2016. december 5., hétfő

ReMeK-e-hírlevél 2016/12. számából

Nem digitalizálhatók automatikusan az elárvult művek
Árva műveknek azok a művek számítanak, amelyek még szerzői jogi védelem alatt állnak, de a jogtulajdonos személye vagy elérhetősége (lakhelye vagy tartózkodási helye) ismeretlen, és beazonosításuk gondos kutatás nyomán is eredménytelen.
Fontos kérdésben született most ítélet: az Európai Unió Bírósága úgy döntött, hogy az EU területén az elárvult könyveket kizárólag a szerzői jogtulajdonosok engedélyével lehet digitalizálni és digitális formában terjeszteni. Azonban ez még nem minden, hiszen emellett az illető személyt, szervezetet vagy céget is tájékoztatni kell az alkotása felhasználásáról. Az ügy azután került az Európai Unió Bírósága elé, hogy Franciaországban két szerző - Marc Soulier és Sara Doke - pert indított, mert a köteteiket tudtuk nélkül digitálisan felhasználták.
Forrás: http://kithirlevel.hu/#a20346

Aczél Péter László verseskötetének bemutatója
E.mese álma a Turulmadárral címmel jelent meg Aczél Péter László verseskötete, Kató Vladimir grafikus illusztrációival. A kötet szerzőjével és illusztrátorával is találkozhatott a csíkszeredai olvasóközönség 2016. november 18-án a Kájoni János Megyei Könyvtárban. A szerelmes verseket tartalmazó kis kötet darabjainak mindegyikéhez társul illusztráció, a rajzokat eredetiben is láthatta a közönség a könyvtár előadótermében. A sportújságíróként, szerkesztőként ismert csíkszeredai szerzővel Mezei Imre nyugalmazott tanár beszélgetett.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/441/aczel-peter-laszlo-verseskotetenek-bemutatoja

Új erdélyi témájú albumokat mutatott be Váradi Péter Pál és Lőwey Lilla
A népszerű veszprémi szerzőpáros, Váradi Péter Pál és Lőwey Lilla frissen megjelent erdélyi témájú albumokkal mutatkozott be Csíkszeredában 2016. november 11-én, a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében. Bemutatták a Hattyúdalocska – Veszprém felé – Erdély felé – Életünk, útjaink című kötetet, amelyben közös barangolásra hívják az erdélyi tájak rajongóit, a Kárpátok koronája című sorozat záró köteteként megjelent Keleti-Kárpátok-Szórványmagyarság 2. című kötetet és a Tamási Áron születésének 120. évfordulójára készült 2017-es falinaptárt. A kiadványokról Deáky András nyugalmazott gyimesbükki tanár beszélt, az albumokban közölt versekből Soós Andrea előadóművész, Leőwey Lilla lánya nyújtott ízelítőt a jelenlevőknek. A könyvtár 27 kötetet kapott ajándékba a szerzőpáros által kiadott erdélyi témájú fotóalbum-sorozatból.
Videofelvétel az eseményről itt: https://www.youtube.com/watch?v=E36biacoMFo
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/439/uj-erdelyi-temaju-albumokat-mutatott-be-varadi-peter-pal-es-leowey-lilla

Gyermekeink 42 százaléka funkcionális analfabéta
A romániai gyermekek 42 százaléka funkcionális analfabéta - hangzott el Kolozsváron, az államelnöki hivatal és a Babeş-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) kommunikáció tanszéke által 2016 novemberének elején szervezett konferencián.
A Művelt Románia program keretében szervezett tanácskozáson kifejtették: az Európai Unió 2012-ben közzétett High Level Group of Experts on Literacy című jelentése öt fejezetben tárgyalja a funkcionális analfabetizmus európai helyzetét, és javaslatokat fogalmaz meg a jelenség visszaszorítására.
Ebből az derül ki, hogy Romániának súlyos gondjai vannak e téren: egy 2009-ben végzett PISA-teszt 69 országból a 49. helyre sorolta Romániát a gyermekek szövegértési képessége tekintetében.
A jelentés szerint a romániai gyermekek 40,9 százaléka nem éri el a PISA-teszt kettes szintjét, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy ők nem értik meg az iskolai vizsgákon kért legegyszerűbb feladatokat sem. A jelentés készítői szerint ebből az következik, hogy ezek a fiatalok csak olyan munkahelyet lesznek képesek elfoglalni, amelyhez minimális képzettséget igényelnek. Az elnöki hivatal felmérése szerint ez az arány 2016-ra 42 százalékra nőtt.
Ciprian Fârtuşnic, a Neveléstudományi Intézet munkatársa szerint az okok „a tanulás lehetőségének elmulasztásában” keresendők, jóllehet sok más országtól eltérően Romániában a gyermekek többsége jár iskolába, még ha mindegyik nem is fejezi be a tanulmányait.
A szakemberek szerint funkcionálisan nem analfabéta az a személy, aki képes elolvasni és megérteni egy szöveget, összefüggéseket találni korábbi ismeretei és a szövegben fellelhető ismeretek között, képes szóban és írásban kifejteni álláspontját a szövegben megfogalmazottakkal kapcsolatban, és nem utolsósorban, képes a szövegből megszerzett információkat a mindennapi életben alkalmazni.
'26 év után sikerült visszajutnunk egy olyan állapotba, amelyet azt hittük, hogy rég meghaladtunk. Tanárként azt mondhatom, hogy kivívtuk magunknak a jogot, hogy ostobák legyünk. Csakhogy ez a szabadság megszünteti emberi mivoltunkat, mert, szerintem, az emberi lét ismérve a tanulás' - jelentette ki Ioan Aurel Pop, a BBTE rektora.
A tanulmányok szerint ezen kompetenciák hiánya gyenge, fenntarthatatlan gazdasági tevékenységben nyilvánul meg. Emiatt az Európai Unió célul tűzte ki, hogy a funkcionális analfabetizmus átlagos szintjét a mostani 20 százalékról 2020-ra 15 százalék alá szorítja.
Forrás: http://www.maszol.ro/index.php/tarsadalom/72222-gyermekeink-42-szazaleka-funkcionalis-analfabeta

Egyre több a mozi és múzeum Romániában, a könyvtárak száma csökken
A könyvtárak száma egyre csökken Romániában, de vannak olyan kultúrafogyasztási szokások, amelyek terén pozitív változás figyelhető meg - derül ki azokból az adatokból, amelyeket az Országos Statisztikai Hivatal a Kulturális Minisztériumnak a kulturális intézmények és programjainak támogatása érdekében kezdeményezett nemzeti konzultációjához tett közzé, Román Kulturális Stratégia és Nemzeti Értékek 2016-2020 címmel. A konzultációra azért volt szükség, mert Romániának jelenleg nincs olyan közép- és hosszútávú stratégiája, amely mentén hatékonyan, országos szinten összekapcsolhatná és egységesen fejleszthetné a kulturális intézményeket.
Az adatokból kiderül, hogy a rendszerváltáskor, 1990-ben összesen 4637 mozi volt Romániában, amelyek nagy része a váltást követően bezárt. Húsz évvel később, 2010-ben 67 mozi működött, 2014-ben összesen 77. A filmgyártás terén is egyre produktívabbak az alkotók, főként az elmúlt 15 évben: 2010-ben 19, 2011-ben 14, 2012-ben 20, míg 2014-ben összesen 29 nagyjátékfilm készült.
A könyvtárak helyzete nem ennyire szerencsés, 2007-ben 12 366 működött Romániában, ezek száma 2014-re 10 111-re csökkent. Vidéken 2007-ben 2653 könyvtár volt, 2015-re ezek száma 2052-re csökkent. A múzeumokból viszont egyre több van Romániában, 2011 és 2015 között 709-ről 738-ra emelkedett a számuk, ezzel párhuzamosan a látogatók száma is nőtt: 2010-ben 8 900 425 volt, 2015-ben pedig 13 051 886. A leglátogatottabb múzeum Romániában a Brassótól 30 km-re található Törcsvári kastély, amelyet évente félmillióan látogatnak. A második legnépszerűbb a szebeni Astra múzeum évi 400 ezer látogatóval, a harmadik pedig a bukaresti falumúzeum 350 ezer látogatóval.
Teljes cikk itt: http://itthon.transindex.ro/?cikk=26298

 Negyven éve halt meg Szilágyi Domokos – megemlékező rendezvénysorozat
Szilágyi Domokos költő halálának 40. évfordulója alkalmából 2016. november 3. és 5. között szervezett megemlékező rendezvénysorozatot az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, a Hagyományos Kultúrát Megőrző és Támogató Szatmár Megyei Központ, Batiz és Nagysomkút református gyülekezetével, valamint a Kolozsvár Társasággal közösen. Szatmárnémetiben irodalmi tanácskozásra és koszorúzásra, Batizon és Nagysomkúton megemlékezésre, Kolozsváron, a házsongárdi temetőben főhajtásra, azt követően pedig a Györkös Mányi Albert Emlékházban kerekasztal-beszélgetésre került sor. Muzsnay Árpád szatmárnémeti művelődésszervező, a rendezvénysorozat főszervezője köszöntötte a kolozsvári megemlékezésen részt vevő közönséget, jelezve, idén 25 éve, hogy Szatmárnémetiben felavatták Szilágyi Domokos szobrát.
A beszélgetést Kántor Lajos, a Kolozsvár Társaság elnöke moderálta, elsőként Pomogáts Bélának adta át a szót, aki leszögezte: az, hogy Szilágyi Domokos halála után 30 évvel az állambiztonsági hivatal levéltárából nyilvánosságra kerültek neki tulajdonított ügynöki jelentések, semmilyen formában nem csorbítja azt a gazdag életművet, amelyet az utókorra hagyott. Jánosi Zoltán József Attila-díjas irodalomtörténész kifejtette, Szilágyi Domokos nem csupán Erdélyben vagy a magyar irodalom szempontjából alkotott kiemelkedőt, hanem a világirodalomban is a legjobbak közt, az élvonalban van a helye.
Forrás: http://www.kronika.ro/kultura/szilagyi-domokosra-emlekeztek-kolozsvaron
http://www.emke.ro/40-eve-halt-meg-szilagyi-domokos-megemlekezo-rendezvenysorozat

Szótárrá szerkesztett, eltűnő nyelvi kincs
 Napvilágot látott a Péntek János nyelvész által szerkesztett A moldvai magyar tájnyelv szótára első kötetének első része. A „csángó”–magyar szótárnak is nevezett kiadvány megjelenése igazi szenzáció – közölte a kiadó Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME). Péntek János, aki több mint 15 éve dolgozik a kiadványon, elmondta, remélhetőleg már a jövő évben megjelenik az első kötet második része és talán a második kötet is. A kiadvány jórészt abból a nyelvi anyagból készült, amelyet a kolozsvári nyelvészek és néprajzkutatók kiterjedt nyelvföldrajzi kutatásaik során jegyeztek le a huszadik század közepén.
„A magyar nyelvnek ebben a táji változatában ott a nagyon távoli múlt, a mezőségi és a székely nyelvjárás nyelvtörténete, és ott az újabb kor erősödő román nyelvűsége az átvett szavakban, magyar szavak román minta szerint alakuló jelentéseiben, román szerkezetek magyar megfelelőiben. Ebből nem lehetett és nem is kellett kiszűrni a „vegytiszta” magyart. A szótárnak azt a nyelvváltozatot kell tükröznie és megörökítenie, amelyet a lejegyzés pillanatában a gyűjtők rögzíthettek” – írja Péntek János a szótár fülszövegében.
A nyelvész kifejti, az 1949 és 1962 közötti gyűjtések tetemes nyelvi anyaga egyre gyarapodott az újabb kutatásokkal és publikációkkal, egyre több lett a tanszéki archívumban őrzött cédula és szöveg, és egyre nyomasztóbbá és sürgetőbbé vált a feladat, hogy a nagy elődök (Yrjö Wichmann, Csűry Bálint, Szabó T. Attila és Márton Gyula) szándékának megfelelően, munkatársai közreműködésével, szótárrá szerkessze ezt a nyelvi kincset. „Ehhez nekem már nem kellett „csángókutatóvá” lennem, a feldolgozásban nyugodtan támaszkodhattam az elődöknél nemkülönben jeles tanítványaimra” – teszi hozzá Péntek János.
Forrás: http://www.kronika.ro/kultura/szotarra-szerkesztett-eltuno-nyelvi-kincs

 Szerkesztők:
Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Borbé Levente (Márton Áron Gimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

E lapszám felelős szerkesztője: Bákai Magdolna

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.

Nincsenek megjegyzések: