2017. november 2., csütörtök

ReMeK-e-hírlevél 2017/11. számából

Biblioterápia és e-biblioterápia a könyvtárakban – szakmai képzés könyvtárosoknak
2017. november 16-17. között Biblioterápia és e-biblioterápia a könyvtárakban címmel romániai magyar könyvtárosok számára szervez képzést a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete és a budapesti Könyvtári Intézet. Előadók: Bartos Éva, az OSZK Könyvtári Intézetének nyugalmazott igazgatója, a könyvtári biblioterápia magyarországi megalapozója, illetve Gulyás Enikő, aki informatikus könyvtáros és informatikatanár szakokon szerzett diplomát, jelenleg az Eszterházy Károly Egyetem Neveléstudományi Doktori Iskolájának doktorjelöltje, ahol a fejlesztő (e-)biblioterápia alkalmazásának lehetőségeit vizsgálja.
A képzésről röviden:
Az olvasási kultúra megerősítése és fejlesztése érdekében a képzés a külföldi gyakorlatban régóta elfogadott eljárást illeszti be a könyvtárosi, pedagógusi, óvodapedagógusi munkába oly módon, hogy röviden megismertet a biblioterápia elméletével és történetével, felkészít a biblioterápia gyakorlatára, a foglalkozások előkészítésére és lebonyolítására. A biblioterápiás eljárás mind a művelődési és egyéb hátrányokkal bíró gyerekek, fiatalok felzárkóztatásához, mind a különböző nehézségekkel küszködő felnőttek, idősek problémamegoldásához segítséget tud nyújtani.
A fejlesztő e-biblioterápia beépíti módszertanába a 21. század technikai vívmányait (iPad, interaktív tábla, felhőtechnológia). A foglalkozások résztvevői az IKT-eszközök bevonásával dolgozzák fel a megismert irodalmi műveket, ennek köszönhetően a hagyományosan ismert hatások mellett a résztvevők digitalis kompetenciáját is fejleszti, mindamellett, hogy felhívja a figyelmet arra: ezek az eszközök a közösségfejlesztés és a szóbeli kommunikáció generátoraként is alkalmazhatók (www.tiny.cc/biblioterapia).
A képzés helyszíne: Csíkszereda, Kájoni János Megyei Könyvtár. A helyek száma korlátozott, a jelentkezési sorrend alapján kerülnek kiválasztásra a résztvevők. A szervezők a képzés résztvevőinek ebédet tudnak biztosítani, előzetes igénylésre szállást foglalnak, útiköltség és szállás a résztvevők költségén.
Forrás: Kopacz Katalin, az RMKE elnöke
http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/551/biblioterapia-es-e-biblioterapia-a-konyvtarakban--szakmai-kepzes-konyvtarosknak

Arany János szépirodalmi és esszépályázat
A Szépírók Társasága és a 2000 irodalmi és társadalmi havi lap pályázatot ír ki Arany János bicentenáriumának tiszteletére.
Pályázni lehet publikálatlan irodalmi esszékkel és szépirodalmi alkotásokkal.
I. Esszétémák
1) Arany János írói bátorsága
A magyar irodalom forradalmár-politizáló szemléletében többször fogalmazódott meg bírálat Arany politikai szerepéről – legélesebben talán Ady Endre részéről; a harmincas években nagy vita volt Móricz és Kosztolányi között e kérdésben; a hetvenes években pedig Eörsi István újra erőteljes bírálattal illette a szerzőt. Kérdésünk: mit gondolhatunk ma e probléma kapcsán?
2) Az eposz / elbeszélő költemény műfajának mai jelenléte
Az utóbbi egy-két évtizedben meglepő módon és nem kis mértékben megszaporodtak a verses elbeszélő költemények (Juhász Ferenctől Szálinger Balázsig); e műfaji különlegességnek szerepéről és súlyáról szeretnénk többet megtudni, mind műfajelméleti, mind történeti szempontból.
3) Arany és a magyar irodalom ironikus-humoros vonulata
Németh László nagyon elterjedt, nagyhatású véleménye szerint a tragikus magyar „sorsirodalomtól” távol áll a humor és irónia kategóriája, s a magyar irodalomnak minden ízében súlyosnak, mélynek és komolynak kellene lennie. Vajon hogyan állja ki e vélemény a történetiség próbáját (pl. Arany életművében), s hogyan viszonyuljunk egy ilyen véleményhez az utóbbi évtizedek erőteljesen ironikus irodalmiságának olvasta után?
4) Mit tehetnek az írói barátságok és szövetségek?
Az Arany-Petőfi írói barátság kapcsán kétféle megítélés tapasztalható a közvélekedésben: a barátság mindenben segít és kibontakozásra serkent – valamint: a barátság sokban akadályozza is az önálló eredetiség térnyerését. Vajon hogyan működnek az irodalom történetében és jelenében a nagy barátságok – segítőleg vagy gátlólag?
Az esszék terjedelme 20 - 25 000 leütés között legyen.
II. Szépirodalmi alkotások – versben vagy prózában
Olyan irodalmi műveket várnánk el, melyek nem a hódoló ódák emelkedett hangnemével, hanem a parafrázisok, imitációk és paródiák gesztusával közelítenék meg az egyik legnagyobb magyar humorista költőnek tevékenységét.
A pályázatok beadási határideje: 2018. január 3., szerda éjfél.
Érdeklődni és a pályaműveket beküldeni ezen a címen lehet: ketezer.palyazat@gmail.com
Egy pályázó csak egy pályaművet nyújthat be.
Eredményhirdetés 2018 februárjában, a Szépírók Társasága Arany-emléknapján. A legjobb, díjazott pályaműveket a 2000 fogja közölni.
Forrás: http://szepiroktarsasaga.hu/index.php?pageid=1061

Hallasd a hangod! – Felolvasó pályázat
 A Trivium Egyesület Hallasd a hangod! címmel felolvasó pályázatot hirdet. A pályázatra bárki jelentkezhet. Életkor alsó határa 14 év, felső határ nincs. Nevezési díj nincs.
Ha szeretsz, és tudsz is hangosan hibátlanul felolvasni irodalmi szöveget, ha karakteres a hangszíned, jól ismered a magyar nyelvet, jól hangsúlyozol, esetleg figyelemmel kíséred a filmek szinkronjait, és képes vagy a szereplők bőrébe bújni, küldd el nekünk a hangod!
Az egyesület már meglévő, nyomtatott és e-könyves formátumú kiadványaihoz, valamint az előkészületben lévő, illetve tervezett kiadványaihoz női és férfi hangokat keres, ezért a pályázók választhatnak a női és férfi felolvasók számára letölthető irodalmi szövegek közül, de küldhetnek hanganyagot az összes szövegre is.
Felhívják a pályázók figyelmét, hogy a zsűri kizárólag az egyesület honlapjáról letölthető szövegek hanganyagát fogadja el!
A felolvasást tartalmazó hanganyagot a hangoskonyv@triviumnet.hu e-mail címre kérik beküldeni csatolva.
Az e-mailnek tartalmaznia kell a felolvasó nevét és elérhetőségeit, a hanganyag csak a felolvasott szövegrészlet címét és a szövegrészletet tartalmazhatja, a felolvasó nevét nem.
A beküldés határideje: 2017. november 30., éjfél.
A próbaszövegek itt letölthetők: http://triviumnet.hu/2017/09/30/hallasd-a-hangod-probaszovegek/.
Eredményhirdetés: 2017. december 5.
Forrás: http://triviumnet.hu/2017/09/30/hallasd-a-hangod-felolvaso-palyazat/

IX. „Gúzsba kötve táncolni” fordítói verseny középiskolásoknak
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Karának Humántudományok Tanszéke idén kilencedik alkalommal hirdeti meg fordítói versenyét a középiskolák 11–12. osztályos tanulói számára, négy kategóriában.
A verseny első szakasza interneten zajlik: a fordításokat jeligével ellátott dokumentumban juttatják el a versenyzők a Humántudományok Tanszék titkárának e-mail címére (siposkatalin@cs.sapientia.ro). Külön dokumentumnak kell tartalmaznia a jelige feloldását (név, iskola, osztály, lakcím).
A díjazottak értékes könyvjutalomban részesülnek; két különdíjat is odaítélnek, egyiket a legjobb magyar fordítás szerzőjének, a másikat a legjobb idegen nyelvű fordítás szerzőjének. Az I., II. és III. helyezettek további díja, hogy, ha a Sapientia EMTE Humántudományok Tanszéke által meghirdetett szakokra kívánnak jelentkezni, a felvételi jegy egyik komponensét kiválthatják 10-es jeggyel.
A fordítások beküldési határideje: 2017. november 19.
Eredményhirdetés a Kar honlapján, 2017. november 27-én.

Forrás és részletes kiírás itt: http://csik.sapientia.ro/hu/hirek/ix-guzsba-kotve-tancolni-forditoi-verseny-kozepiskolasoknak 

Ábelkedtek Csíkszentdomokoson
A Csíkszentdomokosi Községi Könyvtár könyvtárosa, Sándor Edit számolt be az értékes programról, amelyet Tamási Áron születésnek 120. éfordulójára szerveztek, és amelynek kiértékelő, záró eseményére 2017. október 13-án került sor. A beszámolóból idézünk:
’Véget ért. Nolc hónapon keresztül Ábelkedtünk Tamási Áron születésének 120. évfordulója kapcsán. Szép, tartalmas időt töltöttünk együtt, a helyi Márton Áron Általános iskola tanulóinak részvételével, 27 pedagógus támogatásával, segítségével.
Lövétei Lázár László az író életéről, munkásságáról beszélt a gyerekeknek, az Ábel a rengetegben című filmet nagymozis előadásban néztük meg. A látottak és hallottak alapján a nagyobb gyerekek prezentációkat, kisfilmet készítettek, munkájukat jutalmaztuk. Eközben az elemi iskolások Tamási Áron meséit hallhatták, ezeket illusztrálták. Közel 250 rajzot készítettek, amelyeket felhasználtunk hangos mesefilmek készítésénél, ezeket megosztottuk a közösségi oldalon. A nagyobb gyerekek Kurkó Gyárfás Nehéz kenyér című regényéből részleteket hallhattak, megismerték az akkori idők gyermekeinek, fiataljainak az életét, majd feladatul kapták egy fogalmazás írását Gyermeknek lenni száz évvel ezelőtt és ma címmel. Hetvennégy fogalmazás íródott, érdekes gondolatok kerültek papírra, és az a kérdés is felvetődött: régen volt jobb vagy ma? Régi fényképek, szavak gyűjtésével is foglalkoztunk, számtalan kincs birtokába jutottunk, nemcsak a gyerekek, felnőttek is hoztak fényképeket, gyűjtötték a szavakat. (...)
A vakáció nem telt tétlenül, feldolgoztuk, kiértékeltük a begyűlt munkákat, és készültünk Farkaslakára, Tamási Áron szülőfalujába. Négy busznyi gyerek és felnőtt, összesen 210-en utaztunk el. A Tamási-emlékház meglátogatása után, a kertben megtartottuk a magyar népmese napját, majd Ágnes néni házához vezetett utunk. Itt Hadnagy Jolán óvónéni mutatta be Farkaslakát, beszélt az íróról, elkalauzolt a két cserefa árnyékában meghúzódó sírhelyhez, ahol koszorút helyeztünk el. Innen Szejkefürdőre vezetett utunk, meglátogattuk a Borvízmúzeumot, vártak bennünket Orbán Balázs kapui, a nagy utazó sírjára is koszorút helyeztünk. (...)
Utazásunk költségének egy részét a Bethlen Gábor Alap Zrt. fedezte, kényelmes utazási körülményünkről a Panoráma Turist gondoskodott, a meséket pedagógusaink olvasták fel, a kitűzőket, amelyeket nemcsak a gyerekek, de a felnőttek is büszkén viseltek, géci asszonytársaink, szülők, gyerekek segítségével készítettük.’
Forrás: Sándor Edit, http://hargitanepe.eu/abelkedtunk/

Könyvbemutató - Cseke Gábor: Sorsok könyve
Árva gyermekekről, áldozatvállaló orvosokról és kultúrateremtő értelmiségiekről olvashatunk hosszabb-rövidebb riportokat, illetve jegyzeteket Cseke Gábor Sorsok könyve címet viselő, a Hargita Népe Lapkiadónál megjelent könyvében. Bemutatására a VIII. Székelyföld Napok keretében került sor 2017 október 18-án, a Bod Péter Megyei Könyvtár olvasótermében.
A jelenlévőket köszöntő Szonda Szabolcs intézményvezető tanítómesterének nevezte a szerzőt, aki szerinte nemcsak a saját tapasztalataira hagyatkozott a kötetben található életutak megírásakor, hanem mások véleményét is figyelembe vette. A Hargita Népe napilap jelen lévő főszerkesztője, Sarány István pedig olyan olvasmányos, de ugyanakkor elgondolkoztató és súlyos mondanivalót hordozó történetek egységet alkotó gyűjteményeként értékelte a kötetet, amelynek megírása bátorságot igényelt.
Cseke Gábor esszé- és olvasónaplóként határozta meg az ekképp könyvvé összesimuló írások műfaját, melyek tartalmilag három fejezetre oszthatók. Közülük a Kívül vagy belül címet viselő – sorrendileg az első – a csíkszeredai árvaház lakóinak mindennapjaiba nyújt betekintést, egy onnan kikerült cigányasszony emlékirataira támaszkodván.
Az Orvossorsok című második fejezet több területen is kiemelkedő teljesítményt nyújtó orvosok korántsem akadály- és megpróbáltatás-mentes életútját mutatja be. Köztük a budapesti dr. Semmelweis Ignác (1818–1865) boncolóorvosét, aki „úgy távozott az élők sorából meggyötörve, elmegyógyintézetbe zárva, akár egy szerencsétlen pária.”
A harmadik és egyben utolsó, Székelyföldi történetek című fejezetről a szerző elmondta, ebben olyan személyiségeknek állított emléket, akik valamilyen módon beírták magukat Székelyföld történetébe. Így szó van benne többek között a román kedélyeket még az emlékével is felkavaró székelyzsombori Nyírő Józsefről (1889–1953), a kászonaltízi Ferencz Imréről és „kisebbségi költészetéről.”, továbbá a székely szülők gyermekeként Bukarestben napvilágot látott dr. Balázs Lajos néprajzkutatónak a csíkszentdomokosi népéletben és szokásvilágban végzett búvárkodásairól is.
Forrás és teljes írás itt: https://www.hirmondo.ro/kultura/sulyos-tortenetek/
http://www.3szek.ro/load/cikk/107043/ellesett_sorsok

Játékosan Szent László székelyföldi tiszteletéről – könyvtári foglalkozások
A Szent Lászlóhoz kapcsolódó székelyföldi kulturális és történelmi örökséggel, legendákkal, hagyományokkal, építészeti és művészettörténeti emlékekkel ismerkedhetnek a Szent László nyomában Székelyföldön című történelmi-helytörténeti témájú, játékos könyvtári foglalkozásokon részt vevő diákcsoportok. A programot a Szent László-emlékév jegyében 2017. júniusában indította el a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár, Hargita Megye Tanácsának támogatásával.
A helyismereti részleg könyvtárosai a 2017-2018-as tanévre is meghirdették a tematikus foglalkozásokat 5-8. osztályos és középiskolás csoportok számára, a részvétel feltétele az előzetes jelentkezés. A szervezők igyekeznek eljuttatni a játékos foglalkozást olyan településkre is a helyi könyvtárosok közreműködésével, amelyek távol esnek a megyeszékhelytől, viszont Szent László tisztelete kapcsolódik hozzájuk. 2017. szeptember 29-én a bögözi és az agyagfalvi általános iskolák 24 tanulója is részt vett a foglalkozáson, amelynek a Bögözi Általános Iskola adott otthont.
A VIII. Székelyföld Napok rendezvényeinek sorában három helyszínen szerveztek foglalkozásokat 2017. október 13. és 17. között, a gyimesfelsőloki Domokos Pál Péter Általános Iskola hatodikos diákjai, valamint a csíkszépvizi Nyirő József Általános Iskola 5–8. osztályos csapatai is részt vehettek a játékos foglalkozásokon. Októberben a csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola hatodik osztályos csapatai – öt alkalommal összesen 135-ön – a megyei könyvtárban ismerkedtek játszva a Szent Lászlóhoz kapcsolódó székelyföldi hagyományokkal, örökséggel. A játék során megtudhatták többek között, hogy mely települések templomaiban láthatók a Szent László-legenda legismertebb vagy legrégebbi falképei, hol emeltek köztéri szobrot Szent Lászlónak, milyen települések viselik a nevét, hogyan védte meg a székelyeket a legenda szerint a nagy király, milyen hagyomány kapcsolódik az oroszhegyi urusos kúthoz, hogyan kapta a nevét Csíkszépvíz, milyen növény a Szent László füve. A helyismereti-történelmi társasjáték alapja Székelyföld térképe, amelyen Szent László személyéhez kapcsolódó településeket, helyneveket összekötő útvonalon haladnak végig a játékban részt vevő csapatok. 2017. október végéig 270 tanuló vett részt a tíz alkalommal megszervezett könyvtári foglalkozásokon.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/548/jatekosan-szent-laszlo-szekelyfoldi-tiszteleterol--a-nagy-imre-altalanos-iskola-diakjaival
http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/547/szent-laszlo-nyomaban-szekelyfoldon--gyimesfelsoloki-es-csikszepvizi-gyerekekkel 

Becsületkönyvtárat avattak
A sepsiszentgyörgyi Benedek Elek Napközi Otthon emlékünnepséget szervezett a magyar népmese napja tiszteletére 2017 szeptember 29-én. A tanintézmény óvodásai, pedagógusai, szülői és nagyszülői közössége mesével, énekkel és a Becsületkönyvtár felavatásával emlékezett a kisbaconi író életére, munkásságára. A tanintézmény gyermekkórusa dallal köszöntötte a Benedek Elek-mellszobor előterében összesereglett szülőket, nagyszülőket, barátokat, meghívottakat. A Benedek Elek Napközi Otthon és a Bod Péter Megyei Könyvtár közös nevelési projektjét Lázár Zsuzsa óvónő mutatta be. A Becsületkönyvtár a tanintézmény udvarán kapott helyet, könyvadományokkal gazdagodott, szülők, pedagógusok, meghívott vendégek hoztak mesés- és verseskönyvet, illetve szakkönyveket. A könyvtárból bárki vihet haza olvasmányt, a lényeg, hogy becsülettel vissza kell hozni. A Becsületkönyvtár mellé kihelyezett hatalmas kosárba minden kedves vendég hozott könyvet, mintegy 120 kiadvánnyal gyarapodott az olvasást népszerűsítő könyvtár.
A magyar népmese napján a könyvekre, a mesékre irányult a figyelem. A gyermekek, hogy ne feledjék a nap varázsát, hangulatát, Elek apó történetét, a mesélés örömét, almát kóstolhattak, melyet Elek apó gyümölcsöséből küldtek a kisbaconiak.
Forrás: http://www.hirmondo.ro/cseperedo/becsuletkonyvtart-avattak/

Átadták az idei Székelyföld-díjakat
Idén is átadták a Székelyföld-díjakat, az elismerésben Péntek János nyelvész professzor és Mihály János történész részesült. A Székely Bicskarend díjat Temesi Ferenc Kossuth- és József Attila-díjas írónak, a pályakezdők számára létrehozott Szabó Gyula-díjat Gothár Tamás költőnek ítélték oda.
Forrás: https://www.helikon.ro/atadtak-a-szekelyfold-dijakat/

Szerkesztők:
Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Borbé Levente (Márton Áron Gimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Kovács Eszter (Kolozsvári Központi Egyetemi Könyvtár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó.

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups. com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.

Nincsenek megjegyzések: