödikén hunyt el Finta Gerő erdélyi születésű magyar költő és műfordító.

50 éve, 1966. július hatodikán hunyt el Berda József magyar költő és író.

70 éve, 1956. július hetedikén hunyt el Büchler Pál vajdasági születésű erdélyi magyar műfordító és filológus.

60 éve, 1956. július hetedikén hunyt el Gottfried Benn francia származású német költő, esszéíró, író és orvos.

395 esztendeje, 1621 július nyolcadikán született Jean de La Fontaine francia költő, állatmeseíró  és színműíró.

125 éve, 1891. július nyolcadikán született Josef Hora cseh költő, író, irodalomkritikus és újságíró.

110 éve, 1906. július nyolcadikán született Látó Anna székely-magyar írónő, újságíró, szerkesztő és műfordító.

50 éve, 1966. július nyolcadikán hunyt el Giovanni Papini olasz újságíró, esszéíró, irodalomkritikus, költő és novelista.

320 esztendeje, 1696. július kilencedikén hunyt el Wacław Potocki lengyel költő és író.

110 éve, 1906. július kilencedikén született Bálint György magyar író, újságíró, kritikus és műfordító.

60 éve, 1956. július kilencedikén hunyt el Erdős Renée (Ehrental Regina) zsidó származású magyar költőnő, író és színműíró.

145 éve, 1871. július tizedikén született Marcel Proust francia író, esszéista és kritikus. Ismert műve: Az eltűnt idő nyomában regénytrilógia.
                              
125 éve, 1891. július tizedikén született Salamon László erdélyi magyar költő és lapszerkesztő.

50 éve, 1966. július tizedikén hunyt el Gafar Guljan üzbég költő.

160 éve, 1856. július tizenegyedikén született Josef Kajetán Tyl cseh író, költő, drámaíró és színész.

85 éve, 1931. július tizenegyedikén hunyt el Karl Halfdan Eduard Larsen dán író, drámaíró.

140 éve, 1876. július tizenkettedikén született Max Jakob francia író, költő, festő és grafikus.

140 éve, 1876. július tizenkettedikén született Ivan Kraskó szlovák költő, író és műfordító.

640 éve, 1376. július tizenharmadikán született Li Csang-csi kínai költő.

190 éve, 1826. július tizenharmadikán született Gustav Freytag német író és drámaíró.

190 éve, 1826. július tizennegyedikén született Vasvári Pál magyar író, történész, filozófus és politikus.

100 éve, 1916. július tizennegyedikén született Natalia Ginzburg olasz írónő, esszéíró és műfordító.

90 éve, 1926. július tizennegyedikén született Bede Anna (Bede Opika) magyar költő, könyvtáros és műfordító.

35 éve, 1981. július tizennegyedikén hunyt el Kormos Gyula erdélyi magyar író, újságíró, szerkesztő.

265 éve, 1751. július tizenötödikén született Gyarmati Sámuel szakíró és nyelvész.

145 éve, 1871. július tizenötödikén született Ugo Ojetti olasz kritikus és író.

145 éve, 1871. július tizenötödikén hunyt el Ján Chalupka szlovák író és evangélikus lelkész.

140 éve, 1876. július tizenötödikén hunyt el Aleksander Fredro lengyel vígjátékíró, író és költő.

130 éve, 1886. július tizenhatodikán született Pierre Benoit francia író.

120 éve, 1896. július tizenhatodikán hunyt el Edmond Goncourt francia író, művészettörténész és irodalomkritikus.

200 éve, 1896. július tizenhetedikén hunyt el Richard Brinsley Sheridan ír drámaíró és politikus.

165 éve, 1851. július tizenhetedikén hunyt el Egressy Béni (Galambos Benjámin) magyar író, zeneszerző és színész.

1495 esztendeje, 521. július tizenhetedikén hunyt el Magnus Felix Ennodius római retorikus, költő, író.

260 éve, 1756. július tizennyolcadikán hunyt el Pieter Langendijk holland író, költő, színműíró és szövőmester.

205 éve, 1801. július tizennyolcadikán született William Makepeace Thackeray angol író és műfordító. Legismertebb művei: Hiúság vására, Henry Esmond története.

80 éve, 1936. július tizennyolcadikán hunyt el Maxim Gorkij orosz író és drámaíró Ismert művei: Éjjeli menedékhely, Barbárok, Az Armatonovok.

65 éve, 1951. július tizenkilencedikén hunyt el Makkai Sándor erdélyi magyar író. Népszerű műve az Ördögszekér történelmi regény.

60 éve, 1956. július tizenkilencedikén hunyt el Babay József magyar író, drámaíró és újságíró.

540 esztendeje, 1476. július huszonegyedikén született Jacopo Nardi olasz író, történetíró.

220 éve, 1796. július huszonegyedikén hunyt el Robert Burns skót költő, író, zenatanár és dalszerző.

200 éve, 1816. július huszonegyedikén hunyt el Gavril Romanovics Gyeraszim orosz költő, író és politikus.

15 éve, 2001. július huszonkettedikén hunyt el Mészöly (Molnár) Miklos magyar író, meseíró, költő, drámaíró és esszéíró.

30 éve, 1986. július huszonkettedikén hunyt el Illés Endre magyar író, drámaíró, könyvkiadó, műfordító és kritikus.

40 éve, 1976. július huszonharmadikán hunyt el Paul Morand francia író, drámaíró, költő és politikus.

120 éve, 1896. július huszonnegyedikén hunyt el Józef Athanasius Rogosz lengyel író, újságíró és kiadó.

25 éve, 1991. július huszonnegyedikén hunyt el Isac Bashevis Singer zsidó-lengyel származású amerikai író.

1285 esztendeje, 731. július huszonötödikén hunyt el Ótomo no Tabito japán költő, udvaronc és katona.

390 esztendeje, 1626. július huszonötödikén született Geeraerdt (Gerard) Brandt holland író, költő, biográfus és hajótőrténész.

160 éve, 1856. július huszonhatodikán született George Bernard Shaw ír drámaíró, író és újságíró.

40 éve, 1976. július huszonhatodikán hunyt el Dominic Stanca román színész, költő, drámaíró és műfordító.

175 éve, 1841. július huszonhetedikén hunyt el Mihail Jurjevics Lermontov orosz költő, elbeszélő és drámaíró.

915 esztendeje, 1101. július huszonnyolcadikán hunyt el Szu Shi (Szu Tung-po) kínai költő, író és kalligrafikus.

180 éve, 1836. július huszonnyolcadikán született Emmanouil Roidisz görög író. Ismert alkotása: Johanna a nőpápa.

230 éve, 1786. július huszonkilencedikén hunyt el Giambattista Roberti olasz író és költő.

75 éve, 1941. július huszonkilencedikén született Cseke Gábor erdélyi magyar költő, író és újságíró.

245 éve, 1771. július harmincadikán hunyt el Thomas Gray angol költő és tudós.

45 éve, 1971. július harmincadikán hunyt el Devecseri Gábor költő, író és műfordító. Ő fordította magyar nyelvre az ókor klasszikusainak jelentős részét.

15 éve, 2001. július harmincegyedikén hunyt el Vásárhelyi Miklos magyar író, újságíró és politikus.

80 éve, 1936. Július harmincegyedikén született Sigmond István erdélyi magyar író, drámaíró és műfordító.


Érdemes tudni

105 éve, 1911. július elsején született Szentivánlaborfalván Opra Pál székely -magyar mezőgazdasági szakíró és egyetemi tanár.

80 éve, 1936. július másodikán született Hofi Géza (Hoffmann) zsidó származású magyar humorista, előadóművész és színművész.

125 éve, 1891. július negyedikén hunyt el Haynald Lajos magyar bíbornok-érsek a csíksomlyói tanítóképző létrejöttének támogatója.

50 éve, 1966. július ötödikén hunyt el Hevesy György (Bischitz György) Nobel-díjas zsidó származású magyar vegyész.

125 éve, 1891. július hatodikán született Gróf László erdélyi magyar színművész, rendező, dramaturg és műfordító.

75 éve, 1941 július. hetedikén született Péntek János nyelvész és egyetemi tanár.

80 éve, 1936. július tizenkettedikén született Gaál Mózes székely-magyar tanár, tankerületi főigazgató és ifjúsági író.

95 éve, 1921. július tizenötödikén hunyt el Haraszti Gyula erdélyi származású magyar irodalomtörténész esztéta és egyetemi tanár.

105 éve, 1911. július tizenhatodikán született Cselényi Béla erdélyi magyar történész.

85 éve, 1931. július tizenhatodikán született Toró Tibor székely-magyar fizikus, szakíró és egyetemi tanár.

100 éve, 1916 július. tizenhetedikén született Nagy Jenő erdélyi magyar nyelvész és néprajzkutató.

90 éve, 1926. július tizennyolcadikán Kemény János kezdeményezésére alakult meg Marosvécsen az Erdélyi Helikon.

75 éve, 1941. július tizennyolcadikán született Rácz Albert székely-magyar helytörténész, újságíró és szerkesztő.

100 éve, 1916. július tizenkilencedikén született Száva János Zoltán székely-magyar orvos, orvosi szakíró és egyetemi tanár.

120 éve, 1896. július huszadikán született Bitay Árpád erdélyi magyar  irodalomtörténész, műfordító és politikus.

80 éve, 1936. július huszonegyedikén született Kisgyörgy Zoltán székely-magyar geológus, geológiai- és helytörténeti szakíró.

145 éve, 1871. július huszonegyedikén született Bitán Szabó András székely-magyar klasszika-filológus és műfordító.

560 esztendeje, 1456. július 22-én Hunyadi János vezetésével a magyar történelem egyik legnagyobb győzelme vált valóra Nándorfehérvárnál (Nándorfehérvári diadal).

415 esztendeje, 1601. július huszonharmadikán született Szalárdi János erdélyi magyar hivatalnok és történetíró.

60 éve, 1956. július huszonnyolcadikán hunyt el a csíksomlyói születésű Földes Zoltán székely-magyar költő, elbeszélő és tankönyvíró.

135 éve, 1881, július harmincegyedikén született Dobos Ferenc székely-magyar történész, tanár és költő.


170 éve, 1846. július harmincegyedikén született Lomnitzi Meltzl Hugó magyar erdélyi magyar bölcsész és irodalomtörténész.