2018. július 3., kedd

ReMeK-e-hírlevél 2018/7. számából

Új informatikai rendszer: elektronikusan rögzítik és tárolják az anyakönyvi dokumentumokat
Az európai alapokért felelős román minisztérium és a belügyminisztérium az anyakönyvi okiratok informatikai feldolgozását célzó programot indított el 2018. június 25-én - közölte Rovana Plumb miniszter. „Ma az Európai Alapokért Felelős Minisztérium és a Belügyminisztérium a finanszírozási szerződés aláírásával megkezdte a romániaiak számára fontos programot (…), vagyis az anyakönyvi dokumentumok egy integrált rendszerrel történő feldolgozását, ami 50 millió polgári jogi dokumentumot jelent” - nyilatkozta a tárcavezető.
Az európai alapokért felelős miniszter szerint minden születési, házassági, halotti, illetve válásról szóló anyakönyvi okiratot feldolgoznak. A program értéke 185 millió lej, kivitelezésére 36 hónap áll rendelkezésre.
Forrás: http://ziarharghita.ro/hu/noul-sistem-informatic-actele-de-stare-civila-vor-fi-securizate-si-stocate-electronic

Hetven éve született Baka István
A költői képalkotás és a szerepjáték-költészet egyik legjelentősebb megújítója, az író, műfordító, szerkesztő Baka István hetven éve született. Ebből az alkalomból a Baka István Alapítvány ismét meghirdeti középiskolás és felnőtt kategóriában a Kárpát-medencei Baka István vers-, énekelt vers- és prózamondó-találkozóját és versenyét „Én itt vagyok – Üzenet Új-Huligániából” címmel. A rendezvényre 2018. október 20-21-én Szekszárdon, a Babits Mihály Kulturális központban kerül sor. A kiíró szervezet elérhetőségei: Baka István Alapítvány, 7100 Szekszárd, Szent István tér 26., tel.: 06-70-459-19-25, e-mail: baka.istvan.alapitvany@gmail.com.
Forrás: www.baka.hu

Magyarok a román nemzetállamban
 A Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesülete (SZMÚE) riportpályázatot hirdet Magyarok a román nemzetállamban címmel. Irányadó kérdéskör: Milyen következményekkel járt Erdély Romániához csatolása az itteni magyarokra nézve? Hogyan ítélik meg a jelenlegi helyzetüket? Miként viszonyulnak a szülőföldhöz és a nemzeti önazonossághoz? Van-e közösségi jövőképük? Látnak-e megoldást gondjaikra, és miként lehetne azt megvalósítani?
Bárki pályázhat, életkortól, lakhelytől és állampolgárságtól függetlenül. Benevezni csak eddig meg nem jelent írásokkal lehet.
A beérkezett pályaműveket öttagú szakmai testület bírálja el, amelynek elnöke Farkas Árpád Kossuth-díjas író, költő, műfordító, tagjai pedig Farcádi Botond, a Háromszék főszerkesztője, Galbács Pál, a SZMÚE alelnöke, Karácsonyi Zsigmond, a Népújság főszerkesztője és Sarány István, a Hargita Népe főszerkesztője.
Az első helyezettet 500 (ötszáz), a második helyezettet 250 (kétszázötven), a harmadik helyezettet pedig 150 (százötven) euróval díjazzák. A nyertes pályamunkák a Brassói Lapok hetilapban, valamint a Hargita Népe, a Háromszék és a Népújság című megyei napilapokban jelennek meg.
Részletes tájékoztatás Bedő Zoltán SZMÚE-elnöktől kérhető a bezo59@freemail.hu címen.
Forrás: https://www.e-nepujsag.ro/op/article/magyarok-rom%C3%A1n-nemzet%C3%A1llamban

Spanyolországi nemzetközi találkozón számoltak be a könyvtár digitalizálási eredményeiről
2018. június 19. és 22. között került sor a spanyolországi Valladolidban a CD-ETA – „Collaborative Digitization of Natural and Cultural Heritage” európai uniós projekt keretében az ötödik tematikus szemináriumra. A projektben Hargita Megye Tanácsa partnerként vesz részt. A spanyolországi szakmai egyeztetés tematikáját a könyvtárak és levéltárak digitalizációja képezte, házigazdája pedig ezúttal a spanyolországi partner, a Santa María la Real Alapítvány projektcsapata volt.
A találkozón Hargita Megye Tanácsának képviseletében Zonda Erika projektmenedzser, a Programok, projektet és közbeszerzések vezérigazgatóságának vezetője, illetve Iochom Zsolt, a projekt marketingfelelőse vett részt. A Kájoni János Megyei Könyvtárat Máthé Izabella könyvtáros képviselte, aki bemutatta a megyei tanács alintézményeként működő munkahelye digitalizációs tevékenységét, illetve regionális online tartalmak, Hargita megyei regionális adatbázisok közzététele terén elindított projektjeit.
2009-ben indult el a digitalizálási tevékenység a Kájoni János Megyei Könyvtárban. A Székelyföldi digitális emlékezet című projekt partnere az Országos Széchenyi Könyvtár, ezáltal a könyvtár gyűjteményeiből digitalizált dokumentumok a Magyar Elektronikus Könyvtárban és az Elektronikus Periodika Archívumban és Adatbázisban is elérhetővé válnak. 2018 májusáig a könyvtár gyűjteményeiből online elérhető dokumentumok közel 100 000 oldalt tesznek ki. A Kájoni János Megyei Könyvtár gyűjteményeiből jelenleg 240 digitalizált dokumentum elérhető az Európai Unió (EU) multimédiás elektronikus könyvtára, az EUROPEANA oldalán, ugyancsak az Országos Széchenyi Könyvtár munkatársainak köszönhetően. Jelenleg két Hargita megyei, regionális tartalmú adattár érhető el a könyvtár weboldalán: a helyismereti adatbázis, valamint a személyiségek adatbázisa.
Forrás: http://www.hargitamegye.ro/hirek/hargita-megyei-jo-peldakat-mutattak-be-spanyolorszagban.html
http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/631/a-spanyolorszagi-valladolidban-szervezett-nemzetkozi-talalkozon-szamoltunk-be-digitalizalasi-eredmenyeinkrol-online-adatbazisainkrol

Együttélési modellek a Kárpát-medencében
 Együttélési modellek a Kárpát-medencében címmel jelent meg az Erdélyi Magyar Örmények Szövetsége (EMÖSZ) kiadásában a 2016-ban, Budapesten, az Országház felsőházi termében szervezett konferencia erdélyi vonatkozású előadásainak anyaga a székely-magyar, örmény, zsidó és szász együttélésről Erdélyben, illetve néhány magyarországi nemzetiség bemutatkozása. A kötet szerzői dr. Puskás Attila, dr. Turgyán Tamás, dr. Zsidó Roland. Csíkszeredai bemutatójára 2018. június 28-án került sor a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében.
Dr. Puskás Attila, az EMÖSZ elnöke mutatta be a kötetet, az est házigazdájaként Sarány István újságíró, a Hargita Népe napilap főszerkesztője beszélgetett a szerkesztővel és szerzővel. Dr. Puskás Attila kifejtette, az együttélés alapfeltétele a saját hagyományok megélésének lehetősége, amely feltételezi a közösségek önszerveződését, ennek példaértékű modelljeit találjuk meg a történelmi Erdély területén.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/esd/2018-06-28

Most aztán mesélhetsz!
 2018. június 1-én 14 és 16 óra között, a székelyudvarhelyi Városi Parkban, Elek Apó Kútjánál gyermeknapi mesemondó versenyt szervezett a helybeli Városi Könyvtár. Olyan vállalkozó kedvű gyermekek jelentkezhettek , akik mesét mondtak, vagy felolvastak Mátyás királyról . Sok értékes nyereménykönyv várta gazdáját. Az eseményre jelentkezhettek osztályközösségek is.
Forrás: https://www.facebook.com/Biblioudv/?fref=ts

Ferenczi Attila költő a gyegyószentmiklósi Városi Könyvtárban
2018. június 26-án Ferenczi Attila gyergyószentmiklósi tanár, költő a város neves szülöttjéről, Salamon Ernő gyegyószentmiklósi költő, riporter, lapszerkesztő és politikus életútjáról és műveiről beszélt a Városi Könyvtárban. Az eseményen a városi Könyvbarátok Klubjának tagjai és érdeklődők tették tiszteletüket.
Forrás: http://gyvk.ro/hu_HU/

Könyvtárat avattak a csíkszentsimoni falunapokon
 Kétnapos falunapi programmal várták a kikapcsolódni vágyókat Csíkszentsimonba június utolsó hétvégéjén. 2018. június 30-án délben adták át a helyi könyvtárat, amely már több éve nem működött, mostanra viszont nemcsak felújították, hanem be is rendezték, hogy újra használatba vehessék a községbeliek.
Forrás: https://szekelyhon.ro/aktualis/konyvtarat-avatnak-a-csikszentsimoni-falunapokon

A kölcsönzőpult másik oldalán
Barátai azt hiszik, hogy egész nap olvas. Szülei azt hiszik, hogy lépten-nyomon a könyvet népszerűsíti. A betérők azt hiszik, hogy folyton a számítógépen passziánszozik vagy zoknit kötöget. De mit csinál valójában a könyvtáros? A székelykeresztúri könyvtár újszerű, szokatlan kezdeményezéssel rukkolt elő: fordított napokat hirdetett a nyárra. "Egy-két héten belül csökkenni fog a forgalom a szünidő miatt, hiszen mindenki elutazik, elengedi magát. Ezért szoktunk kitalálni mindenfélét, hogy az ifjúságot becsalogassuk" – nyilatkozta Lőrinczi Edit könyvtáros. Az intézményben korábban már volt önkénteskedési lehetőség, főleg költözködéskor, amikor cipekedni kellett vagy betűrendbe szedni az állományt, de ez az első alkalom, hogy a kölcsönzőpult mögé lehet ülni, kiszolgálni, körbevezetni az olvasókat, segíteni az olvasnivaló kiválasztásában, a keresgélésben. A feladatok közé tartozik még a naponta érkező folyóiratok rendezése, a sérült kiadványok kijavítása, „mert a ragasztáshoz sokszor nem elég két kéz, valakinek tartania is kell a könyvet”. A könyvtár ugyanakkor beveszi azokat a könyveket is, amelyeket az otthonokból száműznek – ezeket a példányokat mind fel kell venni a rendszerbe, belepecsételni, megszámozni, osztályozni. Hasonlóképpen az adományba kapott köteteket, amelyeknek köszönhetően a negyvenötezres állomány folyton bővül.  "Sok kiadót kerestünk meg azzal a kéréssel, hogy enyhén sérült, kereskedelembe nem küldhető könyveiket mi elfogadjuk. Így érkezett be pár ezer mostanában, csak a magyarországi Scolar Kiadó 256 darab, főleg új könyvet küldött legutóbb, melyek értéke tízezer lejre rúg" – magyarázta a könyvtárosnő.. A leendő gyakornokoknak arra is lesz lehetőségük, hogy saját ötleteket valósítsanak meg, különféle akciókat, eseményeket szervezzenek, bekapcsolódjanak már meglévő projektekbe. A legújabb tevékenység egyébként, amibe belevágott a könyvtár, a közösség javát szolgálja: vászonszatyrokat varrnak, hogy városszinten kiváltsák a műanyag zacskókat.. Ehhez várnak felnőtteket, gyerekeket, akik szabni-varrni-fércelni tudnak. "A varrógépet már beállítottuk, és turkálós használt anyagokból, otthoni szövetmaradékokból dolgozunk majd, így semmi nem kerül pénzbe" – jegyezte meg Lőrinczi Edit. A téka további ötletes megoldásokkal is próbálja fenntartani az olvasás iránti érdeklődést: időnként tematikus, egy műfaj vagy könyv köré szerveződő kiállítást szervez. Volt már krimisarok, mostanában Óz, a nagy varázsló körül forgott minden, a következő pedig az Öreg néne őzikéje lesz, amelynek népszerűsítéséhez reklámfilmet is forgattak.
Forrás: https://szekelyhon.ro/aktualis/a-kolcsonzopult-masik-oldalan

Digitális Tollak Könyvtár
A Fehér Holló Magyar–Román Küldőkönyvtár digitális szolgáltatásokkal bővült. Ismert román és magyar írók kötetei lap olvasott (szkennelt) alakban jelennek meg az új rovatban, lehetőséget adva az olvasónak arra, hogy bárhonnan – buszon, munkahelyen, számítógép előtt, unalmas percekben – rákattanhasson egy-egy, magyarra fordított román szerző hangulatára. A könyveket úgy választottuk meg, hogy a leggyakoribb, írókról elnevezett utcanevek tükröződjenek bennük. Az első könyvpáros a Móricz Zsigmond és Ion Agârbiceanu utcába invitálja az érdeklődőket. Slavici Erdei lány című kisregénye szinte szétfeszül a fojtott erotikától. Szerető és tiltás, szerelem és gyávaság. A vége, ugye, tudjuk, mi lesz...  Jó olvasást Móricz Zsigmond Fluturele (Pillangó) és Ion Agârbiceanu Man tisztelendő (Popa Man) című kisregényeihez is!
Forrás: http://corbiialbi.ro/index.php/biblioteca/

Székelyföld menti meg a romániai könyvpiac becsületét?
A romániai könyvpiaci forgalom szinte háromszor alacsonyabb, mint a feleakkora népességgel rendelkező Magyarországé, a romániaiak továbbá keveset költenek könyvekre, és még kevesebbet olvasnak. A több kutatásban is szereplő kedvezőtlen adatok azonban Székelyföldre nem érvényesek, mivel az általunk megkérdezett csíkszeredai illetékesek szerint itt az anyaországhoz hasonlóan „hagyománya van” a könyvolvasásnak. Az alacsony hazai könyvvásárlási kedv az olvasási szokásokon is meglátszik: a felmérés szerint a romániaiak mindössze 29,6 százaléka olvasott el legalább egy könyvet egy év alatt, Magyarországon ez az arány 61,4, Luxemburgban pedig 81,9 százalék. Romániában a megkérdezettek 68,4 százaléka állította azt, hogy egyetlen könyvet sem olvasott el a felmérés előtti évben. Egy másik, a romániai könyvkiadói piacot vizsgáló 2016-os felmérésben Ioana Ceobanu, George Cristian Dinu és Tatiana Cristea szerzők megyénként is megvizsgálták a hazai helyzetet. Mint kiderült, összesen 6175 kiadó található az országban, ebből több mint háromezer Bukarestben működik, de csak 792 aktív közülük. Ugyanez figyelhető meg a megyék tekintetében is: Maros megyében például a létező 98 kiadó közül csak 32, Kovászna megyében a 45 közül 15, Brassó megyében pedig a 174 közül mindössze 55 kiadó tevékeny. A romániai könyvpiac alacsony értékének, illetve az elkeserítő vásárlási és olvasási szokásoknak számos oka van az általunk megkérdezett csíkszeredai érintettek szerint, akik azt is kiemelték, hogy Székelyföld kiemelkedik ebből a szempontból az ország többi régiója közül. 'Székelyföldön kettős életet élünk: részben földrajzilag Romániában, részben pedig lelkileg Magyarországon tartózkodunk. Ez a magyarázata annak, hogy nálunk a könyvolvasási szokások sokkal inkább büszkeségre, mint szégyenkezésre adnak okot, főként, ha összehasonlítjuk a romániai alaphelyzettel' – mutatott rá érdeklődésünkre Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere, aki a Csíkszeredai Könyvvásár főszervezője is. Mint mondta, véleménye szerint a romániai oktatási rendszer, beleértve az egyetemi éveket is, képtelen tartósan rávezetni a fiatalokat arra, hogy a kiegyensúlyozott személyiségfejlődés egyetlen biztos útja az olvasás.
Forrás: https://szekelyhon.ro/aktualis/szekelyfold-menti-meg-a-romaniai-konyvpiac-becsuletet

Fizess egy öltést a Teleki Téka legrégebbi selyemcímerének restaurálásába!
Nemrég zárult a marosvásárhelyi Teleki Tékában található címereket bemutató kiállítás. A különleges dokumentumokat csak egy hétig lehetett látni a könyvtár nagytermében, viszont továbbra is a Téka napirendjén maradnak, hisz állapotuk szükségessé teszi mielőbbi restaurálásukat.
A Téka állományában található 31 halotti címer 1783 és 1916 között készült. A legrégebbi és egyben legszebb darab az erdőcsinádi származású hadnagy, későbbi tordai főbíró, Szucsáki Ferenc halotti címere 1783-ból. Szucsáki Ferencet Erdőcsinád mellett Marosjára is magáénak vallhatja, hisz a járai templom szószékkoronáját ő adományozta a falu lakosságának. 1777-től a marosvásárhelyi református kollégium főgondnoka is volt.
Különlegesen szép és ritka dokumentum ez a Szucsáki-címer, ezért gondoltak arra, hogy ne csak egyszerűen megpályázzák a helyrehozatalához szükséges 2500 lejt, hanem megadják a lehetőséget mindenkinek, hogy részese lehessen ennek a munkának. Biztosan lesznek, akik ezt a selyemcímert szépséges színei vagy művészettörténeti, illetve történeti értéke miatt érzik majd fontosnak, de vélhető, hogy a csinádi vagy a járai közösség, de akár a református kollégium diákjai is fontosnak érzik majd, hogy ezáltal öltsék szorosabbra a saját múltjukhoz fonódó szálakat.
A Múzeumok Éjszakája alatt az összeg 20 százaléka folyt be a Téka perselyébe, a fennmaradó 2000 lejt szeretnék szimbolikus öltésenként összegyűjteni. Egy öltés 10 lej, tehát 200 öltésre van szükség ahhoz, hogy a címer újra régi színeiben tündökölhessen. A jelzéseket a támogató szándékról a Teleki–Bolyai Könyvtár Facebook-oldalán, illetve az öltéseket a RO29BTRLRONCRT0383438001 számlaszámra (Szucsáki-címer megjegyzéssel) vagy személyesen a Teleki Tékában várják.
Forrás: Lázok Klára főkönyvtáros, Teleki–Bolyai Könyvtár
Forrás: https://www.e-nepujsag.ro/op/article/fizess-egy-%C3%B6lt%C3%A9st-teleki-t%C3%A9ka-legr%C3%A9gebbi-selyemc%C3%ADmer%C3%A9nek-restaur%C3%A1l%C3%A1s%C3%A1ba

Egy elfelejtett barátunk
 "Gelu Păteanu költő, műfordító a saját románjainak nem annyira fontos, mint nekünk, nekünk viszont nagyon" – jelentette ki Farkas Wellmann Endre 2018. június 8-án, azon a sepsiszentgyörgyi kettős könyvbemutatón, melyen az általa írt, Gyalu, a spíler című dokumentum-gyűjteményt, illetve Arany János kétnyelvű (románra Gelu Păteanu által lefordított) Toldiját ismertették.
Hogy miért fontos a magyar barátai által Gyalunak becézett Gelu Păteanu számunkra? Mert egész életét arra áldozta, hogy a magyar irodalom legjavát román nyelvre átültesse, prózát és verset egyaránt fordított, és végül úgy „elmagyarosodott”, hogy még Romániát is el kellett hagynia. Különös életútjából érdemes pár adatot felidézni. 1925-ben született Kolozsváron, két évet elvégzett a jogon, politikai okokból eltávolították az egyetemről. Katonaság után egy cipőgyár személyzeti osztályán dolgozott, itt kezdődött kálváriája – a besúgóknak „hála”, 1952-ben kilenchónapos internálásban részesült a Duna-csatornához. Utána szabadúszó műfordítóként próbált megélni, A Hét 1971-es alapításakor annak bukaresti szerkesztőségébe került, ott dolgozott 1978-ig, amikor a folyamatos zaklatások elől önkéntes száműzetésbe menekült – Székelyföldre. Énlakán, majd Etéden élt, ott érte az 1989-es rendszerváltás, az első szabad március 15-én Fehéregyházán magyarul mondott beszéde után megfenyegették, ezt még bírta volna, de miután családtagjait is zaklatni kezdték, áttelepedett Magyarországra. Tanított az ELTÉ-n, bábáskodott a Duna Televízió alapításánál, Budapesten végre tisztelet és szeretet övezte Gelu Păteanut, aki egy alkalommal azt mondta magáról: román nemzetiségű magyar vagyok. Nagy műveltségű kultúrember volt, magánéletében bohém, villoni alkat, jellemezte Farkas Wellmann Endre, aki a spíler (hamiskártyást, de dörzsölt embert is jelent) jelzőt azért választotta a Gyalu életéről szóló könyvének címéül, mert Gelu Păteanu a szó jó értelmében vett szerencsejátékos volt, aki tudta, hogyan kell kicselezni a rendszert. Hatalmas fordítói munkássága váratlan halála után (1995-ben egy műtét után hunyt el Budapesten) visszhangtalan maradt, bár egész életét arra áldozta, hogy a magyar irodalmat megismertesse a román olvasókkal – ezért tartotta fontosnak a róla szóló dokumentumgyűjtemény összeállítását, mondta Farkas Wellmann Endre.
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/113813/egy_elfelejtett_baratunk

Medvék Kispesten is!
Június utolsó napjaiban egyre több medveészlelésről adtak hírt Magyarországon, és ebből a az Üllői úti FSZEK-fiókkönyvtár sem maradhatott ki.
Könyvtárlátogatásra hívogató mondataik közül:
"Ha látogatást teszel hozzánk, meggyőződhetsz saját szemeddel is arról, mennyi bozontos mackó lakik itt.
Vajon hány medvét tudtunk a délelőtti pakolás alatt lencsevégre kapni? Felismersz néhány mesehőst?"
A reklám legvégén azért valós hírekkel nyomatékosítják: a természetben élő medvék nem éppen annyira cukik, mint a könyvtárukban „olvasó” plüsmacik.
Forrás: https://index.hu/mindekozben/poszt/2018/06/22/kispesti_konyvtarban_bukkantak_fel_a_medvek/

Szerkesztők:
Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Borbé Levente (Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu

Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

E lapszám felelős szerkesztői: Borbé Levente és Kelemen Katalin.

Nincsenek megjegyzések: