2018. március 15., csütörtök

Emlékezés az 1848-as forradalomra




Gimnáziumunkban is megünnepeltük március 15-én az 1848-as forradalom és szabadságharc kitörését. A rendezvény egyik színfoltja a gimnázium könyvtára lett. Kiállítást rendeztem be a forradalom és szabadságharc emlékére. A kiállítás anyagát a gimnázium könyvtárának dokumentumai alkották: könyvek, illusztrációk, képek, térképek, zászló. 

 

A kiállítást sokan megtekintették, passzolt ahhoz az ünnepi hangulathoz, amelynek részese lehetett minden egyes gimnáziumi ünneplő.


A kiállításon kívül egy rövid történeti összefoglalóval készültem az iskolánk részvételéről az 1848-as forradalom és szabadságharcban, amelyet a világhálón is el lehet olvasni Iskolánk és az 1848-as forradalom címmel.

Iskolánk és az 1848-as forradalom

Előzetes

1820-ban rendelet érkezik a Habsburg Birodalom történetének tanítására, így lehetőség nyílik a magyar történelem részletesebb megismertetéséhez, amit a tanárok meg is tesznek.
1843-ban azonban egy rendelet alapján betiltják az iskolai ünnepeken a politikai célzatú beszédet, a hasonló jellegű vers elmondását és a színdarab előadását. Ráadásul betiltják a magyar nemzet történetének részletes tanítását, egy régebbi rendeletre hivatkozva a humaniórák alsó osztályában teszik kötelezővé.
* * *
1848 márciusában a forradalom szele elérte Csíkországot is. A tanárok diákjaik között alig tudtak rendet tartani. A csíkszeredai Gecző János és a háromszéki Donát Pál hazatérve Marosvásárhelyről az összegyűlt tanulóifjúsággal a szeminárium nagytermében ismertetik a forradalom célkitűzéseit, és az eseményeket, amelyek országszerte történtek. Sőt, továbblépve, a diákokat forradalmi dalokra tanították, tüntetésekre buzdították. A diákok az osztrák helységnévtáblákat magyarra cserélik ki. Ezen események hírére mozgósítják a hadsereget, élén Kovács Ignác főhadnaggyal, aki az ifjúságba akar lövetni. Az igazgató keményen ellenállt, nem engedte be a szemináriumba a katonákat, hivatkozva arra, hogy egy ilyen helyre fegyvertelenül lehet csak belépni. A hadnagy dühében csak lehordani tudta az ott tartózkodó diákságot. Ők fittyet hányva a dorgálásnak megkezdték ténykedésüket. Nyíltan szembe mertek állni az osztrák önkényuralommal. Az abszolutizmus jelképét a kétfejű sast darabokra törik a Csíksomlyó környéki falvakban (Várdotfala, Csobotfala, Csomortán, Pálfalva, Csíktaploca). Az ifjak tüntetést szerveznek a csíkszeredai Mikó-vár előtt nem törődve azzal sem, hogy a várban éppen Lázár László osztrák császári küldött tartózkodott. A Kájoni János által alapított nyomdában Hadi Lapot, forradalmi röpcédulákat, Csíki Gyutacsot kezdenek el nyomtatni. Szomorúan vette tudomásul az akkori hatalom, hogy a jól fegyelmezett székely hadsereg nem szolgálja továbbra is hűségesen őket, hanem hátat fordít nekik. A nagyobb diákok zöme bevonult a hadseregbe, míg a kisebbek a csíkszentmártoni hadi iskolában folytatták tanulmányaikat. Az oktatást a csíkszentgyörgyi Gál Sándor ezredes biztosította.

1849 nyarán a forradalom bukását felismerő ferencesek a szabadságharc dokumentumait gondosan elrejtik a somlyói kolostorban. Sajnos a kolostor későbbi felforgatása során a még megmaradt iratok továbbpusztulnak.
1849 őszén az ideérkező császári csapatok barbár pusztítást végeznek a kolostorban és az iskolában. A "vizsgálódás" után összeszednek minden fontos eszközt és élelmet. Veress Ignác az akkori házfőnök pontos leírást készít az elvitt eszközökről és élelemről. A katonaságtól megszállott iskolaépületet csak 1851 nyarán ürítették ki. Ezért történt az, hogy a tanítás három esztendőn keresztül szünetelt.
Kovács Miklós, akkori tisztségében, mint erdélyi püspöknek köszönhetően a megrongálódott csíksomlyói gimnázium 1851 októberében újraindul. Sajnos a volt tanítványok már nem térnek vissza az iskolapadokba. Megkezdődik a diákok összeszedése. A szülőket értesítik, hogy a tanévkezdés október huszonhatodikán van. A tanévkezdés nehéz helyzet elé állítja az iskola vezetőségét. Az intézet kis gimnázium szintjére sorvadt. Tanév elején a tanítás a rendház asztalosműhelyében folyik. A tanárok egymást váltogatva diktálva tanították a diákokat. Ezzel a rákényszerült módszerrel sok időt vesztenek, s nem haladnak az anyaggal. A szegénység és a drágaság akadályozta a tanítást és a neveltetést.
 
Veress Ignác zárdafőnöknél, érdeklődik az erdélyi püspök az iskola állapotáról, a tanári karról. Ekkor kerül szóba először, hogy világi papokat is vesznek fel a tantestületbe.
A hatóságok többször is ellenőrizték az iskolát A Ferenc-rendi szerzetes tanárokat a forradalom ideje alatti csíksomlyói nyomdában kiadott proklamációk engedélyezése végett, szigorú tisztogatásnak vetik alá. Ezért a ferenceseket csak feltételesen engedték vissza az iskolába. A főkormányszék döntése szerint, három világi papot, két ideiglenes állást szerzeteseknek, és szintén egy ideiglenes állást az igazgatónak, aki szintén szerzetes volt. Bizonyos idő elteltével csak hittant tanítani engedélyezték egészen 1901-ig. 
 
Az iskola javítására szánt összeg elsikkad. Az épületet csak egy évre rá sikerül rendbe tenni. 
 
A forradalomban részt vett diákok, ha már térhettek vissza az iskola falai közé, új utakat keresve próbálták túlélni a vereség traumáját. Egy részük elmenekült külhonba, vagy itthon bujdosott, akiket megtaláltak a hatalom megbízott emberei, besorozták az osztrák hadseregbe és elvitték a külföldre. Akiknek sikerült a környéken bujdosniuk, sokan közülük titokban fegyvereket rejtegettek. Még remélték, hogy egyszer eljön a szabadság ideje, ahol nincs rabiga, meg jobbágysors, ahol népek-nemzetek békességben élhetnek. Az olaszországi forradalom hírére a bujdosók közül sokan csatlakoztak Garibaldi csapatához, amelyben Gál Sándor is harcolt.

Gimnáziumban padjait koptató híres forradalmárunk: Gábor Áron tüzér őrnagy, ágyúöntő és nemzeti hős.



Könyvészet

  1. Antal Imre: „Tisztesség adassék”- Lapok a csíkszeredai Római Katolikus Főgimnázium történetéből. Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 1994
  2. Bándi Vazul: A csíksomlyói Római Katolikus Gimnázium története. Csíkszereda, 1895?
  3. Boros Fortunát: Csíksomlyó a kegyhely. Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 1994
  4. Magyar Életrajzi Lexikon. Akadémiai Könyvkiadó, Budapest, 1967
  5. Sávai János: A csíksomlyói és a kantai iskola története. Ferences nyomda és Könyvkiadó, Szeged, 1997.
  6. Sávai János: A székelyföldi katolikus plébániák levéltára. Ferences nyomda és Könyvkiadó, Szeged, 1997.
  7. Gimnáziumi értesítők: 1873 Marosvásárhely kiadás, 1899-1890, 1940-1941, 1941-1942, 1943-1944, 2005-2006 tanévek, Csíkszeredai kiadások.

Borbé Levente
könyvtáros,
Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda




Nincsenek megjegyzések: