2017. május 17., szerda

Könyvtárosképző tanfolyam Csíkszeredában

A csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár és a Romániai Közkönyvtárak Egyesülete (ANBPR) közép- és felsőfokú könyvtárosképző tanfolyamot indít Csíkszeredában.

A képzés 2017-2018 folyamán zajlik, évente két tizenkétnapos elméleti oktatási modul, valamint szakmai gyakorlat formájában.
Részvételi díj: 850 lej/év



2017. május 15., hétfő

Botházi Mária „útravalója”



Egy csöndesebb, de borongós délutánon vettem kezembe Botházi Mária kötetét. Először csak derültem az írásokon, de hamarosan, visszafordíthatatlanul, dőlt belőlem a nevetés. Volt olyan sztori, amit többször is elolvastam, vagy felolvastam másoknak. Felolvasatban, barátaim körében, ugyanolyan nagy népszerűségnek örvendett minden egyes kiválasztott történet, mint nálam.

No, a kis történetek nemcsak puszta humorról szólnak. Mondhatnám úgy is, inkább a megélt hétköznapjaink keserédes groteszk pillanatairól. Arról, hogy miként próbálunk tökéletességet színlelni a sok tökéletlenségbe. Még akkor is, amikor az már túlmegy minden határon... Vállaljuk azt az „álboldogságot”, ahogy szoktuk mondani, na ez is ki van pipálva tettet, még akkor is, ha tudatában vagyunk a lehetetlen mindenhol, és mindenben helyt állni dolognak.
Az író könnyed természetességgel rávezet arra a hibáinkra, amelyek örökös szerepet osztanak le az életünk során, s mi valamiért, akkor is ragaszkodunk, ha nem éppen a javunkat szolgálja, talán azért, mert valamiféle érdekünk fűződik hozzájuk. Sőt, mi több, ebből kifolyólag számos konfliktust gerjesztünk önmagunknak, s időnként kisebb és tágabb környezetünknek.

Az erdélyi hétköznapok, élethelyzetek, a társadalom minden egyes zegét-zugát átrágva elevenednek meg előttünk. Sőt, sokat közülük, már mi magunk is eljátszódtunk, megéltünk.
A férfiak minden lényükkel követik azt a sémát, amit általában megkövetelnek tőlük.
A nők helyzete bizonyos szituációkban külön ki van emelve. Vajon meddig kell megfeleljenek a régi, egy kicsit felmodernosított elvárásoknak.
A gyerekek őszintesége pedig görbe tükröt mutat a szülők elé, akik folyton a megfeleléskényszertől a precizitásra törekedve vállnak nevetségessé.
Ebben a megfelelési kényszerben tekintélyes szerepet játszik a múltbéli örökség, a neveltetés, a társadalmi hangulat, ami láttamozva rányomja a bélyegét meghozott döntéseinkre.
A kisebbségi létben sem fújnak sokkal másabban a szelek, ott is megvannak a keretek, a szokások, azaz rituálék, amelyek jellegzetesek ránk nézve, erdélyiekre.

A kötet rávezet arra, hogy nem szükséges mindent kiválóan tennünk, csinálnunk, mert nincs is erre annyi idő és energia. Inkább legyünk nagyvonalúak és, ha nem mindig, de közbe-közbe engedjük meg magunknak a tökéletlenséget is. Folytonosan nem lehet csettintésre eleget tenni a követelményeknek, úgy mint a karikacsapás, és erre nincs is szükség, mert hanem, egy idő után saját magunk karikatúráivá válhatunk.
Azt is lehet mondani, hogy Botházi Mária kötete a mai hazai társadalmi kép lenyomata, amellyel jobb, hogy így, ahogy van, vidámabb hangulatú írásaiban szembesülünk, hiszen nem sértő, de annál inkább gyógyír a lélek felszabadulására, és nem utolsósorban útmutató a könnyebb hétköznapokra.

A kötethez a Kele Könyv Vár tulajdonosának ajánlásával jutottam hozzá. Köszönet Rozinak, és természetesen Botházi Máriának a kellemes, derűs, és ugyanakkor elgondolkoztató élményekért.

 Egy kis ízelítő az írásaiból:

http://foter.ro/cikk/20170125_farsangi_balba_megy_a_csalad



 
Borbé Levente,
könyvtáros

2017. május 9., kedd

Gimnázium épületének mesélő múltja és jelene



Szervező és csoportvezető: Csonta Noémi
Társszervező és előadó: Borbé Levente
Résztvevők: A Kós Károly Szakközépiskola XI. C. osztálya


2017. május negyedikén a Márton Áron Főgimnázium vendégei voltak Kós Károly Szakközépiskola XI. építészeti és formatervezői műszaki rajzoló (architektúra) osztálya, akiket Csonta Noémi magyar nyelv és irodalom szakos tanár kísért el.

 Rövid bemutatkozás után rátértem az iskola történetének mesélésére, a ferencesek kulturális tevékenységének bemutatására a Csíki medencében, a letelepedésétől mostanáig. Kiemeltem azokat a momentumokat, amelyek változást hoztak az intézmény életében, mint a Kájoni nyomda, a könyvtár gyarapítása, a csíksomlyói épületből való átköltözés Csíkszeredába, a világháborúk és a kommunizmus alatti pusztítások, valamint a felújítás.

A felújításnál a tanulók által is ismert szakmai dolgokat osztottunk meg az épületről. Gondolok itt az épület nagyságára, szerkezeti felépítésére, stílusára, és annak díszítési motívumaira.

 Ezt követően Beszéltem a tanításról, az iskolai könyvtár létrejöttéről, valamint annak történetéről. Mindezt egy átfogó, épületen belüli, bemutatóval nyugtáztam. A könyvtár alapos megtekintése után a vendégek megcsodálhatták az iskolapalota egyes részeit, mint: a kápolnát (dísztermet), egy korszerűen felszerelt osztályt, valamint a belső tornatermet.

  A diákokat lenyűgözte az épület szépsége, kellemes emlékekkel távoztak, attól a gimnáziumtól, ahol hajdanán őseik is koptatták a padokat.
Borbé Levente,
Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda

2017. május 3., szerda

ReMeK-e-hírlevél 2017/5. számából

VI. Nemzetközi Benedek Elek Meseíró VersenyA Gyermekjóléti Alapítvány, az Országos Mécs László Irodalmi Társaság, valamint a Pálffy Dénes Népfőiskola Akadémia által meghirdetett pályázat célja tisztelgés Benedek Elek munkássága előtt; tehetségazonosítás, tehetséggondozás, a magyar nyelven írt gyermekirodalom gazdagítása. Pályázhatnak magyar nyelven írók, magyar és nem magyar állampolgárok egyaránt, alsó életkori határ: 10 év. Nevezési díj nincs, de adományokat, szponzori támogatást szívesen és szeretettel fogadnak. A mesék (verses mesék, mondókák) témája szabadon választott lehet. Pályázónként maximum 3 pályaművet (max. 4 gépelt oldal, A4 terjedelemben) fogadnak el. Illusztráció lehetséges. A kéziratok formai követelménye: Times New Roman betűtípus, 12-es nagyság, 1,5-es sortávolság. Az illusztrációk formai követelménye: A5 méretben készült mono vagy color illusztrációk, jpg fájlként, csatolmányként elküldve (fontos: nem pdf-ben, nem tömörítve, nem Drive-on). A meséket kizárólag e-mailben, word formátumban kell elküldeni a nemzetkozimeseiropalyazat@ gmail.com címre. Beküldési határidő: 2017. 09. 01. A beérkezett pályaműveket felkért szakmai zsűri olvassa el. 50 mese jut a döntőbe és egyúttal felkerül a http://www.meseiro-palyazat- 2017.webnode.hu honlapra.
Teljes kiírás itt: http://www.pafi.hu/_pafi/ palyazat.nsf/ 83c68255e917fff4c1256bd6006b51 fa/ 4eed694b07fc85dcc1258108006aaf 88?OpenDocument

Költészetnap másként: kortárs költők a könyvtárbanA Kájoni János Megyei Könyvtárban kortárs költők vendégeskedtek A Magyar Költészet Napja alkalmából, 2017. április 12-én. A meghívottakkal, Korpa Tamás és Muszka Sándor költőkkel Murányi Sándor Olivér író beszélgetett. Korpa Tamás (Szendrő, 1987) költő, kritikus, szerkesztő, évek óta publikál a legkülönfélébb irodalmi folyóiratokban, szépirodalmi tevékenysége mellett kritikusként is jelentős munkássága. 2013-ban jelent meg első kötete a FISZ-könyvek sorozatban Egy híd térfogatáról címmel. A 2016-os év két szempontból is jelentős számára: Inszomnia címmel megjelent második kötete a Kalligram Kiadónál, és a Fiatal Írók Szövetsége elnökévé választotta. Muszka Sándor (Kézdivásárhely, 1980) költő, prózaíró, szerkesztő 2006-ban diplomázott a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem szociológia–antropológia szakán. 2002 és 2003 között a kolozsvári Bretter György Irodalmi Kör alelnöke volt, illetve az Echinox diákfolyóirat magyar oldalainak főszerkesztője. Jelenleg Csíkszépvízen él és dolgozik. Kötetei 2005 óta jelennek meg. Sanyi bá (székely egypercesek, Erdélyi Híradó, 2012; Ulpius Ház, Budapest, 2013) című kötetének humoros hangvétele után közéleti versekkel jelentkezett (Magányos nőknek, bukott fiúknak, Orpheusz Kiadó, Budapest, 2014).
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye. ro/hu/nd/494/kolteszetnap-- maskepp-korpa-tamas-es-muszka- sandor-koltok-a-konyvtarban

Öregmama történetei - könyvbemutató SzászrégenbenRadu Ţuculescu Öregmama történetei című könyvét mutatták be 2017. április 6-án a szászrégeni Petru Maior városi könyvtár előadótermében. A könyv egy eldugott kalotaszegi magyar falu öt éven át gyűjtött titkait tárja fel, melyekről mindenki másképpen tud valamit.
Forrás: http://www.e-nepujsag.ro/op/ event/%C3%B6regmama-t%C3%B6rt% C3%A9netei-%E2%80%93-k%C3% B6nyvbemutat%C3%B3-sz%C3% A1szr%C3%A9genben
Bak Róbert ismertetője a regényről itt olvasható: http://www.ekultura.hu/ olvasnivalo/ajanlok/cikk/2017- 03-31+13%3A00%3A00/radu- tuculescu-oregmama-tortenetei
 
Mesemaraton a Szatmár megyei könyvtárbanA Szatmár Megyei Könyvtár minden évben szervez mesemaratont a gyermekkönyvek nemzetközi napja alkalmából, idén egyhetes rendezvénysorozattal csatlakoztak a világnap alkalmából szervezett eseményekhez. Veres Erzsébet, a Szatmár Megyei Könyvtár gyermekkönyv-kölcsönző részlegének könyvtárosa magyar nyelvű meseolvasó napot szervezett. 1967 óta tartják világszerte a Gyermekkönyvek Nemzetközi Napját Hans Christian Andersen dán meseíró születésnapján. A Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa (IBBY) által szervezett ünnep célja, hogy a gyermekekkel megszerettesse az olvasást, a könyveket. A mesék világa nagyon fontos a gyermekek számára. Amellett, hogy jó szórakozást jelentenek számukra, sok okos dolgot is megtanulhatnak belőlük, kialakítanak erkölcsi értékrendet, így különbséget tudnak tenni jó és rossz, helyes és helytelen között, megismerhetnek különféle magatartásmintákat, s a szereplők bőrébe bújva, átélve kalandjaikat fejlődik empatikus képességük, kialakul bennük a küzdőszellem, a jó célért való tenni akarás.
A Szatmár Megyei Könyvtár multimédia-termébe elsőként a 33-as napközi óvoda kicsinyei érkeztek meg és ismerkedtek a könyvtárral. Számukra Nagy Szabolcs megyemenedzser A diósszekér utasai című mesét olvasta fel, majd megbeszélték annak tanulságait. Később a Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum második osztályosai számára Poszet Kinga, az RMDSZ Nőtagozata szatmárnémeti szervezetének elnöke olvasta fel a Borsószem királykisasszony című mesét, közéjük ülve, hogy a gyermekek láthassák a meséskönyvben található illusztrációkat. Elmondta, hogy számára nem okoz gondot a meseolvasás, hiszen négyéves kisfiának naponta olvas mesét. Veres Erzsébet mindkét csoport számára biztosított játéklehetőséget, és arra kérte a gyermekeket, hogy szüleik segítségével iratkozzanak be a könyvtárba.
Forrás: http://www.frissujsag.ro/ mesemaraton-a-megyei- konyvtarban/

Ady Endre szerelmi lírájáról az aradi könyvtárbanAz aradi Tóth Árpád Irodalmi Kör 2017. április 18-án tartotta soros munkaülését a megyei könyvtár Concordia Termében. Dr. Brauch Magda prózaíró olvasta fel novelláját, majd Nagy Gizella ny. tanár, esszéista ismertette Ady Endre szerelmi lírája című tanulmányát a költő születésének 130. évfordulója alkalmából. Felolvasással közreműködtek az irodalmi kör szavalói, valamint az aradi Csiky Gergely Főgimnázium diákjai, Nyári Andrea tanárnő vezetésével. Az est szeretetvendégséggel és baráti beszélgetéssel zárult.
Forrás: http://www.nyugatijelen.com/ jelenido/ady_endre_szerelmi_ lirajarol.php

Ismét kirándult a NagyiNetA Maros Megyei Könyvtár kövesdombi fiókja 2017 áprilisának végén egynapos kirándulást szervezett nyugdíjasok számára a hunyadi és a gyulafehérvári várhoz. Az Ilyés Claudia könyvtáros által koordinált NagyiNet program 2012-ben indult a Biblionet program keretében, azokkal az idős hölgyekkel és urakkal, akik díjmentesen, más idős személyek társaságában szerettek volna megtanulni számítógépet kezelni, illetve a világhálón szörfölni. A tagok számára több alkalommal szerveztek már kirándulást, így közösen meglátogatták a Rákóczi-vár romjait, voltak a rekettyei vízesésnél, illetve Székelyvarságon, ahol a hagyományos zsindelykészítés, vízesés, kilátó, szénégetők volt a látványosság.
Forrás: http://www.e-nepujsag.ro/op/ article/kir%C3%A1ndul- nagyinet-4

Kárpát-medencei könyvtárosok konferenciájaAz idén ismét megrendezik a Kárpát-medencei Könyvtárosok Konferenciáját Csongrádon, 2017. május 28-29-én. A szervezők folytatják azt a gyakorlatot, hogy a határon túli magyar könyvtárak tevékenysége, innovációja, jó gyakorlatai, másokat is érintő problémafelvetései bemutatásra kerüljenek, a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete részéről 12 személyt fogadnak. A konferencia programja elérhető a http://www.konyvtar.csongrad. hu/konferencia-2017 címen.
Forrás: Kopacz Katalin, Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete

Könyvcsomagot kapott CsíkszenttamásHiánypótló könyvsorozattal gazdagodott a csíkszenttamási Bálint Vilmos Általános Iskola könyvtára a Magyar Nemzeti Könyvtár támogatásának köszönhetően. A Nemzeti Könyvtár a magyar írott kultúra legjavát gyűjti egységes sorozatba. A válogatás első szempontja az olvasmányosság, a második a sokszínűség, a harmadik pedig a nemzeti önbecsülés erősítése. Kedves Róbert, Csíkszenttamás polgármestere egy támogatás révén ezt a sorozatot adta át 2017. márciusában Ádám Erikának, a helyi iskola igazgatónőjének. A községvezető érdeklődésünkre elmondta, tudomására jutott, hogy a Nemzeti Könyvtár könyvcsomagokkal segíti az erdélyi könyvtárakat, ezért felvette a kapcsolatot Kőszegi László miniszteri megbízottal, és egy kérésen keresztül megkapták a támogatást. „Ezáltal 62 könyvvel bővült az iskola könyvtára: többek között Kós Károly, Balassi Bálint, Kőrösi Csoma Sándor és József Attila művei is megtalálhatók közöttük. A sorozatban regények, történelmi művek és verseskötetek is szerepelnek. Ez nagy segítség az iskolának, mivel olyan hiánypótló könyvekről van szó, amelyek eddig nem voltak meg a könyvtárban” – hangsúlyozta Kedves.
Forrás: https://szekelyhon.ro/ aktualis/csikszek/ konyvcsomagot-kapott- csikszenttamas

Egységes bértörvény - mennyivel nő egy könyvtáros fizetése?Az egységes bértörvény hatályba lépése következtében 2020-ban 40 százalékkal lesz nagyobb a nettó átlagfizetés a tavalyi szintnél. A régiók közötti eddigi bérszínvonalbeli különbségek még jelentősebbek lesznek – derül ki az Országos Prognózis Bizottság (CNP) előrejelzéseiből. A bértörvény tervezetét áprilisban vitatta meg a parlament, a jogszabály július elsejétől lépne hatályba. Ennek következményeként az országos nettó átlagbér a tavalyi 2047 lejről 2017-ben 2274 lejre nő, 2020-ra pedig 2864 lej lesz. Egy felsőfokú és megfelelő ledolgozott idővel rendelkező könyvtáros fizetése az idei 4873 lejről 2020-ban 6367 lej, két év múlva pedig 6643 lej lesz.
Forrás: http://www.maszol.ro/index. php/hatter/79211-igy-n-nek-az- atlagfizetesek-az-egyseges- bertorveny-hatasara

Közel 3 millió lejből gazdálkodhat idén a Szatmár Megyei KönyvtárAz intézmény költségeinek zömét a székhelyeként szereplő, Decebal (Várdomb) utcai épület bérleti díja emészti fel, s amennyiben az Országos Helyi Fejlesztési Programban nem minősül nyertesnek az új könyvtár építésének pályázata, alternatív megoldásként az sem kizárt, hogy a régi könyvek részleg átköltözne az egykori pártkantinnak a megyei tanács tulajdonába nemrég visszakerült épületébe - az olvasóterem pedig a nagyzsinagógába. A Zsidó Hitközség ugyanis szóban jelezte: ha a megyei tanáccsal közös pályázatot benyújtva sikerülne a zsinagóga épületét felújítani, azt szívesen átadnák a könyvtár számára olvasóteremnek.
Forrás: http://www.frissujsag.ro/343- milliobol-gazdalkodik-szatmar- megye/

Beruházások Maros megyében: a Teleki Téka freskós termének restaurálására is jut pénzTöbb pénzből gazdálkodik idén a Maros megyei önkormányzat, a 2017-es évre tervezett bevételek összértéke 540 302 000 lej. A megyei tanács idén 129,7 millió lejt fordít beruházásra, amelynek nagy részét - 77 millió lejt - a repülőtér kifutópályájának felújítására szánt összeg teszi ki. A Teleki-Bolyai Könyvtár freskós termének restaurálása is szerepel a tervek között, erre 245 ezer lejt utal a megyei tanács.
Forrás: http://marosvasarhelyi.info/ hirek/nagyobb-koltsegvetesbol- gazdalkodhat-2017-ben-maros- megyei-tanacs-repuloter- felujitasa-legfontosabb

Veszélyben a Temes Megyei KönyvtárKényes helyzetben van a Temes Megyei Könyvtár, amelynek épülete sürgősen megerősítésre és felújításra szorul. Az épület nem földrengésbiztos, és az is megtörténhet, hogy hamarosan ki kell lakoltatni a könyvtárat, mert működtetése veszélyt jelent az ott dolgozókra és az olvasókra. A sürgős beavatkozásokra és a felújításokra 1,125 millió lejt utalnak ki a Temes Megyei Könyvtárnak.
Forrás: http://www.nyugatijelen.com/ jelenido/latogathato_lesz_a_ hunyadi_kastely_ot_ev_mulva. php

Europa Nostra-díjat kapott Kallós Zoltán néprajzkutató, népzenegyűjtőAz Európai Bizottság és az Europa Nostra 2017. április 5-én hozta nyilvánosságra a kulturális örökségvédelem terén legnevesebbnek számító uniós elismerés, az Európai Unió Kulturális Öröksége díj/Europa Nostra-díj 2017. évi díjazottjait. A kulturális örökségvédelem terén végzett kutatásaik, figyelemfelkeltő és értékmentő munkájuk, tudatosító és oktatói tevékenységük elismeréseként 18 országból összesen 29 díjazottat tüntettek ki. Kallós Zoltán - akit Sógor Csaba, európai parlamenti képviselő jelölt - "elkötelezett szolgálat" kategóriában kapott díjat. A díjra Európa-szerte 39 országból - civil szervezetektől és egyéni jelölések alapján - 202 jelölés érkezett, amelyek közül független, szakértőkből álló bírálóbizottság választotta ki a nyerteseket.
Teljes cikk itt: http://multikult.transindex. ro/?hir=10275

Szerkesztők:

Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Borbé Levente (Márton Áron Gimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

E lapszám felelős szerkesztője: Bákai Magdolna

2017. május 2., kedd

Új helyszínre költözik a II. Székelyföldi Nemzetközi Könyvvásár

A tavalyi, hagyományteremtő kiadás sikerén felbuzdulva idén új helyszínen, az Erőss Zsolt Arénába költöztetik a május 4-7. között zajló II. Székelyföldi Nemzetközi Könyvvásárt a szervezők. Mutatjuk a különlegességeket és a végleges programot is.

Partnerségben szervezi meg idén is az Expo-Har Kft. Csíkszereda megyei jogú várossal a II. Székelyföldi Nemzetközi Könyvvásárt, mely tavaly elsöprő sikert aratott. A városközpontban levő, volt szakszervezeti művelődési házból viszont idén már a városi sportközpontba, az Erőss Zsolt Arénába költözik át a rendezvény – jelentették be a szervezők, a másik két támogató, Hargita Megye Tanácsa és a Hargita Megyei Kulturális Központ, valamint Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa segítségét is kiemelve.


A könyvvásár programja

2017. május 4.,csütörtök

  • 16:00 – Hivatalos megnyitó (Helyszín: Erőss Zsolt Aréna)
  • 17:00 – ASebő Együttes koncertje (Helyszín: Erőss Zsolt Aréna)
  • 18:00 – Bookartstandavató (Helyszín: BookartKiadó standja)
    • Találkozó meghívott vendégeinkkel: Fekete Vince, Hajdú Farkas-Zoltán, Kovács András Ferenc, Márton Evelin, Molnár Vilmos, Vida Gábor
  • 18:00 – 19:00 – AGutenberg Könyvesbolt mesedélutánja (Helyszín: Vásárszínpad)
    • Libri Kiadói Csoport – Kányádi Sándor és Lázár Ervin köteteivel, moderátor: Szász Csilla pedagógus

2017. május 5.,péntek

  • 11:00–12:00 – Gutenberg Kiadó – Rendhagyó irodalomóra (Helyszín: Vásárszínpad)
    • Rendhagyó irodalomóra a kiadó Lackfi János Kutyából szalonna c. kötete kapcsán, moderátor: Borbély Hajnal pedagógus és Váncsa Mónika képzőművész
  • 11:30 – Bookart Kiadó – író-olvasó találkozó (Helyszín: A Márton Áron Főgimnázium díszterem)
    • A Bookart szerzői, akik az iskola diákjai voltak, beszélgetnek a tanulókkal, Hajdú Farkas-Zoltán, Molnár Vilmos és Tánczos Vilmos; moderátor: Borsodi L. László
  • 12:00–13:00 – Pagony Kiadó / Gutenberg – gyermekfoglalkozás (Helyszín: Vásárszínpad)
    • Eric Carle illusztrátor kollázstechnikája, moderátor: Váncsa Mónika képzőművész
  • 16:00 – Libri Kiadó Csoport / Gutenberg – Könyvbemutató (Helyszín: Vásárszínpad)
    • Szabó Róbert Csaba Alakváltók c. kötetének bemutatója, moderátor Vida Gábor szerkesztő
  • 17:00 – Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont – Könyvbemutató (Helyszín: Vásárszínpad)
  • 18:00 – Borkóstoló (Helyszín: Vinkli Borszaküzlet standja)

2017. május 6.,szombat

  • 12:00–13:00 – Gutenberg Kiadó – interaktív, zenés könyvbemutató (Helyszín: Vásárszínpad)
    • Balázs Imre József A tenger c. lapozójának bemutatója, moderátor: Balázs Imre József költő
  • 13:00–14:00 – Gutenberg Kiadó – Rendhagyó irodalomóra (Helyszín: Vásárszínpad)
    • Rendhagyó irodalomóra a kiadó Ragyog a mindenség (Erdélyi gyermekvers-antológia) kötete kapcsán, moderátor: Balázs Imre József egyetemi docens
  • 13:00–15:00 – Gyerekprogram (Helyszín: Játéksarok)
    • Újságpapír-újrahasznosítás és könyv készítése
  • 15:00 – Pallas-Akadémia Könyvkiadó – Könyvbemutató (Helyszín: Vásárszínpad)
    • Ferencz Imre Játékidő c. kötetének bemutatója, moderátor: Sarány István szerkesztő
  • 15:00 – Lector Kiadó – dedikálás (Helyszín: Lector Kiadó Standja)
    • Dedikál: Tamás Dénes
  • 16:00 – Ábel Kiadó – könyvbemutató (Helyszín: Vásárszínpad)
    • Gergely Edó c. könyvét mutatja be a szerző, moderátor: Burus Botond
  • 16:00 – Bookart Kiadó – könyvbemutató (Helyszín:Kriterion Galéria, Petőfi Sándor utca 4.)
    • Hajdú Farkas-Zoltán Ki ez az ipse? c. kötetének bemutatója, gitáron közreműködik Nagy Lóránt, moderátor: Molnár Zsófia
  • 17:00 – Mentor Kiadó – könyvbemutató (Helyszín: Vásárszínpad)
    • Tamás Kincső A Csinált-patak állatkertje c. kötetének bemutatója, moderátor: Gálfalvi Ágnes
  • 18:00 – Bookart Kiadó – filmpremier (Helyszín: Csíki Mozi)
    • Hajdú Farkas-Zoltán AllaRustica című dokumentumfilmjének bemutatója. A film készítését Tánczos Vilmos Elejtett szavak című kötete ihlette.
  • 18:00 – Garabontzia Kiadó – könyvbemutató és dedikálás (Helyszín: Vásárszínpad)
    • Bob Shulz – Csapó! Tessék! Selfi Terézvárostól Hollywoodig
  • 21:00 – SlamPoetryvol. 2. (Helyszín: Grund – Petőfi Sándor utca 38.)
    • Slammerek: György Ádám (Felvidék), Bájer Máté (Miskolc), Irlanda Máté (Miskolc), André Ferenc &HorváthBenji (Erdély)
    •  
     Link:  http://www.maszol.ro/index.php/kultura/80126-uj-helyszinre-koltozik-a-ii-szekelyfoldi-nemzetkozi-konyvvasar

2017. május 1., hétfő

Májusi évfordulók 2017



345 esztendeje, 1672. május elsején született Joseph Addison angol költő, esszéíró és újságíró.

220 éve, 1797. május elsején hunyt el Johann Baptist Alxinger osztrák költő, műfordító és író.

155 éve, 1862. május elsején született Marcel Prévost francia regényíró és novellista.

580 esztendeje, 1437. május másodikán született Filippo Buonaccorsi, Lengyelországban élő olasz költő és történetíró és diplomata.

245 éve, 1772. május másodikán született Novalis (Friedrich Leopold von Hardenberg) költő és író. Jelentős alkotásai: Himnuszok az éjszakához költeményciklus és Heinrich von Ofterdingen regénytöredék.

160 éve, 1857. május másodikán hunyt el Alfred de Musset francia költő és drámaíró.

110 éve, 1907. május másodikán született Alfreds Dziļums lett író és novellista.

360 esztendeje, 1647. május harmadikán született Joannes van der Goes Antonides holland költő, műfordító és drámaíró.

160 éve, 1857. május harmadikán született Jannisz Psziharisz görög író és nyelvtudós.

65 éve, 1952. május harmadikán hunyt el Csanádi György magyar költő, újságíró, rádiórendező, a Székely himnusz szövegének szerzője.

105 éve, 1912. május negyedikén született Elvi Aulikki finn író, költő, műfordító és lapszerkesztő.

80 éve, 1937. május negyedikén hunyt el Bárd Miklós magyar költő és katona.

70 éve, 1947. május ötödikén hunyt el Bertel Gripenberg finnországi svéd költő és műfordító.

95 éve, 1922. május hatodikán született Bezerédj Zoltán németországi magyar író és újságíró.

205 éve, 1812. május hetedikén született Robert Browning angol költő és dramaturg.

160 éve, 1857. május hetedikén született Jan Herben cseh író, újságíró, történész és politikus.

150 éve, 1867. május hetedikén született Wladyslaw Reymont lengyel író. Ismert alkotása a Parasztok.

130 éve, 1887. május hetedikén  született Henri Pourrat francia író, esszéíró és műfordító.

110 éve, 1907. május hetedikén született Szabédi (Székely) László  erdélyi székely-magyar költő, újságíró, műfordító és műkedvelő nyelvész.

140 éve, 1877. május nyolcadikán született Adolf Meschendörfer erdélyi szász-német író, publicista és lapszerkesztő.

50 éve, 1967. május nyolcadikán hunyt el Elmer Rice amerikai drámaíró, író. Legismertebb színműve: A számológép.

320 esztendeje, 1697. május kilencedikén  született Juan Martínez Salafranca spanyol író, újságíró, filológus és nyelvész.

140 éve, 1877. május kilencedikén született Jean Tharaud francia író és történész.

105 éve, 1912. május kilencedikén született Ottlik Géza magyar író és műfordító. Ismert művei: Hajnali háztetők, Iskola a határon.

480 esztendeje, 1537. május tizedikén hunyt el Andrzej Krzycki lengyel költő és humanista.


70 éve, 1947. május tizedikén született Káli Király István erdélyi magyar író, szerkesztő, kiadó és vegyészmérnök.

5 éve, 2012. május tizedikén hunyt el Sylvester Lajos székely-magyar író, újságíró, közíró, drámaíró, színházigazgató és dokumentum-filmrendező.

195 éve, 1822. május tizenegyedikén született Szigeti (Tripammer) József  magyar színműíró és színész.

25 éve, 1992. május tizenegyedikén hunyt el Kolozsvári Grandpierre Emil francia származású erdélyi magyar (később magyarországi) író, műfordító és kritikus.

145 éve, 1872. május tizenkettedikén  született August Vermeylen belga költő, politikus és pedagógus.

120 éve, 1897. május tizenkettedikén hunyt el Minna Canth (Ulrika Wilhelmina Johnsson) finn írónő és költő.

145 éve, 1872. május tizenharmadikán hunyt el Moritz Hartmann osztrák-német költő, műfordító, forradalmár és politikus.

110 éve, 1907. május tizenharmadikán született Daphne Du Maurier angol írónő és drámaíró. Ismertebb regényei: Rebecca, A Manderley ház asszonya, Madarak.

350 esztendeje, 1667. május tizennegyedikén hunyt el meg Georges de Scudéry francia író, költő és drámaíró.

105 éve, 1912. május tizennegyedikén született Hegedűs Géza magyar író, újságíró, költő, színházi szakíró és kritikus.

105 éve, 1912. május tizennegyedikén hunyt el August Strinberg drámaíró, regényíró, elbeszélő és festő, a svéd irodalom nagy alakja.

45 éve, 1972. május tizennegyedikén hunyt el  Olekszandr Jevdokimovics Kornyijcsuk ukrán író, drámaíró és politikus.

155 éve, 1862. május tizenötödikén született Arthur Schnitzler osztrák-német drámaíró.

130 éve, 1887. május tizenötödikén született Edwin Muir skót költő, író és műfordító.

105 éve, 1912. május tizenötödikén született Salamon Ernő erdélyi zsidó származású székely-magyar költő és újságíró.

50 éve, 1957. május tizenötödikén hunyt el  Camil Petrescu román író, drámaíró, költő, esztéta és filozófus. Ismertebb művei: A szerelem utolsó, a háború első éjszakája, Szélleányok tánca, Velencei történet.

25 éve, 1992. május tizenötödikén hunyt el Szépréti Lilla erdélyi magyar író, novellista és újságíró.

50 éve, 1957. május tizenhatodikán hunyt el Forbáth Imre szlovákiai magyar költő és újságíró.

210 éve, 1807. május tizenhetedikén született Petrichevich Horváth Lázár erdélyi magyar író és hírlapíró.

110 éve, 1907. május tizenhetedikén született Dsida Jenő (Binder J. Emil) erdélyi magyar költő, műfordító és lapszerkesztő.

85 éve, 1932. május tizenhetedikén hunyt el Szini Gyula magyar író.

65 éve, 1952. május tizenhetedikén hunyt el Paul Bujor román író és biológus.

125 éve, 1892. május tizennyolcadikán hunyt el Teleki Sándor író, szabadságharcos.

80 éve, 1937. május tizennyolcadikán született Lászlóffy Aladár örmény származású erdélyi magyar költő, író, műfordító és szerkesztő.

45 éve, 1972. május tizennyolcadikán hunyt el Csépe Imre vajdasági magyar költő, elbeszélő és újságíró.

30 éve, 1987. május tizennyolcadikán hunyt el Bajomi Lázár Endre magyar író, műfordító, szerkesztő és irodalomtörténész.

90 éve, 1927. május tizenkilencedikén hunyt el Ahmed Hikmet török író, tanár és műnyelvész.

135 éve, 1882. május huszadikán született Sigrid Undset norvég írónő, műfordító, forgatókönyvíró és nyelvész.

570 esztendeje, 1647. május huszonegyedikén hunyt el Pieter Cornelis Hooft holland költő, drámaíró és történész.

200 éve, 1817. május huszonegyedikén született Karol Baliński lengyel költő és forradalmár.

105 éve, 1912. május huszonkettedikén hunyt el Eşref szatirikus hangvételű török költő.

80 éve, 1937. május huszonkettedikén hunyt el Balázs Ferenc erdélyi magyar író, költő, lapalapító és szerkesztő.

60 éve, 1957. május huszonkettedikén hunyt el George Bacovia (Vasiliu) román költő, író és pedagógus.

175 éve, 1842. május huszonharmadikán hunyt el José de Espronceda spanyol költő.

175 éve, 1842. május huszonharmadikán született Maria Konopnicka lengyel író, költő, irodalomkritikus és újságíró. Ismertebb művei: A bátor Pisti, Árva Miska és a manók.

70 éve, 1947. május huszonharmadikán hunyt el Charles Ferdinand Ramuz francia nyelvű svájci író és színműíró.

50 éve, 1967. május huszonharmadikán hunyt el Langston Hughes afro-amerikai és skót származású amerikai író, költő, újságíró, drámaíró, esszéista és szövegíró.

390 esztendeje, 1627. május huszonnegyedikén hunyt el Luis de Góngora y Argote, a spanyol költő, drámaíró és író.

340 esztendeje, 1677. május huszonnegyedikén hunyt el Anders Bording dán költő, Dánia első lapszerkesztője és újságírója.

100 éve, 1917. május huszonötödikén hunyt el Maxim Adamovics Bahdanovics fehérorosz költő, novellista és irodalomtörténész.

195 éve, 1822. május huszonhatodikán született Edmond de Goncourt francia író, művészettörténész és irodalomkritikus.

75 éve, 1942. május huszonhatodikán hunyt el Kóbor Tamás felvidéki származású magyar író és publicista.

40 éve, 1977. május huszonhatodikán hunyt el Izsák Domokos székely-magyar parasztköltő, népi elbeszélő és politikus.

15 éve, 2002. május huszonhatodikán hunyt el Orbán Ottó költő, esszéíró és műfordító.

190 éve, 1827. május huszonhetedikén született Vajda János magyar költő és hírlapíró.

150 éve, 1867. május huszonhetedikén  született Arnold Enoch Bennett angol író és színdarabíró.

270 éve, 1747. május huszonnyolcadikán hunyt el Luc de Clapiers Vauvenargues francia író, esszéíró és gondolkodó.

155 éve, 1862. május huszonnyolcadikán hunyt el Lev Alekszandrovics Mej orosz költő, drámaíró és műfordító.

105 éve, 1912. május huszonnyolcadikán született Patrik White ausztrál író, drámaíró és költő.

390 esztendeje, 1637. május huszonkilencedikén hunyt el Jiří Třanovský cseh-szlovák író, költő, egyházi énekszerző és evangélikus lelkész.

105 éve, 1912. május huszonkilencedikén született Pamela Johnson angol regényíró, irodalmár és kritikus.

90 éve, 1927. május huszonkilencedikén hunyt el Georges Eekhoud flamand származású belga költő.

120 éve, 1897. május harmincadikán született Bárdos László erdélyi magyar újságíró, elbeszélő és dramaturg.

50 éve, 1967. május harmincadikán hunyt el Dékány András magyar író és újságíró.

200 éve, 1817. május harmincegyedikén  született Georg Herwegh német költő és újságíró.

155 éve, 1862. május harmincegyedikén hunyt el Johann Nepomuk Nestroy osztrák-német színműíró.

130 éve, 1887. május harmincegyedikén  született Saint-John Perse francia költő, író és politikus.

115 éve, 1892. május harmincegyedikén született Konsztantyin Georgijevics Pausztovszkij orosz-szovjet elbeszélő és regényíró.

10 éve, 2007. május harmincegyedikén hunyt el Gál Elemér székely-magyar író, újságíró, szerkesztő. Ismert regénye: Héthavas

640 éve, 1877. májusában hunyt el Guillaume de Machaut francia költő, író és zeneszerző. (?)


Érdemes Tudni

160 éve, 1857. május elsején született Pál Antal székely-magyar folyóirat szerkesztő, szakíró és gimnáziumi tanár.

60 éve, 1957. május elsején hunyt el Szabó András székely-magyar klasszika-filológus, műfordító és pedagógus.

70 éve, 1947. május másodikán született Tonk Sándor erdélyi magyar történész.

90 éve, 1927. május negyedikén született Máthé Ferenc székely-magyar faragó népművész.

65 éve, 1982. május hetedikén hunyt el Sövér Elek székely-magyar festőművész és grafikus.

175 éve, 1842. május nyolcadikán született Héya Mihály magyar orvos, történész, politikus és szakíró.

80 éve, 1937. május nyolcadikán született László Ferenc erdélyi magyar zenetörténész, zenetudós, zenei szakíró és egyetemi tanár.

135 éve, 1882. május tizenegyedikén született Gaál Endre székely-magyar közíró, jogász, a Székelység című lap szerkesztője, Csík vármegye hajdani főjegyzője.

135 éve, 1992. május tizenkettedikén hunyt el Szőllősy Szabó Lajos székely-magyar táncos, koreográfus és táncmester.

25 éve, 1992. május tizenkettedikén hunyt el Váczy Kálmán erdélyi magyar jogász, botanikus, latinista és műfordító.

105 éve, 1912. május tizenötödikén született Drócsay Imre székely-magyar festő, grafikus, bélyegtervező és sportoló.
115 éve, 1902. május huszadikán született Haszmann Pál székely-magyar néprajzi és helytörténeti kutató, szakíró és múzeumalapító.

65 éve, 1952. május huszadikán hunyt el Gelei József székely-magyar biológus, zoológus és egyetemi tanár.

145 éve, 1872. május huszonegyedikén született Divald Kornél felvidéki származású magyar művészettörténész, muzeológus, műemlék-topográfus, író, műkritikus és fotográfus.

130 éve, 1887. május huszonegyedikén született Nagy Géza erdélyi magyar történész, egyházi író és református lelkész.

90 éve, 1927. május huszonkettedikén született Oláh György magyar-amerikai Nobel-díjas kémikus és egyetemi tanár.
160 éve, 1857. május huszonnegyedikén született Molnár Lajos székely-magyar jogász, előadó, újságíró, a magyar sportirodalom úttörője.

70 éve, 1947. május huszonnegyedikén született Sebestyén Spielmann Mihály erdélyi magyar történész, művelődéstörténész, író, újságíró és könyvtáros. 
85 éve, 1932. május huszonötödikén született Dávid László székely-magyar művészettörténész, képzőművész és református lelkész.
80 éve, 1937. május huszonötödikén született Hantz-Lám Irén erdélyi magyar geográfus és földrajzi szakíró.

50 éve, 1967. május huszonhatodikán hunyt el Hadnagy Albert székely magyar történész és levéltáros.

190 éve, 1827. május huszonhetedikén született Lázár Kálmán erdélyi magyar zoológus, ornitológus, újságíró és politikus.

140 éve, 1877. május huszonhetedikén született Domanovszky Sándor erdélyi magyar származású történész és egyetemi tanár.

90 éve, 1927. május huszonhetedikén született Tabák László zsidó származású magyar író és újságíró.

55 éve, május huszonnyolcadikán hunyt el Rass Károly erdélyi magyar irodalomtörténész, író és újságíró.

190 éve, 1827. május harmincegyedikén hunyt el Pápay Sámuel az első magyar irodalomtörténész.

90 éve, 1927. május harmincegyedikén hunyt el Ferenczi Zoltán magyar irodalomtörténész és könyvtáros.

2017. április 24., hétfő

Megismerni a csíki iskolák legnagyobbikát




Szervező: Dánél Hajnalka, iskolai könyvtáros

Társszervező és előadó: Borbé Levente, iskolai könyvtáros
Kísérőtanár: Borbély Hajnalka, magyar nyelv és irodalomszakos tanár

Résztvevők: a Petőfi Sándor Általános Iskola VIII. B.s diákjai



2017. április 13-án egy meghatározó eseményre került sor a Márton Áron Főgimnáziumban, amely a csíki iskolák kezdetéről és további történetéről szólt. Az eseményre a Petőfi Sándor Általános Iskola végzős diákjainak egyik osztálya jött el. 


Első lépésként a látogatók betekintést kaptak az iskola létrejöttének és fejlődésének történetéről, hangsúlyt fektetve tanulás, tanítás fontosságára, amelynek fő alappillére az olvasás. 


A könyvtár, mint információtár, amelyhez hozzá lehet kapcsolni a multimédiát is a világháló adta lehetőséggel együtt, nagy szerepet játszik a tanulás átadásában. Mindehhez általános műveltség szükségeltetik, hiszen egy szakszerű beavatás nélkül aligha lehet eligazodni benne. Ezért elengedhetetlenek a szaktanárok, és természetesen a könyvtárosok segítsége is.

A program magába foglalta a hajdani olvasási szokásokat, a csíki és erdélyi könyv- és könyvtártörténetet, kiemelve a ferencesek tevékenységének fontosságát e térségben.

Bizony, egyes résztvevők szülei, nagyszülei és dédszülei e gimnázium falai között jártak.

A vendégek megtekinthették a könyvtár termeit régi és új dokumentumaival együtt, valamint egy újonnan felszerelt osztálytermet, informatika labort, a sporttermet, és végül de nem utolsósorban, a gimnázium impozáns dísztermét. Ezt követően kívülről is megszemlélhették a gimnáziumot.




A VIII.-os diákok betekintést nyerhettek a több évszázados csíki iskolai múltba, részesei lehettek eme gazdag események történetének, amelyekről az iskola falai, a tablók, az emlékplakettek, szobrok és kopjafák árulkodnak. Sokan kedvet kaptak, hogy ebben a gimnáziumban folytassák tanulmányaikat.



Kitérőként szó esett a két tanítóképzőről is, amely intézménynek egyaránt otthont adtak a Petőfi Sándor Általános Iskola és a Márton Áron Főgimnázium elődei.




A sikeres program további látogatókat csalogat az iskolába. Dánél Hajnalka, a Petőfi Sándor Általános Iskola könyvtárosa elmondta, hogy a két „hátramaradt” osztály is részt szeretne venni egy hasonló programon.

Fényképezte: Dánél Hajnalka és Borbé Levente


Borbé Levente könyvtáros,

Márton Áron Főgimnázium


2017. április 13., csütörtök

2017. április 11., kedd

Hentz Hilda – Magyar Bukarest

2017. április hetedikén, pénteken 17. órai kezdettel került sor Hentz Hilda, a Magyar Bukarest című könyvének bemutatójára. A szerzővel Farkas Réka, a kötet szerkesztője beszélgetett. Az előadás meghívottjai, Szekeres Attila Történész, és János András a könyv fordítója voltak.

Hencz Hilda könyvtárosként kezdte el kutatómunkáját. Fáradozásának megvolt az eredménye, hiszen a kötet nélkülözhetetlen és szükségszerű, a bukaresti, valamint a regáti magyarok múltjának és jelenlegi helyzetének széleskörű megismeréséhez.
A szerző első ízben 2011-ben románul tolmácsolta Bucureştiul maghiar címmel. Mivel a magyar nyelvet az élete folyamán kevésbé használta, könnyebbnek bizonyult a mű román nyelven való írása. 
 
A kötet, a bukaresti magyarok életét mutatja be kezdetektől napjainkig, amelyet négy fejezetre bontott. Az első fejezet talán a legérdekesebb, hiszen foglalkozik a havaselvi, majd az óromániai, és egyben bukaresti magyarok jelenlétével, és kulturális hálózatuk kiépítésével. A második rész azt a nehéz időszakot öleli fel, mikor a trianoni döntés után idegen állampolgárokból kisebbségiek lettek. A harmadik fejezet a bécsi döntés utáni állapotot, valamint a Ceauşescu -féle „Aranykori” helyzetet taglalja. Az utolsó fejezet az 1989-es rendszerváltástól röpíti el az olvasókat egészen jelenkori állapotokig. 

A kötetben leírt események bizton igazolják, hogy ennek a közösségnek kulturális intézményei nélkül a szórványban élő, ez esetben magyarság, teljes beolvadásra van ítélve. Elveszítheti ami a legfontosabb a megmaradáshoz: a nyelvét, vallását, és hovatartozását. Adatok halmaza bizonyítja mindezt, mely tényként szolgál az olvasónak a kötet lapozgatása közben. Mint tudjuk a legfontosabb intézmények a fennmaradáshoz a templom és az iskola, és eme „fellegvárakhoz” társulnak különböző társadalmi és kulturális egyesületek, az anyanyelven megjelenő sajtó, magyar nyelvű könyvek nyomtatása stb. Hentz Hilda külön kiemeli a bukaresti építészörökséget, amelyben tekintélyes részt vállaltak a korabeli magyar építészek. Ugyanakkor fontosnak tartotta a magyar orvosok, mérnökök, képzőművészek, zenészek, ügyvédek, közgazdászok és más kulcsfontosságú munkások bemutatását is. Mindezen jelentős személyiségek prezentálásával tudjuk meg, hogy a bukaresti magyarság hogyan járult hozzá a város fejlődéséhez.

A könyv tartalmát korabeli fotók, rajzok teszik vonzóbbá. A fontosabb bukaresti magyar személyek könnyebb visszakereshetőségét biztosítja kötet végén található névjegyzék.


Borbé Levente
könyvtáros