2018. február 2., péntek

ReMeK-e-hírlevél 2018/2. számából

Bod Péter Országos Könyvtárhasználati Verseny határon túl
Kedves Kollégák! Szeretnénk, ha a Bod Péter Országos Könyvtárhasználati Verseny valamilyen formában minél több magyar, magyarul beszélő diákhoz eljutna. Szeretnénk minél többek figyelmét felhívni arra, hogy a könyvtárakon keresztül mennyi élmény érhet minket, mennyivel többet tanulhatunk, ha tudjuk, hogyan kell használni. Ehhez érdemes a magyar nyelvű forrásokat is használni, ismerni.
Ennek érdekében további, határon túli versenyszervezőket keresünk. Sokféle megoldás szóba jöhet a csatlakozásra. Részletek erről itt: http://www.opkm.hu/?lap=dok/dok&dok_id=400
Köszönettel: Dömsödy Andrea iskolai könyvtári referens, EKE - OFI – Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, postacím: 1581 Budapest, Pf. 14., domsody.andrea@opkm.hu, telefon:00-36-70-683-44-32, irodai telefon: 00-36-1-323-55-55.
Forrás: IFLA-HUN levelezőlista

„Mátyás ötödször is deákversenyt hirdet a legendás csodavárban”
A kolozsvári Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány Gróf Mikó Imre Könyvtára, a Szarkaláb Kulturális Egyesület és a SzINT megyei mesemondó- és mondaversenyt szervez elemi és gimnazista iskolások részére V. „Mátyás deákjai a legendás csodavárban” címmel.
A tiszteletre méltó királyunk emlékére meghirdetett versenyre a következő kategóriákban lehet benevezni: 0–I–IV. osztályosok; V–VIII. osztályosok.
A jelentkezőknek egy mesét kell előadniuk egyénileg vagy csoportosan, akár színjátékként. A „szöveghűség” (szóról-szóra) nem kötelező, a hangsúlyt az előadásmód értékelésére tesszük.
Csapatok esetén az előadók száma nem haladhatja meg a 5 főt, az előadandó mű időtartama maximum 10 perc lehet.
A meséket mindenki maga választhatja (ajánlott irodalom: Kóka Rozália – Mátyás király rózsát nyitó ostornyele, Szép Ernő – Mátyás király tréfái). Magyar mondákat Lengyel Dénes Régi magyar mondák című kötetéből választhatnak.
A verseny időpontja: 2018. február.. 17. Helyszíne: a kolozsvári Báthory István Elméleti Líceum díszterme. Jelentkezési határidő: 2018. február 10. (személyesen vagy telefonon) – Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány, 400006 Cluj, Clinicilor / Mikó utca 18., tel: 0264-590096, 0742274688, e-mail: heltai_gaspar@yahoo.com
Forrás: Miklós Erika, könyvtáros

Az Esztrád Színház műfordítói drámapályázata
Az Esztrád Színház pályázatot hirdet új magyar nyelvű műfordítás létrehozására. A pályázat célja, hogy tehetséges fiatal íróknak, egyetemistáknak lehetőséget kínáljon valamely kortárs dráma magyarra fordításával a bemutatkozásra, pályájuk elindítására. Az Arany János Bicentenáriumi drámapályázat folytatásaként a 2010 után íródott kortárs drámák fordítására írják ki a pályázatot. A világ folyamatos változása újabb és újabb igényt támaszt a külföldi kortárs drámák magyarországi bemutatására. Egy pályázó több pályaművet is beküldhet. Olyan drámák műfordítását várják, melyeknek eddig még nem jelent meg magyar nyelvű fordítása. A pályázaton részt vehetnek magyarországi és határon túli egyetemisták és fiatal írók.
A pályázat két kategóriában kerül kiírása:
1. Kortárs idegen nyelvű, pódiumszínpadi előadásra alkalmas, maximum 3-4 szereplős dráma magyar nyelvre fordítása
2. Kortárs idegen nyelvű, nagyszínpadi előadásra alkalmas dráma magyar nyelvre fordítása..
Pályázók köre: 1977. január 1. után született egyetemisták és írók. A pályázat benyújtásának határideje: 2018. március 12.
A pályázati felhívás letölthető az Esztrád Színház honlapjáról (www.esztradszinhaz.hu/palyazatok).
Forrás és további részletek itt: http://esztradszinhaz.hu/app/uploads/2017/12/2018-Esztr%C3%A1d-m%C5%B1ford%C3%ADt%C3%B3-dr%C3%A1map%C3%A1ly%C3%A1zat-kort%C3%A1rs-dr%C3%A1ma-pontos%C3%ADtott.pdf

Költészetről, emberségről: Farkas Árpád legszebb versei
Székelyföldről, otthonról, fiatalságról, irodalomról, a második Forrás-nemzedékről, kis erdélyi és európai magyar kalandokról, régi és mai székely közösségekről, szabadságvágyról és érette való lázongásokról szólt Farkas Árpád költő a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár zsúfolásig megtelt Gábor Áron Termében tartott találkozón 2018. január 23-án, amelyen bemutatták a pozsonyi AB-ART Kiadó gondozásában megjelent kötetét.
A Farkas Árpád legszebb versei című kiadványt a magyar kultúra napja alkalmából Kézdivásárhelyen a Vigadóban is bemutatták egy nappal korábban. A könyv születésének körülményeit a szerző ismertette. A kiadó, a „kisebbségből kisebbségbe”, Székelyföldről Felvidékre távozott Balázs F. Attila kereste meg az ötlettel. A verseket Cs. Nagy Ibolya József Attila-díjas irodalomtörténész válogatta, aki monográfiát írt Farkas Árpádról, és mélységeiben ismeri az erdélyi magyar irodalmat és életet, ő jegyzi a könyv igen tartalmas eligazító utószavát is. Kiderült továbbá: angol nyelvű válogatás is készül Farkas Árpád verseiből. A jó hangulatú, tartalmas találkozón közreműködött Kolcsár József színművész, s miközben Balázs F. Attila kérdéseire költészetről, emberségről, jövőképről vallott, Farkas Árpád is felolvasta néhány versét, ismertetve azok születésének előzményeit, körülményeit.
Szó esett még régi és mai székely közösségekről, arról, hogy süllyed-e vagy éppen újjáéled a falu, irodalmi életről, fiatal írókról-költőkről, arról, hogy miként mutatkozik meg a tehetség – amint Szonda Szabolcs könyvtárigazgató házigazdaként az esemény zárásaként fogalmazott, utalva a magyar kultúra napjára, Kölcsey Ferenc Himnuszára: igazi himnuszt mondtunk a vershez.
Forrás és teljes cikk itt: http://www.3szek.ro/load/cikk/109741/kolteszetrol_embersegrol_farkas_arpad_
További sajtóvisszhang: http://www.hirmondo..ro/kultura/a-vilag-nem-valtozott/

Zsigmond Enikő izlandi útinaplójáról az Olvasókör januári találkozóján
 A Kájoni János Megyei Könyvtárban működő Olvasókör tagjai 2018. január 29-én tartották az idei év első találkozóját. A csíkszeredai Zsigmond Enikő volt a kör meghívottja, akivel Izland, ahol az idő születik című útinaplójáról Cseke Gábor író, a kör animátora beszélgetett.
A 151 oldalas, helyszíni felvételekkel gazdagon illusztrált könyv 2017-ben jelent meg a baróti Tortoma Könyvkiadónál, a Világjáró erdélyiek sorozat részeként. A könyv közvetlen előzménye, hogy Zsigmond Enikő és barátai – hozzá legközelebb álló, a világ különböző tájain élő egykori geológus kollégái – 2010 nyarán kilenc napot töltöttek azon az európai szigeten, amely kis számú népessége ellenére, századok viszontagságos körülményei közt is valóságos turistaparadicsommá tudott válni. Igaz, nem délszaki kényelméről híresült el, ám zord időjárási körülményei ellenére is a világ minden tájáról vonzza a lelkes odalátogatókat.
Forrás: https://sites.google.com/site/olvasokoer/34-harmincegyedik-talalkozo-2018-januar-29

A Magyar Kultúra Napja alkalmából a Teleki–Bolyai könyvtár egy hétre kiállította a Koncz-kódexet
A 14. században pergamenlapokra másolt latin nyelvű Biblia a gyűjtemény legrégebbi kézirata, lapszélein 55 szót tartalmazó magyar nyelvű bejegyzés van: a Marosvásárhelyi Sorok és Glosszák néven ismert hatodik magyar nyelvemlék a 15. század első negyedéből származik. Az értékes dokumentum a könyvtár nagytermében volt látható.
Forrás: https://kronika.ro/kultura/rendezvenyekkel-meltatjak-a-magyar-muveszetet-erdely-szerte

A magyar kultúrát ünnepelték Gyergyóditróban is
 Köllő Enikő gyergyóditrói könyvtáros a Facebookon tette közzé képes beszámolóját A Magyar Kultúra Napja megünnepléséről: "Ne legyen kultúra magyarság és magyarság kultúra nélkül." Kodály Zoltán szép gondolata volt a mottója az idei Magyar Kultúra Napját ünneplő eseményünknek. A Siklódi Lőrinc Általános Iskola 11 osztálya, tanítóik, tanáraik kíséretében, vett részt a könyvtárban szervezett kétnapos ünnepségen.
A Mátyás király emlékévhez kapcsolódva népmeséket hallgattunk, a híres Corvina könyvtárról beszéltünk. Karinthy Frigyes, Szilágyi Domokos évfordulós szerzőinktől olvastak a diákok. Kölcsey Ferenc és a magyar kultúra betűiből új szavakat alkottak. Szép könyvjelzőket színeztek.
A Himnusz éneklése igazi ünneppé tett minden órát. Néhány felnőtt könyvtárlátogató is bekapcsolódott. Úgy vélem, Kodály Zoltán szavait megerősítettük. Van magyarság, kultúrával. Köszönöm az iskolának az együttműködést, hogy idén is méltón ünnepelhettük e jeles napot! És mindazoknak, akik bekapcsolódtak.
Forrás: https://www.facebook.com/eniko.kollo.1/posts/1768174476546213

Magyar regényt választottak az év könyvének Kínában
A pekingi Hszin Csing Pao, a harmadik legnagyobb napilap 2017 tíz legjobb könyve közül az elsőnek választotta a kínai Sátántangót – közölte Facebook-oldalán a regény írója, Krasznahorkai László. A díjátadó a Nemzeti Könyvtárban zajlott.
Forrás: http://www.thepaper.cn/newsDetail_forward_1951784
https://mno.hu/konyveshaz/magyar-regenyt-valasztottak-az-ev-konyvenek-kinaban-2442135

Könyvtárosok százai követelnek béremelést, a számláikat sem tudják fizetni
Háromezer könyvtáros, levéltáros, muzeológus írta alá azt a petíciót, amelyet A Magyar Kultúra Napján adtak át. A szakszervezet elnöke szerint mind ugyanazt szeretnék: változtassák meg a jelenlegi kaotikus bérrendszert.
A közművelődési dolgozók szerint bérkorrekció is 2010 előtt volt utoljára, ezért akarták a kulturális államtitkárnak átadni a petíciót, ám Hoppál Péter helyett egy politikai tanácsadó vette át a követeléseket.
Forrás és teljes cikk itt: http://hvg.hu/itthon/20180122_Konyvtarosok_szazai_kovetelnek_beremelest_

Mozgókönyvtárra most is szükség van Hargita megyében
 Az 1980-as években még működött Hargita megyében bibliobusz, a könyvtár járműve ‘házhoz vitte’ az eldugottabb településeken a szellemi táplálékot. A szakemberek szerint a mozgó könyvtárra most is szükség lenne, a községközpontoktól és a községi könyvtáraktól távol eső települések lakói örülnének a lehetőségnek.
Török Edit, a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár munkatársa az évekkel ezelőtt Kocsis Mihállyal folytatott beszélgetéséből idézte fel a bibliobusz történetét. Kocsis Mihály 1963 és 1968 között volt a jelenlegi megyei könyvtár jogelődjének igazgatója Csíkszeredában, és tevékenysége legfontosabb megvalósításának tartotta a mandátuma alatt elindított, majd a megyésítés után is sokáig működő mozgókönyvtárat. A rendelkezésükre bocsájtott buszt saját kezűleg alakították mozgó könyvtárrá, hogy a legtávolabbi, eldugott helységeket is elérjék. Később sikerült Udvarhelyen is beindítani egy buszt. Az egész országban négy ilyen működött, ebből kettő Hargita megyében – mondta el Török Edit a Székelyhon.ro portál újságírójának.
A megyei könyvtár vidéki könyvtárakkal foglalkozó munkatársa, Bedő Melinda szintén úgy vélte, szükség lenne egy mozgókönyvtárra, és mint mondta, fenntartó intézményük, a Hargita megyei önkormányzat nem is zárkózott el az ötlet elől. A közeljövőben azonban biztosan nem vág neki ismét a megye útjainak egy bibliobusz, jelenleg számos más projekten dolgoznak, és a személyzet sem lenne elegendő egy ilyen mozgókönyvtár elindításához.
Forrás és teljes cikk itt: https://szekelyhon.ro/aktualis/amikor-meg-mozgo-konyvtarral-vittek-a-felreeso-falvakba-a-szellemi-taplalekot

Könyvtárat nyitottak az elhagyott könyvekből
Hónapokon keresztül gyűjtötték az utcákon elhagyott vagy szemétbe dobott könyveket az ankarai Çankaya városrész kukásai. Ahogy a gyűjteménynek híre ment, a helyiek elkezdtek számukra feleslegessé vált könyveket adományozni nekik. A könyvekből könyvtárat hoztak létre egy volt téglagyár üresen álló épületében, melyet először a hulladékgazdálkodási cég alkalmazottai és családjaik használtak, ám tavaly szeptemberben megnyitották a nyilvánosság előtt.
Jelenleg a könyvtárban mintegy hatezer könyv található a legkülönfélébb műfajokból. A városvezetés hivatásos könyvtárosokat is felvett a könyvtár kezelésére.
A könyvtár mostanra elérte befogadóképességének határát, ezért a könyvek egy részét iskoláknak, oktatási programoknak, illetve börtönöknek ajánlották fel.
Forrás: https://www.nlcafe.hu/szabadido/20180118/konyvtarat-nyitottak-az-elhagyott-konyvekbol/

Több magyar mű is közkinccsé vált január elsejétől
 Az Európai Unióban eddig is hatályos szabályozás értelmében január elsejétől szabadon felhasználhatók azon szerzők művei, akik 70 évvel ezelőtt, azaz 1947-ben hunytak el.
Czóbel Minka és Orczy Emma művei is szabadon felhasználhatók január 1-jétől, mivel az Európai Unióban hatályos szabályozás értelmében az év utolsó napján megszűnik minden olyan alkotás szerzői jogi védettsége, amelynek utolsó élő szerzője 70 évvel ezelőtt, azaz 1947-ben hunyt el. Így közkinccsé válnak a Robin Hood történetét is jegyző Evelyn Charles Vivian művei, valamint a Dr. Dolittle írója, Hugh Lofting alkotásai is.
A szimbolista és műfordító Czóbel Minka a századfordulós magyar líra és szimbolizmus egyik első képviselője.. Elsők közt alkalmazta itthon a szabadvers műfaját, és tudatosan használta a francia dekadensek stílusát is, így a Nyugat című folyóirat és Ady Endre egyik legfontosabb előzményeként tartják számon. Anyanyelvi szinten beszélt angolul, németül és franciául, költői munkásságán kívül műfordítói életműve is említésre méltó. Itthon ő fordította először magyarra a szimbolista Verlaine verseit, magyarról németre ültette át Az ember tragédiáját, illetve angol nyelven jelentette meg Petőfi több költeményét is, ezeknek most szintén megszűnik a védettségük.
Orczy Emma magyar származású bárónő családjával Angliába emigrált, és ott vívott ki népszerűséget. Több detektívkötet megírása után 1905-ben publikálták A Vörös Pimpernel című kalandregényét, mely egy maga fogalmazta, 1903-as, nagy sikerű színpadi darab átírása. A mű népszerűségét mi sem jelzi jobban, hogy 1995-ben az Egyesült Államokban CD-re rögzítették a világirodalom kétezer olyan műalkotását, amelyet mindenkinek „ismernie kell”, és egyetlen magyar vonatkozású műként ez az alkotás került közéjük. Ezek után tizennégy egyéb nyelvre fordították le, majd több tucat mozi- és tévéfilm készült belőle.
Robin Hood és Dr. Dolittle megalkotója is hetven éve halt meg. Evelyn Charles Vivian – eredeti nevén Charles Henry Cannell – lapszerkesztőként és novellistaként vált ismertté Angliában. Leginkább fantáziatörténeteivel szerzett népszerűséget, és főleg a felnőtt korosztálynak publikált, de valós ismertséget a fiatalabb korosztálynak szánt Robin Hood-legenda lejegyzésével vívott ki magának. Hugh Lofting állatok iránti gyermekkori rajongásából született az angol író Dr. Dolittle című sorozata. Szintén hetven éve hunyt el Hans Fallada novellista, Duncan Campbell Scott író, költő, Tristan Bernard drámaíró és novellista.
Forrás: https://kronika.ro/kultura/tobb-magyar-mu-is-kozkinccse-valik-januar-elsejetol

Szerkesztők:
Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Borbé Levente (Márton Áron Gimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu

Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó.

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups. com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.

Nincsenek megjegyzések: