2016. október 24., hétfő

Könyvtárlátogatás meglepetéssel

Az idei Iskolai Könyvtárak Világhónapja keretén belül könyvtárismereti tevékenységet szervezett 2016. október 21-én  Bede Erika magyartanár és Forreiter Csilla könyvtáros a Református Kollégium VII. osztálya számára. 
A rendezvény iskolánk Domokos Géza könyvtárában zajlott. Meglepetés-vendégünk a könyvtár névadójának fia, Domokos Péter - a Domokos Géza Alapítvány elnöke - volt, aki édesapja emlékét elevenítette fel a projektben részt vevő diákok előtt. Mindezt Bede Erika magyartanár toldotta meg, azzal hogy Papolcon szomszédja volt az ott kertészkedő Domokos Gézának.

A projekt részét képezte az iskola honlapjának megismerése is. A diákok megtanulták, hogyan iratkozhatnak fel/foglalhatnak le akár otthon is egy igényelt olvasmányt, majd csapatmunka keretében kisfilmekben rögzítették a tevékenység során hallottakat.

Domokos Gézáról röviden
   1928. május 18-án született Brassóban. Az elemi iskolát Zángonban végezte, majd középiskolai tanulmányait Sepsiszentgyörgyön folytatta. Ezt követően az akkori kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen szerzett bölcsészdiplomát. Az egyeteme elvégzése után az Előre, Pionír és az Ifjúmunkás lapoknál dolgozott. 1961-től komoly kultúrmunkát folytatott. Ő lett a bukaresti Irodalmi Könyvkiadó nemzetiségi főszerkesztője, később (1990-ig) a Kriterion Könyvkiadó igazgatója. Az 1989-es rendszerváltás után az RMDSZ első elnöke. Az írói és fordítói munkássága is jelentős. 2007. június 27-én hunyt el Marosvásárhelyen.



FONTOS TUDNIVALÓ

Domokos Géza  a Székely Mikó Kollégiumban érettségizett, és volt iskolájára hagyta a közel 3000 kötetes könyvtárát.

Forreiter Csilla 
Székely Mikó Kollégium,
Sepsiszentgyörgy


2016. október 21., péntek

A GIMNÁZIUM NAGYJAI


Szervező és előadó: Borbé Levente
Társszervező: Kovács Zsuzsa fizika -informatika tanár
Kisegítő: Gyarmati Dénes informatikus

Meghívott csoport vezetői-közreműködők:
- Biró Imre matematika tanár
Kovács Zsuzsa fizika -informatika tanár



    2016. október tizenhetedikén két diákcsoportot fogadtam a Márton Áron Főgimnázium tudásközpontjában. A téma ezúttal A gimnázium nagyjai voltak. Mindkét csoport a Kós Károly Szakközépiskolából érkezett. Az osztályok úgy a XI. A., mint a XII.A építőipari-épületgépész és műszaki rajzos szakon vannak. A csoportokat Bíró Imre és Kovács Zsuzsanna tanárok koordinálták.



    Az előadásokat rövid bemutatkozás után Márton Áron Erdély volt katolikus püspökének világhálón található néhány perces profetikus beszéde nyitotta meg, amelyben az emberi helytállásáról, az életünk elvilágiasodásáról szólt. Ezt követően Márton Áron példamutató életéről beszéltem.



    A megnyitó után egy kis, nemcsak helyi jellegű kulturális ízelítővel indítottam, a ferences szerzetesek csíksomlyói életéről.  Eme gondolatsor magába foglalta a ferencesek letelepedését, a régióban kifejtett tevékenységüket és iskolaépítésben vállalt szerepüket. Külön megemlítettem Kájoni János nyomdájának fontosságát e régióban. Az előadást a Gimnázium történetével, és az itt tanított vagy diákként végzett nagyjainak tevékenységével folytattam. Többek között szó esett Imets Fülöp Jákóról, a gimnáziumi értesítők első szerkesztőjéről, Bándi Vazulról a gimnázium történetének írójáról, majd a két világháború közötti gimnáziumban tanuló és tanító hősökről, s végül de nem utolsósorban a kommunizmus időszakáról. Mivel erről sokkal kevesebbet lehetett hallani, igyekeztem azokról a nagyokról beszélni, akik sorsfordító szerepet vállaltak a gimnázium eme szakaszában, vagy tehetségükkel tűntek ki mint: Nagy Imre festő, Vámszer Géza néprajkutató, Domokos Pál Péter történész, Duka János tanító és folklórgyűjtő, Kristó András geológus és földrajz tanár, Nagy András orvos, Fodor Sándor író, Bögözi Mihály matematika tanár, id. Borsodi László biológia tanár, Miklós József nyelvtanár és nyelvész, Tánczos Vilmos néprajzkutató,  Barabási Albert László fizikus és hálózatkutató. 

Hangsúlyt fektettem azokra a gimnáziumi tanárokra, tanítókra, diákokra és csíki emberekre is, akik helytállásukkal, kitartásukkal és önzetlen segítségükkel hozzájárultak az iskola színvonalának neveléséhez, még akkor is, ha csak a gimnáziumi évkönyvekben szerepelnek egy-egy név erejéig. Természetesen nemcsak eme személyekre terjedt ki a figyelmem.



    Külön felhívtam a figyelmet az iskolai évkönyvek szerepére, amit most jelenleg ifj. Borsodi László közel öt esztendeje lelkes csapatával szerkeszt. 



    Végezetül a vendégek megtekinthették a gimnázium tanárainak tanulóinak írt és szerkesztett munkáiból készített kiállítást, valamint az egész könyvtárat, annak korszerűsítését képekben, az iskola kápolnáját / dísztérmént, valamint a benti tornatermet. Visszatérve a könyvtárban Izsák Zoltán nemrégiben elhunyt biológia tanár kollégánk gondolatát olvastam fel a a kölcsönös tiszteletről és a környezetünk megóvásáról.                                        

Borbé Levente,
Könyvtáros

2016. október 20., csütörtök

Csíki gyógynövények és használatuk


 


Szervező és előadó: Borbé Levente
Társszervező: Kovács Zsuzsa fizika -informatika tanár
Kisegítő: Gyarmati Dénes informatikus

Meghívott csoport vezetői-közreműködők:
- Tamás Zoltán földrajz tanár
- Székely Bernadett környezetvédelem tanár



Pénteken, 2016. október 14-én a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium dokumentációs és információs központja újabb rendkívüli eseménynek volt a helyszíne. 12 órai kezdettel jómagam fogadtam a helyi Kós Károly Szakközépiskola XII. B. környezetvédő technikus szakon lévő diákjait. Kísérő tanárok: Tamás Zoltán osztályfőnök, és Székely Bernadett környezetvédelem szakos tanárnő voltak. A rendezvény témája a csíkkörnyéki gyógynövények ismerete és azok használata volt.



A gyógynövényismeretet egy kis gyógynövénytörténet előzte meg a kezdetektől napjainkig. A továbbiakban szó esett a székely népi gyógyászat csínja-bínjáról, kiemelve a gyógynövényeket, és azok használatát. Ugyanakkor meg volt említve Kájoni János e téren folytatott munkássága, és Macalik Ernő jelenleg is munkálkodó biológus füvesember e téren kifejtett tevékenysége.


A helyi gyógynövények ismertetése magával vonja azok gyűjtésének, tárolásának és felhasználásának ismertetését. Pontosabban, hogy hol és milyen időszakban lehet megtalálni az adott gyógynövényt, beleértve a napszakot is, mikor és a növény melyik részét érdemes szedni-gyűjteni.
A gyógynövénygyűjtést, ha kevésbé ismerjük, minden körülmények között egy beavatott szakértővel érdemes végezni. Akkor világossá válik, hogy a növény rügye, virágja, levele, szára, termése, magva és gyökere vagy gyöktörzse az, amit fellehet használni. Fontos tudni melyek jók teáknak és melyek teakeverékeknek vagy egyéb kivonatoknak.



Az előadást otthonról hozott gyógynövényekkel szemléltettem. Valamennyit meglehetett szagolni, kóstolni. Mindehhez hozzájárultak szemléltető kiegészítőként a világhálón található képek, és a kiállításban szerepelő gyógynövényes könyvek. Eme látványvilág élethűbbé tévefűszerezte” meg a kiválasztott gyógynövények egyenkénti bemutatását.



Az előadás második felében székelyföldi füves emberekről készített filmet tekinthettek meg a vendégek, miközben gyógyteákat kortyolgathattak, majd ezt követően kötetlen beszélgetésre került sor.



Borbé Levente,
Könyvtáros



2016. október 17., hétfő

Nem mindenki örül Bob Dylan Nobel-díjának

Bob Dylan amerikai énekes-dalszerzőnek ítélte az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia 2016-ban. A muzsikus az indoklás szerint azért kapta az elismerést, mert új költői kifejezésmódot alkotott a nagy amerikai dalszerzői hagyományon belül. A döntés komoly meglepetés, hiszen az akadémia első ízben díjazott olyan alkotót, akinek nincs a hagyományos értelemben vett irodalmi életműve.


 

2016. október 13., csütörtök

Legendáink, értékeink című projekt a székelykeresztúri Orbán Balázs Gimnázium szervezésében



2016. július 25–29 között került sor az Orbán Balázs Gimnázium szervezésében a Legendáink, értékeink című projekt megvalósítására, melyben részt vettek a debreceni Ady Endre Gimnázium, a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Líceum és a székelykeresztúri Orbán Balázs Gimnázium 5-8 osztályos diákjai.

A projekt egy pályázati kiírás pozitív elbírálásának eredményeképp jöhetett létre, melynek megszervezésében és lebonyolításában Szávuly Emese és Péter Ildikó- Hajnal tanítónők valamint Hatos Melinda könyvtáros vállalt szerepet.

A program során megismerkedhettünk a vendégek által hozott legendákkal, látogatást tettünk a helyi múzeumba. Kirándulásaink alkalmával megismerkedtünk Mátyás bácsival, aki megmutatta nekünk Tamási Áron szülőházát és érdekességekről számolt be az író életéről


Ezután a Likaskő helyszíne következett majd Korond, ahol a résztvevők bepillantást nyerhettek a fazekas mesterség rejtelmeibe. A házigazdánk, Páll Antal a tárogatóval is megismertetett bennünket és megtanított két népdalra. Nagy élmény volt mindnyájunk számára a székelyudvarhelyi Legendárium stúdió, ahol megmutatták nekünk, hogyan kel életre Zete, Csetlik, Firtos és a Legendárium többi szereplője.
 


 Megcsodálhattuk a székelyderzsi vártemplom híres freskóit, kiállított tárgyait és megtudtuk, hogy a falu lakói a mai napig ott tartják a szalonnájukat.


A projektzárón a csapatok élményösszegzésére került sor, ám előtte megismerhettük a helyi Katus tava legendáját és elkészült egy élménytábla is, ahová minden résztvevő ráírhatta címszavakban a táborral kapcsolatos élményeit.


A közös tevékenységsorozat lezárult ugyan, de a projekt maga még nem, ugyanis a vakáció elteltével minden résztvevő, csoportosan vagy egyénileg beszámolókat ír, fényképekből kollázst készít vagy bármilyen más technikát használva megosztja tábori élményeit. Ezeket közzétesszük az Orbán Balázs Gimnázium honlapján.

A tanulók pozitív visszajelzései, fotói, kisfilmjei meggyőztek arról, hogy munkánk nem volt hiábavaló, hisz a szórakozás, barátság mellett a legendákba rejlő értékeket is magukkal vihették.

A projekt a Bethlen Gábor Alap támogatásával jött létre.

Hatos Melinda



2016. október 7., péntek

Konferencia és időszakos kiállítás a Teleki-tékában

Kedves Kollégák,
szeretettel látunk jövő hét végi rendezvényeinken.

Október 14-én, pénteken 18 órától kerül sor a Teleki–Bolyai Könyvtár legújabb időszakos kiállításának megnyitójára, melynek címe Ex Archivo Telekiana. A Teleki Nemzetségi Levéltár története. A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárával közösen szervezett kiállítás roll up-okon nyújt betekintést a nagy múltú nemesi család iratanyagába.
 
             Október 15-én, szombaton a Maros Megyei Múzeum várbeli épületében a Teleki Téka Alapítvány egész napos konferenciát szervez A Telekiek és a kultúra címen. Ez a főúri család az erdélyi és magyarországi arisztokráciában mindig is kiemelkedő szerepet játszott a tudomány- és művészetpártolás terén. E tevékenység részleteire világítanak rá az egyes előadások, több évszázadon át nyomon követve a mecénások és intézményalapítók szerepét, könyves kultúrájukat és kapcsolathálójukat. Ezenkívül a Téka munkatársai a marosvásárhelyi könyvesház történetének újabb fejezeteit tárják az érdeklődők elé.

Az előadások négy tömbben zajlanak, előadást tartanak a művelődéstörténeti szakma legjobbjai közül: Deé Nagy Anikó (a könyvtár egykori osztályvezetője), Monok István (Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, főigazgató), V. Ecsedy Judit (Országos Széchényi Könyvtár,  könyvtörténész), Verók Attila (Eger, Esterházy Károly Egyetem, dékánhelyettes), Egyed Emese (Babes-Bolyai Tudományegyetem,  professzor) stb. A rendezvény a Teleki Téka által szervezett előző konferenciák hagyományait kívánja folytatni: a 2002-ben a Kétszáz éves a Teleki Téka, illetve 2004-ben Könyves műveltség Erdélyben c. konferenciák anyagához hasonlóan, az elhangzott értekezések tanulmánykötet formájában is megjelennek majd.

Üdv mindenkinek,
Bányai Réka könyvtáros
--
Bibliotheca Telekiana
Str. Bolyai nr. 17.
540067 Tg. Mures Romania
Tel.: 0040-265-261.857
www.telekiteka.ro
__._,_.___

2016. október 6., csütörtök

Székely Tündérország

 
Iskolánk másodszor vett részt a szeptember 29–30-án tartott Népmese napja-mozgalomban, melyet a Magyar Olvasástársaság kezdeményezett 11 évvel ezelőtt.  
 
Idén volt sok meseolvasás, mesefilmnézés, sőt udvari bált  is tartottunk Székely Tündérországban. 

 


 

- Itt kiemelném a II. A osztály tevékenységét. Részlet a tanci, Szakács Ágnes leveléből-tőle kaptam a képeket is: Amúgy nagyon hangulatos délelőtt volt. A verset (Udvari bál-sz. m.) szakaszokra osztottam, majd csapatokban olvasták fel, aztán készültek a mese dramatizálására (  én játszottam el a 3. szakaszt, mert szervezési okok miatt az nem került kiosztásra- s a csürdöngölőt járó király -én-, nagy sikert aratott- kár, hogy ezt nem örökítettük meg...).
 
 
 
A történet eljátszása számos derültségre adott okot- ötletesen, bátran álltak ki egymás elé, s jelenítették meg a mesét. 
 
 
 
Majd ugyancsak csoportmunkában elkészült a mese illusztrációja-12 lap, amit a végén könyvbe fűztem. Az illusztrációk a táblát díszítették a nap végéig.
Jól szórakoztunk, akár egy gyermekszínházban, a rögtönzött kellékek, mozdulatok ellenére.)
 
 
 
 
 
Meseolvasás az osztálytermekben,filmnézés a sportteremben és az olvasóteremben volt.  

 


 

 
Rendezvényünk csapatmunka eredményeként jött létre. Bedolgoztak a tancik, Krecht Hanna Regina a VI. C-ből (meseolvasó), Erőss Ágota és  Szilágyi Boglárka a XI. B-ből (mesefilm-vetítés).
 
 *:) glücklich
Forreiter Csilla
Székely Mikó Kollégium, Sepsiszentgyörgy

2016. október 5., szerda

Magyar népmese napja iskolánkban


    Örömmel számolok be az október 30-án lezajlott Magyar Népmese Napja alkalmából szervezett programunkról.








    Pénteken délelőtt, 10 órától iskolánk V-VI-VII. osztályos tanulói a dokumentációs teremeben ( „csederé” ahogy a gyermekek nevezik) nem véletlenszerű csoportokat alkotva foglaltak helyet.









    Népmese nézéssel kezdődött a programunk, majd mesés keresztrejtvényt kellett megfejteniük a csoportoknak. Ezt követte a mese írás, melynek az iskola és a könyvtár volt a mese témája. Érdekes mesék születtek, amit le is kellett rajzoljanak.





    A végén "aktivityztünk". A játékosok mesecímeket kellett kitaláljanak. Három életük volt csapatonként, így megfontolták a helyes válasz kimondását. A győztes csapat cukorka jutalmat kapott. Nagyon élvezték a gyerekek. 



    A mesékből és a rajzokból kiállítás készítettünk, amit a dokumentációs terem folyósóján helyeztünk el, hogy mindenki csodálhassa az alkotásokat. 




    Ezen a rendezvényen nagy segítségemre volt Hanner Emőke és Sándor Bernadett magyartanárnők. Köszönet nekik!

Gábor Tünde-Anikó, könyvtáros
Árpád-házi Szemt Erzsébet Líceum, Gyimesfelsőlok


2016. október 4., kedd

ReMeK-e-hírlevél 2016/10. számából

Nagyszalontáról indul az Arany János-emlékév
2017-ben ünnepeljük Arany János születésének 200. évfordulóját. Ezt az esztendőt a magyar Országgyűlés és a Magyar Tudományos Akadémia Arany János-emlékévnek nyilvánította, amelynek fővédnöke Lovász László, az MTA elnöke.
Az MTA létrehozta az Arany János Emlékbizottságot, amelynek feladata egyrészt a tudományos rendezvények megszervezése, másrészt a különböző megemlékezések figyelemmel kísérése és információinak közvetítése. Az Emlékév 2017. március 2-án kezdődik Nagyszalontán, majd május elején tudományos ülésszakkal folytatódik az Akadémia közgyűlésén. Ősszel Debrecen és Nagykőrös, majd ismét Budapest a legfontosabb ünnepségek színhelye. Kiállítás lesz többek között Nagyszalontán, Nagykőrösön, a Petőfi Irodalmi Múzeumban, az MTA Könyvtár- és Információs Központban és az Országos Széchényi Könyvtárban. Az év során újabb kötetei jelennek meg az Arany János munkái című, most elkezdődött nagyszabású kritikai kiadásnak. A tudományos programokat országos és határon túli középiskolai szavalóverseny és más kulturális események kísérik.
Az Arany János Emlékbizottság e-mail címe: bicentenarium@gmail.com, székhelye az MTA Bölcsészettudományi Kutatóintézetének Irodalomtudományi Intézete (1118 Budapest, Ménesi út 11-13.). Várják a rendezvényekre vonatkozó híreket, amelyeket a költő verseinek kéziratait és legfontosabb kiadásait tartalmazó honlapon tesznek majd közzé.
Forrás: KATALIST levelezőlista, Boka László PhD, irodalomtörténész, tudományos igazgató, Országos Széchényi Könyvtár
http://www.oszk.hu/hirek/2017-arany-janos-emlekev
Via: IFLA-HUN levelezőlista, Haraszti Katalin moderátor
Forrás: http://multikult.transindex.ro/?hir=9997

Csíkszeredai olvasóival találkozott Nyáry Krisztián
Csíkszeredai olvasóival találkozott Nyáry Krisztián, az Így szerettek ők című, magyar írók és művészek szerelmi életéről szóló, valamint az Igazi hősök – 33 magyar és a Merész magyarok – 30 emberi történet című sikerkönyvek szerzője. A Kájoni János Megyei Könyvtár előadóterme ezúttal is szűknek bizonyult, a 2016. szeptember 30-án szervezett találkozón Murányi Sándor Olivér volt Nyáry beszélgetőtársa, aki főleg megjelent köteteiről, készülő új könyvéről és terveiről faggatta a szerzőt. Nyáry Krisztián 2012 elején barátai szórakoztatására kezdte publikálni a facebook-on magyar írók és művészek szerelmi életéről szóló képes etűdjeit, amivel néhány hónap alatt nagy népszerűségre tett szert. A bejegyzésekből Így szerettek ők címmel két kötet született, az elmúlt évek emlékezetes könyvsikerei. A valós, dokumentált, de kevesek által ismert izgalmas, párkapcsolati történetek felidézésével szerethető, hús-vér embereket mutat be. Ezek a történetek újdonságként hatnak, még az irodalombarátok számára is. Igazi hősök és Merész magyarok címmel, 2014-ben és 2015-ben megjelent könyveiben olyan emberekről írt, akiknek élete és személyes döntései ma is példaértékűek, többek között Márton Áron püspökről, aki felemelte szavát a zsidótörvények ellen, amikor az egyház vezetői hallgattak. Idén novemberben jelenik meg ötödik kötete, a magyar festők, többek közt Czóbel Béla, Rippl-Rónai József, Munkácsy Mihály, Lotz Károly, Zichy Mihály, Szinnyei Merse Pál, Márffy Ödön magánéletét bemutató Festői szerelmek. Murányi Sándor Olivér kérdésére válaszolva elmondta, új kötetet tervez, amelyben a legkülönbözőbb műfajban született, száz legfontosabb magyar levelet gyűjti össze. A találkozó dedikálással ért véget.

Holnemvolt Székelyföldi Mesefesztivál
A népmesék népszerűsítését, bejárását, a bennük rejlő, évszázadokon át hagyományozódott életbölcselet, tapasztalatok, üzenetek kibontását, megértését, gyakorlatba ültetését tűzte ki céljául az első Holnemvolt Székelyföldi Mesefesztivál Sepsiszentgyörgyön. Kovászna megyének, Benedek Elek szülőföldjének székhelyén zajlott le a rendezvénysorozat, 2016. szeptember 26. és október 2. között, Pressing Lajos, Luzsi Margó, Mészáros Piró, Révész Renáta, Élő Fruzsina, magyar és székely mesemondók részvételével. A Bod Péter Megyei Könyvtár partnerségével is szervezett Holnemvolt Székelyföldi Mesefesztivál során hétközben alkotó-fejlesztő meseterápia zajlott csoportoknak, osztályoknak, iskolákban, meseterapeuta meghívottak segítségével. Hétvégén a felnőttekhez szóltak: előadások, workshopok, önismereti, sajátélményű csoportfoglalkozások révén.
Szeptember 30-án és október 1-jén Luzsi Margó, az egri Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár munkatársa tartott a Bod Péter Megyei Könyvtárban alkotó-fejlesztő meseterápiás foglalkozást gyermekeknek, előadást felnőtteknek.
  
Balla Zsófia a Digitális Irodalmi Akadémia új tagja
A Digitális Irodalmi Akadémia idei éves közgyűlésén, 2016. szeptember 13-án Balla Zsófia költőt és – posztumusz – Déry Tibor írót tagjai közé választotta.
Balla Zsófia 1949-ben született Kolozsváron. Szülővárosában, a Zenei Líceumban érettségizett; 1972-ben a Zeneakadémia tanári szakán végzett. 1965 óta jelennek meg versei. 1972 és 1985 között a Kolozsvári Rádió magyar nyelvű adásánál dolgozott zenei szerkesztőként. 1978 és 1982 között a kolozsvári Gaál Gábor Irodalmi Kör vezetője volt. 1980-ban útlevelét bevonták, 1989-ig. 1994-ig különböző romániai magyar lapoknál dolgozott, mint például az Előre (1985–1989), Családi Tükör (1989–1992), A Hét (1992–1994). 1992-től a pécsi Jelenkor szerkesztőbizottsági tagja. 1993 óta Budapesten él. 2013-tól a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja. Fontosabb kötetei: A dolgok emlékezete (1968), Apokrif ének (1971), Második személy (1980), Kolozsvári táncok (1983), A páncél nyomai (1991), Ahogyan élsz (1995), A harmadik történet (2002), A nyár barlangja (2009). Fontosabb díjai: A Kolozsvári Írói Egyesület Díja (1980), A Romániai Írók Szövetségének Díja (1983, 1991), Az Első Romániai Könyvszalon Költészeti Díja (1992), A Magyar Napló Díja (1992), A Hét nívódíja (1994), A Soros Alapítvány életműdíja (1995), Magyar Irodalmi Díj (2001), Artisjus irodalmi nagydíj (2010), Látó-nívódíj – vers (2012).

Hivatalos fordító hiánya gátolja a Batthyáneum restitúciós perének folytatását
Hivatalos fordító hiánya akadályozza a gyulafehérvári római katolikus érsekség által visszaigényelt Batthyáneum könyvtár restitúciós perének folytatását, eddig ugyanis nem sikerült olyan személyt találni, aki lefordíthatná latinról Batthyány Ignác püspök végrendeletét.
A bíró kérése szerint a kétszáz éves okirat fordítójának nemcsak latinul kell tudnia, hanem a középkor szakértőjének is kell lennie, írta a Mediafax hírügynökség.
A Batthyáneum visszaszolgáltatásáért indított perben az alperes Román Nemzeti Könyvtárnak Batthyány Ignác püspök végrendeletének hitelesített másolatát is csatolnia kell a perirathoz, miután a bíróság jóváhagyta az egyház erre vonatkozó kérését. A Román Nemzeti Könyvtárnak, amelynek kezelésébe a közgyűjtemény tartozik, a püspök 1798. július 31-én keltezett végrendeletének hitelesített másolata mellett a latin nyelvű szöveg hitelesített fordítását is be kell mutatnia. Annak érdekében, hogy ne merüljön fel kétség a fordítás hitelességét illetően, a bíróság elrendelte, hogy a felek közösen válasszák ki az ennek elkészítésére alkalmas szakembert, de eddig még nem találtak ilyen személyt.
Cosmin Muntean, a Gyulafehérvári Táblabíróság szóvivője elmondta, ha a végrendeletnek lenne angol vagy francia fordítása, az igazságügyi minisztérium hivatalos fordítói közül választottak volna, de latin nyelvből nincs hivatalos fordítójuk. A Batthyáneum perének következő tárgyalását 2016. október 4-én tartják.

22. kiadásához érkezett a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár
Idén is a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház ad otthont a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásárnak, amelyet 22. alkalommal szervez meg a Romániai Magyar Könyves Céh és a Marosvásárhelyi Kulturális Központ. A 2016. november 10. és 13. közötti rendezvény programjáról 2016. szeptember 28-án Káli Király István, Makkai Kinga, Szepessy Előd és Gáspárik Attila beszélt az újságíróknak.
'Mert olvasni jó!': ezzel a szlogennel szervezik meg a négynapos könyves eseményt. A jelentkezés a kiadók és könyvkereskedők részéről már a tavaly olyan nagy volt, hogy vissza is kellett utasítani azokat, akik később jelentkeztek és erre számítanak az idén is – magyarázta Káli Király István, aki elárulta azt is, hogy idén jelentkezett a Magvető is, Magyarország legnagyobb és legszínvonalasabb könyvkiadója. A programban szerepel a Magvető szerzőinek irodalmi estje, Grecsó Krisztián, Nyáry Krisztián, Parti-Nagy Lajos, Spiró György, Szabó T. Anna, Závada Pál részvételével, akikkel Szegő János beszélget.
A Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár honlapja: http://vasarhely.ro/konyvvasar/


E lapszám felelős szerkesztői: Kelemen Katalin és Borbé Levente.

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.



2016. október 1., szombat

Októberi évfordulók 2016

90 éve, 1926 október elsején hunyt el Karin Ek svéd költőnő és művészettörténész.

255 éve, 1761. október másodikán hunyt el Mikes Kelemen székely-magyar író, műfordító, II. Rákóczi Ferenc íródeákja és kamarása. Ismert műve: Törökországi levelek.

160 éve, 1856. október másodikán született Csengery János magyar klasszika-filológus, műfordító és tanár.

160 éve, 1856. október másodikán született Révai Károly német származású erdélyi magyar költő, író és fordító.

50 éve, 1966. október másodikán hunyt el Lesznai Anna felvidéki származású magyar költőnő, író, grafikus és iparművész.
115 éve, 1901. október harmadikán született František Halas cseh költő esszéíró és fordító.

110 éve, 1906. október harmadikán született Harald Krasser erdélyi német ajkú szász író, irodalomtörténész, műfordító és kiadó.

790 esztendeje, 1226. október negyedikén hunyt el Assisi Szent Ferenc, a Ferenc Rend megalapítója, egyházi író.

585 esztendeje, 1431 (1432?). október negyedikén született François Villon (François de Montcorbier) a francia reneszánsz költészet kiváló mestere.

200 éve, 1816. október negyedikén született Eugène Pottier francia költő, író és politikus.

135 éve, 1881. október negyedikén született Andre Salmon francia író, költő és műkritikus.

410 esztendeje, 1606. október ötödikén hunyt el Philippe Desportes francia barokk költő.

125 éve, 1891. október hatodikán született Hendrik Adamson észt költő, az experanto nyelv és irodalom egyik terjesztője-képviselője.

65 éve, 1951. október hatodikán született Adonyi Nagy Mária partiumi magyar költőnő, újságíró és műfordító.

395 esztendeje, 1621. október hetedikén hunyt el Antoine de Montchreiten francia költő, drámaíró és közgazdász.

220 éve, 1796. október hetedikén hunyt el Thomas Reid skót filozófus, könyvtáros, író, és matematikus.

140 éve, 1876. október nyolcadikán született Nádudvari Tormay Cécile magyar írónő és műfordító.

80 éve, 1936. október nyolcadikán hunyt el Prémcsand (Dhanpatráj Srirásztav) indiai urdu és hindi nyelven munkálkodó író, novellista, szerkesztő, újságíró.

755 esztendeje, 1261. október kilencedikén született Dom Dinis portugál király-költő.

140 éve, 1875. július október kilencedikén született született Színi Gyula magyar író, drámaíró és műfordító.

110 éve, 1906. október kilencedikén született Léopold Sédar Senghor  francia nyelven alkotó  szenegáli költő, író, filozófus és politikus.

95 éve, 1921. október kilencedikén született Tadeusz Różewich lengyel költő, író és drámaíró.

45 éve, 1971. október kilencedikén hunyt el Nagy Kálmán székely-magyar  nyelvész műfordító. Legfőbb fordítása a Kalevala.

225 éve, 1791. október tizedikén hunyt el Christian Friedrich Daniel Schubart német költő.

80 éve, 1936. október tizedikén született Václav Havel cseh drámaíró, író és politikus.

400 esztendeje, 1616. október tizenegyedikén született Andreas Grypius német költő és drámaíró.

115 éve, 1901. október tizenegyedikén született Józsa János erdélyi magyar író, tanulmányíró és műfordító.

105 éve, 1911. október tizenegyedikén született Korda István erdélyi magyar író, költő, szerkesztő és műfordító. Ismertebb művei: A Nagy út, A láthatatlan fonal.

100 éve, 1916. október tizenegyedikén született Julian Kawalec lengyel író, újságíró és költő.

10 éve, 2006. október tizenegyedikén hunyt el Dáné Tibor erdélyi magyar író, műfordító és szerkesztő.

120 éve, 1896. október tizenkettedikén született Eugenio Montale olasz költő és műfordító.

800 esztendeje, 1216. október tizenharmadikán hunyt el Kamo No Csómej (Chōmei) japán költő és esszéista.

145 éve, október tizenharmadikán született Janis Poruks lett író, költő és filozófus.

135 éve, 1881. október tizenharmadikán született Csathó Kálmán magyar író, drámaíró és színházi rendező.

45 éve, 1971. október tizenharmadikán hunyt el Kemény János erdélyi magyar író, költő, színházigazgató és mecénás. A Helikon írói társaság alapítója.

480 esztendeje, 1536. október tizennegyedikén hunyt el Garcilaso de la Vega spanyol költő, író és történész.

35 éve, 1981. október tizennegyedikén hunyt el Sőni Pál erdélyi magyar író, kritikus.

330 esztendeje, 1686. október tizenötödikén született Allan Ramsay skót népi költő, író, színjátékíró, meseíró és könyvkereskedő.

160 éve, 1856. október tizenötödikén született Karl Ewald dán író, színműíró és költő.

110 éve, 1906. október tizenhatodikán született Dino Buzatti olasz író, újságíró, festő és költő. Ismert regénye: A tatárpuszta.

35 éve, 1981. október tizenhatodikán hunyt el Várnai Zseni magyar költőnő, író és drámaíró.

420 esztendeje, 1586 október tizenhetedikén hunyt el Sir Philip Sidney angol költő, udvaronc és katona.

300 esztendeje, 1716. október tizenhetedikén hunyt el Bethlen Miklós erdélyi magyar emlékíró és államférfi.

180 éve, 1836. október tizennyolcadikán született Peter Auzinger német költő.

140 éve, 1876. október tizennyolcadikán született Milán Rakič szerb költő.

275 éve, 1741. október tizenkilencedikén született Pierre Cholderlos de Laclos francia író. Legismertebb műve mifelénk a Veszedelmes viszonyok.

100 éve, 1916. október tizenkilencedikén született Vészi Endre magyar író, költő és színműíró.

55 éve, 1961. október tizenkilencedikén hunyt el Mihail Sadoveanu román író. Ismert művei: Jött egy malom a Szereten, Ancuţa fogadója, A balta, Nyestfiak.

220 éve, 1796. október huszadikán hunyt el Dayka Gábor kárpátaljai magyar költő, pap és tanár.

130 éve, 1876. október huszadikán született Edward Philips Oppenheim angol író, novellista.

85 éve, 1931. október huszadikán született Antti Kalevi Hyry finn író, novellista és rádiójátékok szerzője.

460 esztendeje, 1556. október huszonegyedikén hunyt el Pietro Aretino olasz író, költő, drámaíró, publicista és esztéta.

170 éve, 1846. október huszonegyedikén született Edmondo de Amicis olasz író, újságíró, haditudósító, költő és politikus. Legismertebb regénye: A gyermekszív.

85 éve, 1931. október huszonegyedikén hunyt el Arhur Schnitzler osztrák író, drámaíró.

145 éve, 1871. október huszonharmadikán született Gjergj Fishta albán író és műfordító az egységes albán ábécé létrehozója.

70 éve, 1946. október huszonharmadikán hunyt el Ernest Thompson Seton skót származású kanadai író, természetbúvár és festőművész.

50 éve, 1966. október huszonharmadikán hunyt el Pakocs Károly erdélyi magyar költő, elbeszélő és római katolikus pap.

220 éve, 1796. október huszonnegyedikén született August von Platen (Hallermunde) német költő, drámaíró és katona.

115 éve, 1901. október huszonnegyedikén született Balázs Ferenc erdélyi magyar író, költő.

95 éve, 1921. október huszonnegyedikén született Lev Vlagyimirovici Ginzburg szovjet orosz író, műfordító és kritikus.

75 éve, 1941. október huszonnegyedikén hunyt el Reményik Sándor erdélyi magyar költő.

90 éve, 1926. október huszonötödikén hunyt el Bakonyi Károly magyar író, novellista és tárcaíró.

40 éve, 1976. október huszonötödikén hunyt el Raymond Queneau francia író, költő, drámaíró, esszéista és matematikus.

1115 esztendeje, 889. október huszonhatodikán hunyt el Nagy Alfréd angol király-író. Szent Béda (672-735) művét átdolgozta a nép nyelvére.

190 éve, 1826. október huszonhatodikán született Mocsáry Lajos közíró, politikus és országgyűlési képviselő.

75 éve, 1941. október huszonhatodikán született Arkagyij Petrovics Gajdar orosz ifjúsági író.

145 éve, 1871. október huszonhatodikán született Trilussza (Carlo Alberto Salustri) olasz és romanesco nyelvjárásban alkotó olasz költő, író.

685 esztendeje, 1331. október huszonhetedikén hunyt el Abúl Fidá történetíró. Többek között írt a dunai magyarokról is.

100 éve, 1916. október huszonhetedikén született Kazimier Brandys lengyel író és esszéista.

90 éve, 1926. október huszonnyolcadikán hunyt el Werner Gyula magyar író és politikus.

95 éve, 1921. október huszonkilencedikén született Kovács János partiumi magyar író, újságíró, irodalomkritikus és szerkesztő.

70 éve, 1946. október huszonkilencedikén hunyt el Kéky Lajos magyar irodalom- és színháztörténész, esztéta.

265 éve, 1751. október harmincadikán született Richard Brinsley Sheridan ír drámaíró és politikus.

310 esztendeje, 1706. október  harmincadikán született Samuel Mather amerikai író és politikus.

145 éve, 1871. október harmincadikán született Paul Valéry francia költő és esszéíró.

195 éve, 1821. október harmincegyedikén született Karel Havlíček Borovský cseh író, újságíró, lapszerkesztő és politikus.

135 éve, 1881. október harmincegyedikén született Eugen Lovinescu román író, kritikus és irodalomtörténész.

430 esztendeje, 1576 októberében született John Marston angol szatíra- és drámaíró.


Érdemes tudni

90 éve, 1926. október elsején született Bese (Ligeti) Lajos magyar orientalista, nyelvész és könyvtáros.

105 éve, 1911. október másodikán született Baróti Dezső erdélyi származású magyar irodalomtörténész.

75 éve, október másodikán született Kincses Előd erdélyi magyar politikus, jogász, jogi szakíró és közíró.

20 éve, 1996. október negyedikén hunyt el Székely Károly székely-magyar kutató orvos, orvosi szakíró és egyetemi tanár.

30 éve, 1986. október ötödikén hunyt el Kozma Géza erdélyi magyar zeneszerző, karmester, csellóművész és zenepedagógus.

135 éve, 1881. október nyolcadikán született Bodurián János csíkszépvízi székely-örmény pap, író.

135 éve, 1881 október tizedikén született Kittenberger Kálmán magyar Afrika-kutató, zoológus, vadász és természettudományi szakíró.

125 éve, 1891. október tizenegyedikén született Herepei János erdélyi magyar művelődéstörténész, muzeológus, néprajzkutató és régész.

340 esztendeje, 1767. október tizenharmadikán született II. Apafi Mihály erdélyi fejedelem.

75 éve, 1941. október tizennegyedikén született Kurkó Irén székely-magyar újságírónő, helytörténész és szerkesztő.

135 éve, 1881. október huszadikán hunyt el Antal Áron székely-magyar történész, író és tanár.

205 éve, 1811. október huszonkettedikén született Liszt Ferenc magyar zeneszerző és zongoraművész.

125 éve, 1891. október huszonharmadikán született Palló Imre székely-magyar operaénekes, és a Magyar Állami Operaház igazgatója (1957-1959).

60 éve, 1956. október huszonharmadikán tört ki az 1956-os forradalom, amelynek hatása kiterjedt az egész Kárpát-medencére.

560 esztendeje, 1456. október huszonharmadikán hunyt el Kapisztráni Szent János a nándorfehérvári diadal egyik hőse, Magyarország védőszentje.

35 éve, 1981. október huszonnegyedikén hunyt el Lőrinczi László székely-magyar unitárius lelkész egyházi író és mezőgazdasági szakíró.

260 éve, 1756. október huszonhatodikán hunyt el Potyó Bonaventura István székely-magyar ferences szerzetes,  iskoladráma-író.

85 éve, 1931. október huszonhatodikán született Balázs Imre székely-magyar festő, grafikus és műkritikus.

20 éve, 1996. október harmincadikán hunyt el id. Kosz Szilveszter székely-magyar táncmester, néptáncgyűjtő és koreográfus.

5 éve, 211. október harmincadikán hunyt el Murvai Olga erdélyi magyar nyelvész, szótáríró és egyetemi tanár.