2017. február 3., péntek

ReMeK-e-hírlevél 2017/2. számából

Alkalmi Szélhárfa - Fekete Vince és Lövétei Lázár László irodalmi estje
 A fenti címmel került sor a sepsiszentgyörgyi Tein Teaházban, a Bod Péter Megyei Könyvtár társszervezésében, Fekete Vince és Lövétei Lázár László költők irodalmi estjére, A Magyar Kultúra Napja előestéjén és alkalmából, 2017. január 21-én.
A közönségtalálkozó valójában két friss verseskötet bemutatója volt, Fekete Vince Szélhárfa. 99+1 haiku és Lövétei Lázár László Alkalmi című kötete kapcsán a haiku versforma sajátosságairól, az alkalmi vers fogalmának ellentmondásosságáról és más érdekes irodalmi kérdésekről beszélgettek a szerzők, és ahogy az ilyenkor lenni szokott, frissen megjelent verseik közül is felolvastak néhányat.
Szonda Szabolcs kérdéseire válaszolva a szerzők többek között beszéltek ezekről a rendhagyó „megállókról” alkotói pályájukon, eredeti és magyar haiku viszonyáról, természetlíra és szemlélődő-elgondolkodtató vers kapcsolatáról, arról, hogy milyen fokozatai vannak a vers alkalmiságának, és milyen módon lesz egységes egy olyan kötet, amely igen különböző idejű, terű, témájú és formájú verseket tartalmaz.
Forrás és teljes cikk itt: http://www.3szek.ro/load/cikk/99032/haikuk_es_alkalmi_versek_a_magyar_kultura_napja
Sajtóvisszhang: http://www.hirmondo.ro/web/index.php/riport/85183-Gazdag-kincsestrunk.html
Fotók itt: http://tinyurl.com/zdzrwud
A két könyvről rövid recenzió itt: http://www.3szek.ro/load/cikk/99153/alkalmi_szelharfa_%E2%80%93_ket_uj_verseskonyv_%E2%80%93

Domokos Pál Péterre emlékeztek Csíkszeredában a Magyar Kultúra Napján

A Magyar Kultúra Napja tiszteletére szervezett csíkszeredai rendezvények sorában Domokos Pál Péterre emlékeztek a Kájoni János Megyei Könyvtárban 2017. január 23-án. A könyvtár előadóterme ezúttal is szűknek bizonyult, olyan sokan érkeztek az eseményre. Halász Péter néprajzkutató előadásával, könyv- és fotókiállítással, valamint dokumentumfilm bemutatásával idézték fel Domokos Pál Péter néprajzkutató és Széchenyi-díjas zenetörténész életművét, halálának 25. évfordulóján. Az ünnepi rendezvény elején csángó népdalok csendültek fel Domokos Pál Péter tiszteletére, Timár Karina magyar–néprajz szakos moldvai diáklány gyönyörű hangján.
A könyvtár munkatársa, Kelemen Katalin kiemelte beszédében, hogy a magyar kultúra megünneplésének méltó módja megemlékezni a Csíksomlyón született neves néprajzkutatóról, akit Szabó T. Attila nyomán a csángók vándorapostolának is neveznek. "Életművére emlékezve nem feledkezhetünk meg a Csíksomlyóhoz és Csíkhoz kapcsolódó munkásságáról, a helyi népviselet, a hagyományok felélesztésére irányuló tevékenységéről sem. Ő mindig azt kereste a tennivalók közt, amivel szűkebb és tágabb hazájának használni tud."
Halász Péter néprajzkutató Domokos Pál Péter halálának 25. évfordulójára című előadása elején rámutatott: "A Magyar Kultúra Napját nem úgy kellene ünnepelnünk, ahogyan általában ünnepeljük. Hogy esztendőként egy napon, egy-egy kipipálható akcióval letudjuk a témát. Hanem úgy, ahogy legjobbjaink élték a magyar kultúrát az analfabéta moldvai csángóktól az olyan emberekig, mint akire itt most emlékezünk. Akik benne éltek ebben a kultúrában, eszerint dolgozva, eszerint imádkozva, énekelve, eszerint táncolva – és eszerint gondolkodva. Amint tette ezt Domokos Pál Péter, amíg 25 esztendővel ezelőtt el nem szólította közülünk a Fennvaló. De példája itt maradt közöttünk, és érdemes fölelevenítenünk, hogy jobbá válhassunk általa!"
"Domokos Pál Péter nem csak csodálatos dalaikkal, szépséges viseletükkel, kincseket hordozó nyelvükkel, hanem minden elesettségükkel, jogfosztottságukkal, szenvedésükkel, bizonytalan identitásukkal, önpusztító széthúzásukkal, azaz teljes sorsukkal együtt vállalta a moldvai csángó magyarokat. Ugyanakkor tudta, hogy a Romániához került erdélyi magyarságnak a saját gyökereibe kell kapaszkodnia. Ezért nemcsak ő maga öltözött ünnepnapokon székely ruhába, de arra törekedett, hogy az egész Székelyföldön, vagy legalábbis Csíkban, visszaadja a hagyomány: a viselet, a dalok és a táncok, a faragások, a kerámiák becsületét. Kezdeményezte és megvalósította az ezer székely lány ünnepét, szőttes-bálokat, kórustalálkozókat tartott az általános iskolák számára, segítette a Csíki Székely Múzeum megszervezését." – emelte ki előadásban Halász Péter.
Domokos Pál Péter személyiségének talán legfontosabb vonása, Halász Péter megfogalmazásában, az, hogy a szükségből erényt tudott kovácsolni, és rendszerint megtalálta a maga számára a legfontosabb feladatot. Vagy talán a feladat talált rá? Mindenesetre rendre egymásra találtak, szellemi életünk javára. Munkásságát túlzás nélkül úgy jellemezhetjük, hogy elsősorban a magyar művelődéstörténet fehér foltjainak megszüntetésére törekedett. Mégpedig tudatosan! "Életem fő célja az volt – mondta később –, hogy a magyar műveltség hiátusait pótoljam. Ha bármiféle okmányt találtam, vagy olyasmire leltem, amivel a magyar műveltség épületét magam is építhettem, okvetlenül megfogtam a téglácskát és a helyére tettem".
Sajtóvisszhang: http://www.szekelyhon.ro/aktualis/csikszek/domokos-pal-peter-a-csangok-vandorapostola
http://hargitanepe.eu/domokos-pal-peterre-emlekeznek/
Videók: https://www.youtube.com/watch?v=4Km5_CMnHoY
http://www.szekelyhon.ro/videos/view/5131/domokos-pal-peterre-emlekeztek-a-magyar-kultura-napjan.html
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/462/domokos-pal-peterre-emlekeztunk-a-magyar-kultura-napjan
Az Arany János-emlékév nyitánya a Magyar Kultúra Napján
 A Magyar Kultúra Napjához kapcsolódva és az Arany János-emlékév nyitányaként a budapesti Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) nyílt napot tartott: Arany János Toldi című elbeszélő költeményének eredeti kéziratát is megtekinthették az érdeklődők a tárlatvezetések, előadások és könyvbemutatók mellett.
Boka László, az OSZK tudományos igazgatója kiemelte, az év kiemelt eseményei között lesz az Arany János-bicentenárium, illetve a reformáció 500. évfordulója, de a Szent László-emlékévhez és Tompa Mihály születésének kétszázadik évfordulójához kapcsolódva is szerveznek programokat. Az Arany János-emlékévről elmondta, hogy a könyvtár – mint az Arany-kéziratok jelentős részének őrzője – az emlékév országos programjainak szakmai előkészítésében is részt vállalt, valamint tudományos és ismeretterjesztő programokkal hozzájárul a megünnepléséhez is – írta az MTI.
A Nemzeti Ereklyetérben és az Ars Librorum kiállítótérben április 27-én nyílik meg a Más csak levelenként kapja a borostyánt... című nagyszabású Arany János-kiállítás, amelyet könyvbemutatók, pódiumbeszélgetések, speciális tárlatvezetések, rendhagyó magyarórák kísérnek november végéig. A tárlat az OSZK kézirattárának különleges kincseire épül, de kitér Arany és a kortársak, valamint az Arany-recepció és az annál szélesebb kultusz kérdéseire, megidézve többek közt a 100 évvel ezelőtti ünnepségeket is. Mindemellett a könyvtár 200 magyarországi és határon túli kortárs magyar költő autográf, Arany János emlékének szentelt vagy az életműhöz kapcsolódó kéziratos versét gyűjti össze a Magyar Írószövetség, a Szépírók Társasága, a Fiatal Írók Szövetsége (FISZ), a József Attila Kör (JAK) és az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) közreműködésével.
Több kortárs költővel videointerjú is készül Arany meghatározó költészeti és fordítói hatásáról, illetve a ma élő kortársak Arany-parafrázisairól. A kiállítás ezekből a kéziratokból és videointerjúkból is bemutat egy válogatást. A tervek szerint az Arany János és a korabeli művelődéstörténet című tanulmánykötet már március elejére elkészül, a Kossuth Kiadóval közösen jelentetik meg a Toldi száz évvel ezelőtti díszkiadásának hasonmását, valamint az MTA Könyvtárral közösen kiadják a Zichy Jenő illusztrálta Arany-balladák fakszimile kötetét is.
Sudár Annamária, az emlékév egyik szervezője elmondta, hogy az OSZK a Magyartanárok Egyesületével és a Magyar Olvasástársasággal közösen Te aranyok Aranya! címmel szavalóversenyt hirdet magyarországi és határon túli, felső tagozatos és középiskolás magyar diákok számára. A verseny fővédnöke Kányádi Sándor költő lesz. A területi döntőket október 14. és november 17. között az ország hét különböző helyszínén tartják, a döntőt a nemzeti könyvtárban rendezik.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=20564

Megszűnik az Erdélyi Riport
 Anyagi okok miatt meghatározatlan időre szünetelteti az Erdélyi Riport működését a hírportál kiadója, a kolozsvári székhelyű Progress Alapítvány, a munkatársakkal pedig szerződést bont – közölték a szerkesztőség tagjai a portálon.
A munkatársak kérték a kiadó vezetőjét, hogy a jogok átadásával, jelképes eladásával adjon lehetőséget számukra a tizennégy évnyi munka folytatására befektetők, támogatók bevonásával. Az Erdélyi Riport 2002 őszén hetilap formájában jött létre Nagyváradon, a Scripta Rt. kiadó gondozásában, alapítói közül ma Simon Judit és Szűcs László dolgozik a lapnál. 2009 tavaszán a Riport Kiadó Kft. vette át a lapot, később a Kós Károly Alapítvány, majd a nyomtatott változat megszűnése után a Progress Alapítvány adminisztrálta.
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/98439/megszunik_az_erdelyi_riport
Elhunyt Balázs Tibor
 2017. január 11-én Esztergomban meghalt dr. Balázs Tibor erdélyi származású költő, műfordító, irodalomtörténész, szerkesztő, a budapesti székhelyű Accordia és a Littera Nova Kiadó vezetője, a Magyar Írószövetség tagja.
Aranyosgyéresen született 1958. április 13-án, Balázs József és Frank Erzsébet gyermekeként, neoprotestáns lelkészcsaládban. Szilágysomlyón érettségizett, egyetemi tanulmányait a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetemen végezte 1981 és 1986 között, román–francia nyelv– és irodalom szakon.
1991-ben a Grenoble-i Stendhal Egyetem hallgatója volt. Tanulmányait az ELTÉ-n folytatta, ahol irodalomtudományból szerzett doktori (PhD) fokozatot 2005-ben. Kutatási területe a költészet és a filozófia/vallásbölcselet viszonya. Disszertációja a romániai magyar létköltészet 1919 és 1989 közötti történetével foglalkozik, könyvként éppen tíz éve jelent meg.
1978 óta publikált verseket, aforizmákat, gyermekirodalmi műveket, esszéket, tanulmányokat, műfordításokat, előbb Romániában, majd Magyarországon és Franciaországban. Thibault Blaise néven románul és franciául is publikált.
Az utóbbi években többször is közölt a Várad című folyóiratban, illetve a Székelyudvarhelyen szerkesztett eirodalom.ro portálon, utolsó interjúja éppen itt jelent meg. Verset is az eirodalom közölt tőle legutoljára, itt olvasható.
Forrás és teljes cikk itt: http://eirodalom.ro/aktualis/item/3270-elhunyt-bal%C3%A1zs

 Meghalt Mózes Attila 
 2016. január 31-én, 64 évesen tragikus hirtelenséggel elhunyt Mózes Attila, Márai Sándor-díjas prózaíró, irodalomkritikus, szerkesztő, a Helikon egykori munkatársa.
1952. április 8-án született Marosvásárhelyen, a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem magyar–francia szakán végzett 1976-ban. 1976 és 1979 között Székelyhidason francia–testnevelés szakos tanár, majd 1979-től a kolozsvári Utunk, később, 1990-től 2015-ig, a Helikon prózarovatának szerkesztője. Kötetei: Átmenetek (elbeszélések, 1978); Egyidejűségek (regény, 1980); Fény, árnyék, átdereng (elbeszélések, 1980); Üvegcsendélet (elbeszélések, 1982); Füstkorom (elbeszélések, 1984); A Gonosz színeváltozásai (három kamaratörténet, 1985); Árvízkor a folyók megkeresik régi medrüket (regény, 1990, újrakiadás: 2000); Yesterday. Az Oroszlán Hava és egyéb történetek (elbeszélések, 1990); A vénasszonyok nyara (kisregény, 1991); Egy pohár vigyor (válogatott elbeszélések, 1996); Napnyugati vándorlás (válogatott elbeszélések, 2000); Céda korok történelme (válogatott esszék, kritikák, 2004), Zsibvásár (próza, 2010). Foglaló. 13+1 érzelmes beszély (próza, 2011). Díjak: Ifjúság díj, a Romániai Írók Szövetsége prózadíja (1981, 1983, 1986, 2004), Látó-díj (2000). E-MIL nagydíja (2002); E-MIL kritikai díja (2004), Székelyföld-díj (2010), Márai Sándor-díj (2012).
Forrás: https://www.helikon.ro/elhunyt-mozes-attila/

A fehér király aktuális történeteA Dragomán György A fehér király című, 2005-ben megjelent regényéből készült brit filmet 2017. január 27-én láthatta a közönség a nagy-britanniai mozikban.
A marosvásárhelyi származású szerző regényében, amely világszerte népszerűvé vált, és amelyet több tucat nyelvre fordítottak le, a 12 éves Dzsátá perspektívájából érzékelhetők egy fiktív, de a romániaira erősen emlékeztető diktatúra mindennapjai.
„A fehér királyt két nappal a Brexit-szavazás előtt mutatták be az edinburgh-i filmfesztiválon. A Dzsátá nagyapját alakító Jonathan Pryce arról beszélt a közönségnek, hogy a zárt és elszigetelt társadalmat bemutató film, amit a rendezők egy harminc éve diktatúra uralta, fiktív Angliába helyeztek át, hirtelen nagyon aktuálissá vált, úgy nézzék, hogy figyeljenek a zárt társadalmak tanulságaira, a diktatúra veszélyeire. Azt hiszem, azóta még aktuálisabbá vált számukra is ez a történet” – nyilatkozta a Krónika megkeresésére Dragomán György annak kapcsán, hogy nemsokára a nagyközönség is megtekintheti a regényéből készült filmet.
Forrás és teljes cikk itt: http://kronika.ro/kultura/a-feher-kiraly-aktualis-tortenete

Az első magyar gyermekkönyv
 Nagy mesemondónk, Benedek Elek is abból a gyermekkönyvből tanult meg olvasni, amelyet még az 1800-as évek elején írt egy édesanya lányának. Ki volt ez az anyuka? Hogyan született meg műve, a Flóri könyve egy olyan korban, amikor nő kezében szívesebben láttak fakanalat, mint pennát? Cikkünkben nemcsak Bezerédj Amáliáról, de a magyar gyermekirodalom kezdetéről is mesélünk.
„Napraforgó így tanít: Keresd a mi világít, Mint az, nap után fordúlj, Ahol lehet jót tanúlj” – figyelmezteti gyermekét mondókájában Bezerédj Amália. A Flóri könyvének alkotója családjából hozhatta azt az értékrendet, amelyre kislányát és könyvének többi olvasóját tanította. Amália előkelő nemesi környezetben látta meg a napvilágot, Szegedi Antónia és Bezerédj György, Vas és Veszprém megye országgyűlési követének gyermekeként 1804-ben.
A kottás, rajzos verseskönyvet méltán nevezhetjük a magyar gyermekirodalom kezdetének. A mondókák fő célja az erkölcsi nevelés és az olvasás megszerettetése volt. Illemre, helyes viselkedésre tanítottak, miközben ismeretanyagot is átadtak játékosan, szerethetően, vidám, rímes versek segítségével. Nyomtatott formában azonban csak Amália korai halálát követően jelent meg a könyv, amelyet férje adott ki 1840-ben.
A kötet nem csupán nagy sikert aratott, hanem csaknem száz éven át a gyermekek első olvasmányélményévé vált, köztük Benedek Eleknek is, aki így vallott róla: „Az én első könyvem nem az ABC volt, hanem az első igazi magyar gyermekkönyv, a Flóri könyve… Ennek a könyvecskének lelkéből sarjadzott ki az én gyermek-ifjúsági könyveimnek terebélyes fája.”
Forrás és teljes cikk itt: http://www.kultura.hu/elso-magyar-gyerekkonyv

Szerkesztők:

Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Borbé Levente (Márton Áron Gimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó.
__._,_.___

Nincsenek megjegyzések: