2018. március 2., péntek

ReMeK-e-hírlevél, 2018/3. számából

Új adatbázisok az Erdélyi Magyar Adatbankban 
A felhasználói visszajelzések alapján, az Erdélyi Magyar Adatbank egyrészt új adatbázisokat és szöveggyűjteményeket bocsátott a felhasználói rendelkezésére, másrészt az egyik leggyakrabban használt adatbázis mobilverzióját is elkészítette.
Februárban ezért elérhetővé vált az Erdély etnikai és felekezeti statisztikái adatbázisnak a mobilverziója. Ez az adatbázis, amely Erdély 1852 és 2011 közötti, etnikai és felekezeti statisztikáit a népszámlálási adatok alapján összegzi, az Adatbank egyik leggyakrabban használt adatbázisa, ezért is tűnt fontosnak, hogy létrejöjjön a könnyen kereshető mobilverzió is, amellyel bármikor, pillanatok alatt megkereshetők egy település adatsorai. (A mobilverzió a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával valósult meg.)
Új anyagként kerültek fel az Erdélyi Magyar Hírügynökség 1983 és 1989 közötti jelentései. Ara-Kovács Attila, az erdélyi Ellenpontok c. szamizdat folyóirat társszerkesztője 1983-ban, Romániából való kiutasítása után indította útjára egyszemélyes magán-hírügynökségét Budapesten. Az EMH elsősorban az erdélyi magyarságot érintő, nem hivatalos úton beszerzett híreket és háttéranyagokat közölt, eleinte magyarul, később angol fordításban is, s ezáltal a nyugati jogvédő szervezetek egyik fontos híranyag-szállítójává vált.
A februári újdonságok közé tartozik a helytörténet és honismeret módszertani digitális szövegtár összeállítása és internetes hozzáférhetővé tétele is. A helytörténeti digitális szövegtár összeállítását az motiválta, hogy egyre több, honismereti kutatásokkal kapcsolatos módszertani, bibliográfiai kérés érkezett az Erdélyi Magyar Adatbank tartalomfejlesztőihez. Az összeállítás a helytörténeti kutatókat és kutatásaikat akarja azzal segíteni, hogy a legfontosabb vonatkozó kézikönyveket, tankönyveket, bibliográfiákat, repertóriumokat és módszertani tanulmányokat közreadják, a téma historiográfiai irodalmával és nem utolsó sorban néhány elismerten szakszerű, mintaértékű munkával együtt. (A szövegtár a Bethlen Gábor Alap támogatásával valósult meg.)
Forrás: http://www.adatbank.ro/
  
Irodalmi pályázat határon túli magyar középiskolásoknak
A Guttenberg Pál Népfőiskola és az Orpheusz Kiadó a Magyar Széppróza Napja alkalmából vers- és novellaíró pályázatot hirdet határom túli magyar középiskolás diákok számára. Minden pályázó kategóriánként 1-1 művel jelentkezhet, maximum 5 A/4-es gépelt oldal (12-es betűméret, másfeles sorköz) terjedelemben. A 15 legtehetségesebbnek ítélt pályázó részt vehet a 2018 augusztusában, Balassagyarmaton rendezendő Orpheusz Írótáborban. Továbbá (megfelelő mennyiségű és minőségű pályamunka esetén) a legjobb írásokból antológiát jelentetnek meg. Az eredményhirdetésre és díjátadásra 2018. június 4-én, a Nemzeti Összetartozás Napján Budapesten kerül sor, az eseményen további díjak is átadásra kerülnek.
Beadási határidő: A magyar költészet napja, 2018. április 11. A pályaműveket postai úton lehet beadni, 3 példányban, gépelve, feltüntetve a pályázó nevét, elérhetőségét (levelezési cím, e-mail és telefon), lakhelyét, iskoláját, életkorát, erre a címre: Orpheusz Kiadó 1062 Budapest, Bajza utca 18. A borítékra írják rá: „Irodalmi pályázat”.

Hargitás szerzők könyvbemutatója – 50 éves a megye lapja
Az 1968-as megyésítés ötvenedik évfordulóján félszáz esztendejét ünnepli Hargita megye, valamint napilapja, a Hargita Népe. A Hargita Népe Kiadó gondozásában legutóbb megjelent kötetek bemutatójával és a szerzőkkel való beszélgetéssel folytatódott 2018. február 22-én a Hargita Megye Tanácsa által szervezett jubileumi rendezvénysorozat. A Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében Sarány István főszerkesztő vezette a beszélgetést. A meghívott „hargitás” szerzők közt a napilap egykori és jelenlegi, külső és belső munkatársai voltak jelen: Ádám Gyula, Balázs Lajos, Cseke Gábor, Daczó Katalin, Ferencz Imre, Kovács Hont Imre, Kozma Mária, Kristó Tibor és Sarány István. A népes közönség soraiban ott ültek a napilap egykori meghatározó újságírói és mai szerkesztői, kollégáik. A házigazdák részéről Kelemen Katalin köszöntötte a lap munkatársait, méltatva annak szerepét a tájékoztatásban, dokumentálásban. Sarány István főszerkesztő arról kérdezte a meghívottakat, mit jelent számukra „hargitás” szerzőnek lenni. A megszólaló szerzők felidézték a laphoz fűződő személyes emlékeiket, elhangzott a napilap életpályákat végigkísérő szerepe, az elmúlt 50 év történéseinek dokumentálásában vállalt szerep.
A második körkérdés a Hargita Népe Kiadónál az elmúlt két évben megjelent kötetekre vonatkozott, a szerzők saját köteteikről beszéltek, röviden ismertetve azokat. Az évfordulós rendezvény keretében Nagy P.. Zoltán (1943–2010), a Hargita egykori fotóriporterének munkáiból nyílt kiállítás. A néhai csíkszeredai fotográfus egyike a lap alapítóinak, fotóművészeti tevékenységét itthon és külföldön is rangos díjakkal ismerték el. A teremben rögtönzött kiállításon a Hargita Kalendáriumokat is megtekinthették a jelenlevők. A találkozó kötetlen beszélgetéssel ért véget.
A sajtóban a bemutatóról: https://hargitanepe.eu/konyvekrol-szakmarol/

A Székely Könyvtár kihívásai
A 2010-ben indított Székely Könyvtár sorozatát száz kötetre tervezték, melyből eddig mintegy hatvan jelent meg. A könyvsorozat Hargita Megye Tanácsa és a Hargita Kiadóhivatal közös könyvkiadási projektjeként indult, amely a székelységgel – és Székelyfölddel – foglalkozó irodalom igen széles palettáját kínálja az olvasóknak. A sorozatban megtalálhatók klasszikus és kortárs szépirodalmi művek, történettudományi, néprajzi vagy szociográfiai munkák is
A tervezett sorozatnak immár a felén túl, a Székely Könyvtárról, Székelyföld-képekről, a székely(földi) identitás kihívásairól és lehetőségeiről a főszerkesztő, Lövétei Lázár László költő beszélt.
- A sorozatot 100 kötetesre terveztétek, eddig 60 jelent meg belőle. Tudtommal a megjelentetett (és tervezett) könyvek publikálása mögött – tematikai vagy korszakolási szempontból – jól átgondolt koncepció áll…
- Évi 10 kötetet jelentetünk meg, 5-ös minisorozatokban (tavasszal, Pünkösdkor, illetve ősszel, a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvásárra), de azt már a kezdetekkor eldöntöttük, hogy ezekben az 5-ös minisorozatokban igyekszünk tényleg lefedni a teljes Székelyföldet (vagyis legyen benne csíki, háromszéki, udvarhelyszéki stb. szerző is). S persze igyekszünk azóta is – ha csak egy mód van rá – régi (16-18. századi), 19.. századi, 20. század eleji-közepi és egy-egy kortárs szerzőt egyaránt beválogatni az 5 kötetbe.
- Elárulnád-e, kik és milyen művek fognak helyet kapni a Székely Könyvtár következő köteteiben?
- A teljesség igénye nélkül: Orbán Balázs nélkül természetesen nem egész egy ilyen sorozat. Nem feltétlenül A Székelyföld leírásának újrakiadására gondolunk (ezt a monumentális monográfiát elvileg mindenki ismeri), hanem egy válogatásra útleírásaiból, országgyűlési beszédeiből stb. Tamási Gáspár Vadon nőtt gyöngyvirágának szintén itt a helye.
Én speciel egy Kacsó Sándor-kötetet is szeretnék, hiszen a két háború közötti, izgalmas Brassói Lapok szerkesztőjeként tényleg fontos riportokat-cikkeket jegyzett.
- Végezetül: milyen az a Székelyföld-kép, amely – szíved szerint – kirajzolódik a Székely Könyvtár-sorozatból?
- Szerencsére (vagy sajnos – hozzáállás kérdése ez is), a Székely Könyvtár sorozatból is az derül ki, legalábbis számomra, hogy mi is ugyanolyanok vagyunk, mint a többi népcsoport, azzal az egyáltalán nem elhanyagolható megjegyzéssel, hogy másképpen – ha úgy tetszik: fürgébben – jár az agyunk. Hogy ez jó-e vagy rossz – döntse el ki-ki maga.

Átmentik a Székelyföld emlékezetére vonatkozó régi kéziratokat
A Székelyhon portálon a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár digitalizálási tevékenységéről készült riport olvasható. Kelemen Katalin, a könyvtár osztályvezetője, a helyismereti részleg munkatársa közölte: a csíkszeredai könyvtár fontos célkitűzésének tekinti, hogy minél teljesebb körben elérhetővé tegye a regionális és helyi, kulturális és természeti értékeket a virtuális térben. 2009-ben több, az online könyvtári szolgáltatások fejlesztését célzó projektet indított el a csíkszeredai megyei könyvtár, és ezek részeként feladatuknak tekintik a könyvtári gyűjtemény helyi és regionális szempontból értékes dokumentumainak digitalizálását is. Ez és internetes közzétételeük is 2009-ben kezdődött el a csíkszeredai könyvtárban, többek között a gyűjteményükben őrzött ritka vagy a máshol nem található dokumentumokat digitalizálták.
A megyei könyvtár munkatársai által a könyvtár gyűjteményeiből digitalizált kiadványok az Országos Széchényi Könyvtárral (OSZK) kötött partnerszerződés révén válnak elérhetővé az interneten. A könyvjellegű, teljes szövegű digitális dokumentumok az OSZK által működtetett Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK – mek.oszk.hu) adatbázisában válnak elérhetővé. A digitalizált folyóiratok vagy periodikus kiadványok az Elektronikus Periodika Adatbázis és Archívumban (EPA – epa.oszk.hu) kereshetők. ’A KJMK gyűjteményeiből 2009 óta számos helytörténeti-művelődéstörténeti szempontból fontos, forrásértékű, ma már könyvtárakban is nehezen fellelhető, ritka kiadványt digitalizáltunk. Elsősorban 18–19. századi erdélyi és székelyföldi vonatkozású kiadványokat (helyi monográfiák, történeti, művelődéstörténeti munkák) és olyan 20. századi erdélyi, székelyföldi vonatkozású munkákat, amelyek esetében a szerzői jogvédelem már lejárt.’ – ismertette a könyvtáros.
Tavaly decemberig 379 könyvet digitalizáltak, ezek közül jelenleg a MEK-ben online elérhető 297 cím. Szintén online elérhetővé tettek számos korabeli újságot, az EPA adatbázisában ott van az 1849–1945 közt megjelent helyi periodikák közül 14 kiadvány 78 évfolyama, közel 17 ezer oldal, ezeket az OSZK-val együttműködve digitalizálták. Így váltak online olvashatóvá a régi helyi sajtó évfolyamai, főként a Csíki Lapok 1899–1945 között megjelent évfolyamai. A könyvtár által digitalizált kiadványok az intézmény honlapjáról, az Elektronikus Könyvtár menüpontból érhetők el és böngészhetők.
A könyvtári digitalizációs munka idén új lendületet kaphat, a Hargita Megye Tanácsa által finanszírozott beruházás révén 2017 decemberében az intézmény beszerzett egy nagy teljesítményű szkennert. A Book Eye 4 professzionális szkenner egyedi iratok, régi könyvek, tehát a könyvtár értékes, régi dokumentumainak, helytörténeti értékeinek digitalizálását is lehetővé teszi.” A szkenner mellett a digitalizálási utómunkálatokhoz egy szövegfelismerő szoftver új változatát és több nagyteljesítményű számítógépet is be tudtak szerezni.

 A magyar széppróza napja Erdélyben is
Több mint 120 kortárs író részvételével ünnepelték meg első alkalommal a magyar széppróza napját – mondta el Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke Budapesten. Hozzáfűzte: a február 12. és 23. között zajlott, több mint száz program szervezésében több mint ötven magyarországi és határon túli kulturális intézmény és szervezet vett részt. A Magyar Írószövetség novemberi választmányi ülésén hozott döntésével kezdeményezte, hogy február 18-án, Jókai Mór születésnapján rendezzék meg Kárpát-medence szerte a magyar széppróza napját.
Jókai Mór születésnapja azért alkalmas a széppróza ünnepének a megrendezésére, mert írói életműve mai napig a magyar irodalom egyik legnagyobb, megkerülhetetlen teljesítménye, komolyan hozzájárul történelmi önismeretünkhöz és identitásunk megőrzéséhez. Emellett Jókai Mór volt az első, modern értelemben vett hivatásos prózaírónk, aki írói és szerkesztői munkásságából élt, közéleti szerepeit is íróként viselte – vélik a kezdeményezők. Rámutattak, azt remélik, hogy az általuk kezdeményezett ünnep jelentősen hozzájárul majd a magyar prózairodalom eredményeinek és a kortárs prózaírók munkásságának jobb megismeréséhez és megbecsüléséhez.

Elhunyt Kallós Zoltán néprajzkutató, népzenegyűjtő
Életének 92. évében, 2018. február 14-én elhunyt Kallós Zoltán, a Nemzet Művésze címmel és a Magyar Corvin-lánccal kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas néprajzkutató, népzenegyűjtő.
Kallós Zoltán 1926. március 26-án született a Kolozs megyei Válaszúton. Szülőfalujában 1992-ben hozta létre a nevét viselő, a szórványvidékeken élő magyar gyermekek anyanyelvi oktatásával foglalkozó Kallós Zoltán Alapítványt, amelynek 25. évfordulóján, 2017 nyarán avatták fel Válaszúton a kibővített Kallós Zoltán Múzeumot és Népművészeti Központot.
A néprajzkutató 2017 márciusában vette át a Kossuth Nagydíjat, ugyanazon év áprilisában kapta meg a kulturális örökségvédelem terén legnevesebbnek számító uniós elismerést, az Europa Nostra-díjat, majd májusban az online közönségszavazáson is ő nyert.
Kallós Zoltán temetésére február 17-én került sor, utolsó útjára válaszúti otthonából a kedvenc dalával, az ördöngösfüzesi bujdosódal eljátszásával indították, melyet a több tucat népzenészből szerveződött alkalmi zenekar játszott a Kallós-kúria udvarán összegyűlt, végtisztességet tevő, mintegy ezer jelenlévőnek.

Vida Gábor és Tompa Andrea is esélyes a 2018-as Aegon-díjra
Összeállt az idei Aegon Művészeti Díj szűkített listája, megvan az idei tíz jelölt, akik között erdélyi származású szerzők is találhatók: Tompa Andrea (Omerta) és Vida Gábor (Egy dadogás története).
A 2018-as shortlisten erős a líra és erősek a nők: 4:6 arányban versek és regények, női és férfi szerzők versenyéről szól az idei év. Átfogó, visszatekintő, összegző és gyűjteményes művek jellemzik a listát, izgalmas hősnők, önéletrajziság és a közelmúlt eseményei, lírában és nagyregényben is. Négy verseskötet és hat regény, összesen két kiadó – Magvető és Jelenkor – tíz kötete van versenyben a 3 millió forinttal járó elismerésért. A díjazott mű sikerét több tízmillió forint értékű média-megjelenéssel is támogatja az Aegon Művészeti Díj.
2018-ban is közel száz kötetet jelöltek a könyvkiadók – a szűkített tízes lista a hét fős zsűri szavazatai alapján áll össze. A zsűri minden évben megújul, tagjai – irodalomtörténészek, kritikusok, tanárok – a válogatás során nem tudnak egymásról. Titkos online felületen szavaznak, hogy befolyásolásra esély se legyen, a nyertesről viszont már élő vitában, konszenzusos szavazással döntenek. Hogy kik ők, azt a díjazottat bejelentő sajtótájékoztatón ismerheti meg a közönség.
Mind a tíz könyvről oktatási anyag, komplex irodalmi óravázlat készül középiskolai magyartanárok számára, ezek – ahogyan a megelőző években is – felkerülnek a díj honlapjára és ingyenesen elérhetőek.
2018 díjazott szerzőjéről tavasszal dönt a zsűri, a nyertes könyv írója a 2018. április 10-i ünnepélyes díjátadón veheti át az elismerést a budapesti Katona József Színházban.

E lapszám felelős szerkesztői: Bákai Magdolna és Kovács Eszter.



Nincsenek megjegyzések: