2017. április 24., hétfő

Megismerni a csíki iskolák legnagyobbikát




Szervező: Dánél Hajnalka, iskolai könyvtáros

Társszervező és előadó: Borbé Levente, iskolai könyvtáros
Kísérőtanár: Borbély Hajnalka, magyar nyelv és irodalomszakos tanár

Résztvevők: a Petőfi Sándor Általános Iskola VIII. B.s diákjai



2017. április 13-án egy meghatározó eseményre került sor a Márton Áron Főgimnáziumban, amely a csíki iskolák kezdetéről és további történetéről szólt. Az eseményre a Petőfi Sándor Általános Iskola végzős diákjainak egyik osztálya jött el. 


Első lépésként a látogatók betekintést kaptak az iskola létrejöttének és fejlődésének történetéről, hangsúlyt fektetve tanulás, tanítás fontosságára, amelynek fő alappillére az olvasás. 


A könyvtár, mint információtár, amelyhez hozzá lehet kapcsolni a multimédiát is a világháló adta lehetőséggel együtt, nagy szerepet játszik a tanulás átadásában. Mindehhez általános műveltség szükségeltetik, hiszen egy szakszerű beavatás nélkül aligha lehet eligazodni benne. Ezért elengedhetetlenek a szaktanárok, és természetesen a könyvtárosok segítsége is.

A program magába foglalta a hajdani olvasási szokásokat, a csíki és erdélyi könyv- és könyvtártörténetet, kiemelve a ferencesek tevékenységének fontosságát e térségben.

Bizony, egyes résztvevők szülei, nagyszülei és dédszülei e gimnázium falai között jártak.

A vendégek megtekinthették a könyvtár termeit régi és új dokumentumaival együtt, valamint egy újonnan felszerelt osztálytermet, informatika labort, a sporttermet, és végül de nem utolsósorban, a gimnázium impozáns dísztermét. Ezt követően kívülről is megszemlélhették a gimnáziumot.




A VIII.-os diákok betekintést nyerhettek a több évszázados csíki iskolai múltba, részesei lehettek eme gazdag események történetének, amelyekről az iskola falai, a tablók, az emlékplakettek, szobrok és kopjafák árulkodnak. Sokan kedvet kaptak, hogy ebben a gimnáziumban folytassák tanulmányaikat.



Kitérőként szó esett a két tanítóképzőről is, amely intézménynek egyaránt otthont adtak a Petőfi Sándor Általános Iskola és a Márton Áron Főgimnázium elődei.




A sikeres program további látogatókat csalogat az iskolába. Dánél Hajnalka, a Petőfi Sándor Általános Iskola könyvtárosa elmondta, hogy a két „hátramaradt” osztály is részt szeretne venni egy hasonló programon.

Fényképezte: Dánél Hajnalka és Borbé Levente


Borbé Levente könyvtáros,

Márton Áron Főgimnázium


2017. április 13., csütörtök

2017. április 11., kedd

Hentz Hilda – Magyar Bukarest

2017. április hetedikén, pénteken 17. órai kezdettel került sor Hentz Hilda, a Magyar Bukarest című könyvének bemutatójára. A szerzővel Farkas Réka, a kötet szerkesztője beszélgetett. Az előadás meghívottjai, Szekeres Attila Történész, és János András a könyv fordítója voltak.

Hencz Hilda könyvtárosként kezdte el kutatómunkáját. Fáradozásának megvolt az eredménye, hiszen a kötet nélkülözhetetlen és szükségszerű, a bukaresti, valamint a regáti magyarok múltjának és jelenlegi helyzetének széleskörű megismeréséhez.
A szerző első ízben 2011-ben románul tolmácsolta Bucureştiul maghiar címmel. Mivel a magyar nyelvet az élete folyamán kevésbé használta, könnyebbnek bizonyult a mű román nyelven való írása. 
 
A kötet, a bukaresti magyarok életét mutatja be kezdetektől napjainkig, amelyet négy fejezetre bontott. Az első fejezet talán a legérdekesebb, hiszen foglalkozik a havaselvi, majd az óromániai, és egyben bukaresti magyarok jelenlétével, és kulturális hálózatuk kiépítésével. A második rész azt a nehéz időszakot öleli fel, mikor a trianoni döntés után idegen állampolgárokból kisebbségiek lettek. A harmadik fejezet a bécsi döntés utáni állapotot, valamint a Ceauşescu -féle „Aranykori” helyzetet taglalja. Az utolsó fejezet az 1989-es rendszerváltástól röpíti el az olvasókat egészen jelenkori állapotokig. 

A kötetben leírt események bizton igazolják, hogy ennek a közösségnek kulturális intézményei nélkül a szórványban élő, ez esetben magyarság, teljes beolvadásra van ítélve. Elveszítheti ami a legfontosabb a megmaradáshoz: a nyelvét, vallását, és hovatartozását. Adatok halmaza bizonyítja mindezt, mely tényként szolgál az olvasónak a kötet lapozgatása közben. Mint tudjuk a legfontosabb intézmények a fennmaradáshoz a templom és az iskola, és eme „fellegvárakhoz” társulnak különböző társadalmi és kulturális egyesületek, az anyanyelven megjelenő sajtó, magyar nyelvű könyvek nyomtatása stb. Hentz Hilda külön kiemeli a bukaresti építészörökséget, amelyben tekintélyes részt vállaltak a korabeli magyar építészek. Ugyanakkor fontosnak tartotta a magyar orvosok, mérnökök, képzőművészek, zenészek, ügyvédek, közgazdászok és más kulcsfontosságú munkások bemutatását is. Mindezen jelentős személyiségek prezentálásával tudjuk meg, hogy a bukaresti magyarság hogyan járult hozzá a város fejlődéséhez.

A könyv tartalmát korabeli fotók, rajzok teszik vonzóbbá. A fontosabb bukaresti magyar személyek könnyebb visszakereshetőségét biztosítja kötet végén található névjegyzék.


Borbé Levente
könyvtáros

2017. április 10., hétfő

2017-ben Kopacz Katalin-Mária részesült a Monoki István-díjban



Idén az EMKE Díj Kuratóriumához beérkezett javaslatok alapján Kopacz Katalin-Mária, a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke, a Kájoni János Megyei Könyvtár igazgatója nyerte el az EMKE Monoki István-díját. Kopacz Katalin-Mária a hazai magyar könyvtárügy szolgálatában kifejtett érdekképviseleti, közösségépítő és szervezői tevékenységéért részesül a díjban. 



Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület – EMKE kiemelkedő rendezvénye az évente sorra kerülő Közgyűlés, valamint az ennek keretében történő EMKE-díjak átadása. Az idei rendezvényt 2017. április 8-án, szombaton tartották meg a kolozsvári Bánffy-palota Tonitza termében. 

Az EMKE-díjak ünnepi díjátadó gálájára 15 órai kezdettel került sor. 

A fotókat Horváth László készítette.



2017. április 4., kedd

ReMeK-e-hírlevél 2017/4. számából

Bodor Ádám Kossuth-díjas író közönségtalálkozója
Kortárs irodalmunk egyik meghatározó, különleges szerzői világát felépítő prózaírójával, Bodor Ádám Kossuth-díjas íróval találkozhatott csíkszeredai közönsége a Kájoni János Megyei Könyvtárban, 2017. március 29-én. A jeles vendég Murányi Sándor Olivér székelyudvarhelyi író meghívására érkezett Székelyföldre. A Hosszú távú előrejelzés című irodalmi estet nagy érdeklődés övezte, a könyvtár előadóterme zsúfolásig telt. Bodor Ádám páratlan irodalmi életművét olyan művek fémjelzik, mint a Sinistra körzet, Az érsek látogatása vagy a Verhovina madarai. Tárgyilagos, távolságtartó környezetleírás, szűkszavú dialógusok, néhány életmozzanatra korlátozódó cselekvéssor, a rejtély, a titokzatosság légköre és nagyon finom humor jellemzi műveit, amelyekből több filmfeldolgozás is készült.
Az est folyamán Murányi Sándor Olivér kérdezte az írót életéről, az irodalmi alkotásról. Bodor Ádám rendszeresen évente három hetet tölt a Madarasi Hargitán, életében a természetközeliség a gyermekkorból ered, ez olyan dolog, amit nem lehet erőltetni – válaszolta Murányi kérdésére. A Bodor történeteiben feltűnő szereplők jellegzetes neveire utalva tette fel a kérdést Murányi:  hogyan születik a Bodor-próza, először a név van meg, vagy a történet?
Általában név nélkül aligha képes elindulni egy történet. A névből mágikus kisugárzást érzek, gyakran maga a név inspirálja a történetet, olyan is van, hogy egy hely neve indítja el a képzeletet, a kibontakozás során spontánul keletkezik a történet – fejtette ki a válaszában az író.
A kritikának a kortárs próza recepciójában játszott szerepéről Bodor kifejtette, nincs meggyőződve arról, hogy igazán formálni tudná az irodalmi ízlést és elvárásokat a kritika. Bár a kritika része az elhallgatás is – erre példaként Vida Gábor nevét említette, akinek kitűnő regényét teljes mértékben ignorálta a kritika.
Műveinek recepciója kapcsán elmondta, az életkorral is összefügghet, hogy egy ideje már nem érdekli annyira könyveinek utóélete. Ahogy öregszik az ember,  a hiúsága is fakul."A boldogság nem korfüggő és nem rendszerfüggő, minden életszakaszban megtalálhatja az ember, amitől elégedett lehet" – hangzott el a beszélgetés vége felé. "A boldogság egy tulajdonság, az ember vagy tud boldog lenni nagyon sanyarú körülmények közt is, vagy nem tud boldog lenni a gazdagságban sem. Életem legboldogabb pillanatai a régi rendszerre esnek, amikor sikerült magamat teljesen eltávolítani a politikai-társadalmi rendszer szorításából. De minden időszakban voltak gyönyörű pillanatok."
A Hargita Stúdió videofelvétele a találkozóról itt: https://www.youtube.com/watch? v=4DXV5-pUs7U
Forrás: http://hargitanepe.eu/hosszu- tavu-elorejelzes-beszelgetes- bodor-adammal/
http://konyvtar.hargitamegye. ro/hu/nd/483/bodor-adam- kossuth-dijas-iro-volt-a- kajoni-janos-megyei-konyvtar- vendege

Ükanyámtól Petőfiig – Nagy Gyöngyvér előadása
Március 15. alkalmából Ükanyámtól Petőfiig – családtörténeti gondolatok Mezei József festőművészről címmel tartott vetítéssel kísért előadást Nagy Gyöngyvér, 2017. március 14-én délután, a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban. Az előadó csíkszeredai fotográfus, a Csíki Székely Múzeum munkatársa, aki néhány éve családtörténeti kutatásokba kezdett. A fotókkal és dokumentumokkal illusztrált előadásából kiderült, hogy ükanyja testvérét, Mezei József (1823-1882) festőművészt baráti szálak fűzték Petőfi Sándorhoz, a szabadságharc költőjéhez. A kutatásról, Petőfi és a festőművész megismerkedéséről és barátságáról is beszélt az előadó, felidézve az 1848-as forradalom és szabadságharc eseményeit, valamint Mezei József Orbán Balázshoz kötődő fényképészi tevékenységét is. Nagy Gyöngyvér egy, családi örökségémel részét képező verseskötettől indulva jutott el Mezei József festőművész életrajzának kutatásához. Muhi Sándor Mezei József című monográfiája Csíkszeredában, a Pallas-Akadémia Könyvkiadó gondozásában jelent meg 2015-ben, a kötet nem jött volna létre Nagy Gyöngyvér kitartó családfakutató munkája nélkül.
A sajtóban az eseményről: http://hargitanepe.eu/mezei- jozsef-ujra-felfedezve/
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye. ro/hu/nd/475/ukanyamtol- petofiig--nagy-gyongyver- eloadasa-marcius-15.- alkalmabol

"Halottként él az Isten" – Rafi Lajos posztumusz verskötetét mutatták be
A négy évvel ezelőtt tragikus körülmények között elhunyt Rafi Lajos a kortárs erdélyi cigány és magyar irodalom sajátos, kettősségében őrlődő, felkavaróan érzékeny és erős hangú alkotója volt. A Polis Könyvkiadónál nemrég megjelent kötete, már ismert versei mellett, eddig ki nem adott alkotásokat, többek között négy, cigány nyelven írt verset is tartalmaz.
A gyergyószárhegyi Rafi Lajos harmadik verseskötetének gyergyószentmiklósi bemutatójára 2017. március 24-én a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban került sor. A könyvet Ferenczi Attila irodalmár, Ferencz Zoltán és Siklody Ferenc grafikusok, valamint Kozma Csaba, a Polis kiadó munkatársa mutatta be.
Halottként él az Isten – ezt a címet viseli a verseskötet, nincs benne Rafi összes verse, mert sorait szétszórta, teljes életművét talán már soha sem lehet összegyűjteni a 2013-ban elhunyt tollforgatónak, de számos, eddig ismeretlen alkotása most közkézre kerül. Szárhegyi származású emberek fogtak össze ennek érdekében. Rafi távozása után ugyanis sokakban felmerült a vágy: összegyűjteni verseit. Volt, aki őrzött néhányat kéziratban, előkerültek a cigány nyelven írt költemények is. A jó lenne-álmodozás akkor vált reménnyé, amikor a szárhegyi származású Kozma Csaba, a kolozsvári Polis kiadó munkatársaként felvetette az ötletet: a Földhöz vert csoda és Az élet számlája után Rafi harmadik kötetének a Polis lehetne a gyámja.
Forrás: https://kisujsag.ro/ konyvbemutato- gyergyoszentmikloson/
  
Beszélgetés Bedő Melinda könyvtárossal: Helyzetkép Hargita megye közkönyvtárairól
A Kájoni János Megyei Könyvtár Csíkszereda és térsége egyik meghatározó művelődési  intézményévé vált. Pár településen szintén a közösség kovásza szerepét tölti be a könyves intézmény, néhol azonban a fenntartó települési önkormányzatok érdektelensége miatt a könyvtár nem működik – legalábbis nem az elvárások szintjén. Hargita megye közkönyvtárainak helyzetéről Bedő Melinda, a Kájoni János Megyei Könyvtár osztályvezetője számolt be Sarány Istvánnak, a Hargita Népe napilap főszerkesztőjének kérdéseire válaszolva.
Az interjúból kiderül, Hargita megye ötven községi könyvtára közül alig több mint fele teljesíti a működés olyan alapfeltételeit, mint szabályos nyitvatartás, megfelelő közönségszolgálati és raktározási tér, ugyanakkor a működő intézmények szakmai eredményei is nagyon eltérők, ahogy ez kitűnik a többéves statisztikai mutatókból. Bedő Melinda úgy látja, sok könyvtáros kolléga nem elég határozottan képviseli intézménye érdekeit. Nagy Lászlót idézve úgy vélik: 'nekem a kérés nagy szégyen, adjon úgy is, ha nem kérem'. A megyei könyvtár ellátókörzetének nyolc könyvtárából jelezték, hogy nem tudnak működni - könyvtáros hiányában. A helyi szabályozás elavult: gyakran a könyvtáros fizetéséből vonnak le 'garanciát' a kezelt állomány értékének függvényében - a megváltozott szabályozás után még húsz évvel is.
A megyei könyvtár statisztikai adatai szerint a megye közkönyvtári állománygyarapításának 70 százaléka városi környezetben történt, miközben a városi lakosság aránya kb. 43 százalék. Tehát az 57 százalék falusi lakosságnak az állománygyarapítás alig 30 százaléka jut. Bedő Melinda a Kájoni János Megyei Könyvtár kistelepülési könyvtárfejlesztési programját is ismertette, amelynek egyik célja, hogy az említett arányokon változtasson a falusi lakosság javára. A megyei könyvtár lérehozott egy könyvtárközi kölcsönzésre szánt, változatos tartalmú, új könyvekből összetevődő állományt, amlyet a programban részt vevő könyvtáraknak meghatározott időre kölcsön ad. A programot Hargita Megye Tanácsa 2015-ban 30 000 lejjel, 2016-ban közel 15 000 lejjel támogatta, szakmai megvalósítása a Kájoni János Megyei Könyvtár feladata, a helyi könyvtárossal együttműködve. A programot 2015-ban a Homoródalmási Községi Könyvtárban indították, majd bekapcsolódott a székelyvarsági és a farkaslaki könyvtár.
Teljes beszélgetés itt: http://hargitanepe.eu/ beszelgetes-bedo-melinda- konyvtarossal-konyvtarkozi- konyvkolcsonzes/

"Bástyakönyvtárat" nyitott a Csíki Székely Múzeum
Kizárólag szakmai közönségnek kínálja szolgáltatását az a modern szakkönyvtár, melyet egyik bástyájában nyitott a Csíki Székely Múzeum. A kuriózum a korszerű néprajzi tárolókkal is bővült – szintén a szakközönség kiszolgálására. A Mikó-vár egykori kápolnáját restaurálva hozták létre a szakkönyvtárat a Csíki Székely Múzeumban, mely egész Erdély kutatóinak érdekesség lehet. A kizárólag kutatásokhoz segítséget nyújtó projektet 2017 januárjától kínálja a régészeknek, történészeknek vagy rokon szakmákban kutatóknak az intézmény. Elsősorban a helytörténet a gyűjtőköre, de folyóirat-archívuma is számottevő.
A könyvtárba belépve mintha csak valamelyik európai nagyvárosban járnánk: egyetlen ujjal, könnyedén elbillentjük azt a kart, mellyel egész polcok indulnak el a sínezett rendszeren. A rácsgalériás megoldás a fény áramlását is megoldja a bástyában, s ugyan a mennyezet stukkója nem eredeti, hanem napjainkban készült, a korábbi tetőbeázást követő restauráláskor, a modern bútorzattal ellátott kis könyvtárteremben uralkodó hangulat a restaurálás részleteit is dicséri. A holland gyártmányú, speciálisan ide méretezett és rendelt polcsoron magyar és román nyelvű szakirodalom sorjázik, de jelentős a képzőművészeti szakirodalom is. A kötetek az egykori Főgimnázium hagyatékából származnak, valamint a Csíkszeredai Városháza által fenntartott múzeum saját szakmai gyűjteményéből.
Ide tartozik a néprajzi gyűjtemény is, melynek szakszerű tárolásához a napokban szerelték be a tárolókat. A néprajzi tárgyakat szigorúan meghatározott hő- és páraértékek között őrzik. Ezért sem nyitott a nagyközönség számára a gyűjtemény: a nagy csoportok folyamatos áramlása kárt tenne a tárgyi örökségben.
Mind a könyvtár, mind a néprajzi tároló tartalmának online konzultálására lehetőség nyílik a későbbiekben – ezen jelenleg is dolgoznak. Addig a kutatók telefonon érdeklődhetnek a címlista után, majd a könyvtár terében kialakított olvasótérben tanulmányozhatják azokat. Viszont a város 'kincseinek' számító, csíksomlyói ferences könyvtárból származó gyűjtemény köteteit nem itt, hanem a Csíki Székely Múzeum speciális részlegén őrzik, ahol Muckenhaupt Erzsébet muzeológus, könyvtörténész segítségével ismerhetik meg azok titkait az érdeklődők.
Forrás: http://www.maszol.ro/index. php/kultura/76333- bastyakonyvtarat-nyitott-a- csiki-szekely-muzeum

Az írás szolgálata, az olvasás élménye, az élmény megosztása
 "Érdemes megosztani a könyvek kínálta élményt" – mondta Máriás József szatmárnémeti könyvbemutatóján –, "hiszen szellemi arculatunk, etikai és erkölcsi értékrendünk meghatározó eleme az irodalom".
Sokan gyűltek össze Máriás József könyvbemutatójára 2017. március 22-én – a szatmári magyar sajtó szolgálatában eltöltött 34 év nem múlt el nyomtalanul, barátok, jó ismerősök s természetesen a munka- és pályatársak köszöntötték örömmel itthon a 77 éves szerzőt, első nyomtatott könyve megjelenése alkalmából. S akár sajtókortörténeti momentumnak is nevezhető az egymás mellett helyet foglaló trió: Máriás József és Veres István, akik bő három évtizeden át jegyezték cikkeiket az akkor még Szatmári Hírlap, majd Szatmári Friss Újság hasábjain (egymás főszerkesztőiként is), s egyengették jó pár évvel ezelőtt Elek György pályakezdő útját."Örvendek, hogy Máriás József tanulmánykötetét itt, Szatmárnémetiben mutathatjuk be" – ez a kötet az első, nyomtatásban megjelent könyve ugyan, de a Magyar Elektronikus Könyvtárban ezt megelőzően hat kötete jelent már meg. Hosszú évtizedeken keresztül, egy napilap napszámosaként megszámlálhatatlanul sok cikket írt ugyan, de tevékenységének maradandó részei ezek a tanulmányok, s nyugdíjba vonulását követően még inkább felfokozta az alkotói tempót. Az írásokon átsüt: Máriás József szívvel-lélekkel át szeretné adni másnak is az élményt, amely akkor éri, amikor valamit olvas – hadd részesüljön belőle más is. Mélységes emberi hozzáállás ez, mi őt ugyanúgy jellemzi, mint a "szívvel-lélekkel’ való írás." – fogalmazott a "kedves kenyeres pajtás" Veres István.
Forrás: http://www.frissujsag.ro/az- iras-szolgalata-az-olvasas- elmenye-az-elmeny-megosztasa/

A 90 éve született Fodor Sándorra emlékeztek pálya- és munkatársai Kolozsváron
Fodor Sándor halálának ötödik évfordulója alkalmából emlékkonferenciát szervezett Kolozsváron az Erdélyi Magyar Írók Ligája. A konferenciát 2017. március 18-án rendezték az Erdélyi Múzeum-Egyesület Jókai/Napoca utca 2. szám alatti székhelyén, illetve Magyarország kolozsvári főkonzulátusának rendezvénytermében. A konferencia, illetve az azt követő kerekasztal-beszélgetés a József Attila-díjas írónak-műfordítónak, az erdélyi magyar irodalmi élet jeles képviselőjének, az Erdélyi Magyar Írók Ligája első elnökének állított emléket, egyúttal pedig a szerző munkásságának újraértékelését, az életmű súlypontjainak úrjagondolását kísérelte meg, közölték a szervezők. Elsősorban irodalomtörténeti előadások hangzottak el Fodor Sándor műveiről, de helyet kapott  például egy befogadáspszichológiai elemzés is az író talán legismertebb művéről, a Csipike, a gonosz törpe című meseregényről. (Részletes program itt: http://irokligaja.ro/s/fodor- sandor-emlekkonferencia/)
A konferencia kerekasztal-beszélgetéssel zárult. Míg a szombat délelőtti és délutáni előadások tudományos szempontból foglalkoztak az írói életművel, addig az esti beszélgetésen elhangzott anekdotákból az irodalmi életet apafiguraként szervező, joviális Fodor úr, illetve Sanyi bácsi alakja rajzolódott ki.
Bár különböző generációkat képviseltek, az asztal körül ülők mindannyian személyesen ismerték a 90 éve született és 5 éve elhunyt Fodor Sándort. A beszélgetést moderáló Vallasek Júlia kifogásolta az 'emlékkonferencia' megnevezést, Fodor Sándor szerinte nem olyan szerző, aki leporolásra, felidézésre szorulna, könyvei ott vannak a polcokon és hétköznapi helyzetekben is szoktak idézni tőle. Abban az értelemben mégis emlékkonferencia volt a rendezvény, hogy a jelenlévők saját emlékeiket idézték fel Fodor Sándorról, aki a beszélgetés második felében maga kérdezett – Vallasek Júlia által válogatott és felolvasott szövegein keresztül – a beszélgetés résztvevőitől.
Teljes cikk itt: http://www.maszol.ro/index. php/kultura/78304-palya-es- munkatarsai-emlekeztek-a-90- eve-szuletett-fodor-sandorra- kolozsvaron
Forrás: http://szabadsag.ro/cikk/-/ asset_publisher/J0tAKcLGRmmM/ content/fodor-sandor- konferenciat-szervezett-az-e- mil?_101_INSTANCE_ J0tAKcLGRmmM_viewMode=view

EMKE-díjak 2017: Kopacz Katalin-Mária részesül Monoki István-díjban
  Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület – EMKE kiemelkedő rendezvénye az évente sorra kerülő közgyűlés, valamint az EMKE-díjak ennek keretében történő átadása. Az idei rendezvényt  2017. április 8-án tartják a kolozsvári Bánffy-palota Tonitza termében. Az EMKE-díjak ünnepi díjátadó gálájára 15 órai kezdettel kerül sor. Idén az EMKE Díj Kuratóriumához beérkezett javaslatok alapján Kopacz Katalin-Mária, a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke, a Kájoni János Megyei Könyvtár igazgatója nyerte el a szervezet Monoki István-díját. Kopacz Katalin Mária a hazai magyar könyvtárügy szolgálatában kifejtett érdekképviseleti, közösségépítő  és szervezői tevékenységéért részesül a díjban.
Az EMKE-díjakat 1992-ben létesítették. "Az EMKE-díjak nemcsak ünnepi gesztusok, hiszen olyan személyiségek kapják meg évről évre, akik a közművelődés prófétái, példájukat népszerűsíteni kell"' - fogalmazott Kötő József 2005-ben, az EMKE alapításának 120. évfordulóján. Az EMKE OE döntésének értelmében egy évben legfeljebb 12 díj adható át, a romániai magyar közművelődés különböző területein végzett példaértékű munkásságért, teljesítményért.
A díjat alkotó szobrok Venczel Árpád szobrászművész, restaurátor Parasztmadonna című alkotásának kisebbített másolatai, az okleveleket pedig Venczel Attila képzőművész, díszlet- és jelmeztervező készíti Imecs László festő-grafikus (1915–2009) tervei alapján.
Az EMKE Monoki István-díja "kimagasló, tudományos szintű szakmai teljesítményekért jár, vagy az egész romániai magyar könyvtárügy érdekében, kulturális értékeink megőrzéséért, gazdagításáért  végzett áldozatos munkáért, esetleg egy tevékeny és eredményes könyvtárosi életpálya elismerését jelenti." (A díjról bővebben a RMKE honlapján: http://www.bcucluj.ro/rmke/ index.php?option=com_content& view=category&layout=blog&id= 35&Itemid=76)
Forrás: http://www.emke.ro/az-emke- eves-kozgyulese-es-dijatado- galaja-4030

Erdélyi írókat is díjaztak a nemzeti ünnepen
 Március tizenötödike alkalmából állami művészeti díjakat adtak át Budapesten. József Attila-díjat vehetett át Molnár Vilmos író, a csíkszeredai Székelyföld kulturális folyóirat szerkesztője, a Pesti Vigadóban, 2017. március 14-én. Nem ő az egyetlen erdélyi származású szerző az idei József Attila-díjasok között: a Budapesten élő, de székelyudvarhelyi születésű Csender Leventét szintén a rangos állami irodalmi díjjal jutalmazták.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a díjátadón hangsúlyozta: a szabadság soha nincs ingyen, a szabadságért harcolni kell, és akik ma ezeket a kitüntetéseket kapják, azok képesek erre: szabadságban alkotni, másokat elvarázsolni a művészetükkel. Mint rámutatott: az, hogy milyen lesz egy ország, nagy mértékben a kultúrát művelő embereken múlik – tudósított az MTI.
Molnár Vilmos íróval, a  József Attila-díj csíkszeredai díjazottjával Sarány István főszerkesztő beszélgetett, az interjú a Hargita Népe napilap 2017. március 17-i számában olvasható: http://hargitanepe.eu/46229-2/
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php? id=206142
https://www.helikon.ro/molnar- vilmos-es-kollar-arpad-is- jozsef-attila-dijas/

A Székelyföld folyóirat Arany-száma
Arany János 200 címmel jelent meg a csíkszeredai Székelyföld kulturális folyóirat Arany-tematikájú márciusi lapszáma. A szám tartalmából: Papp Attila Zsolt, Lövétei Lázár László,  Markó Béla, Fekete Vince Aranyt idéző versei, Milbacher Róbert Arany-átirata prózában, Balázs Imre József, Kemény István, Szörényi László és Oláh Gál Róbert tanulmányai.
Lövétei Lázár László költő, műfordító, a kulturális folyóirat főszerkesztője, Arany János életművének avatott ismerője és kutatója. A vele készült beszélgetés a Maszol.ro portálon olvasható:
http://www.maszol.ro/index. php/kultura/77376-ezert- olvaslak-naponta-legyen-az- egben-is-torta-az-arany- kutato-lovetei-lazar- laszloval-beszelgettunk

Könyv a csíksomlyói kegyszoborról
Mohay Tamás
néprajzkutató, szociológus Istennek kincses tárháza... című könyvét mutatták be 2017. március 16-án a csíkszeredai Lázár-házban, Magyarország csíkszeredai főkonzulátusa szervezésében. A kötet Losteiner Leonárd ferences szerzetes művét tartalmazza, amely az első magyar nyelven írt mű a csíksomlyói Mária-szoborról és a tanúk által elbeszélt csodákról. A szerző bevezető elemzése bemutatja a szerzőt és korát, a kézirat kalandos történetét – amely kétszáz évig ismeretlen volt – a benne foglalt csodatörténeteket és későbbi hatásaikat. Az esemény házigazdája Flender Gyöngyi konzul volt, a könyvet Ferencz Angéla, a Hargita Megyei Kulturális Központ vezetője ismertette, meghívott vendégként jelen volt P. Urbán Erik OFM és Györfi Erzsébet előadóművész.
Forrás: https://szekelyhon.ro/ aktualis/konyv-a-csiksomlyoi- kegyszoborrol

E lapszám felelős szerkesztői: Kelemen Katalin és Borbé Levente.

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups. com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.

2017. április 1., szombat

Áprilisi évfordulók 2017

320 esztendeje, 1697. április elsején született Antoine-François Prévost d’Exiles francia író, műfordító és egyházi személy.

80 éve, 1937. április másodikán hunyt el Tormay Cécile német származású magyar írónő, műfordító és közéleti szereplő.

65 éve, 1952. április másodikán hunyt el Molnár Ferenc (Neuman Ferenc) német-zsidó származású magyar író, újságíró. Legismertebb műve: A Pál utcai fiúk.

260 éve, született Verseghy Ferenc magyar költő, műfordító, irodalomszervező, nyelvész, énekes, hárfás és zeneszerző.

110 éve, 1907. április harmadikán hunyt el Tóth Béla magyar író, újságíró, filológus, művelődéstörténész és műfordító.

95 éve, 1922. április harmadikán hunyt el Augusts Deglavs lett író, könyvkiadó és kereskedő.

1620 esztendeje,  április negyedikén hunyt el Milánói Szent Ambrus római költő, kormányzó, püspök és egyházi tanító.

45 éve, 1972. április negyedikén hunyt el Fenyő  (Fleischmann) Miksa magyar író, újságíró, könyvkiadó, lapszerkesztő és politikus.

205 éve, 1812. április ötödikén született Vahtang Orbeliani, grúz költő, író, tudós és államférfi.

195 éve, 1822. április ötödikén született Paolo Ferrari olasz drámaíró és író.

180 éve, 1837. április ötödikén született Algernon Charles Swinburne angol költő és drámaíró.

105 éve, 1912. április ötödikén született Örkény István zsidó származású magyar író, drámaíró, a magyar groteszk próza kiemelkedő alakja. Népszerű művei: Tóték, Egyperces novellák, Macskajáték.

85 éve, 1932. április ötödikén született Fănuş Neagu román író, drámaíró és forgatókönyvíró.

20 éve, 1997. április ötödikén hunyt el Irwin Allen Ginsberg zsidó származású amerikai költő.

2665 esztendeje. Kr. e. 648-ban, április hatodikán született Arkhilokhosz görög költő.

110 éve, 1907. április hatodikán született Eszterhás István magyar-amerikai író, színműíró és politikus.

105 éve, 1912. április hatodikán hunyt el Giovanni Pascoli, olasz költő, irodalomtörténész és pedagógus.

80 éve, 1937. április hatodikán hunyt el Juhász Gyula magyar költő, újságíró és tanító.

140 éve, 1876. április hetedikén született Osvát Ernő  (Roth Ezékiel) zsidó származású magyar író, újságíró, kritikus és szerkesztő.

525 esztendeje, 1492. április nyolcadikán hunyt el Lorenzo de’ Medici olasz költő, firenzei államférfi és művészet –, és tudománypártoló.

160 éve, 1857. április nyolcadikán született José Verissimo Dias de Matos brazil író, újságíró, irodalomkritikus és tanár.

120 éve, 1897. április nyolcadikán hunyt el Leövey Klára magyar író, pedagógus és újságíró.

65 éve, 1952. április nyolcadikán született Mózes Attila erdélyi magyar író, irodalomtörténész és szerkesztő.

215 éve, 1802. április kilencedikén született Elias Lönnrot finn költő, néprajzkutató és botanikus. A Kalevala finn nemzeti eposz gyűjteményének összeállítója.

180 éve, 1837. április kilencedikén  született Henri François Becque francia író, drámaíró.

135 éve, 1882. április kilencedikén született Dante Gabriel Rossetti olasz származású angol költő és festő.

10 éve, 2007. április kilencedikén hunyt el Egon Bondi (Zbyněk Fišer) cseh író, költő és filozófus.

130 éve, 1887. április tizedikén  született Pavel Golia szlovén költő, író és drámaíró.

120 éve, 1897. április tizedikén született Eric Knight angol-amerikai író és novellista. A legismertebb műve a Lassie hazatér.

105 éve, 1912. április tizedikén született Anton Breitenhofer erdélyi német író, újságíró szerkesztő és politikus.

10 éve, 2007. április tizedikén hunyt el Méhes György (Nagy Elek) székely-magyar író, színműíró és újságíró. Ismertebb munkái: Szikra Ferkó, Kárpátok Kincse, Ártatlanok bandája, Noé bárkája, Tatárok a tengeren, A tizenkét éves felnőtt, Murok Matyi kalandjai, Jerikó.

525 esztendeje, 1492. április tizenegyedikén született Navarrai Margit francia írónő. Fő műve a befejezetlen Heptameron.

245 éve, 1772. április tizenegyedikén született Manuel José Quintana y Lorenzo spanyol költő, író és irodalmár.

145 éve, 1872. április tizenegyedikén született Asdreni (Aleksandër Stavre Drenova), Romániában született albán költő, publicista és hazafi.

40 éve, 1977. április tizenegyedikén hunyt el Jacques Prévert francia költő.

10 éve, 2007. április tizenegyedikén hunyt el Kurt Vonnegut amerikai író és esszéíró. Jelentősebb művei: Gépzongora, Macskabölcső, Az ötös számú vágóhíd.
  
305 esztendeje, 1712. április tizenkettedikén hunyt el Nábí, a török költő és író.

235 éve, 1782. április tizenkettedikén hunyt el Pietro Metastasio (Pietro Antonio Domenico Trapassi) olasz költő és opera szövegkönyvíró.

140 éve, 1877. április tizenkettedikén született Pásztor Árpád magyar író, újságíró és műfordító.

70 éve, április tizenkettedikén született Tom Clancy amerikai író.

145 éve, 1972. április tizenharmadikán született Alexander Roda Roda osztrák író és publicista.

105 éve, 1912. április tizenharmadikán hunyt el Isakava Takuboku japán költő. 

100 éve, 1917. április tizenharmadikán hunyt el  Jānis Jansons-Brauns lett író, irodalomkritikus és publicista.

80 éve, 1938. április tizenharmadikán hunyt el Ilf (Ilja Arnoldovics Fajnzilberg) orosz író. Műveit  Jevgenyij Petrovval együtt írták.

45 éve, 1972. április tizenharmadikán hunyt el Lénárd Sándor magyar, német, angol, olasz, latin nyelven publikáló magyar író, költő, műfordító, klasszika filológus és orvos. Magyar nyelvű kötetei: Völgy a világ végén, Egy nap a láthatatlan házban, Római történetek, A római konyha, Egy magyar idegenvezető Bábel tornyában.

335 esztendeje, 1620. április tizennegyedikén hunyt el Petrovics Avvakum orosz papíró.

120 éve, 1897. április tizennegyedikén hunyt el Jámbor Pál költő és író.

100 éve, 1917. április tizenötödikén hunyt el Murkovics János (Janoš Murkovič) horváth származású magyarországi szlovén iskolamester és író.

75 éve, 1942. április tizenötödikén hunyt el Robert Musil (Robert Edler von Musil) osztrák-német író és színikritikus. Ismert regénye a Törless iskolaévei.

190 éve, 1826 április tizenhatodikán született Octave Crémazie kanadai francia költő, író és könyvárus.

45 éve, 1972. április tizenhatodikán hunyt el Kavabata Jaszunari, japán író és riporter.

395 esztendeje, 1622. április tizenhetedikén született Henry Vaughan walesi metafizikus költő.

120 éve, 1897. április tizenhetedikén született Thornton Niven Wilder amerikai író, drámaíró és forgatókönyvíró.

70 éve, 1957. április tizenhetedikén született Nick Horby angol író és kritikus.

185 éve, 1832. április tizenkilencedikén született José Echegaray baszk származású spanyol drámaíró.

150 éve, 1867. április tizenkilencedikén  született Roberto Jorge Payró argentin író és újságíró.

65 éve, 1952. április tizenkilencedikén hunyt el Bodor Aladár erdélyi magyar költő, író és újságíró.

525 esztendeje, 1492. április huszadikán született Pietro Aretino olasz költő, író és vígjátékíró.

160 éve, 1857. április huszadikán született Herman Joachim Bang dán író, kritikus és újságíró.

145 éve, 1872. április huszadikán hunyt el Ljudevit Gaj horvát író, nyelvész, újságíró és politikus.

395 esztendeje, 1622. április huszonkettedikén hunyt el Kaspar Miaskowski lengyel költő.

345 esztendeje, 1672. április huszonkettedikén hunyt el Georg Stiernhelm svéd költő, író, nyelvész és matematikus.

310 esztendeje, 1707. április huszonkettedikén született Henry Fielding angol író, színműíró, költő, újságíró és jogász. Legismertebb regénye a Tom Jones.

170 éve, 1783. április huszonharmadikán hunyt el Erik Gustaf Geijer svéd költő, történész, filozófus és zeneszerző.

115 éve, 1902. április huszonharmadikán született Halldór Laxness izlandi író, költő és esszéista.

195 éve, 1822. április huszonnegyedikén született Janko Kráľ szlovák költő és hivatalnok.

110 éve, 1907. április huszonnegyedikén született Barát Endre magyar író és újságíró.

100 éve, 1917. április huszonnegyedikén hunyt el Tömörkény István (Steingassner) magyar író, újságíró, néprajzkutató, régész, múzeum- és könyvtárigazgató.

70 éve, 1947. április huszonnegyedikén hunyt el Willa Sibert Cather amerikai írónő.

50 éve, 1967. április huszonnegyedikén hunyt el Széchenyi Zsigmond magyar író, vadász és utazó.

40 éve, 1977. április huszonnegyedikén hunyt el Nagy István erdélyi magyar író. Népszerű regénye a Réz Mihályék kóstolója.

95 éve, 1922. április huszonötödikén hunyt el Király György bánáti származású magyar irodalomtörténész, műfordító és pedagógus.

230 éve, 1787. április huszonhatodikán  született Johann Ludwig Uhland német költő, irodalmár, jogász és politikus.

110 éve, 1907. április huszonhatodikán  született Theun de Vries holland író, költő, esszéíró és színdarabíró.

40 éve, 1977. április huszonhatodikán hunyt el Olosz Lajos erdélyi magyar költő, a XX. századi erdélyi magyar költészet egyik kiemelkedő alakja.

145 éve, 1872. április huszonhetedikén hunyt el Ion Heliade-Rădulescu román költő, író és filológus.

80 éve, 1937. április huszonhetedikén hunyt el Antonio Gramsci olasz író, újságíró, politikus és filozófus.

50 éve, 1967. április huszonhetedikén hunyt el Ferenczi György erdélyi magyar költő, író és újságíró.

185 éve, 1832. április huszonnyolcadikán született Vadnai Károly magyar író, újságíró.

310 esztendeje, 1677. április huszonkilencedikén hunyt el George Farquhar ír  drámaíró.

135 éve, 1884. április huszonkilencedikén hunyt el Giulio Carcano olasz író, költő.

610 esztendeje, 1407. április harmincadikán hunyt el Pedro López de Ayala spanyol költő, történetíró és államférfi.

170 éve, 1847. április harmincadikán  született Jac Ahrenber finnországi svéd író, építész festő és műkritikus.


Érdemes Tudni

120 éve, 1897. április másodikán hunyt el Bodola Lajos székely-magyar bányamérnök, az 1848-1849-es forradalom alatt tüzér és ágyúöntő. Fontosabb írása: A rizs meghonosítása Magyarországon.

10 éve, 2007. április másodikán hunyt el Incze László székely-magyar történész, muzeológus és múzeumalapító.

105 éve, 1912. április harmadikán született Haáz Sándor székely-magyar etnográfus, koreográfus és grafikus.

185 éve, 1832. április negyedikén született Deák Farkas székely-magyar történész, jogász és író.

100 éve, 1907. április negyedikén született Gáll Ernő erdélyi magyar szociológus, szerkesztő és filozófiai író.

310 esztendeje, 1707. április ötödikén választották Erdély fejedelmévé II Rákóczi Ferencet.

160 éve, 1857. április hatodikán született Gyárfás Jenő székely-magyar festő, grafikus és író.

120 éve, 1897. április hatodikán született Adorján Imre székely magyar tanár, kiváló táncos, a csíksomlyói főgimnázium önképzőkörének alapítója.

140 éve, 1877. április nyolcadikán született Rácz Miklós máramarosi magyar történész, levéltáros, könyvtáros és fordító.

85 éve, 1932. április nyolcadikán született Antall József, a rendszerváltás utáni Magyarország első szabadon választott miniszterelnöke. Többek között könyvtárosként is tevékenykedett.

75 éve, 1942. április tizedikén hunyt el Varga Béla erdélyi magyar filozófus, teológus és unitárius püspök.

175 éve, 1842. április tizenegyedikén hunyt el Kőrösi Csoma Sándor székely-magyar utazó, nyelvtudós, könyvtáros, orientalista, író, a tibeti-angol szótár megalkotója.

130 éve, 1887. április tizenegyedikén született Szőkefalvi-Nagy Gyula erdélyi magyar matematikus.

110 éve, 1907. április tizenkettedikén született Bíró Sándor székely-magyar pedagógus, teológus és történetíró.

55 éve, 1962. április tizenharmadikán hunyt el Csik Lajos székely-magyar származású orvos, genetikus és egyetemi tanár.

170 éve, 1847. április tizennegyedikén született Móricz Gyula erdélyi magyar szakíró, tanár, a hajdani Székelyföld szerkesztője.

170 éve, 1847. április tizenötödikén Ugron Gábor székely-magyar politikus, közíró és országgyűlési képviselő.

65 éve, 1952. április tizenhetedikén hunyt el Gyalui Farkas erdélyi magyar művelődés- és irodalomtörténész, könyvtártudományi szakíró, író.

100 éve, 1917. április tizennyolcadikán született Imreh Lajos székely-magyar néprajzkutató és pedagógus.

60 éve, 1957. április tizenkilencedikén hunyt el Rugonfalvi Kiss István székely-magyar történész.

55 éve, április huszonegyedikén született Páll Ágnes székely-magyar táncoktató, pedagógus és kórházi ápolónő.

135 éve. 1882. április huszonkettedikén született Bogáts Dénes erdélyi magyar nyelvész és történész.

60 éve, 1957. április huszonnegyedikén született Keszeg Vilmos erdélyi magyar folklórkutató, , szerkesztő és antropológus.

940 esztendeje. 1077. április huszonötödikén hunyt el I. Géza (Magnus) Árpád-házi magyar király.

330 esztendeje, 1687. április huszonötödikén hunyt el Kájoni János, erdélyi magyar ferences, zeneszerző, orgonista, orgonaépítő, botanikus, nyomdász, könyvkiadó, a csíksomlyói nyomda alapítója. Legjelentősebb munkája: A Kájoni Kódex.

230 éve, 1787. április huszonötödikén hunyt el Backamadarasi Kis Gergely székely-magyar pedagógus, tanár, templomépíttető, az erdélyi református egyház főjegyzője.

30 éve, 1987. április huszonötödikén hunyt el Károly Árpád székely-magyar származású kertészmérnök és pedagógus.

135 éve, 1882. április huszonhatodikán született Kiss Géza erdélyi magyar jogász és műfordító.

140 éve, 1877. április huszonhatodikán született Terkán Lajos magyar csillagász.

75 éve, április huszonnyolcadikán született Gálfalvi György erdélyi magyar szerkesztő, riporter, irodalomtörténész és kritikus.

35 éve, 1982. április huszonnyolcadikán hunyt el Kahána Ernő erdélyi magyar orvos, lélektani író, újságíró és lapszerkesztő. Ismert kötete az 172-ben: Az orvosé a szó (1972)


150 éve, 1867. április huszonkilencedikén született Sárosy Károly székely-magyar újságíró és elbeszélő.